Neveléstörténet

1. A neveléstörténet, mint tudomány. A neveléstörténet kialakulása, helye a tudományok

rendszerében, tárgya, forrásai. A nevelés eredete. Nevelés az emberiség őstörténetében (az írásbeliség
előtt).
Neveléstörténet – a nevelés alapformáinak, eszméinek, irányzatainak, intézményeinek, keletkezés-fejlődés
és hatástörténetét elemzi és értékeli, a különböző korokban keletkezett neveléselméletek és neveléstudományok
története tartozik ebbe a körbe.
Régebben pedagógia "segéd tudománya". Mialaret szerint nehéz meghatározni mivel, szinte lehetetlen egy
egységes osztályozási rendszer kidolgozása. Más- más országokban a nevelési helyzetek nem összevethetőek,
ugyanazon névvel jelölt tudományágak nem mindenütt és mindenkor ugyanaz a tartalma. A pszichológia,
szociológia, filozófia, néprajz, nyelvészet, etika, politológia, fontosak a neveléstörténeti vizsgálódások
szempontjából.
A kezdetekben a különböző eszközök készítésének fortélyai apáról fiúra hagyományozódtak. A tapasztalatok
átadása. Ekkoriban alakult, az ún. "előnyelv". Kezdetben tagolatlan, majd egyre differenciálódó beszéd , miatt
tudta elmagyarázni az épp nem ott lévő képet. A "homo sapiens" kb. 100 ezer évvel ez előtt jelent meg. Közösen
vadásztak, összehangoltság. A neandervölgyi emberek életét már cselekvési szabályok, normák irányították,
fokra szervezettebbé vált. Játékos keretek között folyt az életre való felkészülés: a gyerekek kis kortól, a
felnőttek kicsinyített szerszámaival gyakoroltak. A gyerekek szüleik munkáját figyelve és utánozva tanultak. A
"szemléltetés" módszere társult az utánzáshoz. A mindennapi élet során sajátították el a tapasztalatokat.
Kezdetben nem létezett elkülönült oktatás-nevelés; a tanításnak, tapasztalatátadásnak ezt a primitív formáját maga
a társas élet kényszerített ki. A nevelés az egész közösség nyilvánossága előtt folyt, és egyformán kiterjedt a
törzs minden egyes gyermekére. Az ősi közösségek gyermekei erkölcsi erényeket is elsajátítottak. Rendíthetetlen
bátorság, a törzs többi tagja iránti feltétlen segítőkészség és az ellenség gyűlölete - ezek lehettek legfontosabb
etikai normáik. A család egyet jelentett az élettel, a szülői szeretet a biztonsággal. A természet ezer veszélye
között a közösségből való végleges kiutasítás egyet jelentett volna számukra a halálos ítélettel.
2. Az intézményes nevelés első formái, az ókori Kelet államai: Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India.
Az ókori klasszikus görögség és a rómaiak. Az athéni és a spártai modell jellemzése, különbözőségük okai.
Görög filozófusok a nevelés céljáról, tartalmáról és módszereiről: Szókratész, Platón, Arisztotelész.
Az intézményes nevelés kezdete: a törzsi közösség keretei között élő fiatalok életében egy szertartás. A beavatás
(iniciáció) = kiállják a felnőttség próbáját, testileg-lelkileg felkészültek a felnőtt élet megpróbáltatásaira.
Elsősorban fizikai erőkifejtés. Kisebb tárborokba, az "oktatást" az ún. "keresztapák"/"keresztanyák" együttese
végezte a varázsló, a sámán irányításával. A fiatalok, hanem komplex, életszerű ismeretköröket tanultak. Nem
"iskola", de az intézményesülés bizonyos csíráit már tartalmazta
Mezopotámia: sumérok – írnokképző templomiskolák – írnokok. Először "kis írnok" a tanulót jelölte. Az
írnokiskola elvégzése után inasévek következtek, majd "írnokká" nevezték ki őket. A legkiválóbbak "főírnokká",
sőt királyi "főjegyzővé" is előléphettek. Helyük a társadalomban nagyon elismert volt. Tudást utánzással,
gyakorlással adták át. Tanítót mesternek, nagy testvérnek szólították. Fő szempontok: a gyermek legyen
engedelmes, tisztelettudó.2 féle volt a "tábla háza" (Édubba) alap képzés: írás, olvasás, számolás, köznép is
tanulhatta. A "bölcsesség háza" (Bét mummi) írásjelek, a fordítást sumérról akkádra. Hosszú memoriterek; +
matek, geometria.
Egyiptom: korai felnőtté válás. A legnagyobb dicsért: "felnőtt módra" beszél, mint egy "művelt férfi": szabatosan,
választékosan. Tilos volt a csecsemőgyilkosság. Az úri ifjakat a palotában nevelték több előkelő gyermekkel
együtt, lovagolni, kocsit hajtani, nyilazni tanították őket. Az előkelő családok leánygyermekei is részesülhettek
ilyen udvari nevelésben, főleg az ének, a zene és a kifejező tánc. Közrendű lányok, praktikus műveltséget
tanultak: rabszolgákkal bánni, gazdálkodáshoz szükséges tudnivalókat. Eleinte az írás, olvasást a szülők maguk
adták át, az utánzás módszerével. Az írnokképző iskolában, megkapták a tudást, de a meggyőződést is, hogy ők a
"kiválasztottak”. Az írnokképző: alapkészsége; számolás-mérést, csillagászat, a földrajz és a vallás.
Kína: eltérő, összetett rendszer. Alapiskolák: 5-től 10 éves korig jártak a fiúgyermekek, befejezésekor pedig
vizsgát tettek. Gazdagok leányait magántanítók oktatták. Több ezer írásjegyet kellett elsajátítani. Középfokú:
járási és tartományi iskolák: A tananyag Kingek (öt kánon) Szentkönyve. A szövegek értelmezésével,
magyarázatával foglalkoztak. Felsőfokú: állami tisztségviselők (mandarinok) képzése. 3 lépcsős állami
vizsgarendszer. A csalást súlyosan büntették. Alapfokú vizsga: 2-3 évenként; kerületi hivatalok rendezték; a
"virágzó tehetség" de hivatalt még nem kapott. Hivatali vizsga: 4-5 évente; kitűnő tehetség cím. Birodalmi
hivatalok vizsga -13 évente legkitűnőbb tehetség; 13 nap alatt több ezer emberből Kína legbefolyásosabb
emberei közé kerülnek.
India: Kasztrendszer: származásbeli különbségek. Nem volt átjárás. Az uralkodó osztályt a bráhmanok (papok) és
a kszatriák (katonai előkelők) alkották. A betelepült;árja; közrendűek a vaiszják kasztját. A leigázott őslakók és
1
 elszegényedett hódítók: a páriák. Műveltég forrása: Védák- az óind nyelven írt szent könyvek állottak, az indiai
kasztok kialakulásának története. A brahmanák innen tanulták: isteneiket dicsőítő himnusz, a vallási szertartások
szövegei. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg, míg a
páriák számára szigorúan tiltott. Bráhman-iskola: 9 éves korukban kezdték 12 évig. Évente 4-5 hónap a tanítójuk
házában. Kivették a részüket a ház körüli munkákból, közben írás, olvasás tanultak. Később filozófia, művészet,
csillagászat. Memorizálás volt. Kerülték a testi fenyítést, de volt éheztetés, hideg vízben fürdetéssel, tanulástól
eltiltás. Kszatrija-iskola. 12 éves kortól. Lakhelyük szintén a tanító pap háza. Alapoktatásuk megegyezett a
bráhmanokéval. Később hadászattal, a kormányzás tudományával és a törvényekkel foglalkoztak.
Megismerkedtek a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a kereskedelem alapjaival is. Vaiszja-iskola.13 évtől.
Mesterséget tanultak apjuktól vagy valamelyik rokonuktól. Emellett megismerkedtek az írás-olvasás alapjaival, a
számtannal, a levelek fogalmazásának gyakorlatával.
Görögök és rómaiak: A görög: megtanítsa a világot a szépre, a római : emberiséget rendbe szedje és szervezze.
Római művelődés - hellenizmus, amely két részre tagolja történetét: amikor az egész római nevelés görögös
irányt vesz, azonban, hogy ettől kezdve ő szabja meg irányát. Minden tehetősebb római görög rabszolgákat tart.
A római nevelés lényege: állami célok szolgálat. 3korszaka volt: Nemzeti-családi nevelés korát az iskolai oktatás
elterjedésének az időszaka követte, majd a sor a császárság ideje alatt a birodalmi iskolák.
7. évig anya, aztán apa nevelte, oktatta. A fiuk = katonaság, jól szervezett táborokban. Elsősorban görög kultúra
hatására jelennek meg az első magániskolák. A tanítás a ludus-ban (kis magániskolában) folyt. A szülők tandíjat
fizettek. Naponta - egy ebédszünet– kb. hat órát tanultak. Az írás betűk megismerésével kezdődött. Olvasni
szótagolva tanultak. Később nyelvtan és irodalom. Játékos tanítás: elefántcsontból készült betűk, édesség
jutalom. Az írás: fa-viasztábla vésett betűin kellett végighúzniuk íróeszközeiket. A számításokban az abacus,
egyszerű számológép segített. A fegyelmezési eszköz fűzfavessző (ferula) és a szíjkorbács. Grammatikai iskola
12-14 éves fiúk, akik tudtak számolni, olvasni és írni. Itt elsősorban Homérosz, Vergilius és Horatius műveit
tanulták – latin és görög nyelvtant, irodalmat/költészetet. 16 évtől retorikai iskola pl. szónoklattan. Létrejöttek a
jogi iskolák: hivatalnoknak rendelkeznie kellett: nyelvi képzettséggel (latin és görög/grammatika, retorika és
dialektika); tudományos képzettséggel (geometria, asztronómia, zeneelmélet) és szilárd erkölcsi tanítással. A
római ember gyermekei: vir bonus- jó embert jelent, aki általános és szakműveltséget is birtokol. Lányok:
erényes feleségek és gondos anyák. További szükséges tudást magántanításban, házitanítótól. A szegényebbek
lányai ugyanúgy jártak ludus-ba, ahogy a fiúk, hogy elsajátítsák az írást, olvasást, számolást, de magasabb
iskolákba nem kerültek. Marcus Fabius Quintilianus könyve: „Szónoki képzés tizenkét könyve”. Szerinte fontos,
hogy a gyermekkel foglalkozó személyek műveltek legyenek, helyesen és szépen beszéljenek. Az édesanyákra
különös figyelmet fordít. Határozottan lép fel a testi fenyítés ellen
Spárta: harci nevelés – ezáltal a gyermek egyéniségének elfojtása. Akárcsak az egyiptomiak, a csecsemőket nem
pólyázták be, fokozatosan edzették a szervezetüket. Nem félhettek a sötétben, sírni sem volt szabad. Fiatalabb
fiúk haját lenyírták, mezítláb járatták őket. Lakonikus beszéd, jelentése: tömör. Középpontban a hazaszeretet állt.
Irodalmat, zenét csak annyit tanultak, ami a harcra buzdította őket. 20 éves korban váltak a hadsereg tagjaivá. A
lányok nevelését szívükön viselték. Majdnem a fiúkkal egyforma nevelést kaptak. Megtanultak dárdát dobni,
futni, birkózni stb. A spártai nevelés fő jellemzője a befelé forduló, zárt életmódón alapvó, állandó készenléti
pedagógiai rendszer
Athén: jó poliszpolgár legyen. Ehhez kellett: szakmai és általános műveltség is. Magántanítóhoz 7 évtől. Múzsai
képzés: grammatikai és irodalmi tudás. Kithara képzés: hangszerrel kísért versek. Palaisztra: birkózásra kijelölt,
gimnasztikai képzést biztosító hely. Gümnaszion: futópályák. Lányok: háztartás és gazdasági ismeretek.
Szofisták: olyan műveltséget kívántak létrehozni, amely gyakorlatban alkalmazható. Dialektika: logikus
gondolkodás. Szókratész: az első, aki a nevelésről jelentős gondolatokat fogalmazott meg.: Szókratésznek az
eljárása, mellyel vitapartnerét a konkrét tapasztalat zavaros képzeteiből rávezette az igazságra. Ez a szókratészi
"bábáskodás".
Platón: magatartására irányuló figyelem. Betűvetés megtanulása, nagy költők műveinek ismerete. Fontos a
művekből a tanulság merítése. Józan és mérsékelt erény ápolása/elérése. Testi nevelésnek. Feladata az egész
szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek összhangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat
egyoldalúvá, mértéktelenné.
Arisztotelész: Fiának szánt művében, a "Nikomakhoszi ethiká"-ban arról ír, hogy az emberi élet célja a
boldogság. Szerinte az boldog, aki erényesen él. Az erkölcsi erényeket szoktatás útján alakíthatjuk ki, a
szellemieket pedig oktatás-tanítás segítségével. Nem a tudás az erkölcs alapja, "az erénynél a tudás keveset vagy
éppen semmit sem nyom".
3. A középkori nevelés. A kereszténység emberképe. A klerikus nevelés intézményei, a világnézet-
formálás tartalma, eszközrendszere. Az egyetemek kialakulása. A reneszánsz korának nevelése. A

2
 humanizmus hatása a nevelés elméletére és gyakorlatára. A kolostori, plébániai és székesegyházi iskolák.
Lovagi nevelés. A magyar intézményes nevelés alakulása.
Keresztény nevelés: akarat fejlesztése. A hit terjesztése. A mese fontos eszköz. Megvédeni a gyermek tisztaságát
és lelkét a rossz hatásoktól. Kathekéta iskolák: vallásos nevelés. Fontos feljegyzés Szent Ágostonhoz kötődik
(374) a csecsemők meggyilkolás bűn, a gyermekeket kolostorbaszerzetesek lesznek. Az egyház nagyon sokat
tett a gyermekek megóvásáért. Klerikus nevelés intézményei:
Kolostori iskolák: olvasástanítás. A nagy kolostorokban általában két iskola működött: belső iskola a leendő
szerzetesek (oblátusok); a külső pedig a világi papok.Itt volt olyan is aki itt tanult, de nem szánták papnak a
szülei. A szerzetesek további tanulmányok után püspökként vagy állami tisztségviselőként, államférfiként
funkcionáltak. Klerikusoknak nevezték a VI-XVI. században azokat a férfiakat, akik az egyházi rendbe (klérusba)
tartoztak, az egyszerű falusi papoktól kezdve az érsekekig, püspökökig ide tartozott mindenki. A korabeli világi
"értelmisége". A VIII. századtól pedig az angol szigetek kolostorai váltak a magasabb művelődés központjaivá.
Canterbury, Wearmouth és York -olyan gazdag könyvtárak voltak, amelyekben a keresztény egyházatyák és az
antik klasszikus szerzők műveit egyaránt forgathatták. Akik magasabbra akartak kerülni klerikusként teljesíteni
kellet: Grammatika: részletes latin nyelvtan, helyesírás, kiejtés, hangsúlyozás szabályait elméletben és
gyakorlatban; Diktámen: Latin nyelvű írásművek fogalmazásának szabályai; Kompútusz: számokkal kapcsolatos
ismeretek, geometria szabályai, csillagos ég ismerete. A naptárkészítéshez - papok feladat - csillagászati
számítások; földrajzi téma; emberi test fölépítésére.
Plébániai iskolák: Nagy Károly birodalmában a kolostorok, körül települések alakultak ki. Az itt élők munkájával
jött létre a feudális társadalmi rend anyagi alapja. Az uralkodó osztály terjeszteni akarta az egyház tanításait,
hogy ennek segítségével biztosítsa a társadalom életének zavartalanságát. Igen sok papra volt szükség ehhez.
Erre a célra jött létre a falvak plébániai oktatása, a plébániai iskola. Összegyűjtötték a tehetséges ifjakat, hogy
pappá képezzék ki őket. A tananyagát az olvasás (lectura) és az éneklés (cantus) alkotta. A mise szentírási
szövegeit, érthetően, szépen hangsúlyozva kellett felolvasniuk, tájékozottnak kellett lenniük a liturgikus
előírások terén, ismerniük kellett az egyházi éneket.
Székesegyházi iskolák: A püspöki vagy káptalani székhelyeken szervezték meg. A székesegyházi iskolák a falusi
iskolák esetlegességével szemben a rendszeres oktatást képviselték. Feladatuk: biztosítaniuk az utánpótlást a
papság számára. A templomi kórus tagjaiként is közreműködtek. Ekkor, kristályosodott ki a klerikus műveltség
két egymásra épülő rétege. Az alsó fokú iskolás ismereteket (olvasás és éneklés) a komplex "tantárgyak",
alaptudományok követték: a latin grammatika, a diktámen és a kompútusz. A székesegyházi iskolák tanulói
ezeket sajátították el. Később kiemelkedett néhány speciális tudomány: a filozófiai alapozású teológia, a
jogtudomány (decreta) és az orvostudomány (medicina).
Magyar intézményes nevelés: Szent István. feudális társadalom. Plébániai és Székesegyházi iskolák. Valter
magiszter: grammatica és musica ismeretére tanított. Szerinte minden gyermek egyaránt megérdemli az oktatást,
legyen szegény vagy gazdag. Az uralkodók klerikust tartottak maguk mellett, legfontosabb feladatuk a
trónörökös nevelése volt. Fokozatosan létrejött a hallgatók és a tanárok szabad egyesülete, az universitas, azaz a
mai egyetem őse. Az intézmény neve ekkor még: studium generale (vagyis "egyetemes tanulmányok"). Az első
studium generale Bolognában jött létre 1088-ban
Reneszánsz úri nevelés: bensőségesebb viszony a gyermekekkel. Képességek kibontakoztatása. A gyermekkor
ártatlanságában. Ezt fogalmazta meg Erasmus és Montaigne (humanista gondolkodók véleménye a nevelésről).
Erasmus Szerinte a gyermekkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. Kritizálja azokat, akik a gyermekeket rossz
nevelőkre bízzák. Figyelembe kell venni a gyermek egyénét és adottságait. Montaigne Pedagógia nevelésének
célja a sokoldalú tudós nevelése. Olyan ember, aki tud élni. A fiatalokat az önálló gondolkodásra kell
megtanítani. A „magolás” lényegtelen. Erkölcsi nevelés. Türelem a tanárok részéről. Mind a ketten elítélték a
testi fenyítést.
Lovagi nevelés: A nemesi fiúgyermekeket oktatása. A főúri udvarokon. Lovagregények, fegyverforgatás, erkölcs,
vallás alapjai, dal-zene, tánc stb. Hőstörténeteket hallgattak. 20-22 évesen lettek lovagá. A lányok a várúrnő
mellett sajátítottak el mindent. 12 évesen adták őket férjhez. Írni és olvasni kevesen tudtak. Illemszabályokat
tanultak.
4. A reformáció és az ellenreformáció pedagógiája. Nevelési kultúrájának azonos és eltérő vonásai. Az
anyanyelvi kultúra és a népnevelés kérdésének előtérbe kerülése. A kollégiumi iskolák elterjedése. A
jezsuiták iskolaállítási törekvései. Luther Márton. Kálvin János. A pedagógiai realizmus időszaka. John
Locke: Gondolatok a nevelésről című művének jelentősége. Comenius a nagy összegző. Jean Jacques
Rousseau, mint a reformpedagógia megalapozója.
A reformáció mélyen átélt vallásoság, a pedagógiában is. Cél: őszinten átélt bensőséges vallás a humanisztikus
műveltség elsajátitása. Felismerték a reformátorok, az iskola birtoklása, nagy befolyásoló. A cél az őszintén
átélt, bensőséges vallásosság - a "pieta s".
3
Luther Márton, a reformáció atyja prédikációiban, írásaiban gyakran foglalkozik a neveléssel. Szükség volt
prédikátorokra, de iskoláztatásra volt szüksége a néptömegeknek is. Fontosnak a latin a teológusok es a tanárok
körében. A nevelés elsősorban a szülők feladata. A jó nevelés = helyes fegyelmezés.
A népnek elegendő az anyanyelvi olvasás-írás. Az örök üdvösség elnyeréséhez, a legmegfelelőbb keresztényi
cselekedet, gyermekeink helyes nevelése. A korabeli egyházi a harmonikus házasság eszményét hirdette. Luther
tanainak követői a lutheránusok vagy evangélikusok. Maguk is egyházba szerveződtek. Kálvin János követői is, a
kálvinisták vagy reformátusok. A reformáció neves iskolaszervezői közül kiemelkedik Luther munkatársa, Philip
Melanchton, Valentin Trotzendorf és a kálvinista Johannes Sturm.
Kálvin János. Nevelői gondolkozásának alapját vallásos meggyőződése adta meg, amely Isten igéjéből
táplálkozott. A szülőknek kötelessége, családjuknak tagjait nemcsak testileg táplálni, de lelkileg is nevelni, ez
kiterjed a szolgák és a szolgáló leányokra. Ez az apa fő kötelessége, de az anyának is vannak jogai. Fontos
tisztelni a szüleiket, ahogy azt a Biblia is kimondja. Isten uralkodjon a családban. A biblia és a káté mellett, a
zsoltárok és az imádságok. A testi fenyítésnek is helyet adott.
Az ellenreformáció pedagógiája. A tridenti zsinaton- fellépnek a reformációval szemben. A iskolák fölötti
befolyás megszerzésével akarták a híveket visszatéríteni. A tridenti zsinattal kezdetét vette az ellenreformáció.
Jacopo Sadoleto, Avignon püspöke, a De liberis recte instituendis (a gyerekek helyes neveléséről) a nevelést csak
25. év után szabad befejezni. 5 évig anya; aztán apa. A gyerek amikor megtanul beszélni attól a kortól már
vallásosan nevelhető. A rossz példáktól elsősorban az apának kell megóvnia a gyermeket, az istentiszteletek
látogatásában pedig az anyának kell példamutatónak lenni. A gyermek ismerje jól a latin és a görög klasszikusok
műveit. Fontos szerepe van a zenének, a táncnak, a gimnasztikának, mozgásnak és a játéknak.
A kollégiumi iskolák elterjedése.A jezsuiták iskolaállítási törekvései.A Jézus társasága 1534-ben. Célja: hogy
visszahódítsák a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket. Megalapítója Loyola Ignác. 1548-ban első
kollégium típusú iskolájukat állították fel Messiniában, majd ezt követte Kölnben, Bécsben és másutt. Az első
években minden iskolájukat egyedi szabályzat és tananyagtervezet ezt egységesítette a „Szabálykönyv” (Ratio
Studiorum) = Az egyéniségnek megfelelő, sajátos egyéni oktatás nyújtása. Itt nincs „bűnre csábító” üresjárat, alá-
fölérendeltségi viszonyok. A jó tanár: Képzett és jól felkészült legyen. Tisztelje és becsülje hivatását! A tanár
kérdezze ki a diákot. Alkalmazkodjon a diák körülményeihez. A tanár sohase vegye igénybe a tanulók
szolgálatait.A tanárképzésre különleges figyelmet fordítanak.A tanárnak mindig van lelki vezetője, aki
életvezetési tanácsokat ad neki.
A jezsuiták olyan ötosztályos középiskolát (gimnáziumot) szerveztek, amelyben három év latin grammatika,
negyedik év antik költők-írók művének tanulmányozása (poétika), majd a végén retorika osztály szerepelt. Az
utolsó két osztályban a görög is szerepelt. A gimnáziumra szervesen épült az akadémiai tagozat: először a három
éves filozófia fakultás, melyet négy év teológia követett. Már a mai értelemben vett osztály-tanóra alapján
működtek. Egy osztályba azonos korú és megközelítően azonos tudású gyermekek kerültek.Az oktatás központi
tanterv és követelményrendszer alapján folyt, a tanulók teljesítményét év végén vizsgákkal értékelték. Szigorú
fegyelem uralkodott, de a testi fenyítéshez csak legvégső esetben folyamodtak.A tanári tekintély korlátlan
uralmát igyekeztek szeretetteljes magatartással, segítőkész bánásmóddal párosítani. A szellemi megterhelés
mellett figyeltek arra, hogy a tanulók testmozgással, játékkal, szórakoztató feladatokkal pihenni is tudjanak.
Kollégium típusú iskoláikat a katolikusok és a protestánsok lényegében azonos szerkezettel létesítették a XV.sz.
második felétől. Az egyes fokozatoka következő képpen épültek egymásra: teológia 2-3 év; filozófia 2-3 év;-
Akadémiai tagozat. Retorika 1-2 év; poétika 1-2év; latin grammatika 3-4 év. –Gimnáziumi tagozat.
Különbségek: A katolikusok az elemi, a gimnáziumi és az akadémiai tagozatot külön szervezeti egységként
kezelték. A protestánsok egyetlen összefüggő intézménytípusba integrálták mindhárom szintet. Az egységeítés
miatt a protenstánsoknál, az akadémiai osztályok diákjai segédtanítóként közreműködtek az elemi osztályokban.
A jezsuiták viszont minden osztály élére felnőtt tanítókat állítottak.
A kollégium típusú iskola a feudális abszolutizmus idején teljesedett ki. Szerkezetében a kis- és középnemesség
igényeinek felelt meg. A polgárság képviselői is a praktikus műveltséget tanultak. Ők céhekben inasként,
segédként szereztek gyakorlati tudást. Ha magasabb állásokra pályáztak, elvégezhették a középiskolai fokozat
grammatikai, esetleg retorikai-poétikai osztályát. A jobbágyok gyermekei előtt csak akkor nyílt meg a kollégium,
ha egyházi pályára készültek. A jezsuiták 1586-ban alapították első Magyar iskolájukat Znióváralján.
Az anyanyelvi kultúra és a népnevelés kérdésének előtérbe kerülése.
A protestánsok kollégium-típusú : minél hamarabb latin. A felsőbb osztályokban már a tanulók egymás közötti
érintkezésének nyelve is a latin volt. A kezdő kisgyermekek oktatása természetesen anyanyelven folyt.
Az első anyanyelvű tankönyvek Bornemissza Péter ábécéskönyve.
A pedagógiai realizmus időszakát a XVII.századtól számítjuk. Comenius és Erdélyben Apáczai Csere János.
Fokozatosan a világ tapasztalás (indukció) útján történő megismerése és a dolgok hasznosság szerinti megítélése
vált fontossá a pedagógia szempontjából. Comenius a nagy összegző. keresztény hit. Az embernek meg kell
4
 ismernie önmagát és az őt körülvevő világot. Az embernek képzettségre, erkölcsre és vallásra kell nevelni.
Mélységesen hisz az ember alakíthatóságában, nevelhetőségében.
Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei.A nevelésre mindenkinek szüksége van, hiszen nélküle a gyermekből
„vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”. Gyermekkorban olyan mértékben nevelhető a gyermek, mint
később soha- írja a Didactica Magna c. művében. A szülők felelősségét hangsúlyozza, de kevés szülő ért igazán
a neveléshez, ezért mihamarabb képzett tanítóra kell bízni a gyermeket. A nyilvános iskolai oktatás mellett foglal
állást. Fontos didaktikai evei:Szemléletesség, Tudatosság, Rendszeresség, Következetesség. A tanításban
haladjunk:Az egyszerűtől az összetettig, Konkréttól az elvontig, Tényektől a következtetésekig, Könnyűtől a
nehézig, Közelitől a távoli felé, Comenius iskolarendszere. A „Nagy Oktatás”-ban négylépcsős iskolarendszert ír
le mely mind 6-6 év:A kisgyerekkor iskolája az anyai öl, A gyermekkor iskolája a tudományos játék; nyilvános
népiskola,A serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis a gimnázium, Az ifjúkor iskolája az akadémia és a külföldi
utazások. Comenius az édesanyák lelkére köti, hogy neveljék szeretettel, gondoskodással a gyermeket.
John Locke: „Gondolatok a nevelésről”. A művelt angol úriember nevelése állt (=gentleman képzés). Locke:
angol gentlemant a jó modoráról, kifinomultságról, kimértségéről, mozdulatainak összhangjáról, erényes vallásos
érzületéről, egészséges életmódjáról lehet felismerni. Az erényes élet: önfegyelemre nevelés. A kisgyermek a
felnőttel szemben tisztelettudó legyen, végső esetben támogatta a testi fenyítést. Locke a testnevelés fontosságát
hangoztatta. A gyermek sokat tartózkodjon a szabad levegőn, helyesen táplálkozzon, rendszeresen tisztálkodjon.
Az alapkészségek (írás-olvasás) mellett: erkölcstan, gyorsírás, könyvvitel, földrajz, történelem, csillagászat, jog,
számtan, tánc, latin és francia nyelv. A gyakorlatias oktatást előbbre tartotta az elméletnél, az ismeretek
szórakoztató formában való elsajátítása is fontos. A gentleman nevelésekor a következő célokat tartja szem
előtt: Erős, egészséges test., Erélyes, vallásos lélek és a Praktikus ismeretek.
Jean Jacques Rousseau, mint a reformpedagógia megalapozója. Deizmus- Hisz Istenben mint teremtőben, de azt
vallja, hogy a Legfőbb Lény tökéletessége megköveteli, hogy a lehető legjobb világot alkossa meg. „Emil, avagy
a nevelésről” c regénye. saját cselekedetei ellentmondásba állnak a könyven írtakkal. Az Emil-ben azt mondja:
„Az apát sem a szegénység, sem a munka, sem más emberi szempont nem menti fel az alól, hogy eltartsa és
maga nevelje gyermekeit”. Ennek ellenére öt gyermekét lelencházba adta. Sokat idézett tétele: a gyermek, mint
természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Pedagógiájának célja: az evilági
boldogulás. Másik: „a gyermek gyermek legyen mielőtt felnőtt lenne”. Emilből embert próbál faragni, aki képes
mindenütt megállni a lábán, ahová a „forgandó” szerencse viszi. Rousseau szakított a korábbi életkori
periodizációval, a gyermeki fejlődést öt szakaszra osztja, ez öt könyvet jelent a pedagógiai regényében, az Emil-
ben: Születéstől a beszédig (kb 2 év) – testi nevelés; 2-12 éves kor – az érzékszervek nevelése; 12-15 éves kor – az
értelmi nevelés; 15-től a házasságkötésig – erkölcsi nevelés. Sophie nevelése – a nőt a passzivitás és gyengeség
jellemzi. A nő élete végéig kiskorú marad: előbb apjának, majd férjének alárendelve él. Emil leendő feleségének,
Sophie-nak a nevelése is ennek megfelelően történik. Legfőbb célja a házias erények elsajátíttatása, a kecses
modor és a mély érzelmek kibontakoztatása. Mindemellett a helyesen nevelt nő "jól olvas a férfi szívéből",
szellemes társalgó, kiváló megfigyelőképességgel rendelkezik. Férjével együtt ideális harmóniát alkot.
5. A pedagógiai gondolkodás alakulása a 19. században. Herbart pedagógiája. A pozitivizmus hatása.
August Comte. Herbert Spencer pozitivista pedagógiai felfogása. A pedagógia önálló tudománnyá válása
és fejlődése. Trapp – a korai empirikus pedagógiai törekvései. Milde – a vallásos szemléletű tudományos
pedagógia megteremtője. A Herbartianus pedagógia kibontakozása és térhódítása.
Az 1810-es –népoktatás kiszélsítése; a reális ismeretek, a manuális készségek és a testi nevelés meghonosítása.
Magánvállalkozásként működöttek. Az oktatási eljárást két lelkész, Andrew Bell és Joseph Lancaster dolgozott
ki. A Bell-Lancaster-módszer az angol népoktatás újjászervezésére irányult az ún. "kölcsönös oktatás" alapján. A
tanító hiány miatt, lényege abból állt, hogy a tanító az idősebb és tehetségesebb tanulók közül segédtanítókat
alkalmazott a kisebb gyerekeknek átadták mindazt, amit a hivatásos tanítótól megtanultak. Igen jelentős
mértékben fejlődött a német középiskola. A középiskola két típusa ekkor: a gimnázium és a reáliskola. Friedrich
Fröbel- természetelvű pedagógia híve: Ösztönökben nyilvánul meg. Ezek a következők: a tevékenység ösztöne,
a megismerés ösztöne, a művészi ösztön és a vallási ösztön.
Herbart lélektanialapozású pedagógiája- Herbart a világi élvezetek csábításának nem engedett, a művészetek
közül is csak a zenének hódolt. Nevelési nézeteit is ez a szigorú életszemlélet jellemzi. Neveléstana: célja az
erkölcsös magatartás kialakítása, megvalósítása. Így válhat a növendék teljes emberré. Minden gyermekben
kialakíthatók az erkölcsi eszmék. De csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik. A
nevelésnek három szakaszát különíti el: I. A kormányzás : törje meg a gyermek akaratosságát. A kormányzás
eszközei: állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadság megvonás és legvégső esetben a testi büntetés.
II. Az oktatás. jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul. Herbart vezette be a pedagógiába a "nevelő-oktatás"
fogalmát.. Érdeklődés nélkül nem lehet a tanítási anyagot megfelelően elsajátíttatani, éppen ezért az érdeklődés
az oktatás legfőbb eszköze. III. Vezetés. Ez az oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés
5
 teljessé válik. Kialakítja az erkölcsi belátást, az etikai meggyőződést. A fiatal most már nem a külső
parancsoknak engedelmeskedik a sajátjává, benső világa részévé vált erkölcsi eszméinek, meggyőződéseinek.
A pozitivizmus hatása. Nem kutatják a földi létezés végső okait, hanem a fizikai és társadalmi valóság tényét. Ezt
a célt csak a nevelés teljes átalakításával lehet elérni. Ezért a hagyományos teológiai, metafizikai, irodalmi
jellegű nevelést meg kell szüntetni, és helyére a pozitív nevelésnek kell lépnie - véli Comte, az irányzat
megalapítója -, ami megegyezik a kor szellemével. A nevelés ugyanis "az eszméknek és szokásoknak azt a
rendszerét jelenti, mely azért szükséges, hogy az egyesek a társadalmi rendre, amelyben élni fognak,
előkészülhessenek." A Comte által kialakított a "három stádium törvénye" Az első az animizmus, mindent a
szellemi erőkkel akar magyarázni, ebből jön létre a politeizmus, amely minden fontosabb természeti-társadalmi
jelenséget isteni tevékenységnek tulajdonít, végül a monoteizmus, amely már csak egyetlen, legfőbb lényt ismer
el. A második - metafizikai - a különböző evilági jelenségek, erők mint absztrakt tényezők lépnek fel. A
harmadik - pozitív - szakaszban az emberi szellem, a megfigyelés és értelem segítségével törekszik a tények
egymásutániságán, hasonlóságán alapuló törvények felismerésére. Elsődleges feladat az előrelátás.
A pedagógia önálló tudománnyá válása A XVIII.század második felében megjelent az igény a katolikus és
protestáns teológiától elkülönülő rendszerezési törekvésekre. Így fogalmazódik meg a már meglévő alapokkal
rendelkező pedagógia, mint új tudomány.
Trapp – az első figyelemreméltó kísérlet a tudományos igényű pedagógia megalkotására, új tudományos
diszciplínát, a pedagógia feladatköreit, hozza létre. Kijelöli a nevelés legfőbb céljaként az emberi boldogságot. Ír
az emberi természetről és a társadalomról, mint a nevelési szabályok legfontosabb forrásairól, fölsorolja a
nevelés főbb területeit és tartalmait, és a nevelői tevékenység különböző formáit.
Milde – a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője. Az egyik első pedagógiai gondolkodó, aki
nevelési rendszerét a pszichológiára alapozta. jelentős szerep jutott a kor orvostudományának és az azzal
összefüggő kórlélektani, fiziológiai-antropológiai kutatások eredményei továbbá a test-lélek probléma
feloldására irányuló egyéb tudományos irányzatoknak A nevelés tehát az ember meglévő hajlamainak,
adottságainak fejlesztésére irányuló tervszerű és szándékos befolyásoló hatás. A nevelői ráhatásnak igazodnia
kell a gyermeki fejlődés adott szintjéhez. A nevelőnek tekintettel kell a gyermek testi lelki fejlődésére, érzelmeit,
vágyait nem elnyomnia, hanem helyes útra kell terelnie. A nevelés végső céljának elérése a vallás segítségével
történik. A vallásos nevelést - gyermekkorban kell kezdeni, mivel a vallási érzelmek iránti fogékonyság ekkor a
legerősebb.
Herbert Spencer : egyetemes tudományos rendszer, alapelve, hogy az anyagnak minden állapota a fejlődés
eredménye és megnyilvánulása. Spencer szerint ezek az egyetemes, emberi tevékenységekben gyökereznek: 1.
azok az ismeretek és készségek, amelyekkel az egyén saját létét fenntartja, 2. amelyek közvetve szolgálják
fennmaradását, 3. amelyek a fajfenntartásra, a családalapításra és a fiatal nemzedék nevelésére irányulnak, 4.
amelyek a társadalmi rend fenntartására vonatkoznak,. 5. amelyek az érzelmi élet körébe tartoznak.
A Herbart pedagógiája csak halála után vált szélesebb körben ismertté, de akkor nagy erővel terjedt, kialakult a
herbartiánizmus. A herbartianizmus követője és továbbfejlesztője Tuiskon Ziller, aki egy mintaiskolát is tart
fenn Lipcsében, amely a herbarti iskola megtestesítéséért küzd és tanítókat képez. Magyar követői közé
sorolhatjuk Kármán Mórt, de Herbart eszméit, elméletét részletesen ismertette egyetemi előadásaiban Fináczy
Ernő és Prohászka Lajos is.
6. A 20. század pedagógiája. A pragmatizmus és gyermektanulmányi mozgalom. John Dewey. Eduár
Claparéde – A funkcionális nevelés elmélete. A reformpedagógiai mozgalom. Ellen Key radikális
neveléskritikája. A reformpedagógiai irányzat első szakasza: a művészetpedagógiai irányzat, a New school
– a reformpedagógia első iskolamodellje, Mária Montessori pedagógiája.
Az intézményes gyakorlatot akarták megszüntetni a XX. század elején kibontakozó reformpedagógia képviselői.
Az előre elkészített tanterv, pontosan meghatározott tanmenet, naprakész tananyag; szigorúan megszabott
órarend; szabályos időközönként váltakozó tantárgyak tanítása, meghatározott rendszer szerint, amíg a csengő
meg nem szólal, a tanító szünetet nem ad, majd új tantárgy tanításába nem kezd.
A pragmatizmus nevelésfelfogása - Az ember fogalmi gondolkodásának sajátosságait, státuszát, a külvilághoz
való viszonyát tette vizsgálat tárgyává. Dewey hitvallása: az iskola maga az élet - Az egyént a saját érdekeinek
megvalósítása vezérli, ezért alapvető törekvése, hogy ehhez megfelelő eszközöket találjon. Az iskola maga
legyen a valóságos élet, azokból a tapasztalatokból táplálkozzék, amelyekkel a gyermek otthon, környezetében, a
játszótéren találkozik. Az általa elképzelt iskola kölcsönhatásban áll: a) a gyermek otthoni környezetével, b) a
természeti környezettel, amelybe beletartozik az iskola közvetlen és távolabbi környezete, c) az üzleti élettel és a
termeléssel, d) a tudománnyal (kutatással) és az arra előkészítő egyetemmel.

