zoldszeresz.

hu

Boróka bogyó – Juniperus

communis
Gy.Gyüre György
5-7 perc

Gyalogfenyő-boróka – Juniperus communis

Boróka bogyó leírása:

Juniperus communis
Régies vagy egyéb ismert nevei: közönséges boróka, apró
bors, vagy borsika, pattogó, tüskésfenyő, gyalogfenyő
Cupressaceae – ciprusfélék családja
A gyalogfenyő-boróka legfeljebb 3 méter magas cserje,
kivételesen faalakot is ölt s ekkor 10 méter magasra is nő.
Sokszor igen szép gúla alakú, néha pedig lecsepelült a szára.
Levelei keskenyek, tűalakúak, hegyesek és igen szúrósak.
Rendesen 3 levél áll egy magasságban a száron. A boróka
levelei télen is zöldek; 4—5 évig is élnek, míg a szár kérgének
hámló pikkelyeivel együtt le nem hullanak. A virágok a levelek
hónaljában állnak. A boróka kétlaki cserje, azaz az egyik
bokron csakis porzós, a másikon pedig tisztán csak termő
virágok vannak.
A porzós virágok apró barkákat képeznek és apró, sűrűn álló
pikkelylevelekből állnak, melyek mindegyike alsó oldalán
többnyire 3 porzacskót visel. E porzacskók
felszakadva bőven fejlesztik a sárga virágport. A termő virág
igen rövid, majdnem gömb alakú, és midőn benne a magvak
kiképződnek, bogyóvá lesz. A borókabogyó a csúcsán ki van
kanyarítva, ami azt jelzi, hogy 3 termőpikkely összenövéséből
lett. A borókabogyó az első esztendőben zöld színű s csak a
másodikban érik meg, amikor feketés sötétbarna színt ölt és
letörülhető kék deres hamvval be lesz vonva. Az érett bogyó
gömb alakú, legfeljebb 9 mm. átmérőjű és 3 kemény falú
magot tartalmaz. Húsa barna színű, íze zamatos, a benne lévő
illanó olaj következtében. A boróka április—májusban virágzik,
és a bogyók a kővetkező évben érnek meg.

A Boróka bogyó előfordulása:

A Boróka hegyvidékeink erdőségeiben, a fenyvesekben terem.

Leginkább az erdők szélén és tisztásain található. Napos
dombokon és erdőszéleken egész Európában és Orosz-
Ázsiában található. Magasabb helyeken kisebb és fekvő lesz,
ellenben Norvégia, Svédország belsejében 10—12 cm
magasságig megnőve századokig is elél. Hazánkban
erdőkben, dombos területeken, szórványosan az egész
országban megterem.

Drogjai:

• Juniperi pseudo fructus: bogyó, VIII. Magyar

Gyószerkönyvben szerepel, min. 1 % illóolaj – (áltermés)
• Juniperi aetheroleum: illóolaj, VIII. Magyar Gyószerkönyvben
szerepel, – illóolaj
• Pix juniperi – borókakátrány

Boróka bogyó hatóanyagai:

• 1,5-2 % illóolaj
• Gyanta, cseranyag, 20-25 % invertcukor (erjed)

Boróka bogyó gyógyhatása, használata:

• Vizelethajtó, izzasztó
• enyhe görcsoldó
• emésztést serkentő, epehajtó, étvágygerjesztő
• légzéskönnyítő
• antibakteriális
• vércukorszint csökkentő
Hagyományos alkalmazásban:

• Vízhajtó, szélhajtó, étvágyjavító

• emésztés és izzadást segíti elő.
• A boróka olaj:
o külsőleg reumás panaszok elleni bedörzsölésre
o belsőleg szélhajtó, görcsoldó, a bronchusokra (hörgők)
nyugtató.

Preklinikai vizsgálatok:

• Invitro: antiszeptikus, antimikrobiális; az illóolaj mérsékelt

antioxidáns (Candida ellen).
• Patkányoknál kivonatából vérnyomás csökkentő és
fájdalomcsillapító hatást értek el.
Humán bizonyítékok nincsenek.

Indikációk:

• Belsőleg: Étvágytalanság ellen; Húgyúti gyulladások esetén,

vizelethajtóként.
• Külsőleg: Antireumatikum, izomfájdalom ellen.
• Adagolás belsőleg: napi max.: 10 g bogyó, 150 ml forró vízzel
készítve Illóolaj felhasználása hasonló, csípős íz, ezért
kapszulázzák.
 Ellenjavallatok:

• Enyhén irritáló hatású. A méh simaizomzatát stimulálja, ezért

terhes nők mellőzzék. Krónikus vesegyulladásban, csökkent
vesefunkció esetén, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt.
A borókabogyókat juniperi pseudo fructus név alatt árulják
és gyógyszertárban fenyőbogyóízt (roob juniperi) és
borókaolajat (juniperi aetheroleum) készítenek belőlük. Az
illóolajat vízgőzzel való desztillálás útján állítják elő belőle.
Magukat a bogyókat is használják a gyógyászatban, sőt még a
boróka fáját is , melyből szintén olajat készítenek A bogyóknak
kesernyés-édes ízük van, izzó parázsra dobva nagyon
zamatos, balzsamos illatot árasztanak. A borókabogyók
gyomorerősítőnek és vízelethajtónak, a vizeletet gyenge
ibolyauszagúvá teszik. A borókabogyó az emésztőszerveket
szelíden izgatja, elősegíti a nyálkahártyák működését, valamint
a bőr kigőzölgését és a vizelet kiválasztását. A
borókabogyókból készül a borovicska vagy fenyővíz nevű
pálinka, végül még fűszernek is használják a borókabogyókat.
Bogyóit, hajtásait és leveleit füstölésre is használják.
 Felhasználás:

• Fűszer
• Teakeverékek
• Illóolaj: bedörzsölésre
• cseppenként: étvágygerjesztő.
• Forrázat zúzott bogyókból: vesekő képződést gátolja.
• Spiritus juniperi (alkoholos kivonat): emésztési zavarokra.

Boróka bogyó szedése:

A boróka bogyókat(baccae juniperi néven is hívták) érésük

idején vagyis a második év őszén kell szedni. A boróka
bogyója borsónagyságú, gömbölyű, húsos, tetején hármas
forradással, nyersen fekete-ibolyaszínű, fénylő. A boróka
bogyók szedése jövedelmező s kivált a hazánk északi vidékén
lakó szegény népnek jövedelmi forrása. A szedett bogyókat
vagy minden kezelés nélkül el lehet adni vagy lassan
egyenletesen megszárítandók. A jól száradt boróka bogyó
fekete színű és fénylő. A zöld, barna vagy vörös bogyók
értéktelenek s ezért kiszedendők. A zöld boróka bogyók ugyan
legtöbb illanó olajat tartalmaznak, azért erősebb az illatuk és
zamatosabb az ízük, de nincs meg az édes ízük. A bogyók
kosárba rakva szállíthatók.
Forrás:
Páter Béla, A vadontermő gyógynövények
Dr. Darvas Ferenc és Dr Magyary-Kossa Gyula,Hazai
gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi
használatuk