ETIKATÖRTÉNET

Normatív etikák
 Irodalom

Ajánlott irodalom:
 Hársing László: Az európai etikai gondolkodás, Bíbor Kiadó, 2001.
 Arno Arzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, 1992., 296-357.
 Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, 1994.
 Kovács József: A modern orvosi etika alapjai, Medicina, 2006. 1-97.
 Peter Singer: A Companion to Ethics, Blackwell.
 Alapfogalmak
 ethosz: szokás, megszokott lakóhely
 éthosz: jellem, erkölcsi arculat
 morál ← mos: akarat, szokás, erkölcs
 erkölcs: „a társadalom szempontjából helyesnek
tartott emberi magatartást meghatározó normák
összessége”
 morál = erkölcs (→ ethosz)
 moralitás = erkölcsiség (→ éthosz)

 etika: erkölcsfilozófia
 A filozófia arisztotelészi felosztása
 Logika
 Elméleti filozófia: önmaga végett tanulmányozzuk
 Matematika
 Fizika
 Metafizika
 Gyakorlati filozófia: emberek vezetésének eszközeként
tanulmányozzuk
 Etika
 Ökonómia
 Politika
 Produktív filozófia: hasznos és szép dolgok előállítása
végett tanulmányozzuk
 Erkölcs és jog
 Athén: jog és erkölcs összetartozik; Róma: a kettő
különválik
 Erkölcs és jog kapcsolata:
 Természetjogi érvelés: az ember alkotta jog alapja az örök
erkölcsi törvény
 Jogpozitivista érvelés: az erkölcs és a jog között nincs
szükségszerű kapcsolat
 Diktatórikus társadalmakban a természetjogi érvelés az irányadó,
míg demokratikus társadalmakban inkább a jogpozitivista érvelés.

 Demokratikus társadalmakban a jog az erkölcsösség

minimuma.
 polgári engedetlenség
 törvény betartásának elutasítása lelkiismereti okokból
 Az erkölcsi érvelés jellemzői
 Az ítéletek fajtái:
 Tényítélet: igazsága tapasztalati úton eldönthető
 „A hó fehér”
 Értékítélet: igazsága tapasztalati úton nem dönthető el
 „A havas táj szép”, „Embert ölni bűn”

 Vegyes premisszás érvelés:

 A 9. terhességi héten az embriónak már van agyműködése.
 A magzat akkor számít embernek, amikor már agyműködése van.
 Emberi életet kioltani minden körülmények között bűn.
 Tehát az abortusz bűn.

 Erkölcsi viták tisztázása:

 tények tisztázása (1. premissza)
 fogalmak tisztázása (2. premissza)
 erkölcsi értékek ütköztetése (3. premissza)
 Az etika felosztása
 Deskriptív etika
 Empirikus tudomány, amely egy társadalom erkölcsi elveit,
viselkedési normáit írja le (erkölcsszociológia); az erkölcsi
normák elsajátításának folyamatát vizsgálja
(erkölcspszichológia).
 Normatív etika
 Tárgya a normaadás, az etikailag helyes viselkedés szabályainak
megtalálása. A „van” helyett a „kell”-re koncentrál.
 Metaetika
 Az etika alapvető fogalmainak filozófiai elemzése. Pl. Mit jelent a
„jó”? Igazak-e az erkölcsi ítéletek?
 Normatív etikai rendszerek
 Általános etika: általános és elvont módon keresi a
választ a „Hogyan kell élnem?” kérdésre
I. Erényetika
II. Kötelességetika
III. Következményetikák

 Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi

kérdésekkel foglalkozik
 bioetika
 üzleti etika
 számítógépes etika
 újságíró etika
 környezetvédelmi etika
 I. Erényetika
 Az erkölcs célja nem bizonyos szabályok betartása,
hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejlesztése.
 Helytelen kérdés: Mit kell tennem? („Ne ölj!”)
 Helyes kérdés: Milyen ember legyek? („Ne gyűlölj!”)