6
Eduard Claparède-A nevelés problémája a tanítani való anyagot és azt, akit tanítunk - azaz a tantervet és a
tanítványt, harmadik tényező maga a nevelő. Hogy a nevelő milyen legyen, az mindig attól függ, mily
tulajdonságokat kíván a gyermekkel való bánásmód. A nevelő feladata éppen ezért nem az, hogy növendékét
minél hamarabb felnőtté alakítsa azzal, hogy rákényszeríti a felnőtt ember gondolkodás- és viselkedésmódját;
hanem, hogy lehetővé tegye a gyermek sajátos tevékenységének kifejlődését.  Mi a gyermekkor funkciója? 
felkészüljön a felnőtt élet feladataira: az utánzás és a játék segítségével. Olyan iskolára, nevelésre van szükség,
amely alkalmazkodik a gyermek funkcióihoz, az egyes gyermek egyéni sajátosságaihoz.
A radikális neveléskritika tárgya: a hagyományos iskola Ellen Key alapgondolata: mi a gyermek helye a korabeli
társadalomban. Igazán hatékony nevelés a családban lehetséges, amely biztosítja a gyermek és az anya
kiegyensúlyozott helyzetét a társadalomban. az új típusú nevelői magatartás: A mai nevelés legnagyobb bűne,
hogy a gyermeket nem hagyják békében. A korabeli iskola az esztelenség, ahol a "gyermek
lélekgyilkolása" folyik. A hagyományos iskola teljes mértékben kiöli a gyermek természetes tudásvágyát,
megfigyelőképességét, önállóságát.
A művészetpedagógiai irányzat - a művészet, mint a valóság megismerésének sajátos formája, fontos
nevelőeszköz is. Elősegíti az élet értékeinek, szépségeinek felfedezését, kellemessé teszi az emberi környezetet,
gondolatokat, érzéseket örökít meg kőben, szóban, hangban, színekben. A "gyermekművészet" - a gyermeki
önkibontakozás, önkifejezés fontosságának hangsúlyozása ráirányította a figyelmet a cselekvés új motivációjú
érvényesítésére. Ennek nyomán egyre szélesebb körben terjedt el a rajzolás, festés, mintázás, a különböző
gyermeki konstrukciók nagyra értékelése.  Az oktatás során a spontán önkifejezésre kell törekedni. Ehhez
biztosítani kell a különböző technikák megismerését, és az ehhez szükséges gazdag eszközválasztékot (ecset,
ceruza, kréta, szén, tempera stb.), valamint a manuális munkavégzés lehetőségeit.
1889-ben az angol középiskolai tanár, Cecil Reddie "New School" (Új Iskola) nevelőintézetet nyitott. Napirend -A
szabadság és kötelességtudat egységét megteremtő életrend fő elemei jelentek meg. Önkormányzati-öntevékeny
munka- Az önálló cselekvés. Az intézetek "iskola államként" - alkotmányos monarchiaként vagy köztársaságként
- működtek, a közösen alkotott törvények és az alkotmány szellemében. A tanár-diák kapcsolat új elemei -A
tanár ezekben az intézményekben nem mindent tudó, parancsnok, hanem a növendékek segítőtársa, idősebb
barátja volt. Esztétikai-művészeti nevelés - intézetek egész életét áthatották az esztétikai-művészeti
tevékenységformák: az előadóestek, a báb- és színjátszás, a kiállítások rendezése, a hangversenyek. Ízlésesen
rendezték be a gyermekek környezetét. Az épületben számos szobrot, festményt helyeztek el, sokat adtak az
ebédlő berendezésére, az esztétikus terítékre, sehonnan sem hiányoztak a virágok.
Maria Montessori pedagógiája - Akkor nevelhetjük gyermekeinket legeredményesebben, ha hagyjuk őket
önállóan cselekedni, alapelve: a gyermeki aktivitás és szabadság. Az első: a gyermek maga alkossa meg
képzeteit, fejlessze ki érzékszerveit, építse meg saját gondolatvilágát, ne a nevelő erőszakolja rá a sajátját. A
cselekvés megindítója a felnőtt, irányítója a jól megválasztott eszköz, de a cselekvő alany maga a gyermek. Ezért
tilos minden agresszív, másokat zavaró viselkedés.  Néhány jellegzetes Montessori-eszköz: A tapintást bekötött
szemmel, a hallásfejlesztés zörgő dobozokkal, hengerekkel, csengősorokkal történik. Az alak, formaérzékelést 30
különféle alakú síkidom összeválogatása segíti.
7. A reformpedagógiai irányzat második szakasza: a Waldorf-pedagógia, Freinet koncepciója,
irányzatok az Egyesült Államokban, (Winnetka-plan, Dalton-plan, Progresszív nevelési társaság), orosz-
szovjet reformtörekvések, Peter Petersen és a Jena-plán.
A Steiner által alapított Waldorf-iskola -1919; 12 évfolyamos egységes iskola, amelyben nem történik értelmi
képességek alapján való elkülönítés. Mindenki egyedi, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, az iskola
feladata ezeknek a minél teljesebb kibontakoztatása. A Waldorf-iskola nem ad állami érettségit, ezért az arra
törekvő fiatalok számára a 12+1 év az érettségire való felkészülést szolgálja. A Waldorf-iskolák a szülők-
tanárok-tanulók együttműködésére alapozva, legtöbbször egyesületi formában működnek. A gyermek
személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb megismerése. Felfedezni a benne rejlő értékeket, talentumokat,
ezeket gondozni, megadni minden lehetőséget kibontakoztatásukhoz. A saját út megtalálása.
 Dalton-plan- a szabadság, egyéniség, közösségi szellem szolgáltak alapul. A hagyományos osztálytermeket
szakkabinetekké alakította át, ellátva azokat minden szükséges eszközzel. Minden egyéb a fejlődési ütemnek és a
tanulói érdeklődésnek megfelelően történt. Mindenki, minden tárgyból egy feladatlapot kapott, amin az
elvégzendő feladat és az elsajátítás várható időtartama szerepelt. A feladatlap alapján a szaktantermekben az ott
található segédeszközök igénybevételével önállóan dolgoztak, a jelen lévő szaktanárok szükség esetén segítették
a munkát. A vállalt feladatok elvégzése után vizsgára jelentkezhettek, annak sikeres letétele után újabb
feladatok elvégzését vállalhatták. Mindenki saját fejlődési ütemének megfelelően haladhatott, teljesítményét
tanulmányi táblázata alapján bármikor ellenőrizhette. Az öntevékeny egyéni munkára alapozott délelőtti
tevékenységet délutáni csoportos foglalkozások pl. testgyakorlás, zene, rajz, barkácsolás, önkormányzati
tevékenység egészíti ki.
7
 Winnetka-plan - 1. Az általános, illetve a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek. 2. Alkotó és csoportmunkák.
Az első csoportba tartozó tantárgyak (írási-olvasási-számolási, földrajzi, történelmi, ipari, gazdasági stb.
ismeretek) osztályonként elérendő tudásszintjét meghatározták, majd azt munkafüzetekben feladategységekre
bontották, amit mindenki saját ütemének megfelelően önállóan vagy csoportosan sajátított el. Az
alapkövetelmények - egy osztályon belül - mindenkivel szemben azonosak voltak, de az egyes feladatok
elsajátításának ideje a tanulók sajátosságaitól függően különböző volt. Az alkotó és csoportmunka
beosztásának elvei egészen mások voltak, az időtartam volt az állandó tényező, az egyes tevékenységformák
kiválasztása a gyermekek egyéni érdeklődésén alapult. Ebbe a körbe tartoztak a viták, megbeszélések, részvétel
az iskolai önkormányzatban és a különböző bizottságokban, színjátszás, iskolai folyóirat szerkesztése,
kézimunka, rajz, testnevelés, zene stb. Megszűnt a tanár hagyományos vezető, irányító szerepe,  a közösségi
munka szervezője, a gyermek tanácsadója, segítője lett.
A Jena-plan iskola pedagógiai - Olyan nevelőintézményt hozott létre, amely a gyermeki élet természetes
színtereként funkcionál, személyiség egészének fejlesztése kerül a középpontba. Csoportszobákat alakít ki, ami
már felépítésével és berendezésével az önálló tanulás, munka és gyermeki felfedezés ösztönzője. Megszüntette az
azonos életkorú gyermekek oktatásával foglalkozó évfolyamosztályt. Tízosztályos kísérleti iskoláját osztályok
helyett négy alapcsoportra osztotta: Alsósok csoportja, az 1-3. iskolai év tanulói (7-9 évesek); Középső csoport;
a 4-6. iskolai év tanulói (10-12 évesek); Felsősök csoportja; a 6-8. iskolai év tanulói (12-14 évesek); Ifjúsági
csoport, a 8/9-10. iskolai év tanulói (14-16 évesek).
Az egyes csoportokba tartozás, illetve átlépés nem csupán a tanulmányi eredmények alapján, hanem a tanulók
általános érettsége, nevelődési szintje alapján (testi fejlettség, magatartás-viselkedéskultúra, erkölcsi
tulajdonságok stb.) történt. Ismeretlen volt a bukás. Így a gyengébb teljesítményt nyújtókkal nem kellett mindent
újra kezdeniük, munkájukat ott folytathatták, ahol hiányosságaik megjelentek. A hagyományos órarend helyett a
heti tanulmányi időt "ritmikus hetirendbe" tagolta, amely szervesen kapcsolódott a gyermekek életkorához.
Művelődési alapformák: beszélgetés, játék, munka, ünnep képezték.
A Progresszív Nevelési Társaság létrejötte. 1919 elején Washingtonban létrejött. 1924-ben saját lapot indított
"Progressive Education" címmel, amelyben a hazai törekvések mellett az azzal párhuzamosan kibontakozó
európai reformpedagógiai mozgalom képviselőinek nézeteit is igyekeztek széles körben terjeszteni.-> 1.A
gyermek természetes fejlődésének szabadsága; 2.Minden gyermeki tevékenység alapja az érdeklődés legyen.; 3.
A pedagógus vezető-irányító és nem feladatkijelölő-leckefeladó legyen; 4. A gyermeki fejlődés tudományos
igényű tanulmányozása; 5. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermek testi fejlődését meghatározó tényezőkre;
6. A gyermek életszükségleteinek kielégítése érdekében a család és iskola együttműködése szükséges; 7. A
pedagógiai mozgalmak vezető ereje a "progresszív iskola" legyen. Ezzel együtt jelent meg az "alkotó nevelés"
(creative education) irányzata, amely az európai művészetpedagógiával rokon vonásokat mutatott.
8. Középkor és humanizmus Magyarországon (996-tól a 17. századig). A magyar iskola első
évszázada. A klerikus és világi nevelés kiszélesedése.
A keresztény iskolák lényege, hogy klerikusokat képezzenek, akik egyházi szolgálat ellátásán túl világi
értelmiségi funkciókat is betöltöttek. Szent István több kolostort alapított bencés szerzetesek részére. Szent
Márton-hegyi kolostor, első szerzetesei még Géza fejedelem kihívására, 996-ban érkeztek ide. Ebben a
kolostorban iskola is működött: a bencések tervszerűen oktatták-nevelték a szerzetesi életet választó fiatalokat.
Az első tanára Valter magiszter volt, grammatica és musica-ot tanított aki a bakonybéli kolostorból jött
Csanádvár iskolájába. Gazdagok és szegények is jártak ebbe az iskolába. A tehetségesebbeket az alapfokú
ismereteken túl egyházi műveltségre (latin grammatika, diktámen, kompútusz) is tanították. Ennek bírtokában
akár püspök is válhatott belőlük.A többiek az alapfokú egyházi műveltséggel felvértezve a plébániás falvak
lelkészei lettek. A XI-XIV. században megerősödtek a székesegyházi iskolák. A kolostorok iskolái - inkább csak a
jövendő szerzetesek oktatásával-nevelésével foglalkoztak. A tananyag az alapkészségek megtanulása után a latin
grammatika, a diktámen és a kompútusz volt. A szegény tanulók ingyen tanulhattak, szállást és élelmet is ingyen
kaptak. Ennek fejében a hét meghatározott napján körbe járták a várost, és a jómódú családokhoz betérve
összegyűjtötték az iskolának szánt adományokat. (Ezt nevezték mendikálásnak.) Korábban a magyar fiatalok a
párizsi és a bolognai egyetemeket keresték fel szívesen. Nagy Lajos, Vilmos pécsi püspök szorgalmazására,
1367-ben alapított egyetemet Pécsett. Ez az intézmény néhány évtized múlva megszűnik, új egyetem létesül
Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben. Ez az intézmény sem volt hosszú életű, 1414 után már nem
található róla adat.(Mátyás király támogatásával) Vitéz János 1467-ben Pozsonyban szervezett egyetemet. A
világi értelmiségi feladatot ellátó férfiak elnevezése (először az 1320-as években bukkant fel oklevelekben) a
Literátus lett. Ezt a korabeli magyar nyelvű iratokban „diák” vagy „deák” szóval fordították.
A XV. században tért hódított a humanizmus. a XV-XVI. sz. fordulóján a humanista műveltség jobban
szétterült az országban és eljutott a székesegyházak, városok iskoláiba is. Ennek eredményeként a literátus
műveltség humanista elemekkel gazdagodottA humanista literátus képzettség tartalma így alakult: Grammatika:
8
 latin nyelvtan a humanista nyelvtankönyvek alapján. ; Diktámen: Latin nyelvű írásművek fogalmazásának
képessége. Levélírás, szónoki beszéd, jog.; Kompútusz: elemi csillagászati ismeretek. Csillagászati-matematikai
számítások, geometria, fizika.
Létrejött a nagyszombati humanista gimnázium.
A magyar humanizmus egyik legnagyobb alakja,Vitéz János nagyváradi püspök volt.A Hunyadi-fiúk egykori
nevelője, Szorgalmazta a királynál egy egyetem létrehozását.Feltehetően mind a négy fakultás (filozófia, jog,
orvostudomány, teológia) kiépült. Elsősorban a filozófiai és teológiai kart kívánták magas szintre
fejleszteni.Vitéz János neves professzorokat hívott meg. Például Johann Königsberg német csillagász-
matematikust, aki Magyarországra költözött. A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János. Fő
műve: Magyar Enciklopédia. Átfogó műben rendszerezte kora tudományos eredményeit. Hatalmas
vállalkozásba fogott: A XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható
műveltség-egészbe transzformálni. A magyarban ekkor még nem is volt minden tudományos fogalomnak pontos
megnevezése, ezért Apáczainak nyelvújító tevékenységet is kellett végeznie. Felső-Magyarországon,
Nagyszombatban Pázmány Péter érsek alapította 1635-ben az első olyan hazai egyetemet, amely — 1777-tõl
Budán, 1784 óta Pesten — mindmáig folyamatosan működik.
9. A humanizmus hatása a 16-17.században Magyarországon. A reformáció és ellenreformáció
nevelési törekvései. A reformáció iskolaszervező programja. Az ellenreformáció iskolaszervező programja.
A XV. században tért hódított a humanizmus. a XV-XVI. sz. fordulóján a humanista műveltség jobban szétterült
az országban és eljutott a székesegyházak, városok iskoláiba is. A humanista literátus képzettség tartalma így
alakult: Grammatika; Diktámen; Kompútusz.
A magyar humanizmus egyik legnagyobb alakja,Vitéz János nagyváradi püspök volt. A Hunyadi-fiúk egykori
nevelője, Szorgalmazta a királynál egy egyetem létrehozását. Feltehetően mind a négy fakultás (filozófia, jog,
orvostudomány, teológia) kiépült. Elsősorban a filozófiai és teológiai kart kívánták magas szintre fejleszteni.V
itéz János neves professzorokat hívott meg. Például Johann Königsberg német csillagász-matematikust, aki
Magyarországra költözött.
A reformáció a 16. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való
válaszként indult mozgalom. Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a
hibákra (1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára), majd
fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is
elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”)
miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. Az
evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek. Befolyása
megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt.
Luther a nevelésről- Luther a vallási és világi szempontok érvényesülését egyaránt fontosnak tartja. E három
réteg - tudósok, plébánosok, köznép - nevelése-művelése szükségszerűen különbözik: 1. A jövendő teológusainak
sokoldalú nyelvi képzésben kell részesülniük. A latin és görög nyelv ismerete az eredeti Bibliaolvasáshoz
szükséges. 2. A leendő falusi plébánosoknak, igehirdető prédikátoroknak fölösleges a görög és héber nyelv
tanulásával bajlódniuk. A latint kel. Emellett: ének, retorika, dialektika, poetika. 3. A népnek, az egyszerű
emberek többségének elegendő az anyanyelvi olvasás-írás készsége. Nagy hatása, hogy németre fordítják a
Bibliát.
Az iskolai oktatásban elkülöníti a lányokat a fiúktól.
A reformáció iskolaszervezeti hatása kiemelkedik Philip Melanchton, Valentin Trotzendorf és a kálvinista
Johannes Sturm. Melanchton, a wittembergi egyetem humanista műveltségű professzora megkísérelte kibékíteni
a lutheri reformáció kérlelhetetlen erkölcsi szigorát a humanista kultúra antikvitás-kultuszával. Felfogása szerint
csakis alapos klasszikus műveltséggel lehet eljutni a kereszténység megértéséig. Eszménye a pietas (jámborság)
és az erudíció (klasszikus műveltség) harmóniába ötvözésére. Tanszéket szervezett a görög, latin és héber
nyelvnek, a retorikának és poétikának, valamint a matematikának. Emellett kidolgozta a háromtagozatos
humanista iskola tervezetét, melynek egységes tananyaga jó alapokat biztosított az egyetemi tanulmányokhoz.
A katolikus megújhodás (ellenreformáció) pedagógiáj -A katolikus egyház vezetői a tridenti zsinaton gyűltek
össze, hogy egységesen lépjenek fel a terjedő reformációval illetve a katolikus egyházon belüli visszásságokkal
szemben.A reformáció ellen a reformátorok saját fegyvereit fordították: az iskolák fölötti befolyás
megszerzésével akarták a híveket visszatéríteni a katolikus egyházhoz.
Jacopo Sadoleto - A gyermekek helyes neveléséről, 1533:-a nevelést csak az ifjúkorban, a 25 év elérése után
szabad befejezni; -a gyermek nevelésről annak öt éves koráig az édesanyának, azt követően pedig az apának kell
gondoskodnia; -rossz példáktól elsősorban az apának kell óvnia ; -az istentiszteletek látogatását az anyai példát
követve kell megtanulnia ; -A nevelés alapja a vallás, ezért a hitnek minden életkorban át kell hatnia a nevelést ; -

9
 ismerje jól a latin és görög klasszikusok esztétikai és pedagógiai szempontok figyelembevételével
kiválasztottműveit, sajátítsa el a görög és latin ékesszólás tudományát
A Jézus Társasága- Loyola Ignác- Le kellett rombolni a humanisták emberközpontú világfölfogását, az önmagát
mértéknek tekintő ember határtalanul naiv önbizalmát. Ezt a barokk vallásosság túláradásával igyekeztek
érvényesíteni. Ratio studiorum-Az emberi élet értelme: Isten dicsérete. A tudományok segítségével ismerték
meg a Megváltót és szerették meg. A jezsuita kollégiumok egységes rendszabály, tanmenet szerint működtek. 5
osztályos középiskolát (gimnáziumot) szerveztek. A jezsuita iskolák már a mai értelemben vett osztály-
tanórarendszer alapján működtek, életkori beosztással, szeretetteljes magatartással. Az élményszerű oktatásra
testmozgással, játékkal figyeltek. Új szellemű hit és tankönyveket írtak.
Oktatásbeli eltérések: 1. A katolikusok az elemi, a gimnáziumi és az akadémiai tagozatot külön szervezeti
egységként kezelték. Külön létesítettek elemi ismereteket oktató kisiskolákat, külön gimnáziumokat és
akadémiákat. A protestánsok ellenben egyetlen összefüggő intézménytípusba integrálták mindhárom szintet. Egy
iskolába, a "kollégium"-ba járt az 5-6 esztendős, ábécét tanuló kisgyerek, és a 25-26 éves teológus. 2. Ez az
egységes vertikum a protestánsoknál azt is lehetővé tette, hogy az akadémiai tagozat nagydiákjai segédtanítóként
("preceptor"-ként) közreműködjenek az elemi osztályok oktatásában. A jezsuiták ezzel ellentétben minden
osztály élére felnőtt pedagógust állítottak. 3. Az akadémiai tagozat filozófiai osztályainak elvégzése után a
protestánsok minden esetben kötelezővé tették a teológiai stúdiumot (a világi pályára igyekvőknek is). A
katolikusok ezt csak a papi pályára készülők számára tartották szükségesnek. 4. A protestánsok - egészen a XIX.
századig - nem szerveztek külön tanárképzőket. Közvetlen pedagógiai tapasztalatokat a "tógás" diákok
(nagydiákok) preceptorként szerezhettek. A katolikusok viszont külön képzőkben foglalkoztak a középiskolai
tanári pályákra igyekvőkkel.
10. A jezsuiták szerepe Magyarországon. Pázmány Péter iskolaszervező tevékenysége. A piarista rend
szerepe. A magyar enciklopédia megteremtője: Apáczai Csere János.
A jezsuita rendet (Jézus Társasága) a 16. században alapította Loyolai Ignác társaival, az újszerű rend csak hamar
elterjedt Európában, majd a misszióknak köszönhetően az egész világon. Magyarországon 1561-ben telepedtek
le, Oláh Miklós esztergomi érsek kérésére. Ugyanis jezsuita rendben látták az egyetlen lehetőséget a
katolicizmus elvesztett pozícióinak visszaszerzésére. Az első kollégiumot Nagyszombatban nyitották meg. A
16. században Magyarországon, a politikai és vallási ellentétek miatt, sokszor üldözték őket ellenlábasaik az
országhatáron túlra valamint járványok, betegségek és tűzvészek tizedelték soraikat.
Pázmány Péter a középszintű oktatás korszerűsítése érdekében sok iskolát jezsuita gimnáziummá alakított (pl.
Győrött és Sopronban). A nőnevelés támogatására letelepítette az angolkisasszonyok- és a ferences klarisszák
rendjét. A népoktatás fejlesztése érdekében elrendelte, hogy minden plébániával rendelkező településen legyen
népiskola és abban kántortanító. Pázmány nem erőszakos eszközökkel, hanem céltudatos és hatékony
közneveléssel és közoktatással kívánt az Egyháznak és a Hazának szolgálni. új papnevelő intézetet nyitott
Bécsben. 1635-ben létesült a nagyszombati jezsuita egyetem, amely a magyar szellemi élet központjává lett.
Elsőként a teológiai és a filozófiai kar jött létre, majd jogi- és az orvosi fakultás is megkezdte működését.
A piaristák első magyarországi rendházat és iskoláját 1666-ban Privigyén alapította Khuen Franciska. A
magyarországi piaristák is különös hangsúlyt helyeztek a matematika, geometria és fizika tanítására. Az
országban elsőként honosították meg a kísérleteken alapuló „új filozófia” oktatását. A piaristák a kezdetektől
ügyeltek tanáraik alapos pedagógiai és szaktudományos felkészítésére. Nagy hagyománya van a piarista iskolák
ének- és zeneoktatásának, továbbá a tanárok és a szülők közötti élő és közvetlen kapcsolatnak.
Apáczai Csere Jánosra bízzák rá a gyulafehérvári kollégiumban a poétikai osztály vezetését. Tanítványai
rajonganak érte, mert korszerű tudományokat is tanít (fizika, csillagászat, földrajz). Lorántffy Zsuzsanna
fejedelemasszony kinevezi a kolozsvári kollégium élére. Apáczai újjáépíti a leégett iskolát és pezsgő tudományos
szellemi életet alakít ki. Emellett tanít, könyveket ír és védekezik a rosszindulatú támadások ellen. Fő műve a
„Magyar Enciklopédia” (1654), mely az első magyar nyelven írott mű, mely átfogó szintézisbe ötvözi kora
tudományos eredményeit (humán tudományok, természettudományok, pedagógia).

10
 NEVELÉSELMÉLET

1. A pedagógia fogalma és feladata. A pedagógia helye a tudományok rendszerében. A neveléselmélet

tárgya, helye a neveléstudományok rendszerében. Főbb nevelési alapelvek. A neveléselmélet főbb
alaptörvénye.
A pedagógia szűkebb értelemben a nevelés elmélete. Feladata tudományos vizsgálódással megállapítani a
nevelés céljait, eszközeit, módszereit; magyarázatát adni a neveléssel kapcsolatos kérdéseknek, s elvi megokolását
a gyakorlati eljárásnak. Végül a tudományos kutatással megállapított elveket rendszerbe kell foglalnia, s
rendszeresen előadnia. Görög eredetű szó, ami annyit jelent: gyermek-vezető. Ε névvel jelölték a görögök
kezdetben azt a rabszolgát, aki a gyermeket iskolába vezette, később általában azt, akire a gyermek szellemi
vezetését, tehát nevelését bízták. Pedagógiának szokták nevezni a nevelést is.
Mai felfogás szerint a tudomány módszeresen megállapított és igazolt ismeretek rendszere. Arra kell tehát
törekedni, hogy a pedagógia a maga tételeit tudományos módon, a tudomány módszereivel állapítsa meg. A
pedagógiának van önálló vizsgálati köre: a nevelés ténye s a kultúra átszármaztatásának a problémája. A nevelés
ténye és folyamata vizsgálható tudományos módszerrel s tudományos eszközökkel, s így a pedagógia, mint önálló
tudomány lehetséges.
A neveléstudomány tárgya az ember a maga egészében, testi és szellemi mivoltában.A neveléstudomány ugyan
részben testi jelenségekkel is foglalkozik s módszerei között ott van a kísérlet is, de célkitűzéseiben s egész
rendszerében a filozófiára, a világnézetre s értékelméletre van alapítva, lelki hatásokat akar elérni s lényegesnek a
lelki életet tartja, ennél- fogva szellemi tudomány, s voltakép a filozófiának egy része. A neveléstudomány a
valóság megismerésén alapszik, de az eszménynek a megállapítására törekszik s a megvalósítás módját tanítja.
A nevelés főbb jegyei:
társadalmi tevékenység, koronként, kultúránként változó, célratörő, fejlesztő hatású, folyamatos stb.
2. Az emberformáló folyamatok: a szocializáció, a nevelés és a művelődés. A neveléselmélet folyamata.
A nevelés elhatárolódása a negatív emberalakító folyamatoktól (Az idomítás, a félrenevelés, a
manipuláció, a fanatizálás, a züllesztés).
Szocializáció: kompatens társadalmi lénnyé válás, folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és
állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak
többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.Mindezeket elsősorban a családban kell elsajátítania, másodsorban pedig
azokban az intézményekben (óvoda, iskola, nevelőotthon), amelyeket a társadalom kifejezetten ezzel a céllal
hozott létre.
Nevelés. A nevelés tudatos, tervezett, szervezett, célorientált személyiségformáló tevékenység, amely rendszerint
szakszerűen kiképzett nevelők irányításával és általában sajátos intézményi keretek között zajlik.
A nevelés olyan célra irányuló, amely egyének és csoportok fejlesztését szolgálja, amelyben az ember saját
tevékenysége által elsajátítja a társadalmilag, történelmileg felhalmozott tapasztalatokat. A nevelés a társadalmi
lét velejárója.
Művelődésre csak valamennyire iskolázott ember képes. A nevelésnek van művelődést megalapozó, segítő
funkciója.
Az ember az egyetlen élőlény, aki tudatosan foglalkozik saját képességeinek megújításával, és tovább
fejlesztésével. Ez függ a
- rendelkezésre álló időtől,
- az önfejlesztő, önértéknövelő szándéktól.
A művelődés a viszonylag kifejlett, érett személyiség kötetlen műveltséggyarapító, szabad választáson alapuló,
kötetlen önfejlesztő önnevelő, önképző tevékenysége.
A művelődés irányát az egyén érdeklődése, mélységét az egyéni képességek fejlettségi foka határozza meg.
A művelődésnek nincs meghatározott célja, tartalma.
Eredménye: a műveltség, a világegész szerves és arányos gondolati, esztétikai elsajátítása.
A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén
képességeit. A fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az
egyéni és társadalmi feladatok megoldását.

11
A nevelő jellegű aktivitások mellett léteznek negatív emberalakító aktivitások is.
A negatív emberalakító aktivitások alapja: az ún. negatív irányultság, az antiszociális, antihumánus jelleg.
Idomítás - Az ember idomításának az a célja, hogy gépiesen, gondolkodás nélkül cselekedjék, a parancsokat,
utasításokat engedelmesen kövesse. Régebben a katonákat nem nevelték, hanem idomították. Az idomítás
lényege: a direkt felnőtt célnak úgy vetik alá erőszakkal a gyermekeket, hogy nem igénylik tudatos, öntevékeny
közreműködését, kizárja a gyermek cselekvő hozzájárulását saját neveléséhez, képzéséhez.
Félrenevelés - Nem szándékos törekvés, inkább a pedagógiai aránytévesztés következménye, ami bizonyos
nevelési feladatok, nevelési tényezők túlértékelésében, mások elhanyagolásában nyilvánul meg.
Félrenevelésnek tekintjük a családi-rokonsági körökben gyakori elkényeztetést. Az elkényeztetett rendszerint
jóval többet vár el a környezetétől, mint amennyit az a számára megadhat.
A félrenevelés bizonyos nevelési feladatok aránytalan túlértékelését, mások elhanyagolását jelenti. Tipikusan
félrenevelésre utaló jelenség az elkényeztetés.
A manipuláció- az egyén rászedése, valamilyen hasznosnak látszó káros, értéktelen, hamis dologra. Közben
meggyőzik a manipulált személyt arról, hogy ha enged a „segítő” befolyásnak, kiváló képességekre, nagy
elismertségre tesz szert.A manipuláció torzítja a diákok értéktudatát, valóságérzékét, emberi kapcsolatait.
Manipuláló pedagógus: a hatalommal való visszaélések, a hazugság igazsággá emelése, a diákok rábeszélése
olyan tevékenységre, amelyek meghaladják erőiket. A manipuláló pedagógus elveszti szavahihetőségét,
megbízhatóságát, emberi tisztességét.
Fanatizálás- vannak életkori, szociális, kulturális, személyiségbéli alapjai. Általában a fiatalok, az iskolázatlanok,
a labilis személyiségek, az elesettek könnyebben fanatizálhatók.
A fanatizálás összetevői:
- felfokozott érzelmek,
- hamis meggyőződések,
- féktelen indulatok.
A fanatizálás lényege a kontroll nélküli pozitív és negatív érzelmek „parttalan” gerjesztése.
Züllesztés- A legaktívabb negatív emberalakító tevékenység. Tudatos, koncentrált törekvés, amely a megcélzott
egyén antiszociális tulajdonságainak, bűnelkövető magatartásának kialakítására irányul, és amelyet aljas szándék
vezet.
A züllesztés tudatos, célirányos antiszociális magatartásra, igen gyakran: bűnözővé „tevés”. Egyszerre jelenti a
deviáns viselkedés technikájának és motívumainak alakítását
3. A nevelés fő feladatai: az értelmi nevelés, az erkölcsi nevelés, a testi nevelés. A képességek és
kibontakoztatásuk, értelmi képességek. Az erkölcsi nevelés módszerei, a személyes, autentikus
példák hatása. Az egészséges életmódra és környezetkultúrára nevelés, az egyén testi-lelki egészsége,
életmódja, az élet minősége, mint alapérték. Az egészséges életmódra nevelés aktuális feladatai és
eszközei.
A nevelés fő feladatai: Az értelmi nevelés-el kell mélyíteni a műveltséget és tudományos világképet kell
kialakítani, másrészt az ismeretek elsajátítása révén az értelmi erőket (megfigyelés, emlékezet, képzelet, észlelés,
figyelem, problémamegoldó gondolkodás) kell fejleszteni.
Erkölcsi nevelés -erkölcsi normáknak megfelelő magatartásformák kialakítása a feladat. Az erkölcs társadalmi
tudatforma. Az emberek közötti viszonyt, az emberi magatartást szabályozza és minősíti. Különböző filozófiai
irányzatok más-más normákat határoznak meg s tartanak fontosnak. Az erkölcsi nevelés során
magatartásformálás történik, kialakul a jellem.Az erkölcsös személyiség összetevői: ismeri a normákat, elfogadja
azokat, kialakultak erkölcsi szokásai.
A jellem az erkölcsi normák beépült rendszere, komplex együttese mely minden erkölcsi cselekedet szabályozója.
A jellem szilárdsága meghatározza az erkölcsi irányultságot, a normáknak megfelelő magatartást.
Testi nevelés-A gyermek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a testi nevelés.Megemlíthetjük az
urbanizációs ártalmakat, a mozgásszegény életformát, az egészségtelen táplálkozási szokásokat, a pszichés
túlterhelést, a káros szenvedélyek egyre korábbi megjelenését, stb..., mint egészségkárosító tényezőket. Az iskolai
élet egészségügyi szempontból való megszervezése is fontos feladat, pl.: órarend, tornaterem, mellékhelyiségek
állapota, stressz helyzetek kerülése, stb... A test edzése, az ellenálló képesség fejlesztése, testi és szellemi
12
teherbíró-képesség növelése elengedhetetlen követelmény. Feladat a mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény
kialakítása. A mozgás a mindennapi élet mozdulataihoz, a munkavégzéshez is fontos. A test edzése a pszichikus
funkciókra is hatással van. A testi nevelés végső feladata az egészséges életmód szükségleteinek kialakítása.
4. A nevelés fő feladatai: az esztétikai nevelés, a környezeti nevelés, családi életre nevelés, szexuális
nevelés, állampolgári és multikulturális nevelés. Az esztétikum szerepe az ember életében és a
nevelésben. Az esztétikai nevelés célja és az esztétikai képességek fejlesztése. Az esztétikai ízlés
kialakításának pedagógiai feltételei.
Esztétikai nevelés - mind alkotó, mind pedig befogadó tevékenységeket felölel, melyek sokszor
szétválaszthatatlanul egymásba fonódnak.Fő eszköze a művészet – vagyis a zene, a képzőművészet és az
irodalom. Az önkifejezésre lehetőséget adó technikákkal, mint újabb kommunikációs eszközökkel való
megismerkedés.
Környezeti nevelés:A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás, a környezetért
felelős életvitel elősegítése. Feladata a környezettudatos szemlélet, a készségek, jártasságok,pozitív attitűdök
kialakítása. Tartalmát tekintve nem köthető egyetlen tantárgyhoz sem. Általános feladata, hogy ismereteket,
tapasztalatokat átadja a jövő nemzedékének. A ma környezeti nevelés a holnap környezeti kihívásaira készít fel.
A környezeti nevelés tétfontosságú a természet környezet megőrzése szempontjából, de nagyon lényeges a
gyermek egész személyiségének alakulása szempontjából. Segít az énkép és a személy felelősség tudatának
kialakításában. A környezeti nevelés ráébresztheti a gyermekeket a természet szépségére, a képzelőtehetséget.
Családi éltre nevelés: A család olyan lelki-érzelmi légkört képes megteremteni, amely a szocializáció feladatai,
kötelezettségeit a leghatékonyabban tudja megvalósítani.
A családi életre nevelés feladatát a szülők, az iskola, a pedagógia, egészségügyi személyzet, pszichológusok stb.
együttes kooperációs tevékenysége oldhatja meg. A családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal
felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a
gyermekek harmonikus felnevelésére, mindezt úgy, hogy közben a társadalmi, gazdasági élet szabályait, normáit,
is betartja.
Szexuális nevelés:a szexualitás az életmód fontos eleme, amelyet különbözőképpen lehet átélni, mert különböző
normák és értékrendek hálózatába ágyazódig. Ezeket figyelembe kell venni, s úgy alakítani, hogy az egészséges
életmódot lehetővé tegyék. A kielégítő nemi életet ezért az egészség integráns részének kell tekinteni, így az
egészségnevelés fontos feladatának, amelyről nyíltan kell beszélni.az AIDS és egyéb, nemi úton terjedő
betegségek megelőzése nem lehet sikeres szexuális felvilágosítás és nevelés nélkül.A nevelés három fő
vonala:Információnyújtás (a nemi élettel kapcsolatos testi folyamatokról; az egyéni pszichoszexuális fejlődésről
(nemi identitás és szerep stb.); a terhességről és a magzati életről;), Motiválás (a mindkét partnert érintő
felelősségre; a nemi élet tudatos irányítására;), Készségfejlesztés (a konfliktuskerülési és -megoldási készség
fejlesztése; a szülői szerep készségeinek elsajátítása;).
Állampolgári és multikulturális nevelés: fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző
rasszokhoz, etnikai és kulturális csoportokhoz, különböző nemekhez és szociális osztályba tartozó diákok
számára. Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz,
viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy a különböző csoportokból származó emberek közötti
interakciókat, a kommunikáció sikeres működését segítik annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a
mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja.
Az esztétikai nevelés alatt nem csupán a „szépérzék” kimunkálását értjük, hanem az egész ember belső és a
világgal való kapcsolatának harmóniáját. Alapfeladata, hogy a gyermek képessé legyen a szép befogadására és a
szép cselekvésre. Az ön-, illetve énképet alakítja. A természettel való harmónia: összehangolódni a külső és a
„belső idő” változásaival. Az esztétikai nevelésnek van egy rendkívül fontos „áttételes” feladata is: az önkifejezés
fejlesztése.
A gyermekrajz mind diagnosztika eszköz régóta használatos: megállapítható a gyermek érzelmi és értelmi
állapota, kapcsolatainak rendszere. A fejlődési korszakok elméletei szerint a gyermekek azt rajzolják, amit a
világból érzékelnek. A rajz, írás, vagy bármiféle alkotás egyrészt a személy „kiterjesztése”, másrészt a világ
befogadása és a vele való párbeszéd megjelenése.A rajzolás a gyermek számára az önkifejezés egyik
lehetséges eszköze. Az ábrázoló tevékenység nagy jelentőséggel bír a központi idegrendszer, az agy a szem és a
13
kézmozgások fejlődésében. A gyermekrajzok egy része (az ún. lineáris/rajzos típus) az ábrázolásban abból indul
ki, amit lát – alapos részletmegfigyelések útján nyert információkkal. A másik típus (haptikus/plasztikus) azt
rajzolja, amit érez, átél. A lányoknál az önmagukkal való tisztázatlanságát jelzi, hogy inkább az ellenkező nemű
alakot rajzolják előbb, míg a fiúk sohasem rajzolnak elsőre nőt. A lányok rajzaiban gyakori a „nem nélküli” alak
vagy kétnemű figurák szerepeltetése
Az esztétikai nevelésnek ki kell terjednie mind a nyelvi, mind a képi világra. A nyelv gazdagsága, a művészi
kifejezésvilág sokrétű, színes világa olyan „belső” gazdagodást jelent, amely már igen korán segíti a gyermeket,
hogy árnyaltabban fejezhesse ki magát.
5. A nevelésmódszertan alapjai. A követelés, a meggyőzés, a gyakorlás, a beszélgetés, előadás, vita,
példakövetés, az ellenőrzés és értékelés. Az összes ráhatás tudományos megszervezése.
A nevelési módszerek hagyományos osztályozása:
• követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés
A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:
• az oktatás valamennyi módszere,
• példa, példakép állítás módszere,
• a bírálat, önbírálat módszere,
• a beszélgetés, a felvilágosítás módszere,
• az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere.
A tevékenység megszervezésének módszerei:
• a követelés, megbízás, az ellenőrzés módszere,
• a verseny, a játékos módszerek, az oktatás, a gyakorlás módszere
Ösztönzés, serkentés módszerei:
• ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás.
Kényszerítő módszerek:
• felszólítás, parancs, büntetés.
Gátlást kiváltó módszerek:
• felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés,
• elmarasztalás.
Hatékony pedagógiai módszerek a tanítási-nevelési folyamatban:A magyarázat- törvényszerű összefüggések,
szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától
és főként a tanulók életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik. Értelmező, Leíró, Okfeltáró.
Oktatási módszerek:
1) Az előadás- Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes,
viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. 2) A magyarázat — A magyarázat olyan monologikus tanári
közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. 5-
10; 20-25 perc változik a tanulók életkorának függvényében. 3) Az elbeszélés- olyan monologikus szóbeli
közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására
szolgál.4) A tanulók kiselőadásai - olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyben az
összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Időtartama 10- 15 perc. 5) A megbeszélés — A
megbeszélés dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva
dolgozzák fel a tananyagot. 6) Kérdezés- Célja funkciója szerint lehet: érdeklődés- és figyelemfelkeltő;
diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt,
érzelmeket feltáró. 7) Vita- dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a
gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vita eredményes alkalmazásának feltételei: tanulók
felkészítése a vitában való részvételre, a vita megfelelő előkészítése; a vita megfelelő vezetése. 8) Szemléltetés-
olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok
észlelése, elemzése történik. 9) A projektmódszer — A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a
diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi
meg. 10) A szimuláció, a szerepjáték és a játék —olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati
tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket, sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.11) A
kooperatív oktatási módszer —a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az
ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek,

14
együttműködési képességek kialakításában. 12) Házi feladat —a tanulók önálló, a tanulási órák között végzett
tevékenységén alapuló oktatási módszer.

