o

Filozófia
megajánlott jegy van, utolsó előtti héten zh
o május 3. írásbeli, pót alkalom május 10.
o 35 perces feladatlap, minta moodleben- segédanyag, internet, jegyzet használható
o ellenkező esetben szóbeli vizsgatételekkel
FILOZÓFIA= philo+sophia, azaz a bölcsesség szeretete
eredete: ókori görögök, konkrét definíció nincsen
ókorban még mindenki filozófus, aki tudományokban jártas, többet tudott az átlagnál
művészeti, erkölcsi, logikai kérdések kapcsán, de gazdaságtörténetileg is
pszichológia is innen vált ki
csak a XX. században lett önállósult tudomány
kortárs etika az önjáró járművek fejlesztésének kérdésében kapcsolódik be, ez
gyakorlatilag erkölcsi szempontból a gyártó felelőssége
jogi, mérnöki, filozófiai probléma
kezdeti: természettudomány
Kr. e. 6-5. század a legkorábbi források
o Thálesz az első nyugati filozófus
o keleti filozófia: hétköznapi tanítások a kínai, indiai és japán kultúrában
o test és lélek elválaszthatatlansága, ép lélek és test kéz a kézben
o ASZTÉZIS
o kereszténység: lélek a fontos, testet csak regulázni, büntetni kell
o alternatív definíciók: másfajta nézőpont és gondolkodás, témákhoz kérdéseket
megfogalmazni, minket körülvevő világ iránti érdeklődés fontossága
o lehetséges oldalak vizsgálata, több nézőpontba helyezkedni, igazság keresése,
kritikai szemlélet tulajdonképpen
o radikális kételkedés szükséges
o Szókratész (Kr. e. 399 Athén)
o koncepciós per
o méreg általi öngyilkosságra kényszerítették
o Giordano Bruno
o mágja általi halál 1600-ban
o Galileo Galilei nézeteit visszavonta, amikor kényszerítették, fennmaradtak
kutatásai
o politikai era hogyan fogadja az új filozófiákat?
KARL JASPERS
kihangsúlyozza, hogy kényszerítő erő nélkül, könyvében az ideológiáról értekezik
tananyaghoz kérdéseket feltenni hasznos és tudást, ismeretet feltételez
IDEOLÓGIA
pl.: marxizmus, fasizmus stb.
 eszmerendszert jelent, hazánkban gyakran társítanak hozzá negatív jelentést, de
idegennyelven nincs pejoratív jellege
vallás kapcsán is beszélhetünk erről, hiszen a hívők nem kételkednek
nem Isten létezése kérdéses, hanem létezésének alátámasztásának érvekkel való alátámasztása
a hangsúlyos
„Nem hiszek Istenben, de félek tőle.”
ÓKOR-RORTY
o különbség eleve a korban, hiszen Rorty XX. századi amerikai filozófus
o igazság birtoklása és annak keresése?
o Mi az igazság egyáltalán?
o ha azt állítjuk, hogy az igazságot birtokoljuk, akkor zárt látókörűen azt hisszük, hogy
egyetlen igazság létezik pl.: az Úr/igazság/természet nevében kifejezések
o ókori felfogás szerint kell, hogy legyen konkrét objektív igazság, ez volt az akkori
világnézet pl.: Platón dualista világképe, amelyben létezik egy abszolút igazság, jóság,
szépség stb. ez után vágyakozik egész élete során az ember, de ez elérhetetlen számára
dualista, hiszen szerinte a világ 2 részből áll: természeti/földi és az
ideák/tökéletességek világa
kereszténység átvette, de ott a vágyott menny elérhető egyszer
Szent Ágoston, Jákob lajtorjája
 az igazság keresése kapcsán nyitottság, az igazság szubjektivitása merül fel
 Rorty amerikai neo-pragmatizmus, demokrácia
 anti-eszencializmus
 nem hisz az objektív dolgokban
 fontos fogalom szerinte az esetlegesség
 kiszámíthatatlanság mindennapos, sztoizmus: ember elégedjen meg azzal, ami van
 elfogadás, beletörődés
 bármikor történhet bármi, erősnek kell lenni és magunkon segíteni
 sok olvasással, nyitottsággal leküzdeni az emberi ellentéteket, konfliktusokat, ez a
hosszútávú célja
 egyfajta kulturális szolidaritás, optimista humanizmus jellemzi
 azonban az emberi jellemben benne van az ellentét keresése és az esetlegesség
szemben áll az objektív meglátással
 buddhizmus: folyamatos változás
 filozófia: úton levés, minél több látásmód, színes értelmezés

2023.02.22.

Jaspers szerint a magárahagyottság érzése és félelme önmaga felé fordítja az ember vizsgálódását
Miért? vannak olyan szakaszok, amikor nyitottabb az ember a filozófiára
elgondolkodtató helyzetek, ösztönösen kifelé figyelni, mint egy állat
éles figyelem, empirikus tapasztalással, csak második szinten begyűjtött infókat továbbgondolja
magasabb szint, folyamatos nyitottság, kényszeres kíváncsiság, erőfeszítés
egyedül levés során magunkról gondolkodik, vannak akik nem szeretik a csendet, ennek a súlyát
elviselni
pszichológiai háttér
Epiktétosz megjegyzései
magukkal való szembesülés, filozófia/pszichológia határa
élet a halál után/csodák/isten létezése reményvesztett szituációkban
vizsgálódások távolabb tekintve, érdemes-e küzdeni, végesség kérdése, egy életünk van-e,
halhatatlanság, korlátozottság kérdése (szabadság kérdése, hiszen kötelezettségek terhet rónak
ránk, lelkiismeretfurdalás a felelősségérzet miatt, lelki szabadság nem teljesen adott), mi a
valóság és hol van ebben az ember helye?
olyan e a világ amilyennek érzékeljük, léteznek e más dimenziók, hogyan tudnánk máshogy létezni
Platón
ideák világa
teológia szorosan kapcsolódik ide, vallások válasza erre
más-más hozzáállás
Epiktétosz
Kézikönyvecske
kora sztoikus, Ókori Róma, magyarra csak a 2. vh alatt fordították le
abszurd időszak erre
rossz élethelyzetek, tragédiák élete során, így lelki ereje volt erőt önteni másokba
sokszor kegyetlennek lehet érezni, távolságtartással elbagatellizálni a szörnyűségeket
haláleset
isten adta, majd elvette, ennyi
kegyetlenül tud hatni
sztoizmus: az ember soha nem reklamál, nem kell a dolgok után kapálózni az életben, az élet
egy lakoma, ahol körbeviszik a tálat
ha nem éred el, akkor majd jön a következő
ami éppen elég jó, azzal beérem
azonban ennyire könnyen nem lehet feladni!
rabszolga volt, így érthető a hozzáállása, lenézett és megalázott ember volt egész életében
kénytelen volt elfogadni, önvédelem
atarapszia: távol tarom magamtól a szélsőségeket, nem beleélni magunkat az eseményekbe,
zavarmentes állapot, nem szeretnék, hogy az embert a szenvedélyeik elragadják
erre tréningelik őket (férfiakat)
szabad, rangosabbak
ők tanulhattak csak filozófiát
 jövőbeli vezetők, akik mindig racionálisan kell döntenie, emberek tömegei lesznek rábízva
megalázó az érzelmes férfi, aki romantikus és gyenge pillanataiban látja a város, kibillenthető
és elveszíti a mértéket
Platón gondolatai
 ókori görögöknél 4 kardinális erény: legfőbb a mértékletesség, bátorság, bölcsesség,
igazságosság
 kereszténység: alázat, irgalmasság stb. egészen más
Epiktétosz szerint vannak olyan dolgok, amik a hatalmunkban vannak és vannak amelyek
nem, azzal ne foglalkozzunk ami nincs
 gondolat és érzés, a többi pl.: a testünk nincs a hatalmunkban, hiszen kiszolgáltatott
éhségnek, illetve eleve születünk valamilyennek
 testi hibával született, sántított
 szerinte nincs hatalmunkban a hírnevünk, pletyka, rosszindulat, koncepciós perek stb.
Szerencsésen Néró császár testőrparancsnokának rabszolgája, aki felszabadította
ekkor nyílt alkalma filozofálni baráti társasággal, tanítványai lettek és már akkor sok követője
lett, akár még császár is szerette munkáit
hihetetlen változás
Nyugaton vagy keleten nagyhatású személyiségek tűntek fel, de nem tudjuk mikor és hol kerültek
egymással kapcsolatba
Kína viszonya pl görögökkel kérdéses
itt már asztrológiai, atomkutatás, nincs előzménye nyugaton (Thalész idő mérésére hogyan jött rá),
nincs forrásunk
kapcsolódásuk fontos, integrálás fontossága, jellegzetes eltérések
 keleti: egyénről, hétköznapi jóllét a középpontban, egészség/mozgás/masszázsok
Indiában/energia kezelése évezredek óta
 nyugati: volt tartózkodás az emberi testtel szemben, kizárólag az ókori görög/római időszakban
az életvitellel, majd a kereszténységgel eltolódott a lélek felé
 testnek semmi szerepe a lélek állapotával, újkorban racionalitás, logika alapú gondolkodás,
ami a módszerekre épül
 manapság közeledés a kelet felé, amerikai filozófiában szomoesztétika (emberi testre
koncentrál), képviselői meg is keresik őket, elindult valami, de tarózkodóak
 erős Európacentrikusság, amely összefügg a gyarmatbirodalmakkal is, 18-19. században
összefoglaló írások, művészettörténetben ugyanez
 jelenleg posztmodern gondolkodás, most inkább különböző erőteljes elméletek a világ
különböző pontjairól, nincsen egy elfogadott nézőpont

