N

jl
i-
!;■

\
Í' l V

tik;: i. \
1
rat<!(. l i i 1
! :V 1
 3 M - 3 2 .

’ Ííd ^ y JSU- f*./\ly*~ m.<í**L / . ‘. ^.-.. <. *Ú.fi*. -/míj

l, fr,yC~ ) " < X~ í£ .

V» /f*i .. — v-*»* f (&*/%-'

y ►_ y Z M t A i * “ A £& +~S. L > .íty /SY>.

| 5- (4 ^ ^ . ,W ő 2 * U y . /# VS\

;CT-.^yc* * 5 ^ '/ Í<— «- e~^rU ~~ -tí+ .....^

4s*/Cl - / 8^-*?*
N
y
g
a
B
ritn
p
olá
a
k
tm
n
y
iröv
d
előa
á
s K
olsvá
ryM
ik
lós A G Y

I BRITTANNIA I
POLGÁRI ALKOTMÁNNYAINAK |H

RÖVI D E L Ő A D Á S A |H

I 1| f 1
fl
W ^fódo4\r~L+tj ,J
l B LT D Á N N ■

I a’ magyar k ir á l y i egyetem ’ betííivel

I 18 5 5.
 E L Ő S Z O.

A történetekbűl láthatn i, mikép ke­

letkeztek az eggyes nemzetek, minő in­
tézeteket tettek külső és belső bátor­
ságok* fentartására, mennyire gyarapí­
tották országjokat, aJ nemzeti vagyont,
minő előmeneteleket tettek a* tudomá­
nyokban, és mesterségekben. — T ör-
vénnyeik jobb vagy bal erkölcseikre,
boldog vagy boldogtalan állapottyok-
ra, a* nemzeti lélekre, ’s erőre mutatnak.
Üres óráimban Nagy Brittánniának
történeteit, Js polgári alkotmánnyait rö­
vidfoglalatba írtam öszve, hogy e' nagy
Nemzet’ intézeteiből, a’ mit édes Hazánk’
bátorságára, boldogiltására, örökösitté-
sére, jónak találunk, mi-is fordíthassuk.
Nagy Brittánnia’ történeteit később,
most polgári alkotmánnyainak rövid
foglalattyát, teszem aJhaza5oltárára. —
A z Olvasók a’ munka5 érdemét a5 jó
szándékhoz mérjék.

írtam Fehruarius’ 25kén 1835.

 BÉVEZETÉS.

V é l e ízületnek az emberrel az ö fzemélyes

jussai. — Több nemzetségek állattak öfzve azok­
nak megőrzésére. — Polgári társaságot fzerzet-
te k , mellynek fő czéllya v o lt, az egésznek
ú g y , mint az eggyes tagoknak fzemélyeik, és
vagyonnyaik iránt bátorságot eszközleni. — A’
külsőt fegyverrel, a’ belsőt törvényekkel efz-
közlötték. —
A ’ törvényeknek bizonyos alapjoknak kell
lenni, melly a’ törvényhozó, végrehajtó, és
birói hatalmat, a’ Fejedelem és a’ nép között
elhatározza, a’ polgári fzabadságot megállapít-
tsa. —
Angliába a’ Magna Charta alapja a’ polgá­
ri alkotmánynak, melly fzerént a’ törvényho­
zó hatalom a’ Parlamentumot, végrehajtó a’
Fejedelmet, birói az Ítélő fzékeket illeti: —
A ’ polgári fzabadság pedig áll a’ tulajdonnak
fzabad hafználásábúl, fzemélyes bátorságból,
és a’ fzabad cselekedetekbül, mennyire azok a’
törvényekkel nem ellenkeznek. —
A ’ tulajdonsági jusbúl ered, hogy még a’
Király sem vehet-el semmit is az ö jobbágya-
 6

túl, a’ mi annak birtokába vagyon, hanem azt,

a’ mi a’ külső, és belső bátorság fentartására
szükséges, a’ nép képviseloitúl kéri, és csak
azoknak megegyezésével léfzen törvényessé az
adó. — Ez lég főbb eszköze a’ fzabadságnak,
mivel általa a’ nemzet a’ külső, és belső bá­
torságára való ügyeletit fentartya, és több
viíTza éléseket megelőz. —
A ’ Királytól függ ugyan a’ bírák kinevezé­
se , de azok itélettyeik iránt egyedül az Isten­
nek tartoznak felelettel, ’s hivatallyokat csak
bűnökért vefzhetik-el.— A ’ bírák sem terjefzt-
hetik-ki hatalmokat, mert a’ törvények ízoros
értelme fzerént tartoznak ítélni, ’ s nyílván
tartatván a’ bíróság , a’ köz vélemény , az es­
küiteknek hűsége, őket a’ törvények korláti
között tarttyák. —
Ezen értekezésnek tehát tárgyai lefznek,
A ’ Magna Charta, a polgári fzabadság le­
vele , a’ parlamentomi nagy tanács , annak
ta g ja i, a’ bírák, és tisztviselők. —

A* M a g n a Chartánál.

Hajdan a’ fejedelmek dicsőségeket a’ vitéz­

ségben keresték. — Minden ok nélkül táborba
fzállottak. Fegyveresekkel, erőltetett adóval
zsarolták a’ népet. — Önkényes uralkodásra
vágyódtak. — Illy törvénytelen eröfzakra talál­
ni Angliába János uralkodásáig. Laugton az
Orfzág’ Prímása több Bárókkal megintették a*
Fejedelmet, hogy ősi fzabadságaikat királyi le-
 7

vél által erösíttené-meg, a’ viflzaéléseket pe­

dig törlené-el.— Elsőben ellenkezett kérések­
kel ; de látván a’ belső háborgásnak parazsát
1215. a’ Magna Chartát, a’ vadászati viflzaélé-
seknek eltörlésére; Chartert o f the Forrest ;
és eggy másik Chartát-is alá írtt:
Fő ponttyai ezekbül állanak,
lször. Az Anya szent eggyháznak jussait ésfza-
badságait, úgy az eggyháziaknak szabad válasz­
tását megerősítette. — 2szor. A ’ F ejedelmek
önkényes adót szedtek ezen név alatt R eliefs,
az árváknak jószágait a’ többet ígérőknek ha-
fzonbérbe adták , ezeknek, és az özvegyeknek
kiházasittásáért nagy summákat vettek; a’ Ma­
gna Charta ezen viflzaéléseket eltörlötte, —
a’ régi adót elhatározta, úgy azt is , hogy a*
Bárók árváinak javaiból mértékletes kafznot ve­
hessen a’ Király ; leányaik , és özvegyeik a’ fér-
hez menésre ne kénfzeríttessenek, az özvegyek
törvényes bírtokjokat megtartsák. — 3szor. El­
határoztatott, melly esetekbe kivánhassanak a’
Fejedelmek segítséget a’ néptül a’ Parlamentum
béfolyása nélkül: t. i. ha fogságba esne, öre­
gebb fiát vitéznek nevezi; öregebb leányát férhez
adgya; ezen esetekendiivül pedig adót soha se
követelhessen az Érsekeknek, Püspököknek,
Báróknak, Grófoknak, Fegyvereseknek meg-
eggyezése nélkül, és hogy amazok fejenként, az
utolsók a’ SheriíFek által negyven nappal előbb
a’ nagy tanácsba meghívatassanak. — 4szcr. A ’
Király az ö birájival járta az orfzágot, és a’ po­
rokét elitélte. — Ez sok alkalmatlansággal volt
 8

eggybe csatolva; a’ Magna Charta azt rendelte,

h°gy essy polgári bíróság Court o f Common
Pleas Vestminsterbe állandósan tartsa üléseit;
a’ királyi: Kinga C ourt, és a’ Kincs Tárnoki
Bíróságok pedig a’ bún, és fzámadási porokét
itéllyék-el. — 5fzör. Az igazság kifzolgáltatása
tekéntetébiil az rendeltetett, hogy senki törvé­
nyes tudomány nélkül birónak (Constablénak,
Scheriffnek, és birói tifztviselönek) ne válafz-
tasson; a’ ScherilFek , Constablék, Coronerek
senkit törvényes ok nélkül meg ne itéllyenek;
és hogy a’ járó bíróságok minden megyébe
négyfzer efztendő által birói fzékeket (Assise)
tartsanak. Ezekhez két biró küldessék, kik a’
megyébe válafztandó négy Nemesekkel vizsgá­
lat alá vegyék D arrain presentrnent, vagy is,
ki volt az utolsó plébánosnak kinevezője: mórt
<1 aucastert: ha az utolsó birtokos urasági,
vagy fzolgálati jussal birta-e földgyét; növel
disscisint, ha valaki nem üzettetett-e ki igaz­
ságtalanul birtokából. — 6fzor. A’ fzemélyes
bátorságra nézve az rendeltetett, hogy a’ K i-
, rály senki jussát, igazát árúba ne bocsássa,
ne akadáloztassa; — senkit bé ne fogattasson,
javaitól meg ne foflzon, még az Ö sorsosai által
a’ hazai törvények fzerént meg nem Ítéltetik. —
7fzer. Szokásba volt, hogy a’ királyi lakás vagy
utazása körébe lévő birtokosoktól a’ királyi
udvar tartására minden nemű eleség , barmai
fzámára gabona, és fzüleség fzedetett öfzve,
lovak, fzekerek foglaltattak-le. — Ezeknek árát,
és mennyiségét a’ Király tifzttyei határozták-el,
 9

Purvejance. Ebbiil sok vilTzaélések táraodtak.

A ’ Magna Charta azt határozta, hogy se elesé-
g e t, se fzüleséget tifzttyei a’ Király fzámára
ne fzedhessenek, ha csak tüstént árokat le nem
fizetik; úgy fzinte senkinek marhái, fzekerei le
ne foglaltassanak a’ királyi fzolgálatra, a’ tu­
lajdonosnak megeggyezése nélkül. — 8fzor. A*
helységek, kikötő helyek fzabadságai megujji-
tattak. — 9fzer. A ’ inértékekj egéfz orfzágban
eggyenlökké tétettek, a’ külső kereskedőknek
megengedtetett, hogy az orfzágban béjöhesse­
nek , és ismét fzabadon viíTza térhessenek. —
Háborús időkbe még is letartóztathattak, még
ki nem tudódott, ha nem esett-e sérelmek az
Anglus kereskedőknek azon orfzágba, hon-
nand a’ letartóztatott kereskedők jöttek. —
lOfzer. Megengedtelett, hogy békesség idejébe
fzabad légyen minden Anglusnak az orfzágbúl
kimenni , és ismét viíTza térni.— llfzer. A’ va~
dáfzat, melly a’ Királynak tulajdon jussa volt,
az egéfz orfzágra kiterjefztetett. Kemény bünte­
tések érték azokat, kik a’ vadat elejtették.—
Az új Charta mind a’ just, mind a’ viflzaélé-
seket módosította, a’ vilTzaélések orvoslására
eggy Biztosság neveztetett.— l2fzer. A ’ többi
czikkelyei a’ két Chartának eggyes esetekre ter­
jednek. Minden fzabadságok, mellyek a’ Bárók­
nak, és Nemeseknek| adattak, ki térjefztettek a’
Bárók, és Nemesek fegyveresseikre , és egyéb
fzabadosokra is; a’ fzolgákrúl emlékezet nem
tétetett. —
 10

Ezen Magna Charta harmadik Henrik ál­

tal megerősítetek illy hozzátétellel-, hogy az
özvegyek férjeik jófzágainak harmadát özvegyi
üléskép tartsák-meg; a’ fegyveresek ősi javai­
kat csak annyira adhassák-el, hogy a’ tábori
terheknek viselésére elegendők legyenek; a’
fekvő jofzágokat holt kezek meg ne vehessék;
a’ megyebéli gyűlések esztendőt által eggyfzer
tartassanak, a’ kezességek megvizsgálása pedig
efztendönként fz. Mihály napkor történnyen.-
E’ ízerént a’ Magna Charta mái napon is meg
vagyon. —
Első Eduárd 1295. orfzág gyűlést tartván,
Leichester G ró f, és Ministernek javallására a’
népesebb helység és várbélieket is a’ nagy ta­
nácsba meghívatta. — Ezek a’ Parlamentum
tagjaival eggyesülve azt határozták-el, hogy a’
Király , és annak örökösi senkit adó alá ne ves­
senek az Érsekek, Püspökök, G rófok, Bárók ,
nemesek, polgárok , és egyéb fzabadosok meg-
eggyezése nélkül. — A’ Purvejanci törvények
megujjíttattak; a’ királyi parancsolatok , m ely-
lyek a’ törvények ellenébe tétettenek, mint
valótalanoknak, és foganatlanoknak tekéntetni
rendeltettek. —
Harmadik Eduárd a’ béke birákra bízta
mind azon sérelmeknek elintézését, mellyek a*
Purvejance iránt támadtak; de mivel ezek is
csak emberekből állottak , és a’ királyi lisztek
tekintetiért sok vifízaéléseket állal néztek, a’
rendeléseknek nem lett foganattya, még má­
sodik Károly alatt ezen fzokás végkép el nem
 11

töröltetett. — Az adó követelése ismét az o r-

fzág gyűlésén kívül fzokásba jött; most meg-
újítattak mind azon törvények, mellyek az
adó követelését az orfzág gyűlésén kívül tilal—
mazák. — Az igazság kifzolgáltalásában több­
féle viíTzaélések estek; Eduárd a’ bírák fizeté­
seit megjavétotta, kemény büntetéseket rendeltt
azok ellen, kik hivatalsaikkal vifiza élynének.—
Noha a’ fent álló törvények fzerént az orfzág
sérelmeinek minden orfzág gyűlésen orvoslást
fzerezni kelletett volna; de gyakran megesett,
hogy ezen kötelesség elmulafztatott; azért az
adó ajánlásához a’ sérelmeknek kiigazítása csa­
toltatok; és ennek következésébe az orfzág
gyűléseinek megtartása, bizonyos idő fzaka-
fzokba elrendeltetett. — Azonban ezen viflza-
élések mind addig meg nem fziintek, még az
ujjonczoknak, és adónak ajánlása efztendo le­
forgása után erejét nem vefztette. — Többfzör
megesett az, hogy a’ hazának legérdemessebb
férfiai a’ Magna Chartához tartván magokat, ’s a’
mi annak ellenébe rendeltetett, úgymint való-
talant, és foganatlant tekéntvén, a’ kormány
viíTzaélései ellen kikeltek: a’ végre hajtó hata­
lom pedig őket, mint engedetleneket béfogat-
ta , és gyakran Király sértéssel ,vagy *) Felonie-
vétkével vádoltattak. Harmadik Eduárd a’ fze-
mélyes fzabadság jussait vifiza állította, a’ K i-

*) Felonie fzármazik e’ két fzóbúl Fac : jófzág, lont

ára, értetődtek ezen fzóvul azon vétkek, mellyek
fő , ég jófzág elvéfztéscvel jártak.
rály sértés vétkét hét esetekre terjefztette:
lör. A ’ Király, Királyné, és a’ Korona örökössé
ellen eltökéllett, vagy incselkedésbe vett gyil­
kosságra. 2or. A ’ Királyné, Korona örökösné, ’s
a’ Király első leányának még fzeplöséttésére.
3or. A ’ külső ellenséggel való eggyetértésre. 4er.
A ’ királyi pöcsétnek, 5ör. A ’ honnyi pénznek
meghamisíttására. 6or. A ’ belső háborúnak fzer-
zoire, 7er. Némely királyi tifztviselök, ’s birák
gyilkosira, midőn azok hivatallyaikban járnak.
— Megujjíttattak a’ fzemély sértők ellen való
törvények, különösen azok, mellyek a’ Parla­
menterek fzeméllyeit őrzik. — Mind ezek nem
hafznállak, sott a’ M. Charta új sebet nyert a’
csillag bíróságnak, a’ királyi, eggykázi biztos­
ságoknak , hadi biróságoknak felállíttásával, ’s
ezen törvénytelen birói fzékek ítéleti által; úgy
fzinte a’ királyi hatalomnak mértékletlen ki­
tér jefztésével, az önkényes adókkal, a’ Parla-
mentumok’ elmellozésével.— Első Jakab Covel
Doctor által könyvet íratott a’ nemzeti jusok
ellen, ’s királyi hatalmát az Istentül fzármaz-
tatta.— Grófi, Bárói titulusokat ofztott pénz­
ért, pátenseket árultt; a’ törvényeket kénnyé
ízerént magyaráztatta, változtatta. — Első
Károly folytatta Jakab törvénytelenségeit, el­
tiltotta a’ fzabad fzollást, a’ parlamentaris tago­
kat béfogatta, eröfzakos költsönöket zsaroltt,
és azt hitették-el véle tanácsosi, hogy a’ Fejede­
lem csak a’ közönséges esetekben tartozik a’ tör­
vényeket megtartani, a’ rendkívül valókat a’
környülállásokhoz szabhattya. 2ik Jakab alatt
 13

