A filozófiai igazságfogalom

Szent Anzelm

-Savoyában (Austa) születik

-Franciaország: Peck apátság > apát lesz, vezető püspök=érsek, majd menekül, konfliktusok a
királyokkal > szerzetes lesz

-Az igazságról (De veritate) című mű dialógusban íródott

° kérdése: mi az igazság? Isten az igazság (szükséges az igazságfogalom tisztázása)

° kérdése2: ami ma igaz volt, holnap is az lesz? állandó igazság <> változó igazság

-platonikus szimpátiájú keresztény filozófus

-ez a mű keresi az igazságdefiníciót > indukció

2.fejezet: igazság a kijelentésekben

~ két fajta: a., igazság, ha megfelel az állítás a valóságnak(dolog, gondolat), b., a kijelentés nem
igaz, de a beszélő azt mondja ki, amit mondani akar(másodlagos értelemben igaz)

~ a helytálló mivolt: igaz minden, amit meg tudunk feleltetni egy másik igazságnak

~ a kijelentés szándékot teljesíteni köteles (megfelelés) > emiatt feszültséget kelt

3.fejezet: a vélemény igazsága, helyessége

4.fejezet: az akarat igazsága: az akarat akkor van az igazságban, ha azt akarja, ami a kötelessége

5.fejezet: a cselekvések igazsága: minden természeti tényezőre vonatkoztatható az igazság (a tűz

is igazat tesz)

6.fejezet: az érzékelés igazsága: az érzékeléshez hozzárendelt belső érzékelés adja a csalódást,

maguk az érzések mindig igazak

7.fejezet: a dolgok lényegének igazsága: az a lényeg, aminek lennie kell, minden ami van,
helyesen van, megfelel a teremtő szándékának > helytállóság

8.fejezet: kötelesség

9.fejezet: egzisztencia igazsága, a dolog azért van, mert lennie kellett

10-11.fejezet: általánosabb következtetés, a legfőbb igazság=helyesség > Isten, de rá nem igaz,

hogy tartoznia kell valamilyennek lenni, rá tartozik minden másnak a létezése > eminens
értelemben vett ok: Istenből származik minden igazság
11.fejezet: az epagógé tetőpontja, az igazság a csupán elmével észlelhető helyesség (veritas est
rectitudo sola mente perceptibilis)

~ Anzelmnél a létezés nem egy semleges közeg, hanem feszültséget hoz az ősminta miatt, reális
állapot > ideális, az állapot úton van, az igazság helyesség, amit csak az eszme észlel

~ orientálódik az ősminta felé=ontológiai orientáció(feszültség)

~ transzcendentális követelmény(észlelt) > Kant féle értelmezés=episztemológiai orientáció

Szent Tamás

-Dél-Olaszország: Aquinó

-skolaszika kora, városállamok virágzása, egyetemek kora: párizsi és oxfordi

-domonkos akar lenni, de szülei ellenzik, mégis az lesz

-párizsi egyetemre megy professzorként (filozófia és telológia)

-Genti Henrik, Eckhart

-fő műve: Summa contra gentilaes

° filozófiai, pogányság elleni summa, teológusoknak (egyetemi tankönyv)

° kérdése: mi az igazság? 3 részben írta meg(4) Summa theologiae

1.istenfogalom

2.humán-etika jog

3.Pipernói Reginald írta meg

1.rész: 16. questio, 1. articulus

-megkülönbözteti az ontológiai és episztemológiai igazságot

-szentírási idézet, magánbeszélgetés Szt. Ágoston: "igaz az, ami van" = a létező

° korábban van az igazság az értelemben, aztán a valóságban

° igazság a dolog, ha megfelel az ősképének, az igazság a dolog és az értelem megfelelése

° másodlagosan igaz a megértett dolog is, mert köze van az értelemhez, per se: magától
értetődik

° az isteni értelemhez azért kötősik, mert tőle függ

 ° mindenhez viszonyul, ami számára megismerhető

° az igazság ontológiai jelensége: a természeti képek igazak, amelyben megfelelnek azon

ősképek hasonlatosságának, amelyek az isteni értelemben vannak

° Isten: egy, egyetlen és egyszerű (unicus et simplex) > az elméjében ideák tárháza van,
források, okok > az okban sokaság

3. articulus: az igaz összefügg a létezővel, ahogy a jó is

° a létező, az egy, a jó, az igaz felcserélhető fogalmak, ugyanazt jelentik

(aspektuális=szemléleti különbségek)

4. articulus: a transzcendentálék=általános igazságok hierarchiában állnak egymással

° létező -> igaz -> jó

6. articukus: van-e egyetlen igazság? (amely által minden további dolog igaz)

° "sok teremtett értelemben sok igazság lesz"

° de a dolgokban csak egy az igazság > megfelelnek-e Istennek?

Descartes (1650-ben hal meg)

-nála lemorzsolódik az ontológiai igazságfogalom

-a korai felvilágosodás korában élt (17.század) > ekkor kezdődik el a filozófiatörténeti újkor
Értekezés a módszerről (1639)

-1641 - Elmélkedések az első filozófiáról (Arisztotelész metafizikai utalás)

> Isten létének és a öröklétnek a bizonyítása

4.fejezet (meditáció): módszertani fejezet

-kérdés: hogyan és miért tévedünk? teodicea: van rossz a világban, de Isten ennek ellenére jó

- az igazság és hamisság fogalmát akarja tisztázni: mindaz igaz, amit világosan(clearly) és

elkülönítve(distincly) felfogunk > descarti igazságfogalom (claera et distingta perciptae)

-csak az igaz, ami az elmén belül van

-Isten lehet-e tökéletesen jó, ha van az emberi tévedés?

° az érzékszervekben nincs megtévesztési szándék, de hozzájárul az ítélkezés(iudicio)

° téved, mert nem végtelen az ítélethozási képesség (akarat végtelensége)

° az akarat, szabadság helytelen használata=tévedés