DIDAKTIKA
1. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. A taneszközök fogalma, kialakulásuk története. A taneszközök
csoportosítása, jellemzői. A taneszközök kiválasztásának hatékonysága. Taneszközök az oktatás
folyamatában.
Oktatási eszközöket alkalmazunk módszerek és stratégiák során, amelyek a tanítási-tanulási folyamatban
jelentős szerepet tölthetnek be.
Taneszköz– Információhordozó oktatási médium, a tanítás-tanulás folyamatában felhasználható, az oktatás
céljainak elérését segítő tárgy. A taneszközök felosztása: háromdimenziós, nyomtatott és oktatástechnikai
eszközök. A taneszközök tulajdonságai: dokumentumszerűség, manipulálhatóság és sokszorozhatóság.
A taneszközök története egyidős az oktatás történetével. Kezdetben az igények szerint a valóság tárgyai,
eszközei, esetenként ezek célirányosan kicsinyített változatai segítették a gyermekeket a valóság
megismerésében, a szükséges tevékenységek elsajátításában.
Taneszközök csoportosítása — technikatörténeti alapon:
1. nemzedék: elkészítésük és bemutatásuk nem igényel technikai eszközt (makett, modell, térkép). A legkorábbi
idő óta jelen vannak az iskolában.
2. nemzedék: előállításuk gépekkel történik, de egyéb eszközre nincs szükség (nyomtatott taneszközök: könyv,
térkép, munkafüzet).
3. nemzedék: audiovizuális eszközök (előállításukhoz és közvetítésükhöz is kell gépi berendezés).
4. nemzedék: ember és gép közötti kapcsolat jön létre (oktatócsomag).
Taneszközök az oktatási folyamatban — a tanítási órákon jelennek meg. Az első és második nemzedéket az
oktatás minden szintjén — legfontosabb a tankönyv. A harmadik nemzedék eszközei nem minden iskolában
találhatók meg. A negyedik nemzedék elsősorban az egyéni tanulás eszközei (internet).
2. A tanítási óra. A tanítási óra időtartama. Rituálék a tanítási órán. A tanítási órák pedagógiai
rendszere. A tanítási óra menete. A tanítási óra típusai és szerkezete (új ismeretközlő, rendszerező,
begyakorló, kombinált, szeminárium, előadás). Az oktatás más szervezett formái.
Az oktatás legalapvetőbb szervezeti formája a tanítási óra. A tanórák eleinte 1,5-2 órások voltak, délelőtt és
délután elosztva. 1911 — a tanórák 45 percesek, a szünetek 10-20 percesek.
Rituálék — csengőszó; egyházi iskolában órakezdő ima; közös ének; hetesek jelentése; óra elején és végén a
felállás; egyéb (egyeztetett) rituálék.
A tanítási órák pedagógiai rendszere — óracentrikus (időbeli zártság, az „órából való kifutás réme”)
témacentrikus (egy-egy témán, tartalmi egységen belül meg lehet határozni az egyes órák funkcióját).
A tanítási óra menete — sokféle lehet a körülményektől függően. A 18. sz.-ig: leckeellenőrzés, kikérdezés, új
anyag bemutatása, magyarázata, gyakorlás az iskolában, gyakorlás otthon./Szervezés, motiváció,
számonkérés,aktualizáció, az óra őrésze, összefoglalás, házi feladat/
Óratípusok — új ismeretközlő, rendszerező, begyakorló, szeminárium, előadás: egy-egy didaktikai feladatra
való koncentrálás. + Kombinált = vegyes óratípus, több didaktikai feladat megoldása (szervezés, számonkérés, új
ismeretek átadása, összefoglalás, begyakorlás, házi feladat)
Az oktatás más szervezeti formái — változó időtartamú tanítási alkalmak: tanulmányi kirándulás,múzeumi
vagy könyvtári foglalkozás, erdei iskolában eltöltött időszakok stb. Ide tartozik a házi feladat + a korrekció és a
tehetséggondozás különböző szervezetei formái is.
3. Az oktatás szervezési módjai. A szervezési mód és munkaforma értelmezése. A frontális munka. Az
individuális munka. A párban való tanulás. A csoportmunka. A különböző szervezési módok lényege,
gyakorlata, hatása a résztvevőkre. A szervezési módok szimultán alkalmazása.
A szervezési mód és munkaforma értelmezésekor a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban folyó tanulást
és a csoportmunkát a pedagógus tevékenysége felől közelítve az oktatás szervezési módjainak, a tanuló
szempontjából az oktatás munkaformáinak nevezzük.
Frontális munka- az a szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási
tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.
Alkalmazható az új ismeretek feldolgozásakor, alkalmazásakor, rendszerezésekor, rögzítésekor és az értékelés

15
folyamán. Ez a módszer teszi lehetővé: a leggyorsabb tanítást; a tömegoktatás így a legolcsóbb; leggyakrabban
tanítási órákon alkalmazzák.
Egyéni munka — az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kapnak. Az egyéni munka
alkalmazható új ismeretek szerzése, a korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése
érdekében. Fajtái: 1) egyedül végzett munka; 2) rétegmunka: lényege, hogy a tanulók „képességei” alapján az
osztályt csoportokra osztják; 3) teljesen egyénre szabott munka; 4) részben egyénre szabott munka(több hasonló
szintű gyerek kapja ugyanazt a feladatot).
Párban folyó tanulás — két tanuló együttműködik valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében.
Szolgálja az új ismeretszerzést, az alkalmazást, a rendszerezést, a rögzítést, az értékelést.
Csoportmunka — 3-6 fő közös munkával old meg vállalt vagy kapott feladatot. A csoportmunka alkalmazható
az új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés, a rendszerezés és ritkábban az értékelés során.
A szervezési módok váltogatása mellett a szervezési módok szimultán, párhuzamos alkalmazása lehet a
leginkább célravezető, tehát az oktatáson belül célszerű az egyes szervezési módokat együtt alkalmazni.
4. Az oktatási módszer fogalma. A módszerek csoportosítása, osztályozása. Az alapmódszerek:
előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadása, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató
módszer, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték és játék, tanulási
szerződés, tanulmányi kirándulás, házi feladat. a módszerek kiválasztása.
Oktatási módszer — az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló
tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek
alkalmazásra. A módszereket magyarázat, elbeszélés, előadás, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, vita,
szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, a szerepjáték és a játék; házi feladat.
A módszerek csoportosítása, osztályozása:Az információk forrása szerint: verbális (szóbeli vagy írásbeli);
szemléletes; gyakorlati módszerek. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív (fogékony);
reproduktív (másoló, sokszorosító); részben felfedező, kutató jellegű módszerek. A tanulási munka irányításának
szempontja alapján: tanári dominanciájú; közös tanári – tanulói; tanulói dominanciájú.
Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint:
1. az új ismeretek tanításának - tanulásának
2. a képességek tanításának - tanulásának
3. az alkalmazásnak
4. a rendszerezésnek és rögzítésnek
A szóbeli közlő módszereken belül : monologikus; dialogikus
Oktatási módszerek:
1) Az előadás- Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes,
viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. 2) A magyarázat — A magyarázat olyan monologikus tanári
közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. 5-
10; 20-25 perc változik a tanulók életkorának függvényében. 3) Az elbeszélés- olyan monologikus szóbeli
közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására
szolgál.4) A tanulók kiselőadásai - olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyben az
összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Időtartama 10- 15 perc. 5) A megbeszélés — A
megbeszélés dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva
dolgozzák fel a tananyagot. 6) Kérdezés- Célja funkciója szerint lehet: érdeklődés- és figyelemfelkeltő;
diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt,
érzelmeket feltáró. 7) Vita- dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a
gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vita eredményes alkalmazásának feltételei: tanulók
felkészítése a vitában való részvételre, a vita megfelelő előkészítése; a vita megfelelő vezetése. 8) Szemléltetés-
olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok
észlelése, elemzése történik. 9) A projektmódszer — A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a
diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi
meg. 10) A szimuláció, a szerepjáték és a játék —olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati
tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket, sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.11) A
kooperatív oktatási módszer —a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az
ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek,
együttműködési képességek kialakításában. 12) Házi feladat —a tanulók önálló, a tanulási órák között végzett
tevékenységén alapuló oktatási módszer.
5. A kezdő pedagógus. A kezdő pedagógusok legfontosabb problémái. A kezdő és a tapasztalt
pedagógusok gondolkodásában megfigyelhető alapvető különbségek a tervezés, észlelés-

16
információfeldolgozás, interaktív tevékenység, döntési folyamatok, kognitív struktúrák, tanári attitűd
terén. A pályakezdés (tanár önismerete, kezdő lépések).
A pályakezdő pedagógusok a tervezési, szervezési munkálatok során gyakran nem képesek kezelni a
gyermekek eltérő személyiségéből, képességeiből adódó különböző nehézségeket. Így nemcsak fejlesztési, de
fegyelmezési nehézségekbe is ütközhet a pedagógus, hiszen a nehezen – illetve más módszerekkel – motiválható
gyermek a foglalkozás alól kibújva könnyedén megbonthatja jól megtervezett időrendünket. Amíg a kezdő
pedagógus valójában csak az adott interaktív szakaszra koncentrál (vagyis az éppen előtte álló tanórára vagy
annak egy mozzanatára), addig a nagyobb tapasztalattal rendelkező tanár egy sokkal tágabb struktúrába helyezi a
tanórát, melyben fontos szerepet kap:
 a megelőző történések értelmezése, elemzése,
 ezek alapján a következő tanulási-tanítási feladat és a tudásanyag megfelelő transzformálása,
 az értékelő visszacsatolás,
 a tanulói, tanári tevékenységre való reflektálás.
Tervezés – a kezdő pedagógusra különösen jellemző a rövid távú célok tervezése, és komoly gondot okoz az
óra időbeosztásának összeállítása, az eredeti tervtől való eltérés. A tapasztalt tanárok általában hosszú távú
oktatási célokat tűznek ki, s óravázlataikat képesek az adott óra történéseinek megfelelően rugalmasan kezelni.
Észlelés-információfeldolgozás–a tapasztalt pedagógus egyszerre több történés észlelésére képes. Gyors
információfeldolgozás jellemzi, és ezáltal azonnal lehetővé válik a reagálás. A kezdő tanár nem képes egyszerre
észlelni a komplexosztálytermi környezet történéseit, s kialakulatlan kognitív struktúrája miatt az
információfeldolgozás folyamata lassú.
Interaktív tevékenység – a tapasztalt tanárokkal szemben a kezdő tanár tevékenységét az interaktív szakaszban
alapvetően befolyásolja a tanulókról szóló ismeretének hiánya, a saját viselkedésének, eredményességének
állandó vizsgálata, a fegyelmezési nehézségek zavaró hatása.
Döntési folyamatok, kognitív struktúrák - a tervezés meghatározott célok által vezérelt, melyeket a tanár a
legoptimálisabb tevékenységekkel, módszerekkel igyekszik megvalósítani a tanórán és ellenőrizni annak
megvalósulását a számonkérés során, végül a következő tervező szakaszban felhasználni az értékelés
információit.
Tanári attitűd - Néhányan igyekeznek határozott, szigorú tanári magatartással már az elején „erős kézzel fogni
az osztályt”, véleményük szerint még mindig jobb „ebből visszavenni, mint hagyni, hogy a fejünkre nőjenek”.
Gyakoribb azonban az említett demokratikus, baráti, néha „haveri” kapcsolat kezdeményezése, nem ritka a
tegező megszólítás megengedése sem. Indoklásul az életkor közelsége, leginkább pedig a jó tanár-diák kapcsolat
megteremtésének igénye hangzik el.
6. A pedagógiai értékelés. Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei, tárgyai. Értékelési modellek.
Külső és belső értékelés. Értékelés a tanítás során. Célok – tapasztalatok – értékelés. A diagnosztikus, a
formatív, a szummatív értékelés. A viszonyítás problémái. Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében,
az iskolai teljesítmények alakításában.
Az értékelés fogalma — Az értékelés információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni.
Arról is meggyőződhetünk, hogy jól működött-e a program, megfelelőek voltak-e a tanulók tanulási tapasztalatai,
illetve a tanulási stratégia.
Az értékelés funkciói: Visszacsatolás, hatékonyságnövelés, helyzetfeltárás, fejlesztés-formálás, minősítés,
szelektálás, társadalmi megmérettetés, tájékoztatás, személyiségformálás.
Az értékelés tárgya lehet: a tanuló, az iskolai személyzet, az iskola, az oktatási rendszer, a központi és helyi
tanterv, a programok, oktatási anyagok, eszközök, nevelési-oktatási folyamat, a tanóra.
Diagnosztikus értékelés(helyzetfeltárás) — Célja a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások,
fejlesztések előtt a döntéshozók részletes információkat szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel
kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol
lemaradtak a tanulók, ahol kiemelkedőek.
Formatív értékelés (fejlesztés-formálás) — a folyamat közbeni irányítást, segítést célozza meg. Nem minősít,
ítélkezik a tanulási sikerek megerősítését, és a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását célozza meg.
Segíti az ösztönzést és önkorrekciót (önálló munka, röpdolgozat).
Szummatív értékelés (minősítő) — egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa, célja az összegzés, záró
minősítés. A tanulót teljesítése alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük. Ez utóbbi művelet szelektálja, szűri a
tanulókat.
A viszonyítás problémái: Értékelésnél azt vizsgáljuk, hogy a tanuló elérte-e a kitűzött célt. Gond: nehéz
pontos egyértelmű célokat, követelményeket kidolgozni. A céloknak és eredményeknek összhangba kell lennie.
Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában.

17
  hozzájárul különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításához, de túlhangsúlyozása a
nevelésben komoly károkat okozhat;
 segítheti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kibontakozását;
 visszahat a tanulók énképének alakulására;
 a sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport motivációit, viszonyát az iskolához, a
tantárgyakhoz, a pedagógushoz, hozzájárulnak a tanulási szokások rögzítéséhez vagy változásához, hosszabb
távon hatnak a pályaválasztásra is.
7. Az iskolai oktató munka tervezése. A tervezési tevékenység sajátosságai. A pedagógus tervezési
feladatai. A tervezés intézményi szintje. A pedagógiai program – a helyi tanterv. A pedagógusok egyéni
tervei. Tanmenet – tematikus terv – óravázlat.
Az iskolai oktatómunka tervezése több szinten folyik. Az országos érvényű tantervek és kerettantervek széles
körű tantervfejlesztő szakembergárda és kiemelkedő eredményeket elérő gyakorlati pedagógusok munkája, erre
épülnek a helyi tantervek, amelyeket egy-egy intézmény tantestülete hoz létre. Ezek a dokumentumok képezik az
alapját a pedagógusok egyéni, osztályra, tanévre, témára vagy tanórára vonatkozó tanítási terveinek.
A pedagógusok egyéni tervei elsősorban saját szaktantárgyuk oktatására vagy az osztályfőnöki nevelőmunkára
vonatkozó célokat és feladatokat tartalmazzák. Egy tantárgy oktatásának folyamata kisebb egységekre bontható,
s ezeknek az egységeknek megfelelően tervezhető. A hazai gyakorlatban három alapvető fázist különíthetünk el:
a tanévet, egy téma feldolgozásának időtartamát és a tanítási órát. E három fázisnak megfelelő tervtípusok a
tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat.
Tanmenet - adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves terve. A tanmenet készítés
feladatai: meghatározni és elosztani az éves tananyagot; a tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése
(tantárgyi kapcsolatok); alapvető oktatási eszközök meghatározása.
Tematikus terv – kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalja egységbe, az erre való felkészülést biztosítja. A
tematikus tervezés során már a pedagógus rendelkezik a szükséges információk döntő részével, tudja, hogy az
előző tananyagrészeknél milyen eredményeket ért el, milyen tudásra számíthat, és mit kell pótolnia, vagy melyek
azok a problematikus pontok, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie.
Óravázlat – az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait, tevékenységformáit, felhasználandó
eszközeit, pontos időbeosztását tartalmazza. Az óravázlat tartalma és részletessége függ a pedagógus
személyiségétől és szakmai tapasztalatainak mennyiségétől és minőségétől is.

8. Különleges bánásmódot igénylő gyermek. A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma,

típusai, okai fokai. A speciális nevelési szükségletű gyermek, tanulási zavarokkal küzdők, magatartás
zavarok miatt
Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális,
családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális
nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az iskolában.
Őket nevezzük különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek.
Pedagógiai szempontból akkor alakul ki e speciális oktatási-nevelési szükséglet, ha a gyermek akadályozott
olyan dolgok megtanulásában, amelyre a kortársai képesek. A tanulásban akadályokat képezhetnek különböző
biológiai állapotváltozások (például látássérülés), a személyiség jellemzői (például szorongó gyermek), a
környezet sajátosságai (például etnikai kisebbséghez tartozó vagy hátrányos helyzetű család), és adódhatnak a
gyermek és környezetének kapcsolatából (például válás a családban).
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek négy típusát különböztetjük meg:
1. Speciális nevelési szükségletű gyermekek - speciális fejlesztésük a gyógypedagógia szakterülete. Ebbe a
csoportba tartoznak: tanulásban akadályozottak; értelmileg akadályozottak; beszédben akadályozottak,
látássérültek; hallássérültek, mozgáskorlátozottak; viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők; autista
gyermekek.
2. Tanulási problémákkal küzdő tanulók - az iskolai tanulást hátrányosan befolyásoló tényezőket,
jellemzőket foglalja magába:
• tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan)
• tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia)
3. Magatartászavarok miatt problémás tanulók – azok a viselkedésmódok, amelyek miatt a tanulók nem
tudnak beilleszkedni a szűkebb-tágabb szociális környezetükbe. A zavarok kialakulásának biológiai, pszichés és
szociális okai lehetnek
4. Kivételes képességű tanulók, tehetségesek - a tehetséget meghatározó két tényező, az öröklődés és a
környezet, mindkét tényező meghatározó szerepet játszik a tehetség kialakulásában.

18
9.Tanulási technikák, tanulásra ható tényezők. A tanulásra hatással lévő biológiai ritmusok. A hatékony
tanulás feltételei. A tanulás hatékonyságát segítő technikák: memoriterek, jegyzetelés, vizsgázás, olvasás.
A különböző tantárgyak tanulásának sajátosságai: idegen nyelv, történelem, matematika,
természettudományok, irodalom, nyelvtan.
Tanulási technikák: 1. Szöveg hangos olvasása. 2. Néma olvasás. 3. Az elolvasott szöveg elmondása. 4. Az
elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül. 5. Elmondás más személynek. 6.
Ismétlés (bármely módon). 6. Ismeretlen szó meghatározása. A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján.
Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez. 7. Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás. 8.
Ábra készítése. 9 Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.
Az iskolai teljesítményt - azt, hogy egy-egy tárgyból a tanuló milyen eredményt ér el,- számos tényező
befolyásolja. Tanulásra ható tényezők: pszichológiai tényezők (érzelem, személyiség), társadalmi tényezők
(család, iskola, osztály), teljesítmény, tanár (személyisége, képességei, hivatás szeretete), biológiai tényezők
(egészség, teherbíró képesség.)
Tanulási típusok
• Auditív (hangos gondolkodás, olvasás, beszédesség, bemondások)
• Vizuális (szavak, diagramok, képek, jegyzetek, színek, nyugalom, rend)
• Motoros (tevékenység, mozgás, járkálás, játszás, zörgés, 20’)
• Taktilis (megfog, lerajzol, leír, kirak)
Tanulási képességek és fejlesztésük
• Figyelem: terjedelme, tartóssága, megoszlása, szándékossága
• Kommunikációs képességek: beszédművelés, beszédfejlesztés, szókincs, szövegalkotás szóban, drámajátékok
• Hangos olvasás: olvasástechnika, felkészülés utáni olvasás, saját fogalmazás felolvasása, mesék olvasása
• Szövegértés: szövegértési gyakorlatok
• Memória fejlettsége: rövid és hosszú távú memória fejlesztése, memoriterek tanulása, ismétlések
• Logikai képességek: logikai gondolkodás fejlesztése, probléma felismerés és megoldás, ezek technikái,
kreatív látásmód.
A tanulás hatékonyságát segítő technikák:
memoriterek-Bármilyen szövegmemorizálásnak előnyei vannak úgy gyermekkorban, mint felnőttkorban.
Bármely olyan részlet olvasása és megjegyzése, amit korai életkorban tanulnak, segít a gyermek fejlődésében.
jegyzetelés-A hatékony tanulás fontos kiegészítője a jegyzetelés. Egyszerű és közismert tanulást segítő módszer
ez, mégis gyakran látjuk, hogy elhanyagolják vagy nem céltudatosan élnek vele. Főleg a fiatalabb korosztály
nem tud jól jegyzetelni, ezért rövid és testre szabott magyarázattal segítek abban, hogy mit jegyezzenek meg és
jegyezzenek fel.
vizsgázás-a tanulás hatékonyságát segítő ellenőrző módszer.
olvasás- Az olvasás javítja a koncentrációt, fejleszti a memóriát, bővíti a szókincsed, magabiztosabb
társalkodóvá tesz és még számos haszna van.
10. Az oktatás szervezeti keretei és formái. Az osztály a tanítás-tanulás társas közege. Az osztályba sorolás
szempontjai. Koedukáció az osztályban. Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége. Az oktatás egyéb
szervezetei keretei.
Az oktatás alapvető, rugalmas szervezeti kerete a mai hazai iskolákban az osztály.
- megszervezése az iskola feladata,
- hagyományosan megközelítően azonos életkorú tanulókból áll,
- a tanév anyagát együtt sajátítják el,
- következő osztályba lépés feltétele bizonyos közös, minimális követelményeknek való megfelelés, azok
teljesítése.
Az osztály a tanítás-tanulás társas közege: Szociálpszichológiai közhely, hogy az iskolai osztály társas
kényszerképződmény. Az osztály a kezdeti halmazszerű állapotból, egymásmellettiségből – a közös élmények és
tevékenységek hatására – légkörében, értékrendjében sajátos, az osztályt alkotó egyes tanulókkal vagy más
osztállyal össze nem téveszthető szociális egységgé válik. Az, hogy az osztályban mindenki mindenkinek
közönsége, azaz a „közönségeffektus” érvényesülése, valamint a közös „sors”, a közös élmények az osztály
integrálódása, a „mi-tudat” kialakulása irányába hatnak.
Az osztályba sorolás szempontjai:
-Kezdetben a gyerekek tudásától függött az egyes szintekre való besorolás.
a reformpedagógia képviselőinek többsége nem fogadta el az életkor szerinti osztályba sorolást, vegyes
életkorú osztályokat hoztak létre
 1945. előtt a hazai iskolák többsége osztatlan vagy részben osztott iskola.

19
  Jelenleg még mindig az életkor és a továbbhaladáshoz szükséges tudás együttes kezelése határozza meg az
osztályba sorolást, de már többféle korrekciós megoldással ötvözik.
 A különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében figyelembe vehetik a nevelési problémákat,
személyiségvonásokat, életmódbeli sajátosságokat is (Belvárosi Tanoda, Nyitott Világ Iskola).
 Az életkort és a tudást gyakran egészítik ki más szempontok is:
 Tanulók adottságai (zenei, testnevelési osztály)
 Tanulók érdeklődése (matematikai, biológiai osztály/fakultáció)
Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége
- A tömegoktatásban gondolkodó Comenius akár a 300 fős osztályokat is elképzelhetőnek tartotta. Értéke a
népoktatás kiterjesztésének segítésében van.
- A századforduló óta létezik az a gondolat, hogy az osztálylétszám nem független
- Ma az optimálisnak tartott, egyénre figyelő oktatás csak alacsony létszám esetén képzelhető el.
Az oktatás egyéb szervezeti keretei:
Az eredményesség érdekében a hagyományos megoldás mellett szükség van az osztálykereteket fellazító,
átlépő megoldásokra is.
Osztálybontás
 Az osztályt két vagy több csoportra bontják, a köv. okok miatt: a tehetségfejlesztés; a korrekció; a
felzárkóztatás.
Nívócsoportos oktatás
 Párhuzamos osztályok tanulóiból, egyes tantárgyakból hasonló színvonalú, csoportokat hoznak létre.
 Ezt leggyakrabban a matematika, anyanyelv, vagy idegen nyelv tanítása során alkalmazzák.
Projektoktatás
 A tanulók feladatmegoldásra szerveződését teszi lehetővé osztálytól függetlenül.
Komplex téma önálló feldolgozása és bemutatása.
 Tanár nem direkt irányító, hanem facilitátor (segítő, rávezető)

20
 Nevelésszociológia
1. A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. Számosságuk, területi elhelyezkedésük,
identitástudatuk, gazdasági erejük, érdekérvényesítési potenciájuk, kulturális ellátottságuk. A
kárpátaljai magyarok oktatási ellátottsága, lehetőségeik, intézményrendszerük, helyzetük,
finanszírozásuk.
A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i
békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk a csehszlovák, szovjet, illetve ukrán államhoz köti őket,
rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi
őket Magyarországhoz.
Demográfiai helyzet: 1880-ban 105 000 lakos vallotta magát magyarnak. 1910-ben, az utolsó objektív
népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások
során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen
végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze. Jelenleg a magyarság egy nagy
tömbben Kárpátalja él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű, a többi
településen csak szorványban fordulnak elő.
Történelem: Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület
megnevezése (Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik
legtöbbször „gazdát cserélt” terület.
Érdekképviselet: 1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely a kárpátaljai
magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai
magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás
idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt
kárpátaljai magyarok rehabilitációjában. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót
alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az
önkormányzati vezetőket.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar
Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya
személyi ellentétek miatt megromlott. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth
Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt a parlamenti képviselő. Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként
2012-ben ismét mandátumot szerzett. Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot
(UMDP).
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar
Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ),
Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).
Kárpátalja oktatási intézményei: 65 magyar tannyelvű iskola működik. 50 vegyes tannyelvű. Emellett 2 nem
állami magyar nyelvű líceum: Nagyberegi és Nagydobronyi.
4 felsőoktatási intézmény magyar tannyelvű: a II.RFKMF, az Ungvári Állami Egyetem, Ungvári Állami
Informatikai, Közigazgatási és Jogi Főiskola, a Munkácsi Technológiai Főiskola.
A középfokú szakoktatás (szakmunkásképző, technikum) összességében 14 intézményben folyt. Ezek közül 4
intézményben működnek magyar csoportok, illetve részleg: a Munkácsi Tanítóképzőben, a Munkácsi
Mezőgazdasági Technikum Makkosjánosi Kihelyezett Tagozatán, a Beregszászi Felcserképzőben, az Ungvári
Közművelődéi Szakiskolában. A tizennégy intézmény közül egy nem állami: a “Jakuba” nevét viselő Dolhai
Közgazdasági Koledzs.
Kultúra: 92 középkori eredetű műemlél van Kárpátalján.
A területi, járási múzeumok között van: Tájtörténeti Múzeum Ungváron, ungvári vár, a Munkácsi Vármúzeum,
skanzen Péterfalván.
Képzőművészet: itt született és itt töltötte gyermekéveit Munkácsy Mihály. Hollósy Simon mintegy másfél
évtizedet töltött Técsőn művésztelepet alapítva. Képzőművészek: Tóth Lajos, Kolozsvári László, Hidi Endre,
Veres Péter, Benkő György, Keisz Gellért, Matl Péter, Iván Ambrus, Szamovalszky Ödön, Roskovics Ignác,
Karlovszki Bertalan és mások. A képzőművészek köré csoportosulva képzőművészeti egyesület jött létre 1990
decemberében Révész Imre Társaság néven.
2. A csoport. Pszichikum és csoportnorma. A csoportalakulás, ismérvei. Pozíciók és szerepek.
Referenciacsoport. Tanulás a csoportban. Szerepek: a „rejtett tanterv”. Szereptanulás.
Szerepkonfliktusok és azok feloldásának lehetőségei.
Csoport – az ember társaslény, léte szempontjából tehát a csoportviselkedés egy nagyon jellemző
magatartásiforma. Mivel életünket társadalomban éljük, így állandó kapcsolatunk van valamilyen csoporttal. Az
ember egyidejűleg kisebb és nagyobb csoportokban élő, és az azokban megtalálható társasviszonyok által
21
 meghatározott, lelki jelenségekkel és folyamatokkal bíró biológiai lény. A csoport egymással társadalmi
kapcsolatban lévő emberek struktúrája, ahol társadalmi, egyéni interakció és kommunikáció zajlik.
A csoportok formái:
- Nagycsoport: klikkesedés, diáktriádok, tömeg.
- Kiscsoport: tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik és egymással többé-kevésbé
szoros kapcsolatban vannak; a csoporttagok között folyamatos interakció zajlik. Minden tagja meghatározott
pozíciója van a csoportban.
- Serdülőkorban jellemző csoportok: kortárscsoport, vonatkoztatási csoport.
A csoport típusai:
- Elsődleges csoport: kislétszámú és intim. Kiscsoport, melyben a tagok teljes személyiségükkel, tevékenyen
vesznek részt és működnek együtt, ezért kapcsolatuk sokoldalú, érzelmileg is színezett. Ilyen a család, itt megy
végbe a szocializáció. Primer vagy referencia csoportnak is hívhatjuk.
   Másodlagoscsoport: szekunder, intézményes, formáliscsoport: szervezeti szabályok és szervezett kapcsolatok
által definiált, nagyobb létszámúcsoport, melyben nem jellemzőek a személyes érzelmek. Hivatalosan rögzített,
formailag meghatározott szerkezettel rendelkezik. A társadalom stabilitását biztosítják. Ilyenek a
szakszervezetek és a kamarák.
-  Informális (spontán) csoport: nem hivatalosan létesített csoport, melybe a tagok önszántukból lépnek be;
közvetlen személyes kapcsolat jellemzi, intimebb, meghittebb légkör. Ilyen a kortárscsoport.
 A csoport létrejöttének okai:
 Közös érdeklődésikör, értékek hiedelmek (vallásiközösség)
 Egyéni szükségletek, érdekek
 Társas együttlét óhaja (idősekklubja)
 Közös, eredményes munkavégzés igénye (team)
 Magasabb szellemi teljesítmény iránti törekvés
 A vezetővéválás óhaja
Csoportidentitás:
 Referenciacsoport: az a csoport, amellyel azonosul az egyén személyisége, értékeivel és normáival eggyező
elveket vall, lényegében a csoport formálja az egyén attitűdjeit és kihat a személyiségére.
 A saját csoporttal való azonosulás: döntő szerepet játszik önértékelésünk kialakulásában.
Csoportban tanulás:
A csoportban tanuláshoz szükséges, hogy a csoportok heterogének legyenek. Lehet alap- és véletlenszerűen
kiválasztott csoportok. A csoportok megalakulásához különböző módok vannak. Ilyen a színek vagy számok
kihúzása és az azonos színűek egy csoportba kerülnek. Ahhoz, hogy a csoportban tanulás hatékony legyen
szükséges, hogy a tagok egyenlően vegyenek részt a feladatban és mindenkinek meglegyen a saját szerepe. Egy
csoportban szükséges: írnok, szóvívő, feladat felelős (ő figyel, hogy mindenki megértse és elvégezze a saját
feladatát), csendfelelős, időfelelős és futár (az elkészült feladatot elviszi a pedagógusnak). Ha állandó
csoportokkal dolgozunk, akkor a csoporttagok szerepeinek mindig változónak kell lennie.
A “rejtett tanterv” – azok az élmények összessége, egyszóval az a tudás, amit az intézet nem tantervszerűen
oktat, mégis elvár és számonkér. “Másodlagos tudásnak” is nevezik. Indirekt formában kerül bele az oktatás
folyamatába. Ezek lehetnek a következők: illemre, jó modorra nevelés, az intézményi normák megtanulása,
tanárokkal szemben megengedhető kommunikációs formák elsajátítása.
Szereptanulás – az a folyamat, amely során megtanuljuk, hogy a velünk hasonló helyzetben lévő személyekhez
hasonlóan viselkedjünk. Pl.: nemi szerepek tanulása. Az egyén a szerepein keresztül mutatkozik be a
társadalomnak. Megkülönböztetünk: olyan szerep, amelyen nem tudunk változtatni (nemi szerep), vannak
tanulással kivívott szerepek (foglalkozás) és spontán szerepek (1-1 helyzet során alakul ki).
Szerepkonfliktusok és azok feloldásának lehetőségei:
1) Személy – szerep konfliktus: kialakulásakor a túlterheltség és, ha a szerep teljesítése az egyén valamely belső
meggyőződésének a feladását követeli (pl.: hívő nőgyógyász, aki abortuszokat végez).
Megoldásának módjai: a kompromisszumképzés, a kibúvókeresés, a figyelem megosztás és a menekülés
(kilépés a saját szerepéből, pl öngyilkosság).
2) Szerepen belüli konfliktus: egy adott szerep szerepkészletének különböző küldőitől származó szerepelvárások
ütköznek akkor szerepen belüli konfliktus jön létre. Pl: egy könyvtárostól mást vár el az a diák, aki egy
éjszakára el akar vinni egy könyvet, amit nem szabad és mast vár el a felettese tőle, akik tiltsák a könyvek
elvitelét. Megoldásukhoz szükséges a kompromisszumkötés és nem próbál minden szerepének megfelelni,
vagyos lefarag az elvárásokból és valamilyen köztes viselkedést alakít ki.

22
3) Szerepek közti konfliktus: amikor két vagy több szerep közötti konfliktusok tartoznak ide. Pl: anya és dolgozó
nő szerep közötti konfliktus. Ilyen esetek feloldásakor a fontossági sorrendet kell figyelembe venni.
3. A család. A család, mint társadalmi egység. A család szerkezete. A család funkciói. A család
életmódja és annak megismerése. A családi nevelés jelentősége, legfőbb követelményei, leggyakoribb
hibái. A család szocializációs funkciói. Szocializációs zavarok. Család és iskola.
Család - különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább két) generációhoz tartoznak; Reprodukálja
önmagát: vagyis nem új tagok fölvétele révén egészül ki, hanem „önerőből".
A család szerkezete szervezetre épül, a kapcsolatok számosak és összetettek – egy feleség kapcsolatai pl. a
feleség-férj, anya-gyerekek kapcsolatot, s ezek mindegyike különbözo feladatokat, szerepeket és elvárásokat
foglal magában. A szerkezet fontossága fokozódhat vagy csökkenhet attól függően, hogy a család hogyan képes
feldolgozni a mindennapi realitásként jelentkező kiszámítható és váratlan stresszorokat. A nagyon merev vagy a
nagyon rugalmas szerkezet egyaránt káros lehet a családra számára. Merev szerkezet esetén, ha megromlik a
feladattal ellátott személy egészsége, akkor nagy teher hárul a családra, mivel senki mást nem találnak
alkalmasnak az adott feladat elvégzésére. A túlzottan nyitott szerkezetnél gyakran hiányzik az az alapvető
kiegyensúlyozottság, amely krízis vagy gyors változás esetén automatikus cselekedetekhez vezet.
Család funkciói:
- Biológiai funkció
- Gazdasági funkció
- Az érzelmi szükségleteket kielégítő családi funkció
- A társadalmi státus meghatározása
- A betegek ellátása és az öregekről való gondoskodás
- A kulturális igény felkeltése, a szabadidő irányítása
- A családtagok életének irányítása és ellenőrzése
- Szocializációs, nevelési funkció, személyiségformálás
- Támogató funkció
Család életmódja: A család életmódja nem egyéb, mint szubkultúrájának megjelenési formája. Az
életkörülmények adják a szubkultúra alapját, kereteit, objektív föltételeit; a szubkultúra pedig az
életkörülmények által meghatározott életmód tartalmát; mindazt, amit hétköznapi kifejezéssel a család
„légkörének" szoktunk mondani. Az életmód objektív keretei a család életkörülményei. Az tehát, hogy a család
milyen anyagi körülmények között él, mennyit keres, stb. A gazdasági jellegű körülmények föltételeket szabnak
az életmód tartalmi vonatkozásainak. Az életmód tartalmát tekintve pedig nem más, mint azoknak a
tapasztalatoknak, tevékenységeknek és normáknak a rendszere, amelyek együttesen a család szubkultúráját
alkotják.
Családi nevelés legfőbb követelményei:
- Én és mások – alkalmazkodás és önérvényesítés elsajátíttatása
- Keretek, határok, szabályok kijelölése és ezen keresztül az önkontroll kialakulásának segítése
- Elsődleges értékek, normák, minták, rítusok és elvárások megfogalmazása
- Nyelvelsajátíttatás
- A külvilág hatásainak szűrőjeként védelmez
A család szocializációs funkciói:
- Gondozás. Ez a személyiség biogén szférájára irányul, de mivel a biogén szféra a személyiség nélkülözhetetlen
alapja, szocializációs funkciónak számít.
- A személyiség pszichogén szférájára irányul a biztonságérzet megteremtése, kialakítása a gyermekben;
általában a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak a lerakása.
- A család biztosítja az első interakciós teret a gyermeknek. Ezen az értendő, hogy a családban tanul meg a
gyermek először más emberekhez viszonyulni, velük valamiféle kapcsolatot teremteni.
- A családtagok a gyermek legelső modelljei. Szüleit, idősebb testvéreit, esetleg nagyszüleit tanulja meg először
utánozni, s ezen az úton ismét csak bizonyos magatartásformákat elsajátítani (terítés stb.), és velük azonosul
először játékai folyamán.
- Végül a család keretei között alakul ki a gyermek ún. identitása (azonosságtudata, éntudata). Ennek az
éntudatnak igen fontos mozzanata a pszichoszexuális identitás, azaz saját nemének tudatosodása a
gyermekben és a nemhez tartozás elfogadása.
Szocializációs zavarok akkor alakulnak ki, amikor a szocializációs funkciók rosszul működnek. Legkirívóbb
esetének a deviáns magatartásokat tarthatjuk.
23
 Deviánsnak nevezzük azt a magatartást, amely bizonyos normákat, előírásokat megszeg, azaz az elismert
társadalmi kultúrába beilleszkedni nem tud. A normaszegő magatartások négy fő típusát szokták idesorolni: az
öngyilkosságot, az alkoholizmust (drogfüggőséget), a bűnözést és bizonyos mentális zavarokat.
A szocializációs zavarok lehetnek öröklöttek (mentális zavarokat örököl a gyerek) vagy a személyiségfejlődés
során zavar alakul ki (alkoholizmus, szorongás).
Család és iskola:
A család az elsődleges szocializációs tér a tanuló számára. Ma a családok szuverén joga a gyermek értékeinek,
világnézetének, kulturális mintáinak kialakítása. Az iskola nem felelős már diákja teljes élettevékenységéért,
a család a törvényben deklarált első számú nevelési tényező. Az iskola, melynek megrendelője az állam,
kliense a család, mégsem válhat csak szolgáltató intézménnyé, oktatási színtérré, az éppen aktuális társadalmi-
gazdasági viszonyok konzerválásának eszközévé. Az iskola nagyon fontos nevelői, prevenciós, szocializációs
szerepet tölthet be. Ha a család nem tudja maradéktalanul ellátni gondozó-nevelő tevékenységét, az iskolára
hárul egyfajta korrigáló, kiegészítő, ellenőrző szerep. A család és az iskola is egyaránt túlterheltnek érzi
magát, gyakran egymástól várják a gondok megoldását. A társadalom pedig részmegoldásokkal kísérletezik
(iskolapszichológus, drogkoordinátor, nevelési tanácsadók, családsegítők stb.)
A szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyermeke a tankötelezettségének eleget tegyen. Ez a kötelezettség
ma a gyermek hat éves korától, annak a tanév végéig tart, amikor a diák betölti a tizennyolcadik életévét. A
szülő kötelezettsége, hogy gondoskodnia kell gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges feltételekről. A szülő ezt a kötelezettségét gyermeke iskolába járatásával, tanulmányai figyelemmel
kísérésével, a szükséges eszközök beszerzésével, előteremtésével, a gyermek közösségbe történő
beilleszkedés elősegítésével, gyermeke jogainak megvédésével teheti meg.
Az iskola és a szülők kapcsolata nem mindig a legjobb, és ez kihatással van a gyermekre. Az iskola köteles a
szülőnek a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és
érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat adni. A tájékoztatás lehet szóbeli, illetve írásbeli.
4. A szervezet. Elméletek a szervezetről (bürokráciaelmélet, a „tudományos nevelés” irányzata, az
„emberi kapcsolatok” irányzata, új irányzatok). Formális és informális szervezetek.
Kontrollmechanizmus. Szervezeti alkalmazkodás. Szervezeti tanulás. Szervezet és környezet. Nyitottság
és zártság. Szervezeti változás. Manifeszt és látens cél.
Szervezet: előre meghatározott cél érdekében mesterségesen létrehozott csoportok. Nem egyszerűen emberek,
hanem pozíciók együttese alkotja. A szervezet struktúráját a pozíciók adják, az ezeket betöltő emberek
cserélődhetnek.
Bürokrácia – az ügyintézésben tanusított merev, az előírásokat minden esetben megtartó, de kicsinyes, szűk
látókörű magatartás.
Bürokrácia elmélet – Max Weber bürokrácia elmélete szerint egy szervezet megfelelő működéséhez szükséges
a megfelelő munkamegosztás, a szabályozottság, az írásbeliség, a szakmai hozzáértés, a hierarchia és a
személytelenség, tárgyilagosság.
Formális szervezet – olyan emberek együttése, akiknek közös feladatuk van, egy közös cél megvalósítására
jöttek létre. A szervezetben racionális munkamegoszlás jön létre. Hierarchikus kapcsolat van a szervezeti tagok
között. Nem tudnak vezetés, irányítás nélkül működni.
Informális szervezet – spontán szerveződő csoportok (pl.: baráti közösség). A szervezet, csoport kialakít egy
viselkedési szintet, kezdeményezésekre ösztönöz, a személyi integritás őrzésének a legfontosabb biztosítéka. A
formális szervezeten belül is alakulhatnak ki informális szervezetek. Az informális szervezethez tartozás az
egyén számára információt, segítséget és védelmet nyújt.
A szervezeti alkalmazkodás alaptípusai (Merton):
1.     Konformitás. Azonosulás a célokkal és az eszközökkel (szabályozás) is.
2.     Ritualizáció. Az eszközök elfogadása, a célok iránt közöny ill. elutasítás.
3.     Közöny. A célok és eszközök passzív elutasítása; engedelmeskedés a kényszernek.
4.     Innováció. A célok elfogadása, az eszközök aktív elutasítása, azaz törekvés a megváltoztatásra.
5.     Rebellió. A célok és az eszközök aktív elutasítása, törekvés új célok és eszközök kijelölésére.
Szervezeti tanulás: az a folyamat, amely eredményeként a szervezetben tudás jön létre, ez a tudás elterjesztésre
kerül a szervezetben, az beépül és rögzül, ezáltal a döntésekhez és a konkrét megvalósításhoz tartósan
elérhetővé és felhasználhatóvá válik más szervezeti tagoknak is. Ez nem egyenlő az egyéni tudás összességével,
de szükséges feltétele. Vagyis a szervezeti tanulás egy szervezetnek az a képessége, hogy a működése során
szerzett tapasztalatait értékelje, ebből következtetéseket vonjon le és ennek megfeleőlen módosítsa további
működését azért, hogy sikeres legyen a jövőben.
Ez egy folyamat, amely eredményeképpen a szervezetben tudás jön létre. Ez a tudás elterjesztésre kerül, majd
beépül és rögzül a szervezetben. Ez a rögzült tudás válik felhasználhatóvá a döntések meghozatalakor
24
Szervezet és környezet. A szervezet addig életképes, addig marad fenn, amíg megfelelően kielégíti a környezet
szükségleteit. (Ez egyben azt is jelenti, hogy válaszolnia kell a környezetből érkező kihívásokra, azaz sikeresen
kell alkalmazkodnia a környezet változásaihoz.) A környezet szükségleteinek módosulása a szervezet
megszűnését vagy funkcióinak megváltozását eredményezi.
A jó vezető számára elengedhetetlen a feladat- és kapcsolat-orientáltság, avagy az irányító és a támogató
magatartás együttes megléte; ezek mértéke függ – a szervezettől, a feladat jellegétől, a munkacsoport
összetételétől, kohéziójától, a feladathoz és a vezetőhöz való viszonyától.
Szervezeti változások: 1) megkülönböztetünk rutin és nem rutin jellegű változást. A rutin jellegű változások
folyamatosan kísérik a szervezet mindennapi működését, nem váratlanok és a szervezeti tagok hozzá vannak
szokva (ilyen a dolgozók természetes cserélődése). Ezek nem jelentenek nagy megrázkódtatást. Ezzel
ellentétben a nem rutin jellegű változások valamilyen kiváltó ok hatására történik és komoly érzelmi reakciót
válthatnak ki.
2) Kiváltó ok szerint lehet a változás reaktív, preaktív és proaktív. A reaktív változás passzív és utólag reagál rá a
szervezet. Nem teszenek megelőző lépéséket az ilyen változások megszüntetésére. A preaktív változás is
passzív, de megelőző jellegű. Előre felkészül ezekre a szervezet és megelőző lépéseket tesz. A proaktív változás
aktív és folyamatos. Ezeket a változásokat a szervezet megpróbálja befolyásolni és “elébe megy” a dolgoknak.
3) Kezdeményezés alapján lehet felülről jövő és lentről induló változás. A felülről jövőt a vezetőség
kezdeményezi, míg a lentről indulót a munkások.
4) Innovativitás szintje szerint a változás lehet adaptive, ami egy korábbi gyakorlat bevezetését jelenti, lehet
innovative, ami a szervezet számára új gyakorlat meghonosítása.
5) Kiszámíthatóság szerint lehet kiszámítható, becsülhető vagy bizonytalan
6) Mértéke szerint lehet: radikális, amely azt jelenti, hogy nagy és hirtelen átalakulás vagy lehet inkrementális,
azazz kiterjedését tekintve kisebb és fokozatos.
Manifeszt célok – azok a célok, amelyeket hivatalos elő írások fogalmaznak meg és rögzítenek a szervezet
számára.
A látens célok – azok a célok, amelyek nem formulázódtak meg, nem emelkedtek hivatalos szintre, de mégis
jelen vannak és hatnak a szervezetre.
A szervezet sikeressége, hatékonysága a pozíciókat betöltő emberek motivációin, beállítódásán és
magatartásán múlik.
5. Média. A kommunikáció fogalma, funkciói, fajtái. A média fejlődése. A tömegkommunikáció és
annak fogalma, funkciói, szerkezete, hatása. A kommunikátorok, véleményvezérek, híresztelők.
Médiafelfogások, jogok a médiában. A média szocializációs mutatói.
A kommunikációban a média információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót
gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.)
A Média: a kommunikáció közvetítője. Szűkebb értelemben: rádió, televízió, esetleg nyomtatott sajtó, de a
filmre is értelmezik.
Kommunikáció: Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
Kommunikáció funkciói:
1. Információátadás: tények közlése, illetve ezek értelmezése, magyarázata. Nagyon gyakran szükség az
információk hátterének értelmezésére, hogy a befogadó a teljes körű jelentését megértse az üzenetnek.
2. Meggyőzés: az üzenet feladója általában azzal a szándékkal szervezi mondandóját, a kódokat oly módon
„csomagolja”, hogy rábírja a befogadót valamely cselekedet megtételére, vélemény elfogadására. A
hirdetések, reklámok e funkció direkt eszközei.
3. Érzelmek kifejezése: az információk közlése gyakran együtt jár a közlő érzelmi állapotának tükröztetésével.
Olykor azonban az érzelmi állapot direkt módon is kifejeződik, amikor is kinyilvánítjuk örömünket,
bánatunkat, megelégedettségünket, keltenek.
volt-e. Ám az ellenőrzés nem direkt eszközökkel is végbemegy, hisz a kommunikáló partnerek figyelnek
egymásra, a verbális és nonverbális eszközök visszajelzéseket adnak a közölt információk befogadásáról.
5. Kohézió: a kommunikációs lehetőségektől megfosztott ember pszichológiailag sérül, tehát szükség van a
mentális egészség fenntartásához mind személyközi, mind csoport viszonylatban.
6. Szórakoztatás: az interperszonális kapcsolatban a jóízű beszélgetés a szórakoztatás szerepét is betölti. Kisebb-
nagyobb közösségek is azért találkoznak időről időre, hogy beszélgetés során jól érezzék magukat egymás
társaságában.
Kommunikáció típusai: interperszonális; csoportkommunikáció; szervezeti kommunikáció; tömegkommunikáció.
A média fejlődése:
A kommunikációs technikán alapuló társadalom fejlődési szakaszok:
1) szóbeli és írott kommunikáció – tradicionális társadalmak
25
 2) tömegkommunikáció - modern társadalmak
3) digitális kommunikáció - posztmodern társadalmak
Földi és világi hatalmak, valamint az emberek között közvetít. A papságnál szakrális jelentősége, titkos nyelv, attól
elválaszthatatlan, beavatottság kell az ismeretéhez, lefordíthatatlan. A szent könyvek, szent szövegek és a tartalom
csak együtt él. Örökkévaló, változatlan, változtathatatlan, kinyilatkoztatás.
Ókor és középkor között e tekintetben nincs nagy különbség - a mindennapi élet a szóbeli kommunikációhoz
kötődik, önellátás.
A középkor tömegkommunikációs intézménye az egyház, a szent könyvek azonossága, az egységes
bibliaértelmezés, ugyanazon üzenet eljuttatása sok emberhez - a csoportokon keresztül. A középkorra legalábbis
Európában a latin nyelv univerzalitása jellemző - elvont, absztrakt kommunikáció csak ezen a nyelven,
elitkommunikáció. Továbbra is jellemző a csoport, vagy inkább közösségi kommunikáció, a közösségek a
lokalitástól elválaszthatatlanok.
Újkor – modern társadalmak kialakulása ipari forradalom, tömegtermelés, könyvnyomtatás, vallási reformok,
felvilágosodás. A nyomtatott könyvek először latin nyelven, a kevés olvasni tudónak Európa szerte.
Tömegkommunikáció - rövid időn belül lehetőleg nagy tömegekhez juttatnak el nagy mennyiségű üzenetet.
A tömegközlés sajátos jegyei:
 a közlemények áramlása egyirányú, a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet
 a közlemények továbbítása a modern hírközlő eszközök útján történik;
 közlő és befogadó között térbeli és vagy időbeli távolság van;
 valamely adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik
 a szétsugárzott közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak.
Tömegkommunikáció funkciói:
 Tájékoztató funkció
 Szocializációs funkció: Milyen értékeket preferál
 Motivációs funkció: Rövid és hosszú távon meghatározza a személyes társadalmi célokat
 Vita és eszmecsere funkció: Helyet ad a vitáknak és indukálja őket
 Oktató funkció: Személyiség és műveltség + képességfejlesztés
 Kulturális funkció: A kultúra őrzése, továbbadása, a kulturális identitás erősítése
 Szórakoztató funkció: Az alkotóerő rekreációja
 Integráló funkció: Segíti a társadalomba való betagozódást
 Politikai funkció: A média egészét áthatja. A média a hatalom gyakorlásának egyik fontos közvetett eszköze.
Fontos, hogy kik a szereplők a médiában, ahol előretört az értelmiség.
A tömegkommunikációs eszközök hatása:
- Aktivizáló hatás: A közlemény kihat az igényekre az ízlésre, új igényeket generál.
- Nivelláló hatás: Alaptörekvés, hogy megtalálják az egészséges középarányt.
- Differenciáló hatás: Az is a dolga, hogy rétegződést elégítsen ki.
A kommunikátorok típusai:
Véleményvezérek – azok a személyek, akiknek egy adott kérdéskörben nagyobb a presztízsük, mint
társadalmi csoportjuk többi tagjának. Sokkal nyitottabbak és kíváncsiabbak.
Híresztelők – azok a személyek, akik a beszélgetés folyamán átadják az információt a következő
személynek.

