A modernizálódó

Magyarország
 1. A gazdasági fejlődés megváltozása
A birodalom vérkeringésébe bekerültünk.
Politikai stabilitás.
Külföldi tőke megjelenése.
A gazdaság minden ága (ipar, mezőgazdaság,
kereskedelem) látványosan fejlődik.
Szabad munkaerő (nincstelen parasztok).
Iparpártoló politika.
Közös vámterület=nagyobb piac.
Áruk- tőke- és munkaerő szabad áramlása
biztosított az OMM-ban.
 2. A mezőgazdaság átalakulása
Folyószabályozás, mocsarak
lecsapolása:
 Nőtt a megművelhető földterület
Gépesítés (cséplő-, vető-,
aratógépek, gőzeke)
Vetésforgó, trágyázás
 Műtrágyahasználat elterjedése a
század végén
Javuló termésátlagok.
Szőlő- ,gyümölcs-,
zöldségtermesztés.
Nagybirtokok túlsúlya
A nagybirtokosok tőkés uradalmakká
alakították át birtokaikat.
 Szakképzett gazdatisztek, gépesítés,
ipari növények, mezőgazdasági
üzemek létesítése (malom, szeszfőzde)
 3. Mezőgazdasági iparunk
A gabonatermelés
jelentősége miatt fellendült
a malomipar
Kiváló minőségű liszt
(Mechwart-féle
hengerszék)
Nőtt a gőzmalmok száma
Cukor-szeszipar fejlődése
Konzervgyárak alakultak
Az élelmiszeripar a
húzóágazat!
 4. Vasútépítés és nehézipar
Fontos volt a közlekedés
fejlesztése (Baross Gábor)
Gyors vasútépítés (1910-ig
21 ezer km vasútvonal
épült!)
Az ország minden részét
összekötötte Budapesttel!
A vasútépítés
megrendelést jelentett a
nehéziparnak (sínek,
mozdonyok, vasúti kocsik)
 4. Vasútépítés és nehézipar
Új vas – és acélgyárak
épültek (Diósgyőr, Ózd,
Salgótarján, Vajdahunyad,
Csepel)
Kialakult a mozdony-,
vagon-, hajógyártás,
mezőgazdasági gépgyártás
Sikeres feltalálók és
gyárosok szerepe fontos
(Ganz Ábrahám,Weiss
Manfréd)
Új vasércbányák feltárása!
Fellendült a bányászat!
 Eötvös Loránd – torziós inga
Villamos-gépipar megjelenése:
Ganz Villamossági Művek
 Transzformátor szabadalmaztatása (Déri-Bláthy-Zipernowsky)
Puskás Tivadar-Telefonhírmondó, telefonközpont
Kandó Kálmán – villanymozdony
Autóipar:
Galamb József – Ford-T modell tervezője
Csonka János és Bánki Donát - porlasztó
 5. Az iparfejlődés sajátosságai
Hiányzott a szerszámgépipar
Egyenlőtlen fejlődés! (Budapest centrikus, néhány
nagyváros)
Kibontakozott a magyar ipari forradalom
Évi 7-8%-os ipari fejlődés!
Csökkent a lemaradásunk!
6. Társadalmi átalakulás
Magyarország mezőgazdasági-ipari
országgá vált
Nőtt az iparban, kereskedelemben
dolgozók, az értelmiség aránya
A többség azonban még mindig a
mezőgazdaságból élt, falun lakott!
Nőtt a lélekszám is! 21 millió fő
Magas halálozás
Kivándorlás (XIX. század végén)
7. Városok és városiasodás
Nőtt a városi lakosság aránya
1850-ben 10%, a századfordulón 20%!
Foglalkozásváltás: 64%-ra csökkent a mezőgazdasági
dolgozók aránya
Iparból élők száma megduplázódott
Területileg egyenlőtlen
Városfejlesztő tényezők:
Vasút
közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer
Iskolarendszer
7. Városok és városiasodás
Európai szintű nagyváros egyedül Budapest!
8. Budapest világváros
1872 dec. 23.
Buda+Pest+Óbuda=
Budapest
Gazdasági központ:
Vasút- és úthálózat,
hajózás központja
Pályaudvarok, hidak
(1910-ben 4 db)
Legnagyobb ipari város
Bank és hitelélet
központja
9. Budapest kulturális és politikai szerepe
Kormányhivatalok,
minisztériumok,
országgyűlés,
diplomáciai testületek
Tudományos
intézmények, egyetemek,
színházak, könyvtárak,
múzeumok:
 9 színtársulat
 1875 Zeneakadémia
 1884 Operaház
10. A főváros növekedése
Béccsel rivalizált
Rengeteg építkezés
során nyerte el mai
képét
Körutak, sugárutak
Nagykörút, rakpartok,
Andrássy út, Parlament,
Halászbástya,
Operaház, királyi
Várpalota stb.
11. A Millennium Budapestje
1896 A honfoglalás 1000
éves évfordulója
Európa első földalattija
Hősök tere,
Szépművészeti Múzeum,
Műcsarnok, Iparművészeti
Múzeum, Városliget,
Vajdahunyad vára
A lakosság száma gyorsan
nőtt:
 1900-ban 700 ezer fő