A szofisták, Szókratész

és Platón
3. ELŐADÁS
A szofisták

 Kr. e. 594-től (Szolón reformjai között bevezetett) athéni Héliaia (polgári

esküdtszék sorsolással)
 A peres ügybe keveredett athéniaknak maguknak kellett jogaikat érvényesíteni
 Antiphón már védő és vádbeszédeket írt a megrendelői számára
 Fokozatosan kialakult a rétori mesterség (nyilvánosság előtt tartott beszédekre
specializálódva) s ennek teoretikusai, tanítói - a szofisták
 (Platón: Prótagorasz 312 d)
A szofisták

Ismerős kifejezések:
 szofisztikált
 szofizma
 A szofisták jó beszédet, retorikát,
érvelési fogásokat (erisztika és
elenktika-vita és cáfolat) és más
tudományokat tanítottak pénzért.
Elsősorban olyan jártasságot, ami a
később kialakuló ügyvédi hivatásra
jellemző.
Prótagorasz

 Komoly összegeket kér a tanításért: „mindannyian

komolyabban vesszük azt, ami pénzbe kerül, mint
azt, amihez ingyen jutunk.”(Philosztratosz: A
szofisták élete)
 Hetvenéves korában vádat emeltek ellene, mivel azt
állította: ”az istenekről nem tudhatom sem azt, hogy
vannak, sem azt, hogy nincsenek, mert sok minden
gátolja a róluk való tudást, amilyen a rejtettség és
az emberi élet rövidsége.” fr 4. (megszökött)
Prótagorasz

 Minden dologról két ellentétes vélemény/álláspont (logosz) létezik.

 „antilogia”-vitázó párharc
 Prótagorasz módszere[Lehetséges]”…a gyengébb logoszt, gyengébb
beszédet, érvet erősebbé tenni” DK 80. 6b Arisztotelész: Rétorika
1402 a 23. (érvelési fogások, amelyekkel a gyengébb álláspontot is
győzelemre lehet segíteni) (a nyelv logikája nem az igazságot,
hanem bármely véleményt győzni engedi)
 Relativisták: bármely tetszőleges álláspont védőügyvédei
Prótagorasz

 „Minden dolognak mértéke az ember, a létezőknek, hogy léteznek, a

nemlétezőknek, hogy nem léteznek.” B1
(homomensura tétel ld. még Platón: Theaitétosz 152. Arisztotelész:
Metafizika 1062 b 12-19.) (mensura=mérték)
 Nem arról van szó, hogy a dolgok ilyennek vagy olyannak tűnnek szemben
egy végső valósággal (Parmenidész), hanem én (az ember) vagyok a
kritériuma annak, hogy számomra így vagy úgy léteznek. (hasznosság,
kellemesség, szép stb…)
 (általában és egyénileg)
 A nyelvtani fogalmak rendszerének megalkotása.
Természet és konvenció

 A szofisták szerint nem természettől fogva olyan minden, amilyen, az

értékítéletek többnyire a nomoszon , megegyezésen alapulnak, amely
megváltoztatható. (konvención alapul)
 Természettől fogva jó az, amit a természet ír elő (pl. az ízletes ételek, az alvás)
konvenció szerint jó, amit az emberi szokások és törvények írnak elő.
 Ld. Antiphón B 44. (Steiger 36-37.o.)
Szókratész

 - irodalmi és történelmi Szókratész különbsége!

  Kr. e. 469 – 399. 
Szókratész valószínűleg az athéni fiatalság szokásos
nevelését kapta. Tizennyolc éves korában katonának
állt: nehézfegyverzetű gyalogosként (hoplita) vett részt
a peloponnészoszi háborúkban.
 Platón és Xenophón munkáiban
 Arisztophanész: Felhők (szofistaként)
Szókratész