26
 PSZICHOLÓGIA
1. A pszichológia mint tudomány. Területei. A pszichológiamódszerei (kutatási és vizsgálati módszerek). A
kísérleti lélektan előzményei és kezdetei. A képzetektől az érzetekig. A würzburgi iskola.
A pszichológia-a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredetű, a psziché
– lélek és a logosz – tan szavakból ered. A pszichológiai tudományok feladata, hogy feltárja a lelki jelenségek
kiváltó okát, és hatásukat az emberi cselekvésre. Kutatja a viselkedés jellemzőit, indítékait. A pszichológiának
különböző ágai, területei különülnek el.
Az általános lélektan a normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének, tevékenységének
általános, közös jellemző jegyeit, törvényszerűségeit igyekszik feltárni.
A fejlődéslélektan tárgya a pszichikum kialakulása és fejlődése, egyrészt a törzsfejlődés (filogenezis),
másrészt az egyedfejlődés (ontogenezis) során. A fejlődés lélektan a megtermékenyítéstől a halálig terjedő
időszakot vizsgálja.
A pedagógiai pszichológia az oktató – nevelőmunka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja.
A pszichológia módszerei két nagy csoportba oszthatók:
1. Kutatási módszereke: ezen belül a megfigyelés (tudományos megfigyelés, önmegfigyelés, mások
megfigyelése, kísérlet)
2. Vizsgálati módszerek, amelyek tesztek: A tesztmódszer lényege a feladathelyzet. A feladatot
szóban, cselekvésben, rajzban vagy választással kell megoldani. A megoldásokat átlagok alapján minősítik.
A tesztek fő típusai az intelligenciatesztek, aspeciális képességvizsgáló tesztek és a projekciós tesztek.
A pedagógus számára a legjobb, leggyakrabban használt módszer: a megfigyelés és a beszélgetés.
A pedagógiai pszichológia:
 Az oktató – nevelőmunka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja.
 A pszichológián belül egy külön tudományág.A pedagógia és a pszichológia érintkezési területén
helyezkedik el.
Vizsgálati módszerek:
 megfigyelés,kísérlet,beszélgetés,kérdőívek,skálázás,tesztek
Alkalmazott területek: (Klinikai pszicho, pedagógia-pszichológia, munkalélektan, reklámpszichológia,
kriminálpszichológia stb.)
A pszichológia módszerei:
A pszichológia tapasztalatra épülő tudomány, ami meghatározza milyen módszereket alkalmaz és dolgoz ki
kutatásai és vizsgálatai során. A pszichológia módszertani hátterének megteremtése Wilhelm Wundt és
munkatársai nevéhez fűződik, aki Lipcsében az egyetem filozófia tanszékén 1879-ben létrehozta az első
pszichológiai laboratóriumot, lehetővé téve ezzel, hogy az addig csak elméletben megfogalmazott
pszichológiai feltevéseket, kérdéseket laboratóriumi körülmények között vizsgálni lehessen. Wundt ezzel
megteremtette a mai modern tudományos pszichológia alapjait.
Megfigyelés: Történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. A laboratóriumi megfigyelések
gyakran detektív tükör (olyan ablak, amelyen csak az egyik oldalról lehet látni, mi történik a másik oldalon)
vagy rejtett kamera segítségével történik. A tudományos megfigyelésnek meghatározott kritériumai vannak.
Előre meghatározott cél és szempontok alapján, tervszerűen és meghatározott körülmények között történik.
A megfigyelés formái beszélhetünk mások megfigyeléséről, ezt nevezzük extrospekciónak és
önmegfigyelésről, idegen szóval introspekcióról. Az introspekció, saját lelkitörténésünk közvetlen
megfigyelése. Az önmegfigyelés hátránya szubjektivitásában rejlik, éppen ezért gyakran kiegészítik más
objektív módszerekkel is (pl. kérdőívek, teszek, interjúk stb.).
Kísérlet:A kísérlet is történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. Ez a kutatási módszer a
leginkább kontrollálható. A kísérlet során a kísérletet végzők mindig változókat vizsgálnak, a függő és
független változókat és ezeket megpróbálják szigorú ellenőrzésük alatt tartani.
Esettanulmány-Az esettanulmány tulajdonképpen tudományos önéletrajz, amely nagyon részletesen és
aprólékosan mutatja be az egyén élettörténetét. Az esettanulmány segítséget nyújthat az egyén problémájának
feltárásában, megoldásában, hiszen a probléma felléptekor a múlt ismerete fontos a jelen viselkedés
megértése szempontjából. A módszer magában rejti a múlt eseményeinek eltorzítását vagy bizonyos
események figyelmen kívül hagyását, de vannak olyan esetek, amikor egyedül csak erre a módszerre tud a
pszichológus támaszkodni.
Tesztek- „A teszt (angol szó, jelentése próba, vizsgálat) olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése
feltárja bizonyos pszichikus jelenségek (pl. ismeretek, érzelmek) meglétét.” A pszichológiában sok tesztet
használnak. Ezeket a szerint csoportosítják, hogy mi a mérés tárgya:
Intelligencia tesztek (pl. MAWI, IST, RAVEN stb.)
Speciális képességeket vizsgáló tesztek (pl. a PIERON teszttel a figyelmi teljesítményt mérik)
27
 Személyiség tesztek (pl. Rorschach teszt, TAT, CPI stb.)
Kérdőívek-A kérdőívek segítségével nagyon rövid idő alatt nagyon sok adathoz, információhoz juthatunk.
Sajnos azonban ezek az adatok gyakran torz képet adhatnak kitöltőjéről, ami előfordulhat szándékosan, a kitöltő
jobb képben szeretné feltüntetni magát, vagy kommunikációs probléma miatt, vagyis nem biztos, hogy a
kérdőívben feltett kérdést jól értelmezik. Vannak nyílt és zárt végű kérdőívek. A zárt végű kérdőív esetén
megadott válaszok közül kell választani a megfelelőt. A nyílt végű kérdőívekben szabad lehetőség van a
válaszadásra. A kérdőív segítségével kapott adatokat többnyire statisztikai elemzéseknek vetik alá.

Würzburgi iskola: a nem szemléletes lelki történéseket vizsgálja.

A würzburgi iskola képviselői kiterjesztették a rendszeres önmegfigyelés használatát a gondolkodási folyamatok
vizsgálatára is. Ennek során egy feladat megoldása közben átélt élményekről, képzetekről kellett az
introspekciót végző személynek beszámolnia. Wundt ezt messzemenően helytelenítette. Szerinte, ha a vizsgált
lelki jelenség (itt a gondolkodás) maga is túl sok figyelmet leköt, akkor az önmegfigyelésre nem marad már
lehetőség. Tulajdonképp igaza lett Wundtnak. A würzburgi kísérletek negatív eredményeket hoztak. A kísérleti
személyek nem tudták teljesen leírni a saját gondolkodási folyamatukat. A gondolkodtató feladatok megoldása
közben viszont felismerték, hogy a személyek beszámolója szerint a gondolkodás nem mindig képszerű, hanem
gyakran szemléletes élmények, belső képek nélkül megy végbe.
A kísérleti lélektan előzményeinek képviselői: Descartes, Locke, Herbart, Kant, Johannes Müller stb.
A pszichológia története során a kísérletezés, mint módszer kialakulása:
A pszichológiai kísérletezés módszere a XIX században indult meg, amikor Weber és FEtchner megállapította
az ingerek és az érzetek közti összefüggést.
A tudományos pszichológia keletkezését az 1879-es évtől számoljuk, amikor Wundt megalapította az első
pszichológiai laboratóriumot.
Azelőtt a pszichológia inkább filozófiai beálítottságú volt, a gondolkodók spekulatív alapon kutatták a lélek – és
ezen belül a képzetek – működési törvényét.
Descartes egy mechanikai ideál – az érzelmi állapotok sokféleségét néhány alapformából – csodálkozás,
szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, szomorúság – próbálta meghatározni.
Locke (angol asszociációs iskola) szerint a lélek “tabula rasa” A külső dolgok érzékszerveinkkel érzékeljük
(sensation), a belső lelki tevékenység belső érzékszerveinkkel (reflexion) érzékeljük. Szerinte a pszichológia
tárgya az, ami belső észrevevés révén megismerhető. A reflexióban meglévő, egymással kapcsolatba került
asszociálódott adatok összessége.
2. A pszichológia nagy irányzatai. A behaviorizmus. A tanulás alapmechanizmusai. – A klasszikus
kondicionálás. Az operáns kondicionálás. A látens tanulás.
A pszichológia. klasszikus irányzatai:
Ókori görög filozófusok és természettudósok - Hippokratész: személyiségtípusok: flegmatikus, melankolikus,
szangvinikus, kolerikus
Kísérleti (tudományos) pszichológia kezdete - Wundt laporatóriuma Lipcsében (1879): észlelés és figyelem
vizsgálata önmegfigyelés módszerével (introspekció)
Behaviorizmus (viselkedéslélektan) - John B. Watson az atyja, viselkedés objektív tanulmányozása: milyen
környezeti ingerek milyen válaszokat (megfigyelhető viselkedéseket) váltanak ki viselkedés rögzülése
megerősítés  viselkedéses válasz - inger - kísérleti módszer kidolgozása, tanulás-elméletek,
viselkedésterápia
Kognitív pszichológia (megismeréstudomány) - azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a környezeti
ingerek és a viselkedés között találhatóak: észlelés, gondolkodás, érzelmek (mentális folyamatok,
információfeldolgozás)
Pszichoanalízis (Freud elmélete) - tudattalan vizsgálata (a feldolgozhatatlan élmények elfojtással kerülnek
ide): álomelemzés, szabad asszociáció, projektív tesztek (pl. Rorschach) - ösztönelmélet: libidó (szexuális
késztetés, élet-ösztön), halál-ösztön - személyiségelmélet: id (ösztönén), ego (én), szuperego (felettes-én)
Humanisztikus pszichológia - fenomenológiai nézőpont: az ember szubjektív tapasztalatait vizsgálja (hogyan
észleli az őt körülvevővilágot, hogyan gondolkodik róla) - Rogers: kliensközpontú terápia (feltétel nélküli
elfogadás) - Maslow: az ember önmegvalósításra törekszik (humanisztikus emberkép).
Biológiai megközelítés - a pszichés jelenségek hátterében milyen fiziológiai történések vannak.
Alaklélektan (Gestalt-pszichológia) - „Az egész több, mint a részek összege.” - az egyedi tényezők
hatásaival szemben az egészlegességet hangsúlyozza (pl. az észlelésben az összetevők egymástól való
függését, az ingerek egészként való felfogását) - Lewin mezőelmélete: a személyek viselkedését csak annak a
szociális mezőnek az elemzésével tudjuk értelmezni, amely a személyt körülveszi

28
Behaviorizmus-Abehaviorizmusnak (viselkedéslélektan) az atyja John B. Watson (1878-1958), aki
Amerikában az 1910-es években hozta létre ezt az iskolát. 
Második erőirányzatnak is nevezik. A mozgalom programadó cikke 1913-ban jelent meg: „Hogyan látja a
behaviorista a pszichológiát?” címmel.
Az irányzat, mint az a neve is mutatja a viselkedést helyezi a vizsgálódás középpontjába, mint a környezethez
való alkalmazkodás formáját. A viselkedést az ingerek és a válaszok segítségével próbálják leírni, ezért a
behaviorizmus helyett az inger-válasz pszichológia elnevezéssel is gyakran találkozhatunk a
szakirodalmakban. A behavioristák elsődleges célja a viselkedés leírásával, annak irányítása, amit az
ingerekre adott válaszok feltételeinek feltárása révén próbáltak megvalósítani. Az irányzat képviselői arra
törekszenek, hogy a pszichológiát objektívvé tegyék. Mivel nem fogadják el az introspekciót kezdetben nem
vizsgálják a belső lelki folyamatokat, az álmokat, az érzelmeket, a stb. Csak azt vizsgálják, ami objektíve
megfigyelhető. A behavioristákat a környezetelvűség is jellemzi, azaz szerintük a viselkedés a környezet által
determinált.
A viselkedés mellett a másik fontos témája az irányzatnak, a tanulás. A behavioristák írták le az operáns
kondicionálás elveit, törvényszerűségeit.
A tanulás alapmechanizmusai:
A klasszikus kondicionálás:
A klasszikus kondicionálás tanulmányozását a XX. Sz. első évtizedeiben Ivan Pavlov orosz fiziológus kezdte
el. Pavlov kutyákkal végzett klasszikus kísérletében feltételes reflexet alakított ki az állatnál. Az emberi és az
állati viselkedés feltétlen és feltételes reflexekből épülnek fel. A feltétlen reflexek velünk születettek,
akaratunktól függetlenül működnek és ingerspecifikusak, azaz adott inger hatására automatikusan kiváltódik
(pl. Pavlov kísérletében a kutya táplálékra adott nyálelválasztása). A feltételes reflexek, akaratunktól függően
működnek és tanulás révén alakulnak ki. Pavlov a kutyákkal folytatott kísérletezés közben figyelt fel arra,
hogy a kutya nyálelválasztása már az étel látványától, vagy az ételt hozó személy látványától beindult. A
kísérleti szituációt úgy alakította ki, hogy közvetlenül azelőtt, hogy a kutya megkapta az ételt, megszólalt egy
csengő. A csengő–étel társítást többször megismételte, míg a csengőszó önmagában is kiváltotta a nyáladzást.
Az étel mint feltétlen inger kiváltotta a feltétlen választ (a nyáladzást), és az ételhez kapcsolódó csengőszó
mint feltételes inger a társítás után már önmagában is kiváltotta a nyáladzást, amit feltételes válasznak
nevezünk. A csengőszó után adott étel megerősítette a választ, de amikor elmaradt a megerősítés (étel), a
válasz hamar elmaradt, azaz kioltódott.
Az operáns kondicionálás:
Az operáns kondicionálás során az élőlény megtanulja, hogy egy adott viselkedés egyedi következményekkel
jár. Próba-szerencse tanulás.
„A skinneri kísérletben egy éhes állatot (általában patkányt vagy galambot) helyeznek egy dobozba, amelyet
népszerű nevén „Skinner-box”-nak neveznek. A doboz belseje egy kiálló pedált, amely alatt egy etetőtál van.
kezdve ahányszor csak a patkány megnyomja a pedált, egy kis ételgalacsin hullik a tálba. A patkány megeszi
az ételt, majd hamarosan ismét megnyomja a pedált, az étel megerősíti a pedálnyomást, és a nyomkodás
gyakorisága drámaian megnő.”

Thorndike effektus-törvénye alapján azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ,
később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés)
követ.
Thorndike: macskákat zárt be próbaketrecbe, a ketrec ajtaja egy kallantyú eltolásával nyithatóvá vált, az
eledel a ketrecen kívülre volt elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. Az élelem
egyben volt inger és megerősítés. Próba-szerencse tanulásnak nevezte el, a véletlenszerű próbálkozások közül
kiválnak azok, amelyek sikerre vezetnek, a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. Effektus törvény:
jutalmazott viselkedés előfordulása nagyobb, a büntetett viselkedésé kisebb.

A látens tanulás- más néven lappangó tanulás során a viselkedés nem rögtön változik láthatóan, A tanult
elem, viselkedésforma csak a későbbiek során jelenik meg.Tolman patkányokkal végzett labirintus
kísérlete jól példája a látens tanulásnak. A patkányokat útvesztőbe, labirintusba helyezte, ahol hagyta őket
szabadon kószálni. Később azonban észrevette, hogy azok a patkányok, akik már a kísérlet előtt
„megismerkedtek” a környezettel, sokkal rövidebb idő alatt megtanulták az útvesztőből kivezető utat, mint
azok a patkányok, akik nem kószálhattak szabadon a kísérlet megkezdése előtt az útvesztőben. Összegezve
tehát: a kószálgató patkányok látens tanulás révén belső kognitív térképet készítettek a labirintusról, erről
azonban csak később adtak bizonyosságot, mikor időre kellett eljutniuk a kivezető út végén lévő
táplálékhoz.A perceptuális tanulás alapján válik lehetségessé egy korábban észlelt inger (vagy ingeregyüttes)
29
 felismerése. Ilyen jelenség pl. az állatvilágban a közös csoporthoz tartozó fajtárs felismerése, az ember
számára az ismerősök, családtagok azonosítása.
3. A pszichológia nagy irányzatai. Az alaklélektani iskola. Gestalt pszichológia. Szerveződési törvények az
észlelésben. Figura és háttér. Tanulás –alaklélektani felfogásban.
A psz. klasszikus irányzatai:
Ókori görög filozófusok és természettudósok - Hippokratész: személyiségtípusok: flegmatikus, melankolikus,
szangvinikus, kolerikus
Kísérleti (tudományos) pszichológia kezdete - Wundt laporatóriuma Lipcsében (1879): észlelés és figyelem
vizsgálata önmegfigyelés módszerével (introspekció)
Behaviorizmus (viselkedéslélektan) - viselkedés objektív tanulmányozása: milyen környezeti ingerek milyen
válaszokat (megfigyelhetőviselkedéseket) váltanak ki viselkedés rögzülése megerősítés  viselkedéses válasz
- inger - kísérleti módszer kidolgozása, tanulás-elméletek, viselkedésterápia
Kognitív pszichológia (megismeréstudomány) - azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a környezeti
ingerek és a viselkedés között találhatóak: észlelés, gondolkodás, érzelmek (mentális folyamatok,
információfeldolgozás)
Pszichoanalízis (Freud elmélete) - tudattalan vizsgálata (a feldolgozhatatlan élmények elfojtással kerülnek
ide): álomelemzés, szabad asszociáció, projektív tesztek (pl. Rorschach) - ösztönelmélet: libidó (szexuális
késztetés, élet-ösztön), halál-ösztön - személyiségelmélet: id (ösztönén), ego (én), szuperego (felettes-én)
Humanisztikus pszichológia - fenomenológiai nézőpont: az ember szubjektív tapasztalatait vizsgálja (hogyan
észleli az őt körülvevővilágot, hogyan gondolkodik róla) - Rogers: kliensközpontú terápia (feltétel nélküli
elfogadás) - Maslow: az ember önmegvalósításra törekszik (humanisztikus emberkép)
Biológiai megközelítés - a pszichés jelenségek hátterében milyen fiziológiai történések vannak
Alaklélektan (Gestalt-pszichológia) - „Az egész több, mint a részek összege.” - az egyedi tényezők hatásaival
szemben az egészlegességet hangsúlyozza (pl. az észlelésben az összetevők egymástól való függését, az ingerek
egészként való felfogását) - Lewin mezőelmélete: a személyek viselkedését csak annak a szociális mezőnek az
elemzésével tudjuk értelmezni, amely a személyt körülveszi

Gestalt pszichológia /Alaklélektan

Az alaklélektan más néven Gestalt pszichológia. Elnevezése a német Gestalt szóból származik, ami németül
“alak”-ot jelent.megalapítója Max Wertheimer volt. Az észlelés nem egyes, pont szerűen elkülönült észleletek
révén megy végbe, hanem mindig egész alakokat észlelünk, amelyeket nem összerakunk, hanem eleve
egészként kerülnek érzékszerveink elé. Tehát ha például egy könyvet látok az asztalon, akkor nem a geometria
szabályai szerint, pontról pontra (a borító alsó sarkától a felsőig, majd átfogva az egész felületet, s végül
hozzáadva a színt) haladva jutok el a könyv látásélményéhez, hanem rögtön maga a könyv, mint észleleti egész
jelenik meg előttem.
gestalt=”strukturált egész”;
Az alaklélektan jelentősen hozzájárult a tanulás- és a problémamegoldás megismeréséhez. Elmondhatjuk, hogy
napjaink kognitív pszichológiája, melynek szerves része a problémamegoldás, a Gestalt-pszichológiából
fejlődött ki.
Főbb képviselői: Max Wertheimer, Wolfgang Köhler, Kurt Lewin, Kurt Koffka
Szerveződési törvények az észlelésben:
A perceptuális csoportosítás elvei (szerveződési törvények az észlelésben):
közelség elve – az egymáshoz közelebb eső elemeket egységbe szervezzük, egységként észleljük
hasonlóság elve – az egyforma vagy hasonló elemeket összefüggő egészként fogjuk fel
jó folytatás elve – a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk, a
legtakarékosabb elrendezéseket emeljük ki
zártság elve – az egésszé szerveződésben a figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelent
közös sors törvénye – az egymással összhangban mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük

Tanulás — alaklélektani felfogásban.

KöhlerBelátásos tanulás
A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek
egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy
látómezőbe kerül, a csimpánz bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a másikra
megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek
összetartoznak.AHA-élmény- megoldás nem a hirtelen belátásokon alapszik, hanem a múltbeli élmények
kreatív felhasználásával.
30
 Figura (alak) – háttér
Ha a látómezőben elkülönítünk valamilyen “pozitív teret” (figura), elkerülhetetlenül létrejön egy ezt kiegészítő
“negatív tér” (háttér) is. A figura és a háttér egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak: nem látnánk figurát, ha
nem lenne egy olyan háttér, amely azt mintegy kívülről támogatja, s nem lenne háttér, ha nem létezne egy már
meglévő figura, amelynek ez a maradéka.látás: kép, pl. Rubin serleg (váza vagy 2 profil). átbillenés
4. A pszichológia nagy irányzatai. A pszichoanalízis. Lelki tartományok. A személyiség struktúrája Sigmund
Freud szerint. A lelki élet energiája. A nemi ösztönök. A fejlődés szakaszai. Szorongás és elhárító
mechanizmusok (Anna Freud). Álom, álomfejtés
A pszichológia. klasszikus irányzatai:
Ókori görög filozófusok és természettudósok - Hippokratész: személyiségtípusok: flegmatikus, melankolikus,
szangvinikus, kolerikus
Kísérleti (tudományos) pszichológia kezdete - Wundt laporatóriuma Lipcsében (1879): észlelés és figyelem
vizsgálata önmegfigyelés módszerével (introspekció)
Behaviorizmus (viselkedéslélektan) - John B. Watson az atyja, viselkedés objektív tanulmányozása: milyen
környezeti ingerek milyen válaszokat (megfigyelhetőviselkedéseket) váltanak ki viselkedés rögzülése
megerősítés  viselkedéses válasz - inger - kísérleti módszer kidolgozása, tanulás-elméletek,
viselkedésterápia
Kognitív pszichológia (megismeréstudomány) - azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a környezeti
ingerek és a viselkedés között találhatóak: észlelés, gondolkodás, érzelmek (mentális folyamatok,
információfeldolgozás)
Pszichoanalízis (Freud elmélete) - tudattalan vizsgálata (a feldolgozhatatlan élmények elfojtással kerülnek
ide): álomelemzés, szabad asszociáció, projektív tesztek (pl. Rorschach) - ösztönelmélet: libidó (szexuális
késztetés, élet-ösztön), halál-ösztön - személyiségelmélet: id (ösztönén), ego (én), szuperego (felettes-én)
Humanisztikus pszichológia - fenomenológiai nézőpont: az ember szubjektív tapasztalatait vizsgálja (hogyan
észleli az őt körülvevővilágot, hogyan gondolkodik róla) - Rogers: kliensközpontú terápia (feltétel nélküli
elfogadás) - Maslow: az ember önmegvalósításra törekszik (humanisztikus emberkép).
Biológiai megközelítés - a pszichés jelenségek hátterében milyen fiziológiai történések vannak.
Alaklélektan (Gestalt-pszichológia) - „Az egész több, mint a részek összege.” - az egyedi tényezők
hatásaival szemben az egészlegességet hangsúlyozza (pl. az észlelésben az összetevők egymástól való
függését, az ingerek egészként való felfogását) - Lewin mezőelmélete: a személyek viselkedését csak annak a
szociális mezőnek az elemzésével tudjuk értelmezni, amely a személyt körülveszi

A pszichoanalízis elmélete: Sigmund Freud volt. Alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló
emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan
gondolatok és emlékek szorongással járó mentális zavar forrásává válhatnak, ugyanakkor ezek kezelhetőek a
tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el Freud
pszichoanalízisnek.Apszichoanalízisnek célja, hogy a (főként gyermekkori) konfliktusokat, elfojtott érzelmeket
a tudatba emelje, hogy azok racionálisan kezelhetővé váljanak.A fő technikája a pszichoanalízisnek a szabad
asszociáció és az álomfejtés. A szabad asszociáció lényege, hogy a páciensnek mindent el kell mesélnie a
pszichológusnak, ami csak az eszébe jut. Amikor a kliens hirtelen témát vált vagy nem tud visszaemlékezni
részletekre, Freud szerint blokkolás, ellenállás következett be, ami a tudattalan kontroll következménye, így
pont ezekre a területekre kell odafigyelni. Az álomanalízis az álomban látottak értelmezése, mivel álmodáskor a
tudatalatti „üzen”. Freud különbséget tett a manifeszt (nyílt, tudatos) és a látens (rejtett, tudattalan)
álomtartalmak közt.

Lelki tartományok: tudatos (az a lelki terület, melynek adott pillanatban-tudatában van az
egyén),tudatelőttes(könnyen tudatba emelhető tartalmakat hordoz),tudattalan (amely közvetlenül nem
hozzáférhető a tudatosság).

Személyiség struktúrája
Az ösztönén (id) a születéstől fogva adott. Az ösztönén a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív
aspektusát magába foglalja. Az ösztönén teljes egészében tudattalan. Azonnali szükséglet kielégítésére
törekszik.
Én (ego) Fő feladata, hogy az ösztönén érdekében a külvilág és az ösztönén között közvetítsen, arra törekszik,
hogy a valóság-elvet érvényesítse az öröm-elvvel szemben. Valóságelvnek engedelmeskedik, mindaddig
elhalasztja a kielégítést, amíg szociálisan elfogadható kielégülési módot nem talál

31
 Felettes én (szuper ego)lelkiismeret. a felettes én a szülői és társadalmi értékeket foglalja magába. Az dönti el,
hogy mi a helyes vagy helytelen. Tökéletességre törekszik, nem pedig életvezetésre. A felettes én értékrendje a
szülők értékeitől függ.

A lelki élet energiája S. Freud elmélete alapján

Az ember: komplex energiarendszer: a lelki folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiáhoza
biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül, ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre
Az ösztönök a személyiség hajtóerői: belső szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai megjelenési
formái. (Pszichés megjelenése a vágy, testi alapja pedig a szükséglet, pl. éhség.)
Az ösztönök székhelye, energiák tárháza az ösztönén
Az ösztönök 4 jellemzője:
1. Forrás 2. Cél 3. Tárgy 4. Erő
Az ismétléskényszer
Az ösztönök 2 kategóriája:
 Életösztön: minden létfenntartó és fajfenntartó ösztön ide tartozik, energiája a libido
 Halálösztön: romboló ösztönök. Ennek származéka az agresszivitás
A psziché struktúrájának energia-ellátása
 Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén rendelkezik! (tárgyválasztás)
 Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját
A felettesén energiaellátása is identifikáció révén valósul meg

Nemi ösztönök S. Freud elmélete alapján.

A nemi ösztön energiája (a libidó) különböző életszakaszokban más-más testtájakra települ.Freud a
pszichoanalízis a személyiség működésében és fejlődésében a szexualitásnak kiemelkedő jelentőséget
tulajdonít.A libidó az örömszerző kielégülés érdekében „tárgyat” keres, és amikor azt egy szerethető személyben
megtalálja (ilyenek kezdetben a szülők), akkor azt „megszállja”, ha pedig a libidóját valamely okból vissza kell
vonnia a szeretett tárgyról, akkor az elveszett tárgyat önmagába építi fel oly módon, hogy vele azonosulva
átveszi az illető tulajdonságait, szokásait, normáit.

Fejlődés
1.Az első év az orális szakasz, mivel a csecsemők fő örömforrása ekkor a szájuk és környéke (szopás, játékok
rágcsálása, stb.)
A 2. második életév az anális fázis, mert a baba ekkor tanulja a szobatisztaságot, abban leli örömét, ha önmagát
tudja szabályozni.
A 3. fallikus szakasz 3-6 éves korig tart, a gyermekek ekkor ismerkednek meg a nemi szerveikkel, ekkor
figyelnek fel a nemek közti különbségekre, és ez az Oidipusz-komplexus időszaka a fiúknál a lányoknál az
Elektra-komplexus. Eszerint a gyerek szexuális vágyat kezd érezni az ellenkező nemű szülője irányába, és a
másik szülőt ezért riválisának tekinti. De mivel az apa (fiú esetén) jóval erősebb, félni kezd tőle (kasztrációs
szorongás is kialakulhat). Ezt a konfliktust a kisfiú úgy oldja fel, hogy azonosul az apjával, minden tekintetben
egyre jobban rá akar hasonlítani (hogy az ne bántsa). Lány esetén, rájön, hogy neki nincs pénisze, emiatt fellép a
péniszirigység és mindezért az anyját okolja. Az apját akarja megszerezni magának, az anyját ellenségnek
tekinti. De később rájön, hogy az apja az anyját szereti, ezért az "ellenségére" akar majd hasonlítani, hogy ő
magának is szerezhessen olyan férfit, mint amilyen az apja. A fallikus szakasz végét ezeknek a konfliktusoknak
a feloldása jelzi.
Ezután a 4. látenciaperiódus következik (kb. 12 éves korig), ez szexuális szempontból csendes, inkább a
készségfejlesztés korszaka.
Az utolsó, szexuálisan érett fázis a 5. genitális szakasz.
Fixációk: Freud úgy vélte, bizonyos problémák az egyes szakaszokban feltartóztathatják (fixálhatják) a
személyiség fejlődését. Ilyen probléma lehet pl. a korai elválasztás, mivel így a baba nem élheti át elég ideig a
szopás örömét, és ezért fixálódhat ebben a stádiumban. Az ilyen személyt orális személyiségnek nevezhetjük.
Jellemzőjük a túlzott kötődés másokhoz, valamint a szájjal kapcsolatos cselekvésekhez, pl. evés, ivás, toll
rágcsálása, dohányzás. Az anális személyiségabnormálisan tisztaságszerető, rendmániás és takarékos, míg a
fallikus szakaszban fixálódó egyén (fallikus személyiség, aki nem oldotta meg az ödipális konfliktust) gyenge
erkölcsű és a tekintélyt képviselőkkel szemben kötekedő. Ezek a személyiségtípusok alkotják a pszichoszexuális
tipológiát

Elhárító mechanizmusok. Anna Freud elmélete.

32
 -A szorongás a szervezet működését veszélyezteti, ezért az ÉN azt elhárítani igyekszik az elhárító
mechanizmusok által. Ezek lehetnek átmenetik, vagy a személyiséget tartósan meghatározóak
1.Elfojtás:A kínosnak és veszélyesnek tartott vágyakhoz tartozó gondolati tartalmak kiszorulnak a tudatból
2.Reakcióképzés: elfojtott vággyal ellentétes törekvésként jelennek meg a tudatban
3.Projekció:a szorongáskeltő vágyaktól úgy szabadul meg a személy, hogy azokat másoknak tulajdonítja.
4.Azonosítás:Az érzelmi kapcsolat ambivalens elemeket tartalmaz(szeretet,gyűlölet,félelem),az ebből az
ambivalenciából származó feszültséget az azonosulás csökkenti.
5.Szublimáció:révén valósul meg a szexuális ösztönök, a nem szexuális célok felé való terelése.
6.Regresszió:egy már korábban elért fejlődési szintre való visszaesés. Ez nem feltétlenül a teljes viselkedés
visszaesését jelenti,illetve lehet rövid ideig tartó és átmeneti.
-fixació:ha  a szorongások elhatalmasodnak, megakaszthatja a fejlődést, és nem lép tovább vagy csak
részlegesen a következő szakaszba.

Álom, álomfejtés. Sigmund Freud elmélete.

Sigmund Freud Álomfejtéscímű, korszakalkotó művét. Az álmok komoly jelentőséggel bíró tartalmat
hordoznak, képet adnak személyiségünkről, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb
funkciójának "az elfojtott vágyak leplezett teljesülését" tartja
Az álmok, az elfojtott vágyak leplezett teljesülései
Kiindulópont: a gyermekkori álmok - A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedéséről álmodik,
amelyek az előző napon ébredtek fel benne, de kielégülést nem leltek. Minden különös magyarázó képesség
nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszerű megfejtésére, elég ha azok után az események után
tudakozódunk, amelyeket a gyermek a megelőző napon (az álom napján) átélt." A felnőttek álmai nehezebben
értelmezhetők- A felnőtt tudata az erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfelően ilyen vagy olyan módon
ferdít a vágyképeken az álmodás során. Éppen ezért tűnnek a felbukkanó képek, cselekvéssorozatok
értelmezhetetlen zagyvaságnak.
Az álmok megfejtésének kiindulópontjaként az álommunka fogalmát vezeti be. Az álommunka az a folyamat,
amit a tudatunk végez az éjszaka folyamán. Az álomnak kétféle tartalmát különbözteti meg: a nyilvánvaló és
a lappangó álomtartalmat.
A nyilvánvaló (látens) álomtartalom a tulajdonképpeni álomeseményeket jelenti, tehát azokat a jeleneteket,
cselekvéseket, amelyeket konkrétan alvás alatt látunk. A lappangó(manifeszt) álomtartalom pedig hordozza
ezen képek valódi jelentését: tudatalatti vágyainkat.
Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása 
Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszerűen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az
álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A
következőkkel: sűrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.
5. Érzékelés, észlelés. A látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, tapintás pszichológiája. A hospitalizmus.
Az érzékelés a környezet bizonyos változásaira hangolt érzékszervek változásregisztráló folyamata. Ebben a
folyamatban az adott érzékszervhez tartozó ingerspecifikus receptorok regisztrálják a környezet változását
(az ingert), majd ezt az információt továbbítják (ingerület formájában) az idegrendszerközponti részei
(agy, gerincvelő) felé.
A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem
észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.
Hallás A látás mellett a hallás a fő eszközünk a környezeti információk begyűjtésében. Legtöbbünk számára
egyben a kommunikáció fő csatornája és a zene hordozója is.
A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. A szaglószerv kiemelt helyen van a fejen, lehetővé
téve, hogy a szaglás vezesse a viselkedést.
Az íz ízlelésétgenetikai örökségünk és múltbeli emlékeink is meghatározzák. 4 alapvető ízminőséget
különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú.Az ízlelés szerve a  nyelv. Az általánosan elfogadott
nyelvtérkép, ami szerint: nyelvhegye: sós, édes, szélei: savanyú, a lágyszájpadhoz közeli rész: keserű. Ma már
tévesnek bizonyul. Ugyanis a nyelv minden területén, ahol ízlelőbimbó van, kiváltható minden ízérzet.
Tapintás- nyomás, hőmérséklet, fájdalom.

Hospitalizmus.A hospitalizmus leginkább gyerekbetegség, tüneteit árvaházakban, csecsemőosztályokon és női

börtönökben figyelték meg először: olyan testi-lelki károsodás, amely a szülőtől hosszabb időre elszakítva (pl.
egy hosszabb kórházi vagy állami gondozásban való tartózkodás során, általában három hónap után) alakul ki a
gyerekben. Tipikus jelei: közönyösség, az arcjátékban és a kézmozdulatokban nem ismerhető fel az érzelem és a
szándék, lelki és fizikai betegségek.
33
6. A figyelem, az emlékezet és a képzelet. Szelektív és tartós figyelem. A többszörös emlékezeti rendszer.
Érzékszervi és szimbolikus rendszerek közötti kapcsolat.
A figyelemszelektív folyamat, amely által az információt tudatosan észleljük vagy kiemeljük, amíg más
információkat nem tudatosan elemzünk vagy szűrünk ki.A figyelem az ingerek közötti szelektálás. Azt, hogy az
ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelemnek több fajtáját különböztetjük meg,
tudatos ráirányultság és az erőfeszítés függvényében.
A figyelem tartóssága, koncentráció: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket
ráirányítani egy tárgyra.
A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni.
Szelektív figyelem: Cherry kísérlete. A résztvevők egyszerre két szöveget hallgattak. Az egyik a jobb, a másik
a bal fülbe érkezett, az egyikre figyelni kellett, a másikra nem. A figyelt szöveget folyamatosan vissza kellett
mondani. Ilyenkor a leggyakrabban az érdekli a kutatót, hogy a nem figyelt szövegből mit vesz észre (valójában
mit képes felidézni) a résztvevő. Az eredmények szerint nem sokat. Észreveszi, ha a női beszélő helyett férfi
folytatja a szövegmondást, viszont nem veszi észre, ha a beszélő átvált egy másik nyelvre.
Emlékezet: Az emlékezeti működés teszi lehetővé, hogy képesek vagyunk a múlt élményeit, tárgyait,
jelenségeit megőrizni tudatunkban és újra látva, hallva, érezve azokat felismerni vagy csupán az emlékképekre
támaszkodva előhívni azokat.Emlékezése folyamata: kódolás, bevésés, tárolás, megőrzés, előhívás.
Az emlékezés folyamata három szakaszra bontható:
1. bevésés (kódolás) - elhelyezés a memóriában
2. megőrzés (tárolás) - megőrzés a memóriában
3. reprodukció (előhívás) - visszanyerés a memóriából
Rövid távú memória (RTM) nagy mértékben megfelel a William James által leírt elsődleges memóriának,
amely arra az információra vonatkozik, ami az észlelés után a tudatban megmarad, és annak részét képezi.Az
RTM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a telefonkészülék
billentyűzetén. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra
jelentéssel bíró tömbökké szervezzük (pl. történelmi évszámok, családtagjaink születési dátumai stb.)
A hosszú távú memória (HTM) olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta a tudatot. korlátlan
mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. Jelentés alapján, értelem
szerint kódolódnak. Nagyon fontos, hogy az információk a HTM-ben megszilárduljanak.

