A gazdasági fejlődés a dualizmus időszakában

1. Fellendül a gazdaság
 1848-as törvények (jobbágyfelszabadítás) + a kiegyezés eredménye: a paraszti
gazdaságok érdeklődtek a fejlesztés iránt, de erre nem volt pénzük
A telkes jobbágyok tudtak csak gazdálkodni, a többiek nem tudtak megélni, így nagy
tömegű szabad munkaerő indult el az ipar és a mezőgazdaság felé
 A polgári átalakulás + a kiegyezés eredményeként megindult a külföldi tőke
beáramlása, megalakultak az első bankok
 A monarchia közös vámterületnek számított: hatalmas felvevőpiacot jelentett ez a
magyar mezőgazdasági termékeknek más országokban
2. A mezőgazdaság
 képzett munkaerő hiánya: gazdasági tanintézetek alakultak
 legfőbb mezőgazdasági termékek (melyek itt értek be leghamarabb): gabona, ebből
liszt, ez eredményezte a malomipar fejlődését
 gépesítés igénye: cséplés (gőzgéppel hajtott cséplőgép), vetőgépek
 Alföld: gyümölcs és zöldségtermesztés, szőlészet – vincellér iskolák alakultak
 a birtokok megosztása aránytalan (XX. sz. közepéig): kevés nagybirtok, több millió
kisbirtok
3. Az ipar fejlődése
 látványos eredmények, vállalatalapítási láz
 híres találmányok Ganz Ábrahám vasöntödéjében: kéregöntés eljárása (pl. a
malmokba acélhengert gyártottak) – Budapest a világ legnagyobb malomipari
központja lett
 A Ganz gyár egyik üzeme: Ganz Villamossági Művek találmányai: villanyóra,
transzformátor (az elektromos áram szállítására)
 élelmiszeripar: cukor és konzervgyártás
4. Közlekedés és posta

A/Szállítás

 a vasúthálózat kiépítése a reformkorban már elkezdődött, XIX. század 2. felében gyors

fejlődésnek indult – államosítás (MÁV) további lökést jelentett
 vízi szállítás: fő helyszíne a Duna, déli szakaszát szabályozzák, olcsóbb szállítási lehetőséget
jelentett

B/Posta

 a postahivatalok száma megháromszorozódott, a levelek száma tízszeresére nőtt, elsőként

vezették be a képes levelezőlapokat

5. Új állami feladatok keletkeztek európai mintára (egészségügy, szociálpolitika,

katasztrófaelhárítás)
legfőbb államhatalmi szerv az országgyűlés (parlament), választott képviselők, felelős
miniszterek., összetettebb, demokratikusabb államszervezet, megnövekedett feladatok
 egészségügy szerepe nő a népesség növekedésével
Európa: tömeges védőoltások, kórházak építése
M.o. – magyar halál = tuberkolózis (tébécé) XIX. század vége
 szociálpolitika: a szegényekről, nincstelenekről való gondoskodás
Európa: gyerekmunka szabályozása, munkaidő maximalizálása
M.o. : nincstelenek kórházi ellátása, munkaszüneti napok: vasárnap és aug. 20 (1891-től)
 katasztrófaelhárítás
Európa: vagyon védelme folyók áradásakor tűzvészkor (városi tűzoltóság megalakulása)
M.o: Széchenyi István fia, Ödön londoni mintára 1870-ben megszervezi a tűzoltóságot,
tűzoltó eszközöket talált fel (első magyar lánglovag)