A földrajzi felfedezések gazdasági

következményei

kapitalizmus szó a capital – tőke szóból származik (=tőkés gazdaság)

tőke = befektethető vagyon

tőkét gyarapítani alapvetően úgy lehet, ha a gazdaság szereplői

versenyeznek egymással (ez ellentétes a középkori céhek
felfogásával, akik korlátozták a versenyt)

tőke először a kereskedők kezében halmozódott fel igazán, ők

alapították az új típusú üzemformákat, a manufaktúrákat

manufaktúra a ’kézzel dolgozni’ kifejezésből ered – ez különbözteti

meg őket a későbbi gyáraktól

manufaktúra a céhektől alapvetően abban különbözik, hogy itt már

volt munkamegosztás és tömeggyártás (egy-egy munkafolyamatot
különböző emberek végeztek)  - a műhelyekben már nem egy, illetve
két ember dolgozott, hanem akár több tucatnyian is termelhettek

a manufaktúrák tulajdonosai sokszor vidéki parasztoknak adták ki

bérbe a munkát (’kis manufaktúrák’), mivel a városokban a céhek
tiltották a versenyt

a tömegtermelés adott esetben a minőség romlásához vezetett,

ugyanakkor jóval több árut tudtak termelni

felfedezések következtében rengeteg arany és ezüst áramlott be

Amerikából (az óceánon ezüstflották közlekedtek) – az arany- és
ezüstpénzek értéke csökkent, mivel hirtelen sok lett belőlük és
kevésbé számítottak ritkának – bekövetkezett az infláció
infláció az árak növekedésével jár együtt; elsősorban a
mezőgazdasági árak növekedtek, mivel Európában túlnépesedés volt
megfigyelhető (=adott mezőgazdasági technológiával nem tudnak
elég élelmiszert előállítani), az élelem értéke megnövekedett

ennek hatására az iparban is nőni kezdtek az árak, mivel ugyanannyi

mezőgazdasági termékért most többet kellett előállítani, hogy
megvehessék őket a városokban – megnőtt az ipari termelés

Nyugat-Európa eltérően fejlődött, mint Közép-Kelet-Európa

nyugaton az ipar nagyban fejlődött, keleten viszont elsősorban

mezőgazdasági termékekkel szolgálták ki a Nyugatot, amire ők is
igényt tartották (lsd. fentebb) – Lengyelországból főleg gabonát,
Magyarországról pedig marhát szállítottak, az ipar kevésbé fejlődött
(kontinentális munkamegosztás)

a földesurak egyre inkább terményben kezdték el követelni pénz

helyett a jobbágyoktól az adót, a robotot pedig újra visszaállították –
ehhez kényszert, erőszakot kellett alkalmazni, megtiltva a jobbágyok
szabad költözködését, megerősítve az úriszék (földesúri bíróság) – ezt
a jelenséget hívják második jobbágyságnak

ekkoriban (a 16.-17. században) kezdett el kialakulni a világgazdaság:

Európa késztermékeket állított elő, Amerika nemesfémeket, Afrikából
rabszolgákat szállítottak el, Ázsia pedig a késztermékek mellett
luxuscikkekkel szolgált (fűszerek, selyem, porcelán, stb.)

Amerikában az indián őslakosság megtizedelődött főként a járványok

miatt, a helyükre Afrikából fekete bőrű rabszolgákat szállítottak be;
Amerikából értékes növényeket hoztak be (kukorica, krumpli,
paradicsom, paprika, dohány, stb.), melyek pár száz év alatt
átalakították a mezőgazdaságot
A reformáció és az ellenreformáció

Reformáció során új keresztény egyházak jöttek létre a XVI.

században, amelyeket protestáns egyházaknak neveznek

                                                    Kereszténység

                          Katolikusok Protestánsok
evangélikusok, reformátusok
baptisták, unitáriusok, stb. 
 
előzményei: emberekben feltámadt az igény a hitük alaposabb
megismerésére, nem feltétlen érték be a papok magyarázataival
ehhez meg kellett ismerni a Bibliát, a többség ekkor viszont még nem
tudott írni és olvasni – protestánsok emiatt nagy hangsúlyt helyeztek
az oktatásra
kézzel írott Bibliából addig kevés volt, de az 1400-as években
Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást
a latin nyelvű Bibliát anyanyelvre kellett fordítani

főleg Németországban sokan szívesen rátették volna a kezüket az

egyház hatalmas földbirtokaira

egyház tekintélye jelentősen csökkent – ún. reneszánsz pápák

költekező életmódot folytattak

a reformáció elindítója Luther Márton németországi pap volt

tiltakozást váltott ki belőle a reformáció közvetlen előzménye: az
egyház ún. búcsúcédulákat árusított (pénzért cserébe imádkoztak,
hogy elhunyt szeretteik a mennyországba jussanak) – a bevételből
az egyház főként a római Szent Péter-bazilika újraépítésére
költött

Luther tiltakozásul 1517-ben 95 pontot adott ki főleg a

búcsúcédulák ellenében Wittenbergben

Luther nem volt hajlandó megtagadni a nézeteit, később

lefordította a Bibliát német nyelvre

Luther volt a megalapítója a lutheránus (evangélikus)

egyháznak