Az érzékszervi és szimbolikus rendszerek közötti kapcsolat

A közvetlen megismerés során közvetlen kapcsolatban állunk a megismerés tárgyával: látjuk, halljuk, tapintjuk
azt, vagyis tapasztalatainkat érzékszerveink útján szerezzük be. Az érzéki megismerés minden megismerés
kezdete, de még nem befejezett megismerés.
Érzékelés (szenzáció) – az a folyamat, amely során az idegi információkat az érzékszerveinktől az agyhoz
érkezik. Érzékszervek olyan fizikai rendszerek, amelyek egyrészt a receptorokon (idegi felfogó készülék)
keresztül külső környezet, másrészt a test belső világából származó speciális ingereket képesek felfogni,
átalakítani szállítható idegi impulzussá (transzdukció): elektrokémiai kóddá – ingerületté, felerősíti az
idegimpulzust.
Képzelet:A képzelet lelki világunk legmélyebb rétegeibe nyújt bepillantást, hiszen aktuális és múltbéli
észleléseinket alakítja át. 2 formája van: produktív (alkotó), reproduktív (más emberek tapasztalatain alapuló). N
betűt elforgatom Z lesz. A képzelet összetett folyamat, amely nem csak „belső képeket” foglal magába, hanem a
külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseket és személyes jegyeket is.
Reproduktív képzelet: a reproduktív képzeleti működés során képzeletünk újra megalkotja, reprodukálja azt,
amit már mások elképzeltek. Például a szépirodalmi művek élvezete lehetetlen lenne a reproduktív képzelet
működése nélkül.
Produktív képzelet: az alkotó képzeleti működés során egy új, teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre, amely
a valóság keretein belül marad.
Képzeleti kép: tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép.
7. A motiváció és érzelmek. A motívumok hierarchiája. Az alapvető motívumok rendszere. A
homeosztatikus késztetések. A drive. A vágy és szándék, mint motivációs tényező.
A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
A motiváció egy gyűjtőfogalom, az emberi viselkedés hátterében álló külső és belső tényezőkre vonatkozik,
azokat az erőket jelenti, melyek beindítják, irányítják és fenntartják a cselekvést. A motivációhoz kapcsolódó
alapfogalmak:
1. szükséglet: a szervezetben keletkező hiányállapot (biológiai egyensúlyi állapot felborulása vagy
pszichológiai igény)
34
 2. hajtóerő (drive): belső késztetés, törekvés a szükséglet kielégítésére irányuló viselkedésre. A szervezet
általános energizálását végzi. A konkrét viselkedéses válaszok, melyek leginkább megfelelőek a szükséglet
felmerülése esetén, tanulás során alakulnak ki (szokások).
3. incentívek (ösztönzők): a külvilág cselekvésre felhívó ingerei.
Az érzelmek, növelik az egyén túlélési esélyét, mivel egy adott esemény bekövetkezésekor vagy környezeti
inger megjelenésekor valószínűleg a helyzetnek leginkább megfelelő választ hívják elő, meghatározva az
alkalmazkodás irányát. Pl. fenyegetéskor érzelem: félelem, ez viselkedéshez vezet=menekülés, ennek funkciója:
védelem.
Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése.
Alapvető motívumok: az ember és az állatvilág közös biológiai alapjait hordozzák, veleszületettek, élettani
változásokban nyilvánulnak meg. A biológiain kívül a társadalmi és kulturális tényezők szerepe is jelentős,
mivel ezek határozzák meg a szükséglet-kielégítés módját. Ide tartozik:
- önfenntartás: éhség, szomjúság, salakanyag ürítése, hőmérsékletszabályozás, légzés, biztonság;
- fajfenntartás: szexualitás, utódápolás, gondozás;
- kíváncsiság: szenzoros ingerlés szükséglete (unatkozás elkerülése), exploráció (felfedezés), manipuláció a
tárgyakkal
A motívumok hierarchiája: Abraham Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája,
piramisa (a szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai
motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. A
szükségleteket öt szintre osztotta:
1. Fiziológiai szükségletek: létfenntartás
2. A biztonság szükséglete: megszerzett javak megóvása, védelme
3. Szociális szükségletek: kapcsolatteremtés, összetartozás más emberekkel
4. A megbecsülés szükséglete: elismerés, fontosság, önelfogadás.
5. Az önmegvalósítás (önaktualizálás szükséglete): képesség v tehetség maximális kihasználása.

Homeosztatikus késztetések: lehetővé teszi a test folyamatos működését, fenntartja a szervezet viszonylagos
állandóságát a folyamatosan változó körülményekkel szemben. homeosztatikus motívumokat önfenntartási
motívumoknak is nevezik, mert kielégítésük a szervezet számára létfontosságú. Ilyenek pl. az éhség,
szomjúság, hőmérsékletszabályozás, légzés, stb.
Drive- hajtóérő, a megbomlott szervezeti egyensúlyt helyreállító viselkedés.
Vágy – reménykedést fejez ki, amely egy személyre, tárgyra vagy kimenetelre irányul.
Szándék- céltudatos tevékenységgel kapcsolatos. Általában akkor szoktuk mondani, hogy szándékunkban áll
valami, amikor elhatároztuk magunkat egy kijelölt alkalommal történő cselekvés végrehajtására. Az elhatározás
ilyenkor egy jellegzetes állapotot, ún. "feszült lelkiállapotot" teremt, amely addig tart, amíg a cselekvést végre
nem hajtottuk.
8. A gondolkodás. Intelligencia, kreativitás, tehetség. Kultúra és gondolkodás. Problémamegoldó
gondolkodás. Asszociatív gondolkodás. Intelligenciatesztek.
A legmagasabb szintű megismerési (kognitív) folyamat a gondolkodás. A gondolkodás teszi lehetővé az ember
számára a beszéd, a fogalmak elsajátítását; a szabályok megfogalmazását; a problémák megoldását és a
következések levonását.
gondolkodás- az összefüggések feltárását, megértését jelenti, és olyan információk beszerzését a dolgokról,
jelenségekről, amelyek érzékszerveinkkel nem hozzáférhetők. A gondolkodással a valóság lényegének
megismerésére törekszünk.
gondolkodás feladata:megértés: a reális valóság, az ismeretek tudását jelenti, a problémák megoldása: a világ
megismerésében lényeges- megérti- világ átalakítása
Gondolkodás fajtái:
konvergens-a gondolkodás logikus, ésszerű, a meglévő ismereteket alkalmazza, csak egy válasz jó
divergens-kívülről megkerüli, felrúgja a logika szabályait, kreativitás, van önálló élmény, gondolat, lehetőséget
ad a feladat a több válaszadásra- fantázia
nyitott gondolkodású ember- új információ alapján képes a véleményváltoztatásra, fontos, hogy ő mit
tapasztal, mit lát
zárt gondolkodású ember- nem képes véleménye megváltoztatására, „ skatulyás”
Intelligencia: az egyénnek olyan képessége, amely által célszerűen cselekedni, racionálisan gondolkodni,
környezetével hatásosan érintkezni tud. Általános megértési, értelmi képesség. Az a jellemző, amit az
intelligenciatesztek mérnek. Részei a problémamegoldás, gondolati rugalmasság, elvont fogalmakban
gondolkodás, tanulási képesség, beszédkészség, ítéletalkotás, téri képzelőerő, kézügyesség, kreativitás.
35
 Típusai: 2 faktoros elmélet: a faktorok a személyiséget alkotó vonások, ez az elmélet Spearmantól ered. Állítása
szerint létezik egy általános, minden embernél közös intelligenciafaktor, ugyanakkor vannak specifikus
intelligenciafaktorok.
Sokfaktoros elmélet: az intelligenciának nagyon sok összetevője van. Ezek külön nézhetők, de tulajdonképpen
összekapcsolódnak, együtt alkotják az intelligenciát. Ilyen pl.: a nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, téri
viszonyok felfogása, észlelési képesség, emlékezés, következtetés

Mérése, eszközei:
Binet és Simon 1905; az első sikeres intelligenciateszt. Beiskolázási teszt. Meghatározták a gyerek mentális
korát, ezt viszonyították az életkorhoz (kronológiai korhoz)
Wechsler- teszt: felnőttek számára világszerte alkalmazzák; Ez 10 részpróbából áll: 5szóbeli (verbális:
számismétlés, számolási feladat, ismeretek, helyzetek megértése, összetartozás) és 5 cselekvéses (performációs:
rejtjelezés, képrendezés, képkiegészítés, mozaikpróba, szintézispróba) részpróbából.
Raven- teszt: tájékozódó vizsgálatra alkalmas. Ehhez nem kell beszélni, nonverbális teszt. Az intelligencia
csoportosan is vizsgálható. 5 sorozatban tartalmaz egyenként 15 db geometriai képet, egy nagyobb képből
hiányzik 1 kis rész és a tesztalanyoknak ki kell választani h melyik rész hiányzik. Egyre nehezedik.
Tehetség: átlag feletti általános intellektuális képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás,
feladat iránti elkötelezettség és motiváció.XIX. században, először F. Galton munkásságában került terítékre a
tehetség értelmezése.
Kreativitás: alkotóképességet jelent. Szűkebb értelemben alkotó gondolkodást jelent, tágabb értelemben az
egész személyiség részvételével végzett alkotótevékenységre való képesség. Azonnal kimondja, amit akar,
nyitottság, merészség, kockázatvállalás, rugalmas gondolkodás, nagy önbizalom, öntörvényűek, kalandvágyó,
kíváncsiak, energikusak, humorosak.

A gondolkodás 3 fajtáját különíthetjük el:

Problémamegoldó gondolkodás: Egy probléma felmerülése során a legjobb megoldást találjuk meg, annak
megoldására, maga az út, melyen ehhez eljutunk, a problémamegoldás.
Pólya György 4 fő mozzanatot különböztet meg a problémamegoldásban:
1. a feladat megértése: a probléma felismerése,
2. tervkészítés: előző ismeretekre alapozott tudást felhasználni, megoldási terv készítése, cél felbontása al
célokra.
3. a terv végrehajtása: lépések ellenőrzése, az elfogadható megoldások halmazából kiválasztani alkalmazható
módszereket.
4. megoldás vizsgálata: eredmény ellenőrzése.
Asszociatív gondolkodás: nincs meghatározott célja, gondolatok, élmények összekapcsolása történik, intuitív
formában jön létre, eredménye valamilyen következtetés, magyarázat, nem minden kutató tartja valódi
gondolkodásnak.
Megértő gondolkodás: a dolgok lényegének, alapvető összefüggéseinek a feltárása; eredménye a fogalom, a
dolgok lényege-. Kelemen szerint: - lényegkiemelés, rendszerbe sorolás, összefüggések feltárása alkotja.
9. A személyiség fogalma. A személyiség strukturális megközelítése. A személyiség tipológiai megközelítése.
C.G.Jung elmélete. Hippokratész–Galenosz-féle vérmérsékleti típusok. A Kretschmer-féle alkati típusok.
Sheldon alkati tipológiája.
A személyiség a gondolkodás, az érzelmek, a viselkedés különböző jellemzőit jelenti, amelyek meghatározzák
az egyén személyes stílusát és befolyásolják a környezettel való kapcsolatát.
A személyiség strukturális megközelítése: a pszichoanalízisben használt freudi személyiségmodell 3 része az
ösztön-én (id), én (ego) és felettes én (szuperego).
Ösztönén (id): öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik.
Én (ego):valóságelvnek engedelmeskedik, mindaddig elhalasztja a kielégítést, amíg szociálisan elfogadható
kielégülési módot nem talál
Felettes én (Szuperego) (lelkiismeret): szülői hatásra alakul ki. Ezt a tanár/mester átformálhatja. Ez képviseli a
hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat.
A személyiség tipológiai megközelítése: a különböző individuumok viselkedési, lelki hasonlóságai és
különbségei alapján típusok (kategóriák) leírása a viselkedés predikció érdekében, korlátozott érvényesség! Pl.
közös biológiai (testalkat) vagy viselkedési vonások alapján. személyiség szerkezete
Carl Gustav Jung: 2 személyiségtípus:
introvertált (befelé forduló)- mikor elérjük a felnőtt kort, ilyenekké válunk. Bezárkózik, védi személyiségét a
környezettől
36
 extrovertált (kifelé forduló)- a gyerekek ilyenek. az arousal szint alacsony, feszültségi szint, ezért elmeny
bulizni, h. az növekedjen.
ambivertált– a kettő között, a feszültségi szint a környezettől függ.

A Hippokrtatész - Galenosz-féle vérmérsékleti (temperamentum) típusok.

Ez az első olyan részletesen kidolgozott típustan, amelynek fogalmait ma is használjuk. Két és félezer évvel
ezelőttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel később Galénosz dolgozta át.
Szangvinikus vérmérséklet.  Érzelmi reakciói gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak.
Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és
felfogás jellemzi őket.
Kolerikus vérmérséklet: Érzelmi reakciói könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai
gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt
fejez ki.
Melankolikus vérmérséklet:  Érzelmi reakciói lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig
fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós nála. Nehezen dönt arckifejezése gondterhelt,
külseje törékeny.
Flegmatikus vérmérséklet: Érzelmi reakciói nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak.
Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, "fát lehet vágni a hátukon" Tekintetük, megjelenésük
jellegtelen, kifejezéstelen.
Kretschmer-féle alkati tipusok:
Ciklotim-( Piknikus testalkat, ciklikus mániás depresszió) szélsőséges hangulati ingadozás,
érzelemgazdagság. Jó beszédkészség, társaságkedvelők. Jó humorérzék és életkedv.
Skizotim- (aszténiás testalkat, skizofrénia kialakulhat) zárkózott, befelé forduló, nehéz kapcsolatkiépités.
Irreális fantáziavilág, absztrakt gondolkozás.
Viszkózus (atletikus testalkat, epilepszia kialakulhat) fegyelmezettség, beszabályozottság, DE váratlan
indulati kitörések. Kedélytelen, mogorva. Aprólékos elemző, nagy fizikai erő, koordináltság.

Sheldon alkati tipológiája.

három testalkat ( szomatotípus ) és temperamentum közötti kölcsönhatás alapján:
-endomorf: ( puha, gömbölyded ) nyugodt
-mezomorf: ( izmos, atletikus ) energikus, önérvényesítő
-ektomorf: ( magas, vékony ) félénk, művészi
10. A személyiség zavarai. A hisztéria. Az oligofrénia. A pszichopátiák. Hisztéria nő és hímnemben. Jean
Martin Charcot és a Salpetriere.
A személyiségzavarok a személyiség olyan tartós és kóros magatartásbeli és érzelmi megnyilvánulásai,
amelyek jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális és viselkedésbeli elvárásoktól. A személy viselkedés- és
reagálásmódja gyakran észrevehetően eltér az egészséges reagálásmódoktól. A személyiségzavarok
kialakulásában a kora gyermekkori lelki fejlődési zavarok, különböző negatív családi tapasztalatok,
elhanyagolás, bántalmazás és traumák a legfontosabbak, de nem elhanyagolhatók a biológiai, genetikai tényezők
sem. A személyiségzavarban szenvedő emberek lelki egyensúlya törékeny, bizonytalan. Jóval nehezebben
viselik a stresszt, terhelést, a megrázkódtatásokat, mint egészséges embertársaik, nagyobb az esélyük mind testi,
mind további lelki betegségek megjelenésére.
A hisztéria: (konverziós zavar) Arról a meglehetősen elterjedt zavarról van szó, amikor a szélsőségesen erős
érzelmi vagy pszichológiai stresszhatás fizikai tünetek formájában jelenik meg. Freud nyomán vált ismertté, aki
hisztériának nevezte el ezt a leggyakrabban nők körében megjelenő lelki betegséget, mely testi tünetek
formájában jelenik meg páciens különböző testi panaszokat él meg, melyek mögött az orvosi kivizsgálás nem
talál szervi hátteret. Előfordulhat a végtagok zsibbadása vagy bénulása, beszédképtelenség, nyelési zavar,
egyensúly zavarok, érzékszervi problémák, mint kettős látás, vakság, süketség. kialakulásában a lelki
feszültségeknek, stresszhatásoknak, érzelmileg megterhelő eseményeknek van szerepük. A páciensben ezek a
stresszhatások nem tudatosulnak, hanem testi tünetek formájában jelentkeznek. Természetesen ez nem azt
jelenti, hogy a páciens szimulálja tüneteit, vagy akár szándékosan idézi elő azokat. Nagyon is valós
szenvedésként éli meg testi betegségét, melynek lelki hátteréről azonban nincs sejtése. A tünetek gyakran
minden előjel nélkül jelentkeznek, és rövid időszakon belül meg is szűnnek.
Hisztéria nő és hímnemben: A hisztéria tüneteit már 3-4000 éves egyiptomi orvosi papiruszokon is leírták.
Hippokratész még nem pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy a nő panaszai a méh betegségének
következményei. A félrefordítások és szájhagyományok következtében a hisztéria évszázadokon át „női
betegség”-ként volt számon tartva. A középkorban a hisztériás jelenségeket boszorkányságnak tekintették.
37
 A hisztéria megismerésében nagy szerepet játszott Jean-Martin Charcot francia neurológus, aki a híres
Salpêtrière kórházban dolgozott és tanított, többek között Sigmund Freud tanítómestere is volt. Európában
elsőként alapított neurológiai klinikát a kórházban, ahol különféle rohamoktól szenvedő nőbetegeket
kezeltek. Charcot meggyőződése az volt, hogy a hisztéria egy neurológiai probléma, melyet az idegrendszer
öröklött rendellenességei okoznak, és tagadta a szexuális eredetet. Hipnózist alkalmazott, hogy előidézze a
hisztéria jellegzetes tüneteit a pácienseinél és megvizsgálhassa azokat. ma már igazolható, hogy férfiak és nők
hasonló arányban szenvednek ebben a zavarban.

Oligofrénia-Az értelmi fogyatékosság, gyengeelméjűség, mentális retardáció, gyűjtőfogalom, mely olyan

állapotokat jelent, melyekben egy ember értelmi képességei jóval az átlagos szint alatt maradnak.
Jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény (IQ 70 vagy az alatti), 18 éves kor előtt jelentkezik.
A gyengeelméjűségben szenvedőket 3 fokozatba soroljuk:
1, idióták - beszédhiány, nincs értelmi, vagy érzelmi megnyilvánulás,
2, imbecillisek - bizonyos fogalmak és tapasztalatok elsajátítása, melyek helyes felhasználására, alkalmazására
az életben képtelenek,
3, debilisek - magasabb fokú értelmi tevékenységre képesek, de az életvezetés hibás.
A betegség okai genetikai változások; méhen belüli károsodás a magzattal ionizáló sugárzás, fertőző vagy
kémiai károsodás esetén; a gyermek előrehaladottsága, a szülés során felmerülő jogsértések (születési trauma).
Pszichopátiák: első megközelítésre az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember nagyon barátságos,
elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle. Ha azonban jobban megvizsgáljuk,
akkor kiderül, hogy mindez csak a látszat, és a jólszituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik.
Az antiszociális ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje. A mások
feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes kisugárzása, manipuláció,
erőszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés. Legfőbb jellemzői közé tartozik az érzelmi ridegség, az empátia
és a lelkiismeret-furdalás hiánya, a nárcizmus, a manipuláció, a felelőtlenség és az impulzív viselkedési stílus. A
pszichopátiás zavar súlyosan agresszív és kriminális viselkedéssel társul, valamint növeli az általános és az
erőszakos bűncselekmények megismétlésének valószínűségét, azaz a visszaesések kockázatát.
A pszichopatának nevezett altípus örökli a betegséget, míg a szociopatákat a körülményeik, az elhanyagoló
szülői magatartás, iskolai traumák, a szegénység vagy a rossz társaság viszi tévútra.
A pszichopátia okai:
- örökletes tényezők
- alkoholizmus és kábítószer-függőség a szülők körében;
- a magzatot a prenatális fejlődési időszakban negatívan befolyásoló különböző tényezők
- születési trauma, a gyermekszülés során fellépő fulladás, hosszantartó nehéz szülés,
- fejsérülések, agyi fertőzések (meningitis), súlyos mérgezés a gyermek életének első három évében;
- az élet első három évében meghosszabbodó legyengítő betegségek;
- hiányosságok az oktatásban
A szociopataa többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulál és kihasznál. gyakran agresszív, nem érez
empátiát (bár megjátszhatja), szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt. A szociopaták legnagyobb
gyengesége, hogy nem tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek
következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják.
11. A fejlődés, mint a szocializáció problémaköre. Öröklés és/vagy környezet szerepe. A fejlődéslélektan
központi kérdései. A kezdetek.
A fejlődés fogalma alatt általában olyan folyamatot értünk, amely minőségi változásokkal és egyre
differenciáltabb szerveződéssel jár. Azok a változások, melyek az egyedfejlődés során bekövetkeznek, egyszerre
tükrözik emberi fajunk jellegzetességeit és a fejlődő egyén egyedi vonásait. Magát a folyamatot egyaránt
befolyásolják biológiai és társas-társadalmi hatóerők.Az emberi fejlődés csak társas-társadalmi környezetben
képzelhető el. Az öröklődés nyújtotta alapok a többi ember segítségével formálódnak egyedi emberi vonásokká.
Ennek értelmében fejlődés és szocializáció (társadalmiasulás) egymástól elválaszthatatlan fogalmak.
Fejlődés társak nélkül: a genetikailag kódolt lehetőségek kibontakoztatásához szükség van emberi
tapasztalatokra, tanulásra. Az egyén fejlődése során egyszerre válik társadalmi lénnyé és önálló, mindenki
mástól különböző személlyé.
Szenzitív periódusoknak nevezzük a növekedés olyan kiemelt időszakait, amelyek folyamán bizonyos
eseményeknek be kell következniük egyes képességek kifejlődéséhez és ahhoz, hogy a fejlődés a fajra jellemző
módon kiteljesedjék. Ilyen időszak például a beszédtanulás szempontjából az első 7-8 év.
A fejlődést egyaránt befolyásolják a biológiai hatások (öröklés) és társas hatások (környezet).
A fejlődéslélektan kialakulására két filozófus írása volt nagy hatással:
38
 1. John Locke – a gyermek elméje egy üres lap, melyre a tapasztalat írja a története. (Tabula rasa). A
Gondolatok a nevelésről c. műve, kimondja, hogy a gyerekek különböző temperamentummal születnek, és
ezekhez kell igazítani a nevelést.
2. Jean Jaques Rousseau – az emberek közti különbségek kulcstényezője a környezet. Az emberek közti
különbségek a tapasztalatok eredménye. Szerinte az ember természetes állapotában tisztának születik csak a
modern civilizáció rontja el. Emil c. művében olyan gyerekkort és nevelést vázolt fel, amelyben a gondozó
feladata – megvédeni a gyereket a felnőtt társadalom szokásaitól.
Fejlődéslélektan központi kérdései:
1. Folyamatosság: Folyamatos változás jellemzi-e a fejlődést, vagy inkább gyors változások időszakai és új
gondolkodás-, viselkedésmódok hirtelen felbukkanását tarkítják? Henry Wallon szerint a fejlődés szakaszos,
előrelátható konfliktusok vannak és új tulajdonságok jelennek meg hirtelen, ez teszi a fejlődést ugrásszerűvé.
Jean Piaget szerint a fejlődés konfliktusmentes és egyenletes, ugrások nélkül zajlik.
2. A fejlődés forrásai: Mennyivel járul hozzá a genetikai örökség, és mennyivel járul hozzá a környezet a
fejlődés folyamatához? biológiai irányzat- csak a gének felelősek, szociológiai i.– csak a társadalom, környezet,
konvergencia elmélet - mindkettő.
A kezdetek. A nem meghatározása - Az emberi sejtben található 23 kromoszóma párból 22-ben a két
kromoszóma hasonló típusú: Azonos méretűek és alakúak Egymásnak megfelelő géneket hordoznak A 23. pár
kromoszómái azonban különbözhetnek => ez a pár határozza meg a személy genetikai nemét. A nő krom.-i
között a 23. pár két tagja azonos típusú, X-kromoszóma. A férfinak csak 1 X-kromoszómája és 1 sokkal kisebb
Y-kromoszómája van határozása –Az anya mindig XX, minden petesejtje 1 X kromoszómát tartalmaz.
Az apa spermiumainak fele X-, a másik fele Y-kromoszómát hordoz.
Ha X-kr-t tartalmazó spermium termékenyíti meg a petesejtet a gyermek XX LÁNY lesz ♀ .
Ha a spermium, amely megtermékenyíti a petesejtet Y-kr-tartalmaz, a gyermek XY FIÚ lesz ♂ .Minden
fogamzásnál 50-50% esély van fiú-, illetve lány gyermekre. J
12. A prenatális fejlődés, szakaszai. Anyai állapotok (teratogének). A méhen belül fejlődő szervezet. A magzat
érzékelési képességei. Magzati tanulás.
A méhen belüli fejlődés időtartama 9 hónap (40 hét, 280 nap). Ezt a periódust (a méhen belüli fejlődést) 3
kisebb szakaszra osztjuk: csíra szakasz, embrionális szakasz és magzati szakasz.
- A csíraszakasz: a fogamzást követő 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt végig vándorol a
petevezetéken a méhbe.
- Embrionális szakasz: a hólyagcsíra sikeres beágyazódását követő 6 hét. Ezen időszak alatt öltenek alakot a
test alapvető szervei, és a szervezet elkezd a közvetlen ingerekre válaszolni.
- Magzati szakasz:akkor kezdődik, amikor az összes alapvető szövet és szerv kezdetleges formában jelen van,
és a csontvázat alkotó szövetek elkezdenek keményedni, csontosodni. Ebben a szakaszban, amíg a terhesség
nyolcadik vagy kilencedik hetétől a születésig tart, a magzat 3 cm-ről 50 cm hosszúságúra növekszik, súlya
pedig 8 grammról 3250 grammra nő.
Anyai állapotok: a magzatra, az érzékeire közvetlenül ható ingereken kívül az anya testi, társas és pszichológiai
állapota is hatással van. Ezek a hatások az anyában bekövetkező változások folytán a méhlepényen keresztül
jutnak el a magzathoz. 2000-2800 kalória.
Teratogének nevezzük mindazokat a hatásokat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak.
Ilyenek lehetnek például egyes gyógyszerek, vírusfertőzések, bakteriális fertőzések, sugárzás, kezeletlen
cukorbetegség.
Természetesen, az alkohol teratogénnek tekinthető (olyan kémiai anyag, amely meggátolhatja a magzat
fejlődését), ezért a terhes nőknek azt tanácsolják, hogy ne igyanak alkoholt várandósságuk ideje alatt,
gyógyszerek, drogok, koffein-spontán vetélés, fertőzések, betegségek, sugárzás.

A magzat érzékelési képességei

A mozgás érzékelése- A középfülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer, amely az egyensúlyérzék szerve, az
emberi magzatban körülbelül a fogamzás után 5 hónappal kezd működni, és születéskor teljesen érett. Ez a korai
érés azt jeleni, hogy a magzat képes érzékelni az anya testhelyzetének változásait, miközben a magzatvízzel telt
burokban lebeg.
Látás A magzat a fogamzás utáni 26. héttelreagál a fényre, megváltozik szemritmusa, és mozogni kezd. A.
Mactarlane (1977) szerint a terhesség vége felé a magzat láthatja az anya kifeszült hasfalán áthatoló fényeket.
Hallás A magzat már 5-6 hónappal a fogamzás után reagál a hangingerekre. A méhen belül az anya
beszédhangja hallható a legjobban, mivel az anya testének rezgései is közvetítik. Amikor az anya rövid
mondatokat mond hangosan, a magzat szívritmusának változásai mérhetık.

39
 Magzati tanulás. Van rá néhány bizonyíték, hogy az anya testén belüli és kívüli események magzati tanulást
eredményeznek.
Lee Salk kísérletében újszülötteknek percenként 80 pulzusból álló szívverés hangját játszották le, míg más
babáknak 120 szívverést hallott. A felgyorsított szívverést hallgató csecsemők olyan izgalomba jöttek, hogy a
vizsgálatot félbe kellett szakítani.  A normális szívverést hallgató babák azonban a kontroll csoporthoz képest
kevesebbet sírtak és nagyobb súlygyarapodást mutattak. A normál szívverés hangjának ez a különleges hatása
arra utal, hogy a csecsemő méhen belüli tapasztalatai miatt ez a hang ismerős, ezért megnyugtató volt.  Későbbi
vizsgálatok is megerősítették, hogy az anyai szívverés hangját az újszülöttek jutalom értékűnek találják.
DeCasper és Spencer vizsgálatában édesanyákat arra kértek, hogy a terhesség utolsó hat hetében olvassanak fel
egy szakaszt egy jól ismert gyermekversből naponta kétszer.  Szülés után 2-3 nappal ennek – a baba számára
ismerős – versnek a felolvasása befolyásolta a baba szopási sebességét, jutalomértékű volt a babák számára az
általuk ismert vers (ellentétben más versnek nem volt ilyen hatása).
13. Születés: az első bio-szocio-pszichológiai átmenet. A születés kulturálisan eltérő változatai. Az
újszülött állapota. A szülő-gyerek kapcsolat kezdete. Korai társas szükségletek és kielégítésük: a
depriváció hatása és következményei. A gyermek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése.(kötődés)
Bio-szocio-pszichológiai átmenet: a fejlődés biológiai, szociális és pszichológiai változásainak együttes
újraszerveződése által létrejövő folyamat, amelynek eredményeként a viselkedés minőségileg új és fontos formái
jelennek meg.
Az élet összes nagy változása közül a megszületés a legmélyrehatóbb. Születés előtt a magzat folyamatos
oxigén- és tápanyagellátást kap a köldökzsinóron keresztül. Születéskor első ízben a tüdő kitágul, oxigént vesz
fel, és szén-dioxidot ad le.
A szülés kulturálisan eltérő változatai
- más-más népeknél más a szülés pszichológiai átélése, a természeti népeknél természetes körülmények között
- férfiakat még a falu határából is elkergetik, van, ahol a faluban maradhatnak, de kínozzák őket
- kunyhó direkt a szülő nő számára, szülőházba orvosok, szakértők
A kelet- afrikai ngoni nép asszonyai például magukat tartják a szülés szakértőinek és a férfiak teljesen ki
vannak zárva a folyamatból.
A 20. század végére az összes csecsemő majd 99%-a kórházban látta meg a napvilágot. Semmelweis Ignác
magyar orvos, KÉZMOSÁS!!
A születés utáni élet első két és fél hónapbanjelentős változásokat láthatunk a csecsemők viselkedésében,
továbbá a gyakori etetés nyomán a kisbaba gyorsan növekszik és erősödik. Észlelik a tárgyakat, így az
embereket is, bár hajlamosak az egész ingernek csak egy részére összpontosítani. Érzékenyek az emberi
beszédhangokra, és gyorsan megtanulják, hogy saját anyjuk hangját előnyben részesítik. Ha idejük nagy
részében alszanak, olykor egészen éberek.A csecsemőkről születésük pillanatától szüleik vagy gondozóik
gondoskodnak, akik rendelkeznek a gyerek táplálásához és védelmezéséhez szükséges biológiai és kulturális
eszközökkel.
A szociális mosoly beköszöntével a szülők arról számolnak be, hogy a kisbabáikkal a kapcsolat egy új
minőségét élik át, és hogy a csecsemők egy új érzelmet, örömet kezdenek kifejezni.Ez az átalakulás azonban
csak akkor megy végbe, ha a csecsemő gondozója megfelelő visszacsatolást biztosít.
Életük második évében a gyerekek mindenütt új és izgalmas dologgal találkoznak. = kíváncsiság
Korai társas szükségletek és kielégítésük: a depriváció hatása és következményei.
Valamitől való megfosztottság, hiány. Ez lehet olyan dolog(ok), amely az adott társadalomban a többség
rendelkezésére áll, vagy olyan, melyet az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő
minimumnak tartanak. Kísérlet:
A műanyán nevelt majom társas és anyai viselkedése:
- Hempergő kísérlet: Minden anya-gyerek pár külön ketrecben nevelkedett, volt olyan kismajom csoport,
amelyik a valódi anyával és volt, amelyik szőranyával nevelkedett. A ketrecek közt hempergő volt, ahol a kicsik
csoportosan játszottak. Az anyák ide nem tudtak bejönni. Mindkét (valódi és szőr-) anyán nevelkedett majmok
játék közben időnként visszamentek anyukhoz (játéktárgyakat is vittek neki). A különbség a félelmi reakcióban
mutatkozott meg. Ha a valódi anyával nevelt csoport tagjait megijesztették, mindegyik a saját anyjához
menekült. A szőranyán nevelteknek mindegy volt, melyik műanyához menekülnek.A valódi anyához fűződő
viszony egyedi “személyes” és felcserélhetetlen, nem az anya állandó jelenléte a legfontosabb, hanem az, hogy
az anya élő, igazi legyen.
A kötődés magyarázatai:
A kötődés alapjainak három fő magyarázata uralta ezt a vitát: Sigmund Freud véleménye, miszerint a csecsemők
azokhoz az emberekhez kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik; Erik Erikson gondolata, miszerint a
csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket; és John Bowlby némileg
40
 hasonló hipotézise, miszerint a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret
biztosítanak számukra.
Kötődés típusok: biztonságos kötödés, szorongó/elkerülő kötödés, szorongó ellenálló kötődés.
14. Kötődéselméletek. M. Ainsworth és J. Bowlby. A csecsemőkor. Biológiai változások. Az észlelés és a
mozgás fejlődése. Kognitív változások. Új kapcsolat a társas világgal.
A gyerekek és a gondozóik között valamikor a 7-9 hónapos korban alakul ki a kötődés.
A kötődés magyarázatai:
A kötődés alapjainak három fő magyarázata uralta ezt a vitát: Sigmund Freud véleménye, miszerint a
csecsemők azokhoz az emberekhez kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik; Erik Erikson gondolata,
miszerint a csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket; és John Bowlby
némileg hasonló hipotézise, miszerint a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos
hátteret biztosítanak számukra.
John Bowlbykötődésmenete a második világháborúban a családjuktól elválasztott és intézetben nevelt angol
gyerekek mentális problémájának kutatása során fogalmazódott meg. Amikor a gyerekek először válnak el
anyjuktól, tomboló félelmet mutatnak. Sírnak, dührohamot produkálnak, és megpróbálnak kiszabadulni
környezetükből. Azután az elkeseredettség és depresszió szakaszán mennek keresztül. Ha az elválasztottság
megmarad, és nem alakul ki új, stabil kapcsolat, ezek a gyerekek közömbössé válnak más gyerekekkel
szemben. Bowlby a közömbösség ilyen állapotát leválásnak nevezte. Bowlby szerint a kötődés normális
esetben az első két év folyamán négy nagy szakaszban fejlődik ki, hogy az anya-gyermek párosban dinamikus
egyensúly alakuljon ki.
1) kötődés előtti szakasz (születéstől-6 hétig)
2) a kötődés keletkezésének szakasza (6 héttől- 6-8 hónapos korig)
3) a tiszta kötődési szakasz (6-8 hónaptól- 18-24 hónap)
4) a kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hónapos kor)
Mary Ainsworth munkája.
Kötődés típusok: biztonságos kötödés, szorongó/elkerülő kötödés, szorongó ellenálló kötődés. Kidolgozott egy
eljárást az anya-gyerek kapcsolat biztonságosságának mérésére, amelyet idegen helyzetnek nevezett el. Az
eljárás fő célja annak megfigyelése, mennyire eltérő módon reagálnak a csecsemők az idegenekre három
egymást követ helyzetben: amikor az anyjukkal vannak, miután az anya kimegy a szobából és amikor néhány
perc múlva újra találkoznak vele.
1. Biztonságos kötődés: amíg anyjuk jelen van a játékszobában, nyugodtan játszanak a játékokkal, és pozitívan
reagálnak egy idegenre. Az ilyen gyerekek láthatóan és hallhatóan nyugtalanok lesznek, amikor az anyjuk
kimegy, és nem tudja őket megvigasztalni az idegen. Amikor azonban anyjuk visszatér, és karjába veszi őket,
gyorsan megnyugszanak, és visszatérnek a játékhoz.
2. Szorongó/elkerülő kötődés — amíg az anya és a gyermek együtt van a játszószobában, a szorongó/elkerülő
gyerekek többé-kevésbé közömbösek azzal szemben, hogy hol ül anyjuk. Vagy sírnak, vagy nem, amikor anyjuk
kimegy. Ha nyugtalanok, az idegenek ugyanolyan hatékonyan képesek megvigasztalni őket, mint az anyjuk.
Amikor az anyjuk visszatér, ezek a gyerekek elfordulnak vagy elnéznek, és nem mennek oda hozzá közelséget
és vigaszt keresve.
3. Szorongó/ellenálló kötődés: már az idegen helyzet kezdetén nehezen boldogulnak. Szorosan az anyjuk
mellett maradnak, és még akkor is szorongani látszanak, amikor anyjuk a közelben van. Nagyon feldúltak,
amikor anyjuk kimegy, de visszatérve sem nyugtatna meg őket. Inkább újra meg újra érintkezést keresnek az
anyjukkal, ugyanakkor ellenállnak, amikor vigasztalni próbálja őket. Karjukat nyújtva keservesen sírnak, hogy
felvegyék őket, de azonnal le akarnak mászni, amint anyjuk karjában vannak. Ezek a gyerekek nem térnek
vissza a játékhoz, miután anyjuk visszatér, hanem inkább aggodalmasan figyelik őt.
4. Dezorientált/dezorganizált kötődés: akik nem sorolhatók egyik mintába sem. Nem képesek rendezett,
szervezett módon kezelni a feszültséget. Egyesek hangosan sírnak, miközben megpróbálnak felmászni anyjuk
ölébe, mások az anya felé indulnak, de közben nem néznek rá, megint mások megállnak az ajtóban, és visítanak,
amíg az anya távol van, de amint visszatér, csendben elhúzódnak tőle.

Csecsemőkor
4 hetes kortól 1 éves korig tart. Ebben az időszakban az idegrendszer érésével párhuzamosan fokozatosan
"szocializálódik", egyre inkább képes kapcsolatot teremteni a környezetével, és kezdi megismerni a
családtagokat. Ritkábban eszik - fokozatosan áttér a mesterséges (nem anyatej) ételekre, megkezdődik, illetve
megtörténik a korszak végére a teljes elválasztás. Közelít a későbbi étrendhez, kialakul a napi három főétkezés.
Már az első fogak megjelenése előtt igényli a rágást, az ínyével rágja meg a darabosabb ételeket. Gyakrabban
van ébren, nézelődik. Egyre többet mozog, tárgyakért kezd nyúlni, előbb csak megfogja (eleinte nem is ereszti),
41
 majd komoly, összehangolt idegtevékenység eredménye révén megtanulja elengedni, a másik kezébe átvenni
stb. Megnő a mozgásigénye. A sok-sok kényszermozgás során (előre-, hátrafelé kúszik, mászik, hasról-hátról
fordul, négykézláb áll, próbál felülni, felállni) általában a csecsemőkor végére eljut addig, hogy feláll,
kapaszkodva lépeget.Ebben a korban még rendszerint fél az idegen, ismeretlen arcoktól. Sokszor a nagyszülők,
ha nem látja őket a baba nap, mint nap, megsértődnek, mert az unoka öröm és mosolygás helyett sírással reagál
a jövetelükre. Ez természetes jelenség. A csecsemőkor vége felé átcsap ez az idegenkedés és félelem a felhőtlen,
fenntartások nélküli bizalomba.

Biológiai változások
Méret és alak: A legtöbb egészséges csecsemő megháromszorozza súlyát, és hozzávetőleg 25 cm-t nő az első
év folyamán. Egy átlagos egyéves gyerek körülbelül 9 kiló és 71-76 cm magas.
Izomzat és csontozat: A csontok és izmok is megfelelően növekszenek. Az újszülött csontjai többnyire
viszonylag lágyak, és csak fokozatosan keményednek meg, ahogy a születés utáni hónapokban az ásványi
anyagok lassan lerakódnak bennük. Először a kéz és a csukló csontjai csontosodnak. Ezek már az első év végére
kemények, ami lehetővé teszi, hogy a csecsemő tárgyakat megfogjon, felemeljen és játsszon velük. Ezzel
egyidejűleg növekszik az izmok hossza és vastagsága, ami egészen a késő serdülőkorig végigkíséri a gyerekkort.
Csecsemőkorban az izomtömeg növekedése szorosan kapcsolódik az önálló állás és járás képességéhez.
Az észlelés és mozgás fejlődése:
Az 1. életév legfeltűnőbb fejleményeinek egyike a képességeknek az a hatalmas fejlődése, amely lehetővé teszi,
hogy a csecsemő környezetét nézéssel, mozgással és manipulációval felderítse. Az észlelés és a mozgás
közvetlen kapcsolatban áll egymással.
Nyúlás és fogás: Amikor a csecsemők egy mozgó tárgyat látnak maguk előtt, utánanyúlnak. Az észlelés és a
cselekvés először a nyúlásban és megragadásban valósul meg oly módon, hogy még nem koordinált. A baba
utánanyúlhat a tárgynak, de nem képes kezeit összezárni körülötte. Két és fél hónapos kor körüla babák
képesek lesznek akaratlagos mozgáskontrollra, amikor egy tárgyért nyúlnak. Ugyanakkor a nyúlás és a
megragadás is megfelelően koordinált lesz. Öt hónapos kor körül a csecsemők fel tudják mérni, hogy egy tárgy
kívül esik a megragadhatóság határán, és nem is próbálják megfogni. Kilenc hónapos korára a legtöbb
csecsemőnek elég egyetlen pillantás mozgása vezérléséhez, és azok a mozdulatok, amelyekkel megragadják a
tárgyakat olyan integráltnak és automatikusnak tűnnek, akár a reflexek. Ilyenkor kell a gondozóknak
„bababiztossá” tenni a házat, a veszélyes vagy törékeny dolgokat eltüntetve a baba közeléből.
Helyváltoztatás: A környezet tárgyainak felfedezése is szélesebb körben válik lehetővé, a babák
megközelíthetik azokat, vagy elmászhatnak tőlük, megérinthetik vagy ellökhetik őket. A mászásnak, a
csecsemők első hatékony helyváltoztatási módjának a fejlődése több hónapot vesz igénybe, és különböző
fázisokon megy keresztül. A csecsemők általában csak hónapokkal a mászás megkezdése után sajátítják el a
járást.