Manmouthnak eröfzakos halála, Fevershamnak,

Jefferiásnak leírhatatlan kegyetlenségeik a’ pol­
gároknak fzemélyes, és vagyonbéli bátorságaikat
Izét fzaggatták. A ’ Magna Chartának sérelmeit
igyekezet a’ Parlamentum orvoslani. — Első
Károly alatt ama híres B ili, petition o f R ight
vétetett tanácskozás alá. — Az Udvar igyeke­
zet ezen Actát elmellözni, de a’ Lordok az ö ré-
fzén álIotLak, kik látván az alsó Parlamentum-
nak állandóságát, eggy függeléket kívántak a’
felíráshoz ragasztani, illy értelembe: Á ltal ad-
gyuk Felségednek alázatos kérésünket, nem csak
a’ mi J'zabadságainlnak megőrzése v ég ett, ha­
nem a f ö hatalom iránt való tifzteletbül,
melly Fölségednek adatott, hogy népei boldog­
ságát , bátorságát efzkózlené, ’s azokat sérthe-
tetlenül fen ta rta n á : Ezen függelék az alsó Há­
zat boflzúságra, kéréseiknek megújjíttására kisz-
tette , a’ minthogy a’ Bili a’ felső háznál is áltál-
ment, a’ Király pedig 1528 helybe hagyta. —
Mivel ezen Bili a’ legnevezetefsebb törvé­
nyek közé fzámíttathatik, foglalattya elő ada­
tik. —
Fejedelmi urunknak, Királyunknak mi eggy-
házi, és világi Lordok , és a’ Páriáméntumba
egybe jött községek alázatosan előterjefzttyük :
lör. Hogy első Eduárd alatt hozatott törvény:
de tellagio non concedendo, azt rendeli, hogy
tellaget, acciset, adót a’ K irály, vagy örökösi
ne követellyenek az Érsekek, Püspökök, Gró­
fok, Bárok, Vitézek , polgárok, és ezen orfzág
fzabados jobbágyi megeggyezése nélkül. —
 14

2or. Harmadik Eduárdnak 25 efzlendőbéli orfzág-

lása alatt az rendeltetett, hogy senki se kinfze-
réttethessék a’ Királynak költsönt adni, mivel ez
az okossággal, és az orfzág fzabadságával ellen­
kezik. 3or. Az Orfzágnak több törvénnyel gon­
doskodtak arrúl, hogy senki adóval, vámok­
kal , H enevolem e-\el, ’s hasonló követelésekkel
ne terhelytessék. 4er. Mivel a’ rendelések, és
törvények által Fölségednek jobbágyi olly fza-
badságokban örökösödtek, mellyek fzerént ők
semmi taxa, tellage, adó, és ezekhez hasonló
terhek alá a’Parlamentum meg eggyezése nélkül
ne vettethetnének: mégis 5ör. Mind ezekre nem
figyelmezvén, rövid idő alatt olly rendelések
érkeztek a’ Commissariusokhoz, hogy Fölséged­
nek népe külömbféle helyeken öfzve gyiijtes-
sék, tölök költsön követeltessék, ’s kik vonya-
kodnának , H itre fzoríttassanak; ezekből némel-
lyek a’ belső titkos tanács elejbe állíttattak,
mások béfogattak, és kiilömbfélekép nyugha-
tatlaníttattak. Hasonló adók vettettek a’ me­
gyebéliekre , több Grófságokban a’ gouverneu-
rek, azoknak helytartói, béke bírák, és má­
sok által, Fölségednek, vagya’ belso titkos ta­
nács parancsára az ország törvénnyének , ’s fza-
bad fzokások’ ellenébe. 6or. Az Anglus szabad­
ságnak’ nagy Levele által az rendeltetett, hogy
senki a’ szabad jobbágyok közül le -n e tartoz­
tassák , fogságba ne tetessék, javaitól megne
fofztassék, a’ községbül kineveltessék a’ Törvé­
nyek megítélése nélkül, 7er. Harmadik Eduárd
2Őik efztendöbéli országlása alatt elhatározta-
 15

tolt, hogy a’ Parlamentum parancsára senki akár

minü értékű, és sorsbéli légyen, az orfzágbúl
kineliltassék , megne fogattassék, ölettessék,
számkivettessék, minekelötte a’ törvény uttyán
megnem halgatlatnék. 8or. Mind ezekre nem li-
gyelmezvén, Fölségednek némelly jobbágyi ok-
nélkül megfogattak , ’s midőn a’ Habeas corpusi
királyi parancsolat a’ Biróságnak bémutattatott,
a’ tömlöcz Öröknek meghagyatott, hogy a’ béfoga-
tásnak okát adnák; akkor egyébb véd nem ada­
tott elő , hanem hogy Fölséged rendelése kö­
vetkezésébe estek a’ foglok őrizet alá. 9er. Ka­
tonák , és tengeri fzolgák a’ grófságokba bého-
zattak, ’s a’ lakósok’ házaikba béfzállíttattak
ezen orfzágnak törvényei, és fzokásai ellen.
lOer. Noha 3dik Eduárd orfzáglásának 25 efz-
tendejébe tartatott Parlamentum’ jóvá hagyása
mellett az rendeltett, hogy senki halálra ne
ítélytessék , míg a’ törvények , és bévett fzoká-
sok fzerént megnem ítéltetik, sött a’ gonofz-
tévöt is a’ gyakorlott procedúrák fzerint kelle­
ne kihalgatni, ’s büntetni; mégis Fölségednek
nagy pöcséttye alatt némellyek biztosíttattak,
hogy a’ katonai törvények, és szokások szerént
a’ bévádoltt felek itélytessenek-m eg; holott
lle r . Ha ugyan azon vétkesek a’ halált megér-
demlették, a’ hazai törvények fzerént fzinte
büntetéseket elvették volna; midőn némellyek
érdemlett büntetéseket a’ katonai törvények
szerént kikerülték. 12. Kérjük tehát Fölsége-
d et, hogy ezentúl egyébb adományra, benevo-
lencere, taxára vagy egyébb adóra ne kénfze-
 16

ríttessünk, mint azokra , mellyek a’ Páriámén—

tumban megállapítanak, és senki feleletre, es­
kü vésre , fogságra ne kénfzeríttessék, a’ ki a’
törvénytelen adókat, kölcsönöket megtagadná.
— A ’ katonák viífza hivatassanak, a’ lakoso­
kat ne nyughatatlanitsák, a’ katonai bíróság el­
töröltessék. •— Kéréseinket a’ hazai törvénye­
ken, statútumain alapollyúk, esedezvén Fölséged
előtt, hogy a’ történtekbül következések ne
vonyatassanak, tifztviselöit pedig oda utasítta-
ni méltoztasson, hogy a’ hasonló esetekbe az
orfzág törvénnyeihez, és statútumaihoz magokat
alkalmaztassák, Fölségednek tifzteletére, az o r-
fzágnak javára. St. 17. C. 14. Caroli I.
Első Károlynak orfzáglását sok vifzontagsá-
gok kö í"tték. — A’ bégyökerezett bizodalmat-
lanság a’ fzerencsétlen Fejedelmet halálra, az
orfzágot belső háborúkra vezette. — Második
K ároly alatt 1679. a’ Habeas Corpus Bili mind
e’ két háztól elfogadtatott, ’ s a’ Király által is
megerösíttetett. — Ezen Bili habeas corpusnak
azért neveztetik, mivel ezen híres Acta azzal
kezdődik: Habeas Corpus ad subjiciendum, ’s azt
efzközlötte , hogy a’ vádat tüstént a’ Biró elejbe
kelletik adni, ki a’ vádoltat vagy elerefztheti,
vagy megitélyheti. — E’ végett a’ királyi birák
fzoktak adni V r itte t, parancsolatot. Fö czik-
kelyei ezelbül állanak: Ifzör. Idő határ rendelte­
tett , melly alatt a’ vádoltat a’ biró elejbe állít—
tani kelletik, és ezen időhatár 20 napnál to­
vábbra ki nem terjedhet. 2fzor. Ha a’ felvigyázó,
vagy tömlötzőr jelentést nem tennének a’ pa-
 17

rancsolat végre hajtása iránt, vagy a’ befogott

képviselőinek hat óra lefolyta után ki nem ad­
nák a’ béfogató parancsolatnak okait, vagy ha
a rab eggyik helyről a’ másikra hurtzoltatnék;
az Actába elöízámító eseteken kívül, elsőbb
fzáz, másodfzor kétfzáz forintra ítélytessenek,
a’ pénz a’ megsértett felet illesse, azon feliül
a’ sértők hivatalijaikat vefzejtsék - el. 5or. Ha
valaki a’ Habeas corpus által fzabadon botsát-
tatik, többé azon vádért meg-nem fogattatha-
tik öt fzáz font büntetés alatt. 4er. Ha valaki
pártütés vagy felonie-ért béfogattatnék, ’s azt
kívánna, hogy a’ törvénykezés első hetibe,
vagy az öífzve ülésének első napjain megitély-
tessék, vagy kezességre kierefztessék, azt tőle
megtagadni nem lehet, ha tsak a’ Kii yi JBi—
zonyságak elő nem állíttathatnának; de ez eset-
re-is a’ második törvénykezés idő szakaűzába
Ötét vagy megítélyni, vagy hallafztás nélkül el­
bocsátani keli. 5öi\ Ha a’ 12 FÖbirák, vagy a’
Lord Cancellar (Királyi írnok) a’ W rit: Habeas
corpust ki nem adnák, 500 forintra büntetes­
senek , a’ pénz a’ sértett felet illetvén. — 6or.
Senki az Anglusok közül mint fogol Scotiaba,
Yrlandiába, Jerseybe, Guerseybe ne vitessék,
vagy az orfzágnak egyébb tartománnyiba a’ ten­
geren túl, külömben a’ cselekvő 500 forintra
büntetetik, ’s becsületét vefzejtse, praemunir
*) biintétésébe essék, a’ nélkül hogy a’ Király *)

*) Praemunir , vagy praemoneri facias ; büntetése

ö rök fogság, jofza'g elvesztése.
2
 18

megkegyelmezhessen annak, ki ezen törvény­

telenséget végbe vinné. —
Második Jakab figyelembe nem vette a’
törvények fzentségét, addig küfzködött népé­
vel , még életét futással mentette meg. — Or-
fzágát elhagyván, az orfzág, és a’ korona az
Oraniai Herezegnek és Herczenének adatott által
I689be, ésezenconventióhoz csatoltatott a’ tör­
vényeknek megállapíttása, mellyek irántáz előb­
bi Királyok alatt olly sok küfzkődések voltak.
Értelme ezen Parlamentaris eggyezésnek ezekre
terjed, lö r Törvénytelen cselekedet léfzen , ha
a’ Királyi hatalom a’ törvényeket felfüggefzti;
vagy a’ Parlamentum megegyezése nélkül tör­
vényeket tefz foganatba. 2or. A ’ törvényektől
valakit feloldozni, vagy azokat úgy végre haj-
tattni, mint legközelebb történtek, fzínte tör­
vénytelen cselekedet léfzen. Sor. A ’ meghatal­
mazott egyházi bíróságok, és e’hez hasonlók
vefzedelmesek, és törvénytelenek. 4. A ’ Parla­
mentum megegyezése nélkül a’ korona fzíiksé-
geire, ’s jussaira pénzeket felvenni hoíTzabb
időre, vagy máskép szedni bé azokat, mint a’
Parlamentumba elvégeztetett, törvénytelen cse-
lekedet léfzen. 5ör. A ’ jobbágyok jussai közé tar­
zik, hogy Fejedelmeknek könyörgő leveleket
nyújthassanak b é ; azért őket üldözőbe venni,
béfogattatni, törvéntelenség. 6or. Békesség idei­
be katonákat verbuválni, ’s állandó katonasá­
got tartani, a’ Parlamentum jóvá hagyása nél­
kül, törvénytelenség. 7er. A ’ Protestánsoknak
fzabad légyen fegyvert tartani védelmekre. —
 8or. A’ Parlamentaris tagok fzabadon válafztas-
sanak. 9er. A ’ Parlamentumba valófzabad í'zóllás-
ért, tanácskozásért, senki a’ Parlamentumon
kívül megne birósítatthassék. lOer. Felesleg való
cautiók, pénz büntetések ne követeltessenek,
és igasságtalan, kegyetlen testi büntetések alá
senki se vettessék, lle r . Az esküitek rendesen
feljelöltessenek , és azok, kik a’ nagy árulás
iránt ítélynek, a’ fzabadosokbúl, ’s birtokosok-
búl válafztassanak. 12er. Hogy a’ megítéllés előtt
a’ vétkeseknek javai előre elneígértessenek,
adassanak. 15or. A ’ törvények megerősíttése, ja-
vittása, és fenttarlása végett Parlamentumok
gyakrabban tartassanak. Mind ezeket Vilhelm-
tül, ’s Máriától úgy kívánta a’ Parlamentum,
mint a’ népnek kérdésben sem vonyható jussait,
azt tevén hozzá, hogy a’ nép kárára ’s jussai
sertésére tett Intézetek példakép sohase fzol—
gálhassanak. —
Ezen feltételek elfogadtattak, és így a*
Magna Charta mintegy ujjonnan fzületett, és
megerosítetett.

AJ Parlam entom rúl.

( Orfzág gyülésérül.)
A ’ Parlamentum tagjai: a’ K irály, a’ Lor­
dok , és a’ Képviselők. —

A’ K i r á l y .
A’ Királyi méltóság az örökösödés ágai fze-
rént fzáll a’ királyi família tagjaira, és pedig
 20

úgy, hogy fiú ág mag fzakattával a’ leányokra,

eggyik linea kihaltával a’ másik közelebb való
lineára-is által juthat — íg y Jánosnak mara-
déki után 2dik Richard jutott a’ Királyságra,
ötödik Eduard előbb lett Királlyá, mint az
ötse, vagy nénnye Orzsébet. Mária követte
hatodik Eduardot. — Első Heinrik második
V itm ost, első Jakab Orzsébetet ’s a’ t.
Ezen örökösödést a’ Király a’ Parlamen-
tummal megváltoztathattya. így Ironsidei Ed-
mund Canuttal megofztotta orfzágát , Hardi
Canut után Eduard következett, ki testvérje
volt Ironside’ Edmundnak, holott nem ezt il­
lette a’ koronna, mivel amannak fia volt Eduard
a’ fzámkivettetett, ki magyar orfzágba keresett
menedék helyet, midőn Canut az orfzágba bé-
ütött. — Eduard után jött a’ 2dik Harold,
noha a’ korona az Edgárrá fzállott volna, a’
fzámkivettetett Eduard fiára; hasonló jussal jött
a’ korona Vilmosra, 3dik Richardra, 7dik Hen­
rikre.— 8dik Henrik, Mária, és Örzsébet alatt
a’ Parlamentum határozta el a’ korona örökö­
södést, második Jakab elhagyván hazáját 1688.
a’ Parlamentum a’ Királyi méltóságot Vilmos
Oraniai herczegre, és Máriái'a Jakab leányára
ruházta által. Vilmosnak maradéki nem lévén
Sophiát, a Hannoverai herczegnét első Jakab
leányát neveztette a’ Parlamentum által korona
örökösének, ha Anna mag nélkül halna m eg ;
de ez előbb meghalálozván, Annának fia első
György követte orfzáglását, kitül a’ mái ural­
kodó ház fzármazik. —
 21

A ’ Királynak tulajdonos jussai az Öméltósá­

gát, hatalmát, és jövedelmeit tárgyazzák. Mél­
tóságára nézve ötét illeti 1-ör a’ fö hatalom,
és így ö semmi bíróság alá nem vonyattatha-
tik , mert az ö fzeméllye a’ törvények által
megfzenteltetett. — Mindazonáltal gondos­
kodjak a’ törvények, hogy a’ Fejedelem ha­
talmával vifíza ne élhessen, azért a’ ministe­
reket felelet terhe alá vetették, és ezek mago­
kat a’ Király parancsolattyával nem menthetik,
bátor a’ Király halállal fenyegetné-is Őket. —
Ha tehát az adó a’ maga czéllyára nem fodíttat-
nék, vagy a’ nemzeti fzabadság sertetnék, a’
köz jó ellen tétetnének a’ rendelések; a’ ta­
nácsosak a’ Lordok előtt meg birósíttathatnak ,
a’ port felnem fügefztheti a’ Fejedelem, ’s a
vétkeseknek, nagy okon kívül, megsem kegyel­
mezhet. — Illy felelet alá vonyattattak a* bí­
rák 2dik Richard alatt, Staífort Minister má­
sodik Károly alatt, a’ tizennyolczadik század­
ba G róf O xford, és Lord Cancellar Sommers;
az első a’ tanácsadásért, a’ második, mivel a’
nagy pecsétet a’ Királyi Parancsolat alá nyomta.
2or. A ’ törvények a’ Királyt tökéletesnek lenni
állíttyák, és így ő nem hibázhat, semmiféle tör­
vénytelen eset nékie nem tulajdoníttathatik,
bátor Ö cselekedne-is azt. Szabadságába áll
ugyan a’ Parlamentumnak az esetek miatt fel­
írásokat tenni; de azok a’ legnagyobb meg k i-
mélléssel esnek, ’s a’ tanácsosainak tulajdoni Itat­
nak. .— Akár melly hibás volt-is mint korona
örökös, de Királyi méltóságával fzeplötelenné
 23