Filozófia felosztása, tudományos besorolás

1. logika
2. a gondolkodás formális szabályainak tudománya
Arisztotelész, 20. századi matematikai kutatásokban is használták, átfogó művei
fennmaradtak és erre alapozták meg a 13. században az egyetemi oktatást, rá épült a
tananyag
3. spekulatív filozófia
I. metafizika: általános (ontológia v. lételmélet)
speciális: természetfilozófia, filozófiai antropológia, természetes teológia (filozófiai
istentan)
II. ismeretelmélet (gnoszeológia, episztemológia): hogyan tudunk valós, hiteles ismeretet
szerezni a világban?, vélekedés vagy tudás?
4. gyakorlati filozófia: etika (morálfilozófia), esztétika
eldönteni mit tehetünk, meddig mehetünk el, mi van a jogunkban?
5. viselkedés és jog határa, erkölcsi tartás, ami nem udvariasság, másképpen adott a jognál is
milyen körülményeknek van az ember alávetve, milyen közösségben élünk, ez alapból
megszabja a korlátainkat, szakterület: erkölcsszociológia
nem próbál véleményt mondani a közösségekről, hanem tényként kezel, mi a norma az
adott szubkultúrában és nem értékel, ítél, hanem csak leír, azonban az etika eleve
értékítélettel él
etika jelen van a gazdaságetikában, szigorú szabályrendszer, bioetika, vagyis
génmanipuláció kérdése, meddig nevezhető embernek és mi tesz transzhumánná (sok
protézissel él, robotizált ember), mesterséges intelligencia kérdése, szervekhez jutás,
orvosi etika ennél szűkebb, a beteg-orvos kapcsolata, betegnek joga van e tudni, műtét ne
sértse az emberi méltóságot, hozzátartozók stb., kereskedelmi és egyéb minden
szakterületnek van, ezért is gyakorlati, szinte ösztönösen meghozott döntések a korábbi
szocializálódás során felvéve
esztétika: nemcsak a széppel foglalkozik, csak egy kis területe, ennél sokkal több a
harmónia és szimmetria fontossága, aiszthesis: érzékelés ide tartozik, amivel felfogom a
világot, marketing része tulajdonképpen, hogyan prezentálnak a fogyasztónak valamit
emberi kapcsolatokra hat, érzékelés hat az etikai döntésekre
külsőségek félrevezethetnek, ha valami tetszetős akkor az jobb is
Plantón
kalogatosz??, ami szép az jó is, erkölcsi jóság szépít, azonban fordítva nem igaz
azért gyakorlati mert ezen nem agyalunk, de hétköznap használjuk, mindennapi döntések
a szimpátián alapulnak, angol bíróság szimpátia-antipátia alapján ítélt, egyéni elbírálás
összefügg az interpretációval, de más terület: műalkotások értelmezése
művészetfilozófia hasonló ehhez, 18. századtól külön terület, ekkor született, esztéta
művészetben jártas és elemez
Filozófia tárgyalható még: korszakonként, mozgalamk története és személyeket is
kiemelhetünk
teoretikusok, akiket nem lehet iskolához, mozgalomhoz csatolni, de mai napig fontosak
dán filozófus, aki speciális figura, németeknél Schoppenhauer, aki kategórián kívüli
 Otfried Höffe: A haszontalan hasznáról- A filozófia jelentősége az ökonomizálódás
korszakában (2005)
 dühből született szöveg, vita a német felsőoktatásban: milyen szakok és egyetemek
kapjanak finanszírozást?
 bölcsészek és természettudósok, előítéletek, durva cikkek és nagy tét
 ironikus cím: visszaveri a támadásokat, kissé talán túlzásba esik, de tisztázza a humán
terület relevanciáját
 védelmébe veszi a bölcsészettudományt
 helyzetjelentés a 21. századból: a gazdasági folyamatok határoznak meg mindent, a
pénzmozgás és kereskedelem dönti el a világ sorsát
 a ma legfőbb jellegzetességei: ökonomizálódás, globalizáció, közös Európa létezése, a
tudomány által befolyásolt társadalomban való lét
 Globalizáció: telekommunikáció fejlődése, internet használatának elterjedése
felgyorsította, minden elérhető a világ másik pontján, megszűnt a távolság és idő,
utazás felgyorsulása, munkához a hozzáállás, elérhető mindenki és megfigyelhető,
beazonosíthatóság, leszűkül a világ, hiszen távoli országok gazdaságai elérik egymást,
környezetszennyezés is ide tartozik
 Höffe számára pozitív dolog a kulturális szempontok miatt
2023.03.01.  A globalizáció közelebb hoz kultúrákat, mely segít a kommunikációban, elősegíti a
fejlődést. Ha valaki ismer a saját kultúráján kívül másikat is, akkor másképp fog
gondolkodni, nyitottabb lesz és sokrétűbb ismeretei lesznek.
 „Közös Európa létezése” – kulturális, gazdasági és politikai együtt létezés.
 „Euro PR-ség” – valaki hisz az európaiság eszméjében. 19-20. sz elején is létezett a
fogalom. Ismeri a nyugat és kelet kultúráját, pacifista, nem nacionalista. Inkább a
közös gondolkodásmódot igyekszik képviselni. Nyitott. ’Valaki otthon van az európai
kultúrákban’ Pl Márai Sándor.
 Európai Unió létrejötte után: Gazdasági együttműködések megindultak, aztán a
kultúra és társadalmi együttműködés is.
 Messzi külföldiek (D-Ázsia, Afrika) kedvezőnek, követendőnek látják az EU-t.
Jogállami demokrácia, anyagi jólét.
 Tudomány által befolyásolt társadalomban való fejlődés, technológiai előre lépesek
A globalizáció üzenete
„Nem szabad nem észrevennünk azt, ami összeköt” Höffe
Kultúrákon átívelő közös értékekre kell a hangsúlyt fektetni. Kölcsönhatások vizsgálata,
múltban milyen behatások érték Eu-t és országait. Többféle nemzet, vallás. Etnikailag vegyes
összetétel.
Humanitás, humán tudományokkal lehet vizsgálni ezeket a fontos kérdéseket.
Bölcsészettudományok, filozófia nélkülözhetetlen a demokrácia fenntartásához. A gyakorlati
jogalkotás részére is előkészítő segítség a filozófia. Jól kell megfogalmazni, szövegek
értelmezése nagyon bonyolult, más nyelvekre fordítás után pláne.
Tudományok összehasonlítása, fontossági sorrendbe állítása értelmetlen. Mindegyik azon a
területen fontos, amelyiken használják.
Különösen fontosak lehetnének akár a politikusok, közgazdászok számára:
 1. SINOLÓGIA –
a. Tudományterület, mely Kínával foglalkozik.
b. Segítene megérteni az ottani politikai, gazdasági viszony pl Kína-Japán,
Kína-Vietnám, stb
2. ORIENTALISZTIKA –
a. Kelet vizsgálata Európai szemmel
b. Viszonyok vizsgálata nélkül nehéz pl egyezségekre jutni.
c. Arab országok, Ázsia
d. 1920 Trianon – Szíria határainak átszabása gyarmatbirodalmak alapján
3. JOGFILOZÓFIA –
a. Joggyakorlat előszobája
4. GAZDASÁGETIKA
Viták a 20. században
Generációk közötti igazságosságról folytatott belpolitikai viták – nyugdíj
Globális igazságosságról folytatott fejlődéspolitikai viták – erkölcsi kérdések,
melyekből politikait csinálnak, fejlődő országok, Afrikai országok segítése kötelessége-e a
legfejlettebb országoknak? ENSZ Élelmezés, gabonaszállítmányozás akadályozása Ukrajna
miatt káosz, segélyezés kiváltja némileg ezeket a problémákat.
Általános képzettség/műveltség
Arisztotelész óta tartó jelentőség
Nagyon sokféle területről van általános elképzelése, de nem rendelkezik szaktudással.
Ez a mai munkaerőpiac szempontjából azért pozitív, mert tovább lehet fejleszteni szinte
bármilyen munkakörben. Lehet a meglévő tudásra építeni.
Ez azért nem jó, mert plusz munka továbbképezni és hiányzik a szakember.
Höffe előhozza Marxot
Marx szerint a filozófusok „a világot csak különböző módon értelmezték, a jövőben meg kell
változtatniuk.”
Milyen változtatásra utalt Marx?
Milyen változást érhetne el a filozófia?

2023.03.08 Marx szerint

 a világot csak különböző módon értelmezték, a jövőben meg kell változtatniuk
elforradalomra, harcra buzdítás -> filozófiának van-e ereje, hogy változásokat érjen el
 nem forradalommal, hanem eszmék vitájával szülessen előrelépés -> az emlékezet
kultúrájához kötődő kompetencia által begyakorlunk egy, a globalizáció korában
magasan fejlett képességet, a más kultúrákkal való szimpátiát és empátiát -> Hogyan
lehet megszólítani a különböző csoportokat?
  Mennyire működik ez manapság? Csak a globalizáció megélésével nem jön a
nyitottság és elfogadóképesség, pluszban kellenek ezek. Ugyanakkor segíthet nyitni
más kultúrák felé, minden esetben nem működik társadalmi szinten.
 filozófiai szövegolvasás segítségével megtanulható a világos érvelés, a nyelvi
pontosság, és a módszertani gondosságban -> ezek a készségek elsajátíthatók pl.:
vitakészség, dialektika
 alapvető kritikai érzék kell ehhez, megkérdőjelezni dolgokat és kritikai ítélőerőt
igényel- véleményalkotás elengedhetetlen a mindennapokban is, az élet minden
területén
 konklúzió: „Megtanuljuk a filozófiában...” apológia: valami védelmére íródott szöveg,
nem vadul védeni vagy tagadni, hanem észszerűen átgondolni az előnyöket és
hátrányokat.
 erőszakosság elutasítása akármilyen eszme védelmében, mikor cselekszik az ember
helyesen?
Bioetika: Michelle Fuko? emberi élettel vagy más élőlényekkel- génmódosítás kérdése, hol
kezdődik az élet és meddig tart (vallástól függetlenül), emberi és állati jogok (pl.: vágómarha
szállítása) figyelembevétele, transzhumanizmus fogalmába tartozó dolgok is: mesterséges
intelligencia, protézisek identitásmegváltoztató ereje, robotizáltság (ápolói feladatokat ellátó
robotok), biofegyverek, járványhelyzet kezelése (sorrend az ellátásban)
Történelemismeret, katonai beavatkozások összefüggése (Irak-Afganisztán), John Dewey
demokráciaelméletének hatása: pragmatista, gyakorlatorientált amerikai filozófus az amerikai
demokrácia a világ 8. csodája, bárhova lehet exportálni függetlenül adott kultúrától vagy
vallástól, egyik napról a másikra alkalmazható szerinte káros teória lehet ez, kritikusként kell
ezt szemlélni
Höffe jól megírt szövege jelenleg is releváns és sok érdekes kérdést boncolgat