Kognitív fejlődés: 18 hónapos kor körül már elkezdi belső mentális reprezentációk segítségével megérteni a
világot, mely lehetővé teszi, hogy belátással oldjon meg helyzeteket. Piaget szerint a tárgyállandóság kialakulása
a legfőbb bizonyítéka a reprezentációs képesség megjelenésének. Ekkor a csecsemő képes azt a tárgyat
mentálisan leképezni, amely érzékszervei számára közvetlenül nem hozzáférhető.
15. A kisgyermekkor. A nyelv előtti kommunikáció. A nyelv és gondolkodás. Társas fejlődés
kisgyermekkorban. Agresszió és proszociális viselkedés. A gyermek és felnőtt világkonstruálása közötti
különbségek.
Akisgyermekkorban (1-3 éves kor) felerősödik a szocializáció (társadalmi beilleszkedés) folyamata. A
fokozatos önállósodás, függetlenedés alapjai a testi fejlődésben gyökereznek. A test ugyan fokozatosan
arányosodig, mégis a kisgyermekkori forma az uralkodó, és ez csak 6-7 éves korban változik meg. A kisagy
bonyolult kapcsolatainak kialakulása, a mozgások összerendeződésének. A koponya térfogata a kor végére 50
cm-re növekszik. Jelentős az agy súlyának növekedése; Ebben a korban erőteljes fejlődésnek indul a gyermek
beszéde, aktív szókincse rohamosan növekszik. Ennek ellenére még jelentős különbségek jellemzik a második
életévébe lépő gyermek beszédét a felnőtt beszédhez viszonyítva.
A nyelv előtti kommunikáció a gyermek első életéve során, a nyelv elsajátítása előtt megfigyelhető
kommunikáció. Már születéskor preferálják a beszédhangokat más hangokkal szemben. Már néhány napos
korban el tudják különíteni az anyanyelvük hangjait más nyelvekétől. Az újszülöttek első hangjai élesek és
tagolatlanok (hosszú, elnyújtott magánhangzókból állnak - á, oáá, áoo -, gyakran társulnak a "h" hanggal), ennek
színezete hasonlít a sírásra. A sírásnak többféle fajtája van, melyeket a 2. hónaptól a gondozó meg tud
különböztetni (segítségkérés, veszély stb.). 2 és fél hónaposan megjelenik a szociális mosoly, mely már
akaratlagos megnyilvánulásnak tekinthető. A harmadik hónap után a gyerekek elkezdik utánozni saját
42
 hangjukat, gyakorolják hangadási készségeiket, így jelenik meg a spontán gügyögés, melyből később kialakul a
gagyogás. A gagyogás egyfajta hangképzési játékkal indul. A gagyogásból idővel kiemelkednek a nyelvre
jellemző hangok, ezeket a külvilág szelektálja: amilyen hangokat a gyermek nem hall a környezetből, kiesnek.
Ettől kezdve a külső mintázat utánzása válik döntővé. A gyerek az általuk tapasztalt beszédet kezdi el
utánozni: hosszú sorok, ütemesség, még arckifejezések is megjelennek. Így alakul ki a halandzsa, mely az
anyanyelv lejtésének elsajátítására szolgál.
7-9. hónap: a csecsemő és a gondozó "beszélget" a közös figyelmi fókuszban álló tárgyról. Szociális referencia:
a csecsemő megvizsgálja anyja reakcióját egy bizonytalan eseményre/idegenre és saját válaszát ehhez
megfelelően alakítja ki. 9-12 hónapos korban tárgyakra mutatás, mint kommunikatív aktus jelenik meg a
kommunikáció fejlődésben.18 hónapos kortól a mutatások komplexebb funkciót kezdenek betölteni: először
megfigyeli a gyermek, hogy a gondozó figyel-e rá, és csak ezután mutat a tárgyra. 
A nyelv a gondolkodás, a gondolatformálás, a gondolat közlésének, a cselekvésnek, az emberi létnek egyik
legmeghatározóbb eszköze, eleme. A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát, válunk emberré.A nyelv és
gondolkodás között szoros kapcsolat van.
A gondolkodás és nyelv viszonya háromféleképpen képzelhető el:
1. A gondolkodás elsőbbsége- A gondolkodás univerzális, minden ember gondolkodó lény, a gondolkodás
szerkezete, tartalma egyetemes. René Descartes→ a nyelv tartalmilag egyetemes, a nyelvek különbsége csak a
szavak hangalakjában van, ezért lehetséges egy egyetemes nyelv létrehozása.
2. A nyelv elsőbbsége- Az értelmi tevékenység számára elengedhetetlen, hogy kapcsolatba lépjen artikulált
hanggal, különben a gondolkodás nem érhetne el kellő világosságot. Minden nyelvben sajátos világnézet rejlik,
egy idegen nyelv megtanulása új világszemlélet elsajátítása. Ezt nevezzük nyelvi relativizmusnak.
3. A gondolkodás és a nyelv kölcsönössége- a nyelv egyszerre áll függő és meghatározó vonatkozásban a
gondolkodással.

A társas fejlődéskétoldalú folyamat, melyben a gyerekek egyszerre integrálódnak a nagyobb társadalmi

közösségbe, és különülnek el, mint egyének (Freud). Már egy év alatti csecsemők is felélénkülési reakciót adnak
a gyerektársak jelenlétében. Egyéves kor után már interakcióba is lépnek egymással. Testvérkapcsolatok
vizsgálata alapján a gyerekek már egy- és kétéves koruk közt képesek társaik érzelmeinek felfogására,
másodszülöttek támogatást kérnek idősebb testvérüktől érzelmileg megterhelő helyzetekben, sőt a kisebb
testvérek is képesek néha szociális támogató viselkedésre. Gyermekek megfigyelése során tapasztalták, hogy
14-16 hónapos korúak a náluk idősebb testvérüket vigasztalni próbálták. Ez a szokatlanul korai empátiás
viselkedés a testvérkapcsolatok szociális fejlesztő hatását jelzi.
A kortárskapcsolatok fokozatosan nyerik el egyre nagyobb szerepüket a gyermekek életében.
A csecsemő- és kisgyerekkor társas viszonyait jól kifejezi a játéktevékenység jellemző formája. Howes és
Matensonlongitudinális vizsgálattal tanulmányozta az 1-4 év közötti gyermekek játéktevékenységét. A társas
viselkedés alapján hat fejlődési fázist különít el. Ezek egymással párhuzamosan vannak jelen a gyermekek
viselkedésében, de az életkor növekedésével az egyre fejlettebb formák válnak gyakoribbá:
1. párhuzamos játék szemkontaktus nélkül: ugyanazt a tevékenységet folytatják egymás mellett, anélkül hogy
egymást figyelnék;
2. párhuzamos játék szemkontaktussal: az egymás melletti játék során szemmel tartják egymást;
3. egyszerű szociális játék: egymás melletti játék során a gyerekek beszélnek egymással, felajánlanak egymásnak
játéktárgyakat;
4. egymást kiegészítő szociális játék: egyszerű szerepek felvétele, kölcsönös függőség, pl. elbújás-megkeresés,
kukucskajáték, kergetődzés;
5. együttműködő „ha-akkor” játék: egyszerű együttműködést igénylő fantáziajátékok;
6. komplex szerepjáték: a tényleges szerepek felvétele, melyet a teljes együttműködés jellemez.
A gyerekek röviddel megszületésük után mind az agresszió, mind a proszociális viselkedés kezdeményeit
mutatják. Az agresszió legkorábbi jelei a dühödt sírás és a hánykolódás, amikor az újszülött ritmikus szopását
megszakítják, vagy akarata ellenére korlátozzák mozgásában. A proszociális viselkedés első jelei ugyanilyen
korán megmutatkoznak, amikor az újszülött a többi gyerek sírására sírni kezd. Általában úgy vélik, hogy ez a
„fertőző sírás” az empátia, a mások érzéseiben való osztozás előzménye, ami viszont a segítségnyújtás és egy
sor más olyan viselkedés alapja, amelyek révén az egyén a társadalom általános javát szolgálja.
A gyerekek érésével az agresszió két formája jelenik meg viselkedési repertoárjukban. Az instrumentális
agresszió valamilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul; például egy másik gyerek megfenyegetése vagy
megütése egy játék megszerzése végett. Az ellenséges agresszió, amelyet néha „személyre irányuló”
agressziónak is neveznek, Sok gyerekkori agresszióval foglalkozó kutatás igazolta a világ minden részében,
hogy a fiúk számos helyzetben agresszívabbak a lányoknál. Nagyobb valószínőséggel ütnek, löknek, sértegetnek
43
 és fenyegetnek veréssel más gyerekeket, mint a lányok. Ez nem jelenti azt, hogy a lányok egyáltalán nem
agresszívak.

Anna Freud: a gyerek és a felnőtt közötti különbség 4 területe:

1. Énközpontúság- A 2-3-4 éves mindig saját magára vonatkoztat. Az anya bármilyen elfoglaltságát, munkáját,
még a halálát is az elutasítás, és az elhagyás tapasztalásaiként értelmezi a gyermek. A kistestvért úgy éli meg,
hogy mivel ő rossz volt hoztak egy újat, hátha az jobb lesz; saját személyével szembeni elégedetlenségnek,
kritikának fogja fel.
A tárgyállandóság előtt az anya nem önálló személy, hanem a szükségletek kielégítője bármi történik a tárggyal
a gyerek a kielégítettség-kielégítetlenség mentén fogja fel.
2.Szexuális apparátus. A szülők szexuális érintkezése brutális erőszakként értelmeződik: Ez előidézheti a
feltételezett áldozattal vagy agresszorral való azonosulás problémáit, ami később a szexuális identitással
kapcsolatos bizonytalanságban nyilvánulhat meg.Ilyenkor a felvilágosítás sem túl sikeres, mert akkor is saját
tapasztalatai szerint éli meg a helyzetet. Születés: Hogy kerül bele? Hogy jön ki? 
3. A másodlagos átdolgozás gyengesége- A racionálist mindig megelőzi az érzelem. Példa: a gyerek képes
felfogni az orvosi kezelés jelentőségét, de ahogy orvoshoz viszik, azonnal ellepik a csonkítással, erőszakkal
kapcsolatos fantáziák.
4. Az időtudat életkoronként eltérő jellemzőiből adódó félreértések- Egy adott időtartam hosszának vagy
rövidségének az érzékelése az ösztön-én vagy az én által elvégzett mérésétől függ. Ösztönén azonnali
kielégülés, képtelen a késést és a várakozást eltűrni. Az én tud késleltetni, a halasztás az ő területe.

16. Az óvodáskorú gyermek. A mese, a rajz és a játék szerepe a gyermek fejlődésében. A rajzolási képesség
fejlődési szakaszai.
Óvodáskor, mely 3-6 éves korú gyermekeket jelent. A gyermek ebben a korban egyre önállóbb lesz, egyre
nyitottabbá válik a világra. Kisóvodás korban még leginkább kisgyermeki testalkat jellemző a kicsikre, míg
óvodáskor végére szemmel láthatóan arányosabb, mintegy "felnőttesebb" lesz a teste. Ez a változás kb. 5-6 éves
korban lesz igazán látványos: végtagjai megnyúlnak, egyre izmosabbá válnak, a váll szélesebb lesz a
medencénél.
Az óvodások fokról-fokra kitartóbbá válnak a tevékenységeik végzése során. Emlékezetük, megfigyelésük egyre
magasabb szintre jut, melyek a későbbi iskolai életnek is előfeltételei.
A játék szerepe a gyermek fejlődésében
A gyerekek a játék által ismerkednek környezetükkel, a világban zajló eseményekkel, a tárgyak különféle
tulajdonságaival és a közösségi élettel. Segítségével észrevétlenül tanulnak és fejlődnek, miközben mindez még
élményt is nyújt számukra. Pár hetes korukban a babák még egy csörgővel is hosszasan eljátszanak, később
azonban egyre bonyolultabb és változatosabb játékokra lesz szükségük. Óvodáskorban a játék már többé-
kevésbé a valóságból táplálkozik és a gyermek saját tapasztalatait, élményeit tükrözi. A játék hatással van a
gyermek értelmi képességeinek fejlődésére, gazdagítja érzelemvilágát, kreativitását és szociális képességeit.
Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a kicsinek lehetősége legyen kortársaival együtt játszani. A játékon
keresztül a gyermek számos olyan készséget és kompetenciát sajátít el, amely nem csak az későbbi iskolai
előmenetelben, hanem felnőttkorban is hasznára válik majd – fejlődik a szókincse, problémamegoldó képessége
és logikus gondolkodása. A korai gyermekkorban a kicsik játékok által fejlesztik kommunikációs képességeiket
és a játékok tanítják meg őket a bonyolultabb összefüggések megértésére is. Tanítás is => játszva.
Bühler játéktípusok:
 funkciós játék- mozgásos játékok: lépcsőzés, mászás, tárgycipelés, úrrálevés
 Fikciós játék: 2.életév környékén—elaboráció-kijátsza magából, szerepjátékok, pl. papás-mamás
 konstrukciós játék: mindennek megvan a maga szabálya—adj király katonát.
Játék egyedül es társakkal
A gyermekkori társkapcsolatok kezdetei: 6-12. hó: szereti a gyerekek társaságát, figyeli őket, nevetgél. 9-13.
hó: felfigyel a játszótársra, a társ néha fontosabbá válik, mint a játékszer. 12-24. hó: egymás mellett játszanak,
befolyásolja, amit a társ csinál. 2-3. év: keresi a gyerekek közelségét, az együtt játszás rövid idejű, a játékokon
még nem tud osztozni, kezd veszekedni a többiekkel, képes haragudni rájuk. 3-4. év: igényli az egykorú
társakat, utánozza őket, képes egyszerűbb játékokat játszani velük.
A mese és a vers szerepe a gyermek fejlődésében
A mesét a 3 éves úgy éli meg, mint valós történetet, ezért lényeges, hogy a meseelemek hangsúlyozásával
meséljünk. A 4-5 éves gyermekben már ütközik a mese és a valóság. Fokozatosan elkülönül a gyermek
tudatában a mese és a valóság, kialakul a mesetudat. Mesekedvelés motívumai: átváltozás motívuma: képzelet,
fantázia. Ismétlődések: biztonságot jelent a gyermeknek. Mesei sztereotípiák, visszatérő szereplők, akadályok,
44
 nyelvi fordulatok. Vágyteljesítés: amit szeretne, elképzeli (pl. élet vize, repülőszőnyeg). Veszély-
megmenekülés: sokszor veszélyben érzi magát, szorong. Saját veszélyérzetét
A rajz szerepe a gyermek fejlődésében
A gyerekek 2-2,5 éves korukban kezdenek ceruzát fogni, és élvezetet találni abban, hogy nyomot hagynak. A
mozgásból származó funkcióöröm készteti. Nem alkalmazkodik a kerethez, kusza vonalai kifutnak a papírról. A
mozgás fokról fokra alkalmazkodik a papír határaihoz. Következő szint, amikor megnevezi firkáit, „rajzait” 
mondogatja, hogy mit rajzol. 3 éves kora körül jelenik meg az ábrázolás szándéka.
Szinkretikus szemlélet: tagolatlan egészeket lát.Itt az is egész, amit mi részletnek látunk: ha pl. embert rajzol,
akkor fejet, lábat, kezet csinál – külön egészként, és nem az egész részeiként.
A 3 éves kortól kezdődő szakasz jellegzetességei: -aránytalanság; -az irányok gyakran véletlenszerűek (a tető a
ház belseje felé van rajzolva)
Mindezeket az ábrázolási furcsaságokat a szakirodalom JUXTAPOZÍCIÓNAK nevezi, a tárgyak bármilyen
elrendezésben érvényesek, viszonyítás nélkül (kb. 3-5 év). Nem külső minta, hanem belső szemléleti kép alapján
rajzol. Ha ezek megvannak, akkor megvan a megfelelés igénye is. A rajzolásban az INTELLEKTUÁLIS
REALIZMUS tükröződik, vagyis a dolgokat nem úgy rajzolja, ahogy látja őket, hanem azt adja vissza, amit tud
róluk.
A tárgyak átlátszóak (transzparencia) pl. a ház falán keresztül látszik, hogy mit csinálnak a házban az emberek.
Az ábrázolás több szempontú: pl. úgy rajzol meg egy játszóteret, mintha oldalról nézné, de a tavat benne felülről
ábrázolja.
9-10 éves korra a SZEMLÉLETI REALIZMUS. Szemléleti r.–azt akarja lerajzolni, amit lát és úgy,
ahogyan látja. A rajzokon a ház elé kertet, vagy járdát rajzol, így akarja kifejezni, hogy a ház hátrébb van. A
közel-távol jelzések próbálgatása közben tanulja meg a tárgyak téri ábrázolását.
A gyermekrajzok esztétikuma
A színek nyújtotta öröm fontosabbá válhat a rajzolás hevében (zöld nap, lila ló), érzelmileg és hangulatilag
színezve adja vissza a külvilágot. Pl. egy gyerek rajzán a fekete épületen óriási kapu =fél attól, hogy intézetbe
kerül. Másik gyermeknél ugyanez azt vágyát fejezi ki, hogy nagyon szeretne bejutni egy házba. +Minél több
részlet kerül rá egy rajzra, annál igazibb.Diagnosztikai értelmezésben: a szokatlan színezés, zsúfoltság, díszítés,
aránytalanság kifejezhet vágyódást, szorongást, tapadást, iszonyodást, agressziót, szeretetet – mindenesetre
emóciót.
17. Az iskolába lépő gyermek – Alatencia. Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban. Az iskolai
alkalmasság kérdésköre. Az iskolai környezet.
A kisiskolás életkori jellemzői: A legtöbb társadalomban a szülők új elvárásokat fogalmaznak meg, amikor
gyerekeik 6 évesek lesznek. Pl. a közép-afrikai Malawiban a ngonitörzsbeli felnőttek gondolkodásaa tejfogak
elvesztése és a maradandó fogak megjelenése = a gyermekek önállósulásával; el kell kezdeniük a felnőtté
váláshoz szükséges készségek elsajátítását. A felnőttek fő elvárása az érettebb viselkedés.
Latencia: S. Freud elméletében az iskoláskortól a nemi érésig tartó fejlődési szakasz. E szakaszban a nemi
vágyak elnyomódnak, és a szexuális energia azoknak a technikai készségeknek az elsajátítására fordítódik,
amelyek a felnőttkorban szükségesek a megélhetés biztosításához.
Kognitív fejlődés:növekvő szabadság és a felelősség kihívása, a felnőttek elvárják 6-7 éves korra, hogy
gyerekeik érettebben kezdjenek viselkedni: ökológiai, körülmények, kulturális hagyományok miatt, a gyerekek
jobban boldogulnak az új elvárások segítségével, a gyerekek ebben az életkorban: önállóan oldanak meg
feladatokat, önállóan fogalmaznak meg célokat, ellenállnak annak a késztetésnek, hogy feladják azokat,a
gyerekek felügyelet nélkül eltöltött ideje jelentősen növekszik; a család mellett mások (pl. Szomszédok,
barátok) is növekvő szerepet töltenek be a gyermekek életében, átkelés az úttesten 5-7 éveseknek még
veszélyes, 9-11 évesek már jobbak
Biológiai fejlődés:magasságuk és erejük növekszik (lassabban, mint korábban), 4 évesen kb. 92 cm és 18 kg;
6é: ~105 cm, ~22 kg; 12é: ~150 cm, 45 kg, a növekedést befolyásoló környezeti tényezők: táplálkozás
(alacsonyabb társadalmi osztályok, kevesebb élelem, rosszabb egészségügyi ellátás, kisebbek), egészség
A gyermek „vizsgálásakor” felmerülő kérdések általában a következő gondolatok köré épül: Képes lesz-e
megfelelni a gyermek bizonyos alkalmazkodási követelményeknek? Képes-e majd négy órán át meghatározott
szabályok szerint viselkedni? Továbbá nyugodtan ülni a padban, figyelni a tanító szavára, válaszolni kérdéseire
és csak akkor szólalni meg, amikor arra engedélyt kap?
Az iskolai környezet:a tanulás során a környezettel való kölcsönhatásaink révén szerzett tapasztalataink,
élményeink folyamatosan alakítják azt a képet, amit környezetünkről magunkban hordozunk. A jó tanulási
környezet tanuló környezetet hoz létre, és segíti a tanuló szervezetek kialakulását. Vagyis olyan hálózatos
struktúrát teremt, ahol a szereplők együttműködése szinergiák képződését, információk megosztását és
újraértelmezését teszi lehetővé. A tudást vagy – kicsit szorosabban véve – az ismereteket, a világról alkotott
45
 modellünket a személyiség alapelemeinek, alapstruktúrájának tekinti, és nem hisz tartalomtól független, „külön,
ismeretek elsajátítása nélkül fejleszthető” képességekben. A tanulási környezetek minőségi kritériumai: fizikai
jólét, élettani szükségletek (mellékhelységek), biztonság, „otthonság”.
18. Társas kapcsolatok iskoláskorban. Játékok és szabályok. Kortárskapcsolatok és társas rangsor. Az új
énkép.
Társas kapcsolatok iskoláskorban –Barátság, többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás,
kölcsönösség és elköteleződés
A kortársakkal való sikeres együttműködést lehetővé tevő készségek együttesét társas kompetenciának
nevezik. JacquelineGoodnows és Ailsa Burns szerint a társas kompetencia legfontosabb összetevői a
következők:
Jó kezdeményezőkészség, Kitalálni, hogy kikkel esélytelen a barátság kialakítása, A barátnak ígérkező
személyekkel a kapcsolat elmélyítése. A dolgok oly módon történő elrendezése, hogy azok mindkét fél számára
kedvezőek legyenek. Nem leragadni a kiürült barátságoknál. Elkerülni, hogy mások előtt hűtlen vagy önző
hírünk alakuljon ki. Elkerülni, hogy barátok nélkül maradjunk. Rugalmasan alkalmazkodni, ha elhagyják az
embert.
A szülőkkel való kapcsolat- A kisgyermekkor néhány problémája, mint például a testvérek közti veszekedések,
még 6-12 éves korban is gondot jelentenek. Emellett felbukkan egy sor teljesen új probléma, amint a gyermekek
elkezdenek házimunkát végezni, iskolába járni, dolgozni, és egyre több időt töltenek felnőtt felügyelet nélkül
A kortárs kapcsolatok
Az iskoláskorú gyermekek társas kapcsolatainak elsődleges színtere a család (lakóhely) és az iskola. Mivel a
gyermekek éberen töltött idejük legnagyobb részét az iskolában töltik, így társas kompetenciáik és kapcsolataik
legfőbb alakítója ebben az életkorban az iskolai közeg, az itt szerzett tapasztalatok, megerősítések és kudarcok.
Az osztályokban a gyermekek nagyon sokfélék lehetnek, személyiségüket, képességeiket, érdeklődésüket és
családi hátterüket tekintve egyaránt. A kortársak közötti interakciók így sokkal inkább a nagy csoporton belüli
kis csoportokban zajlanak, szükségszerű a klikkesedés, az alcsoportokra bomlás. Az osztályokat ugyanakkor
egységben kezeljük, a nevelési célok által vezérelt fejlesztési folyamatok sikerességet a pedagógusok az osztály
egészére vonatkoztatva értékelik
A szabályok és a szerepek közti egyensúly megfordul az iskoláskorban előtérbe kerülő játékokban. Körülbelül
7-8 éves korra sok játékban a szabályok válnak a játék lényegévé, különösen a fiúk közt. Piaget azt gondolta,
hogy a szabályjáték iskoláskorban történő megjelenése a gyermekek fejlődése szempontjából kétszeresen
jelentős. Először, a szabályjátékokban való részvétel képességét a konkrét műveletek társas szférában történő
megjelenésének tekintette, megfelelve az egocentrizmus csökkenésének, valamint a konzerváció és más kognitív
képességek megjelenésének. Másodszor, azt gondolta, hogy ezek a játékok olyan rendezett körülményeket
teremtenek, amelyeken belül a gyermekek gyakorolhatják saját vágyaiknak a társadalmi szabályokkal való
szembesítését. Piaget szerint a legtöbb gyermek 9 és 11 éves kora közt kezdi el kevesebb tisztelettel kezelni a
szabályokat. A szabályokat be kell tartani, ha együtt akartok játszani.
Az új énkép- a gyermekek önmaguk leírásában minden vizsgált életkorban hivatkoztak külső megjelenésükre,
tevékenységeikre, másokhoz fűződő viszonyaikra és pszichológiai jellemzőikre. A 6-7 éves gyermekek olykor
rájuk jellemző egyedi kategóriákkal írják le magukat („6 éves vagyok"), olykor másokhoz viszonyítva („Idősebb
vagyok, mint ő"). 8 és 11 éves kor közt az önmagukról való gondolkodás e két módját olyan én-fogalom váltja
fel, amely a kiválasztott jellemzők személyközi vonatkozásait is magában foglalja.
ÖnértékelésErik Erikson szerint az iskolás korú gyerekek a teljesítmény, avagy kisebbrendűség krízisével
szembesülnek. Az önértékelést a mentális egészség döntő mutatójának tartják. A magas gyermekkori
önértékelést kapcsolatba hozták az élet későbbi szakaszában mért elégedettséggel és boldogsággal, míg az
alacsony önértékelést a depresszióval, a szorongással, valamint az iskolában és a társas kapcsolatokban
jelentkező viselkedészavarokkal kapcsolják össze.
19. Serdülőkor. Az identifikáció és identitás serdülőkorban. Identitáskrízis. Eriksoni fejlődési szakaszok.
A serdülőkor a személyiségfejlődés egyik legérzékenyebb periódusa, amely átmenetet képez a gyermekkor és a
felnőttkor között. Válságos időszak a személy életében, hiszen megváltozik a viszonya önmagához és a
világhoz. A keresgélés időszaka ez, a serdülő választ keres a „Ki vagyok én?”, „Merre tartok?” és „Hol a
helyem a világban?” kérdésekre, miközben kipróbál új viselkedésformákat, szerepeket, tevékenységeket, hogy
aztán megtalálja önmagát és elköteleződhessen a számára fontos értékek, nézetek, érdeklődési területek, hivatás
mellett.
A biológiai érés indítja el ezt a folyamatot, mely során jelentős testi változások (másodlagos nemi jelleg
kialakulása) és szexuális érdeklődés jelenik meg, ezzel együtt pedig pszichológiai változások sora indul el
A serdülőkor legfontosabb feladatai: a testkép elfogadása, a biológiai változásokhoz való alkalmazkodás
(korai vagy késői érés eltérő pszichológiai hatása fiúknál és lányoknál), azonosulás a nemi szereppel,
46
kortárskapcsolatok kialakítása, érzelmi függetlenedés a szülőktől, felnőtt társadalmi szerep kialakítása,
pályaválasztás, párválasztás, felkészülés a családalapításra, felelősségteljes viselkedés (nagyobb önállóság
mellett nagyobb felelősség vállalása).
Eriksona serdülőkor legfontosabb fejlődési feladatának az identitás (önazonosság) kialakítását tartotta. Az
identitás a személyes azonosság és folyamatosság szubjektív érzésének megléte, amely a közös világkép
azonosságával és folyamatosságával függ szorosan össze. Az önazonosság keresését, az önmeghatározás aktív
folyamatát identitáskrízisneknevezte. Az identitáskrízis ideális esetben a húszas évek közepére lezárul, a fiatal
eléri identitását, és más életfeladatok felé fordulhat. Az elért identitás elköteleződést jelent a nemi identitás, egy
foglalkozás és egy világnézet (ideológia) mellett.
Eriksoni fejlődési szakaszok:
1. Ősbizalom vagy bizalmatlanság szakasza, ami a születéstől két éves korig tart. Ebben a korban, ki kell
alakulni a gyermekekben a bizalomnak a szociális környezet irányába, melyet ebben az időben a szüleik illetve a
gondozóik jelentenek. Az ősbizalom az anyai szeretetből fakadó kora gyermekkori biztonságérzetet jelenti. Az
anya a megbízható és elvárt külső jelenségekből belső biztonsággá válik. Ha nem alakul ki az ősbizalom és a
gyermek később sem fog ragaszkodni, nem fog tudni bízni embertársaiban.
2. Az autonómia vagy a szégyen és kétely stádiuma, a gyermek 2-3 éves kor közötti időszaka. Jellemző erre a
szakaszra az akaratlagos szabályozás kialakulása, a saját test feletti uralom, és a környezet utáni kíváncsiság
megjelenése. Ebben az életkorban a gyermekek vagy megtanulják akaraterejüket, önkontrolljukat gyakorolni,
vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni kezdenek abban, hogy ők is képesek a kihívásoknak eleget tenni.
3.Az óvodáskorra (3-6 év) tehető a kezdeményezés vagy bűntudat. Ebben a korban a gyermek fokozatosan
leválik környezetéről, független lesz, rengeteg kezdeményező képességgel rendelkezik. Mindent meg szeretne
tapasztalni,. Ha nem ütközik akadályokba, akkor a későbbiek folyamán a gyermek kezdeményezővé válik,
kreatív lesz, képes lesz örülni teljesítményének.
4. (6-11 éves kor) a kisiskoláskor, a teljesítmény vagy kisebbrendűség szakasza. Ebben a szakaszban kerül a
gyermek iskolába, válik le egyre jobban a családjától. Az iskola teljesítmény centrikus intézmény, megkezdődik
a kortársak közötti versengés. A gyermek énképe saját iskolai teljesítménye függvényében alakul, mert a szülői,
rokoni elismerés, a barátok választása is a jó teljesítményhez kötött. Ha nem sikerül megfelelnie a
követelményeknek, kisebbrendűség érzés lesz úrrá rajta,
5. A serdülőkorra -, az identitáskeresés jellemző, az identitás alakulása szempontjából ez a legfontosabb szakasz.
Ez az identitás vagy szerepdiffúzió stádiuma. A serdülő megpróbálja felfedezni saját értékeit, pozitív
vonásait, megpróbálja megtalálni a saját helyét a világban. Az alapképességekből kibontakozhat a tehetség, és
elkezdődik a szerepekkel való azonosság.
6. Intimitás vagy izoláció, a 20-40 éves kor, az ifjúkor és a fiatal felnőttkor időszaka. Az érett genitalitás, az én
uralkodása a test felett jellemzi ezt a szakaszt. Ebben az életkorban fejezi be a személy a tanulmányait,
megjelenik az intimitás iránti igény és képessé is válik az intim kapcsolatok felvállalására. Kialakítja saját
személyes életterét, baráti társaságot alakít ki, beilleszkedik egy családba.
7. Alkotóképesség kibontakozásának vagy a stagnálásnak a stádiuma, a 40-60 éves kor, a középső
felnőttkor. Ebben az életkorban a személyek még nem érzik öregnek magukat ahhoz, hogy bizonyos
változtatásokat eszközöljenek életükben, legtöbben ekkor érik el alkotóképességük csúcsát. Érdeklődésüket
fokozatosan kiterjesztik, termékenyek a munkában. Kialakul a szülői felelősségérzet. Amennyiben ez sikerül,
nyugodtan készül az öregedésre.
8. 60 éves kor után zajlik, ez az integritás vagy kétségbeesés stádiuma, a késő felnőttkor, vagy időskor. Az
egyén elfogadja egyszeri és páratlan életútját, elemzi mindazon eredményeket, teljesítményeket, melyeket élete
folyamán elért és elbírálja ezeket. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem élt hiába, hogy hagyott valamit maga
után, akkor nyugodtan készül fel a halálra. Ezt nevezi Erikson énintegritás-érzésnek.
20. Az ifjúkor, felnőttkor és az időskor. Párválasztás, értékrend, életközépi krízis.
Az ifjúkor: Az életszakasz legfontosabb feladata a társadalomba való beilleszkedés. Az ifjúkor akkor kezdődik,
amikor a serdülőkor biológiai fejlődése befejeződik, és az egyén túljut a serdülőkor pszichés nehézségein,
megoldódik az identitáskrízis, kialakul a saját, stabil én. A szakasz vége viszont nem határozható meg
egységesen, felső határa az iskolázottságtól, és a társadalmi környezettől függően meglehetősen változó. Az
ebben a korban kötött barátságok sokkal egyenletesebbek és tartósabbak, mint a korábbiak. Csökken a barátok
száma, a maradó kapcsolatoknak mélyebb érzelmi tartalmuk lehet. Az ifjúkorban a személyiség alkalmassá
válik a partnerkapcsolatra és a házasságra (együttélésre).
Felnőttkor: a személyiségjegyek gyökeres változást nem, csak részleges módosulást mutatnak. A felnőttkort a
realitásérzék, a tervezés készsége és a pszichológiai érettség jellemzi. A pszichológiai érettség felismerhető a
felnőtt önállóságáról, felelősségtudatáról és arról, hogy képes alkotómunkát végezni, valamint kialakult

47
 világnézettel és erkölcsi tudattal rendelkezik. Ebben az életszakaszban az ember már nemcsak keresi, de meg is
találja helyét szűkebb-tágabb környezetében.
Korai felnőttkor (25 – 45 év): a nagy döntések meghozatalának időszaka, többek között a gyermek vállalása,
majd nevelése, iskoláztatása. Képes hosszabb távú célokat meghatározni, igyekszik megszilárdítani a család
életszínvonalát. Gyermekei már nagyrészt önállóak, ezért jobban karrierjére tud koncentrálni. Ebben a
szakaszban megnő a házastársak közötti konfliktusok száma, itt fordul elő a legtöbb válás, sok a házasságon
kívüli partnerkapcsolat.
Középső felnőttkor (45 - 65 év): Ennek az életszakasznak az alsó határán többé-kevéssé elhagyják a gyerekek a
családot, és a felnőttek egyedül maradnak. A kialakult űrben két irányba fejlődhet a házastársak kapcsolata. Ha a
gyermek távozásával kialakult űrben nem tudnak egymással semmit sem kezdeni, gyakori az elhidegülés, a
válás. Ideális esetben lehetőségük van egymás ismételt felfedezésére, kapcsolatuk megújítására. Gyakori, hogy a
felnőtt ebben az életszakaszban nem, vagy nehezen tolerálja a fiatalok életfelfogását, viselkedését, életmódját,
ami generációs feszültségekhez vezet.
Időskor
1. öregedés kora (65 – 74 év): a visszavonulás, és a társadalmi kapcsolatok megszakadása. Felgyorsíthatja a
folyamatot a státusz-, a kompetencia-, és a presztízsveszteség.
2. öregkor (75 - 90 év): létrejöhet az elmagányosodás, mely a családi kapcsolatok lazulása, a házas-, vagy
élettárs elvesztése, az elszegényedett társas kapcsolatok, vagy fizikai állapota, betegsége miatt alakulhat ki.
Személyisége rugalmatlan, nehezen, vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, újdonságokhoz.
Általában megértő, nyugodt, és szemlélődő.
3. aggkor (90 év felett): Ez már a testi és szellemi hanyatlás időszaka. Legyengül, fizikai teherbírása erősen
csökken. A jelentől kezd elfordulni a múlt felé.
Párválasztás-biológiai alapja és hajtóereje nem más, mint a párzás önmaga, a két test találkozása, a
megtermékenyüléshez vezető út és az új élet nemzésének lehetősége. A serdüléssel egyidejűleg jelenik meg az
emberben a késztetésszint a másik nem keresésére és vele való szexuális kapcsolat létrehozására. Szexuális
szignálként a külső a legfontosabb inger, ami döntő lesz a párválasztás folyamatában. Az idő múlásával
megtanuljuk, hogy mi a szép másokban és önmagunkban, megismerjük a közösségi véleményt, majd a
társadalmi befolyásoltság és sajátos ízlésünk megformálja szexuális vonzódásunkat. A párválasztás
kérdéskörének legfontosabb mozgatórugója az ismerkedés szociológiája, hogy a partnerek honnan ismerik
egymást. Az első, serdülőkori párkapcsolatok lelke a térbeli közelség, főként a partnerek az iskolából és a helyi
közösség fiataljaiból kerülnek ki. Később már szórakozóhelyeken, bulikban is megkezdődnek az ismerkedések.
A felszínes ismertség hamar átvált udvarlásba, randevúzásba, egymás személyének lelki és testi síkon
megismerésébe.
A nőkre párválasztást tekintve nemcsak látásuk, szaglásuk is óriási hatással van. A férfiak „illata” a
külsővel összhangban döntő szerepkörű tényező. Bár a férfiak a vizuális igényekre sokkal fogékonyabbak, a
nőknek is nagyon fontos a fizikai megjelenés. Amíg a férfiak szeme jobban megakad a nagyobb
ösztrogénszintre utaló nőiesebb testtájakon, a nők sem tudnak a férfiak külsejétől elvonatkoztatni. Az
intelligencia is mérvadó számukra.
Értékrend- azon történések sorozata, amelynek alapján megítélek egy szituációt, egy embert, ahogy véleményt
mondok dolgokról, ahogy életem során cselekszem, és egyáltalán viselkedem. Nevezetesen ilyen a becsület,
emberség, tisztesség, segítőkészség és még lehetne sorolni.
Életközépi válság- a negyvenedik életév környéke. Ebben az életkorban megjelenő testi-lelki változások és
élettörténeti események bekövetkezése arra indít bennünket, hogy felülvizsgáljuk az önmagunkhoz és
másokhoz való viszonyunkat. Az identitást kereső kérdések ismét aktuálissá válnak: Ki vagyok én? Mik a
céljaim az életben? Jó helyen vagyok-e, és merre tartok? Az élet delén történő újraértékelés során sokan úgy
érzik, ez az utolsó lehetőség a változtatásra, ez az a kor, amikor még van egy utolsó esély, hogy akár nagyot
alakítsunk dolgainkon. A negyvenes éveikben járva sokan elveszítik egyik vagy mindkét szülőjüket, néhány
barátot is el kellett engedni, így a halál reális közelségbe kerül. Az élet közepén jelentkező változások gyakran
fájdalmasak is.

21. A pedagógiai pszichológia tárgya feladata. Nevelés, mint személyiségfejlesztés. A tanári munka
pszichológiai problémái.
A pedagógiai pszichológia - az iskolában folyó oktató - nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben
megnyílvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja. Feladata - a
személyiségfejlődésben való aktív közreműködés és a harmonikus személyiségfejlesztés. Tárgya - iskolai
élet pszichológiáját vizsgálja, figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is.Célja – h a gyermek még
fejlettebb legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét.
48
A nevelés - folyamat, a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén
képességeit, a fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik
számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés csak emberre jellemző. Természeti jellegű,
hiszen minden kornak megvolt a maga felfogása a nevelésről. Nemzeti jellegű, mert minden egyes
nevelésében érvényesülnek az adott ország hagyományai, értékei.
A fejlesztő hatásnak két formája van:tervszerű (intézményes) meghatározott célja van, tudatos
eljárásmódokat alkalmaz; spontán (intézményen kívüli) minden környezeti tényező. A spontán hatás mindig
kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősíti vagy gyengítheti.
A személyiség kialakulása az örökletes tényezők, a környezeti tényezők és a személyiség önteremtő
aktivitása kölcsönhatásában történik. A külső hatások a belső feltételeken keresztül a személyiség aktív
részvételével válnak személyiségjeggyé. Az aktív részvétel során tapasztalatokat szerzünk a külvilágról,
ezeknek megfelelően tevékenykedünk. Megismerkedünk a normákkal, szabályokkal, elfogadjuk vagy éppen
elutasítjuk azokat. A külvilággal való öntevékenységünk révén a személyiségünknek megfelelő hatások
beépülnek, személyiségjeggyé válnak. A személyiségfejlődésnél három egymással szorosan összefüggő
elemet különíthetünk el: tapasztalás, gyakorlás, általánosítás. A nevelés ezeket a hatásokat szervezi, a
személyiséghez igazítja, segít a tudatosításban és a gyakorlási lehetőségek megteremtésében.
A tanári munka egyik fontos kérdése, hogy a személy hogyan értelmezi, hogyan valósítja meg a társadalom
által ráosztott, vállalt szerepét. A pedagógusnak csakúgy, mint minden embernek, meg kell küzdenie saját
belső feszültségeivel, a személyes élet során felmerülő problémákkal, különböző súlyú és tartalmú
konfliktusokkal. Az a tény, hogy mennyire képes úrrá lenni személyes konfliktusain, feltétlenül
meghatározza az iskolai konfliktusokkal való bánásmódját. Saját konfliktusai kezelésének mikéntje pedig
mintául szolgálhat tanítványainak a konfliktusokkal kapcsolatos magatartásra.
A kollégákkal kialakuló konfliktusok két csoport: konkrét szakmai, iskolai tevékenységhez kapcsolódnak,
vagy személyes jellegűek. Számtalan konfliktus játszódik le az iskolavezetés és a testület között. Egymás
ellen fordulhatnak a különböző nevelési elveket vallók, a gyerekekkel kialakítandó kapcsolatot különböző
módon elképzelők, az iskola szabályrendszeréről, házirendjéről, működési rendjéről eltérő módon
gondolkodók. Néha túlterjednek az iskola falain, állást foglalhatnak a szülők, a szűkebb társadalmi
környezet képviselői, a helyi önkormányzat.
A szülőkkel való konfliktusokVan, amikor a gyerek iránti elfogultság, a féltés a bizalmatlanság az alapja
ennek. Más esetben a gyerek iskolai kudarcaiért, a nevelési problémákért okolja a szülő az iskolát. Olykor a
nevelési stílustól idegenkedik, túl magasnak vagy túl alacsonynak találja a követelményeket, nem bízik
abban, hogy megfelelően bánnak a gyerekével stb. A legrosszabb, amit a pedagógus tehet, hogy
viszonttámad, vagy elzárkózik, meg sem kísérli megnyerni a szülőt. Ilyenkor kellő empátiával forduljon a
pedagógus az érintett szülő felé, megértse viselkedése indítékait, és ameddig ez lehetséges, tolerálja azt.
Vigyázni kell, hogy szülő és pedagógus ne váljanak ellenségekké. Az iskola ne hangolja a szülő ellen a
gyereket, de a szülő se igyekezzék gátolni a pedagógus munkáját. Egy bizonyos szintű kooperációnak kell
létrejönnie – a gyerek érdekét szem előtt tartva.
22. A tanári szerep (-előírások). Pályaindítékok. Tanári mentálhigiéné.
A tanári szerepszülői mintaadásból fokozatosan felnőtt vezetői vagy mesterszereppé alakul át a felső
tagozatban. A szakmai tekintély, az ismeretek átadásának képessége egyre hangsúlyosabbá válik, majd a
gimnáziumi tanár szerepe apránként moderátorrá, felnőtt társsá, segítő baráttá finomul, a szakmai ismeret, a
szakmai tekintély mellett az emberi tulajdonságok is egyre fontosabbá válnak. A gimnáziumi tanárok
esetében ezért lenne jó sokkal nagyobb férfiarány.A tanár nyitja meg a gyermekek értelmét a világ
ismereteire, segíti őket képességeik kifejlesztésében, tehetségük kibontakoztatásában, értelmük fejlődésében.
A felkészültség erre a pályára is nélkülözhetetlen, minden nap újat kínál, megunhatatlan szépségekkel és
rendkívüli pszichikai igénybevétellel. A tanári munka mellett nélkülözhetetlen a pihenésre való lehetőség, a
szellemi feltöltődésre szolgáló idő. A sok gyermekkel való koncentrált munka sokkal kimerítőbb,mint
géppekel, állatokat stb munka.Kerülni kell a konfliktusokban a személyes megbántottság, az ösztönös
indulati reakciók szabadon engedését. A tanárnak a konfliktusban irányító szerepre kell törekednie,
kompromisszum és tisztázás. A konfliktushelyzetet,nem harc hanem megoldandó feladat. A tanár szerepe
nem akaratának érvényesítése, hanem nevelés, segítés, a konfliktus feloldása, elfogadható kompromisszumra
késztetés. 
Pályaindítékok- A pedagógus példakép.A pedagógus szerep íratlan előírásai: műveltség, a kulturáltság, az
általános tájékozottság, a társadalmi aktivitás, a gyerekek iránti odaadás. A tanárnak legyen tekintélye, de ezt
ne távolságtartással érje el. Legyen tárgyának szakembere, és legyen jó nevelő is: optimista, türelmes,
fáradhatatlan.

