Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium

1. Tétel
Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
Középkori mezőgazdaság, az uradalom:
 uradalom: középkor gazdasági és katonai alapegysége, önellátó nagybírtok (földekkel legelőkkel,
nem feltétlen összefüggő terület, akár falvak tucatjait is felölelte
o naturális/ természetes gazdálkodás, azaz önellátó
o mindennapi élethez szükséges eszközöket saját műhelyben állítják elő, saját kézművesek
o kizárólag helyben nem előállítható termékek beszerzése érdekében kereskedett pl. só, fémek,
(luxuscikkek)
o nem egyszerű nagybírtok, elsősorban hatalmi szervezet (igazgatás, bíráskodás)
o 3 részből állt:
 jobbágyok parcellái: kötelezettségek fejében magának művelte a paraszt (termény-,
pénz-, munkajáradék)
 két részre tagolódott: belső telek (ház + kert), külső telek (szántó)
 majorság: földesúr saját kezelésű birtoka, parasztok művelték (robot)
 közös használatú területek: erdők, mezők, kaszálók, folyók, tavak
 Földművelés új módszerei: intenzív fejlődés
o vad-talajváltó vagy legelőváltó rendszer: ókorban uralkodó művelési mód,
 erdőírtással nyert földet kimerülésig (6-30 év) művelték, majd elhagyták
o 8. századtól főként nagyobb kolostorok áttértek a nyomásos földművelése (csapadékszegény
D-Európa), oka a népességnövekedés
 kétnyomásos: szántó + ugar (legeltettek, a természetes trágyázás érdekében) évente
cserélve
 háromnyomásos: őszi szántó + tavaszi szántó + ugar, évente forgatva
o Nyugat-Európában 10-11. századra általános lett a háromnyomásos gazdálkodás, hospesek
terjesztették
o Dél-Európában megmaradt a kétnyomásos gazdálkodás
o megszűnt a vándorlási kényszer, egy adott földterületet erőteljesebb kihasználása, utánpótlást
a trágyázás biztosította
o egyre többet és egyre biztonságosabban lehetett termelni,
o lehetővé vált a zabtermelés (szántó két részre bontásával), elősegítette a ló szélesebb körű
elterjedését, használatát
 Földművelés új eszközei 9-10. század
o germánok által fejlesztett, csoroszlyás, kormánylemezes, vasból készült nehéz fordítóeke
 mélyen megforgatta a talajt
 mozgatása 6-8 ökröt igényelt, de időt takarított meg
o borona: szántás után fellazította fel a földet, vetés hatékonyságát növelte
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
o igaerő nagyállattartást igényelt
o nyakhám helyett szügyhám: nem fojtogatta munka közben
o lehetővé tette: jobb táplálkozást, terményfelesleg: piacra lehetett vinni
 Földművelés új rendszere
o uradalom szántóföldjeit részterületekre, dűlőkre osztották: adottság és talajminőség szerint
o évente sorsolással osztották parcellákra a jobbágyok között
o nyomáskényszer: minden dűlőre ugyanazt a nyomást kellett alkalmazni
 különböző nyomás zavarta volna a termelést
 így tudták hatékonyan megszervezni a szántóföldi munkát
 jobbágyok összefogását is megkönnyítette (egy nehézekéhez 4-6 ökör kellett, egy
jobbágy ritkán tudott ennyit tartani)
 új módszerek mellet a mezőgazdasági termelés növekedésében jelentős szerepet játszott a művelésbe
vont területek megsokszorozódása (extenzív fejlődés)
o erdőket irtottak ki
o füves területeket törtek fel
o mocsarakat csapoltak le
Középkori pari termelés, céhek:
 céh: azonos szakmát űző érdekvédelmi szervezetek, szigorúan szabályozott zárt csoport
 a középkorra az önellátó gazdaság volt jellemző, a parasztok eszközeiknek nagy részét maguknak
állították elő, kézművesipar piaca szűk volt
 voltak szakmák, akik nem tömörültek céhekbe pl. szénégetők, pénzverők, bányászok (király alá