lészen. 3or. A ’ Király halhatatlan; mert a5 mint

az uralkodó meghal, a’ fzempillantatban Királya
lefz az Ö örökössé. 4. A ’ Király a’ nép képvi­
selője , Ö küldhet a’ külső hatalmasságokhoz
követeket, és vilTza hívhattya Őket. 5ör. O te­
het békességet, Ö mondhat háborúkat, a külső
hatalmasságokkal eggyesüléseket tehet. — Mind
azonáltal ezen nagy jus azzal tartatik korlátba,
hogy minden neme az adónak, az újjonczok ki
fzedésének fzáma egyedül a’ Parlamentumba
határoztathatik e l, és a’ Mínister kérdőre v o -
nyattathatik, ha a’ békekötés, vagy a’ háború a
nemzeti becsülettel ’s boldogsággal ellenkezne.
6or. A ’ Király ofzthat Kapper leveleket, mellyek
t. i. a’ háború kezdetével adatnak, midőn vala­
mely hatalmasságnak népe sértegeti a’ Király’
jobbágyait, és elégtételt nem fzerez; akkor fza-
badság adatik a’ megtámadásra , és kirablásra.
— Hasonló az eset az ellenség vagyonnyaira,
és hajóira nézve, és ha a’ Királytól nincs men­
tő levele, megtámadtatik. 7er. O a’ feje a’ tör­
vényhozásnak: egyedül ö mondhattya-bé a’ Par-
lamentumot, Ö oszlathattya-el, az ö jóvá ha­
gyásával alkottatnak a’ törvények. 8or. A ’ vég­
re hajtó hatalom az ö kezében vagyon; azom-
ban a’ népen a’ törvények fzoros értelme fze-
rént uralkodhatik, mivel csak ott vagyon fza-
badság, hol a’ Polgárokon nem az emberek,
hanem a’ Törvények uralkodnak. 9er. O a’ ha­
di Fő vezér, GeneralissimuS, és így egyedül ö
tarthat katonákat, Ö épethet várakat, kikötő
helyeket, világító tornjmkat, pakoló helye-
 23

két. — Megtilthattya az orfzágbúl való kime­

netelt, a’ fegyverek’ , és puskapor’ kivételét,
megparanesolhattya, hogy jobbággyá vilTza tér­
jen hazájába. — Mindazonáltal ezen fő hata­
lom azzal korlátoltatok, hogy a’ fzárazon lévő
katonaság kötelessége, és zsoldgya csak eggy
efztendöre van elhatározva, és így annak eí-
folyta után nem lehet fzó arrúl, ha a’ katonaság
fzáma továbbra-is fenttartassék-e, a’ megaján­
lott adó folytattassék-e ? hanem az újjonczok’
fzüksége, fzáma, zsoldgya lehet tárgya a’ tanács­
kozásnak, úgy fzinte az új adó-is a’ környül-
állásokhoz fzabatik. — lOer. Ö a’ forrása az
igazság kifzolgáltatásának, az ö nevébe vezet­
tetnek a’ törvénykezések, ö nevezi ki a’ bírá­
kat; de ezek ítélettyeikbe függetlenek, ’s egye­
dül a’ törvények fzerént ítélnyi tartoznak , olly
értelemben, mint a’ Parlamentum által elhatá­
roztattak , a’ törvényeket pedig a’ Király sem
változtathattya meg. l le r . A ’ Király nevében vá-
doltatnak a’ vétkesek. 12er. Ö a’ forrása a’ be­
csületnek, ö adhat privilegiómokat, hazafiú-
síttásokat, ö ofzttya a’ hivatalyokat, és meg-
külömböztetéseket. Uj-hivatalyokat-is állíthat,
de ú g y , hogy ezeknek fizetést nem adhat, mi­
vel ez adó neme volna, mellynek elhatáro­
zása a’ Parlamentumhoz tartozik: mivel azon­
ban a’ fzomorú tapafztalás azt bizonyította bé,
hogy a’ tifztségekbe olly fogyatkozások, morális,
és polgári erkölcstelenségek csufznak bé, mel-
lyeket ki irtani mind addig nem lehet, míg an­
nak fzővevényes tagjai élném ofzlattatnak;
 24

azért az rendeltetett, hogy a’ Királynak holta

után minden civil-lífzta megfzünnyön, és a’
korona örökös béléptekor nem vefz mást által,
mint a’ trónust, koronát, és a’ királyi pal-
czát. — A ’ hatalomnak általvétele előtt a*
Parlamentum fzabadságába áll a5 statusba vál­
tozásokat tenni , a’ bécsufzott viíl’za élése­
ket eltörleni, mindeneket az Ö ösvényére vifíza
vezetni. 13or. O a’ felvigyázója a’ kereskedés­
nek , ö ren d eli-el a’ vásárokat, tőle függ,
mennyibe védessenek el a’ kiilsö pénzek. —
14er. Ö vereti a’ pénzeket, de értékét a’ Parla­
mentum béfolyása nélkül nem változtathattya.
— 15ör. Megkegyelmezhet a’ bűnösnek, né-
melly eseteket kivévén; az elégtételtül senkit
felnem oldozhat. — 16or. O a’ feje az Anya-
fzentegyháznak; öflzve hívhattya a’ Synodust,
Convocatiókat, ő nevezi a’ Püspököket, minden
egyházi ügyeknek Ő az utolsó instantiája a’ Pro­
testánsok között. — Mindazonáltal az uralko­
dó Vallást megnem változtathattya , az eggyes
fzemélyeket a’ vallásbéli vélekedésért üldözőbe
nem vetetheti, tulajdon vallását a’ Király a’
maga önkénnyé fzerint élném kagyhattya, kü-
lömben Trónusát elvefzti. —
A ’ Királyi udvarba a’ törvények fzerént
első fzemély a’ Királyné, ki uralkodó Feleség
vagy özvegy lehet. — Uralkodó, ha az örökö­
södés jussa fzerint a’ korona ötét illetti, mii­
lyenek voltak első, és második Mária, Örzsé-
bet, és Anna. — Ezeknek férjei jobbágyok
voltak, mint György Dániái hercaeg vala Anná-
 25

nak, és részes lehet a’ király árulásba; mind­

azonáltal a’ házasságbéli törés esetébe azon bün­
tetés alá nem esik , mint a’ Királyné , Királyi
férjére nézve, s í Királynénál: mint Fölségnek
többféle jussai vannak. — O mint föszemély
tekintetik, fzemélyét Őrzik a’ törvények, mint
a’ Királyét, hasonló büntetés alá esik, ki a’ Ki­
rálynét megfzeplösétteni, vagy ölni akarná, úgy
az-is, ki a’ vétekbe megegyesülne. Vannak külö­
nös fzabadságai, miilyenek: fundusokat vehet,
és eladhat , hafzonbérlo Leveleket köthet,
Copyholderokat nevezhet, férjétül fekvő jó -
fzágot nyerhet, a’ mit más Afí’z onyok nem kap­
hatnak. Különös udvart, és tifzteket tarthat,
tulajdona iránt a’ férje béfolyása nélkül máso­
kat megbirósíthat, és ö-is tulajdon jussai iránt
megbirósíttathatik, testamentomot tehet, vá­
mot nem fizet, pénzbéli büntetés alá nem v o -
nyattathatik; azomba a5kivétel esettyein kívül,
a’ többi jobbágyokkal egyenlő jussal bír. —
s í K irályné mint Özvegy többnyire azon jus­
sokkal é ly , mint a’ Királynak felesége, mind­
azonáltal 3l Fölség árulás vétkébe nem esik,
ha fzeméllye, vagy szüzessége ellen valaki tö­
rekednék. — Nem fzabad a’ Fejedelem meg-
eggyezése nélkül valamelly jobbágyhoz felesé­
gül menni, külömben elvefzti özvegyi jussait;
méltóságát azomba megtarttya, mint 5ik Hen­
riknek özveggyé Katalin.
A’ Korona Örökös Vallesi Fö-herczeg; úgy
a’ Királynak öregebbik leánya, ha a’ fiú Ág meg
fzakad, meg külömböztetnek a’ törvények által.
 26

— Ezeknek élete, az utóbbinak fzüzessége

ellen törekedök a’ fo-árulás vétkébe esnek. -—
Az első fzületésekor már Kornvalli lierczegnek
neveztetik, Királyi Pátens által pedig Vallesi
Fo-herczeggé, és Casteri gróffá lészen. —
A ’ Királynak fiai , testvérjei , unokái a’
Fariaméntumban a’ Királyi Trónus körül vágy­
nak, és senki ezeket tekintetbe, méltóságba
megnem előzi, akár melly hivatallya légyen~is.
1718. azt határoztatott, hogy a’ Király íigyel-
lyen unokái nevelésére, bátor azoknak Attyaik
élnének-is. — Azok, kik a’ korona örökösö­
déshez közellebb vágynak, a’ Király engedelme
nélkül megnem házasodhatnak, a’ házasság meg-
semmisíttése alatt. Ha mégis eggyik Fö-herczeg
25 esztendőn túl lévén,, ’s 12 holnapok előtt
ízándékát házassága iránt a’ Parlamentumnak b é-
jelentené , ez pedig az esztendő lefolyta alatt el­
lenkezését tudtára nem adná; az Ő házassága
törvényes lészen. —
A ’ Királyi Udvar Tifztekböl, és szolgálat­
béli Nagyokból áll. — Amazokból kettő örö­
kös t. i. az Ancasteri H erczeg, ki eggyúttal Ki­
rályi Fő Kamarás, és a’ NorfolkiHerczeg L ord ,
és Fö-grófi Marsai. — A ’ többit a’ Király ne­
vezi ,’ t. i. a’ Királyi Fő-Irnokot, ki ha L ord, a’
Királyi Fö-pöcséttartó, a’ Status tanácsnak Lord
elölülője, titkos pöcséttartó ’s a’ t. A ’ Király
válafzttya a’ Ministereket. — Van gárdája,
eggyik becsületbéli, másik fzolgálatbéli; amazok
negyvenen, emezek hat ezeren vágynak. —•
 27

A* Vitézi Rendek ezek:

1-ör A’ kék Térd ö v , ezen felírással: Honi
s ó it, qui maly pense, fzégyellye , ki roífzúl
gondolkodik. — 2or. A ’ Báthi rend ezen felírással:
Tria puncta in unó, három pont egybe. —
3or. Szt-András rendgye illy felirással: nemo
me impune lacesset, megboíTzúlás nélkül nem
fogfz megsérteni. — 4er. Szt-Patrie rendgye.

A 3 Királyi jövedelmek.

lör. A’ megüresedett püspöki jószágok, még

más neveztetik. — 2or. Tizedet vefz azon prae-
bendákból , mellyek bélöltve nincsenek. —
3or. A’ kamara uradalmai, de ezek a* mai vi­
lágban megkevesedtek. — 4er. A ’ Pourveyance ,
melly utóbb eltörültetett. 5ör. A ’ meghatározott
bor mérés accisája. — 6or. A ’ haláfzat a5nagyobb
halakra. 7er. A ’ Sandrecht, vagy is a’ tengeren
talált, és megmentett javaknak tulajdonossá lefz
a’ Király , ha ura nem találtatik. Ezek háromfé­
lekép neveztetnek: Ictsam , mellyek a’ tenger­
be merültek ; 'flocsam , mellyek a’ tengeren lo­
bognak ; L ig á n , mellyek elmerültek, de meg­
kötve vágynak. — 8or. Az arany, és ezüst bá­
nyák , de a’ ré z , ’s vas ide nem értetődnek. 9er.
elrejtölt, ’s megtaláltt kincsek. — lOer. A ’ lo­
pott jófzágok, marhák, ha uraik nem akad­
nak. lle r . Büntetés alá esett jófzágok. -— 12er.
A ’ magva fzakatt jófzágok. — 13or. Az adó
maiz, va gy-is csira taksája, accisák, só ár,
 28

posta pénz, stempel, házok és azoknak abla­

kira fzabott adó, a’ férfiú fzolgákra vetett fo
pénz, a’ hivatalok, és fizetések taxáji , a’ bér
kocsisok, és e’ féliek, mellyek mindenkor a’
Parlamentumba határoztatnak-el, mivel az A n-
glusok csak azon terheket, Vámokat, accisá-
kat, és egyéb fizetéseket tartoznak tulajdonok­
ból megadni, mellyek a’ Parlamentumba álla—
pítatnak-meg. Ezekbül a’ Királynak holta nap­
jáig az Ő jövedelmei kirendeltetnek, a’ többi­
ről a’ Ministerek felelni tartoznak.
A ’ Király tanácsai: lfzer. A ’ Parlamentum.
2fzor. Az orfzág Pairjei, kiket a’ Király a’ Par-
lamentumon kívül is öfzvehívathat, sőt mind
eggyik a’ Király előtt való megjelenésre engedel-
met kérhet, hogy jobbágyi alázatossággal b é-
mondhassa azt, a’ mit a’ köz jóra fzükséges-
nek lenni gondol. 5Fzor. A ’ Fö bírák. 4fzer. A?
belső titkos Tanács. Ezek egyedül Ö tőle függe­
nek a’ válafztásba , és fzámba; vágynak mind
azon által, kik fzületésekre, és hivatalokra
nézve már ezen belső tanácsba foglaltatnak
t. i. minden királyi Fő herczegek , ha törvényes
idejeket elérték, a’ Canterbury, és Yorki Érse­
kek , a’ Fo Királyi írnok , a’ Pöcsét tartó, az Alsó
ház Szolnokja, a’ két Státus titoknok, Scotia ,
Yrlandia Helytartói, Lord Tárnok, Admiralitás-
nak első Lordgya, a’ Fő vezér, a’ hadi Minis-
ter, a’ hadi fzerek Generálissá. — Kötelessé­
gek a’ Királynak olly tanácsot adni, melly a’
Király méltóságát, ’s az orfzág javát nevellye; a’
királyi rendeléseket titokba tartani , és híven
 29

végre hajtani, a’ köz jó ellen tusakodókra vi­

gyázni , ígyekezettyeiket meggátolni. — Van­
nak a’ királyi Tifzteknek, ésTanátsoknak jus­
saik is: A ’ törvény védelmezi életeket, ’ s a*
pártütoket Felonie büntetése alá veti. — E l-
ofzlása a’ Tanácsnak a’ Királytúl függ. Réfzébe
vagy általlyába mind elerefztheti őket.

A* L o r d o k .

A ’ Normanúsoknak béjöttekor a’ foglaló

Vilmos az orfzágot 700. Báronátusokra, eze­
ket ismét 60,215 ház ülésekre ofztotta. — A*
nagyobb birtokosok eleitül fogva a’ nagy Ta­
nácsba meghivattak, a’ többiekbül csak azok,
kikhez a’ Király meghívó leveleket küldött. —
Amazok ízületeit Lordok valának, emezek a’
Király által neveztettek. — Változott tehát a’
Lordok fzáma a’ Király akarattya fzerént, ’ s
mivel újaknak kinevezése a’ királyi jussok kö­
zé fzáméttatott, változott későbbi időkbe is. —
A ’ Lordok közönségesen a’ Király réfzein álla­
nak, ’s az alsó háznak új javallatit vagy mér­
séklik, vagy meggátollyák. — Első György
alatt a’ Lordok fzámának elhatározása fzorgal-
tatott; de ezen fo constitutionális kérdés elin­
tézése későbbi időkre hagyatott, ezzel eggyütt,
ha nem kellene-e e’ két házat eggybe forrafzta-
n i, ’s ekép a’ nép képviselőit eggyesítteni ?
Mind a’ két rendbéliek helyet vefznek a’
Parlamentumba , Angliában ugyan mindnyáján,
a’ Skotusok és Hybernusok pedig Küldöttyeik
 20

által. — Hiteket nemes Havakkal válttyák-fel,

’s egyedül a’ Pairek által itéltethetnek-meg fze-
mélyeik; a’ vétek helyét kivévén , le nem tar­
tóztathatnak. —
Öt neme vagyon a’ Lordoknak 1. H ercze-
g ek , kik kegyelmes uraknak hívattatnak. Mi­
dőn kineveztetnek, koronát, kardot, bozogányt
kapnak a’ Király túl.— Vörös felöltőt négy so­
ros Hermelinnel prémezve viselnek. Első fzü-
löttyök Marquisnak*, a’ többiek Lordoknak hí­
vattatnak. 2ik Rendbéliek a’ M arquisok, első
fzülöttyök Grófnak, a’ többi Lordnak neveztetik.
5ik. Ofztálybéliek a’ Grófok, fiaik a’ Lordok fzá-
mába jönnek. 4ik Rendbéliek a’ Vis Comtok. 5.
Rangúak a’ Bárók. A ’ Herczegeket megelőzik
az Érsekek , a’ negyedik és ötödik rendbélieket
pedig a’ Püspökök. — A5 G ertryk a’ Nemesek.
Ezek közé tartoznak a’ Lordoknak másod, a’
Vis Comtoknak és Báróknak első fzülötlyei, kik
Esquireknek is neveztetnek. A ’ tudósok, kato­
nák, nagyobb kereskedők, tifztviselők, frechol-
d erok, copyholderok a’ nemesek közé fzámit-
tatnak. — Gentleman Yeoman. —
Jussaik ezekre terjednek. —
A ’ Pair a’ bűn esetébe a’ magához hason­
lók által ítélytélik-meg , úgy fzinte ezeknek fe­
leségeik is. Ha nemes afizony polgárhoz m egy,
fzemélyes jussát megtarttya; de ha egy nem­
telen nemeshez m egy, annak holta után pe­
dig ismét nemtelennel párosodik, előbbi jussát
elvefzti. — Ha egy Herczegné Báróhoz', vagy
nemeshez megy, czimerit megtartva, mert a’
 31

nemesek eggymáshoz egyenlők: — Pares sunt

sibi nobiles.
Nagy tekintetek van az orfzágban, úgy mint
ízületeit tanácsosoknak, mint törvény hozók­
nak , és bíráknak. M int tanácsosok a’ mit a’
köz jó előmozdítására lenni itélynek, a’ feje­
delemnek elejbe terjefzthetik , midőn a’ Király
által a’ tanácsba meghívatnak, a’ parlamentaris
tagok fzemélyes bátorságával ruháztatnak-fel;
egyébb eránt a’ polgári dolgokban fzemélyeik le
nem foglaltathatnak. — Mint törvényhozóknak
fzemélyeiket a’ törvények őrzik. — A ’ Nagy
tanácsban a’ Felházat formállyák a’ Lord Can-
cellar előlülése alatt. Vélekedéseiket fzabadon
kimondhattyák ’s ha a’ többséggel ellenkeznek,
a’ közhatárózás ellenébe prolestatiót adhatnak-
b é , ’s a’ jegyző könyv,be beiktathattyák. — Ha
a’ tanácsba meg nem jelenhetnek, voksokat meg-
hatalmazottyaik által kijelenthetik, és azok
fzámba vétetnek. — Szabad ezen felső háznak
is törvény javallást tenni, melly esetbe a’ Bili
megfontolás, és jóvá hagyás végett az Allház-
béliekhez küldetik által. — Egyéb eránt az All
ház küld fel a’ Lordokhoz Bilit (Javallatot), és
hogya’ Főlség elejbe felküldethessen, a’ Lordok
megeggyezése kívántatik. Az adó dolgában mind
azon által javallatot nem adhatnak, ’s azt nem
is módosíthattyák, hanem vagy helybe kell a’
Lordokkal hagyni, vagy elvetni. — Ha a’ Fel
ház az Allbélieken valamelly Bili iránt ellenke­
zésbe esnék, mind a’ két házbúi biztosok ren­
deltetnek , kik a’ javallatot a’ remélyhetö meg-
 32

eggyezésig modósíttyák. — Ha meg van a’ két

táblának eggyezése, a’ Bili a’ Királyhoz felada-
tik , ki változtatás nélkül vagy helybe hagyja,
vagy elveti. — Mint birák, az orfzágot, és
nemzetet tárgyazó fo kérdésekbe , itélynek, bí­
róságok alá tartoznak a’ Pairek, L ordok, Par-
lamentom sértői, és Ministerek.