49
Eduard Spranger tanulmányozta elsőként a pedagógus pályaindítékot. A tanári pályát igen gyakran már
iskolás korukban választják a fiatalok, az őket tanító pedagógusok hatására. Egy részük azért, mert pozitív
példát lát, másik részük pedig azért, hogy a negatív példára majd saját pozitív tevékenységükkel
válaszolhassanak.
Tanári mentálhigiéné- tanárok lelki egészségének megőrzése a cél, kimerülés elkerülése, valamint az
önsegítő csoportok szervezése a mentálhigiéné küldetése. A tanárok lelki egészségére hatással van,
szaktárgyi másrészt pedig a személyes kompetencia (mint a konfliktuskezelés, problémamegoldás, együttmű
ködési képesség) mértéke.Szükség van tréningre, folyamatos karbantartásra. A mentálhigiéné nem szellemi
vagy lelki betegségek gyógyítására szolgál, hanem az egészséges egyének testi, szellemi és lelki jóllétével
foglalkozik. Mindenkinek lehet rossz pillanata, rossz napja vagy akár rossz időszaka. A mentális
kiegyensúlyozottság nem a folyamatos érzelmi csúcsteljesítményt jelenti.. Az elvárás a pedagógus felé nem
az, hogy soha semmi ne billentse ki az egyensúlyából: hogy ne kavarja fel, ha konfliktussal vagy
agresszióval találkozik az osztályban, hogy ne viselje meg, ha egy elégedetlen szülővel találja szembe
magát, vagy hogy ne zökkentse ki, ha a kollégáival kerül összetűzésbe egy-egy kérdésben. A tanár nem
érzelmek nélküli robot, s nem is kell, hogy az legyen. Fontos, hogy tudja kezelni a saját érzelmi reakcióit.
Hogy képes legyen felismerni a benne lezajló érzelmi folyamatokat, elemezni őket s megtalálni a megfelelő
reakciókat rájuk.
23. Tanár-diák kapcsolat. Nevelési stílusok. Empátia. Önbeteljesítő jóslatok.
A tanárok és az iskola növendékei közötti viszony elsődlegesen egy törvényileg meghatározott, hivatalos – a
nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, munkakapcsolat.Barabási Albert László (2003)
kutatásai alapján felosztottuk erős és gyenge kapcsolatokra. Az erős kapcsolat jellemzői:egy személy csak
néhány, legfeljebb tíz erős kapcsolattal rendelkezik, nagy intenzitásúak, gyakori a kapcsolatfelvétel, közel
egyenlő státus és érdeklődés, baráti jelleg, pozitív érzelmekA tanár-diák viszonyt a baráti kategória nem
jellemzi, még a jó tanárok esetében sem. ; A gyenge kapcsolat jellemzői:a személyes kapcsolatfelvétel
ritka, alacsony intenzitású, eltérő a szociális státus és értékrend esetén is létrejöhet, száma elérheti a 150 főt,
nem baráti jellegű, lehet pozitív, ambivalens, esetleg negatív érzelmi színezetűA tanárnak elég, ha elfogadó,
közvetlen, de még a tárgyilagos légkörben is elérhető a jó tanár státusza a diákok szemében.
Kurt Lewin nevelési stílusai: 1. Autokratikus (Tekintélyelvű) nevelői stílus jellemzője: Egyedül vezet.
Döntéseit egyedül hozza. A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben ill. azok
előkészítésében. Módszere: utasítás, parancs. Így neelkedők: visszahúzódóak , önállótlanok és nagyfokú
bennük az elfojtás; 2. Demokratikus nevelői stílus jellemzője: Alkalmat ad a döntés előtt a dolgok
megvitatására, mindig figyelembe veszi a csoport véleményét. Módszere: elsősorban a
kompromisszumkeresés, vita, a meggyőzés révén. A gyerekek elmondhatják a véleményüket. Nyitottak
lesznek a problémák és azok megoldása iránt. Kialakul egyéniségük; 3. Laissez – faire (Ráhagyó): Vezetés
hiánya, anarchia jellemzi továbbá hogy leginkább a csoport tagjaiból kivált informális vezetők hozzák meg a
döntést.
Az empátia- érzelmi együttrezgést jelent. Ahol embereket kell irányítani, befolyásolni, segíteni vagy
fejleszteni, az empátia sikertényezőt jelent. Tehát nemcsak az orvosnak, tanárnak van szüksége fejlett
empátiás készségre, hanem minden vezető szerepet betöltő munkatársnak, empátiára mindenki képes, de
nem eléggé fejlett, ugyanakkor tanulással fejleszthető.
Önbeteljesítő jóslat - A Pygmalion-effektusazelvárások valóságalakító hatását jelöli: a másik ember felé
elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező
eseményekké, cselekvésekké válnak a partner viselkedésében. A Pygmalion-effektus ped.-i folyamatban
érvényesülő hatását Rosenthal és Jakobson írták le: egy isk. tanáraiban néhány gyerek isk.-i
teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek
tényleges oszt.-zatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére,
magatartására és isk.-i pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek mint a
szülők foglalkozása, isk.-i végzettsége, a tanuló neme, korábbi isk.-i eredményei, intelligenciá ja, tanulási
motiváció ja.
24. A családi nevelés. A családi légkör. A család nevelési stílusa. A családszerkezet változásai,
következményei. Konfliktus a családban.
A családi légkörtől függ, hogy az egyén otthon érzi-e magát családja körében. A családi légkör a szülők
világfelfogása határozza meg, biztonságot ad, bátorít, és nem elbátortalanít. Szeretettel veszik körbe egymást
a családtagok, gondoskodnak egymásról, elfogadják egymást, segítik szabad önmegvalósításukban;
meghagyják a másik önálló választási lehetőségét. Családi közegben tanulják meg a gyerekek, hogy emberi
viszonyaikat milyen keretek és határok között tarthatják fenn, mit tehetnek és mit nem. A szabályok

50
 tanulásakor tudatosul, hogy a tettek következményekkel járnak (büntetés, jutalom). A gyerek fejlődésének
minden területén a családé a legfontosabb szerep.
A szülői nevelési stílusok:
Tekintélyelvű (autoriter) szülő nagy elvárásokat fogalmaz meg a gyerekkel szemben, megköveteli a megfelelő
viselkedést, irányítja és kontrollálja a gyerek viselkedéseit. Gyerekei: nem kezdeményezők, nem kreatívak,
visszahúzódóak, alacsony a teljesítménymotivációjuk, fokozott agresszió jellemzi őket.
Mérvadó (autoritatív) szülő szintén nagy elvárásokkal van a gyerek felé, elvárja a megfelelő viselkedést,
betartatja a szabályokat. Ugyanakkor a szülő válaszkészsége magas, támogató, meleg attitűd jellemzi.
Gyerekei: barátságosak, együttműködőek, önállóak, hamar feltalálják magukat, jó önkontrollal
rendelkeznek, önérvényesítőek, erős a teljesítménymotivációjuk.
Az elkényeztető szülő kevés elvárást támaszt a gyerekkel szemben, meleg és elfogadó az attitűdje, nagyon
toleráns a gyermek viselkedésével szemben. Gyerekei: éretlenek, önállótlanok, nem alakul ki a
felelősségérzet bennük, gyenge az önkontrolljuk, mert nem tudják vágyait, indulatait féken tartani, nehezen
hoznak döntést, gyakran agresszívek
Az elhanyagoló szülő nem támaszt követelményeket, és nem jellemző rá a gyerek igényeire való
válaszkészség. Saját problémái miatt vagy a szülői szereppel való azonosulás képtelensége miatt
elhanyagolja a szülői feladatait. Gyerekei: impulzívak, agresszív kitörések is előfordulnak, gyakran
antiszociális csoportokba kerülnek serdülőkorban, nincsenek távlati céljaik.
Ranschburg Jenő 4 stílust különböztet meg:
 meleg-engedékeny nevelési stilus: Vannak szabályok, amelyek megszegéséért feddés jár, azonban a
szabályok nem merevek, hanem szükségszerűek. A gyerek sosem fordul szüleihez semmilyen tanácsért.Aki
ilyen légkörben nevelkezik fel, pozitivan fordul a világ felé, aktiv, becsvágyó és barátságos, gondolkodása
gyors, kreativ, érdeklődő.
 Meleg-korlátozó nevelési stilus: ide tartoznak a túlóvó, tulszerető, tulgondozó szülők, akik nem engedik
önállósodni gyerekeiket. Ezen gyerekek nyilt agressziója szigorúan tilos. Magatartásuk, gondolkozásuk
erősen szabálykövető, kicsit visszahúzódóak, kevésbé kreativak.
 hideg-engedékeny nevelési stilus: A szülő elutasitja a gyerek közeledési igényét és nemtörődöm módon
engedékeny. A szülő nem tudja vminek elfogadni gyerekét, igy a közeledésre elutasitással reagál. Ez a
gyereknél szeparációs szorongást vált ki, amely akadályozza őt abban h szüleit kövesse s azonosuljon velük.
Felnőttkorra megromlik a szülő-gyerek kapcsolat, nem fordulnak hozzá tanácsért, könnyen kerülnek nem
kívánatos társadalmi körbe.
 hideg-korlátozó nevelési stilus: annyiban különbözik az előzőtől, h. a gyerek elutasítása mellé erőteljes
korlátok társulnak. A szülő ellenérzeteire a gyerek agresszióval válaszol, amelyet komolyan büntetnek.
A családszerkezet változásai, következményei - Az elmúlt évtizedekben a családok szerkezetében jelentős
változások mentek végbe. A házasságkötések számának csökkenése, az egyre későbbi életkorban megkötött
házasságok és a gyakori válások tovább erősítették a családformák sokfélesége irányába mutató folyamatot.
Fokozódott az élettársi kapcsolatok, az egyszülős családok terjedése, és figyelmet érdemel a családok
felbomlásával és újjászervezésével létrejött mozaikcsaládok markáns jelenléte.
1. Hagyományos családtípus. Min 1 gyerek apa anya. 2.Élettársi kapcsolatok és egyszülős családok.
Csonka család. Az egyik szülő elment/meghalt. 3.Mozaikcsaládok.Az egyik szülő gyerekével bekerül egy
másik emberhez, akinek szintén gyerekei vannak. Mostoha apa anya.
Konfliktusok a családban: viták, nézeteltérések, heves szóváltások, versengések, ellenszenvet és nemtetszést
kifejező viselkedésformák merülhetnek fel a szülők és a gyermekek mindennapos érintkezése folyamán.
Gyengül a család életereje és egysége, ha eltűnnek a konfliktusok az előbb említett okok miatt. Viták és
nézeteltérések által mutatkozik meg a másik fél valódi azonossága. A konfliktus azonban nemcsak
felismeréshez, hanem elismeréshez is vezet. Az ellentétek arra késztetik a házastársakat, hogy elismerjék a
másik fél önálló egyenrangú voltát. Megérteti velük, hogy a másik fél valamiképpen túlesik saját hatáskörén:
önálló véleménye van, okos érvekkel tud fellépni és sokszor meglepő és eredeti megoldásokat tud javasolni.
A családi konfliktusok jelentősége: Pozitív hatást gyakorolhat a gyermek kezdeményezőkészségére a
szülőkkel vívott küzdelem. Ha a gyermek sohasem ütközik ellenállásba és minden kívánsága teljesül, nem
tanulja, meg hogyan kell bizonyos célok elérése érdekében önállóan és kitartóan cselekedni. Önfegyelem és
önuralom nyíltan és következetesen megszabott bizínyos határok.
25. Gyermekbántalmazás és elhanyagolás. Tanár-szülő kapcsolat.
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek
sérelmére elkövetett cselekményt nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Ez érheti családon belül, illetve
családon kívül.A gyermekbántalmazás: fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az
elhanyagolás, hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás.Elhanyagolásminden olyan
51
 mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza
szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolás - az érzelmi biztonság, szeretetkapcsolat
hiánya, kötődésének durva mellőzése, elutasítása.Fizikai elhanyagolás- az alapvető fizikai szükségletek,
higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, és a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben,
amikor veszélynek van kitéve. Oktatási-, nevelési elhanyagolás - Az iskolalátogatási kötelezettség
elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok
igénybevételének elmulasztása.
A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást
kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek szellemi és testi fejlődésén. Találkozásaik – melyek részben
szervezettek (fogadóóra, osztályonként beszámoló értekezlet), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek
igényeihez. A tanár a tanuló előmeneteléről, magaviseletéről köteles rendszeresen érdemben – írásban és
szóban – tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit. A család és az iskola közötti érintkezésben kulcsszereplő az
osztályfőnök. Hogy eredményes legyen a szülő-tanár viszony:A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra
épüljön;Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú;A tanulóproblémi esetén
legyenek nyitottak egymás érveire, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.
26. A tanulók pszichológiája. Értelmi képességek és hajlamok. „Problémás gyermekek.” Érdeklődés,
igényszint.
Legfontosabb jellemzők:Érdeklődés: érdeklődés érzelmi töltést ad a tanulási folyamatnak; belső aktivitást
ad a tanulásnak, pozitív érzelmek kapcsolódnak a folyamathoz.Igényszint: Mennyire nagy elvárásaink,
mennyire nehéz a cél. Az igényszintet meghatározzák a tanulásban szerzett siker- és kudarcélmények, az
önértékelés, de a csoportnorma is. Teljesítménymotiváció. A sikerességet elősegíti a magas
teljesítménymotiváció, mert önbizalmat ad, de gondot okozhat a túl magas teljesítménymotiváció, amikor a
tanuló minden helyzetben maximálisan akar teljesíteni. Sikerorientáció-kudarckerülés,
teljesítményszorongás: A teljesítményhez való viszony azt is meghatározza, hogy milyen célokat tűzünk ki.
A képesség- nem kizárólagosan veleszületett adottság, hanem csupán hajlam, ígéret, lehetőség, amelynek
kibontakozását, készséggé válását a tevékenység teszi lehetővé. Az, hogy az ember adott területen, például a
zenében, nem rendelkezik kellő képességgel, nem azt jelenti, hogy általánosan tehetségtelen, hanem azt,
hogy képességei más irányban érvényesülnek. A képesség gyakorlással válik készséggé és teljesítménnyé.
Problémás viselkedések:Lassú tanulók, Tehetséges tanulók, Hátrányos helyzetű tanulók, Tanulási zavarral
küszködő tanulók Főbb tünetek. Viselkedésük kapkodó, olykor lustának tűnnek, elfelejti amit tanult,
figyelme nem tartós, gyakran elkésik órákról;hf-ot nem, vagy hanyagul készít, hamar feladja, v. szétrobban
az idegességtől, teljesítményhelyzetekben leblokkol, E körbe tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,
beszédmegértési zavar.
Alulteljesítő tanulók: jellemzőik: rendszertelenül készül, tanulási szokásaik helytelenek, szorong az iskolai
követelményektől, társas szükségleteik hiányosak; Nehezen nevelhető tanulók: agresszív-támadó
magatartás, regresszív-védekező magatartás. Gyakran nehéz észrevenni őket, pedig sok esetben
pszichológiailag súlyosabb állapotban vannak, mint az agresszív gyerekek; Erkölcsi magatartás zavarai:
hazudozás, lopás, csavargás. Gyógypedagógiai problémák Hallásukban, látásukban, mozgásukban,
beszédben és tanulásban akadályozottak, mint sajátos igény.
27. Intelligencia és kreativitás. Tehetséges gyerek.
Az intelligencia a problémamegoldásra irányuló szellemi tevékenységek összessége. Tehát olyan komplex
képesség, amelynek részét képezi a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátására való képesség,a
memória, az általános ismeretek stb. Az átlagos intelligenciának a 100 IQ-pont felel me g. Fontos még
megjegyezni, hogy az intelligencia és a kreativitás nem feltétlen összefüggő tulajdonság, egy intelligens
ember nem mindig kreatív, míg egy kreatív ember nem biztos, hogy intelligens. Az első igazi
intelligenciateszt Binet nevéhez köthető, aki ezt az 1900-as évek elején alkotta meg,gyermekek
iskolaérettségének vizsgálatára.
Tehetségnek nevezzük azt aki átlag feletti általános képességekel, átlagot meghaladó speciális képeségekkel,
kreativitással és feladat iránti elkötelezetségel bir. KREATIVITÁS.- alkotóképességet jelent, alkotó
gondolkodás, az egész személyiség részvételével végzett alkotótevékenységre való képesség.. A kreatív
emberre jellemző: kimondja, amit szeretne;nyitottság merészség kockázatvállalás rugalmas; öntörvényűek
kalandvágyók kíváncsiak magabiztosak, önbizalom nagy energikusak humorosak. Nem a kisiskoláskor,
hanem az óvodáskor a legkreatívabb, mert őket még nem kötik szabályok. Az alkotó ember neveléséhez
megfelelő motiváló környezetet is biztosítani kell, csakis közösségben végzett, megfelelő tevékenységben
fejlődhet ki.
A modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: átlag feletti általános képességek,átlagot meghaladó
speciális képességek,kreativitás, feladat iránti elkötelezettség.Az átlag feletti általános képességek közé
52
 tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony
információfeldolgozási stratégiák stb. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek.
nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális.
Tehetséges tanuló:kérdéseket tesz fel, kíváncsi, ,eredeti ötletei vannak, könnyedén teljesít,használja
tudását,új, eredeti produktumot állít elő,kortársai előtt jár,elvont fogalmakat alkot, következtetéseket von le,
projekteket kezdeményez, újító,élesen lát, erősek az érzelmei, véleménye szilárd, rendkívül önkritikus. A
különbség tehát, a jó és tehetséges tanuló között, motiváltabb, kitartóbb, mint a jó tanuló.
28. Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben. Hatékony pedagógiai módszerek a tanítási-nevelési
folyamatban.
A fegyelmezés része a pedagógus vezetői szerepkörének, a fegyelmezés befolyásolja a csoport jellemzőit,
működési dinamikáját és a tanár-diák viszonyt, ugyanakkor megfordítva is igaz. Azoknak a tanároknak, akik
a tanév elején egyértelmű szabályrendszert alakítanak ki, az év későbbi részeiben kevesebb fegyelmezési
problémájuk van. A megfelelő keretek kialakításának jelentőségével a tapasztalt tanárok tisztában vannak.
Amegfelelő órai viselkedést vezérlő szabályok segitik a jó óra lezajlását. A szabályoknál fonos:Ne legyen
túl sok!fontossági sorrendet állítunk fel, egyszerre (3-5). Ha ezekben javulás mutatkozik, újabbakat
választhatunk.Vonjuk be a gyerekeket is a folyamatba!Maguk döntik el, hogy milyen jutalmak vagy
szankciók járnak együtt bizonyos viselkedésekkel. Személyesen magukénak érzik a szabályokat, akkor
motiváltabbak lesznek a betartásukra, és fokozódik a kontrollérzésük.Legyenek rugalmasak,
változtathatóak! A szabályokat időnként érdemes felülvizsgálni, módosítani. A szabályok olyan elvárásokat
fogalmazzanak meg, amelyek ténylegesen segítik a tanulást.
Hatékony pedagógiai módszerek a tanítási-nevelési folyamatban:Az előadásAz előadás olyan
monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig
tartó kifejtésére szolgál. A magyarázat- törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak
megértését segítjük elő. Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók
életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik. Értelmező, Leíró, Okfeltáró. Az elbeszélés-
olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy
érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. A tanulói kiselőadás- olyan monologikus rövid szóbeli közlési
módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól
származik.Időtartama10–15 perc. Megbeszélés- dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a
tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.Kérdezés: A kérdezés a megbeszélés
leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés,
előadás módszereiben is helye van.Vita- dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek
elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók
viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.
29. Az èn ès a másik. Egyèn ès csoport. A csoport fogalma, szerveződèsi típusai
Az énkép, éntudat, azaz a saját testünkről és belső tulajdonságainkról kialakult tudásunk kialakulása a
kisgyermek lelki fejlődésének egyik legfontosabb folyamata.
„ Én” és a „ másik” különválásának a folyamata - A csecsemő számára nincs „ én” és „nem- én”lassanként
feldereng benne, hogy ő maga az, aki a kezét vagy a lábát felemeli, a személyiség felfedezése egy másik
ember segítségével történik. Az én- élmény a másik ember közvetítésével éli meg.Az „énről” és a „másikról”
való tudás nagyjából egyszerre alakul ki: csak akkor tudhatom, hogy én vagyok, ha tudom, hogy van másik.
Csoporotok fogalma:Az ember, társas lény. Az egyének egymás jelenlétében többletteljesítményre képesek,
lelkesebbek, érzelmeik intenzívebbek, cselekvési motivációjuk erőteljesebb, asszociációik gazdagabbak,
kölcsönösen inspirálják egymást.
A csoportok típusai:Az elsődleges csoportok nem választják tagjaikat. a társas élet természetes, magától
értetődő színterei, mint például a család, a rokonság, a szomszédság, a baráti kör. Az elsődleges
csoportokban igen nagy annak a valószínűsége, hogy a tagok szemtől szembe találkoznak egymással,
aminek következtében mindenki személyesen ismer mindenkit. Az ismertség nem túl mély, de éppen elég
ahhoz, hogy a tagok otthonosan érezzék magukat a csoportban. A másodlagos csoportok feltételekhez kötik
a tagságot. A csoport tagjai nem ismerik egymást, a szemtől szembe találkozás esélye az egyes csoporttagok
között csekély. Jellemzői a cél-, és feladatorientáltság, együttműködéss a cél elérése érdekében, bizonyos
keretek között, a csoportra jellemző szokások, kultúra, attitűdök, és a "mi-tudat"
kialakulásával. Nagycsoport: klikkesedés, diáktriádok, tömeg; Kiscsoport: tagjai olyan kis létszámúak, hogy
egymást személyesen ismerik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsolatban vannak; a csoporttagok
között folyamatos interakció zajlik. Minden tagja meghatározott pozíciója van a csoportban.A csoport
létrejöttének okai: Közös érdeklődési kör, értékek hiedelmek (vallási közösség), Egyéni szükségletek,

53
 érdekek, Társas együttlét óhaja (idősek klubja),   Közös, eredményes munkavégzés igénye
(team),  Magasabb szellemi teljesítmény iránti törekvés, A vezetővé válás óhaja.
30. Közösségek rejtett kapcsolatának vizsgálata. A szociometria módszere. Moreno szociometriája,
Mérei-féle többszepontú szociometria.
A szociometria szó a latin socius (társ) és metrum (felmérés) szavakból ered. Moreno leírása szerint „a
szociometria az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek
elhelyezkedésének tanulmányozása”.A szociometrikus felmérések feltárják a rejtett szerkezeteket, amik
egy adott emberi csoportnak formát adnak: a szövetségek, az alcsoportok (szubkultúrák), a rejtett hiedelmek,
az ideológiai megállapodások.Moreno egyik újítása a szociometriában a szociogram feltalálása volt,
melyben egyesszemélyek képi pontokkal vannak ábrázolva, és a személyek közti kapcsolatok
vonalakkal.Magyarországon Mérei Ferenc tette ismertté és fejlesztette tovább a módszert.
MORENO SZOCIOMETRIÁJAkiinduló tapasztalata az volt, hogy a társadalmi rendszert alkotó
intézményes keretek – legyenek azok munkahelyek vagy nevelőintézetek, társadalmi egyesületek vagy
katonai egységek, sportkörök vagy zenekarok – nem homogén együttesek. Tagjaik kapcsolódása és elosztása
nem véletlenszerű, de nincs is teljes mértékben alárendelve az intézményes rendnek. Az intézményes
keretekben spontán társulások jönnek létre, klikkek alakulnak ki, barátságok szövődnek. Az így kialakuló
párok és kiscsoportok egybefonódnak és teljes hálózatot alkotnak, s ezt az intézmény társadalmi, tárgyi,
munkamegosztási célja és rendje mellett rokonszenvi, baráti, cinkossági stb. összetartozások is
befolyásolják. Moreno rájött arra, hogy a társkapcsolatoknak és csoportosulásoknak ezt a rejtett hálózatát a
rokonszenvi választások módszerével feltárhatjuk.
A több szempontú szociometria (Mérei)továbbdolgozta a morenoi módszert, ezt nevezzük többszempontú
szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban,
hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző
funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a
kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá
választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel
tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán
kapcsolataik a közösségben, stb. A többszempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi
választásokat, hanem funkció-jellegű választásokat is vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak,
melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést
vizsgálják. A kérdéseket valóságos helyzethez kötve vagy általánosságban szokás megfogalmazni. A kérdőív
kitöltése során az adott csoport, közösség tagjai tulajdonképpen szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság,
képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak

54
 GYAKORLATI FELADATOK NEVELÉSELMÉLET

1. Írjon kortes beszédet a „nevelésellenes klub” tagjaként és írjon egyet a nevelés fontosságáról és
jelentőségéről. Érveljen a nevelés ellen és érveljen a nevelés szükségességéről.
Nevelésellenes klub: Hagyjunk szabadságot, ne húzzunk határokat! Ne legyenek szabályok, ne keljen normák
között élni a gyereknek. Az ő jogait se tartják majd tiszteletben, ő miért tegye meg? Taposs, hogy tiszteljenek,
tartja a mondás. Ne korlátozzuk semmibe, hadd döntsön szabadon ő. Ne akarjuk befolyásolni, irányítani az életét.
Majd magától kialakul a személyisége. Miért kell lánynak nevelni a lányt, és a fiút miért fiúnak? Nem sírhat a
kisfiú, mert a férfiak nem szoktak? Majd eldöntik, hogy melyik nemhez akarnak tartozni. Ne befolyásoljuk őket a
tanulásban, bele kezdett valamibe és nem fejezi be? 26 éves és még mindig nincs diplomája, az ötödik szakot
kezdi már meg, de nem fejez be semmit? Hagyjuk, hadd döntse, el mit akar, hadd kóstoljon bele mindenbe, majd
megtalálja az útját, tapasztalatokat szerez így is. Erkölcsi nevelés? Ki az erkölcsös? Majd ő eldönti mik a
felfogásai ezzel kapcsolatban. A gyerek hadd járja a saját útját, ne kelljen bárkihez is ragaszkodnia, legyen egy
tiszta lap és minden, ami rá íródik, az az ő kezével történjen.
Nevelés fontossága: Hagyjunk szabadságot, de húzzuk meg a határokat!
A gyereknek egyrészről ismernie kell és be kell tartania bizonyos szabályokat és határokat, hogy
embertársainak ne kelljen tőle szenvednie. Meg kell tanulnia tiszteletben tartani mások jogait és ennek
értelmében jóindulatúan, de világosan és határozottan korlátok közé kell szorítani. Másrészről a gyereknek meg
kell engedni, hogy kipróbálhassa magát, felfedezhesse környezetét és meg tanuljon mások határaiba ütközni.
Tehát nem szabad túlzottan korlátozni, mert különben egyéniségfejlődésében károsodik. A nevelésnek olyan
úton kell haladnia, ami a gyermeket bátorítóan és segítőn végigkíséri, ami engedi, hogy szabadságát kikutassa,
ami azonban az életben fennálló határokat is megmutatja.

2. Sorolja fel azokat a lehetőségeket, amely a művészet segítségével járulnak hozzá a környezeti
neveléshez.
A környezeti nevelés célja a környezettel harmóniában élő, környezettudatos gondolkodású ember nevelése, aki
odafigyel környezetére, ehhez megfelelő tudással, beállítottsággal, motivációval bír.
Mozgásterének középpontjában egyértelműen a természet- és környezetvédelem áll. Színtere – a család után –
az iskola.
A környezeti nevelés során a képzőművészetek, a szépirodalom, a dráma, a zene, a mozgásművészetek, a
film és videó egyaránt megtalálják saját helyüket és küldetésüket. Világszerte terjednek a környezeti tematikájú
rajz- és fényképkiállítások, művészeti körök, szakkörök, pályázatok, melyeknek nevelőhatása nyilvánvaló. A
dráma olyan lehetőség, amelyben a személyes érzelmi és indulati tartományok fejeznek ki szubjektív
üzeneteket. A dráma eljátszásakor átélhetővé válnak a szerep érzelmi-indulati mélységei és kifejezhetők az ezzel
kapcsolatos személyes reflexiók: örömök és félelmek.
Lehetőségek, amely a művészet segítségével járulnak hozzá a környezeti neveléshez, mint például a népmesék,
állatmesék szerepjátékokkal való megelevenítése, a festmények készítése, amelyek tükrözik az évjárást
vagy az iskolakert létrehozása, környezetvédelemről szóló népdalok,a tanulók kreatív energiáit mozgósító
pályázatok amelyek kifejezetten az újrahasznosításra fókuszálnak, stb.
A tanulmányi séták alkalmával közvetlen megfigyeléseket, vizsgálatokat végezhetnek a tanulók a
természetben, hiszen az élőlényeket, élőhelyeket legjobban a természetes környezetükben ismerhetik meg. A
múzeumlátogatás során a tanulók eredeti tárgyakat, a kulturális örökség részét képező értékeket ismerhetnek
meg. Az állatkertben a védett és fokozottan védett állatok, az állatfajok sokszínűségének bemutatása a természet
megőrzésének megértését segíti.
*A Land Art (jelentése: tájművészet) nem olyan ismert kifejezési forma, mint a rajz vagy a festészet, de
természet iránti elkötelezettsége révén kiemelt szerephez juthatna az iskola környezeti nevelésének palettáján. Ez
a módszer egyszerre fejleszti a tanulók kreativitását, ugyanakkor mintegy kiegészítésképpen ismerkedhetnek meg
a felhasznált anyagok, terepek sajátosságaival. Az évszakok adta lehetőségek még változatosabbá tehetik a
foglalkozásokat, hiszen minden időszakban más és más jellegzetességei lelhetők fel a természetnek, melyek fel-,
kihasználásával a tanulók elkészíthetik műveiket. Meggyőződésem az is, hogy mindez nem csak az alsó
tagozatos diákok számára jelente élményt, a felsősök szabadtéri foglalkozásaiban is érdemes lenne helyet találni
neki.

3. Ítélje meg a következő példákat pedagógiai szempontból és indokolja meg véleményét!

a) Mivel az egy éves Miklós bedugta az ujját a konnektorba, rávágtak a kezére.
55
 Adott esetben helytelenül jártak el, nem testi fenyítéssel kellett volna figyelmeztetni, fegyelmezni. Az lenne az
indokolt, ha a megelőzés lenne a cél: a konnektort védősisakkal látnánk el a legközelebbi ilyen eset
kiküszöbölése céljából. Továbbá megmagyarázni a gyereknek, milyen következményekkel jár ha bedugja az
ujját.
b) Mivel Éva nem akarta rendbe rakni a játékait, megfenyegette őt a nevelő: „Ha nem raksz azonnal
rendet, akkor nem szeretlek”.
Itt sem jártak el helyesen a nevelő: az érzelmi zsarolás helyett lehetett volna közösen összerakni a játékokat
(„Rakjuk együtt rendbe), vagy akár a rendrakásból játékot csinálni a gyerekek között: ki rakja hamarabb rendbe a
játékokat (a végén a győztes majd kap valamit).
c) András szándékosan feldöntötte Marci kakaóját és a nevelő elszólította Andrást, hogy adja oda a
kakaóját Marcinak.
Adott esetben véleményem szerint a nevelő helyesen cselekedett, mert ezáltal arra próbálja nevelni a gyereket
arra, hogy következménye van annak, amit tesz (tanulságos megoldás).

4. Tervezze meg egy szülői értekezlet tervét!

A szülői értekezletek tartalmi felépítésénél elsődleges szempont az érdeklődés felkeltése. Ezért fontos, hogy a
tervezésnél figyelembe vegyük azt, hogy a kötelező elemeken kívül mi érdekli és mi nem a szülőket. Akkor
vagyunk igazán hatékonyak, ha „úgy tudjuk az egyént a lényegi kultúra elsajátítására, személyiségében való
alakulására ösztönözni, hogy azt ne érezze személyiségi jogai, függetlensége megsértésének. világosan
megfogalmazott cél: mellyel segítjük a megértést /miért gyűltünk össze, mit szeretnénk megvalósítani?/. Szülők
ismerete, értesítése. Helyszín, időpont megválasztása. Levezetés. A kommunikáció kulcsfontosságú, megtalálni a
közös hangot. Ügyeljünk a kinézetünkre, az időkeretre. Összegzése, következtetések levonása.
Szülőértekezlet a 3. b osztályban
2020. szeptember 6.
I. Üdvözlés, köszöntés, névsorolvasás
II. A tanév szerkezete:
I félév szeptember 1. – december 28.
II. félév: január 14. – május 24.
Szünidök: őszi: október 29-november 4.
Téli: dec. 29.- január 13.
tavaszi: március 23. –31.
III. Az iskola megkezdéséhez szükséges taneszközök és felszerelések hiányosságának pótlása elengedhetetlenül
fontos a tanév zökkenőmentes megkezdéséhez(főleg füzetek okoznak problémát)
IV. A napközis napirend ismertetése
Új csoportösszetétel: a két 3. osztály közös délutánja. Módosítás: új napközis nevelő Balog Krisztina
személyében.
V. Új választott tantárgy megszavazása: ukrán és a mértan alapjai, elemei c. tantárgyak (kérvények
megírásának befejezése)
VI. Bevezető év eleji eredmények matematikából és olvasásból
Írásbeli felmérések bemutatása, új matematikai követelmények, gondok az olvasás terén!
VII. Az új alsós játszóterem kialakításához szükséges anyagi segítség beadása: 118 hr.
VIII. Kérdések, a szó átadása a szülői tanács elnökének:
A szülői tanács elnökének ismertetője az osztályközösség munkájáról.
Köszönöm a figyelmet!

5. Írjon egy családlátogatási feljegyzést!

A családlátogatás időpontja: 2020. szeptember 8.
A családlátogatás résztvevője: Bátyi Endre, Bátyi Ildikó és a diákom Bátyi Endre.
A családlátogatás célja, hogy megismerjem a diákom családi hátterét, életvitelét, hogy jobban megértsem a
gyermek viselkedés pszichológiáját.
A 2020-as esztendőben osztályfőnöke lettem az 5-B-osztálynak. Ebben az osztályban B.E tanuló viselkedési és
tanulási zavarokkal küzd pl: az óra ideje alatt többször beszélget a padtársával, mintha nem is az iskolába lenne
és ha próbálom fegyelmezni, nem nagyon használ, hanem annak ellenére még furcsábban kezd viselkedni.
Próbáltam szeretettel közeledni a gyermekhez és azt vettem észre, hogy erre a viselkedésemre nagyon nyitottá
válik, de viszont akkor azt szeretné, ha csak vele foglalkoznák. Tanulási zavarát szerettem volna megérteni, mert
56
pl: a tanóra menete alatt többször a pad alatt bujkált, de ha visszakérdeztem az óra anyagát, akkor elsőként
igyekezett felelni és meglepetésemre, szinte szóról-szóra idézett. Ekkor határoztam el, hogy közelebbről
szeretném megismerni a családját.
A látogatásom célját közöltem az édesanyjával, amikor találkoztam vele az üzletben Ő pedig nyitott volt felém
és meghívott hétvégére egy kávéra, amikor elmentem a családnál férje B.I nyitott kaput. Nagyon kedvesen
üdvözölt és beinvitált a lakásba. Az udvaron ahogyan haladtam próbáltam felmérni a terepet és úgy vettem
észre, hogy szépen kialakított zöld zóna található, van gyermekjátszótér és rengeteg virág. A házba lépve szép
nappali tárult elém, amelyben sok ötletes megoldás láttam. Az anyuka B.I már süteménnyel és friss kerti
gyümölcsökkel fogadott. Beszélgetésbe merültünk és ekkor érzékenyen próbáltam érdeklődni mivel
foglalkoznak. A diákom édesanyja beszélgetésünk közben megmutatta a házuk belsejét. B.I képzőművészettel
foglalkozik és ezért mindenféle tárgyból valamilyen ötletes szobadíszt, vagy virágtartót alakított ki. Közben
pedig elmondta, hogy a férje az építőiparban dolgozik és sajnos nagyon keveset van itthon, kora reggel megy
dolgozni és késő este tér haza a munkából, ezért a kisfiúval szinte alig érkezik foglalkozni, de este is nagyon
sokszor a munkája lefoglalja. A lakásban egy tv található, ami a nappaliban van, mellette pedig két számítógép.
Mivel egy tv van ezért legalább a család együtt tud tv-zni esténként. Miközben együtt beszélgettünk a
nappaliban a diákom B.E szintén az asztalhoz kuporodott és várta vajon mit fogok panaszkodni a szüleinek. De
én megértve a helyzetet, hogy a szülők nagyon elfoglaltak és a gyermeknek szeretet hiánya van, ahelyett, hogy
panaszkodtam volna rá megdicsértem szülei előtt és a gyermek csillogó szemekkel tekintett rám, ebben a
pillanatban éreztem, hogy a diákom nagyon szeret és tisztel. Miután a szülőkkel sokat beszélgettünk B.I elárulta,
hogy gyermeke agyvérzéssel született és ezért korábban nagyon sokat betegeskedett.
Nagyon jól éreztem magamat ennél a családnál és úgy tapaszutaltam, hogy kialakult közöttünk egy belsőséges
kapcsolat, amelyet azóta is ápolok a szülőkkel.
A család látogatásból levont köveztetésem, hogy a gyermeknek azért viselkedett furcsán, mert ezáltal is fel
akarta magára hívni a figyelmet, hogy csak vele foglalkozzanak, mert így érezte jól magát a középpontba, mivel
szüleitől nem kap elegendő figyelmet. A tanulási rendellenességével kapcsolatban pedig megállapítottam, hogy
sokkalta türelmesebb és megértőbb legyek a gyermekekkel, mert nem tudhatom, hogy ki milyen környezetből
jön, és mennyi szeretet és odafigyelést kap meg. Ezért a jövőben mindent megteszek, hogy az osztály többi
tanulójára is odafigyeljek.

57
 GYAKORLATI FELADATOK DIDAKTIKÁBÓL
1. Építse fel egy konkrét tanítási óra motiváló eljárásait!
Hatékony motiválás stratégiái
Tanulásra felkészült lelkiállapot elérése: figyelem, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, stressztől mentes, oldott
légkör kialakítása, tanulási-tanítási célok folyamatos tudatosítása, közeli célok pontosak, megfelelő nehézségűek,
problémafelvetők legyenek. Ne feledjük, hogy minden tanuló akkor tanul a legjobban, ha azokat a képességeit
használja fel a pedagógiai fejlesztés, amelyben ügyes, gyakorlott. Nem szabad alá-fölérendeltségi viszonyt
kialakítani!
Technika óra motiváló eljárása:
a finom motorikus képességek bemelegítése, mondóka segítségével:
Ujjaimat mutogatom,
közben vígan mondogatom.
Kiordítom, befordítom,
fölfordítom, lefordítom,
zongorázok,furulyázok,
erősebb lett a kezem,
a tornát befejezem.
2. Az Ön által tanított tantárgyból tervezzen meg egy projektet!

Témája: teljesen szabadon volt választható – a gyerekeknek plakátot kell készíteniük (természetrajz)

A munka menete: Az óra végén el kellett dönteniük a témát, azt, hogy kivel, kikkel dolgoznak együtt. Két hetet
kaptak a projektmunka befejezésére, majd a természetrajz órán következett a projektbemutató.

A projekt célja: a projektterméken kívül a célhoz vezető út tervezésének megtanulása, feladattartás,

munkafegyelem kialakítása.

Példa a megvalósított projektmunkákra: Védd meg a természetet!

3. A saját szakjára gondolva milyen taneszközöket használna a szemléltetéshez? Tervezzen meg egy
tanítási órát, amelyben taneszközöket használ! Indokolja meg az eszközök kiválasztását!