A görög filozófia első korszaka (VI-V. század)

Preszókratikus (Szókratész előtti, hiszen ő új színt hozott) filozófia
 kb. 2600 évvel ezelőtti gondolatok, amelyek manapság is érdekesek- logika,
atomtudomány stb.
 itt vált el a mitológiai/vallási gondolkodás és a racionális gondolkodás- új
szemléletmód a természetfilozófia (matematika és nem foglalkoznak államügyekkel),
itt jelenik meg
 Thalész előtti gondolkodókról nem maradt fenn forrás, így ő az első
 kozmosz, őselv kérdése
 tanítványai: Anaximandrosz és Anaximenész- milétoszi iskola
 Püthagorasz: iskolája, amelyben szigorú hierarchia működött
 Xenophanész: erkölcsi irány is
 Hérakleitosz: rengeteg töredék és nincs egész mű, nem maradt fenn
 Démokritosz: atomelmélet kidolgozása, 20. századig felhasználták tanait források:
későbbi művek, Kr.e. 4 és Kr.u. 4. sz. között íródtak
  Arisztotelész- nagy összegző volt: metafizika, logika, politika, retorika, poétika
(hogyan kell drámát írni-katarzis, 1600-as évekig érvényben volt), etikai összegzések,
kersztény középkori egyetemeken ő volt a fő iránymutató
 Alexandriai nagykönyvtárban még meglehettek, azonban ő forrásként említette és
ismerte őket, innen tudjuk, hogy léteztek
 TESTIMÓNIUMOK
o 3 műfaja: ismertetés, parafrázis, értelmezés parafrázis: saját szavakkal leírva,
nincs idézés és magyarázás, rövid
o Fragmentumok: saját szavat őrző dokumentumok, idézetek, töredékek ógörög
nyelven íródtak, sok esetben nincs fordítás adott nyelven - ógörög tudás elvárt
A ióniai természetfilozófia
 „naiv” (akkoriban még nincsenek mérések, inkább spekuláció) természetbölcselet és
erkölcsfilozófia
 tudomány, filozófia, etika itt még nem különült el egymástól, sok mai matematikai
tudást tartalmaz
 bölcsesség szeretőinek hívták akkor magukat
 legfontosabb fogalmuk a kozmosz, amely rendezett világegyetem, szemben a
káosszal, valamely külső hatásra létrejövő
 okot és elvet létrehozni, amely elindította a világ mozgását
 mi mozgatja a világot?- Szt. Tamás: első mozdulatlan mozgató, mindennek megvan az
oka és célja
 innen ered és már itt is előkerül, később erre épít
 mindenség szerkezete
 arkhé: ok, elv, kezdet, de nem definiáljuk (van aki szerint anyag, pl.: víz, tűz,
számrendszer)
 állapot, minőség, elem vagy erő, amelyből és amelynek segítségével valami kialakult
és fennáll
 ógörög szókincs és szóhasználat eleve sokszínűbb, kifinomultabb, éppen ezért nehéz a
fordítás
 milétoszi iskola: Thalész (kb. 625-545), nála arkhé: víz, Föld lapos és vízen lebeg
 szigetek közt éltek, így a megfigyeléseik ide vezették Ø Anaximandrosz (kb. 610-
545), ő ezt tagadja, hiába a tanítványa
 apeiron- határtalan, behatárolhatatlan, megfoghatatlan • földi és égi térkép készítése,
bevezették a napórát, elméleteket állítottak fel az égitestek keletkezéséről
 napi időbeosztás az emberiségnek • elsőként kutatta az égitestek Földtől való
távolságát • szerinte a Föld nem tányér alakú, hanem gömb és nem a vízen lebeg,
hanem az űrben • azt állította: az ember a vizek halszerű lakóiból keletkezetk-
fejlődéselmélet feltűnése, Darwinszerű mármár, fejlődés eredménye az ember Ø
Anaximenész (kb. 585-525): Nap sajátfényű égitest, Hold tőle nyeri a fényét, Arkhé a
levegő
 sűrűsödése és ritkulása az időjárási változás
 szél
 felhő, eső stb. • az emberi lélek is levegő
  levegő megfogható-e?, halál után hova tűnik a lélek, hiszen ha materiális akkor
lebomlik, ha nem akkor tovább élhet • hülozoizmus: természet átlelkesítése,
mindennek van lelke • panteizmus: hasonló, de a világ dolgai istennel itatódnak át •
modern és ókori ember véleménye más a természetről, megkülönbözetetés akkor még
nem létezett- növény és állat vagy ember- mindennek lelke van
Epheszoszi Hérakleitosz (kb. 530-470)
 150 fragmentum, homályos jelző inenn, hiszen töredékek maradtak fenn
 tűz az ősanyag
 vulkánok kitörését láthatta pl, valamint létta az energiát benne
 emberi érzések ide köthetőek
 körforgáspárti
 a nyugalom lehetetlen, a látszólagos egyensúly csak az ellentétek állandó
feszültségének köszönhető- jövőben megváltozhat- jin-jang: folyamatos
egyensúlykeresés- keleti gondolkodáshoz hasonlít, pillanatnyi megnyugvás és az is
csak látszólagos
 Panta rhei: Minden folyik, kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba- kétszer ugyanaz
nem történhet meg velünk, mi érzéseink és biológiailag is változunk
 a kozmosz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre, és kialszik mértékre-
fogalomhasználat fontos
Püthagorasz (kb. 580-500)
 számok embere, jelentést tulajdonított neki, geomatriai alakzatokat társít hozzájuk,
valamint erkölcsi dolgokat: pl.: 4 az igazságosságot jelenti
 világegyetem képletekkel leírható, behelyettesíthető pl.: DNS számait vizsgálva,
természetfelettinek tűnhet már
 eleai iskola

2023.03.22 Xenophanész
támadást intézett a hagyományos vallás isteneinek erkölcstelensége és antropomorf
természete ellen, Homérosz ellen is írt. Szerinte nem ehetnek ilyenek az istenek. Túlságosan
sok emberi tulajdonsággal ruházzák fel az isteneket, antropomorfizáció. Ruházat és kinézet is
ugyan olyan, mint az embereké? Ez a kereszténységnél sincs másképp. Saját kor szerint
ábrázolják az isteneket vagy bibliai jeleneteket. Csernus Tibor hiperrealista festő, 20.század
végi ruhákban ábrázolt bibliai jeleneteket. A nézetei miatt meglepő, de nem végezték ki, nem
lett miattabaja.

Atomisták
abdérai (Thrákia), Démokritosz 460-370

Megfogalmazta az atomelmélet alapjait. Leukipposztól vette át az elméleteket, legalábbis elvileg, az

se biztos, hogy létezett. Azért találhatta kis, hogy nem legyen nagyon elvetemült az elmélet.

Az ATOM végtelenül kicsi szemmel nem látható elem, más dolgok összetevője, minden ezekből épül
fel. Különleges, hiszen eddig nem volt ilyen. Még a kozmoszt, az űrt is megfogalmazza: Az atomok
nem csak a földön, hanem az űrben is léteznek. Később az atomok mozgását is leírta. Olyanra
tapintott rá, amire csak a 20.században lett bizonyíték.
A lélek a valóság tükre finom atomokból, melyek a halál után fölbomlanak. Első materialista felfogás,
úgy közelíti meg az emberi lelket, mint anyag. Még később Platón is a lélekvándorlásban hitt, hogy a
lélek már rég létezik, stb.

Istenek képzeteit szerinte az emberek alkották meg, különféle földi jelenség mintájára. Valláskritika
erőteljesen megjelenik. Nem csak körülöttünk milyen lehet a világ, hanem azzal is elkezdtek
foglalkozni, hogy az emberen belül milyen folyamatok mennek végbe.

Szofisták

sophista – szophisztész (görög) bölcselő

Szofisták megítélése nem volt jó pl Platónnál és Szokratésznél. Szerintük túl fontos lett számukra a
pénz, üzleti modellt állítottak fel. Gazdag embereknek pl retorikát tanítottak. Szövegírás, szónoki
beszéd írása. Egyáltalán nem szégyelték, hogy jó pénzt kaptak érte. Ez ellenszenves volt többek
szerint. Mivel Platon elismert lett későbbiekben is, nem volt jó a szofisták megítélése elég sokáig.

Elnevezésük kétértelmű. Nem bölcs, csak bölcselő, tehát degradáló. Mégis nagy ismerettel
rendelkező embereket jelent.

Hogyan tehetünk szert jó és igaz tudásra? Hogyan ismertethetem ezt meggyőzően beszédben?

Abban az időben n agy tétje volt egy egy beszédnek. Fel kellett rá készülni. Sokkal hatékonyabb lesz,
mintha spontán beszél. Már fiatal fiúkat is képeztek, gyakoroltatták velük.

Mikor működik jól a polisz? Ezzel is foglalkoztak a szofisták. Elég komolyan belefolytak a politikába.

Prótagorasz, Gorgiasz híres szofisták

Logika, retorika, etika

Filozófiai vizsgálat tárgyává teszik a nyelvet.

Értekezés, előadás, szónoklat

Már megjelenik a filozófiai dialógus is (Arisztotelésznél jellemző, itt csak elvétve)

Prótagorasz kb 480-410
HOMOMENSURA tétel „ember mérték”. Minden dolognak mértéke az ember. Minden attól függ,
hogy ki hogyan látja. Megváltozhat egyes dolgok megítélése attól függően, hogy ki látja azt. nem
mindegy, hogy valamiről csak vélekedünk, vagy azt mondom, hogy nyilvánvalóan úgy van, mert így
látom. El lehet-e fogadni a szubjektív meglátást objektív tényként?

Manipuláció eszköze lehet. Alkalmasak arra, hogy összezavarják a közönséget, úgy mondjanak
véleményt, hogy ne lehessen támadni őket.

Athéni klasszikus filozófia

Korszak meghatározás, mely 3 szerzőre korlátozódik. Különböző személyiséggel és háttérrel
rendelkezők.