A z É r s e k e k r iil ’ s P lis p ö k ö k rü l.

Angliába 8ik Henrikig a’ romai catho-

lica vallás uralkodott. — Ezen Király a’ Lu­
ther vallása ellen könyvet irtt, utóbb, mivel a’
romai fzék első házasságát fel nem oldozta, a’
másodikát pedig nem törvényesítette, magát a’
reformáta Anya fz. egyház fejévé tette. — A ’
klastromokat, ’s egyéb fz. intézeteket eltörlöt-
te, a’ catholicusokat, és a’ protestánsokat is,
kik úgy nem gondolkodtak mint ö , üldözőbe
vette. A ’ behúzott jofzágokbúl hat Püspököket
állított, a’ többit felekezetinek elajándékozta,
vagy hoflzabb időre elzálogolta. — Hatodik
Eduard az Episcopalis protestáns vallást tette
uralkodóvá. Mária az előbbit állította helyé­
be. — 2dik Károly ismét viífza hozta a’ most
említett protestantismust. — A’ többi vallá­
sok megfzenvedtettek, ’s fél fzázodtúl fogva
fzorgalyták az alsó házbéliek a’ catholikusok
emancipatióját, még csak ugyan a’ felső ház is
reá biratott, hogy ezek is polgári fzabadságai-
kat, ’s jussaikat vifTza nyerték. —
 33

Két Érsek van Angliában. A’ Carterbury,

Primássa nagy Brittánniának , a’ Yorki, Prímás­
sá Angliának.— Irlandiában van négy: Armaghi
Primássa Yrlandiának, Dublini, Cashely, és
Tamni Érsekek. Sufraganeussatk a’ Carterbu­
ryn ak: Londoni, Vorchesteri, E ly , Lincoln,
Lichtíild, Conventry, H erefort, Yencliester,
Bath, Wals, Salisbury, Exeter, Cicliester, Nor -
vicli, Glocester, O xford, Peter-Borough , Bres-
t o lB o c h e s t e r , Sz. Dávid, LandofF, Sz. A s-
sagh, Bangor. A ’ Yorkinak: Derliam , Carlisle,
Chester, Sodon. Arm aghinek: Meath, Clogen
D ovn, Kilmere , Dramore, Derry. D ublin yi-
nak: K ildöre, Ferus, Leiglun, Ossory. Cas
helyi a la tt: Elmerne, Vattei’fo rd , Cork, Kildve,
Cloyne. Tamni alatt: Elfin , C lorfort, Kilaja,
Gallvay. —
Minden Püspökségben van Káptalan, ezek
válafzttyák a’ Püspököt, ha a’ Király erre en-
gedelmet ád. Minden Káptalanban vannak F ö ,
és All-Esperestek.
Scotiában Presbiterianus reformátusok van­
nak. — Yi’landiában Catholikusok. —
A’ Felső házban ülnek minden Érsekek, Püs­
pökök, a’ világi Anglus L ordok.— Scotiábúl,
és Yrlandiábúl is Lordok bizonyos fzámmal
kinevezve , ’s az orí'zágnak 12. Fő b írái, de ezen
utóbbiaknak voksok nincsen.
Minthogy Angliával a’ Wallesy Herczeg-
ség, Scotia, és Hybernia eggyesíttetett, méltó
léfzen azokról itt említést tenni. —

3
 34

JVctlles hajdan független tartomány v olt,

első Eduard erővel eggyesílette Angliával. —
8dik Henrik azt angol polgári alkotmány, és
törvények alá vetette; meghagyta még is azon
fzabadságokat, hogy 12. megyékre ofzolván,
tulajdon biráik előtt törvénykedhessenek. —
Yestminsterhalba tarttyák ítélő fzékeiket. —
Követeket küldenek a’ Parlamentomba.
Scotia. Anna Királyné alatt 1707. eggye-
sítetett Angliával illy feltételek alatt:
1. Anglia Scotiával Nagy Brittánnía nevet
fog viselni.— 2. A’ korona örökösödéseggyen-
16 légyen a’ két orfzágban. 3. Az egyesült két
orfzágnak képviselője légyen az eggyesített
Parlamentum. 4. EggyenlÖ fzabadsággal és tör-
vénnyekkel éllyenek a’ két orfzágbéliek. 5.
Ha Anglia két millióm font sterlinget fizet a’
köz terhekre, akkor Scotia fizessen 48,000
fontot. — 6. Eggyenlők legyenek pénzeik, vá­
rnáik, és accisaik a’ két orfzágbélieknek.— 7.
Tizenhat Scotiai Paireknek, és 45 megyebéli
Követeknek légyen ülése, és voksa az eggyesített
Parlamentumban. 8. Ezen 16 Pairek, és 45 kö­
vetek a’ Parlamentumnak minden jussaiban ré -
fzesiillyenek. A ’ Scotiai 16 Pairek az Anglus
Pairekkel eggyenlö rangbéliek legyenek. — A’
többi Scotiai Pair a’ Parlamentum tanácsában
’s bíróságában nem réfzes. A 5 többi feltételek
a’ törvényeket, ’s eggyházi dolgokat érdeklik.
Mind ezeknek megtartásain a’ Király koroná­
zása alkalmával megesküfzik. —
 35

Yrlandia. 3dik György alatt kapcsoltatott

öfzve Nagy Brittánniával 1801. illy kikötések­
kel: — 1. Yrlandia Nagy Brittánniával eggyesít-
tetik örökre. 2. Négy eggyházi Lordok változ­
va, és 28 világi Lordok életek napjáig az
eggyesült Parlamentumban üllyenek, és fzázkö-
vettyeik a’ Felházban az angliai Lordokkal, és
Követekkel eggyenlö voksal. — 3. Ha kérdések
támadnának az eggyházi, és világi Pairek között
a’ változás, vagy válafztás iránt, a’ Felház
fogja elitélni. 4. Yrlandiában a’ Pairek fzáma
100. határoztatott, és ha azokból valaki kihal­
na, a’ Király nyomba mást nevezzen helyé­
be. — Ezeknek, a’ 28. kivévén, fzabad az All
házban Követeknek lenni, ha válafztatnak; de az
ekép válafzlattak a’ többi alsó házbéliekkel eggy
biróság, és törvény alatt lefznek, valamint a’
felső házban ülő hufzonnyolcznak is eggyenlö a’
jussa a’ felső házban ülő Anglus Lordokkal. 5.
Az Yrlandus Püspökök eggyenlö jussal bírjanak
az Anglus Püspökökkel. 6. Az Yrlandusok az
Anglusokkal hasonló fzabadsággal éllyenek , a’
vámok a’ két orfzágok között elmúllyanak,
azoknak kivételével, mellyek ezen eggyességben
megjegyeztettek. 7. A’ köz terhek viselésében
olly mérték tartassék , mint kettő a? tizenöt-
hez. 8. A ’ bíróságok mostani állapottyokban ma-
radgyanak. 9. Manfziget eggy különös törvény-
hatóságot tegyen. — Ezen fziget előbb Norvé­
giához tartozott , Utóbb Derby, és Athoi örokös-
seit ismérte urának. — 1765. 3dik György alatt
az Atholbéli örokösöktül megvétetett, ’s An-
3*
 36

gliával eggyesíttetett. 10. Jersey, Guernsey,

Sark, Alderney fzigeleknek fzinte különös tör­
vény fzékjeik vágynak, meilyektül a’ felebb vi­
tel a’ Király belső titkos tanácsához történik.—
A ’ Parlamentumba hozott törvények egyébkint
nem kötelezik őket, ha csak világosan ezen
fzigetekre ki nem terjefzletnek. —
Az Allház idÖjártával keletkezett. Hajdan
a* Praelatusok , Lordok , Nemesek és Szabado­
sok tanácskoztak az orfzág dolgánál, a’ segedel­
mek iránt a’ nemzetnek mind eggyik ofztállya
kiilömb adta elhatározását. Yáltozó volt foga-
nattya ezen eggymástúl elvált tanács rendelései­
nek.— Harmadik Henrik 1265., Leicester H er-
czeg, és Minisler javaslására Királyi meghívó
leveleket küldött a’ nagyobb várbéliekhez és
helységekhez, hogy képviselőket kiildenének a’
Parlamentumba, igazságosnak, ’s illendőnek
tartván, hogy a’ mi az egéfz nemzetet illeti,
az minden ofztállvai által állapítatnék-meg,
hogy e’ kép a’ köz akarattal alkotott törvények­
be helyheztetett bizodaloin az egéfz nemzetet
a’ megkivántató áldozatokra annál foganalosab-
ban buzdítsa. — Első Eduard követte a’ jó pél­
dát, fzemei előtt viselvén, hogy nem lehet olly
törvényt alkotni, melly az egéfz nemzetet ne
érdekellye, főkép pedig azt vette figyelembe ,
hogy minden polgári intézet csak akkor ígér­
het magának állandóságot, midőn a’ nemzet­
nek legnagyobb réfzét boldogíttya. — Előbb
nem akarták voksra erefzteni őket a’ megyebé­
li Követek, de nem sokára belátták: hogy az
 37

eggyesített erő hatalmas, ’s hogy a’ nemzet nem

az eggyes polgári ofztálokbúl, hanem ezeknek
eggyü forrafztott öfzveköttetésébiíl ál], kezet
fogtak vélek ’s közös törekedéssel a’ nemzet
dicsőségét, értékét, erejét, és fzabadságát ne­
velték, —
1802ik efztendő előtt a’ Parlamentum ál­
lott 279 Anglus, 16. Scotus, 28 Yrlandus
Lordokból, 12 FÖ birákbúl a’ felső házban;
az egyesillet után pedig az alsó ház állott 658.
tagokból. — A ’ Reformbill változást tett a’
Parlamentaris tagok fzámába, mert a’ Nagy
tanácsban a’ népesebb helységbéliek réfzesíttet-
tek. — *)
A ’ Reformbill után a’ Felházbéliek válto­
zást nem fzenvedtek , Elnökje most is a’ Ki­
rályi Fö írnok (Cancellár). — Tagjai a’ Királyi
Fő Iíerczegek , 19 Herczegek, 21 Marquisek ,
105 Gzófok, 18 Y is-C onntok, 177 Bárók,
Scotiai 16, és Jrlandiai 28. Lordok, 26 Brit-
tán n iai,'4 Jrlandiai Érsekek, Püspökök öífz-
vesen 41 San. — A ’ Felháznak lérjében van a’
Királyi Trónus; lépcsőinél eggy gyapjas zsák
sarlachkal borítva. Ezen iill a’ Királyi Fő írnok.
E ’ mellett van két gyapjas zsák hasonló borí­
tékkal; itt ülnek a’ Királyi Bírák; következik
az Afztal, ’s e’ körül vannak kar padok sarlach
borítékkal, hol a’ Lordok ülnek. Korlát zárja-

*) A’ Fel és Allhdz ülésinek képét lehet látni az

1833dik eízten d őbéli, ú g y nevezett Pfenning
Magazin’ 3 6 é3 37dik fzáma alatt.
 38

el sorokat, és ennek térében vannak az Allház-

beliek.
Az Allház térébe az Elnök fzéke magas-
sabb a’ többinél. A ’ karokba vannak a’ halgatók.
Legalább 4 0 fzemélynek kell lenni a’ tanácsban,
’s ezeket az Elnök vefzi fzámba.
Tagjai a’ Reformbill után ezekbül állanak:
A ngliai 26 Grófság küld mindeggyik négyet,
eggy fzámban - - 104
7 Grófság barmot - 21
6 Grófság kettőt - 12
A ’ Yorki Grófságból küldetik 6
Wighn Szigetből - 1
133 Város, és Helység * - 266
33 Helység - - 33
London Városa - 4
O xfordi, és Cambridgi Univer-
sitás - 4
Wallesi 3 Grófságok - 6
3 Grófságok ismét 3
14 Helységek, és Kerületek - 14
Scotiai 33. Grófságból - 28
Edimburg, és Glasgovból 4
18 Helységek, és Kerületek 18
Yrlandiai 32 Grófságokból 64
6 Városokból - - 12
27 Helységekből - - 27
Dublini Universitásbúl, vagy is
tudós eggyesületbul - 2
Öílzvesen 635Tag
 39

A ’ Parlamentaris tagok válalzlásárúl.

Nagy vigyázat van a’ Parlamentaris tagok

válafztására.— A ’ törvények lég inkább e’ kö-
vetkezendökre ügyelnek: — a) Hogy-a’ válafz-
tók függetlenek, fzabadok legyenek, ne hogy
valamelly rolfz akaratú ember a’ válafztókat
megvefztegesse. b) A ’ válafztó fzabad birtokú
légyen, ’s bizonyos és a’ törvények által el­
határozott jövedelmet adgyon birtoka, c) Ha
valaki jófzágot kapna a’ fejbe, hogy a’ tulaj­
donos réfzére voksollyon, büntetésül a’ jófzágot
megtarthattya, és az általadé ezt viífza sem
követelheti, de voksa illy alattomos birtokos­
nak elvéfz. — d) Mint Frechholder sem vok­
solhat , mig efztendeig a’ jófzágát nem bírja ,
és a’ válafztás előtt hat holnapokkal jófzága a’
taksa alá bé nem iratik. — e) A ’ Kopyholder-
nak kell több tifzta jövedelmeinek lenni, hogy
voksa légyen, mint eggy Frecholdernek. f )
Eggy birtoktól, és eggy háztól csak eggy a’ voks.
g) A’ vokstól eltiltattak azok, kik az A ccis,
Vám , Stempl, S ó , és Posta hivataloknál fzol-
gálnak. —
A ’ Követeklül a' törvények többféle tulaj­
donságokat kívánnak. — Illyenek lör. Ne le­
gyenek külföldiek, még a’ hazafiusitolt sem le­
het követté, mert ennek fziiletett Anglusnak
kell lenni. 2. Ne legyenek eggyházi férfiak , a’
bírák tagjai, bünössei a’ nagy árulásnak. 5.
kizáratnak azok, kik 1692ti'il fogva az adós­
ságok lehajtására kirendelt biztosságnál vagy-
 40

nak, a’ Fináncziúnak tagjai, a’ Transportoknál,

Lázáretumoknál, a’ Tengeri Partoknál lévő
Tifztek; úgy fzinte 4fzer a’ Korona fzolgái,
valamint azok is, kik eggyes polgároktúl vagy
a’ koronáiul vefznek fizetéseket. 5. A’ Követnek,
a’ törvény értelmébe vett Gentrynek kell len­
n i, és olly fekvő jófzággal bírónak, melly 500
font tifzla jövedelmet ád. — A ’ városbeli K ö­
vetek jövedelmei 500 fontig kivántatnak. 6.
Scheriíf a’ maga megyéjében , se Májor a’ maga
városában nem válafztathatik. — A’ Követnek,
midőn a’ Parlamentumba helyet foglal, ezen
qualitásaira megkell esküdni.
A ’ válafztás módgyában ezekre kell ügyelni:
lfzör. A ’ Lord Cancellarius a’ nagy pöcsét
alatt, a’ Királyi meghívó leveleket küldi el a’
Lordokhoz, a’ Megyékhez, Várbéliekhez, és
Helységekhez. — 2Ízor. Midőn a’ Parlamen-
tum eggyütt ü l , és valamellyik Követnek helye
megiiresiil, a’ Parlamentum parancsolattyára
az Elnök küld levelet a’ Scheriffhez, vagy a’
városi Májorhoz, hogy Követ válafztassék, ki
a’ megürült helyet bétöltse.— 3fzor. A ’ Sche-
riff a’ parancsolat kihirdetését 16 napnál to­
vább nem halafzhattya , a’ válafztásra bizonyos
helyet és időt rendel, melly gyülekezeten ő
tartozik viselni az Elnökséget. — 4fzer. A ’ vá­
rosokban a’ megint idő alatt a’ Májor tarttya
a’ vál aHatást. — 5. Minthogy a’ válafztásnak
talpköve a’ fzabadság, azért mindent, a’ mi
azt gátolná, el kell hárittani. így a’ válafztás
helyéről két órányira a’ katonaságot el keli
 41

mozdíttatni eggy nappal előbb , és ez viflza sem

térbet addig , még a’ válafzlásnak vége nem lé-
fzen.— 6. A ’ Paidamentaris L ord , ’s a’ Gróf­
sági Lord Májor a’ Követ válafztásba réfzt nem
vehet, sem a’ Királyi Tifztek, kik sistemati-
sált fizetéseket vefznek. — 7fzer. A’ ki a’ vá-
lafztóknak tartást, vagy fizetést ajánlana, az a’
válafztásbúi kizáratlatik. — 8. A’ ki pedig a’ vá-
lafztókat pénzzel kívánná wegvefztegetni, a’
válafztó, és vúlafztott voksaikat vefztik, ’s 500
fontra büntettetnek. —
Megtörténvén a’ válafztás a’ városok, és
helységek Majorjai tudósittásaikat a’ Scheriff-
nek, e’ pedig a’ Korona Cancellariáján lévő T i-
toknoknak beküldi 14 napok alatt 500fon tbün -
teíés alatt. — Hasonló büntetés éri az Elnö­
köket , ha réfzre hajlanának , vagy igaz tudó­
sítást nem adnának. — A 5 Királytól fü gg, ha
a’ Parlamentumot elofzlatni, vagy liallafztani
kivánnya-e? de hét efztendönél tovább eggy
sem lehet K övet, ha csak újra nem válafztatik.