 Feladat: az erényes jellem kifejlesztése

 Erény: az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlandóság
(Arisztotelész)

 Erkölcsös cselekedet az, ahogyan egy erényes ember

cselekszik (szituációs etika).
 Pl agapizmus: Úgy kell cselekedni, ahogyan a szeretet (agapé)
diktálja.
 Kritikák
 A definíció körbenforgó.
 A helyes cselekvés az, ahogyan az erényes ember
cselekszik; erényes ember pedig az, aki hajlandóságot
mutat a helyes cselekvéshez.
 Nincs független kritériuma az erkölcsileg helyes
viselkedés eldöntésére.
 Önkényességhez vezet.
 Paternalizmusra csábít.
 II. Kötelességetika
 Egy cselekedet erkölcsi helyessége attól függ,
hogy tiszteletben tartja-e az erkölcsi
szabályokat.
 deontológiai etika (deon: kötelesség)
 A szabályok abszolútak (↔ Lehetőleg ne lopj!)
 A szabályokat nem azért kell betartani, mert
betartásuk a közösségnek hasznos.
 Több erkölcsileg helyes alternatíva is létezhet.
 Kvázi-deontológiai etika
 W. D. Ross: The Right and the Good, 1930
 Prima facie kötelességek:
 „Ne árts!”, „Tégy jót másokkal!”, „Ígéreteid tartsd be!”, „Az
okozott kárt térítsd meg!”, „Viszonozd a szívességet!” …
 Aktuális kötelesség:
 Az adott helyzetben a (sokszor ellentmondó) prima facie
kötelességek eredőjeként jön létre (pl. megígért találkozó ↔
baleset).

 A prima facie kötelességek abszolútak, amennyiben egy

adott helyzetben mindegyiket figyelembe kell venni, de
nem abszolútak, amennyiben bármelyik megszeghető
(ami azért „morális nyomot” hagy).
 III. Következményetikák
 Az erkölcsileg helyes cselekedet mindig az,
amelyik maximalizálja a jót (és minimalizálja a
rosszat).

 A következményetikák két része:

 Értékelméletek: meghatározzák a jó fogalmát.
 A helyes cselekvést leíró elméletek.

 Következményetika: jó → helyes
 Kötelességetika: helyes → jó
 Értékelméletek
 Értékek:
 Instrumentális érték: ami nem önmagában jó (pl. pénz)
 Önérték: ami önmagában jó

 J. Bentham: Az önmagáért való jó: a gyönyör

 Kvantitatív hedonizmus: nincsenek alacsonyabb és magasabb fokú
örömök, csak intenzitásbeli különbség van köztük.
 J. S. Mill: Az önmagáért való jó: a boldogság
 Kvalitatív hedonizmus: „Jobb elégedetlen embernek lenni, mint
elégedett disznónak; jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint
elégedett ostobának.”
 Preferencia-utilitarizmus: Mindaz jó, amit az ember magának kíván.
 Érdek-utilitarizmus: Az önmagáért való jó: az érdek, amit az ember
jól informáltan, erős akarattal magának kívánna.
 Kinek a számára kell a jót
maximalizálni?
 Egoizmus: a jót a cselekvő egyén számára kell
maximalizálni
 Utilitarizmus: a jót az összes ember (élőlény)
számára kell maximalizálni
 utilis: hasznos

 Utilitarizmus:
 Tett utilitarizmus
 Szabály-utilitarizmus
 Tett-utilitarizmus
 Egy tett nem akkor erkölcsös, ha megfelel
egy szabálynak (kötelességetika), hanem
ha a lehető legtöbb embernek a legtöbb
jót okozza.

 Kritika:
A tett-utilitarizmus ellentmond mindennapi
erkölcsi érzékünknek (pl. lincselő tömeg).
 Szabály-utilitarizmus
 Tetteinket a szabályoknak, a szabályokat pedig a
hasznosságnak kell irányítani.
 Olyan szabályokat kell elfogadni, amely a legtöbb
embernek a legtöbb jót eredményezi.
 Egyedi tetteinkben azonban szigorúan a szabályok
szerint kell eljárnunk.

