Történelem 3.

tétel
II. Ipari forradalom
Fogalom:
 Robbanásszerű változás, modernizáció az iparban
 Változásokat indít el a társadalom, a demográfia, az infrastruktúra, a tudományok és a
művészetek terén is
 Több ipari forradalom volt

A második ipari forradalom:

 19. század második fele, 1871 Német Császárság – 1904 I világháború
 Németország, USA  Erőteljes fellendülés
 Húzóágazat: nehézipar: vasipar, vegyipar, gépgyártás
 Fő energiaforrás: áram, benzin (kőolaj), szén
 Monopolkapitalizmus időszaka (csak tőkével lehet beszállni)  szabadverseny
korlátozása
 Természettudományok forradalma
o Kémia
 Vegyipar – kőolaj finomítása
 Új anyagok: Alumínium-, műanyag- és gumigyártás, acél
 Acélipar  kohók  öntöttvas helyett
 Műtrágyák
 Benzin (petrolkémia)
o Fizika
 Elektromosság
 Dinamó (Jedlik), Generátor
 Transzformátor:
 Déry Miksa
 Bláthy Ottó
 Zipernowsky Károly
 Villanymozdony: Kandó Kálmán
 Villanyégő / izzó: T. A. Edison 1879  Ez meghosszabbította a
nappalokat és folyamatossá válhatott a termelés
+ fonográf
Közvilágítás megjelenése  termékenység nő
 Négyütemű robbanómotor (belső égésű motor)  személygépkocsi ipar
 Nikolaus Ottó: Ottómotor
 Benz: Benzinmotoros gépkocsi
 Autóipar fejlődése:
 T-modell, Ford  tömegtermelés  futószalagok  közlekedés
fejlődése  Galamb József: tervezte
 Porlasztó / karburátor: Bánki Donát, Csonka János
 Légiközlekedés
 1900 Zeppelin léghajója
  1903 Wright-testvérek kétfedeles repülőgépe  kontinensek közti
közlekedés
 Földalatti megjelenése
 Kommunikáció
 Hertz (rádióhullámok, rádió)
 1876 telefon (Bell)
 Telefonközpont (Puskás Tivadar)
 Marconi: Rádió
 Mezőgazdaság
o Műtrágya
o Gépesítés
 Vetés, aratás
 Traktorok  tankok (hadiipar – felderítés, hírszerzés)
 Monopóliumok
o Eredetileg: egyedárusítási jog
o Tőke különböző szerveződései
 Részvénytársasági forma (RT)
 Részvénytőzsde
 Osztalék a részvények arányában
 Ennél nagyobb tőkére van szükség
 Hadipar:
o Állami támogatás
o Alfréd Nobel: dinamit feltalálása  bányászatban is használták
 Következmények
o Átalakult a nagyhatalmi erősorrend
 Korábban: Anglia, Franciaország, Németország
 A forradalom hatására: Németország, Anglia, Franciaország
o Demográfia
 Közép- és Kelet-Európában népességnövekedés nagy mértékben  sok az
elszegényedett  kivándorlások
 Torlódó társadalmak kialakulása
o Új iparszervezési módszerek:
 Új beruházáshoz nagy tőke kell  erősebb vállalatok magukba
olvasztották a kisebbet
 Bankok betársulnak a vállalatokba: finánctőke: bank és ipari tőke
összeolvadása
 Nagyvállalatok szövetségre léptek  monopolszervezetek
 Kartell: Piacot felosztják egymás között, árakat egyeztetik
 Szindikátus: Tagjai jogilag önállóak, de közös az irányitás
 Tröszt: Vállalatok teljesen összeolvadnak
o Urbanizáció
 városiasodás, metropoliszok
 további városi népességnövekedés
 több vasútvonal  közlekedés megszervezése
 centrális városszerkezet
 családi házas övezetek, villanegyedek, munkásövezetek
  ivóvíz-ellátás, közvilágítás, szennyvíz- és szemétszállítás
 Városszervezések: állam vagy önkormányzatok
 Városi társadalmak szegregációja = elkülönülése
o Növekvő életszínvonal és egészségi állapot
o Biológia és orvostudomány fejlődése
o Orvostudomány
 röntgen
 Darwin (a legalkalmazkodóbb faj marad fenn)
 Mendel génelmélete
 Semmelweis
 Alexander Fleming (penicilin)
 Pasteur (hőkezelés)
 első védőoltások  elkezdett csökkenni a gyermekhalandóság
o Nők: oktatás, tanulások
+ Sportolhatnak
+ Házimunkát segítő eszközök pl.: vasaló
+ Többet dolgoznak  választójogot kapnak
o Az állam szerepének átalakulása
 biztosítani kell az állami oktatást, a szociális gondoskodást, az
egészségügyet és a hadsereget  növekvő adók
 szintén biztosítani kell a gazdasági fejlődést, a polgári szabadságjogokat és
a nemzeti piacot
A két ipari forradalom rövid összehasonlítása
I.ipari forradalom II. ipari forradalom
kb. az 1780-as évektől mikor? a 19. század második felében
Angliából honnan indult? Németországból és az USA-ból
textilipar húzóágazat nehézipar
gőz hajtóerő áram, benzin
városiasodás városiasodás
népességnövekedés hatások népességcsökkenés
csökkenő életszínvonal növekvő életszínvonal