 Platón hangsúlyozottan megkülönbözteti Szókratészt a szofistáktól Szókratész

nem kér pénzt a tanításért (vö. Arisztophanész)
 Az elenktika a szókratika alapja: rámutatunk a másik érvelésének belső
ellentmondásaira- elenkhosz
 Bábáskodás módszere (maieutika) (anyja bábaasszony volt)
 A szókratikus dialógusok struktúrája (Platónnál)
 1. A beszélgetőtárs vélekedéseinek összegyűjtése, kérdéseken keresztül.
 2. Ezen vélekedések összevetése.
 3. Annak megmutatása, hogy ezek egymással összeférhetetlenek, inkonzisztensek
Platón: Szókratész védőbeszéde
(Apológia)
 A mű Szókratész perét tolmácsolja: Ehhez kapcsolódó dialógusok még:
Eutrüphón(Szókratész a bíróságra tart); Kritón (barátja meglátogatja a börtönben);
Phaidón (élete utolsó pillanatai, a lélek halhatatlanságáról)
 Itt halljuk leginkább a történelmi Szókratészt, valószínűleg Platón megőrizte
Szókratész, a per során elmondott szavait (ahol személyesen jelen volt)
 Szókratész vádlója, Melétosz. Szókratész magát „védi”. Halálbüntetéséről
szavazással döntenek a héliaszták.
 A következőkkel vádolja Szókratészt: „Vétkezik Szókratész és áthágja a törvényt,
mert földalatti dolgokat és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel //a
gyengébb érvet erősebbé teszi//, és másokat is erre tanít”. (ld. Prótagorasz)
 „Vétkezik Szókratész, mert megrontja az ifjakat és nem hisz azokban az istenekben
amiben a város, hanem új daimonok működésében”.
Platón
Kr.e. 427-347.
 Művei filozófia és irodalmi értéket is képviselnek.
 „Az egész európai filozófiai tradíció nyugodtan jellemezhető úgy,
mint Platónhoz írt lábjegyzetek sora.”
 (A. N. Whitehead)
 Platóni Akadémia Kr.e. 385-Kr.u. 529
 Tárgyai: matematika, dialektika, természettudomány és államférfiúi hivatásra való
felkészítés .
 Nevezetes tanítványok: Arisztotelész, Kratész, Eudoxosz
Platón

 Három nagyobb alkotói korszak:

 1. Szókratikus korszak (Szókratész védőbeszéde, Prótagorasz, Gorgiász, …)

 2. Középső korszak (Phaidón, Phaidrosz, Állam, Lakoma, …)

 Ideatan megjelenése

 3. Késői korszak (Parmenidész, A szofista, Theaitétosz, …)

 Az ideatan módosulása
A platóni dialógusok

 Az antik görögség (Rómában is tovább élő) egyik fontos intézménye az agón, a

verseny számos területen: testi ügyességüket, művészi kvalitásaikat és szellemi
erőiket egyaránt szívesen és rendszeresen összemérték.
 A nagy ünnepségek, Dionüsziák alkalmával (535-től) Athénban drámaversenyeket
rendeztek: pályázatok közül választották ki az előadhatókat, majd újabb bizottság
döntötte el, melyiket illeti a díj.
 Ilyen versenyszellemet mutat pl.: a Prótagorasz dilógusa, filozófiai vitája is.
Areté

 Areté (kiválóság, erény) (a testnek, bárminek lehet aretéja)

 Mi az erény?
  A „jó sors”, a boldogság nem oka, hanem következménye az erénynek. (Az erény
egy hagyományos hősi felfogása szerint az összefonódik származással, testi
erővel, jóléttel stb.)
 Tanulható az erény?
 Prótagorasz (Prótagorasz d.): az erény alapvetően közösségi készség, jogérzék,
mindenkiben megvan, de fejleszthető, a konkrét együttélési szabályok pedig
konvenció eredményei
 Szókratész: az erény azonos a jóra vonatkozó tudással
Areté

 1. Az erény tudás
 - senki nem követ el rosszat tudatosan és az önuralom hiánya sem magyarázat
 2. Az erények egységet alkotnak
 - aki tudja mi a jó és rossz, rendelkezik az erény minden aspektusával: Bátor,
jámbor(istenfélő), mértékletes, igazságos
 3. Az erény boldogság
 - az erény birtoklása boldoggá tesz
Gorgiasz

 Mi a legfőbb jó?
 (a rétorika mestersége)

 Jobb-e a rosszat elszenvedni mint elkövetni?