 Kritika:
 Ha egy tett utilitarista számára indokolt egy szabály
megszegése, akkor egy szabály-utilitarista számára is
indokolt ennek a szabálynak a megváltoztatása.
 Az utilitarizmus értékelése
 Kritikák az utilitarizmussal szemben:
 Egy utilitarista emberfeletti követelményeket
állít (pl. sohasem szórakozhat).
 Nem részesítheti előnyben saját rokonait.
 Összehasonlítás
Kötelességetika: Következményetika:
 Közelebb áll a köz-  Közelebb áll a természet-

gondolkodáshoz tudományhoz
 Intuitíve meggyőzőbb  Racionális és hajlékony

 A Kontinensen kedveltebb  Angolszász területeken

kedveltebb
 Normatív etikai rendszerek
 Általános etika:
I. Erényetika
II. Kötelességetika
 Természettörvényre hivatkozó elmélet
 Kanti etika
 Jogokra hivatkozó elmélet
III. Következményetikák
 Szerződéselméletek
 1. A természettörvényre hivatkozó
elmélet
 Sztoikusok: A helyes életvitel a természetnek megfelelő életmód.
 Melyik természettel?
 Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás: Az emberi természetnek, azaz a
racionalitásnak.
 Miben áll az emberi racionalitás szerinti cselekvés?
 A közös elem az emberi társadalmak szokásaiban.
 Van ilyen?
 Utilitaristák: Nincs.
 „Hibás érvelés”:
 A homoszexualitás, fogamzásgátlás erkölcstelenek, mert
természetellenesek.
 Akkor a zongorázás, a szemüveg, sőt az egész emberi civilizáció is az.
 2. A kanti etika
 Kant kritériuma egy morális szabály
elfogadhatóságára:
 kategorikus imperatívusz

 Imperatívusz: parancs
 Hipotetikus (feltételes): Ha X-et akarod, tedd Y-t!
 Kategorikus (feltétlen): Tedd Y-t!

 A legfőbb erkölcsi szabályt önmagáért kell

betartanunk.
 A kategorikus imperatívusz (1)
 „Cselekedj úgy, mintha cselekedeted
maximájának akaratod révén általános
természettörvénnyé kellene válnia!”
 Maxima: a cselekvés szubjektív elve, amely a
cselekvőt motiválja. (Pl. „A bajba jutott emberen
mindig segíteni kell!”)
 Egy tett akkor fogadható el erkölcsileg, ha a mögötte
álló elv (maxima) széles körű elterjedése
ellentmondás nélkül elgondolható és akarható.
 Gondolatkísérlet: Képzeljük el, hogy cselekedeteink
hipnotikus hatással vannak a többiekre. („Mi lenne,
ha mindenki így cselekedne?”)
 Két példa
 1. maxima: „Pénzszűkében hamisan
megígérhetem, hogy a kölcsönt
visszafizetem.”
 A maxima univerzalizációja nem gondolható
el.

 2. maxima: „Senki se segítsen másoknak!”

 A maxima univerzalizációja elgondolható, de
nem akarható.
 Problémák
 Az univerzalizálhatóság csak szükséges, de nem
elégséges feltétel.
 „Reggel mindig nyisd ki az ablakot!” is univerzalizálható,
mégsem feltétlen morális kötelesség.

 Ellenpélda:
 Gazdag ember: „Senki se segítsen másoknak!”
 Nem dohányos: „Minden dohánytermék árusítását azonnal meg
kell tiltani!”
 Az érzéketlen vagy kedvező helyzetben levő alany
immorális szabályt is tud univerzalizálni.
 Mackie: módosított változat
 Az univerzálás három szintje:
1. Univerzalizálható-e egy maxima a cselekvő számára? (Kant)
2. Univerzalizálható-e egy maxima, ha a cselekvő egy másik ember
helyébe lenne, de a saját személyiségével, értékeivel?
3. Univerzalizálható-e egy maxima, ha a cselekvő egy olyan ember
helyébe lenne, akinek értékei eltérnek az övétől?