tartoztak, szétszórtan dolgoztak)
 a céhek a 13. századra kiharcolták, hogy tisztségviselőiket maguk választhassák, és hogy részt
vehessenek a város irányításában
 szabályozták a piacot, korlátozták a szabadversenyt: céljuk a külső és belső verseny kizárása volt,
hogy állandó mennyiségű és jó minőségű áruval lássák el a szűk piacot
 szigorú szabályok mellett dolgoztak: céhszabályok:
o minőségi és mennyiségi rendelkezések
o árak maximalizálása
o inasok legények számának szabályzása, fizetett bér maximalizálása
o munkaidő meghatározása: éjszakai munka és reklám tiltása
o város körüli falvakban az iparűzés tiltása
 meghatározták a mesterek számát és mesterré válás feltételeit:
o csak annyi mester dolgozhatott, amennyi meg tudott élni
o mesterré válás stádiumai: 2-10 év inaskodás egy mester mellett, vándorút (másik városban
másik mester mellett kellett legénykedni, végül mestermű
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
o akkor válhatott valaki mesterré, ha elegendő pénze volt saját műhely megnyitására
o mesterek fiai, vejei átvették a céhet
 kontárok: céhen kívüli iparosok, céhek üldözték őket, megpróbálták kiszorítani a városból
 védelmet és segítséget biztosítottak tagjaiknak
 fontos szerepet játszottak a városi életben
o városfalak egy-egy szakaszának védelmét, éjjeli őrjárat
o vallási szervezetnek is számítottak, közös templom, oltár, közös pénztár
o szociális feladatok pl. árvák, özvegyek támogatása
o tagjai általában egy városrészben, utcában laktak
o céhesmester bíráskodott a céhtagok felett
 munkaidő hajnaltól napnyugtáig tartott, de ünnepnapokon nem dolgoztak
 műhelyben dolgoztak:
o mester családtagjai
o inasok (csak szállást és ellátást kaptak)
o legények (ők bért is kaptak)
 egyetlen ember végezete el egy adott munkadarabon az összes munkafolyamatot, azaz nem volt
munkamegosztás
Középkori kereskedelem: 10. század
 kereskedelem: árucsere
 fajtái:
o szárazföldi: lassú, kevesebb árú, támadásveszély, árumegállító jog
o folyami: biztonságosabb, gyorsabb, kalózok, áradás
o tengeri: leggyorsabb, legbiztonságosabb, gyors, nagy mennyiségű árú
 vásár és piactartás a városok joga volt
 egyes városok (szabad királyi városok) rendelkeztek árumegállító joggal (az áthaladó kereskedőket
kényszerítették a városba való betérésre, árujuk meghatározott ideig való árusítására)
 bizonyos dolgokkal csak az uralkodó megbízottjai kereskedhettek (monopólium), számos
árucikknek szabott ára volt, és előírták, hogy mikor és mit szabad árusítani
 kétféle vásár: országos és heti piac
 vásárok menetrendje:
o első héten csak felsorakoztatták az árut, de eladni és venni nem lehetett
o piaci felügyelő adta meg az engedélyt az árúsítás megkezdésére, később ő felügyelte a rendet
o a vitás kérdéseket a piaci bíróság döntötte el
o „vásár békéje” a piacon nem lehetett elfogni senkit
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
 távolsági kereskedelem: 2 jellegzetessége van, a közlekedési viszonyok fejletlensége következtében
o elsősorban luxusárukkal kereskedtek
o elsősorban vízi úton történt a szállítás
 levantei (Földközi-tenger keleti partvidéke) kereskedelem:
o Kínából, Iránból selyem
o Indiából gyapot
o Indonéz szigetvilágból fűszerek
o célpontjai a szárazföldi karavánutak: Bizánc, Antiochia, Alexandria, majd innen vitték őket
tovább a tengeren
o cserébe nemesfém, nyersanyag, később iparcikkeket vittek Ázsiába
o urai: 7. századtól arab hajók, 9. század Bizánc, 11. század, főleg a keresztes háborúk idejétől,
