PE-Energia Akadémia 375

Lassan elérkezik a számadás ideje

Ahogy felgyorsul Európában az energiaválság, úgy szaporodnak a tényfeltáró, az értékelő,
bíráló, oknyomozó és figyelmeztető írások. Miért következett be, ha valóban előre látható
volt? - kérdezi a német parlamenti képviselő. Legutóbbi írásunk végén röviden említést
tettünk arról a három fantasztikus regényről, amelyekben a szerzők bölcs jövendöléssel
felvázolták a fejlett társadalmak szükségszerű bukását, a migránsválság és az energiaválság
szükségszerű bekövetkezését. Az energiaválságnál maradva valóban tény, hogy még
időben, elsősorban az energetikai szakemberek százai figyelmeztették a politikusokat, a
törvényhozókat és a kormányokat a közös klíma- és energiapolitika veszélyeire. Hiába!
Mondták és mondtuk. Íme egy egyszerű bizonyíték. Hosszú évek óta e tárgykörben
megtartott előadásaim vetített ábráinak nyitó diája, amely jövőbelátó szándékkal felsorolja
az egyre szaporodó figyelmeztető írásokat. 2011-től kezdődően: tévút, vakvágány, zsákutca
stb. Valóban jogos a kérdés: akkor vajon miért?

Megragadom az alkalmat, hogy a dia felső bal sarkában látható LévA logó jelentését is
felfedjem. A Lévai András Energetikai Alapítvány logójának átmentett magvát jeleníti meg,
emlékezve Lévai András műegyetemi akadémikus professzorra, az ERŐTERV alapító
igazgatójára (1952) és a BME Hőerőművek Tanszéke alapító (1953) tanszékvezető
professzorára. Aki létrehozta azt a „Lévai- iskolát”, amelynek óriási szerepe volt a második
világháború után megvalósított erőműépítési programban és az országos villamosenergia
rendszer létrehozásában. Európai szinten is egyedülálló energetikai szemléletű mérnöki
oktatást (iskolát) hozott létre. Mára egyre kevesebben vagyunk, akik ebben az iskolában
szereztünk diplomát, és ez meglátszik a hazai energiapolitika botladozásain. Lassan eltűnik a
racionális irányt mutató Lévai-iránytű.
Idős korában is még együttműködtünk. 2000-ben, 92 éves korában jelent meg
segítségünkkel a Püski Kiadónál A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája c.
könyve. Emlékszobra a Műegyetem D. épületének csarnokában látható, amelyet az említett
Lévai Alapítvány kezdeményezésére állítottunk születésének 100. évfordulóján.
Elképzelek a professzor úrral egy beszélgetést a mostani energiaválságról. Mit szólna a
professzor úr, aki már 1959-ben bevezette az atomerőműves oktatást, aki kezdeményezte az
atomerőmű építését, és miniszterhelyettesként előkészítette a Paksi Atomerőmű államközi
szerződédét. Vajon mit szólna, hogy Németországban leállítják az atomerőműveket és a
szénerőműveket. Egyáltalán mit szólna ehhez az egész „Energie-Wirtschafthoz”?
Az energiaválság napjainkra már olyan egyre mélyülő válságába jutott, hogy elérkezett a
számadás ideje. Egyes cikkek már keresik a felelősöket, mások már a bűnösöket is
megnevezik. Ezek közül ismertetjük Stephen Moore cikkét, amelyet azért annak tudatában
olvassunk, hogy a szerző amerikai. Cikkének címe:

Hogyan idézte elő Angela Merkel zöld programja Németország gazdasági

összeomlását 1

Póstázta: Chris Frey | 2022. július 27. | Energia | 1 |

Németország jelképe Merkel után? Kép: slicer / pixelio.de

1
Stephen Moore: Wie Angela Merkels grüne Agenda den wirtschaftlichen Zusammenbruch
Deutschlands bewirkte, EIKE, 27. Jul 2022.
Stephen Moore

[A fordító bevezető megjegyzése: Hazánk képe kívülről mindig ragyogó volt. Most meg az a
feltételezés, hogy a gazdaságunkat már nem lehet megmenteni, és hogy ki a hibás ezért
külföldön. A médiánk vádja, hogy meg kell érteni, mi is folyik valójában külföldön. – Ebben a
fordításban minden vastagbetűs kiemelés a fordítótól származik. – az előzetes megjegyzés
vége]

Emlékszel, hogyan bálványozta a világ, különösen az amerikai média Angela Merkel volt
német kancellárt?

Az imádat annyira túlzott volt, hogy a Time magazin 2015-ben az év emberének választotta
Merkelt. A "szabad világ kancellárjaként" emlegették.

A Time Magazin őszinte bocsánatkéréssel tartozik a megmaradt olvasóinak. Ma a németek

szinte minden olyan jelentősebb gazdasági és geopolitikai döntésének keserű gyümölcsét
szenvedik el, amelyeket Merkel kancellárként hozott.