 Példák:
 „Pénzszűkében hamisan megígérhetem, hogy a kölcsönt
visszafizetem.”→ Elbukik az első szinten.
 Fehér rasszista: „Le a feketékkel!” → Elbukik a második szinten.
 Gazdag ember: „Senki se segítsen másoknak!” → Elbukik a
harmadik szinten.
 Lerobbant kocsi mellett elhaladva: „Állj meg, és segíts!” →
Átmegy mind a hármon.
 A kategorikus imperatívusz (2)
 „Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind önmagad,
mind mindenki más személyében mindenkor mint célt,
sohasem pusztán mint eszközt használd!”
 Az emberi méltóság legragyogóbb megfogalmazása.
 Egy cselekedet abban a mértékben erkölcsös, amilyen
mértékben figyelembe veszi a másik ember szempontjait.
 Önmagunk felé is érvényes: Mindenkinek kötelessége
képességeinek kifejlesztése.

 Példák:
 érvelés a halálbüntetés ellen
 Helsinki Deklaráció: egy betegen nem lehet az emberiség
nevében kísérletezni.
 Az aranyszabály
 „Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek
az emberek, ti is tegyétek velük.” (Máté 7,12)
 Negatív megfogalmazás: „Ne tedd másokkal azt,
amit nem akarsz, hogy veled tegyék!”

 Kritika: „Ne tedd másoknak azt, amit kívánsz,

hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy
nekik más az ízlésük!” (Bernard Shaw)
 3. Szerződéselméletek
 Felvilágosodás előtt: Az erkölcsi szabályok isteni
eredetűek
 Felvilágosodás: szerződéselméletek: Az erkölcs
kölcsönös előnyökkel kötött társadalmi
szerződés.

 Két fajtája:
 Hobbes-típusú szerződéselméletek
 Kant-típusú szerződéselméletek
 Hobbes-típusú szerződéselméletek
 Thomas Hobbes: Az erkölcs puszta társadalmi
konvenció. Jó az, amiben az emberek
megegyeztek.
 Az erkölcsi szabályok, a jogok és a kötelességek
alkudozással alakulnak ki.

 Problémák:
 Az alkupozíció az érdekérvényesítő képességtől függ
(gyengék, állatok jogai).
 A Hobbes-féle elmélet az alkuk működéséről szól,
nem az erkölcsről. → Kant-típusú szerződéselméletek
Kant-típusú szerződéselméletek
 Feladat: az erkölcs levezetése a szerződésből
 John Rawls: Az igazságosság elmélete, 1972
 A „szabadság, egyenlőség, testvériség” elvének modern
megfogalmazása

 Hogyan biztosítható az alku egyenlősége?

 Alaphelyzet: Az emberek összegyűlnek, hogy egy jövőbeli
társadalom szabályait meghatározzák.
 „A tudatlanság fátyla”: A majdani társadalomban a helyzetüket,
képességeiket, ízlésüket egy véletlen sorsolás fogja kijelölni.

 Milyenek lesznek egy ilyen igazságos társadalom

alapelvei?
 Alapelvek
 I. alapelv: Minden embernek a szabadságjogok lehető
legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, ami még
összeegyeztethető a többiek hasonló mértékű
szabadságával.

 II. alapelv: A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek

(pl. hatalomban, gazdagságban) csak a következő
esetekben fogadhatók el:
 Ha a legrosszabb helyzetűek is jobb helyzetben vannak, mint az
egyenlőség fennállása esetén lennének (differencia-elv).
 Ha az egyenlőségek olyan hivatalok és pozíciók betöltéséhez
kötődnek, amelyek mindenki számára azonos eséllyel elérhetők.
 Prioritási szabályok
 1. prioritási szabály: a szabadság elsőbbségének
elve
 Az I. és a II. alapelv konfliktusa esetén az I. alapelvet
kell előnyben részesíteni.
 A szabadság csak a szabadság nevében korlátozható.

