A második ipari forradalom

Az első és a második ipari forradalom

A monopolszervezetek fajtái
 Új jelenségek a gazdaságban
 XIX. sz. második fele  már a kontinensen is hódít az ipari forr.

már  egyedüli Anglia
 Mélyreható változás a gazdaság szerkezetében
 a gazdasági növekedés, a hatalom alapja a nehézipar
 kisműhely  gyáripar
 kereskedők  bankok
 vas  acél  kohászat fejlődése

a tudomány új eredményeinek tudatos felhasználása

új iparágak  hatalmas befektetések
 nemzetállamokon átívelő befektetések
 Második ipari forradalom
 belső égésű motorok
 elektromos energia  Az új technológiák elterjedése
 kémia 
 Mit takar a kifejezés második ipari forradalom
 korábbinál gyorsabb ütem
 nagyobb tőkeigény
 nagyobb nyersanyag igény
 a centrum kiszélesedése
 a centrum áthelyeződése  Németország, USA, Japán

vezető nagyhatalmakká válnak
 Vas- és acélipar
 Új ipari fellendülés
 energiaforrás a szén
 alapanyag vas, majd acél
 Acélipar fejlődése új korszak nyitánya

foszfor megkötése (Bessemer-, Martin-, Thomas-kohók)
 új kohók, gyengébb lelőhelyek
 A súlypont lassan áthelyeződik

Németország, USA,

A német ipar fellegvára: a Ruhr-vidék

 A vezető ipari hatalmak nyersvastermelése
35

31
30

25
USA
Németország
20
19,3 Anglia

Franciaország
15
14 Japán

10 10,3
98,5

6,6
5
4
2,7
1,7
1,56
0,9
0 0 0,11 0,24
1871 1900 1913

Az ipari forradalom terjedése

Európában
 Elektromágneses kísérletek Az elektromosság
 ~ Indukció (Faraday)  generátor, villanymotor
 ~ hullám (Hertz)  rádiótechnika  villamosenergia-ipar létrej.
 Első villanytelepek  világítás

hálózat kial.  villanymotorok alkalmazása (széles körben)

kisméretű, hordozható, szakaszosan üzemeltethető!!!

viharosan terjed a gőz rovására  első vízierőművek = olcsó
 Erőművek hatalmas tőkét igényel  monopóliumok
 Elektrotechnika  hírközlés forradalmasítása
 Bell - telefon; Puskás - telefonközpont,
 Marconi, Popov (egymástól függ.) drótnélküli távíró (rádió őse)
 Edison fonográf
Morse távíró

Helyi telepes telefon,

induktoros (kurblis)
Kézi kapcsolású telefonközpont csengetéssel Bell telefon 1876
 A robbanómotor
 A közlekedés főszereplője a gőz
 vasútépítés  acélsín  jobb mozdonyok
 hajózás  túlnyomásos gőzgépek

teher- és személyszállítás (Titanic)
 Új távlatokat nyit a robbanómotor
 fejlesztés – németek, magyarok

autógyártás  futószalag (Ford-gyár)
 Benzinmotorok  a „repülés” régi álma valósul meg
 Schwarcz Dávid  Zeppelin  kormányozható léghajó
 Wright fivérek  merevszárnyú repülő
 Nikolaus Otto Rudolf Diesel

Gottlieb Daimler Carl Benz

 Diesel motor

Benz-Dreirad von 1886

Otto motor Daimler „motor-carriage” 1886

 Graf Zeppelin

Schwarcz alumínium
léghajója

Ferdinand von Graf Zeppelin

Schwarcz Dávid Zeppelin
 Vegyipar
 Természettudományos fejlődés

molekuláris-atomos szerkezet
 a kémia új korszakát nyitja meg
 Szerves vegyületek előállítása