Úgy kezdődött, hogy a német gazdaságot megpróbálta a 21. századra újrakalibrálni. Ahogy
Joe Biden elnök is azt üzeni az inflációtól elfáradt szavazóknak, hogy "hihetetlen átalakuláson
megyünk keresztül".

De Merkel Németországa megelőzött minket (mármint az amerikaiakat) az

„energiaátmenetével”. Ma a német gazdaság romokban hever. A Business Insider legutóbbi
főcíme így foglalta össze a káoszt: „A német ipar összeomolhat Oroszország földgázellátása
miatt.” A Daily Telegraph nemrégiben Németországot „Európa beteg emberének” titulálta.
Annyira kétségbeejtő a helyzet, hogy a németek most azt fontolgatják, hogy kulcsfontosságú
iparágaik gázellátását racionalizálják, hogy égve maradhassanak a lámpák.

Hogyan eshetett ilyen gyorsan ebbe a gazdasági szakadékba a világ öt leggazdagabb

országának egyike?

Merkelnek víziója volt egy új Németországról. Merkel volt az, aki egy évtizeddel ezelőtt úgy
döntött, hogy Németországot kivezeti a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia
felhasználásából, és inkább zöldre vált. Zöldenergia keresztes hadjáratot indítottak, amelyet a
környezetvédők példaképként hirdettek a világ számára, és ez majdnem csődbe vitte a német
ipart, a nap- és szélenergia-katasztrófa következményeként. (Sajnos úgy tűnik, hogy Bidenhez
nem jutott el ez a helyzetértékelés.)

Merkel döntése volt az Északi Áramlat gázvezeték megépítése. Donald Trump akkori
amerikai elnök tanácsa ellenére. Amikor Trump 2018-ban bölcsen figyelmeztetett, hogy a
németek megbánják azt a napot, amikor túlságosan függővé váltak Vlagyimir Putyin orosz
elnök energiáitól. Merkel kormánya akkor nyíltan gúnyolódott.

Nem Putyin az egyetlen, aki profitál Merkel hibáiból. Kereskedelmi megállapodásokat

„közvetített” Kínával, ami nyilvánvalóan aláásta Trump stratégiáját Peking gazdasági
elszigetelésére. Elhatározta, hogy szövetségre lép Németország a szélhámos és militarista
rendszerekkel Oroszországban, Kínában és Iránban. Ez aláásta a NATO és Németország
szoros kapcsolatait az Egyesült Államokkal a második világháború után.
Nem volt hajlandó megfelelni annak az előírásnak, hogy a NATO-tagoknak a GDP 2%-át
védelmi költségekre kell fordítani, és feldühödött, amikor Trump ennek az összegnek 4%-ra
való emelését követelte. Ha a németek és az európaiak követték volna Trump tanácsát, az
ukrajnai összeomlás talán nem is következett volna be.

Az amerikai média Merkel oldalára állt a Trump elnökkel folytatott nyílt vitában, amikor
Merkel Németországot egy zöld energiaszikla felé irányította. A New York-i újságírónő,
Susan Glasser 2018-ban felhorkant, hogy Trump "háborút üzent Angela Merkelnek és
Európának", és hogy a NATO-országok "türelmetlenek az elnökkel szemben".

Ez a kijelentés ma már teljes ostobaság, amikor az euró összeomlásával és a kontinens

gazdasági visszaesésével kell számolni.

Európa megmentője még környezetvédőként is elbukott. Merkel az atomerőművek

bezárásával és a szén elutasításával a német ipart a drága és megbízhatatlan "megújuló
energiaforrásokhoz" láncolta. A kísérlet csúfos kudarcot vallott, és most Németország
kénytelen újra jelentősen növeli a széntüzelés arányát a villamosenergia-termelésben. Ez
éppenséggel nem az éghajlatváltozás megállítására irányuló stratégia.

Merkel gyenge vezetése miatt az eurót hamarosan fel kell váltani a dollárral, mint
világvalutával. Ma már az euró hanyatló valuta. Még az orosz rubel is erősebb.

A merkelizmus az ellenség pártfogásának és a szövetségesek elidegenítésének

stratégiájaként foglalható össze. Ma, 20 évvel később egyértelmű, hogy a Merkelizmus
öröksége a kaotikus világ és a meggyengült Németország.

Kiderült, hogy a gyengeségen keresztül megvalósuló béke nem más, mint kudarcot vallott
nemzeti- és gazdaságbiztonsági stratégia. Ha Merkel volt a "szabad világ kancellárja", miért
nem lett biztonságosabb a mai világ?

A világ nem lett tisztább.

Nem lett szabadabb.

És nem lett gazdagabb.