Szókratész 469-399
 Átlagos családi háttér, anyja bábaasszony volt, úgy segítette az édesanyja a gyermekeket a
világra, mint Szókratész a gondolatokat. Jó kérdéseket tett fel, vezette a gondolatait a
beszélgetőpartnerét, hogy eljusson a megoldáshoz… egy megoldáshoz… Szókratész
megoldásához…
  Katona volt fiatalon, komoly harcokban vett részt Athén védelméért. Köztiszteletben állt, így
bejáratos volt olyan közösségekbe, ahová az ő hátterével nem szoktat. Bölcs is volt, jó
meglátásokkal rendelkezett. Értelmiségi elit körökben volt járatos.
 Élete és halála: Sokan párhuzamba állítják Jézus életével. Tisztelt nagyratartott ember, akit
végül elítélnek és halálra jut. Koncepciós pert indítanak az athéni vezetők ellene, mert
kritikus, átlátja a korrupciót, és szóvá is teszi. 2 vádpont ellene a bíróságon: Nem tisztel az
athéni isteneket. Nagyon nehezen védhető, mert hogyan lehet bizonyítani? Azért találták ezt
ki, mert erre lehetett halálbüntetést adni. Abszurd vád volt, mert nem igaz. Második, hogy a
tanításaival megrontja a fiatalokat. Mi számít annak?
 Saját magát akarta képviselni, nem akart ügyvédeket. Idős volt, már sokan ismerték. Platón
írta le a védőbeszédét. A kérdező nem túl intelligens, egyből vádol, nem tud Szókratésszel
vitatkozni. Ez dühöt váltott ki. A per során sokan átalltak az ő oldalára. Minimális többséggel
döntenek a halálbüntetés mellett. Öngyilkosnak kell lennie a börtönben, de elszökhetett
volna. Ha elmegy hiteltelenné vált volna. Azt tanította hogy be kell tartani a törvényeket,
hiteles embernek kell lenni. Még azokat a törvényeket is be kell tartani, amik nem helyesek,
mert ez a demokrácia alapja. Felesége nem akarja hogy megölje magát, ezért sokáig rossz
feleségként tüntetik fel. Kiissza a méregpoharat. (Szeneka ugyan így hal meg Néró császár
kényszerítése miatt). Athén rossz kritikákat kapott, senki nem értette hogyan történhetett
meg.
 Pierre Hadot szerint olyan normákban hitt, amely a transzcendentális, magasabb világ
értékeihez volt közel. Dualista világképben hittek Platón és Szókratész is. Van 2. féle világ,
amely nem itt van, az az ideák, valóság világa. A lélek a test előtt ott bolyong és minél
közelebb volt ahhoz a világhoz annál jobban képes lesz a szépre, a jóra, a tudásra a földön.
Törekedni kell az ideák felé, vágyakozás. Szókratész szerint a saját bölcsessége,
különlegessége az, hogy elismeri, hogy nem tud és nem is tudhat mindent. Alázatos volt.
Olyan életre vágyik, amely hasonlít az isteni tökéletességre. Olyasmire „csábít”, ami
meghaladja őket.
 Bábáskodó módszer: Sokszor kérte, hogy definiáljon a beszélgető partnere egy „egyszerű
„dolgot, pl bátorság, barátság. Ha ez nem megy, akkor először szemügyre kell venni azokat a
szituációkat, melyekben megnyilvánul ez az erény. Kérdések vezetik a partnert, előbb utóbb
csak igennel és nemmel lehet válaszolni. Vékony a határ az oktató pedagógiai módszer és a
manipuláció között. Vajon tudta-e hova kéne kilyukadni? Ironikus módszer / eiróneia olyan
lelki magatartásmód, amelyben az ember kevesebbnek akar tűnni, mint amilyen valójában.
Álarcot hord? Játszik az emberekkel? Értelmes beszéd, LOGOSZ racionális következményein
nyugszik a beszélgetés. Nem kell konklúzió, megoldás.
 Kierkegaard szerint egzisztenciális filozófus, nem spekulatív.

Kierkegaard: Sz. egzisztenciákis filozófus volt, nem spekulatív- lelkigyakorlat, életmód,

2023.03.29. tevékeny elmélkedés, élő lelkiismeret és elfelejti, hogy mit jelent a létezni,
életvitelfilozófia
autentikus személyiség, hiszen ahogy élt úgy is halt meg, lelki gyakorlatot művelt,
terápiás, pszichologizáló magatartás és életforma®tevékeny elmélkedés, nem passzív
 Lelki gyakorlat, életmód, tevékeny elmélkedés, élő lelkiismeret.
Szókratész alakja köré egy rendkívül bonyolult irodalmi, pedagógiai és pszichológiai jelenségegyüttes
szövődött, Platón jól megörökítette ezt, mai napig releváns tanítást képviselt
Erényelméletének lényege: senki sem vétkezik készakarva, dierekt rossz szándékból nem követünk el
semmi, csupán nem tudjuk mi a helyes, tanulatlanság következménye. Nem az elkövető a hibás, hanem
 aki nem atnította meg neki.Az erényes viselkedés a tudás egyik formája, ennélfogva tanulás útján
elsajátítható.
Sz. azt állítja magáról, hogy nem bír tudással, ő nem bölcs. Be meri vallani, hogy sok mindent nem tud
és ezzel kitűnik a többi közül. Feltételezi, hogy léteznek objektív etikai mércék, az ember erre
vágyakozhatna és ebből tanulhatna. Kettős világkép®korábban említettük órán, kortárs amerikai
filozófia ezzel szembe megy és nem láteznek abszolút dolgok és minden esetleges és szubjektív
megítélés eredménye
Platón: Lakoma (Athénra vonatkozik)
Akadémia létrehozása, színvonalas oktatási intézmény®hatása mérhetetlen, középkori filozófiában is
megjelenik®Szent Ágoston (kereszténységhez igazították műveit), arab filozófia: 9. században már
egyetemeken tanították műveit, ekkor Európában még nem voltak egyetemek
államelmélete az Állam c. műben sok szervezeti és hatalomelméleti kérdéssel is foglalkozik,
szerteágazó érdeklődés jellemzi® monumentális mű, magyarul bibliapapírra nyomták és nagyon
vastag kiadvány®elhíresült kontextusból kiragadva is® barlaghasonlat: ember világhoz való
viszonya
az emberek egy barlag falához láncolva élnek egy széken és a háta mögött ég a tűz, mivel
háttal van így árnyékokat lát®ideák világát csak utánzatként látja, rendelkezésünkre álló lehetőségek
miatt töredék információ van a birtokunkban
4 kiemelt görög erény: legfontosabb a mértékletesség, majd bátorság, bölcsesség, igazságosság
későbbiekben Arisztotelész nevezi el kardinális erényeknek, majd végigvonul a történelemben, pl.:
kereszténységben is megjelenik, átveszik az ókoriaktól
Hogyan tudna az ember eljutni az élvezetektől a magasabb rendű létig, ösztönöket leküzdve
vágy energiájából merítkezve tudásra szert tenni
Erósz-szerelem-vágy-szépség: férfiak közötti szerelemről szól a szöveg, őt dicsőítik
Földi és égi Erósz és Aprodité: összesen 4® égiek nemes érzületre, földiek vágyra és testi
dolgokra csábítanak, tudáshoz be kell járni a 4 utat az embernek
folyamatos tanulási folyamat az egész, felfelé haladás: szép testektől a szép lélekig, a szépség
látása tettekben és törvényekben is
csak szabad athéni férfiak közül is csak páran filozofáltak, erényes utat csak annak kell
bejárni, aki majd valamikor vezető funkciót tölt be az államban, komoly döntések meghozatala, állami
vagyont rábízni®sok gyakorlati kérdés hasznossága a társadalomban
már fiatal kortól kezdve megfigyelték a potenciális vezetőket, érdekes hétköznapi gyakorlati dolgok,
amelyek segítették a társadalom működését, kiválóság megtanulhatósága
Alkibiádész: történelmi alak, akiről sok feljegyzés maradt fenn®athéni jómódú polgár volt, fényes
utat járt be®különleges előnye a szépsége volt, azonban nem társult erkölcsi érzék®nagy dilemmát
okozott, hiszen komoly árulásokat hajtott végre, de mégsem végezték ki, mert nem akartak neki
ártani®különlegességnek kezelték, de a spártaiak nem kegyelmeztek neki, megölték
kalokagathia: kalosz+agatosz= szépség+jóság
elv, amely arra vonatkozik, hogy ami szép az jó és ami jó az szép is® belsőt a külső magán viseli
20. századi szomoesztétika is vallja ezt
Szókratésznak is nagy dillema ez az ember, hiszen barátok voltak
„Platónnál a csábító arra csábít, hogy elhagyjuk a földi Aproditét a mennyeiért.. a felfelé repülésbe
(csalogat)”- szerelem során az ember irracionális dolgokat visz véghez, férfiak ne tűnjenek
kihasználhatónak és érzékenynek, arra trenírozták magukat, hogy érzéseik ne legyenek külső szemmel
láthatóak, megbízhatóságot sugalljon® aszkézis® az ember autonóm lény maradjon és szenvedélyit
kontrollálja, racionális döntések érzelmi befolyás nélkül
 Platón: Phaidrosz
Sz. és Phaidrosz beszélgetése
ember felismer szép és jó dolgokat, eleve előny számára és a szépség és tudás összekapcsolódik
szerelem valami vágy, de a nem szerelmesek is vágynak arra ami szép
Sz. szerint két hatalom és mindenkiben:
„vágy a gyönyör után” „meggyőződés, ami a jóra törekszik”
velünk született szerzett
szertelenné, féktelenné tesz racionalitás önuralommal, józan megfontolságot okoz

Erósz rossz vagy jó?

