2022. 10. 22.

szombat

Megélhetési válság van,

felbolydult Európa

- VCSV -KÖVETÉS
2022.10.22. 18:55

TOVÁBBI GAZDASÁG CIKKEK

 

Akcióznak, de nem mennek le kutyába az úszó hotelek

 Szombat este leáll egy magyarországi bank, meg se próbáljon utalni
 Budapesten hozta létre európai regionális központját a világ egyik
vezető kibervédelmi vállalata
 Kijöttek az adatok, sorra menekülnek a fiatalok a közegészségügytől
TOVÁBB A ROVATRA

Romániában, Franciaország-szerte, Csehországban tüntető emberek lepték

el az utcákat, míg Angliában, Németországban és a francia energiaipari
dolgozók esetén is munkabeszüntetéssel követeltek jobb fizetést a
megélhetésük biztosítására.
Romániában a tüntetők kürtöket fújtak, és doboltak, hogy hangot adjanak a
megélhetési költségek emelkedése miatti megdöbbenésüknek. Franciaország-
szerte az emberek az utcára vonultak, hogy az inflációval lépést tartó béremelést
követeljenek.
A francia olajfinomítók többségében fizetésemelési követelésekkel
meghirdetett sztrájk indult már október 13-án, ezért a töltőállomások
harmadánál akadozott az üzemanyag-ellátás. A francia szakszervezetek azonban
nem álltak le: a hét elején, kedden országos sztrájkba kezdtek, magasabb
fizetéseket követelve a magas infláció miatt.
Egy hete, vasárnap a kormány és a drágulás ellen tüntetett a francia baloldal is, a
megmozduláson 140 ezren vettek részt a szervezők szerint. Csehországi tüntetők
az energiaválság kormányzati kezelése ellen tüntettek. A brit vasutasok és
a német pilóták sztrájkkal követeltek jobb fizetést az árak emelkedése miatt.
Az infláció okozza
Európa-szerte a növekvő infláció áll a tüntetések és sztrájkok hulláma mögött,
ami a megélhetési költségek emelkedésével kiváltott elégedetlenséget mutatja,
és politikai zavargásokkal fenyeget – írja az AP News.
Miután Liz Truss brit miniszterelnök lemondásra kényszerült a pénzügyi piacokon
füstbe ment intézkedései miatt, melyek tovább gyengítették a romló gazdaságot,
a politikai vezetőkre leselkedő kockázat egyre nőtt, mivel az emberek cselekvést
várnak.
Az európaiak energiaszámlái és az élelmiszerárak az egekbe szöktek a
koronavírus okozta globális infláció miatt, melyet súlyosbított Oroszország
ukrajnai háborúja. Annak ellenére, hogy a földgáz ára a nyári rekordmagasról
csökkent, és a brüsszeli Bruegel agytröszt szerint a kormányok 2021
szeptembere óta hatalmas összegű, 576 milliárd eurós energiaár-kedvezményt
adnak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, ez a tüntetőknek nem elég.

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
 

Hat német város megmozdult

A Reuters szerint több tízezer tüntető gyűlt össze szombaton hat német
városban, hogy az emelkedő energiaárak és megélhetési költségek kezeléséhez
szükséges kormányzati források igazságosabb elosztását, valamint a fosszilis
tüzelőanyagokról való gyorsabb átállást követelje. A tüntetők transzparensein az
infláció csökkentésétől az atomenergia leállításán át a szegényeknek nyújtott
magasabb energiaár-támogatásig szerepeltek a felszólítások a következő
helyeken:
 Berlinben,
 Düsseldorfban,
 Hannoverben,
 Stuttgartban,
 Drezdában
 és Frankfurtban.
Az egyik szervező, a Greenpeace szerint mintegy 24 000 ember vett részt a
tüntetéseken. A rendőrség szerint Berlinben mintegy 1800 tüntető gyűlt össze.

Nem látnak más megoldást

Az euróvalutát használó 19 országban rekordszintűre, 9,9 százalékra nőtt az
infláció, ami megnehezítette az emberek számára, hogy megvegyék, amire
szükségük van. Néhányan nem látnak más választást, mint hogy az utcára
vonuljanak.
„Ma az emberek kénytelenek nyomást gyakorolni a fizetésemelés érdekében” –
mondta Rachid Ouchem, egy orvos, aki a héten ott volt a több mint 100 ezer
ember között, aki több francia városban is csatlakozott utcai felvonulásokhoz.
A Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó cég szerint az ukrajnai háború
következményei jelentősen megnövelték a polgári zavargások kockázatát
Európában. Az európai vezetők erőteljesen támogatták Ukrajnát, fegyvereket
küldtek az országnak, és ígéretet tettek arra, hogy gazdaságukat leszoktatják az
olcsó orosz olajról és földgázról, de az átmenet nem könnyű, és azzal fenyeget,
hogy a közvélemény az egyes országok döntéshozói ellen fordul.

Vezetőik lemondását követelik,

szegénységbe döntik a lakosságot
Franciaországban, ahol az infláció 6,2 százalékos, ami a legalacsonyabb az
euróövezet 19 országa közül, a vasúti és közlekedési dolgozók, a középiskolai
tanárok és az állami kórházi dolgozók kedden követték az olajipari dolgozók
szakszervezetének felhívását, hogy béremelést követeljenek, és tiltakozzanak az
olajipari dolgozók benzinhiányt okozó sztrájkjaiba való kormányzati beavatkozás
ellen.
Napokkal később több ezer román csatlakozott egy bukaresti tüntetéshez, hogy
tiltakozzon az energia, az élelmiszer és más alapvető termékek árának
emelkedése ellen, ami a szervezők szerint munkavállalók millióit taszítja
szegénységbe.
A Cseh Köztársaságban a múlt hónapban hatalmas zászlólengető tömegek
követelték Prágában a nyugatbarát kormánykoalíció lemondását, bírálva az
Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak támogatását. Azt is kifogásolták,
hogy a kormány nem tesz eleget az energiaköltségek által megszorongatott
háztartások és vállalkozások megsegítésére. Bár a jövő héten újabb tüntetést
terveznek Prágában, az akciók eddig nem vezettek politikai változáshoz.
A brit vasúti dolgozók, ápolónők, kikötői dolgozók, ügyvédek és mások az elmúlt
hónapokban sorozatos sztrájkokat tartottak, hogy a négy évtizedes csúcson lévő,
10,1 százalékos inflációval megegyező béremelést követeljenek.
(Borítókép: Tüntetők a dél-franciaországi marseille-i tüntetésen 2022. október 18-án.
Fotó: Denis Thaust / SOPA Images/  LightRocket via Getty Images)




Keresés