Röviden, minden fontosabb döntése, amelyet a globális ügyekkel kapcsolatban hozott,

veszélyesebbé, kevésbé szabadabbá és kevésbé gazdaggá tette a világot. Németország
számára az volt, mint most Biden az Egyesült Államok számára. – teljes és nyomorúságos
kudarc.

Reméljük, hogy mi [az USA-ban] gyorsabban megértjük mimdezt, mint a németek.

Stephen Moore a Freedom Works vezető munkatársa. Ő a „Govzilla: How The Relentless
Growth of Government Is Devoing Our Economy” c. új könyv szerzője. Ha többet szeretne
megtudni Stephen Moore-ról, és olvasni szeretne a Creators Syndicate más íróitól és
karikaturistáitól, látogasson el az Alkotói Szindikátus webhelyére: www.creators.com .

Link: https://heartlanddailynews.com/2022/07/moore-how-angela-merkels-green-agenda-
caused-the-economic-collapse-of-germany/
az Christian Freuer fordította EIKE számára

***

Hát - hát. Érdemes volt azért elolvasni a cikket, hiszen a szerző sok állítása elfogadható és
kemény, de nem elfogultság nélküli. Persze az USA-nak jól jönne, ha az eurót felváltaná a
dollár, mint „világvaluta”. Aztán jól jönne, ha a felesleges LNG-jét rásózhatná Európára, de
hát nincsen ehhez elég LNG-t szállító tankerje, és Európának nincsen elég fogadó állomása.
Németországnak egyáltalán nincsen, most kapásból hármat fog építeni. Fog, ha addig nem
kényszerül íránytváltani, pontosabban visszatérni a reálpolitikához és ennek keretében a józan
energiapolitikához. Persze ezt kristálytisztán látják a német szakemberek is.

2022. júl. 8-9-én a Stuttgarti Egyetemen „20 éve Energiewende” címmel konferenciára
gyűltek össze a német energetika tudósai, hogy megvitassák a létrejött energiaválságot.
Legfőbb követelésük, hogy a kormány vizsgálja felül az atomkiszállást.2

André Thess professzor, a konferencia szervezőjének és a Stuttgarti Egyetem

tanszékvezetőjének javaslatára 12 egyetem és főiskola, valamint a Karlsruhei Technológiai
Intézet tudósai gyűltek össze, hogy a "Stuttgarti Nyilatkozattal" egyfajta fordulatra szólítsák
fel a politikusokat és a közvéleményt: az újabb és újabb hektikus irányváltások helyett a
hosszú távon stabil és megfizethető energiaellátás felé kell visszafordulni, amely szerintük
nem létezhet atomenergia nélkül.

A nyilatkozatot július 26-án nyújtották be a német Bundestag Petíciós Bizottságának. Ha több

mint 50 000 aláírást sikerül összegyűjteni, akkor a parlamentnek foglalkoznia kell az
atomkiszállási törvény visszavonásának követelésével.

A nyilatkozat célja az is, hogy Németországban a parlamenti eljáráson túlmutató vitát

kezdeményezzenek arról, hogy a tudósoknak és szakembereknek a korábbiakhoz hasonlóan
újra nagyobb beleszólásuk legyen az energiapolitikai döntések meghozatalában.

Végül még visszatérve az amerikai szerzőre, aki szerint: „A merkelizmus az ellenség

pártfogásának és a szövetségesek elidegenítésének stratégiájaként foglalható össze.”

Gondolom a szerző itt most elsősorban az orosz gázimportra gondol. De hát nem arról van
szó, hogy Merkel az ellenséget pártfogolta volna, hanem a piacgazdasági viszonyoknak
megfelelően a német gázkereskedők a legolcsóbb orosz gázt importálták. Sokéves
tapasztalatuk szerint a Gazprom mindig megbízható partner volt, csak hát ez nem illeszkedett
az USA geopolitikai stratégiájába. Hát az utolsó eszközhöz folyamodtak (kik is?) és
kikényszerítették az orosz-ukrán háborút. És az új közlekedési lámpás német koalíció
mindjárt beállt a szankcionálok közé, és most kuncsorog mindenhol a világon egy kis gázért.
Az irracionális klíma- és energiapolitika egyenes folytatásaképpen. Mintha nem lett volna már
amúgy is túl sok a háború előtt kialakult energiakrízisből.

Korábban az Energiewende kritikájával foglalkozó cikkeinkben sokat bíráltuk a Merkeli

klíma- és energiapolitikát. Most mégis mélyen elgondolkozva feltesszük a kérdést: ha a
„merkelizmus” esetleg tovább tartott volna, vajon kitört volna az orosz-ukrán háború? Mint a
lehető legrosszabb megoldás Európa számára.
2
Alexander Wendt: Wissenschaftler fordern Abkehr von deutschen Atomaussteig. EIKE, Jul
29. 2022.
(Petz Ernő, 2022. 08. 01.).