A ’ Parlamentum felnyitásáról, ás
folytatásáról.

A ’ meghatározott napon a’ Lordok , és Kép­

viselők a’ magok férjeikbe öfzve jönnek. Az A 11-
ház Elnököt válafzt, és azt két Követ a’ maga
helyére vezeti.-— Mind ez, mind az egéfz ház
megeskiifzik a’ Király hűségére. — A ’ Pairek
házában az Elnök a’ FÖ Cancellár.— Ezek csak
akkor esküfznek, midőn elofzör a’ Páriámén-
tumba belépnek. A ’ Király nagy pompával
megjelenik az orfzág - házába. — Egyik- fzo-
bában inneplö királyi ruhát vefz f e l, a’ koronát
a’ fejére tefzi. Az udvari Fő-Kamarástul beve­
zettetik a’ Lordok házába, ’s a’ Királyifzékbe ü li,
melly előtt, ha a’ Király ott nincs-is minden
L o r d , és Követ meghajttya magát. Eggyik
udvari ember elmegy az alsó házba, azt jelent­
vén, hogy a’ Király’ parancsoiattyára a’ ház
nékie a’ Lordok házában udvarollyon. — Az
Elnök vezeti bé a’ rendeket, és ha az újra vá-
lafztatott, két Követ a’ Trónushoz késéri, hogy
a’ Király ötét hivatallyában megerösíltené;
helybe hagyását megköszöni, a’ Királyt pedig
arra kéri, hogy fzabad légyen felfzenteltt fze-
mélyéhez folyamodni, fzabadon lehessen fzól-
lani ’s fzemélyeik fzabadok legyenek. — Mind
ezeket a’ Király megajánlya. —
A ’ királyi Trónus mellett állanak a’ királyi
Fö-H erczegek, a’ Herczegek, Lordok, a’ kor­
láton kívül az Allházbéliek. A ’ Király Fejedel­
mi befzéddel nyittya meg a’ Parlamentumot,
előhozza az orfzág külső, és belső állapottyát,
utóbb a’ költségekről fzól, és ezen beízédgyét
az alsó házhoz intézi; azontúl elmegy. — E’
jelenetet Képviselője által-is megteheti. —
Yiífzatérnek a’ Allházbéliek a’ magok tér jek-
be ’s eggy Kiküldöttséget válafztanak, melly a’
Királyi Befzédet fontolóra vegye, arra feleletet
javallyön, az orfzág sérelmeit öífzve fzedgye,
’s a’ legfzükségessebb tárgyakat eggy be foglallya.
Az Allházban a’ követeknek azon sorban kejlene
 43

ülni, mint Képviselőjüknek Alphabetoma; de

a’ Toryk, és Yighek feltámadása után magokat
úgy kiilömböztetik e l, hogy az Elnök jobbjá­
nál a’ ministerialisok, baljárúl az opositioná-
listák ülnek, és így bizonyos rendet üléseikben
nem tartanak. —
A ’ ki fzóllani akar, helyén marad, süveg
vetve felkeli, és jelét adgya fzándékának. —
Ülve fzólhatnak a’ betegek, mint Píttel történt
1763. Tárgya a’ fzóllásnak lehet a’ felvetett kér­
déseknek megrostállása, újabbaknak javallyat-
tya, és az adó. — Szabadon nyilatkozathattya
kiki a’ maga fzándékát, a’ fzemély sértések ’s
a’ Király’ éréntése tilalmasok. — Ha a’ tárgy-
túl, vagy illendőségtől eltávoznak, az Elnök
a’ rendre viíTza térétti; ha az intésnek nem en­
ged , a’ Kamara intézi el ügyét. — Eggy tárgy­
ban nem fzabad többfzör egyfzernél fzóllani,
kivévén azt, ki a’ javallatot elő adta, és ha
annak értelme balra magyaráztatnék. — Azom -
ban gyakran megesik az, hogy az Elnök a’ ma­
ga fzékjét elhagyván, a’ rendes ülléseket Co~
mitébe által változtattya, akkor többfzör-is fza­
bad fzóllani a’ nélkül, hogy ezen barátságos
tanácsban a’ voksok öITzve szedettetnének. —
Bátor a’ Király kivánna-is valamelly tárgyat
tanácskozás alá vétetni, azt nem efzközölheti
egyébként, mintha azt eggy Parlamentáris Tag­
gal eloadattya.
A ’ tanácskozás alá vett javallat meghányat­
tatván , fontoltatván , ha érdemesnek taiáltatik
a' bővebb vizsgálatra, írásba tétetik a’ javalló
 44

által, ’s ez neveztetik Bilinek. Változó napok­

ban liáromfzor felolvasatik , tanácskozás alávé­
tetik , ha élném vettetik, által adatik eggy biz­
tosságnak, melly legalább nyolcz fzemélyekbül
all; hogy megvizsgálván a’ tárgj'at, vélekedé­
sét bémutassa. Akkor a’ Szolnok kérdi: in-
grossáltassék-e, vagy-is béirassék-e a’ jegyző­
könyvbe? ha nem akarják, a’ Bili elvettetik,
ha kivánnyák, újjabb tanácskozás alá jönn. Má-
sodfzor, harmadfzor-is felolvastatik, róla fzó
váltatik. — Ezt azért tefzi a’ Parlamentum,
mivel minden Bili ujjat akar, ezt pedig elfo­
gadni mindég kissebb vétek, mint a’ régit rofz-
Izabbá változtatni.
Ha a’ Bili különös Biztosságnak által nem
adatik, akkor közönségesen a’ ház magát biz­
tossági helyhezetbe tefzi. Az Elnök elhaggya
fzékét, leveteti a’ ház sceptrumát az aíztalrúl,
új Elnök a’ követekből válafztatik, ’s a’ tanács­
kozás barátságos értekezéskép folytattatik, a’
mint már fellyebb-is érintetett. — Midőn a’
dolog kimerítve van, az Elnök viilza tér helyé­
re , harmadfzor-is felolvastattya a’ Bilit, és b e -
fzedi a’ voksokal; a’ Bilit kezébe vefzi, és kér­
d i : E z-ea’ Bill, melly kinyújtott kezemben van.
Ja vagy no a’ felelet. — Iía a’ voks kinem
vehető , az Elnök kérésére kifzállanak fzékjeik-
bül az akarók, ’s két követ eggy, és eggy a’ két
ellenkező felekezetekbül felfzámíttyák a’ vok-
sokat. Ha eggyenloka’ Voksok az első házban,
a’ nem akarók a’ nyertessek, az alsó házban az
Elnök ofzttya a’ voksokal a’ magáéval. — A’
 45

kérdések, mellyek voks alá jönnek, olly eggyii-

gyiiek , hogy azokat Igennel vagy Nemmel kell
elválaíztani. Kétséges voksolásokat az Elnök
soha sem efzközölhet, sem két tárgyat eggy
kérdésbe nem foglalhat. ■—
Midőn a’ Bili eggyik házba elfogadtatik,
a* másik házhoz küldetik, ’s csak annak meg-
eggyezésével terjesztethetik a’ Király elejbe. —
Ha az Allház tefzi mozgásba, kilencz tagjai ál­
tal felküldi a’ felső házba. — A ’ Lordok fel­
kelnek helyeikből, a’ Küldöttek tisztelkednek a’
a’ Lordoknak, ’s felolvasván a’ Bili titulussát,
le tefzik az afztalra. Ifa az első házba vétetett
tanácskozás alá a’ Bili, a’ FŐ-bírák kissebb
dolgokban a’ királyi Tanácsnokok által küldik
a’ Bilit az Allházhoz. A’ Követek az Elnök
előtt meghajtván magokat, a’ Bili titulussát fel­
olvassák, és az Elnöknek által adgyák. — Az
adó, és segedelembéli tárgyak egyedül az alsó
házba vétethetnek tanácskozás alá. A ’ meg ál-
lapítatott ajánlást a’ Felház se nem m ódósél-
hattya, se nem változtalhattya, hanem vagy e l-
fogadgya, vagy elveti. — A ’ Lordok házában
a’ Fő Caneellár a’ Bilinek háromfzori felolvasása
után a’ voksokat fzedeti b é , m éllyé’ két fzóval
jelentetik ki: Content, non Content. M egeggye-
zek, nem eggyezek.
Bátor mind a’ két ház megeggyezett a’
Bilibe, mégsem lesz törvénnyé, ha a’ Király
helybe nem haggya. — A ’ Király ismét megje­
lenik a’ Parlamentumban, a’ Clerk felolvassa a’
Bili titulussál; ha a’ Bili eggyes polgárok dől-
 46

gát tárgyozza, ’s a’ Király elfogadgya, azt irat-

tya reá: sóit f a c t , comme il est desiré; *) ha
az orfzágot illetti; le R oi le veut — ; ***) ha az
adót: le Roi rem ercie ses loyal subjects, accep-
te leur benevolence, et aussilement. ***) Ha a’
Király elveti a’ Bilit, akkor a5Clerk azt mondgya :
le Roi avisera; ***♦) Ez ritka eset, ’s csak 5ik
Vilmos vetett el eggy Bilit 1692be.
A ’ királyi helybe hagyás utánn a’ Bili tör­
vénnyé válik , ’s neveztetik Actának. A ’ Király
bérekefzti a’ Parlamentumot, megköszöni az
adót, a’ Clerk pedig kikiáltya , ha a’ Parlamen-
tum prorogáltatik-e, vagy feloszlattatik ? A ’ kiki­
áltás után a’ Parlamentum elofzlik, külömben
tagjai, mint Pártütök, tekéntetnek.
Noha a’ nép nem ád utasítást Képviselőinek,
még sincs példa, hogy a’ nagyobb tárgyakban
akarattya ellen törvény hozattatott volna. —
Az orfzág dolgaiba való béfolyását leginkább a’
következendökkel tarttya feni: lör. Szabadon
válafzttya K épviselőit, ’s ollyanokat válafzt,
kiket (a* publica opinio) a’ köz vélekedés a’ nem­
zet bizodalmára érdemesített. 2or. Könyörgő
Leveleket adhat bé minden polgár a’ Parla-
mentumba, sött fzámossabban-is alá írásaikkal

L e g y e n , m int 6 kivánnya.
** ) A’ K irá ly -is akarja.
***) A’ K irály-is köfzön i hív Jobbágyinak, elfogad­
gya jó akarattyokat, éa ő is akarja.
####) A ’ K irá ly m egfontollya.
 47

jelenthetik ki akarattyokat, ’s kéréseket. 3or.

A’ Parlamentumok nyilván tartatnak, és pedig
olly fzabadsággal, hogy a’ nép illendő módon
réíV, vételét, vagy ellenkezését kijelentheti a’
nélkül, hogy a’ halgatókat akár kizárni, akár
megbüntetni lehetne. 4er. Vagyonos, a’ Minis-
teriumtúl, úgy mint a’ hatalmasabb L or-
doktúl , független polgárokbúl válafztatnak
a’ Követek, kiket a’ becsület, haza fzeretete, és
a’ köz bizodalom lelkesét. 5ör. Szabad kinek
kinek gyülekezeteket hirdetni ’s ott a’ Parla-
mentum folytatásáról, tagjairól a’ követek m i-
nü viseletérül fzóllani. 6or. A ’ fzabad irás lég
főbb viífzatartó efzkoze a’ népnek, hogy Kép­
viselői hatalmokkal villza ne éllyenek. A ’ R ó­
mai censorok hatalma csak némelly fő-tifztvi-
selők kezébe volt, a’ fzabad irás, az eggyes
ítéleteknek fzabad előadása Angliába minden jó ,
és értelmes polgár’ jussai közé tartozik. 7er.
A ’ Parlamentaris ülések, jelessebb befzédek ,
hivatalosan naponként ki adatnak. 8or. A ’ Mi­
ni sterek, -’s bírák tartanak a’ nyilvánság (publi­
citás) miatt túl lépni halaimokon, ne hogy a’
köz bizodalmát elvefztvén, becsülettyeket, hi-
vataliyokat koczkáztassák. — Már a’ nevelés
úgy lelkesíttetik, hogy az Anglus inkább fzom -
juhozza Feleinek megböcsiilését, mint a’ külső
fényűzést vagy hivatalokat. — Gyakor példák-
búl látható, hogy a’ Király éfzre vevén a’ nem­
zetnek a’ Ministerekben való bizodalmatlansá-
gát, elerefzti oldala mellül a’ legkedvessebb
embereit, ’s e ’ miatt nincs ezen orfzágban állan-
 48

dós Ministerum, és így félni nem lehel, hogy

a’ béféfzkeltt roífzat eggyik a’ másikra öröksé­
gül által hagygya.
A ’ Parlamentumnak föb jussai közé még
ezek is tartoznak. — lör. Egyedül az hozhattya ,
változtathattya, törülheti el a’ törvényeket.—
2or. Első Eduárd alatt az határoztatott, hogy
a’ mik a’ Parlamentum végzése ellenébe tétet­
nének, úgy mint valótlanok, foganatlanok te­
kintessenek. — 3or. Semminémü egyenes , vagy
mellékes adót a’ népre vetni nem lehet a’ Nagy
tanács megeggyezése nélkül. Haza árulókká lesz­
nek azok, kik az orfzággyülésén kívül adót
vagy segedelmet adnak, vagy azt béfzedik. 4er.
Katonát, és annak tartását efztendönél tovább­
ra nem ajánly a’ Parlamentum, és lefolyta
után a’ katona fzabadon haza mehet, az adó
inegfzünik. — 4er. A’ másik Parlamentumba sem
lehet arról fz ó , ha az előbb megajánlott kato­
na , vagy adó szám megmaradgyon-e ? hanem
az új segedelem lehet egyedül tárgya az új ta­
nácsnak. —- 5ör. A ’ Habeas Corpus Actáját csak
itt lehet felfüggefzteni bizonyos időre. — 6or.
A ’ felső-házba vétethetik fzóba a’ korona örö­
kösödés, ha az eset magát előadná. —• 7er.
Ha a’ Királv ’s Királyné között villongások es­
nek, a’ kérdés a’ felső-ház elejbe adatik. —
Bor. Ugyan a’ felső-ház ítéli meg a’ Parlamen-
tumi fzabadság megsértését, a’ Ministereket,
és Lordokat.
Többfzör elő fordúl a’ fzó: a’ f^igh és 7b-
ryk iránt. — Első Károly alatt fejtette ki ma-
 gát a’ két felekezet. — A ’ Király réfzén állók
Toryknak, a’ nép emberei Vighekenek nevez­
tetnek. — A ’ Tory név az Irlandus rablóktól,
a’ Vigh a’ Scotus kis kalapos pártosoktól jön­
nek. — Ezeknek ismét ój felekezete támadott:
a’ régi Figheh , kiknek feje volt F ox, a’ fran-
czia háborúnak ellensége; és az ój F igheh, kik­
nek feje volt Grenwill, a’ franczia Revolutio’ el­
lensége. —
A ’ Frecholderokrúl, ’s Copyholderokról-is
gyakran emlékezet tétetik , méltó léfzen tehát
ezenek fzármozását kifejteni. — Még a’ Száfzok
béjötlekor a’ föld birtok megkíilöböztetve volt.
— A ’ tulajdonosoknak birtoki manón-nak, a’
manendo ; vagy egyébként terrae dominales
neveztettek , mellyeket t. i. az úr maga cseléd­
gyeivel belső, és külső fundusokba birt; a’
többi: tenem entál, telekek a’ lakossá ira ofzta-
tott. — Ezek kél rendbéliek voltak: Fegyvere­
sek , kik bizonyos adót fizettek az uroknak , és
fegyverrel fzolgáltak záfzlója alatt és neveztet­
tek fzabad Birtokosoknak: Frechholder; a’ többi
jobbágyok valának, kik az úrnak földjeit bizo­
nyos J'zolgálatért bizontalau időre hafználták.
— A ’ mit az U r , a’ fzabadosok , vagy jobbágyok
félném törhettek, pufztának, Fasía mondatott,
’s mind a’ három rendbéliek marhái’ legelteté­
sére fzolgált. — Hajdan , a’ jobbágyok úgy
mint fzületett fzolgák tekéntettek , ’s tulajdoni
valának uraiknak feleségeikkel, és gyermekeik­
kel eggyütt. — Utóbb uraiknak kegyelme,
vagy fzerzödései által változott birtokjok, még
4
 50

2ik Károly alatt minden jobbágyi fzolgálatok

elmúltak , a’ feudális törvény elenyéfzett , a’
fzabad fzerzödés, adás, vevés a’ törvények által
megállapítatott. — Itt kezdődött Angliának azon
idöí'zakafTza, midőn a’ tudományok, mestersé­
gek, a’ valódi fzabadság gyarapodni ’s óriási
lépésekei terjedni kezdett.