 2. prioritási szabály: az igazság elsőbbségének

elve a hatékonysággal és a jóléttel szemben
 Minden esélyegyenlőtlenség csak akkor
megengedhető, ha a kevesebb eséllyel rendelkezők is
több eséllyel rendelkeznek, mint egyenlő esélyek
esetén rendelkeznének.
 Az elvek magyarázata
I. alapelv:
 A gazdasági javulás érdekében nem lehet a szabadságjogokról
lemondani. (A jogaikról lemondók úgysem tudnák később jogaikat
érvényesíteni.)
 A szabadságjogok csak a szabadságjogok érdekében korlátozhatók.
 Pl. A szólásszabadság korlátozása a hozzászólási rend, időtartam révén.

II. alapelv:
 Az egyenlőtlenség csak akkor igazságos, ha mindenki számára előnyös.
 Az egyenlőtlenséget nem lehet azzal indokolni, hogy az egyenlőség
haszonélvezőinek száma nagyobb, mint a kárvallottjainak.
 A hátrányos helyzetű csoportok számára:
 akik a „természet lottóján” veszítettek, és
 akik a „társadalom lottóján” veszítettek
 a társadalomnak kárpótlást kell nyújtani a hátrányokért.
 4. Jogokra hivatkozó érvelés
 17. századig: az Istennel, a királlyal, a földesúrral
szemben fennálló kötelesség
 17. századtól: jogi érvelés

 Törvényadta jog: az egyén azon képessége, hogy az

állam segítségével befolyásolja mások viselkedését.
 Morális jog: indokolt igény
 Demokratikus társadalmakban a legtöbb esetben a kettő
egybeesik, de vannak kivételek:
 házasságtörés: sérti a morális, de nem sérti a törvényadta jogot
 pohár sör vezetés előtt: sérti a törvényadta, de nem sérti a morális
jogot
 Pozitív és negatív jogok
 Negatív jogok (szabadságjogok)
 Az élethez, a szabadsághoz és a magántulajdonhoz való jog
(Locke)
 Előírják, hogy mások bizonyos tettektől tartózkodjanak.
 A liberális tradícióban népszerűek.

 Pozitív jogok (jóléti jogok)

 Az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz való jog
 Általában aktívabb állami szerepvállalást kívánnak.
 A pozitív jogok kiterjesztése csak a negatív jogok kárára
érvényesíthető.
 Egyetemes és speciális jogok
 Egyetemes jogok: minden emberre kiterjedő jogok
 Speciális jogok: egy másik ember valamilyen
cselekedetével keletkeznek
 pl. ígéretek, szerződések

 Kiknek lehetnek jogai?

 Csak racionálisan gondolkodó személyeknek: fogyatékosok?
 Embereknek: fajelmélet?
 Érző lényeknek: pl. állatok joga, hogy ne okozzanak nekik
szenvedést
 Élőlényeknek: pl. fák joga az élethez
 Minden létezőnek: pl. folyó joga, hogy a medrében folyhasson
Elidegeníthetetlen és abszolút jogok
 Elidegeníthetetlenek-e a jogok?
 A szabadsághoz való jog: nem adhatjuk el magunkat
rabszolgának
 Az élethez való jog: lemondható-e a gyógyíthatatlan beteg az
életéről?

 Abszolútak-e a jogok?
 Egyetlen abszolút jog: jogunk, hogy ne vessenek alá kínzásnak
(ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata)
 Prima facie jogok: minden körülmények között figyelembe
veendő, de nem minden helyzetben érvényesülő jogok.
 Jogértelmezések
Az élethez való jog három értelmezése:
1. A-nak joga van ahhoz, hogy ne öljék meg.
2. A-nak joga van ahhoz, hogy ne öljék meg
igazságtalanul.
3. A-nak joga van ahhoz, hogy biztosítsák számára
mindazokat a feltételeket, amelyek életének
fenntartásához szükségesek.

1. Kizárja az önvédelmet, az igazságos háborút.

2. A legelfogadottabb értelmezés.
3. Nagy terheket ró a társadalomra (pl veseátültetés).
 Értékelés
 A jogok nyelvére hivatkozó elméletek
nagyon elterjedtek a kötelességetikában.
 A jogokra hivatkozás a morális vita
„ütőkártyái”.