1. az őrjöngés isteni adomány, nem szerencsétlenség
2. művészethez szükséges a múzsák szent őrülete pl.: költészet

Akiben megvan ez az érzés az úgy érzi, hogy repül, akiből hiányzik az törött szárnyú, zuhanó angyal
A lélek, mint szárnyas fogat és kocsia, 2 különböző természetű lóval: fehér és fekete ló
egy ilyen kocsit nehéz irányítani, állandó feszültség és feladat az embernek® tisztában vannak a
nyugvó állapot elérhetetlenségével
az a lélek, aki a valóságot szemléli (ideák világára utal), növekedik és boldog, nő a szárnya® aki
képes kritikus szemlélettel szemlélni a világot, az inspirációként hat
visszaemlékezik a lélek az igazi szépre, ideák világában a születés előttire® lehetőséget okoz neki,
anamnézis®visszaemlékezés
szent őrületben részes: szépség szeretője, szerelmes nevet kapja® erotikus férfi a szépség szeretője,
vagyis maga a filozófus® philokalosz: bölcsesség szeretője is
akkori erotikus a vágyakozó férfi, nem testre vágyik, hanem az útra, amit fent említettünk
Platón filozófiája a vágy filozófiára® vágy itt mást takar, emberi motívumra utal, nemcsak szerelmi
vágyakozás, hanem belső motiváció, hogy elérjen bármit
20. századi francia filozófus® Foucault kikutatta az ókori szövegek eredeti kontextusát
konklúzió: embert ne ragadják el a szenvedélyei, pátosz: szenvedélybetegség
felfedezi, hogy athéniaknak a cél egy önmaga feletti teljes és tökéletes szuverenitás elérése®nem lehet
semmilyen szempontból igába hajtani
tragikus, hogy az ember sosem érheti el a tökéletességet és ideákat® vágyakozás örök marad, nem a
cél, hanem az út és folyamat a lényeg® önismeret és próbatételek
Magyarországi konferenciasorozat: Lábjegyzetek Platónhoz (2003)
platóni pedagógia és korábbi nevelési elvek nem egyformák, az ember képzése a jellemet formálja,
belső lelki harmónia megteremtése, erős belső akaraterő, emberben kell, hogy legyen benne nyitottság
és ezáltal tud helyesen ítélni csak
Az egész egy életforma, létezésművészet, önformálás, életgyakorlatok®mai eszmetörténet hogyan
hasznosítja és hogyan tükröződik vissza az ókori gondolatmenet
Popper Péter: Seneca elvei megjelennek műveiben® mai olvasóra alakítva ugyanazok a gyakorlatok,
mai pszichológiai segédkönyvek
 Pierre Hadot: A lélek iskolája
Michel Foucault: Szexualitás története (más szemléletmóddal mutatja be az athéni erkölcsöket,
kifinomultan látja az okokat és célokat), stukturalista filozófus® hatalomelméletekkel foglalkozik, 20.
századi
Richard Shusterman: kortárs, szomaesztétika megalkotója, érzéki észlelés a testen keresztül
Alexander Nehamas: nem besorolható, görög származású, könyve Nietscheről
Platón és Foucault közötti hasonlóságok, szókratikus szemléletet követ
Richard Rorty: önismeret fontossága, műveltség és művészet az emberi életben, antieszencializmus
híve® esetlegességet vallja
Nehamas:
 The Art of Living® el kellene fogadnunk, hogy létezik olyan filozófiai koncepció, mely
valójában az élet művészete, nyitottság a szemléletre
bárkiből nem lehet életművész, azzal, hogy az ember megír egy könyvet, azzal magából ad egy
szeletet, jobban megismerik az olvasói és önmagáról is sokat megtud az írás alatt ®szereplők és
hangulat sokat elárul a szerzőről
 Nietsche: Exe homo=Íme az ember, hogyan lettem azzá, aki vagyok
a korábban megírt könyveiről írt tájékozató, összeállt egy életműve, amely az ő saját tanulási
folyamata, önismereti útja, hiszen általuk formálódott ő is
 leutánozhatatlan az önteremtő filozofikus lét, mindenkinek a maga útját kell járnia
 az emberi természet része, hogy szeretne valakihez hasonlítani, de ettől még nem lesz az
Szókratész utánzása nyomán nem lesz senki ugyanaz, saját magát kell felépíteni, hiszen ő nem
tanító és nem akarta hogy bárki utánozza, inkább csak rádöbbenteni másokat az önismeret
fontosságára

2023.04.12. ÉLETVITEL FILOZÓFIA

Heller Ágnes és mestere, Lukács György a magyar képviselők
„Légy önmagad, légy hű önmagadhoz, legyél azzá, ami vagy”
Heller Ágnes
 Zsidó családból származik, 20.században élt, rengeteget üldözték, sokszor menekült
meg a haláltól. Lukács György tanítványa lett, leghíresebb magyar filozófus.
„Elsőgenerációs Lukács tanítvány – ez a személyiségetika kategorikus imperatívusza.
Alapértéke és erénye pedig autenticitás. Az autentikus/inautentikus (hiteles/nem
hiteles) pár foglalja el a jó/gonosz pár helyét”
 Kannti etika: Tiszta ész kritikája, Gyakorlati ész kritikája, Az ítélőerő kritikája -> 3
műve, meghatározta évszázadokra európa gondolkodását a szabadságról, döntésről,
stb. Szerinte nem szabad hazudni, mindig igazat kell mondani. Ez nehéz, mert vannak
olyan helyzetek, amikor a helyes döntés nem az igazság, pl igazságtalan üldöztetés
esetén bújtatunk valakit és megkérdezik az üldözők, hogy hol van.
 Erkölcsszociológia: egy életforma leírása, de nem fűzhetek hozzá véleményt,
értékelést, csak a tényeket rögzítem. A megítélése már másik szakterület.
 Szinte semmi sem fehér vagy fekete, mindig a körülmény, a nézőpont határozza meg,
hogy milyen a megítélése adott dolognak.
  Azt mondja Heller Ágnes, hogy nem a jó és gonosz határoz meg egy embert, mert az
relatív, hanem inkább a hitelesség.
 Kommunizmus alatt megpróbálták ellehetetleníteni, még a baloldalhoz sem volt elég
jó, nem hódolt be. El kellett hagyni az országot, parancsba adták. Ausztrális, USA, sok
nyelvre lefordították a műveit. Rendszerváltás után hazajött, egyetemeken tanított.
Kiállt az emberi jogokért, erősen ott volt a médiában is, személyiségetika! -> magyar
találmány, ő hozta létre
 Személyiségetika:
o csak akkor lehet róla beszélni, ha egy személyiséget, egyetlen embert veszünk
alapul. Az ő döntésein keresztül lehet végigvinni ezt az elemzést. Morálisan
megítélhető alanynak kell lennie, lehet akár meseszereplő, kitaláltszemély, de
írt az első nőről, aki elvégezhette az orvosi egyetemet (saját nagymamája volt).
o tehát illusztrálni kell
o lényege, hogy megélője beteljesítse a művét, hű legyen önmagához
 EUDAIMONIA Tartós megelégedettség, jólét, a boldogtalanság hiánya. Olyan
életérzés, mert egy általános jóérzést jelent, nem lehet kimondottan boldogságnak
nevezni. Ókori görög cél, melyet el kell érni. Kérdés: aktív/passzív? Aktív állapotot
feltételez, akarnia kell ezt az embernek, gondolkodnia kell. Tehűt gyakorlatokat is
lehet ennek érdekében végezni, lelki gyakorlatokat. *
Lukács György
 20.sz elején tűnt fel, esztétaként. Gazdag családból származott, sokat tanult, művelt,
soknyelvet beszélő ember volt, rengeteget utazott. Radikális fordulás után a politikáról
írt, radikális baloldal, marxista nézetekig jutott el. Sokan nem értették, hogy az esztéta
művektől hogyan jutott el a marxizmushoz. 60-70-es években meghatározó

*Hadot és A lélek iskolája

„gondolat-gyakorlatok” -> a gondolat mellett a képzelet és az érzékek is fontosak. Nem lehet
elválasztani a racionális gondolkodást és a vágyakat, érzékeket.
„etikai-gyakorlat” -> szenvedélyek terápiája, keretek közé kell szorítani, hogy élni tudjon az
ember és ne bolonduljon bele, pl másik személy iránti, játék, pénz, stb szenvedély,
Mértékletesség!!!
Változást hozhat, ha az ókori művek olvasását lelkigyakorlatként fogjuk fel
A filozófia nem elméleti konstrukció, hanem lélekvezetési módszer, mely az ember
átformálására szólít fel.
Életfilozófia alapján nem szétválasztható az ember élete, életmódja és a műveik. Valaki
szerint mégis, és nem lehet azért elítélni valakit, mert másképp él, mint amiről ír. Ez a mai
napig vita.
Az ókori hellenista iskolák bölcsei életvezetési eszközként használták a filozófiai elveket,
melyekkel elérhették a szellemi szabadságot. De! a magas vezetők, akik sok emberért
felelősek tudnak saját döntést, jó döntést hozni, ami mindenkit szolgál?
Hellenista bölcseleten kiművelt személyiség sajátja:
  ATARAXIA zavartalan állapotot jelent, hogy kizárja a zavaró tényezőket, amely
egyrészt védi őt is, mert nem betegszik bele a stresszbe, érzelmekbe, végletekbe, és
hogy a külvilág is úgy lássa, hogy tökéletesen kezeli a dolgokat. Ez eddig oké, de ha
nem éli meg az ember a boldogságot sem, mert majd úgy is vége lesz, akkor mi
értelme?
 AUTONOMIA autonóm személyiség, önálló, saját döntések, másokat is képes
irányítani, nem kér folyton tanácsot. Nagyon fontos, e nélkül nincs erős egyéniség.
 ASKESIS ókori jelentés, Platon szerint: testi-lelki edzés. Kiemelt kérdés olt, mert
fontos az erkölcsi szubjektummá válásban. (Hogy tudjon felelős döntéseket hozni a
családja, népe érdekében) Középkori jelentés: olyan szinten próbálja magát edzeni,
kordában tartani, hogy kínzásba megy át. Pl önkorbácsolás, mely a keresztény
vallásban jön elő. Nem csak magukkal szemben alkalmazták, hanem másokkal
szemben is.
Nem azért alakítják így az életüket, mert félnek a pokoltól stb, hanem mert ebben az életben
szeretnének megfelelni, jobb társadalmat létrehozni.
Konklúzió: Az élet egy műalkotás, melyet formálni lehet és kell. Individuális tevékenység,
azaz az embernek saját magának kell magát megismernie, nem utánozni kell. Lehet, hogy
magunknak tetszik és lehet hogy a külső szemlélőknek nem tetszik majd.