A ’ Birákrúl, ős TifztviselÖkrül.

Alfréd 875. polgári, és katonai törvénye­

ket fzabott. — Angliát Grófságokra, ezeket fzá-
zadokra, ismét a’ fzázadokat tizedekre ofztotta.
Minden gazdának kezesnek kelletett lenni a’
bázi népérül, sött vendégjeirül is , ha az nála
három napnál tovább mulatott. — Tiz fzom -
fzéd gazdák eggy társaságot tettek ’s ElÖljárójok
Tythingmannak , Bersholdernek neveztetett. —
Ha köztök por támadottt, az Alderman végezté­
éi a’ tizedbéli elöljárókkal, vagy is az Esküi­
tekkel , kiket magok válafztottak. — Ha na­
gyobb érdeme volt a’ pörnek, vagy a’ tárgya
más tizedesekre-is terjedett, a5 fzázad bírósága
alá esett, melly 12ét birtokosokból állott. —
A’ Grófsági birákhoz pedig azok adattak fel, mel-
lyek a’ tizedekben, fzázadokban élném idéztet­
hettek. — Minden Grófságban volt eggy Sheriff,
ez az Aldermanokbúl, birtokos nemessekbül,
Esküiteket vévén maga m ellé, a’ megyebéli
porokét elintéztette. Ki az ítélettel meg nem elé­
gedett, vagy tárgya Ügyének több megyéket
illetett, a’ Királyhoz folyamodhatott, ö pedig
 5!

bíróságával tett végső ítéletet. Kingsbench: A ’

királyi bíróság a’ főbb nemessekbül állott. —
A lfréd a’ régi törvén yeket öflzve íratta; ezek
ugyan elvefztek, de a’ törvények talpkövének
tartatnak: Common Lav. A ’ foglaló Vilmos , a’
mint fellebb említtetett, az orízágot 700 Báro-
nátusokra, ezeket 60,215 ház ülésekre ofztot-
ta. — Az orfzágot öfzve Íratta, ’s ezt D a -
mesdai könyvnek hívják, az orfzág jövedelmeit
400,000 ezüst fontra emelte. Az Angol nyel­
vet eltörleni igyekezett, a’ kormány intézetei,
a’ törvények, Ítéletek, és egyébb köz dolgok
franczia nyelven vezettettek, az oskolába a’
tudományok ezen idegen nyelven taníttattak,
még az Anglus név-is csufoltatott. —
A ’ Nemessek a’ Normannusokkal öflzve há-
zasétattak, a por nép a’ legnagyobb tudatlan­
ságban neveltetett. — Jól tudta azt V ilm os,
hogy a’ polgári alkotmányok, törvények vál­
tozhatnak a’ nélkül, hogy a’ nép változzék;
de az elvefzett nj'elv fzerzi a’ nemzet halálát.
— Czéllyát-is érte, mert az elfajult Nagyok’ há­
zaikba a’ franczia ízlés, és nyelv uralkodott’s
kegyelmének tarthatta eggy Anglus, ha az or­
szág javaival gazdagétott büfzke Lord, vagy Ne­
mes , annál inkább ezeknek nöfzei hozzájok
Anglusúl fzollottak 1066ban.
János a’ M. Chartát 1215. aláírván, Vestmin-
sterbe állítatot fel eggy állandós biróságot,melly
által a polgári dolgok intéztettek el. A ’ Sheriífek,
Constablék, Koronerek iránt azt kívánta, hogy
törvévénytudók legyenek. A ’ járó biróságok
i*
 52

Assiseket tartsanak. A* fzemélyes és vagyon-

béli bátorságra ügyellyenek. — 3dik Eduárd
a’ Bírák fizetéseit megjobbítóttá, hogy kintele-
nek ne legyenek az adományt elvenni; bünte-
tetéseket rendeltt, kik hivatallyaikkal viífzaél-
nének, a’ Béke bíráknak kötelességgé tette,
hogy a’ kissebb vétkeseket megítéllyék, a’ bel­
ső csendességet fenttartsák; legnevezetesebb
volt, hogy a’ nemzeti nyelvet állította viílza a*
polgári dolgok’ , bírói ítéletek’ , és a’ köz hiva­
talok’ ügyeletébe, ’s lerontotta az elkorcsosodott
hazafiaknak törekedését, kik a’ törvényeket tu­
lajdon hafznokért hozatták, ’s az elnyomatott
polgárokon idegen nyelven uralkodtak. Már most
kiki értette , mint rendeltek iránta a’ törve -
nyék, mikép tellyesílték a’ bírák kötelességei­
ket. — A ’ tudományok fzemlátomást virágoz­
ni kezdettek. Negyedik Henriktől fogva nyol-
czadikig a’ két Rózsák, a’ Lancasteri , és
Yorki házak ügye vérrel borította-el a’ hazát,
azontúl a’ vallásbéli vak buzgoság izgatta a’
népet. — Eggyik igazságtalanság a’ másikát
váltotta fel. A ’ Fo-nemessek kezébe volt a’
fegyver, a’ nyertesé lett az igazság. — Több
kissebb Nemessek állottak öffzve egymás vé­
delmére , közös költségen tartottak katoná­
kat. A ’ Király-is csak úgy védhette trónus-
sátt, ha a’ hatalmasabb féllel öífzve fzövetke-
zett. Az elkövetett irtóztató kegyetlenségeknek,
vérontásoknak első Károly lett áldozattya. —
Cronvell tűzzel vassal pufztított mindene­
ket. — 2ik Károly alatt töröltetett-el a’
 53

feudalismus. Ezentúl a’ terhek’ viselésébe min­

den nemzeti ofztály eggyenlö réfzt vett, és
mindeggyik eggyenlőkép részesült az igazság ki-
fzolgáltatásában.— A ’ fzabad adás vevés, a’ tu­
lajdonnak /zabad hafznáiása béhozatlatván, min­
den polgár fzerezhetett fekvő birtokot j elmúl­
tak a’ feudális törvények, mellyek az Ősi ja­
vakat, ofztályokat védhettek. Eggyenlove let­
tek a’ fzemélyes jusok, és igazságok ’s a’ ter-
heknek viselése, és 1689. Angliának polgári
alkotmánnyá új eröi'e, tekintetre, ’s állandó­
ságra kapott. —
A ’ törvények leginkább a’ Parlamentaris
végzésekből, ’s ősi fzokásokbúl eredtek, ’s
Common Lawnak, az ujjabbak Statut Lawnak
neveztettnek. — Az ujjabbak 3. Richardtúl fog­
va kinyomtattak. Vágynak azonba olly tör­
vénytudók, kikre az Anglusok hivatkoznak,
illyenek : Glauvill, Praeton, Fleta, Littleton ,
és ama híres Coke Eduárd.
ítélő fzékek vágynak két rendbéliek. Né-
mellyeknek törvényhatósága az egéfz orfzágra ,
másoké a’ megyékre, ’s városokra terjed.
Az első rendbéliek ismét két ágazatra fza-
kadnak: Courts of Common Lau>, és Courts
o f Equiti. Az első az ügyeket rendes folya­
matban tarttya, formalitásai meghatároztat-
tak; a’ második magát azokhoz nem köti, ’s
hol a’ fentálló törvény az esetre tökéletesen
nem alkalmaztathátó, a’ terméfzeti igazság fze-
rént ítél: ex aequitate: Ezek jegyzésbe vetet­
nek , ’s hasonló esetekbe utasittásúl fzolgálnak
az all bíráknak.
 54

A’ Common Lawbeli bíróságok három rend­

beliek. — Court o f Kings Bench, Court o f
Common Pleas, és Court o f Exehequer. —
Court o f Kings B ench: hajdan a’ másik
kettőt is magába foglalta, még János alatt tő­
le el nem válafztattak. — Tagjai eggy Elnökből,
C hief Justice, és három birákbúl ’s több segéd
fzolgákbúl állanak. Ezek a’ fő Béke bírák, és
Coronnerek. Vigyáznak az all bírákra, Corpore-
itásokra, Őket a’ törvények Ösvényére viíTza
vezetik. A ’ Békebirákat vezérlik, ügyelnek a’
polgárok’ fzabadságára. Nincs eggy helyhez köt­
v e, noha nagy időtől Vestminsterben tarttya
üléseit. — ítéli a’ polgári ’s büntető esetek­
ről. — Eggy úttal a’ felehb viteli izék (appella-
tionale fórum) is. Innend ismét az ítélet felebb
vitethetik vagy a’ Lordok házához, vagy a’
Kincs Tárnoki bírósághoz, Court o f Exehequer
Chamber.
Court o f Common pleas eggy Elnökből, és
három birákbúl áll.— ítél a’ fekvo jófzágokrúl,
és polgári ügyekről. — Allandósan Vestmin­
sterben tartatik.— Első által-vizsgálló bíróság,
ítélete a’ Kings Benchez fellebb vitethetik. —
Court oft the Exehequer. All eggy Elnök­
b ő l , Chief Báron, és más három birákbúl. ítél
kizárólag a’ királyi jófzágokrúl, tifzttyeiknek
fzámadásairúl. Egyébb eránt a’ két elsővel ha­
sonló hatalommal bir. ítélete két rendbéli: vagy
úgy ítél, mint illendőségbéli bíró, Court o f
Equiti, — $8ílltgfeít$gerid)t/ vagy úgy, mint
közönséges biró. Az elsötesetben Elnökje a’ Kincs
 55

Tárnok, tagok pedig a’ kincs tárnoki tagok; másik

esetben Elnökje a’ Chief Báron o f the Exehequer,
három bíráival. Az első rendbeli ítélete megy
a’ Lordok házához, a’ második a’ Court o f E x-
chequer Chamberhez, innend a’ Parlamentünk
felső házához.
Ezen tizenkét fő birák azok, kiknek a’ fel­
ső házba ülések vagyon. —
Court o f Exehequer Chamber. Első Ítélet—
béli porok előtte nem folynak, hanem azok,
mellyek a’ K ings Benchtíil, o f the ExchequertŐl,
és a’ Common pleastúl a’ Kings Benchez, on -
nand ismét ezen fő birósághoz feladatnak. Tag
jai a’ Common pleas és o f the Exehequer bírái
a’ Kincs Tárnokkal, és Cancellárral. — Midőn
nehezebb törvényes dolgok adgyák magokat
elő , akkor a’ fű Cancellár a’ 12 Fő birákkal
ezen bírósághoz csatollyák magokat, ’s a’ fent
forgó kérdést elintézik, és az alsó biróságot
utasittyák, mihez tartsa magát.
J Í Lordok háza. Legfőbb bíróság az o r-
fzágban. — A ’ polgári dolgokban első bírósága
nincsen, hanem a’ többi Fő biráktúl appellatió-
kat vefz-fel. — Büntető törvény ízeket tart a’
Lord Steward Elolülése alatt, midőn valamelly
Lord íobejáró vétekért, vagy a’ Parlamentünk.’
alsó házától valaki Király, vagy haza sértésért
vádoltatik. —
Court o f Caneeri: A ’ fő Cancellár (királyi
írnok) bírósága két rendbéli: eggyik a’ közön­
séges ügyekben, másik a’ fzoros igazságból, ’s
illendöségbül itéll. — Az első esetbe Writteket,
 5t>

parancsolatokat ád a’ birákhoz , a’ Béke birák­

hoz, Scheriffekhez: a’ másik esetben Mester,
O f the Hol Is, és 12 Mester Cancerval(itélö mes­
terekkel) elitéli a’ kétséges dolgokat, utasíttást
ád az első bii’áknak, mihez tartsák magokat.—
Itéllettyeik a’ Lordok’ házához küldetik. —
Court o ff Assisse, assi priaonak is nevezte­
tik. Az Országot járó bíróság. — A ’ 12 Fő bírák
mint királyi Biztosok az orfzág ofztályaiba efz-
tendőt által kétfzer kimennek, hogy a’ Vest-
minsteri bíróságok előtt folyó pörökben a’ me­
gyebeli Eskütteknek béfolyásával, a’ tetbéli kér­
déseket megvizsgállyák, a’ bizonyságokat kihal-
gassák ’s ízem ügy alá vegyék és némelly dol­
gokban itéllyenek is. — Ezen biróságrúi alább
bővebb említés léfzen. — A ’ Fő ítélő fzékek-
nél a’ pór a’ sok formalitások miatt gátlásokra
akad, ezen járó biróság a z , melly az igazság
kifzolgáltatását elösegétti ’s efzközli. —
Court o f p ie pudre, Curia pedis pulverisa-
ti, Vásár-biróság, A ’ vásár tulajdonosa elitéli a’
vásárba előfordult dolgokat.
Yrlandiába hasonló bíróságok vágynak;
hanem a’ három fő bíróságoknak mindegyiké­
hen csak eggy Elnök van két birákkal, ’s a’ fő
Cancellárnak négy mesterje van a’ maga négy
ítélő mestereivel. — Scotiába a’ Common Law,
és Equiti között nincsen külömbség. Három fő
ítélő fzékjeik vágynak: első Court o f Session,
mellyben a’ Lord Elnök 14 Lordokkal a’ pol­
gári dolgokat ítéli e l; másik Court o f Justicia-
r i: Elnök a’ Lord Justice eggy Clerkel, és öt
 57

Biztosokkal. 5. Court o f E xchequer: Lord

Chief Báron az Elnökje, ’saz Exchequer Bárók­
kal ítél. — Vágynak még eggyházi, ’s tenge­
ri bíróságok is. —
Az eggyházi bíróságok állanak a’ püspö­
ki ConsistoriumokbúI, az Érseki Appellato-
riumokbúl, és a’ Delegatumbúl. — Tárgya
ezen bíróságoknak az eggyházi, házassági, vég
rendelésbéli dolgok. —
Ha a’ Királynak ügyé forogna fent, a’ Püs­
pöki Ítélet a’ Lordok házához adatik fel az ott
ülő Lord Püspökök elejbe.— A ’ tengeri bíróság
a’ Lord fő Admirállal 12 fzemélyekbül áll. —
Vágynak még többféle, ’s kisebb tárgya­
kat illető bíróságok.— Vadáfzat, Tavak, A s-
securatiók, Marschali, Vallesi, Lancasteri,
Doverschini, Cornvalli, Londoni, Universitás-
béli bíróságok. —
A z Ügyéfzek a’ fő birák által vetetnek-fel.
— Ezek több rendbéliek és sok viífzaéléseket
fzereznek.

A z Elöljáróknál ’s Birákrúl.