itáliai kereskedőállamok, (Genova, Velence, Pisa)
 Északi-tenger és Balti- tenger
o keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt és egyéb nyersanyagot
o nyugatról: Flandriából iparcikkeket (posztó, fegyverek)
o délről beszerzett keleti árukat szállítottak
o urai: Skandináv népek (vikingek), később észak-német városok (Rostock, Lübeck,
Hamburg, Bréma), flandriai városok (Brügge, Gent) váltak fő kereskedőkké (nagy
teherbírású hajóik: kogge)
 Hanza:
o távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt, és nagyon veszélyes volt ezért a
kereskedők összefogtak egy-egy vállalkozás erejéig
o kereskedő társulatokat nevezzük hanzának
o 1161-ben az Északi-tenger és Balti-tenger kereskedői szövetkeztek, létrejött a nagy
kereskedői hanza
o 14. században alakult meg a nagy északi kereskedelmi városszövetség, amit Hanzának
nevezünk
 Szárazföldi kereskedelem:
o arab, normann és magyar támadások lecsengésével nyílott lehetőség
o kezdeményezői az itáliai kereskedővárosok: húsra, borra, gabonára volt szükségük
o flandriai posztóvárosok: felvevő piacra volt szükségük Európa szerte
o szárazföldi kereskedelem első útvonalai a folyamok voltak
o később a folyamvölgyekben pl. Duna, illetve zarándokutakhoz (Franciaországból Rómába,
illetve Santiago de Compostelába)
o észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt: bor, pezsgő
(Párizs): igen hosszan tartottak a vásárok 48 nap, viszonylag biztonságosak voltak, jelentős
volt a pénzváltás intézménye is, később hitelszervezetek működtek
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium

Kapitalizmus: azaz tőkés gazdaság

 gyarmatosítás és a világkereskedelem segítette elő
 a meggazdagodás útja nem mások kifosztása, hanem a termelésbe való befektetés
 tőke: befektetett javak
 vállalkozások új formája a részvénytársaság
o tulajdonosai a részvények birtokosai
o részvénytulajdonuk arányában érvényesülnek a haszonból, vesznek részt a vállalkozás
irányításában
o új részvények kibocsájtásával vállalkozás tőkéhez juthat, amit a hitellel ellentétben nem
kellett visszafizetni
o ezzel viszont bővült a tulajdonosok köre, de csökkent az eddigi tulajdonos tulajdonosaránya
 megjelent a korlátolt felelősség fogalma:
o részvénytársaság tulajdonosai vagyonukkal nem felelnek a vállalkozás működésért
o önálló jogi személyként csak saját törzstökéjével felelős
o törzstőke: a részvények kibocsájtásakor az azokat megvásárlók által a vállalkozás
elindulásához befizetett összeg
Kereskedelem a kora újkorban: világkereskedelem
 változás előzményei: növekedett népesség-földrajzi felfedezések
 gyarmatosítások nyomán a középkori távolsági kereskedelemhez képest 4 fontos változás
o kereskedelmi utak átrendeződtek: Levante, Hanza lassabban fejődött, mint az Atlanti óceán
o kereskedelmi cikkek körében bekövetkezett változás: luxuscikkek mellet megjelent a
tömegárú: pl. gabona, fa, só, szövet, fémek
o új kereskedő nemzetek: portugálok, spanyolok, hollandok, angolok
 központok: Brugge, Antwerpen, Amszterdam, London
o kereskedelem új formái:
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
 monopoljoggal rendelkező társaságok szerveződtek a tengerentúli területekkel
folytatandó kereskedelemre pl. 1600 Brit Kelet-Indiai Társaság, 1602 Holland Kelet-
Indiai Társaság
 részvénytársasági forma kialakulása: vállalkozások nagy tőkeigénye és a kockázat
megosztása miatt
 egész évben működő árubörze (tősde): csak üzletet kötöttek az árucikkek nem