új távlatok
 műanyaggyártás, mozgókép - celluloid Mozgókép
 ammónia ipari gyártása

 
műtrágyák robbanóanyagok
 Robbanómotorok  petrolkémia
 Mezőgazdaság
 A 2. ipari forradalom átalakítja

a mezőgazdaságot is
 gépek terjedése
 cséplőgépek nagyarányú alkalmazása
 robbanómotoros traktor  hernyótalp
 vegyipar fejlődése  műtrágya felhasználása
 A 2. ipari forradalom

megmutatta, hogy az emberiség élelmét

már csak az „iparszerű” módszerek alkalmazásával lehet elérni
 Traktor 1907

Cséplőgépek

Hernyótalpas traktor
 A hadiipar
 Technikai fejlődés

katonai alkalmazás  fegyverkezési verseny (hajsza)
 új technika alkalmazása

néha a hadi az első
 A teljesség igénye nélkül…
 mechanika vívmánya  automata fegyver (géppuska)
 traktor  páncéllal látják el  a „tank”
 robbanó- és villanymotor  búvárhajó (tengeralattjáró)
 sorhajó  páncélozás  csatahajó „dreadnaught”
 repülés  vadászgép
Dreadnought
A búvárhajó
Maxim és „találmánya”
 A jövő
 Fizika fejlődése

ívfény  katódsugárzás (elektronok létezése)
 Röntgen X-sugarak felfedezése
 Anyag belső szerkezete
 Bequerel, uránérc  sugárzás mérése
 Pierre és Marie Curie,  polónium és a rádium szétválasztása
 Rutherford  rádióaktivitás elmélete

atommodell
 Atom  energiát tartalmaz  mennyisége még nem ismert

?????? (1945. 08.06.)
 „Harc a létért”
 Fejlődés kérdése a biológiát forradalmasította
 Darwin  A fajok eredete

természetes kiválasztódás Karikatúra
„evolúció” Darwinról
 Mendel  „génelmélet”

szabályszerűség  öröklődés
 Darwin értelmezése
 baloldali szocialisták
 a szellem, az emberi tudat = anyag tulajdonsága
 szabad vállalkozás hívei
 szükségszerű a verseny és a bukás
 fajelmélet úttörői
 emberi fejlődés hosszú folyamat  alsóbb rendű fajok igazolása
Johann Gregor Mendel
No comment
 Új iparszervezeti módszerek
» szabadversenyes kapitalizmus (XIX.sz. 2. harmadáig)
 verseny a piacokon (gyengék kiesnek) → evolúció elve
» monopolkapitalizmus (XIX.sz. végétől)
monopólium: kizárólagos gazd-i szerep (a verseny korlátozása)
 A második ipari forradalom hatására alakul ki
 Megvalósul a tőke koncentrációja (több vállalat szövetsége)
 Kilépnek a nemzeti piacról a nemzetközi piacra – tőkekivitel
 Megjelennek a bankok (finánctőke) a vállalkozásokban
A monopóliumok (vállalatszövetségek) típusai:
kartell: azonos üzletág vállalkozásai (piac felosztása, árszabás)
tröszt: azonos ágazatban dolgozó vállalatok teljes összeolvadása
konszern: azonos tulajdonosi körbe de más ágazatba tartozó váll.
szindikátus: a váll.-ok önállósága megmarad, de külön szövetkeznek*
 Társadalmi és demográfiai folyamatok
» Ipari forradalom új hullámának hatása:
 városiasodás (urbanizáció) → polgárság erősödése
 az alkalmazotti réteg (középosztály erősödése)
 A munkásság számának növekedése
Nyugaton:
Nyugaton születésszám csökkenése
Keleten:
Keleten demográfiai robbanás → kivándorlás
» „torlódott társadalom” – a két (régi és új) társadalom-szerkezet
egymás mellett (összekapcsolódott) létezése
oka: a két ipari forradalom és annak hatásai egyidőben jelentkeztek
Közép-, és Kelet Európában
 földbirtokosok és tőkés vállalkozók irányító szerepe egyszerre
 társadalmi differenciáltság → társadalmi feszültségek
 A városiasodás
» Európában folyamatos a lakosság növekedése
 lakosság nagy része a városokba áramlik (nagyobb*)
 óriási a kivándorlás az új kontinens felé
» nagyvárosok száma növekszik (nagyvárosi életmód)
- villanyvilágítás, autó, mozi → tömegszórakoztatás
- alapvető szolg.-kat ellátó vállalatok (víz, gáz, csatorna)
- kialakulnak a nagyvárosi negyedek (munkás, luxus…)
- fokozódott a lakosok társ-i csoportok szerinti elkülönülése »
szegregáció
- megjelent a tömegközlekedés (villamos, busz, metro)
- a divat, sport, sajtó fontossága
A nyugat-európai társadalmak átalakulása
Népességvándorlás Európában
A polgári állam berendezkedése