Epikurosz kr.e 341-270

Társadalmi befolyás, gazdag, tanítványaival visszavonult, saját kertyébe – „kert filozófiája”
Önmegtartóztatás, segítség a szegényeknek, becsvágy és szenvedély ellen prédikált. Bárki
lehetett tanítvány, nők, rabszolgák is mehettek. (első ilyen feljegyzett)
Nem akart a társadalmi ügyekben részt venni, mely mások szerint hiba volt. Szabad akaratot
védelmezte, hátat fordított a társadalomnak, mert csak így lehet valaki boldog. Minden olyat
támogat, mely mellett meg lehet tartani a fájdalommentes, zavarmentes állapotot – ataraxia
leírása.

2023.04.26 Epikureisták iskolája

Minden, ami gyönyört és örömet okoz, azt igenli. Akár a kisdolgoktól egészen a nagyokig.
A vallással is meggyűlt a baja, mert sokminden szerinte babona és károsak azok a szövegek,
amelyek az embert félelemre szoktatják. Nem ateista. Az Istenek egy külön világban élnek –
metakoszmionokban, magukban, a világtól elzárva. Tehát az emberek nem ismerhetik őket.
Marx disszertációjában rámutatott, hogy Epikurosz amit az istenek elzárt világáról írt, úgy
próbált ő is élni, az iskolájában azt próbálta elérni.
Halálhoz való viszonya – amíg az ember él, a halál nincs ott, nem kell félni tőle. Amikor meg
ott a halál, már úgy sem képes az ember azon aggódni, hiszen már semmivel sem kell
foglalkoznia.
Szexualitáshoz, szerelemhez való viszonya – Nem lenne szabad az embernek túl komolya,
erős érzelmeket fűznie máshoz. Az érzések felkavarják az életét, bajt hoz. A szükségletek
kielégítéséig oke. De ha az ember átgondolja, rájön, hogy pont ez az, amit nem lehet
irányítani.
Az ember az ész segítségével meg tudja fékezni az érzelmeit, indulatait, szenvedélyeket.
Lathe biosas – Élj elrejtőzve/elszigetelve/elkülönülve: Leginkább a társadalomtól.
Filozófiája szerine csak akkor működik, ha nem zárjuk keretek közé. A magunkkal való
törődés érdekében folyamatosan végzett gyakorlat. Csakis teljes beleéléssel, összhangban
saját magunkkal kell végezni. „… senki se túl fiatal, senki se túl öreg a lelke egészségének a
megszerzésére.” Összekapcsolódik az orvoslással, orvosi gondolkodással. Plutarkhosz: Az
egészség titka -> Könyve -> „pathosz” jelentése: szenvedély, testi betegség, lélek önkéntelen
indulatai. Terápiára van szüksége – erények útján szerzett lelki gyakorlat.

Epiktétosz (55-120)
Római szerző
Erőteljesen próbál segíteni az embereken, nehéz helyzetekből kihúzni. De! nagyon kemény
hozzáállása van a világhoz. Túl sok rosszat élt meg, ezért kemény a felfogása. (Rabszolga
volt) felszabadítása után gyűjtött tanítványokat, követőket. Nagyon ismertté vált.
Epiktétosz kézikönyvecskéje
Csak azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek a hatalmunkban vannak. Két dolog –
érzelmeink, gondolataink. Társadalmi helyzet, rang, testfelépítés, betegségek, kinézet, mások
miket találnak ki a hátunk mögött, stb-re nincsen ráhatásunk.
Ha mindaz, amit kibírt, nem ölte meg, akkor az ember mindent kibírhat. Stoicista mű.

Középkori filozófia
A keresztény filozófia későantik filozófiához közvetlenül kapcsolódik, így bizonyos
tekintetben átmenetet jelent.
PATRISZTIKA
3-5. század
Agusztinusz – Szent Ágoston
Fő képviselője a korszaknak. Fiatalkorát kicsapongásaok jellemezték, nem kötődött
semmihez, senkihez. Egy bizonyos esemény, pillanat változtatta meg az életét. Halucinált –
egy hang azt mondta neki „Tolle, lege” – „Vedd és olvasd”. Kereszténység felé fordult, és a
ranglétrán haladt felfele, végül püspökként halt meg.
Írásait nagyon sokan szerették, közvetlen hangneme is hozzájárulhatott ehhez. Platonhoz
nyúlt vissza, ragaszkodott.
SKOLASZTIKA
12. század
Városok expanziójának (kiterjedésének) időszaka. Átrendeződést von maga után. A
földesurak elkezdenek városi palotákat venni, összpontosul a hatalom. Vallásnak nagy
jelentősége van, egyház gazdagszik, fejlődik.
Egyeteme létrejötte – Párizsi Sorbon, Bolognai. Sok értelmiségi ezeken az egyetemeken köt
ki, szívóereje van.

(Koraközépkor, 4-5. század

Nem volt még kiforrva az egyház és annak rendszere. Pl gyónási segédletek sem léteztek.
Minden egyházi vezető úgy csinálta a büntetéseket, ahogy akarta. Sok hívet veszítettek.
Álszentek jelentek meg – nem az egyház nevezte ki, de valami olyat tettek, ami a
közösségben, amely jelentőségteljes. Sok volt a babona, Istentől való félelem tartotta
rettegésben az embereket.
Középkori filozófia és oktatás
Filozófia – teológia –> mindenhol kellett ezeket tanulni. De aztán jött egy olyan ág, hogy a
filozófia a teológia szolgálólánya. Évszázadokra így is maradt.

Egyház – társadalom –> egyháznak nagyon nagy hatalma, szerepe van a társadalomban, és
egyébként a legnagyobb haszonélvező. Vissza is élhetnek az emberek hitével. Pápai állam
hatalma óriási, hadserege is jelentős.)
Egyetemek, nagyvárosok – a tudatra ébredés színterei. 1200 körül Párizsi egyetem – „iskolák
iskolája”. Oktatás struktúrája: tananyag – septem artes liberales Varro (ókori szerző) szerint
volt felbontva – jelentése – hét szabad művészet/tudomány
1. Trivium – szavakhoz, nyelvhez kapcsolódnak – grammatika, dialektika, retorika
2. Quadrivium – számok – geometria, aritmetika, asztrológia, zene
3. (Szolgai tudományok – orvos, építész)
Oktatás színterei:
LECTIO – diákoknak el kellett olvasni egy szöveget és értelmezni. Kommentár
(megjegyzések fűzése), parafrázis (saját szavakkal rövid bemutatás), summa (összegzés)
DISPUTATIO – vita, vitatkozás. Érvelés áll a középpontban.
QUESTIONES – kérdéseket kell megfogalmaznia a szöveghez
QUODLIBETALIA – nagyböjti kiállítás, prezentálás. Fél éven át készültek rá, nagy
eseményen a fél város részt vett rajta.
Arisztotelész jelentősége a 13. században. 1210. Párizsi püspök – szerint összezavarja a
keresztény embereket, nem akarta, hogy a tanaiból legyenek tanítva az értelmiségi emberek.
1255 – új püspök kötelezővé tette Arisztotelész tanait.
Sokminden a közelkeletről kerül Euba. Zsidó, arab fordítóknak közvetítő szerepük van. Platon
tanait 9.században tanították egyetemeken. Sokmindenből már csak az arab fordítások voltak
meg, az ógörög eredeti nem. Hatalmas segítség az értelmezésben. Fordítóműhely kevés
helyen volt, Szicília, Sevilla.
Apriori – tapasztalás előtt, veleszületett
Aposteriori – tapasztalás útján egszerezhető

Jeremy Bentham és az utilitarizmus

- jogfiolzófia
- Újító szellemű írások
- Rengeteg írása maradt kéziratban
- Végakarata mumifikálás és kiállítása a testének halála után
- Csodagyerek volt
- Édesapja 3 évesen latinra tanították, bentlakásos iskola, Queens College
- William Blackstone műveit olvasta, felkeltette az ellenszenvét a hagyományos angol
jogi felfogás iránt
- Apja brit jogtörténetének lefiatalabb, legkiválóbb ügyvédjének akarta
- De ő szerette volna megszabályozni azokat a joggyakorlatokat, amelyek többi társait is
befolyásolták
- Elmozdulás a teória felé
- Az apjának csalódást jelentett, hogy ezt az utat választotta, pedig megváltoztatta az
egész brit jogrendszert
- Felvilágosodás gyermeke
- Beccari bűnökről és a büntetésekről: újító szellem, máshogy közelíti meg a
bűneseteket, ez hatott rá a legjobban, egyik legfelvilágosultabb munka
- Halálbüntetés a jogrendben, mindenféle kínzások
- Kommentár a kommentárokról: amik alapját képzik a későbbi jogreformnak
- 1791 Panopticon tervei általános megfigyelésen alapul, börtön terve, cellái úgy
épültek volna fel, mint a kockasajtban a darabok, egy középpont: sokkal kevesebb őrre
lett volna szükség, nagyobb átláthatóság, cél: embertelen szörnyű helyek
megszüntetése, normálisabb körülmények, azért nem sikerült, mert vitába került egy
földbirtokossal, mert érintette volna a területét a felépítése, de a későbbiekben ötlete
fel lett használva
- Britek nem voltak nyitottak az újításokra, ezért más országokba küldte műveit, ahol
már a reformok elkezdődtek, de műveit nem vették számításba
- Leghíresebb műve: Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe: egyetlen
szöveg, amiből vannak magyarul részletek, 1789-ben jelent meg, berobbant vele a
jogfilozófiába, nagyon precíz, érvrendszert állít fel, motívumok, szisztematikus
felépítés, speciális nyelvezet
- Lea Campos Boralevi: Bentham és az elnyomottak: akiknek a jogaival Bentham
foglalkozott,de nem merte publikálni, legújítóbb szövegek, radikális változásokat
índitott volna el, rabszolgaság ügye, öröm és fájdalom elv: mindenki ugyanúgy
érzékeli, ezen elv alapján szerette volna a rabszolgaságot feloldani, nők jogai,
állatvédelem, más vallási csoportok jogai, melegek jogai
- Bevezetés: fájdalom, öröm-élvezet, cseledetek
- Pain és pleasure
- Élvezet vagy öröm? Magyarban elkülöníthető: probléma a megítélésben
 - Boldogság, elégedettség állapota- nem az élvezet a fontos
- Hasznosság princípiuma: hasznosság elv: az alapján kellene megítélni az emberek
cselekedeit, hogy az az adott ember számára növeli vagy csökkenti az örömét.
Gyilkosság esetén nem tettek különbséget abban, hogy véletlen volt vagy direkt volt.
Ezt szabályozni szerette volna, hogy vegyék figyelembe mi volt a szándék,
körülmény.
- Azt figyelte meg, hogy mindig szimpátia alapján döntenek a bírák. Ezt szerette volna
megváltoztatni. A tények legyenek a fontosabbak, igazságosság. Racionális
döntéshozás. Utilitarista módon szervezett társadalom.
- Utilitarizmus alapgondolata: megszüntetni a kegyetlenebb büntetéseket.
- Utilitarizmus csakis célbüntetést ismer: nincs bosszú és megtorlás
- Erős valláskritika: Isten nevében hozták a büntetéseket, ami megkérdőjelezhető, ezek
mögött annak az embernek az értéke van, ami ezt állítja
- Sok konfliktusa volt emiatt
- John Stuart Mill: kortársa volt, szabadságról szóló műve, szerinte is a filózofia nagy
újítója Bentham volt