A ’ belső bátorság fent-tartására fzolgálnak

az All- Tifztek, kiknek eggyúttal törvényes ha­
talmok is vagyon. Ezekhez tartoznak
1. A ’ Sheriff. Hajdan a’ megye’ Grófjától
fiiggöttek, most a’ megye gondviselése egye­
dül reájok bizatik a’ Királytól. — Előbb a’ me­
gyebéli Nemesek által válafztattak, most a’ Fo
birák, belső titkos Tanácsosok, a’ korona Fő
 58

Tifzttyei Sz. Márton napján a’ Kincs Tárhá­

zába öfzve jönnek a’ kincstári Cancellár (Fö ír ­
nok) ElÖlülése alatt, minden megyéből hármat
a’ Királynak javallanak a’ válafztás végett. Csak
eíztendeig kellene hivatallyaikat viselni, még
is vannak esetek, hogy megmaradnak a’ Ki­
rály tetfzéséig. — Efztendei ízolgálat után bá­
rom efztendeig kiki felmentheti magát ezen
fzolgálattúl. — London városa válafzttya a’
Midleseki SherifFeket. — Nagy költséggel jár
ingyen viseltt hivatallyok. —
A ’ SheriíFnek többféle kötelességei van­
nak: mint bírónak, mint a’ fö bíróság fzolgá-
jának, ’s mint Királyi Tifztnek: BailiíF mint
bíró és a ll-tifz t Ítél a’ kisebb adósságokról,
és némelly polgári dolgokról az a’ végett ho­
zott , meghatározó törvények fzerént. — A ’ K ö­
vetek válafztását efzközli, a’ válafztók ’s a’ vá-
lafztott qualificatióját elhatározza , ’s bejelenti a’
válafztottat. — A ’ Coronnereket, Vadáfz bírákat
vezeti kötelességeik tellyesíttésébe. Ö lég első
a’ megyébe. Béfogathattya a’ pártiitöket, gyil­
kosokat, gonofztévöket, és mind azokat, kik
a’ békességet zavarják. A ’ Grófságbélieket fel-
fzólléthattya az üldözésekre, mellyre minden kö­
teles a’ Paireken kiviül, pénz, és fogsági bünte­
tés alatt. Mint lirdlyi Tifzt örje a’ királyi jus­
soknak , ö foglallya-el a’ koronához viíTza esett
jófzágokat, Ö vefzi-fel a’ pénzbéli büntetése­
ket, mellyek a’ fiscust illetik, ö vefzi gondvi­
selése alá a’ találtt marhákat, ő fzedi bé a’ ki­
rályi jövedelmeket. — Mint a Fö bíróság fz o l-
 59

gája köteles a* Fő ítélő fzékeknek rendeléseit

tellyesítteni; Ö gyűjti öfzve a’ Yurikat az Assis
bírák réfzére; Ö adattya kézre a’ vád leveleket,
ö vefz kezes levelet a’ vádlottul; — All-Tifzt-
tyei vágynak: írnok , Bedel, bailiff, a’ töm-
löcz Ör , Goaler. Ezeket ö válafzttya, ’s éret­
tek felelni köteles. —
2fzor. A ' Coronner. Ügyel a’ Király’ dolgai­
ra, ’s az igazság kifzolgáltatására. — Ha valaki
megölettetik, ivagy véletlenül meghal, a’ Coron­
ner több helységekből 12 Yuryt állítt öfzve az
eset megvizsgálására. A ’ bűnöst béfogattya,
jelentést tefz az Assis vagy Béke bíráknál. —
Midőn a’ Scheriff akadályoztalak hivatallyában ,
Ö tellyesítti kötelességét. —
5. AC Béke bírák, Justices o f the peace. A ’
Magna Charta azt rendelte, hogy kiki tulaj­
donával fzabadon élhessen. — A ’ Bárók fegy­
vereseiknek jófzágokat adtak tulajdoni jussal. —
A ’ Királyok a’ nagyobb helységeknek fzabad
leveleket ajándékoztak. — 2dik Henrik meg­
engedte , hogy a’ nemesi jószágokkal eggybe csa-
toltt terheket a’ birtokosok megválthassák; 1489
az rendeltetett, hogy Ősi javaikat fzabadon el­
adhassák a’ Nemesek. 7dik Henrik a’ koronának
jófzágait kisebb réfzekre ofztván, árúba erefz-
tette. — 8dik Henrik 645 klastromokat eltör-
lö t t , kisebb fzerzetes jófzágokat elfoglaltt ’s a’
két rendbéli jófzágokkal hat Püspökséget fun-
dálván, a’ többit a’ maga embereinek vagy el­
ajándékozta, vagy eladta. — E’ sok féle fza­
bad adásokbúl , vevésekbűl fzármoztak ismét
 (iO

uj fzabad birtokosok, FrecKolder , kik napról

napra gyarapodván, a’ nemes jófzágok bírósá­
gát Courts o fth e Manón elmellózték , ’s a’ Bé­
ke bírák által kívánták megitéltetni ’s a’ hoí’z -
ízas formalitásokat kikerülvén, többfzör béke
kötésekkel végezték a’ kérdésbe vett ügyeiket.
Ezek ügyességeikkel, törvény és békességes in -
tézettyeikkel a’ többi megyebéli bíróságokra ár­
nyékot vetettek, nevekedett hatalmok, midőn
a’ feudalismus 1689. végkép megfzünt. —
Eleintén csak a’ belső békességre ügyeltek.
A ’ Frecholderok által a’ legfőbb birtokó fzaba-
dos válafztatott ezen hivatalra. — Királyi ha­
talommal ruháztatott-fel, hogy a’ békességes
polgároknak vagyonnyát, és fzemélyét a’ ha-
talmaskodók ellen megőrizzék. Függöttek a’
Fo Cancellártúl, a’ 12 Fő biráktúl, kik fő Bé­
ke bírák voltak. Hogy a’ Sheriffek, Constablék,
tekinteteket ne vefzejtsék, ezek is eggyenlő
Béke bírói hatalommal ruháztattak-fel. 1327.
3dik Eduárdnak uralkodása alatt a’ Béke bírák­
nak válafztása a’ Királyra bízatott, ne hogy
a’ megyebéli válafztók önkénnyétül fügvén a’
káros réfzre hajlást, pártolást keressék, ’s meg
becsültetésekért a’ válafztók hibáit által néz­
zék. —• Hatalmok, melly eddig csak a’ közön­
séges törvényen Common Law épültt, a’ Par­
lamentáris végzésekre is kiterjefztetett, és ki-
halgató, visgáló, itélŐ, és büntető biróságra
emeltetett. — Jussaik’s kötelességeik királyi pá­
tensbe foglaltattak, melly Örzsébet alatt bi­
zonyos formába öntetvén, mái nap is a’ fzerént
 61

adatik-ki. — Ezen hivatal’ kiofztásában a’ Ki­

rály nincs a’ polgároknak külömbözü Classisá-
h oz, se bizonyos fzámhoz kötve, hanem a’
megyebeli fö birtokosokból azt nevezi k i , kinek
érdem eiről, lelki tehetségeiről, tudománnyárúl
meggyözettetik. Számok a’ népességhez, ’s k i­
terjedéshez fzabatik. — 1806. E’ hivatalyra
1021. fzeméllyek neveztettek, kiknek öfzve tíz
ezer font sterling jövedelme volt tulajdon jó -
fzágaikból. — Hiteket a’ Király hőségére te-
fzik-ie. Valamint fzabadon nevezi Őket a’ Ki­
rály , úgy le is teheti vagy nyilván, vagy
új Béke bírákat nevezvén, ki haggya azok­
nak sorából; ide mind azon által nem értetőd­
nek azok, kiknek hivatallyaikhoz ezen bíróság
csatolva van: illyen a’ fo Cancellár, a’ FÖ bí­
rák, Yorki Érsek, E ly, és Durhami Püspö­
kök, úgy fzinte némely Corporeitásoknak Má-
jorjai. — Ezek pátenst sem kapnak a’ hivatal
végett- a’ megyére , vagy helységekre terjednek
kötelességeik, és fokép ezekből állanak:
lfzör. A ' belső rendtartásban, politia. Min­
denek előtt arra kell ügyelni a’ Béke bíráknak,
hogy a’ törvénytelen öfzve jöveteleket, a’ köz­
helyeken való verekedéseket eltávoztassák, a’
fenyegetőktől, nyughatatlanoktól kezes levele­
ket vegyenek; béfogattassák a’ gonofztévo-
ket, ellenek vizsgálatot tétessenek, megbün­
tessék a’ hamis mértékkel élőket, csavargókat,
dologtalanokat, káromkodókat, réfzegesseket, az
innep’ fzegöit, az engedetlen cselédeket, fzol-
gákat, verekedőket, botránkoztatókat, megité-
 62

lyék a’ fzemély sértőket, a’ hatalmas foglaló­

kat, kisebb adósságokat, kisebb meghamisíttá-
sokat, csalásokat, a’ fzegodött bér’ megtaga­
dóit, elhárítsák mind azt a’ néptül, a’ mi ked­
vetlenséget, pörtfzülhetne.— Eltiltsák a’ nya-
valát okozó eledeleket, a’ ragadó nyavala el­
fojtására foganatos rendeléseket tegyenek, pár-
tollyák az özvegyeket, árvákat, ügy efogy attakat
a’ házifzegényeket, kitett, a’ vagy elhagyattatott
gyermekek’ tartásokról, gyámolittásokról gon-
doskodgyanak. — Azomban hatalmokba nem áll,
akárminö adót a’ polgárokra ki vetni, mivel
az adó, bátor melly csekély légyen is , egyedül
a’ Parlamentom’ elhatározásától függ; külömben
úgy vágynak nevelve, és lelkesedve az Anglu-
sok , hogy illy jeles férfiak felfzóllítására segít-
tö kezeiket élném vonnyák. —
2or. Az iparkodást elösegéttik. Ügyelnek
az eladás, vevés könnyebbíttésére, az erdők’
fent-tartására, földek’ öntözésére, hidakra,
canalisokra, az adó rendes kiofztására, a’ ka-
tonafzállíttására, tartására, a’ köz intézetekre,
a’ büntető, ’s javittó munkás házokra.
Hogy pedig bokros kötelességeiknek meg­
felelhessenek, a’ negyedbéli ülésekbe magok
között elofzttyák a’ tárgyakat, mellyekre ügyel­
őiek kell. Nagy lévén tekéntetek , nagy-
is hivatallyaiknak tel lye sí lés ében való buzgó-
ságok.
A ’ törvények elhatározták minő tárgyak
elintézésére eggy, két vagy több Béke bíró kiván-
tassék. — A’ mit eggyik Béke biró elvégez, ab-
 63

ba magát a’ másik nem avathattya. A ’ Béke

biró a’ Törvényekhez vagyon ugyan csatolva;
de az Öbélátásátúl, mértékletességétül sok függ,
mikép kellessék az esetekhez alkalmaztatni.
Tölök függ a’ béfzámíttás’ súllyá a’ vétkek’ eseté­
ben , ’s ha ök-is mint emberek kötelességek’ tel-
lyesíttésében gyarló lépéseket tennének, véte­
kül nekiek annyira nem tulajdoníttatik, mivel
ingyen, hafzon keresés, ’s réfzre hajlás nélkül
tellyesíttik kötelességeiket; azomba nem fzabad
nékiek a’ törvényeknek elhatározott bünteté­
seit mással felcserélni, hanem csak ott segét-
hetnek, hol a’ büntetések béfzámíttására a’ tör­
vények nem alkalmaztathatok.
4er. Mivel ezen bíráknak főbb kötelessé­
ge az, hogy a’ polgárok’ fzeméllyét, és vagyon-
nyát örözzék; azért, ha valakitül kezes Levelet
kívánnak, vagy ha valaki kezest nem állíthat­
na , vagy olly vétekbe keverednék, melly b éfo-
gattatását maga után vonná , a’ béfogató paran­
csolatba nyilván ki tefzik a’ vád foglalattyát,
mellyet a’ tömlöcz Őr tartozik hat óra lefolyta
alatt a’ fogollal közleni. — Ha a’ vétek nem
olly nagy, melly a’ fogóinak kezesség mellett
való eleresztését gátolná, köteles a’ Béke biró
a’ kezest elfogadni.
5. A’ rablók, útonállók , gonofztévok el­
len felfzólíthattya a’ lakosokat, hogy azokat ül­
dözőbe vegyék, béfogják,’s mivel Angliába nin­
csenek politiai fzolgák, a’ lakosok test, és pénz­
beli büntetés alatt ezen üldözésre elő állani,
sött egyébkor is, midőn a’ Béke biró valakinek
 64

eröfzakosbéfogatlatásátelrendeli, kötelessek se­

géd kezeket nyújtani.
6. A ’ törvények megkivánnyák , hogy
néraelly ügyeket két vagy több Béke bíró in­
tézzen el. — ÖÍTzvejöveteleket előre kihirdetik,
és azt is, minő tárgyat, mikor kívánnak elintéz­
ni. Ezen gyülekezeten megjelenhetnek, kik
akarnak; a’ bíróság tellyes publicitással folyik-
le , melly a’ közbizodalmát éllefzti; hasonló tör­
ténik akkor is, midőn efztendót által négyí’zer a’
Béke bírák mindöíTzve jönnek, General guater
Session; Tizennégy nappal előbb az öíízve jöve­
tel helye, tárgya kihirdettetik, Grand Yury
meghivatik a’ Coronnerekkel, Constablékkal, és
tömlöcz őrökkel egyetemben. — Foglaltossága
ezen Közgyülekezetnek:
Megvizsgálni a’ tömlöczöket, okát felkeres­
ni , kik ’s miért fogattak b é , mi az oka, hogy ad­
dig megnem Ítéltettek, rendeléseket tenni
megitéltetésekrül, a’ kik ártatlanoknak talál­
tatnak, elbocsáttatni. 2. Megvizsgálni a’ ke­
zes leveleket, ha valaki nem marad-e biintetet-
len , vágj? az elégtétel vétkessen nem hallafzta-
tik-e el. 3. A ’ nagyobb vétkezelteket, Felo-
nie, köttelessek az Assis birák elejbe adni meg-
ítéllésvégett. — 4. Minden intézetek, ítéletek,
mellyek a’ Béke birák által történtek, jegyző­
könyvbe vétetnek, Recorcl, hogy a’ midőn a’
felsőbb birák által kívántatnék , feladuttat-
hassanak , és a’ történhető hibák megorvosol-
tathassanak. 5. A* Béke bírákra három-
lott kötelességek újra feloíztatnak. Eggyikre
 65

bizatik az árvákra , özvegyekre, ügyefogyútiak­

ra való gondviselés; másikra: a’ jótévo intéze­
tekre, h or-ja v ítló házakra, a’ helységek csi-
nosíttására, a’ tűzi vefzedelem iránt való ren­
deléseknek végre hajtására való felvigyázat.
Eggy fzóval: mind azon kötelességeket magok
között megofztlyák, mellyek a’ nemzeti csinoso-
dást, a’ kereskedés ipar’ elömozdíttását, ’s a’ ter­
hek eggyenlö viselését eí’zközlik. —• Ezen ta­
nácskozásban minden embernek fzabad megje­
lenni , és a’ mi jót a’ közönségre nézve tud elő
adni, a’ viíTzaéléseket felfödözni, hogy ekkép
atyaíiságos eggyetérléssel a’ köz jótefzközöllyék,
a’ roll'zat gyökeréből kiirtsák.
Minden Béke bírónak van eggy Írója: Clerk ,
es minden quartal Sessiónak eggy titoknokja, ki
a’ leveles tárnak Örje-is. Ezek fizetéseiket a’
taxából velzik. — A ’ megyébe lévő tanultabb
ifjúságot a’ köz-fzolgátra serkentik a’ Béke bi­
rák , a’ megye-és a’ közdolgokat illető tárgyak­
kal elfoglalják, és réfzvételre gcrjefztik. — A ’ tu-
sakodókat., nyughatatlanokat fzem előtt tarttyák;
meggátollyák, hogy senkinek ok ne adassék a'
panafzra az igazság kifzolgállatása, az ügyelő
gyottaknak elhagyattatása, a’ közterhek’ viselé­
sébe való egyenetlenség iránt. — Cocke állíttása
fzerént óhajtani kellene , hogy minden kereí’z -
tény orí’zágba a’ Béke birák felállíttatnának. —
Constabel, R end-birák.
Alfréd vetette-meg ezen hivatalnak is talp
kövét. Ö ’s utánna első Eduárd azt rendelte,
5
 56

hogy minden megyében kél Constabel légyen/

Mái időben a’ Béke bírák eggyesiiletében válafz-
tatnak. Minden megyébe van eggy Fó-Constabel,
H ig h - Constable, és minden helységben a’ né •
pesség fzerént eggy, vagy több P etty- Constable,
Tithingeran. Ezek a’ segédgyeik a’ LordL ieuti-
nantnak, a’ Béke bíráknak, Sheriffeknek. —
A ’ megyebéli Fó-C onstabel kötelessége
amazokat vezetni, kötelességekre emlékeztet­
ni, a’ nagyobb dolgokat, katona fzállíttásokat
elrendelni. — Ezeknek pedig kötelességekben
áll a’ békességes polgárokat a’ nyughatatlanok
ellen megőrizni, az innepszegöket a’ munká­
tól eltiltani, a’ káromkodókat, bontránkoztató
képeknek, Írásoknak árulóit, hazardjátzókat,
a’ Felonie vétkesseit feladni, a’ tiltott öfízve
jöveteleket elofzlatni, az engedetleneket b éfo-
gattatni, a’ kenyér és só árára, ’s mértékekre fel­
ügyelni , az éjjeli örökre vigyázni: fzóval min­
dent elkövetni, a’ mi a’ jó rend fenttartására meg-
kívántatik. —
Kötelessége tellyesíttésében efzközül fzol-
gál a’ Bottyok. — Ez kétféle: eggyik három
vagy négy láb holTzú, másfél ujnyi vastag fa ­
bot , fölén van a’ királyi czimer; másik rézbiil
kéfzült öt, hat ujnyi hoíTzúságú b o t, fölén van
a’ korona. — Ha valakit béakar fogatni, a’ kis-
sebb réz botot a’ vállára tefzi annak, kit fog­
ságba vinni kíván, ’s azt mondgya nékie: a’
Király nevében parancsolom, kövessen engem’,
’s annak engedelmeskedni kell, kelőmben ero-
fzakot tétett rajta. — A’ nagyobbikkai ízéit
 67

ofzlattya az öfl’zve seregletteket, felolvasván a’

lázzadúk ellen kiadott Actát. —
Hivatalijaikat ingyen viselik, réfzesülnek
mindazonáltal a’ pénzbeli büntetésekben, ’s több
efFéliekben. — Tartozik ezen fzolgálattal mini­
den polgár; kivétetnek a’ Fö-nemessek, tifz-
tek, orvosok, gyógyszertartók, prókátorok, ’s t.
f. Némellyek magok helyett másokat fogadnak ,
’s fzámok tizenkét ezeren feliül megy. —
Valamint minden emberi intézetek javíttá-
sokat vefznek fe l, úgy ezen hivatal a’ tör­
vényhatóság figyelmét magára vonnyta; nincs
annyira hiba az előbb kelő Constablékban, mint
a’ kissebbekben, kik olly mester, vagy gazda
emberekbül válafztatnak , hogy ezen hivatal
nékiek rendkívül való terhekre esik. — Jobb
volna a’ fzolgálatra házas zselléreket, vagy kis-
sebb birtoka lakosokat idő fzakafzonként fel­
venni , ’s Őket illendökép fizetni. —
Angliának ebbéli belső elrendeltetése leg­
nagyobb figyelmet gerjefzthet. Nincsenek itt
ministerialis ofztálok , fő - és all - helytartó
tanács, orfzágló fzéki intézetek, politiai bizto­
sok, tifztek, és fegyveresek, kik hivatalijaikból
zsoldos mesterséget űznének. Mindenütt a’ leg­
jobb utakra, postákra, fogadókra találhatni a’
legnagyobb bátorság mellett. Uj városok emel­
kednek csinos rendtartással, a’ hafznos, és fzent
intézetek naponként nevelkednek minden eről­
tetés, és a’ köz adó terhe nélkül. A ’ Béke bí­
rák, Sheriífek, Constablék, Coronerek, nagy
és kissebb Yurik minden fizetés nélkül tellye-
 öö

sitiik hivatalijaikat, minden polgár köteles &’

békességnek fenttartására segéd kezeket nyúj­
tani. —
A’ mi a’ közjó elömozdíttását illeti, azokba
a’ haza fzeretete leginkább kitünteti magát.
Minden javallat, m ellj köz bizodalommal bíró
emberiül ered , fzámot tarthat elösegélésére.
— Számtalan pénzek gyiijteltek öíTzve, m ely-
lyekbül a5férfiaknak emlékeztető fzobrok emel­
tettek ; a’ dicsőség mezein elesett vitézek öz-
veggyei, árvái gyámolíttattak, a’ tudományok,'
morális intézetek elő segittettek.
A ’ Sheriffek, Béke, és Rend birák min­
den felfzóllíttás nélkül ügyelnek a’ köz-békes­
ségre, elháríttyák a’ köz botránkoztatást, vi­
gyáznak a’ polgárok egésségére , a’ közmérték­
re, az özvegyekre, árvákra, ügyefogyottakra,
betegekre , az éhségben sínlödökre. Á’ törvé­
nyek által bíróságokhoz csatolt ügyeket rövid
idő alatt elvégzik, mellyek pedig bíróságokat
feliül mullyák , azokban vagy eggyességet fze-
reznek, vagy a’ felső birák könnyebb elítélé­
sére elkéfzittik , ’s mivel minden intéze­
teik nyilván, a’ megjelenni akarók előtt, tétet­
nek , a’ felek átollanak az igazság ellen nya-
kaskodni. — A ’ nevelkedő ifjúságot a’ köz dol­
gokban réfzvételre ébresztgetik. Ha magok se­
gedelmet nem nyújthatnak a’ fzükölködöknek,
a’ kerefztényi adakozásra a’ megyét felfzóllít-
tyák, ’s a’ nyújtott alamisnárúl nyilván fzámot
adatnak. —-
 69