4. Tanárként miként egyeztetné össze az értékelés minősítő és személyiségfejlesztő funkcióit?

Alkosson véleményt! Elfogadná-e, hogy az általános iskola első hat osztályában ne legyen osztályozás?
Véleményét indokolja meg!
Amikor a tanár a tanuló teljesítményéről pozitív vagy negatív értékítéletet mond, akkor ezzel aktuálisan és
távlatilag is hat a tanuló önértékelésére, amely oka és következménye a sikereknek és a kudarcoknak. Az
értékelés során átélt siker vagy kudarcélmény a tanuló számára pozitív vagy negatív megerősítés, amely
befolyásolhatja magatartását. A tanulás, a nevelés irányítójának a tanárnak, a pedagógusnak az is célja, hogy az
értékeléssel a tanulót tanulásra ösztönözze, elsősorban azoknál a tanulóknál, akiknél nem alakult ki stabil, belső
motiváció. A pedagógiai értékelés mintát nyújt mások értékeléséhez is, ami mások megismerésének fontos
tényezője. Az osztály előtt történő értékelés alakítja, formálja az osztály véleményét, és befolyásolja a tanuló
osztályban elfoglalt helyét. Nem fogadnám el. Szükség van az osztályozásra, értékelésre. A tanulónak az
értékelés tájékoztatást ad arról, hogy a tanulásának céljai, tanulási stratégiái, módszerei, stílusai megfelelőek-e.
Az értékeléssel a szülők is tájékoztatást kapnak gyermekük teljesítményéről. Az iskola társadalmi szelekciós
szerepet tölt be, ezt osztályozással éri el, hiszen az osztályzat a besorolás, a rangsorolás eszköze és a
továbbhaladás feltétele is.
5.Milyen differenciált törődésben részesítene egy különleges bánásmódot igénylő gyereket? Tervezzen
differenciált feladatokat egy adott téma feldolgozásához! Javaslatát indokolja!
Biztosítani a leghatékonyabb személyiségfejlődés elősegítését. A gyermek megkapja azokat a lehetőségeket,
amelyek szükségesek, hogy tudásának, képességének megfelelően fejlődjön a rászoruló tanulók sikeres iskolai
pályafutásának segítése, alkalmassá kell tenni arra, hogy felismerje szükségleteit és segítsen magán, ráébreszteni
arra hogyan tudna jobban, hatékonyabban élni képességeivel, lehetőségeivel. Egyénre szabott nevelés és
58
követelményrendszer kialakítása. Az intézmény alkalmassá tétele a különleges gondozás ellátására, különleges
bánásmód alkalmazására. A gyermekek iskolába lépésüktől kezdődően elfogadó, befogadó közösségi
szemléletének kialakítása, ami hatást gyakorol gyermekek, tanulók mikrokörnyezetére.
- reális énkép kialakítása, önbizalom erősítése
 érdeklődés felkeltése, motiváció
 eredményes problémamegoldó viselkedés kialakítása
 a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása
 reális jövőkép kialakítása
 önálló életvitelre, életvezetésre való felkészítés
 önismereten alapuló pályaorientáció
 jogi lehetőségek és érdekvédelmi szervezetek megismertetése.
Az okosabb diáknak nehezebb feladatot, a gyengébbnek könnyebb feladatot kell adni, így helyes a differenciált
oktatás.
6.Állítson össze szaktárgyából kreativitást fejlesztő feladatokat! Fogalmazzon meg olyan projekttémákat,
amelyek kapcsolódnak a szaktárgyához?
Mikor alkalmazhatók?
1. felidézés
• Hibás szöveg javítása – lexikális ismeretek
• Barchoba – fogalmak
• Képmozaik - fajismeret
2. ismeretszerzés
• Gondolattérkép
• Triomino – fogalompárok, összefüggések
• Ki a szemfülesebb? – hasonlóságok és különbségek keresése
• Keresd a párját!
Állati nyomozó: Két diák egy-egy állatot képvisel, de nem mondják meg, hogy melyiket. Frontálisan is lehet
játszani, ekkor a hallgatóság is kitalálhatja a feladványt. A két „állat” beszélget, s a párbeszédük ad információt
a megoldáshoz. Párban is játszhatják, egymástól bármit kérdezhetnek, kivéve a nevüket. A válaszokból
kölcsönösen ki kell találni, kiről van szó.
Reklámszöveg írók kerestetik
Fejlesztendő terület: kreativitás, képzelet, kommunikációs készség, együttműködés, szociális kompetencia
Játékmenete: 6-8 fős csoportokat alkotnak a gyerekek, feladatuk az lesz, hogy adjanak fel hirdetést egy a
pedagógus által választott tárgyra vonatkozóan. A hirdetés legyen minél kreatívabb, humorosabb és feleljen meg
egy hirdetés elvárásainak. Rendelkezésre álló idő 10-15 perc. Majd olvassák fel a tanulók a hirdetés szövegét.
Feladat továbbfejlesztése: A hirdetést számítógépen is meg lehet írni, illetve képekkel, illusztrációkkal színesíteni.
Ki vagyok én?
Fejlesztendő terület: képzelet, kreativitás, együttműködés
Játékmenete: A tanulók 6-8 fős csoportokat alkotnak, minden csoport kitalál egy tárgyat, amit meg kell jelení
Például cserepes virág, kerékpár, stb. A többi csoportnak ki kell találni, hogy mit jelenítenek meg.
Activity
Fejlesztendő terület: kreativitás, gondolkodás, figyelem, emlékezet, koncentráció
Feladat: A tanulók csoportokat alkotnak (max. 6 fő). Minden csoport 3-3 közmondást vagy szólást vagy filmcíme
tananyaghoz kapcsolódó mondatot ír. Majd egyet lerajzolnak, egyet körülírnak és egyet elmutogatnak a többi csop
akiknek ki kell találniuk a feladványokat.

7.Gyűjtse össze az ön számára „ideális” tanár jellemzőit. Gondolja át, milyen tanár szeretne lenni, melyek
az ön számára legfontosabb nevelési értékek, oktatási célok! Minden felsorolt célhoz, értékhez rendeljen
legalább egy tevékenységi formát, tanítási módszert, mely a kiválasztott cél elérését szolgálja!
Milyen a jó tanár?
Az iskolai éveim során elég gyorsan rájöttem, hogy vannak jó, és vannak rossz tanárok (sajnos utóbbiból többet
ismertem). A rossz tanárok sem egyformák, vannak akik csak tanítani nem tudnak, mások még rendet tartani
sem.
Mitől rossz?
Nem tud tanítani.
59
 Nem tud fegyelmezni.
Túlzottan szigorú
A jó tanárok: Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a diákok egyetlen tanárt sem kedvelnek, de ez a feltételezés nem
fedi a valóságot. Néhányukat már-már szeretjük. Remek érzés, amikor például az ember az osztályfőnökével jó
kapcsolatban van. Nagyon megnyugtató, hogy van egy tanár, aki nem automatikusan azt feltételezi, ha
panaszkodok neki, hogy valótlant állítok. Mások úgy meg tudják találni a közös hangot velünk, hogy egy-egy óra
már egészen élvezetessé válik. Nagyszerű egy olyan órára visszagondolni otthon, amit élveztem és közben
tanultam is valamit..
Jó tanár is sokféle van. Legfőképpen a diákokhoz való hozzáállásuk alapján lehet megkülönböztetni tanítási
stílusukat. Én két csoportra tudom osztani őket. Mitől jó?Közel engedi magához a gyerekeket. Képes tekintélyt
parancsolni
Fejlesztési területek-nevelési célok
Az erkölcsi nevelés- Alapvető követelmény az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az
elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés- A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés- a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi
méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése- képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások
helyzetébe történő beleélésre, az empátiára, a kölcsönös elfogadásra.
A családi életre nevelés - a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben
felmerülő konfliktusok kezeléséről.
A testi és lelki egészségre nevelés - igényt a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek
alkalmazására; képessé kell tenni a diákokat lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség- a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális
érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik
meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.
Fenntarthatóság, környezettudatosság- Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.
Pályaorientáció- A nevelési-oktatási intézményeknek átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.
Gazdasági és pénzügyi nevelés- a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal
való ésszerű gazdálkodás
Médiatudatosságra nevelés- az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, a médiumoktól is befolyásolt
mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezése, tudatos alakítása.
A tanulás tanítása- hogy felkeltse az érdeklődést és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,
szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

8.A tanár egy kérdést tesz fel az osztályban, és két tanulót szólít fel. Mindketten rossz választ adnak. Az
egyik tanulónak a tanár azt mondja, hogy nem probléma a rossz válasz, majd legközelebb jobban sikerül.
A másiknak viszont azt, hogy nem figyelt eléggé, ezért nem tudja a választ. Ön szerint miért tesz ilyen
különbséget a tanár a két tanuló között? Milyen visszajelzést kellene inkább adnia?

Valószínűleg, a két diákkal való együttműködésből származó tapasztalatai alapján, felállított magában egy
értékrendszert és kialakított a két diákról egy-egy képet, amelyek alapján a továbbiakban különböző
bánásmódban részesíti őket. Erre lehet a legegyszerűbb példát felhozni a jó és rossz magaviseletű diákot. Míg az
egyik mindig jól viselkedett és odafigyelt a tanárra addig a másik mindig az ellenkezőjét tette és csak
nehézségeket okozott az órán. Épp ezért adott a tanár más-más értékelést a két diák számára, holott mindketten
rossz választ adtak. Az egyiktől megszokta, hogy mindig rossz választ ad szóval teljesen mindegy milyen jegyet
ad neki vagy hogyan reagál, míg a másik csak egyszer válaszolt rosszul ezért nem szeretné leszidni vagy elvenni
a motivációját. Viszont ez az eljárás nem helyes, a tanárnak semlegesen kellene viszonyulni mindkét dákhoz,
mert nem tudhatja, hogy miért rossz az a diák, mi lehet annak a hátterében és ha még ő is így bánik vele az
kihathat az egész személyiségének és világnézetének a fejlődésére, valamint azt sem zárhatjuk ki hogy talán
elkezdett volna a jövőben tanulni de emiatt a megkülönböztetés miatt sosem lesz már rá képes mert ezt érezteti
vele a tanár.

60
9.Egy osztályba új, pályáját most kezdő tanár érkezik. Míg az előző tanárnál az osztályban nem voltak
fegyelmezési gondok, az új tanár ideje jelentős részét az osztály fegyelmezésére kénytelen fordítani. Ön
szerint mi okozhatja a kezdő tanár problémáit? Miben különbözhet egy pályakezdő és egy tapasztalt
tanár?
Kétféle tipikus magatartás jellemzi az első hetekben-hónapokban a tanulókkal való kapcsolatot. Néhányan
igyekeznek határozott, szigorú tanári magatartással már az elején „erős kézzel fogni az osztályt”, véleményük
szerint még mindig jobb „ebből visszavenni, mint hagyni, hogy a fejünkre nőjenek”. Gyakoribb azonban az
említett demokratikus, baráti, néha „haveri” kapcsolat kezdeményezése, nem ritka a tegező megszólítás
megengedése sem. Indoklásul az életkor közelsége, leginkább pedig a jó tanár-diák kapcsolat megteremtésének
igénye hangzik el.
Ilyen típusú kezdő tanári magatartás esetén, különösen, ha a követelmények alkalmazásában is a megengedő
attitűd jellemző. Minden kezdet nehéz” –egy kezdő pedagógusnak a beilleszkedés nehézségei mellett, meg kell
küzdenie a tanulók, tanulócsoportok eltérő személyiségével, képességeivel, s az ezekből adódó esetleges
problémákkal. A tapasztalt pedagógussal ellentétben, a kezdő pedagógusnak kezdetekben nincs tekintélye a
diákok körében. Valamilyen köztes módszert kell találnia a fegyelmezésre, ugyanis az sem jó, ha túl szigorúan
próbál hatást gyakorolni a tanulókra, ugyanakkor az sem, ha minden megenged a tanulóknak, annak reményében,
hogy ezáltal könnyen szerethetővé válik a diákok körében. Ez utóbbi egy ideig működhet is, azonban ahogy a
fentebbi példában olvasható, a tanulók egy idő után visszaélnek a tanár engedékenységével és irányíthatatlanná,
fegyelmezhetetlenné válnak.

10.A tanár dolgozatot írat az egyik osztályban. A dolgozatban az órákon már begyakorolt, jól teljesített
feladatoktól eltérő, de a megtanult órai anyagra vonatkozó kérdések, feladatok vannak. Az osztály nagy
része rosszul írja meg a dolgozatot. Ön szerint milyen következtetést vonhat le a tanár a dolgozatból? Ön
szerint miért nem tudták a tanulók jól megírni a dolgozatot?
Szerintem három dolog játszott közre:
1. a diák/diákok elbízták magukat („ilyet már tanultunk, ez könnyű lesz”), elhamarkodottan
döntöttek, az egyszerű feladatokban rontottak
2. mivel az adott órán nem (kellő mennyiségben) gyakorolták ezeket a feladatokat, vagy hasonló
feladattípusból egy-egy feladatot, így a dolgozat folyamán ez nehézséget okoz. Lehet, hogy a tanár ugyan
elméletben beszélt az adott „jelenségről”, de azt gyakorlat/begyakorlás nem követte, ezáltal a tanulói
teljesítmény is alacsony.
3. Előfordulhat, hogy a tanár éppen az ehhez hasonló feladatokat házi feladatra, esetleg önálló
feldolgozásra/átnézésre adta a diákoknak, aminek nem néztek utána.

61
 Pszichológia GYAKORLATI
1. A tanári hatékonyság fejlesztése: Miként építhető be a Gordon-modell az oktatási-nevelési
feladatba? Prezentálja egy konkrét iskolai helyzettel!
Gordon-módszer az egyik legismertebb kommunikációs technika, amely többek között a szülő-gyermek
kapcsolatban felmerülő problém a helyzetek felismerésére és a konfliktusok eredményes kezelésére szolgál.
Gordon megtanít arra, hogyan beszéljünk gyermekeinkkel az elfogadás nyelvén, hogyan forduljunk felé értő
figyelemmel, s hogyan használjunk „én-üzeneteket”a kommunikáció elősegítésére. Gordon az empátiára, a
feltétel nélküli szeretetre, valamint a gondolat és a közlés közötti összhangra építve alakította ki a Gordon-
módszerként ismert, a mindennapi helyzetekben jól használható technikákat. 
A tanítás-tanulás optimális közegében a tanár és a diákok nem egymással szemben álló, ellentétes érdekű
felekként vesznek részt, hanem egymással együttműködő, a másik jóllétére odafigyelő partnerekként. Ha egy
pedagógus sikeresen ki tudja alakítani ezt a légkört, akkor hatékonyan tud megbirkózni azokkal a problémákkal,
ütközésekkel, amelyek a tanítás során óhatatlanul elő fognak fordulni, és amelyek a tanár és a gyerekek eltérő
vélekedéseiből, érdekeiből, törekvéseiből, értékeiből fakadnak. Az ilyen váratlan, előre nem kiszámítható
helyzetekre is lehet készülni. egy dologban mégis a tanáré az irányító szerep: megfelelő kommunikációs
technikák birtokában neki kell lépéseket tennie az egyenrangú viszony, a nyílt kommunikáció kialakítása
érdekében.
Nézzünk egy példát: egy diák rendszeresen késve érkezik az első órára, és ez a tanárt nagyon bosszantja.
Énközlés alkalmazása nélkül mit mondhat? Lehet szarkasztikus („Na, mi az, ma sem sikerült felkelni?”), kritikus
(„Te sosem tudsz idejében ideérni!”), fenyegető („Ha ez még egyszer előfordul, igazolatlan hiányzást írok be”),
parancsoló („Ez többé ne forduljon elő!”), megértő („Tudom, hogy nagyon nehéz hétfő reggel felkelni, de...”),
moralizáló („...de ha rám nem is vagy tekintettel, legalább az osztálytársaidat megtisztelhetnéd azzal, hogy nem
zavarod meg az órát”), és folytathatnánk a felsorolást. Egyik közlés sem segítené elő a probléma megoldását.
Ugyanebben a helyzetben az énközlést valahogy így képzelhetjük el: „Nagyon zavar, amikor késve érkezel, mert
ilyenkor a többiekkel már elkezdtük a munkát, és neked újra el kell mondanom mindent.” Vagy: „Ha késve
érkezel, újra el kell neked mondanom mindent, és attól félek, nem leszünk kész.”
2. C. Rogers személyközpontú megközelítése, Mutassa be egy konkrét iskolai helyzetben!

A személyközpontú személyiség-elmélet,1940 körül kezdett kialakulni, amikor Carl Rogers egyre

elégedetlenebbé vált az érzelmi- és magatartás-problémák kezelésének akkoriban elfogadott elméleteivel és
módszereivel. Az ő alapelgondolása, amelyhez a kezdetektől mindmáig hűséges volt, az, hogy bármilyen
személyiség-elméletnek vagy kezelési módszernek a kiindulópontja az egyén.
A személyközpontú elmélet megkülönböztető vonása az emberek önmegvalósítási és önirányítási képességének
állandó hangsúlyozása. Önmegvalósítás akkor következik be, ha az ember önértékelése szempontjából
fontosabbá válik saját tapasztalata, mint mások értékelése. A tapasztalat azt jelenti, hogy az ember tudatában van
annak, ahogyan figyelemmel kíséri, észleli, feldolgozza és integrálja belső világából jövő, a szervezet működését
jelző is.
1. Meg tudom-e engedni magamnak, hogy belekerüljek egy növekvő, tanuló ember belső világába? Sikerül-e
meglátni és elfogadni ezt a világot anélkül, hogy megítélő módon viszonyuljak hozzá?
2. Meg tudom-e engedni magamnak, hogy valódi személyként viszonyuljak ezekhez a fiatalokhoz, és vállaljam
annak a kockázatát, hogy nyílt, kifejező, kölcsönös kapcsolatot építsek ki velük, amelyben mindketten tanulni
tudunk? Merek-e önmagam lenni egy intenzív csoportos kapcsolatban ezekkel a fiatalokkal?
3. Fel tudom-e fedezni minden egyes gyereknek az egyéni érdeklődését, és lehetővé tenni számukra, hogy
szabadon követhessék érdeklődésüket, bármerre is vezessenek azok?
4. Tudok-e segíteni a fiataloknak abban, hogy megőrizzék egyik legértékesebb tulajdonságukat, a tágra nyílt
szemű, állhatatos, vezérlő kíváncsiságukat önmagukkal és a körülvevő világgal szemben?
5. Tudok-e vajon elég kreatív lenni ahhoz, hogy kapcsolatba hozzam őket olyan emberekkel, élményekkel,
könyvekkel - mindenfajta erőforrással és eszközzel -, amelyek serkentik a kíváncsiságukat és táplálják
érdeklődésüket?
6. El tudom-e fogadni, tudom-e gondozni sokszor furcsa és tökéletlen gondolataikat, heves kitöréseiket és
kifejezéseiket, amelyek a kreatív tanulás és cselekvés előfutárai? El tudom-e fogadni azokat a gyakran tőlem
eltérő és szokatlan személyiségeket, akik ezeket a gondolatokat produkálják?
7. Tudok-e segíteni a tanulóknak abban, hogy egységes, integrált egésszé váljanak, hogy érzéseik áthassák
gondolataikat, gondolataik áthassák érzéseiket, és azok kifejezését, vagyis hogy teljes személyiséggé váljanak?

62
 "Ha valamilyen csoda folytán igennel tudnék válaszolni az elébb feltett kérdések legtöbbjére, akkor azt hiszem,
az igazi tanulás serkentője lehetnék. Segíteni tudnék abban, hogy felszínre kerüljenek azok a hatalmas
lehetőségek, amelyek a fiatal emberekben lakoznak" - fejezi be gondolatmenetét Rogers
Konkrét előírások vagy tanácsok helyett, Rogers azokat az alapvető értékeket határozta meg, amelyek a tanulást
segítő környezetet létrehozhatják. Ezek: empátia, feltételekhez nem kötött pozitív odafordulás minden ember
felé,hitelesség, nyílt kommunikáció, a másik emberbe vetett bizalom.
3.A humanisztikus irányzat nevelési módszerei .Válasszon ki egyet, hogyan építené be az oktatási-
nevelési folyamatba? Prezentálja egy konkrét iskolai szituáción keresztül!
A humanisztikus irányzat nevelési módszerei : Csoportmódszerek csoportterápiás foglalkozások, ahol a
résztvevőket arra bátorítják, hogy közvetlen átélésen keresztül tudatosítsák érzelmeiket. Más eljárások arra
ösztönzik a tanulókat, hogy különböző személyekkel azonosuljanak, empátiásan viszonyuljanak
hozzájuk, és éljék bele magukat az ő helyzetükbe. Ebbe a kategóriába tartoznak a szerepjátékok, a
pszichodráma, a szociodráma és a szimulációs játékok. Például képzeljék magukat híres történelmi
személyeknek. Vagy: játsszák el, mit tesz a tanár, amikor az órán súgáson kapja rajta valamelyik tanulót. Azután
szerepet cserélnek. Vagy: játsszák el, hogyan viselkednének egy leszerelési tárgyaláson, ha ők lennének a
vezető hatalmak képviselői.
Értékek tisztázása. Az egyik legismertebb humanisztikus tanítási módszer az értékek tisztázása
elnevezésű eljárás, aminek célja az értékekkel kapcsolatos beállítódások formálása, hosszabb távon a
stabil értékorientáció kialakítása.
„Megfelelt” vagy „Nem felelt meg” minősítés. A humanisztikus nevelők közül igen sokan úgy
vélekedtek, hogy az osztályzás hagyományos gyakorlatát meg kell szüntetni, mert nem felel meg a
humanisztikus nevelés célkitűzéseinek. Az osztályozás hagyományos gyakorlata azért ellentétes a nevelés
céljaival, mert a gyenge osztályzat azt a gondolatot ülteti a tanuló fejébe, hogy ő buta, tehát másokhoz képest
kevésbé értékes személy.
Feladat: különböző személyekkel azonosuljanak, empátiásan viszonyuljanak hozzájuk, és éljék bele
magukat az ő helyzetükbe: Azonosulj egy lakatlan szigeten ragadt kislánnyal/ kisfiúval. Mit tennél az ő
helyzetében?
4.K. Lewin nevelési stílusai a tanításban. Mutasson be egy konkrét iskolai szituációt a nevelési
stílusoknak megfelelő megoldási javaslattal!
Kurt Lewin nevelési stílusai:
1. Autokratikus (Tekintélyelvű) nevelői stílus jellemzője: Egyedül vezet. Döntéseit egyedül hozza. A
csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben ill. azok előkészítésében. Módszere:
utasítás, parancs. Ebben a stílusban nevelkedő gyermekek visszahúzódóak , önállótlanok és nagyfokú bennük az
elfojtás.
2. Demokratikus nevelői stílus jellemzője: Alkalmat ad a döntés előtt a dolgok megvitatására, mindig
figyelembe veszi a csoport véleményét. Módszere: elsősorban a kompromisszumkeresés, vita, a meggyőzés
révén. A gyerekek elmondhatják a véleményüket. Nyitottak lesznek a problémák és azok megoldása iránt.
Kialakul egyéniségük, szociabilitásuk.
3. Laissez – faire (Ráhagyó) nevelési stílus jellemzője: Vezetés hiánya, anarchia jellemzi továbbá hogy
leginkább a csoport tagjaiból kivált informális vezetők hozzák meg a döntést.
A korlátozás és az érzelmi odafordulás arányától függően a nevelési stílusokat négy kategóriára
osztják:
1. következetes (meleg-korlátozó),
2. tekintélyelvű (hideg-korlátozó),
3. elhanyagoló (hideg-engedékeny)
4. megengedő (meleg-engedékeny) nevelési stílus.
Számomra a legpozitívabb nevelési stílus a demokratikus, mivel minden esetben figyelembe veszi a csoport
véleményét. Iskolai szituáció: a gyerekek véleményének kikérése, döntéshozatal abban a témában, hogy hová
szeretnének menni természetrajz órán kirándulásra? (Erdő, rét, pálya, biciklitúra).
5. Hatékony irányítási technikák az osztályban. Mutasson be egy konkrét iskolai szituációt negatív és
pozitív példákat egyaránt felsorakoztatva!
FEGYELMEZÉSI ALAPELVEK
1. Alakíts ki igazi, gondoskodástól áthatott jó kapcsolatot minden diákoddal! Mutass érdeklődést
személyes életük, különösen problémáik és kérdéseik iránt!

63
 2. Tanítsd és éld meg a hatalmi rendszer elvet! Mindig add meg a tiszteletet a feljebbvalóidnak! Fel kell
ismerned, hogy ha egy diák megtanulja, mit jelent valaki más hatalmának engedelmeskedni, akkor sokkal
könnyebben alá tudja vetni magát Istennek.
3. Fejleszd az önfegyelmet és mutass belőle példát! A fegyelmezettséget sokszor nem „tanulják”, hanem
„ellesik”. A tanulók megfigyelik, hogyan viselkedsz az osztályban.
4. A diákok szüleit tekintsd partnernek!
Pozitív példa: A jó kapcsolat kialakítása.
Negatív példa: a diákok szüleivel való ellenségeskedés,nézeteltérések.
6.A pedagógus pszicho-pedagógiai jellemzése. Jellemezzen egy pedagógust pszicho-pedagógiai szempontok
alapján
Személyes adatok, születési év, lakhely, végzettségek, iskolák, munkatapasztalat.
Magatartásával, munkabírásával példát mutat diákjainak, pedagógus társainak. Munkaközösségének aktív
tagja, csapatjátékos. Fontos számára, hogy szakmailag tovább képezze magát: kompetencia-fejlesztési
tanfolyamok, közoktatás vezetői szakvizsga, csak néhányat kiragadva a legutóbbiak közül. Különböző tanítási
módszerek alkalmazásával igyekszik diákjaival megszerettetni ezt a szép, de sokak számára nehéz tantárgyat, a
matematikát. Ismeri a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat, rendszeresen fejleszti, korrepetálja őket.
Tehetséges tanulóit szeretettel, sok munkával, időt, fáradságot nem kímélve készíti fel évről-évre
matematikaversenyekre: Bolyai, Zrínyi, Kenguru, Alapműveleti és a Református Iskolák közötti
megmérettetésre. Óráira a lelkiismeretes felkészülés, kreativitás, vidámság, türelem, gyors helyzetfelismerés és
jó problémamegoldó készség jellemző.
Munkájára tudatos tervezés, alapos felkészültség jellemző. Osztályfőnöki teendőit nagy lelkesedéssel végzi.
Barátságos, szerény, kiegyensúlyozott személyiség. Nagy türelemmel és odafigyeléssel tanítja nem csak a
tehetséges, hanem a felzárkóztatásra szoruló gyerekeket is. Rendszeresen készít fel tanulókat országos, megyei és
helyi szavaló-és prózamondó, versenyekre. Számos alkalommal értek el diákjai mese-és prózamondó,
népdaléneklési és helyesírási versenyeken dobogós eredményeket. Munkafegyelme példás, tanítványai és
kollégái közvetlen egyénisége miatt szeretik és tisztelik.
7.A tanuló pszicho-pedagógiai jellemzése. Jellemezzen egy tanulót pszicho-pedagógiai szempontok
alapján!
Név, anya/apa neve, osztály, tanulmányi eredmény, testvérek, gyermekkori betegségek, családra vonatkozó
adatok, jövedelem, lakáshelyzet, családlátogatások összegzése. A tanuló jellemzése:
1. Testi fejlettsége, gondozottsága, egészségi állapota, szervi elváltozások, a testi fejlődés üteme, a tanuló
mozgása, káros szokásai, káros szenvedélyei, sportban való jártassága, a sport szeretete, milyen sportág at űz.
2. Érzelmi, akarati élete: vidám, szomorú, kiegyensúlyozott, változó hangulatú, érzékeny, dacos, agresszív,
durva, gátolt, szereplésre vágyik, visszahúzódó, befelé forduló, szorongó, félénk. Családhoz, testvéreihez,
osztálytársaihoz fűződő érzelmi kapcsolatai. Akarati jellemzők: kitartó, befolyásolható, gyenge. Önfegyelme
megfelelő-fegyelmezetlen-labilis-stabil. Esztétikai érzelmek: szép, tiszta, rendezett, jó. Erkölcsi érzelmek:
becsület, tisztesség, jóság, megértés.
3. Figyelme: kitartó, önkéntelen, szándékos, akaratlagos, változó, koncentrált, dekoncentrált.
Megfigyelőképessége: alapos, pontos, változó, felületes, pontatlan. Emlékezete: jó, megbízható, rossz, részleges,
vizuális.
4. Játék, munka, tanulás: Játékválasztás, játékeszközök használata, játék közbeni magatartása, önállóság,
kezdeményezőkészség, társakhoz való alkalmazkodás, szabályok betartása, játékban kitartó, elmélyed, gyakran
változtatja. Önkiszolgáló munkája: egyszerű munkafolyamatokat (takarítás, ásás, stb.) szívesen végez,
öltözködése, tanszerei, otthoni munkája. Tanulmányi munkája: iskolai tanulmányi munkához való viszonya: jó,
közömbös, változó, rossz, teljesen elutasító. Tanulásban való együttműködése: változó, aktív, passzív,
feladatokat önként vállal, biztatni kell, csoportban dolgozik.
5. Beszédkészség, beszédfejlettség: beszédtechnikája, beszédtagoltsága, artikulációja. Beszéd érthetősége:
lassú, átlagos, gyors, hadar, beszédhibás. Beszédhibák: pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás, hadarás.
Gondolatainak kifejezése: pontos, világos, választékos, vagy ezek ellenkezője. Beszédkultúrája: használ-e durva
kifejezéseket, zsargont, stb.
6. Értelmi képesség, gondolkodás: tapasztalatai, ismeretei gazdagok, átlagosak, szegények. Dolgok,
jelenségek közötti összefüggéseket felismeri-nehezen ismeri fel-nem ismeri fel. Következtetései: logikusak,
általában logikusak, nem logikusak, gondolkodása logikus-nem logikus. Érdeklődési köre: tág, sokirányú,
beszűkült, egy területre korlátozódik.

64
 7. Osztályközösségen belüli magatartása: visszahúzódó, kisebb közösségekben érzi jól magát, barátkozó,
barátválasztás kritériumai, kortárscsoportokhoz vonzódik, a közösség szabályait betartja, részben tartja be.
Közösségben kezdeményező, felelősséget érez társaiért, egyéni-közösségi érdekek egyeztetése
8. Érdeklődése: legjellemzőbb érdeklődési köre, speciális képességei, kézügyessége, szervezőkészsége, sport-
zene-képzőművészet stb. érdeklődési területei. Pályaválasztási érdeklődése, pályák utáni vágyódása,
elképzelései.
8. Az osztály pszicho-pedagógiai jellemzése. Jellemezzen egy osztályt pszicho-pedagógiai szempontok
alapján
Pl. mikor az osztályfőnök meg akarja érteni a rejtett kapcsolatokat a csoportban. Eszközök: osztálynaplók,
statisztikák elemzése, írott és szóbeli interjúk az osztályt tanító pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal,
szociometriai vizsgálat.A komplex helyzetfeltárás szempontjai a következők:
1. A szűkebb társadalmi környezet jellemzőinek feltérképezése: szociális állapot, az iskolázás helyzete az
adott településen, a lakosság iskoláztatás iránti igénye, a helyi önkormányzat oktatáspolitikája, ennek hatása az
adott iskolára stb.;
2. Az adott intézmény jellemzői: pedagógiai programja, írott és íratlan szabályai, ethosza, rejtett tanterve,
működési feltételei, szakmai kondíciói stb.;
3. Az osztály előélete (pozíciója, hírneve az iskolában, tanulmányi eredményének alakulása, a csoport
alakulásának története stb.), aktuális komplex struktúrája, amely az objektív adottságok (nemek, életkor, szociális
helyzet, egészségi állapot stb.) szerinti összetételből, a pedagógiai értékelés által tükrözött szerkezetből, valamint
az informális kapcsolatrendszerből, az osztályon belüli tekintélyhierarchiából és szociális szerepekből tevődik
össze. Bemutathatjuk a diákok számát, családi helyzetét, szülők problémáit, foglalkozását és iskolázottságát.
Tanulmányi átlageredmény, iskolán belüli hírnév, mulasztások/hiányzások, kitűnő tanulók, problémás gyerekek,
legnépszerűbb gyerek, ellentétek közöttük. Elvégzendő feladatok, következtetések levonása.
9. Rejtett hálózat a csoportban, szociometriai pozíciók bemutatása. Tanári prevenciós és intervenciós
lehetőségek a tanuló iskolai szociometriai helyzetének befolyásolására. Magyarázza konkrét hozott példán!
Szociometria által kideríthető pl. ki kivel van kapcsolatban, milyen klikkek és párok vannak, kik vannak
periférián, ki a legnépszerűbb diák (kinek van legtöbb kapcsolata), ki az osztály középpontja. Valamint az is,
hogy ki miben jó, mi a funkciója a csoportban, esetleg miben tehetséges. Kinek kivel vannak konfliktusai.
Amire oda kell figyelni: peremhelyzetűek, magányosok, klikkek.
Intervenciós lehetőségek: vezetők kiválasztása, új tanuló helyzete, csoportmunka / projektmunka tervezése,
ültetési rend.
10. A serdülőkori deviancia pszichológiai okainak elemzése és megoldásainak, kezelésének pedagógiai
lehetőségei.
Deviancia – az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés. Tág fogalom. Nem csak egyes
embereket jellemezhet, hanem egész csoportokat. Fő típusai: bűnözés, alkoholizmus, narkománia, öngyilkosság
és a nem organikus mentális betegségek.
A serdülők viselkedésének minősítése leggyakrabban a családból, illetve az intézményekbõl ered. Az
iskoláskorban (serdülőkorban) megjelenő számtalan zavar kezelésére minden bizonnyal az iskolák nincsenek
felkészülve.
Alkoholizmus akkor válik veszélyessé, amikor a fiatal a belső feszültségtől való szabadulás eszközének
választja az italozást. Természetesen a valódi okokat a fiatal közvetlen társadalmi környezetében kell keresni. A
leggyakoribb a szülő-gyermek kapcsolat ridegsége, a szülők halála, brutális nevelés, deviáns minta a családban,
betegség, válás stb.
A kábítószer-szenvedély okai hasonlóak, mint az alkoholizmusnál említett okok. Kialakulásukban tehát
környezeti tényezők és személyiségvonások játszanak szerepet. az értékrendek felbomlása mellett nehezen
találják meg valódi énjüket, helyüket a világban. Az is előfordul, hogy a társas együttlét, a csoporthoz tartozás
élménye arra készteti a nem drogfogyasztót, hogy tegyen egy-két kísérletet kíváncsiságból.
A játékszenvedély kialakulásának több oka is lehet. csökkent szerotoninaktivitás-szint esetén nagyobb az
impulzivitás és a kockázatvállalás, személyiségvonások, amelyek szerepet játszanak a játékszenvedély esetén.
Dohányzás serdülőkorúaknál jelentősen növekszik a nikotinfogyasztás, és itt már a vágy és a megszokás áll a
viselkedés hátterében. Fontos szerepe lehet a szülők és a közvetlen környezet mintájának, a reklámoknak és
általában a médiának.
Az öngyilkosság - önkárosító deviáns viselkedés a valódi okok a serdülők mély érzelmi
megrázkódtatásaiban, a szűkebb és tágabb közösségekben elszenvedett kudarcaiban vagy szerepkonfliktusaiban
rejlenek. Az öngyilkos fiatalok nagy része széthullott családból származik.
65
 11. Határozza meg, hogy melyik típusú motivációhoz sorolhatóak az alábbi vonzalmak, kívánságok,
érdekelődések és meggyőződések megnyilvánulásai:
A) T. Viktor munkás egészségi állapota miatt gyógyüdülői beutalót kért. Extrinzik motivációnak
B) Az első tavaszi mennydörgést hallva, a gyerekek hamar elcsendesedtek az osztályban. Extrinzik
motivációnak
C) Az új anyag elmagyarázásakor a tanárok gyakran használnak szemléltető eszközöket, színes példákat, nem
várt kérdéseket tesznek fel az osztálynak. Ezek a módszerek, rendszerint azt a célt szolgálják, hogy aktivizálják a
tanulók értelmi tevékenységét és a kívánt eredményeket hozzák.  intrinzik motiváció
D) Kati nemcsak a tanulásban volt szorgalmas és aktív, hanem az iskola életében is. A kislány szavait tettek
követték. Bátran bírálta a legjobb barátnőjét a magatartási szabályok megsértéséért, soha nem hozott
meggondolatlan döntéseket, elsőként nyújtott segítséget barátainak.  intrinzik motivációk
Extrinzik (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy más külső
tényezőjátszik szerepet.
Intrinzik (önjutalmazó) motiváció: a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő öröm.
 12. Egy diáklány többször elégedetlenségét fejezte ki az irodalom tanárnő óráival kapcsolatban: először
csak csínytevések formájában – gémkapocs kilövésével, másik alkalommal, a tanár figyelmeztetésére
válaszolva, pimaszul azt mondta, hogy unatkozik az órán; történt olyan is, hogy értelmetlen válaszokat
adott. Végül nyíltan megmondta: „A párhuzamos osztályban a tanár sok érdekes dolgot mesél, a mi
osztályunkban unalmasak az irodalomórák”. Miként, milyen módszerekkel oldaná meg a felmerült
helyzetet?
A serdülőkori deviáns viselkedés egyik példája lehet ez. Problémás gyerek kategória. A stressz okainak
felkutatása kell. Megoldásként a tanárnak fegyelmezési eszközöket kell alkalmaznia a diáklánnyal szemben,
esetleg a családon belül keresni az okokat. Beszélni a szülőkkel, más pedagógusokkal a lány viselkedéséről.
Talán érdemes lenne a tanítási módszereken is változtatni, ha tényleg unalmas a tanár által tartott óra. Új
technikákat, színesebb szemléltetőket, figyelemfelkeltőbb eszközöket használni, amik jobban motiválják az egész
osztályt.
13. Az osztályt új kémia tanárnő tanítja. Már két hét múlva az egyik legjobb diáklánynak, „a stabil
jeles tanulónak”, kategorikusan kijelentette: „Négyesnél jobb jegyet nálam nem kapsz”. És valóban, a
tanuló naplójában nem csak négyesek, de hármasok is megjelentek... És egyáltalán nem azért, mert a
tanárnő igazságtalanul bánt volna vele: a kislány csupán elvesztette a kémia iránti érdeklődését. Mi okozta
a diáklány frusztráltságát (reményei, tervei összeomlását/csalódottságát)? Milyen megoldási javaslattal
állna elő egy hasonló iskolai szituációban?
A diáklány azért vesztette el a motivációját, mert a tanár kijelentette, hogy nem kaphat négyesnél jobb
jegyet s ezáltal úgy érezheti, hogy nem számít mennyi energiát fektet bele, úgy sem érdemel jobbat mint a
négyes. Természetesen minél érettebbé válik egy diák annál inkább tudja, hogy a jegy nem számít pld:
felsőoktatásban ott már tudja, hogy nem a jegyért tanulunk, hanem saját magunk részére, viszont az iskolában a
jegy a mérvadó és az mutatja egy diáknak mit is ért a sok fáradozása, a jegy a fáradozásainak gyümölcse és ez az,
amit a tanár elvett a diáktól.
A megoldás ebben az esetbe annyi lehet, hogy a tanárral ezt átbeszélni, hogy ezzel elveszi a gyerektől a
motivációt és úgy érezheti a gyerek, hogy már csak azért sem kaphat jegyet (minden ok nélkül úgy érezheti, hogy
a tanár talán nem szereti, még ha ez nem is így van) A 12-es rendszert azért találták ki, hogy használják őket,
hogy a diák részére egy mutató legyen, mert lehet az a diák egy géniusz és megérdemli azt, hogy kitűnő
bizonyítványa legyen. Vagy a tanár kitalálhat valami pluszt, hogy az, aki teljesíti, megkaphatja az ötöst és így
akár még növelheti is a diák motivációját.
14. Nevezze meg, majd magyarázza azokat az egyéni nevelési befolyásolási technikákat, amelyekkel
leggyakrabban lehet találkozni a felsőfokú oktatási intézmények oktatóinak munkájában!
A befolyásolás kommunikációs formái:
- parancs és utasítás: pl. Oldd meg a feladatot! – annyira nem jellemző a felsőoktatásra, mivel a hallgatók és
az oktatók nincsenek olyan szinten alá-fölérendelt viszonyban, mint a középfokú oktatásban.
- alku: pl. Ha kiselőadást tartasz, javíthatsz a jegyeden. – a felek egyenlő eséllyel képviselik magukat,
igyekszenek engedményekre rávenni a partnert, ez inkább jellemző.
- vita: pl. vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat. - problémamegoldásra törekszik,
tudományos vitákban az igazság megállapítása a cél, alkalmazzák az órákon, saját véleményünket tárgyalhatjuk
meg.
- elfogadás: pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása. – egyirányú, ez is jellemző.
66
 - meggyőzés: a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével próbál másokat
valamilyen belátásra bírni. A tanári kommunikáció ebben az esetben meggyőzés kialakítására, megerősítésére
vagy megváltoztatására irányul. Ez általában hosszadalmas folyamat.
A meggyőzést feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek
segítségével törekszik a pedagógus a tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is.
A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és nem válogat az
eszközökben. A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja – belsőjévé teszi – a megismert tényeket,
dolgokat, tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közötti pozitív érzelmi kapcsolat.
Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék, a manipuláció. A
manipuláció az emberi kapcsolatoknak az a formája, amikor az egyik fél a másikat eszközként használja saját
céljainak elérésére, saját szükségleteinek kielégítésére. Ezt azonban nem erőszakkal éri el, hanem megfelelő
érveléssel – saját érdekét közös érdekként vagy a másik érdekeként tünteti fel. Legcélravezetőbb, ha nem
rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát, ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit,
beállítódását.
15. Dolgozza ki saját „nevelési modelljét” és magyarázza meg annak tartalmát!
Az én nevelési modellem a 2 közé próbál illeszkedni, hogy megtalálja az arany középutat: Kölcsönös
megegyezésen alapuló nevelési modell.
A gyerek és a szülő megállapodnak, mit várnak el egymástól. A 2 fél egyenrangú és azt hajtja végre, ami
mindkettejük érdekét szolgálja. Pl. a gyereknek szüksége van a barátokra, a társakkal való időtöltésre, de a szülő
figyelmezteti, hogy este 9 előtt érjen haza és ne keveredjen bajba, ne dohányozzon stb. Ha megszegi a
feltételeket, akkor büntetés: pl. zsebpénz levonása, szobafogság, de semmiképp sem agresszió. Fontos a
kölcsönös tisztelet, főleg a gyerek részéről. Barátságos légkör a családban, az agressziót el kell kerülni. Kreatív
és intelligens gyerek nevelése a cél, aki képes megkülönböztetni a jót a rossztól, a megengedhetőt a tilostól.
Ezáltal a gyerek nem lesz túl ráutalva a szülőre, de mégis lelkiismeretes felnőtt válik belőle. (hasonlít az
demokratikus nevelési stílushoz).
A bizalomra és szeretetre épül a szülő-gyerek kapcsolat. A szülőnek tisztában kell lennie gyereke életével,
problémáival, társas kapcsolataival annak érdekében, hogy ez működjön. Nem lehetnek titkok, rá kell venni a
gyereket, hogy megbízzon bennünk és ne féljen elmondani, ha valami gond van, inkább beszélje meg velünk,
mert tudja, hogy megértjük majd.

67