Michel Foucault (1926-1984)

- Francia filozófia legnagyobb alakja
- 20. Századi
- Nagy hatású gondolatok
- Benne van a közbeszédben, hatalom elméletek, politika elmélete, filozófia és
pszichológia határa
- Megosztó személyiség
- Recepció: hogyan fogadják be egy adott személy életművét, függ: hogyan ítélik meg a
magánéletét.
- Magánélete és akadémiai pályafutása tökéletesen összhangban van
- Autentikus személy
- Életfilozófia
- AIDS-ben halt meg
- Több könyvbe 84-ben jelent meg
- Vidám személyiség, sokoldalú, sok mindent csinált
- Nagy polgári francia család
- Szülei orvosok
- Neki is ezt az utat kellett volna folytatnia

1961: bolondság története a klasszicizmus korában

- Pszichológia, filozófia határa
- Kirekesztett emberek története
- Elmebetegek története
- Cím: adott országban miért kezdik el használni azt a fogalmat, hogy bolond
- Nem illeszkedik abba a normába, amit elképzeltek róla az adott közösségben
 - Kategorizáció kibontása
1975: Felügyelet és büntetés: börtön története
- Börtön: bentlakásos iskola, zárt kórház, ketrec... bárhogy lehet értelmezni, zárt tér,
amiből nehezen lehet kitérni, akiket a rendszer hibái miatt zárják ki
- Korszakalkotó mű
- Meghatározta a későbbi hatalomelméleteket
- Fegyelem: egy hatalom, hogyan használja eszközként a fegyelmezést
- Kórház börtöni struktúra, felügyelet szükségessége, mostani járványhelyzet, nincsenek
látogatások a kórházakban, szabályozások, iskolarendszerek, iskolakötelezettség,
- Cél: ember “belegyen idomítva”
- Széles rendelkezéstartalommal rendelkező fogalmak

Leghíresebb művei:
 Szexualitás története: a tudás akarása
 A gyönyörök gyakorlása
 Törődés önmagunkkal
- Létezés esztétika, életvitel filozófia
Fogalmak:
Felügyelet: történések, személyek szemmel tartása, követése
- Mai közösségi média: folyamatosan követve van az ember, informatikai rendszerek
hatalma, óriási veszélyeket rejt magába, ő az előtt észrevette
Normalizáció: mi a normális, mi a standardok szerint való
- Rendszer szabja meg, olyan rendszer, aminek a kezébe hatalom van, milyen határok
között lehet mozogni
Kizárás: konkrét cselekedetek, kegyetlen formák is, Franciaország történelméből vett példák,
amikor valakit kegyetlenül kizárnak egy közösségből
Osztályozás: csoportok, egyének elhatárolása, rangsorolása, bekategorizálás
Disztribúció: térben elrendezni, elkülöníteni személyeket,
Individualizáció: egyetlen személy, aki a közösségben bűnbak is lehet
Totalizáció: a másik közösség a hibás valamiért

Fegyelmezés diskurzusa Európában

- Kontroll
Episztémé: ismeretelméleti előfeltétel rendszer
  Mi az, ami az adott korban egyáltalán elgondolható. Milyen fogalomrendszerrel
rendelkeztek. Nem szabad a saját gondolataink alapján megkülönböztetni őket.
 Megváltozása szakadékszerű
 Van valami sokáig elfogadott dolog és történik egy éles váltás
 2 éles váltás: klasszikus kor eleje, modernkor kezdete
 Egész gondolkodásra kihat

Hatalom és a szexualitás közti kapcsolatról

- Test feletti hatalom témája
- Ebben a témában ő volt a legjobb
- Meg van fordítva a nézőpont
- Milyen intézmények ösztönöznek arra, hogy beszéljünk róla
- Ki és milyen szempontból beszél a szexualitásról
- Milyen szinten szól bele az egyház, vagy valamely intézmény, milyen törvények
vannak róla
- Diskurzussá alakította át: feldob egy témát majd mások csatlakoznak hozzá: a hatalom
hogyan beszél bizonyos témákról
- Gyónáshoz kapcsolódik: 16. sz.-tól ösztönző mechanizmus, serkenti a diskurzust
- Valamit el kell mondania az egyénnek
- Gyónás története kegyetlen, kegyetlen megtorlás, büntetések
- Gyónás nyilvános volt
- Állami intézmények is felfigyelnek az alattvalók szexuális magatartására
- Egyház helyét az orvostudomány veszi át, kategorizáció: roszabb, mint az egyháznál,
orvostudományi kategórizáció alól nem lehet kibújni pl.: elmebetegség
- Biohatalom kezdete, életfeletti hatalom, tudás akarása cimű kötet: nem a halálról
döntenek, hanem az életről, kinek mit kéne csinálni az életben, biopolitika :
számítások birodalma, hány embernek kellene születni...stb.
- A hatalom mechanizmusai a testet és az életet veszi célba, elnyomó diktatórikus
rendszerek szavai
- Saját korának példáit is felhozza
- Tömegeket érintő döntések
- Pl.: Kínában nem lehetett gyermeket vállalni a túlnépesedés miatt
- Enyhébb, agresszívabb formák
- Hatalmi struktúrában hálózat működik, intézményrendszerek együttműködése
- Az emberek kiszolgálják a rendszert

- Szexuális felügyelet az ókori görög világban is jelen volt, a létezés esztétikával függ
össze
- Erkölcsi ítélkezés
- Önformálás gyakorlása: ideális létállapot elérése, test és lélek összhangban
- Elfogadott modellekkel szembe ment: barbarizmus
- Határtisztelő esztétika görög életművészetben, határátlépés: transzgresszív esztétika
 - A határátlépés során derül ki meddig lehet elmenni, saját határok feszegetése
- Élete végéig aktív maradt politikailag, inkább könyveiben
- Egyén, akit teljesen betudnak idomítani egy adott rendszerben: szabványosított én,
műveltség
- Alkalmazkodó személy az adott rendszerhez, ha nem sikerül kategorizáció
- Azok az emberek tartják fenn a hatalmi struktúrát, akik részt vesznek benne
- Én radikális átalakítása: szembe megy az elvárásokkal, elnyomó fegyelmező intézetek
alapjainak megrendítése
- Szabványosított én radikális mássá tétele: az énnek kell eldönteni
- Minden résztvevő hozzájárul a fenntartásához
- Hatalom működésbe hozza az egyéneket, viszonyba állítja az érdekeket
- Múltat összekapcsolja a jelennel

Richard Shusterman és a szomaesztétika

- egy újfajta világszemlélet
- inkább a keleti kultúra, az ókor -> test visszahozása, alakítja a gondolatokat
- Freud óta nem ismeretlen, hogy az ösztönvilág fontos> <filozófia
- 1949-ben született, USA
- újfajta irányzat
- szerette volna, ha az ókori görög hagyomány visszaköszön (szoma=test)
- az érzékelést próbálja kiterjeszteni az élet minden területére
- pragmatista filozófus
- pragmatizmus: egyetlen olyan filozófiai irányzat, amely tisztán amerikai eredetű, 19.
század vége
- nincsenek magyar fordítások
- pszichológia és a filozófia nagyon közel álltak egymáshoz -> így kerülhetett szóba a
test a pragmatizmusban
- nagyon sokféle háttérrel rendelkeztek a pragmatizmus „alapítói” ->gazdag forrásanyag
- neopragmatisták a követői
- Richard Rorty -> a filozófiát le kell hozni az emberekhez, hogy használható legyen
- Shusterman is ehhez csatlakozott
- megosztó személyiség volt, új módszereket próbál bevinni (gyakorlatokat), ami segíti
az önmegismerést, viszont kifeszíti az elméleti kereteket, amiben az eddigi
gondolkodás létezni tudott
- határsértő módon műveli a filozófiát
- fiatalon elköltözött Izraelbe költözött, Jeruzsálemben tanult -> zsidó vallástól
befolyásolt, vagy világi filozófiai képzés, a másodikat választotta ->bevonult a
seregbe, a diploma miatt magasabb pozícióban (amerikai)
- Oxfordban doktorált (az izraeli hadseregből kiugrott zsidó)
- elment japánba, japán nőt vett el (fehér amerikai)
- jelenleg a floridai Atlantic Universityn tanít, 2017ben eljött a sze-re, tartott két
előadást
- szegedre hívják rendszeresen előadni
- nagyon sokoldalú és sok ponton támadható a szemlélete
- analitikus filozófia valamivel magasabb rangú irányzat, ebből tért át Shusterman a
pragmatizmusra
- filozófiát olvasni nehéz -> többszöri nekifutásra lehet megérteni, ezért is akarták
közelebb hozni az emberekhez
- Rorty nagy hatást gyakorolt Shusterman tevékenységére
- Arthur C. Danto és Pierre Bourdieu voltak még nagy hatással rá
- Shusterman elméletének lényege, hogy önmagunk tökéletesítéhez, műveléséhez,
szellemi jóllétünkhöz elengedhetetlen a testtel való foglalkozás, a fizikai dimenzió
figyelembevétele ->ehhez elengedhetetlen az interdiszciplináris területen kell
tevékenykedni
- Shusterman szerint a szomaesztétika (biológia, szociológia, neurológia, amelyek
segíthetik a gondolkodás mechanizmusainak a megértését, és azt, hogy minél
tisztábban lássuk magunkat)
- az első reakció fizikai reakció (antipátia, szimpátia)
- Európában és az USA-ban ez újfajta dolog, keleten ez teljesen egyértelmű
- Shusterman felfogásában a test, az érzéki – esztétikai élvezet (aiszthéisz) és a kreatív
önformálás helye, Alexander technika
- Amellett érvel, hogy a „testet, mivel lényegi és értékes része emberi mivoltunknak, a
humán tanulmányok és a tapasztalati tanulás kulcsfontosságú elemeként kellene
felismerni és elfogadni”.
- „esszeniális dimenzió”-ként kezeli a testet, mely minden emberi teljesítmény
eléréséhez alapvető és nélkülözhetetlen
- filozófiája egy személyes útkeresés is „életformaként felfogott önviizsgálat”. A teljes
embert, testet és lelket lekötő életfeladat.
- 3 ágat különböztet meg
o analitikus szomaesztétika
- leginkább teoretikus ága a szomaesztétikának
- megmagyarázza a szomatikus érzékelés és magatartás természetét
- behatóan foglalkozik a szomatikus tapasztalat módjaival, a társadalomtudomány
szemszögéből
- ide sorolhatók pl. a test és a testtudat társadalmi hatalom általi formálódásainak
elméletei (Bourdieu, Fouvault, belőlük merít)
o pragmatista szomaesztétika
- konkrét módszere, melyek a testünk használatának tökéletesítésére irányulnak
- ide tartozik a jóga, a masszázs és olyan testtudatjavító mozgásterápiás módszerek,
mint az Alexander-technika, vagy a Feldenkrais-módszer
- külön kategória a performatív szomaesztétika
 összefogja az erő és az egészség kialakítására fókuszáló gyakorlatokat
 pl. atlétika, harcművészetek
 nem különíthető el teljes mértékben a tapasztalati jellegű és
reprezentációs szomaesztétikától
o reprezentációs szomaesztétika
- a test külső megjelenésével foglalkozik (pl. kozmetika), míg a tapasztalati jellegű
szomaesztétika – pl. jóga -, a test belső megjelenésének esztétikai dimenzióira
koncentrál
- e két irányzat között nagy az átfedés „a reprezentáció és a tapasztalat, a külső és a
belső között alapvető komplementaritás áll fenn. Kinézetünk befolyásolja az
érzéseinket, és vice versa”
- a szomaesztétikai összefogja a korábbi elméleteket, amelyek a testre koncentráltak,
rendkívül széles terület, szociológiai, erkölcsi kérdés is
- a filozófus újítása abból áll, hogy bevonja a gyakorlati tevékenységeket, és különösen
a testtel való foglalkozást a filozófia területére.