A ’ köz jóra törekedő javallatok újságokban

kihírdettetnek ; gyűlések rendeltetnek bővebb
megfontolásokra, felsegéllésekre; ha az közhely­
be hagyást n yer, a’ jótevők segedelmeket nyúj­
tanak, aláírásokat erefztenek, a’ végzetről, a’
Béjött sumákról a’ publicumot értesíttik, a’ ki­
nevezett fzámadó újságokba téteti a’ bévétele-
ket, ’s kiadásokat, a’ megmaradott pénzeknek
hová lett fordíttását. — Mindenek elrendeltet­
vén, nagy ebéd adatik, kiki megfizeti a’ reá esett
költséget, de az intézet tagjain kívül senkinek
sem fzabad az afztalhoz ülni. — Ezen nemzeti
búzgóságaknak , hazai fzeretetnek, a’ nyelvben,
és törvényekben való eggyesületnek köfzönheti
Anglia virágzását, és hatalmát. —

A ’ H a d i - t ií'ztekrül.
NagyBrittánniában nincsen katonai status,
minden polgár köteles hazáját, ’s törvénnyeit
védelmezni. — 7ik Henrikig test őrző serege
sem volt a’ Királynak. 8ik Henrik hoztabé a’
Lord Lieutenantokata’ megyékbe, kik az ójjon-
czokat által vefzik , fzámba tarttyák, ’s tartások­
ról gondoskodnak. — A’ katonaság fzáma,
fizetése, törvénnyé a’ Parlamentumban hatá-
roztatik el. —

A ’ büntető Törvényszékekről.
A’ büntető Törvény-fzékek két rendbéliek:
eggyik az egéfz orfzágra, másik a’ kerületekre
terjednek.
 70

Az első rendbeliek közé tartoznak, lör. A '

Parlamentum, Orfzdg gyűlése. Ennek Fel háza
ítéli meg a’ Lordokat és nagyobb vétkekben a’
polgárokat-is az Allház vádgyára. — Noha
igaz az, hogy a’ törvényhozó testnek nem kel­
lene bíróságot formálni, de eggy Constitutióná-
lis orfzágban elkerülhetetlen. — A ’ Ministere­
ket, Tanácsosokat, királyi Fo-tifztviselÖket, a’
Fő-birákat más nem vádolhattya, mint a’ Nem­
zet, és vádot sem tehet más elölt, mint a’ Nem­
zet legfőbb tanácsa előtt. Midőn a’ panafz a*
Lordok elejbe adatik, a’ vádlott béfogattatik,
és az Allháznak követtyeivel a’ Lordok elejbe
állíttatik, ’s a’ vád nyilván felolvastatik. U gy-
védlo , és időhatár rendeltetik fzámára, ' m elly-
nek eltölte utánn a’ vizsgálat a’ vádlott fél ellen
kinyitott ajtókkal, ’s tellyes nyilvánsággal té­
tetik , ’s a’ történtek nyomtatásban kiadatnak.
A ’ vádlott tartozik magát védelmezni, a’ Király
felnem függefztetheti porét, ’smegnemkegyel­
mezhet nékie, noha ezt fzámos törvénytudók
kétségbe vefzik. A ’ Lord Stevard előlülése alatt
tartatik a’ bíróság , ’s ezek itélettyeiket becsü­
letekre mondgyák ki. 2. s í Lord Föbirá-Lord
high Stevard. Megítéli a’ Paireket a’ Király áru­
lás , Felonie, esetébe. — Pátens által neveztetik.
Midőn a’ Parlamentum eggyiitt ül, úgy vok­
sol, mint más Lord. — 3. A’ királyi bírósá­
gok, mellyekrul felebb fzólottunk. — ,4. A ’ ten­
geri Fö bíróság. Elnökje a’ Lord Fő Admiral
12 birákkal. A ’ Tengeren, és Szigetekben elkö­
vetelt vétkeket ítéli. — 5. A ’ Béke bírák’ , She-
 71

vittek’, Covonerek’, Udvari Mester’, Fo Tár­

nok’, Universitások’ bíróságai.
A ’ második rendbeli vagy Járó B írósá­
gok. — A ’ többirül már felebb emlétés téte­
tett. — Most ezen utóbbiról léfzen a’ fzó: A ’
Lord Fő birák kétfzer megjárják az orfzágot az
Ö segédgyeikkel, Serseans ot Law. Minden ke­
rületbe kettő megy. Anglia hat kerületekre van
ofztva : H om e, N orfolk, Oxford, Midland, Vés­
t e m , Northoun. Ezen bíróság a’ nagy pöcsét
alatt kapja utasíttását. — Ezek leginkább öt tár­
gyakra terjednek, a) Commission o f jíssise , a’
fekvő jófzágok iránt támadott helybeli kérdése­
ket elitéli. b) Commission o f nisi p riu s, meg­
vizsgálja a’ tetbélí eseteket a’ polgári dolgok­
ban, a’ bizonyságokat kihalgattya.— c) Com­
mission o f peace vizsgálat alá veszi azon tár­
gyakat, mellyeketa’ Béke birák elejbéjek adtá­
nak. — d) Commission o f Oyen megvizsgálja
a’ tömlöczöket, kihalgattya a’ vádlottakat, és
ha megitéllésék törvénytelenül halaiztatott-el,
ügyöket ítélet alá veszi. — e) Commission o f
generál Gaol delivery béfogattya a’ kezességen
kint lévő bűnösöket, megítéli Őket, ’s az ártat­
lanokat elerefzti. —
Ezen Assisi Bíráknak bírósága tehát a’ pol­
gári , és bűn esettyeire terjed. Mind a’ két
esetben Yurikat vefznek magok mellé. — Előre
kihirdetetik Bírói üléseiknek helyét, es idejét.
— Mindenütt nagy pompával fogadtatnak, ’s
nyilván tartván itélettyeiket, ’s minden birói
foglahtLosságaikat, köz bennek a’ bizodalom.—
 72

A ' Y u n k , JEskiittek.
A ’ polgári tárgyakban a'Bírák 12 Fö birto-^
kost vefznek oldalok m ellé, azon megyébül *
hol a’ pörös jófzág fekfzik. — A ’ Sheriff eggy
Lifztát, jegyzést, A rray ád bé, mellyre olly bir­
tokosokat i r , kiknek a’ törvények által elhatá­
rozott tifzta jövedelmek vagyon. — Számok
48nál alább, 72nél több nem lehet. — Min­
den pörlekedő fél ebbűi 12töt ok adás nélkül le­
törölhet, a’ többit okbúi, ’s ennek megítélésé­
re a’ birák eggy válafztmányt rendelnek , Triors.
A ’ könönséges okok közé fzámittatnak: propter
honoris respectum, ha Lord volna közöttök a‘
fzabad birtok ügyében; propter defectum : ha
birtoka nincs; propter affectum : ha v ér, vagy
hafzon öfzveköttetésék volna; propter delictum :
ha vád alatt volna, — ha a’ Sheriff réfzére
hajló volna, az egéfz jegyzést, lifztát, ellehet
vetni, 'sakkor a’ Coroner tellyesétti a’ Sheriff
kötelességét. — A ’ törvényes ok adás után,
kik ellenfzollás nélkül maradtak, neveik üveg­
be tétetnek, ’s onnand sors húzás után 12. ki­
jegyeztetik, kik az Assisekkel bírói kötelessé­
geket tellyeséttik. — Ha ezeknek ítéletével a’
felek meg nem elégefznek, a’ Yestminsteri FŐ
birákhoz folyamodhatnak, melly esetbe a’ 48.
kijegyzett eskiittekbül 12töt elvethetnek; de
a’ megmaradott 36búl sors húzással 12tö kije—
leltelik, ’s ezek elitélik a’ felek ügyét. — Úgy
fzinte a’ költségeket, pénzbeli büntetéseket,
károkat egyedül a’ Yurik Ítélik el.
 73

A bűn esetében: ítél ezen Assise biróság,

ha az a’ nagyobb vétkek közé fzámittatik. Ezek
három rendbeliek, hightreason, petit treason,
Felonie H ightreason, K irály, vagy haza áru­
lás- Petit treason, midőn a’ gyermek az attyát,
feleség férjét; vagy vifzont, fzolga az urát, a’
Pap eggyházi J£lÖjáróját megöli.— Felonie, melly
az élet, és jófzág elvefztését maga után von-
nya, noha az utóbbi e’ mai időben ritkán ítél­
tetik—m eg.— Vagyon eggy ménloefzköz is ezen
utóbbi esetben t. i. Beneficium Cleri, melly a’
Lordoknak , feleségeiknek , papoknak adatik. —
A ’ bíin esetében kiki vádló lehet, a’ kirá­
lyi Fiscusnak pedig kötelessége. — A ’ Béke
biró parancsolatot ád a’ béfogatásra, vagy ön­
ként megjelenik a’ vádlott a’ biró előtt. —
Azonnal kikérdezi Ötét a’ Béke b ir ó , ’s ha bű­
nösnek talállya, vagy béfogattya, vagy kezes­
ség mellett elerefzti, ha a’ bűn nem főben já­
ró. —• A ’ porkoláb hat óra alatt leirattya a'
vádlóinak, vagy ügyvédlöinek a’ vád foglalat-
tyát. — Ha ezt nem tenné a’ Nagy Cancellár,
vagy eggyik FöBiró kiadgya a’ W ritlet: Habeas
Corpus ad subjiciendum. Húfz napok alatt tar­
tozik a’ porkoláb okát adni a’ béfogatásnak, és
ahoz beküldeni a’ foglot, ki a’ parancsolatot
adta, ’s ott tüstént kihalgattatik, és megitélte-
tik, ha fzabadon erefztethetik-e, vagy a’ fog­
ságba tetessék, vagy kezesség mellett, erefzles-
sék e l? a’ két utóbbi esetekbe az Assisek ve-
fzik Ötét által megitéltetés végett. Azontúl

6
 74

A1 Sheriff öfzvegyüjti a’ Grand Yúrikat ,

mellynek fzáma 12nél többnek, és hufzonnegy­
nél kevesebbnek kell lenni. — Válafztalnak
pedig a’ megyének főbb em bereiből, ’s a’ va-
gyonyossabbakbúl. — Kötelességek megbirál-
ni mind azokat, mellyek a’ vád gyámolítására
elő adattak. — Ha ezen birákbúl 12tö azt íté­
li , hogy a’ vád nyomos próbákon épül, akkor
a’ pőr a’ vádlott ellen elkezdődik, ’s neveztetik
indictet-nek,vagy is a’ pörös bévádolva van.—
Ellenkező esetben a’ vádlott tüstént elerefzte-
tik. — Ezen Elöitélet által kívánták a’ tör­
vényhozók megmenteni az ártatlan polgárokat,
hogy vétek nélkül a’ büntető törvény elejbe se
álléttathassanak. — Ha azomba ezen esküitek
ítélete által gyanúsnak találtatik a’ vádlott, a’
meghatározott napon a’ bíróság tornáczába ál-
léttatik , a’ vád ellene felolvastatik, ’s kérdez-
tetik, mikép kívánna megitéltetni: Ö pedig a’
bevett fzokás fzerént azt feleli: Az Isten, és
a Hazám által. — Már most válafztatik &p etit
Jury, kis esküitek. Ezek a’ megyébül nevez­
tetnek a’ birtokosokból. A ’ Sheriff eggy Lifz-
tára 48. megyebéli polgárokat ir fel. — Ha si’
vádlott a’ Sheriffnek réfzre hajlásút bétudgya
bizonyítani, az egéfz Lifztát elvetheti, ’s a’
Coroner folylaltya a’ Sheriff lifzttyél. — Ha
ezt bé nem bizonyithattya, a’ 48búl 12töt, a’
Király árulás esetében 35töt, ok adás nélkül
elvethet. — Azontúl ok adással fejenként elvet­
heti. — Ha az elvetettek fzáma után 12 Eskütt
ki nem kerül, a’ Sheriff ismét más Lifztát
 75

kéfzitt, ’s így azokból sors húzás által 12 Es­

kün válafztatik, megeskíidtetnek, és a’ kú­
rákkal öfzve ülnek. Felolvastatik újabban a’
vád , a’ bizonyságok, és egyéb ok levelek fon­
tolóra vétetnek, az ügyvédlök elöállanak, a’
vádló tei'heli , a’ másik menti a’ vádlottat;
midőn mindenek kimeréttetnek, a’ FŐ biró elő
adgya mind a’ két fél próbáit, emlékezetbe te-
fzi a’ törvénj^ek rendelését; azontúl elmennek
a’ kis Ifurik eggy fzobába, étel ital, füttés
nélkül tanácskoznak, még eggy Ítéletre nem
jönnek; megállapodván vélekedésekben kijönnek,
’saz öregebbik nyilván kimondgya: bűnös, vagy
nembünös : az utóbbi esetbe elerefzletik, egyéb­
ként a’ bírák reá mondgyák , mit rendeltek ezen
bűn esetébe a’ törvények. — Azontúl a’ biró
azt mondgya a’ vádlóinak, ha halálra van Ítél­
ve: Innend vill'za vitelei oda, honnand vezet-
letél. — Onnand jöfz a’ Rabenstemhoz, hol
felakafztatol, még meg nem halfz, Isten lé-
g}ren irgalmas a’ Lelkednek. A ’ Sheriff hajttyfl
végre az Ítéletet. — Azomba
Az Ítélet végbe hajtása meggátoltathatik
lfzör. Az ítéletnek felfüggefztése által. — Ha
a’ Cancellár, vagy Fő bírák a’ por folyamot-
tyába valamelly hibát találnak, vagy a’ meg-
iléltetett fzemély terhes volna; vagy megke-
gyelmeztetését reméllik, avvagy amnistie hir-
dettetnék , vagy a’ megítélt fzemély efzét vefz-
tené a’ sententia után , akkor eggy Writtel az
Ítélet felfiiggefztetik; az utóbbi esetbe azért,
mivel minden halálra Ítéltetett a’ sententia
 76

végső felolvasásakor megkérdeztelik: ha tudná

e még valamit élete mentségére; és így az
efze vefzett ezen jó téteménytiil megfofztat-
nék. — 2. A ' megkegyelmezés á ltal: A’ Király
megkegyelmezhet minden bűnösnek, kivévén
ezen eseteket a) ha valaki polgár társát erő­
vel megfogatná, ’s a’ tengeren túl küldené,
ez a’ Habeas Corpus Áctája fzerént halállal bün-
tettetik. b) A ’ rabló, ha elégtételt fzerezni nem
tud. c) A ’ Parlamentaris vád alá esett haza
sértők, d) Király sértők, ellökéllet gyilkosok ,
nagyobb dolgokban az ok levelek hamisétól’. —
Ha kegyelmet nyernek is ezek, de más, a’ ha­
lállal hasonló büntetéssel váltatnak-fel, p. o.
í'zámki vetéssel.

!, Dr- BJiiAGI GÉZAA

r*
-J * "- , '
* T r f s t ’* , r *• •*
W fö: ; *
*& L