Theaitétosz

 Mi a tudás?

 (három elmélet a tudásról)

Platón: Phaidón

 Keretbeszélgetés (Phaidón, Ekhekratész)

 Beszélgetés Szókratész, Szimmiász és Kebész között a lélek halhatatlanságáról.
 A lélek halhatatlansága mellett szóló érvek (3)
1. - Minden dolog az ellentétéből származik. (élő a holtból)
- anamnézis (bizonyos fogalmainkat nem meríthettük a tapasztalatból, eleve tudunk
bizonyos dolgokat- visszaemlékezés)
Konklúzió:A lelkünk létezett a születésünk előtt.
2. - A lélek egyszerű, nem pedig összetett létező.
-A pusztulás az alkotórészek elkülönülése egymástól.
Konklúzió: A lélek nem pusztulhat el.
 3. érv: A léleknek nem esetleges, hanem lényegi tulajdonsága az elevenség.
 A halál a lélek eloldódása a testtől. Ezt követően a bölcs látását nem „szennyezi
be” a test”, a jót, az ideákat közvetlenül szemlélheti.
 Mások, gyengeségeiknek megfelelően újra születhetnek (pl. állati testbe)
 Ezért a bölcsesség magával vonja a bátorságot (a bölcs a haláltól nem fél),
mértékletességet (testi vágyak megzabolázása)
 Az igazi erény tehát nem csereeszköz (amelyért valami jó jár)
 -Mítosz a lélek halál utáni helyéről
 Szókratész halála.
Az állam
 Az első átfogó állambölcselet. (az athéni demokrácia válsága
idején); eszményi államot írta le. ( Az Állam, Az államférfi,
Törvények)
 10 könyvből áll.
 Témái:
 1. mi az igazságosság?
 Thraszümakhosz szerint a hatalmat mindig az erősebb érdeke
határozza meg. Ezzel szemben Szókratész: A vezető az alattvalói
javát keresi: „Eszerint ő (…) amennyiben igazi vezér, nem keresi-
rendeli a maga javát, hanem az alattvalói javát, akiket
mesterségével szolgál. És bármit tesz vagy beszél, arra nézve tesz
vagy beszél: mi szolgál alattvalója javára.”
 2.   Thraszümakhosz nézete: Az emberi törvények
természetellenesek, az igazi természeti törvények az erősebb, az
ököl jogáról szólnak.
 3. Az őrök nevelése
 4. Egy államban akkor érvényesül az igazságosság, és akkor boldogok az állam
polgárai, ha mindenki a saját dolgát végzi, azt a dolgát, amire a természettől fogva
a legalkalmasabb. Mindenki azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért, amihez
tehetsége van.
 Az állam fenntartása szempontjából fontos négy erény:  bölcsesség,  bátorság,
 mértékletesség, igazságosság
 5. Asszony- és gyermekközösség (az őrök rendjében)
 6. Az állam vezetésére a filozófus a legalkalmasabb.
  Naphasonlat: a szemben megvan a látás képessége, a tárgyakban
pedig a láthatóságé, a kettőn kívül szükséges valamilyen közeg, ami
összeköti a kettőt. Ez a közeg a fény, amelynek a forrása a Nap.
Ezzel analóg módon a lélek rendelkezik a megismerés képességével,
az ésszel, a dolgok pedig megismerhetőek, ésszel felfoghatóak. Az
összekötő közeg a tudás és az igazság, melynek az oka a Jó.
7. könyv
Barlanghasonlat,
ideatan
 https://www.youtube.com/watch?v
=sPzJBfHkpZY
8. könyv: helyes és hibás államformák-öt
féle jellem
 A legjobb államforma szerinte az arisztokratikus államforma ill. monarchia. (az
ennek megfelelő jellem jó és igazságos)
 A görög aretéből alakult ki az arisztokrácia kifejezés: A „legjobbak uralkodása”.
 Hibás:
 1.) A timokratikus államrendszer. (indulat és becsvágy uralkodik)
 2.)Az oligarchikus államforma egy kis csoport gazdasági és politikai uralmát
jelenti, ahol szintén az indulat és a vágy uralkodik.
 3.) Demokrácia: A demokráciában a vágyaik által vezérelt nép uralkodik.
Mindenki a vágyainak él, káosz és a rendezetlenség uralkodik.
 4.) Türannisz: zsarnokság – az államot a zsarnok indulatai és vágyai
kormányozzák.
 9. A lélek részei.
 Ld. Később