- művei magyarul
- Pragmatista esztétika
- Szómaesztétika és az élet művészete
- A gondolkodó test

Sigmund Freud és a pszichoanalízis

- elmélet, amit mindenki a saját élethelyzetére tud fordítani

- újító szemlélet
- mint tudományos rendszer, módszer a pszichológiai működések vizsgálatára,
gyógymód pszichológiai zavarok kezelésére
- más volt a viselkedés a pszichológiai zavarban szenvedőkkel szemben
- nemi különbség tétel -> női mentális problémák: csak hiszti
- reformtörekvés ezek ellen
- Sigmond Freud neurológus volt: rendkívül értett az idegekhez és még így is nehezen
akarták elfogadni a szemléletmódját
- számos kultúrtörténeti mű
- ez egy gyógymódnak indult, de túl nőtt ezen, sok művészeti dolog elemzéséhez is
szükséges, főleg olyan alkotók esetében, akiknek mentális problémái voltak – még ha
nem is tudott –
- bizonyos körök nem fogadják el, pedig sok minden mára már bizonyított
- központi gondolata az a hipotézis, hogy a nem tudatos lelki folyamatok meghatározó
módon hatnak a magatartásunkra
o olyan múltban bekövetkezett traumák, amikre már nem is emlékszik, de érzi az
egyén, hogy valami meghatározza a magatartását
- pszichoanalízis > < racionalitáson alapuló elméletek, mert nem lehet exakt módon
kimutatni
- Freud megkísérelte tudományosan feltárni, hogy tudattalan vágyaink, kívánságaink,
fantáziánk milyen szerepet játszanak lelki életünkben
- olyan hipotézist alkotott az emberi természetről, amely szerint az irracionalitás erőinek
nyomasztó súlya van a személyiségben
- „…kinőtt a pusztán orvostani környezetből, és világmozgalom lett belőle, úgy látszik,
megragadta a szellem és a tudomány minden lehetséges területét; irodalom- és
művészetkutatást, vallástörténelmet és őstörténetet, mitológiát, néprajzot és
pedagógiát és így tovább…” – Thomas Mann
- Freudnak a gyermekkorról és a családról, a személyiség fejlődéséről és belső
ellentmondásairól vallott felfogása társadalomkritika is – sokan ezért támadták
- szemléletmódjából egyenesen következett mindenféle látszatnak, illúzióteremtésnek, a
dolgok eltussolásának, megszépítésének, megcenzúrázásának az elvetése
- a pszichoanalízis fő tétele: a lelki élet struktúrájában megkülönböztethető az „ösztön-
én” és a „felettes én”
- „ösztön-én”
o az ember nem tudatos vágyai, törekvései
o tartalmai tudattalanok, részben örökletesek, részben elfojtottak és szerzettek
o a lelki energia elsődleges gyűjtőhelye
- „felettes-én”
o a társadalom szokásai, erkölcsi normái, tilalmai
o funkciói: lelkiismeret és ideálok képződése
- egyensúlyozásra van szükség a kettő között, közöttük van az „én”
- az „én”
o az „ösztön-én” igényeitől és a „felettes-én” parancsaitól függ
o közvetítő szerepet játszik, tudatosan igazodva a valósághoz
- kialakulását kisgyermekkorhoz teszi: az újszülöttnek csak „ösztön-én”-e van, hiányzik
az „én”, később alakul ki a „felettes-én”-el együtt – emiatt sokan haragudtak rá
- a tudattalan mozgatórugói, az ösztöntörekvések;
- leglényegesebb: a szexuális ösztön -> Freud libidónak nevezi
- libidó
o a nemi ösztön energiája
o az ösztön átalakulásaiban is működik, célját és tárgyát változtathatja
o későbbi műveiben életösztönként szerepel
- Freud: Rossz közérzet a kultúrában:
o a bölcselet területére sorolható
o műfaját tekintve filozófiai vagy lélektani antropológiához sorolható
o ember és kultúra viszonyáról ír
o a „rossz közérzet”
 az ösztönök késztetéseinek feszültségét a modern, kultúrlénnyé vált
ember nehezen viseli (pl. 19. sz. nőknél fűzők, nem voltak nyilvános
mellékhelyiségek -> ne menjen messze, maradjon otthon)
 meg kell alkudni az ösztönigények a társadalmi kényszerek között
o Freud szerint a ránk mért nehézségeket csak úgy viselhetjük el, ha valamilyen
csillapítószert alkalmazunk
o háromfélét különböztet meg
 nagymérvű kikapcsolódások, „melyek a nyomorunkat alacsonyra
értékelik”
 pótkielégülések – művészet, fantázia
  kábítószerek, „melyek érzéketlenné tesznek” saját nyomorunk iránt, de
ezek sajnos „testi felépítésünket is befolyásolják”
o Minden ember boldogságra törekszik, örömökre vágyik, de legalább a
fájdalom távollétét kívánja – Freud
o ebben az esszében mutatja be az ember számára lehetséges kínkerülési
stratégiákat
o elsőként a szándékolt magányosságot, a másoktól való tartózkodást nevezi
meg, mellyel nyugalmat, és az emberi kapcsolatokból adódó bajok elkerülését
nyerhetjük
o „A félelmes külvilággal szemben nem védekezhetünk másképp, mint az
elfordulás valamilyen formájában, ha ezt a feladatot kizárólag a magunk
számára akarjuk megoldani”.
o A kínkerülés másik, Freud által ajánlott módja, pszichológiájának egyik
legfontosabb elméletéhez, a libidóelmélethez tartozik. Ez a libidóeltolások
felhasználása, az ösztöncélok áthelyezése.
o Az ösztönök szublimációjához a következő kielégüléseket sorolja:
 a művészek öröme az alkotásban
 a kutatók öröme a problémák megoldásában
 a művészeti alkotások élvezete
 a valóság eszelős átalakítására tett kísérletek – ide sorolja a vallásokat
 szeretet – az ember azon igyekezete, hogy „szeressen és szeressék”
 az életörömök keresése a szépség élvezetében – „mindenhol, ahol csak
megnyilvánul érzékeinken és ítéletünknek, az emberi formák és
kifejező mozgások szépségében, természeti jelenségekben és tájakban,
művészeti vagy éppen tudományos alkotásokban”
o „A szépség élvezete különleges, enyhén mámorító érzet jellegű. A szépség
haszna nem teljesen nyilvánvaló, kulturális szükségszerűsége nem látható be és
mégsem nélkülözhető a kultúrában.”
o például az otthon otthonosabbá tétele
o Az esztétikus beállítódás Freud szerint a fenyegető bajok ellen kevés, de sok
mindenért kárpótolhat
- Freud: A költő és a fantáziaműködés
o „csak a kielégítetlen ember ábrándozik, a boldog sohasem. A fantáziálás
hajtóereje a kielégítetlen vágy, és minden egyes ábránd vágyteljesülés, a ki
nem elégítő valóság korrekciója”.
o az embert folyamatosan hajtja előre a vágyakozás
o összekapcsolódik az ókori vágyelmélettel
- Freud szerint a költő olyan helyzetet teremt számunkra, amelyben végre minden
szemrehányás és szégyenkezés nélkül élvezhetjük a magunk fantáziatermékeiket is
(pl. a horrorfilmek, bűnügyi dolgok)
- szerinte két csoport van a vágyaknál
o becsvágy, kívánságok, melyek a személyiség felemelkedését szolgálják
o erotikus vágyak
o ezek egy tőről fakadnak
- a fantázia és az álom kapcsolatáról:
o „az éjszakai álmok éppen olyan vágyteljesítések, mint a nappali álmodozások,
a mindannyiunk által olyan jól ismert ábrándképek.”