cseréltek ténylegesen gazdát
 új kereskedő dinasztiák pl. ausburgi Fuggerek
 Európából iparcikkek (alkohol, fém, szövet stb.) Afrikából rabszolgákat vásároltak
 Európából iparcikként szállították a rabszolgákat Amerikába, Amerikából pedig ültetvényes
mezőgazdaság termékeit pl. cukor, kávé, dohány, fűszerek, illetve nemesfémet vittek Európába
 Ázsiából továbbra is luxuscikkek érkeztek Európába (fűszerek, selyem, porcelán stb.) cserébe
nemesfémet és iparcikket szállítottak
 árforradalom: az Amerikából beáramló nemesfém csökkentette a pénz vásárlóértékét, azaz
ugyanannyi árúért egyre több pénzt kellett fizetni
o a lassú inflációnak köszönhetően leginkábba mezőgazdasági termékek ára emelkedett
 a növekvő árak és az új tengerentúli piacok megjelenése ösztönözte az európai termelést, egyes
régiókban különböző módon
o Nyugat: ipari termelést korszerűsítették és olcsóbbá tették
o Közép-Európa: agrárkonjunktúrát eredményezett a növekvő nyugati vásárlóerő és népesség
o a két régió egymást kiegészítő fejlődését európai vagy kontinentális munkamegosztásnak
nevezzük
 üzleti lehetőségek bővülésével párhuzamosan kialakult a bankrendszer:
o gyűjtötték a gyarapodó lakosság megtakarításait (betéti kamatot fizetve utánuk)
o hiteleket folyósítottak a tőkét igénylő vállalkozóknak
o elterjedésükkel csökkentek a kamatok, olcsóbbá vált a hitelfelvétel, ami segítette a gazdaság
növekedését
o hitelezés növelte a forgalomban lévő pénzmennyiséget, segítve a kereskedelmet
Mezőgazdaság a kora újkorban: kapitalista mezőgazdaság:
 tőkés mezőgazdaságra a polgári földtulajdon és az árutermelés volt jellemző
 gyarmatosításnak köszönhetően: új növények
 Nyugat-Európában továbbra is ez a legfontosabb és legtöbb embert foglalkoztató gazdasági ág
 Ny-Európa egyes területein (Anglia, Németalföld) megszűntek a földbirtokhoz kötődő feudális
korlátozások és kiváltságok, ezáltal a föld szabadon adható-vehető lett
o földbirtokosokból vállalkozók lettek, akik piacra termeltek, érdekeltek a kereskedelemben és
az iparban
o Németalföldön (legfejlettebb) mezőgazdasági specializálódás: tej, tejtermékek, növények
o ezt a gabona külföldi piacokon való felvásárlása és a tengeren történő szállítása tette lehetővé
o megjelent a vetésforgó, amelyben nem volt ugar
o Angliában bekerítések, a birtokos juhtenyésztésre álltak át
 Közép-Európa: nyugattal ellentétben megszilárdultak a nemesi kiváltságok, szigorodtak a jobbágyi
kötöttségek (örökös jobbágyság)
o árutermelés a bővülő majorságon a növekvő robotkötelezettség kihasználásával zajlott
 amerikai gyarmatokon: tőkés mezőgazdaság sajátos formája: rabszolga-munkaerőt alkalmazó,
ültetvényes gazdálkodás
Ipari termelés a kora újkorban: manufaktúrák megjelenése:
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
 Nyugat-Európa: céhes ipar felbomlása:
o piac bővülése nagyobb mennyiségű termék előállítását kívánt, aminek a céhek kötöttségei
nem engedtek
o árforradalom miatt romló cserearányok (ipari olló kinyilása) több termelést igényeltek
o kialakult a kiadatási-felvásárlási rendszer: a kereskedő a megvásárolt alapanyagot paraszti
bérmunkásoknak adta, bérük kifizetése után egyben értékesítette a készterméket
 létrejött a manufaktúra
o kereskedő, vállalkozókat alkalmaztak
o bérmunkásokat alkalmaztak
o kézműves technikával „manus”= kéz „facere”=csinálni
o a munkafolyamatokat fázisokra bontották
o munkás: kisebb szaktudás, egy-egy részmunkát végzett
o gyorsabb, tömegesebb, olcsóbb
o gyakran romlott a termék minősége