 10. Igazság és látszat.

 A lélek halhatatlanságáról.
A lélek részei

 Az állam.
 Gondolkodó lélekrész: Az ész feladata a lélek egészének irányítása.
A hozzá tartozó erény a bölcsesség.
 Az indulatos lélekrész feladata a törekvés. A hozzá tartozó erény a bátorság.
 Vágyakozó lélekrész a fizikai szükségletekkel kapcsolatos vágyakért felelős. A
hozzá tartozó erény a mértékletesség.
A lélek részei
A fogathasonlat

 Phaidrosz

 Az ész a kocsihajtó
 Az indulatos lélekrész az
engedelmes ló
 a (test) vágyakozó
lélekrész az önfejű ló.
 Platón párhuzamba állítja a lélek részeit és az államot felépítő társadalmi
rétegeket.
 Vágyakozó lélekrész: földművesek, kézművesek → feladatuk a javak
megtermelése - fő erényük a józan önmérséklet
 Indulatos lélekrész: őrök/katonai feladatok/- fő erényük a bátorság
 Irányító ész: az államot irányító (az őrök legkiválóbbjai közül kikerülő) vezetők,
a király ( erényük a bölcsesség)
A lakoma-Szümposzion

  Többszörösen keretbe foglalt párbeszédes történet az

ünnepi lakomáról, amelyet Szókratész és tanítványai
tartottak abból az alkalomból, hogy a költő Agathón
megnyerte a tragédiaköltők versenyét.
 A beszélgetés témája Eros – szerelem, hét szónok mond
beszédet.
 A szókratészi beszéd konklúziója: a kiművelt ember
Szépség utáni vágyakozása vezeti a valódi erényt. (idea)

 eromenesz(szeretett)-erasztész(szerető)
A formák tana

 Menón:
 Az igaz ismeretek eleve benne vannak a lélekben.
 A tanulás csak visszaemlékezés. (anamnészisz) A cáfolat (elenkhosz) ezt készíti
elő! (az értelem megtisztítása a puszta hiedelmektől)
 Tudás: episztémé- mindig egy nagyobb ismeretegészbe illeszkedik, míg a puszta
helyes vélekedésnek (orthé doxa) nem tudjuk az okát megmagyarázni
Formák tana (Lakoma, Phaidón,
Phaidrosz, Állam)
 A forma (eidosz) (F):
 Egy és ugyanaz minden dologban
 Ez az, ami révén minden f dolog F (részesedés-metekhein)
 Nem érzékeljük, hanem értelmünkkel ragadjuk meg
 Nem változnak
 F-ről nem mondhatjuk, hogy valamilyen szempontból nem F lenne (míg az érzéki
tárgyakban ellentétek vannak jelen)
Az idea a tudás tárgya

 Míg a vélekedés tárgya folyton változó, Parmenidész rögzítette a tudás tárgyának

ontológiai ismérveit:
 Nem keletkezők, oszthatatlanok, homogének (ez érvényes a démokritoszi
atomokra is!)
 A”harmadik ember” érve
 (Parmenidész dialógus 131E-132B)
 1. két ember: hasonlóak, mert ugyanazon osztályba tartoznak, mert: mert az ember
ideájában részesültek

 2. egy ember és az ember ideája szintén hasonlóak, mivel ezek is ugyanazon

osztályba tartoznak, azaz… az ember ideájában részesültek? (harmadik ember:
második idea-ember)
 (egy osztályba tartozni=egy ideában részesedni)

 A végtelen regresszus oka az önpredikáció (Platón szerint az ideáról állítható az a

tulajdonság, amelyet megnevez)
Arisztotelész

 A hasonlóság magyarázata a szubsztanciák és predikátumok segítségével.

(predikációk szubsztrátuma és predikációk)