A nemzeti és nemzetiségi kérdés

A politikai nemzet koncepciója

A hazai politikai erők többsége úgy vélte, a nemzetiségek a 48-as
jogkiterjesztések ellenére hálátlanul hátba támadták az országot.
A politikai erők elutasították a területi autonómiát féltek az
országszétszakadásától.
A magyarság továbbra is biztosítja az egyéni jogokat a nemzetiségek számára.
Politikai nemzet: egy állam nem nyelv, vagy kultúra alapján szerveződik, hanem
terület alapján.
A horvát -magyar viszony rendezése és a nemzetiségi kérdés
A horvát pártok nagy része elutasította a kiegyezést. Rossz viszony a
magyarokkal.
Andrássy 1868 horvát-magyar kiegyezés
-Széles körű horvát autonómia (belső önkormányzat)
-Egyes ügyekben a magyar országgyűlés fennhatósága érvényesült
(védelem, pénzügy)
-A horvátok képviselőket delegálhattak a magyar törvényhozásba, a
magyar kormányba bekerült egy horvát miniszter.
A többi hazai nemzetiség vezető politikusai a területi autonómiát sürgette.
A magyar közgondolkodás nem kívánt átlépni az „egy politikai nemzet”
eszméjén.
1868 nemzetiségi törvény
-Széles körű egyéni nyelvhasználat
-A nemzetiségek a közigazgatás, az oktatás, a bíráskodás alsó- és középfokú
szintjén szabadon használhatják nyelvüket.
-Alapíthattak kulturális egyesületeket, gazdasági társaságokat
-Egyházi autonómiák is megmaradtak.
Nem biztosította a törvény:
-Területi autonómia
-követelt kollektív jogokat

1
A nyelvhasználati kérdés
A hazai nemzetiségek közel 75%-a nem tud magyarul.
1879-ben előírták a magyar nyelv kötelező oktatását a nemzetiségű nyelvi elemi
iskolában is– amellett, hogy természetesen megmaradhatott a nemzetiségi
nyelvű oktatás. A tanároknak kötelező volt megtanulnia magyarul.
1907 Lex Apponyi
-A nemzetiségi tanítók járandóságainak rendezése
-Négy elemi elvégzése után minden diák élőszóban ki tudja magát fejezni
magyarul
A nemzetiségi vezetők propagandát fejtettek ki a Lex Apponyi ellenében ->
Magyarország elnyomó
A románoknál, illetve szerbeknél semmi féle megmozdulás nem történt a
magyarság helyzetének javítása érdekében, mégis minket tartottak elnyomónak.
Az asszimiláció kérdése
Az asszimiláció nem haladt gyorsan, a dualizmus korának ötven éve alatt 10%-
kal növekedett a magyar részararány.
A kivándorlás minden etnikumot érintett, de arányaiban jobban apasztotta a
kisebbségek számát.
Az asszimiláció felgyorsult a hazai németség körében, illetve a zsidó
népességnél.
20.sz. elején a vidéki nagyvárosokban többségben a magyarság, de a környező
falvak népessége nem magyar ajkú.
Előfordult, hogy az adott tájon többséget alkotó nemzetiséghez a magyarok
asszimilálódtak.
A magyar állam enyhe eszközökkel lépett fel az asszimilációért.
Autonómiatörekvések és irredenta mozgalmak
Kiegyezés után a nemzetiségek passzívitásba húzódtak. Milennium időszakában
megélénkültek
A nemzetiségeknek lehetett parlamenti képviselete.
Vezetőik a magyar politika által kínált jogokat elfogadták, sőt síkra szálltak az
1868-as nemzetiségi törvény teljes betartásáért, jogaik bővítéséért.

2
Valódi céljuk: autonómia vagy függetlenség, vagy a szomszédos országokhoz
való csatlakozás.
Irredentizmus: Egy adott terület történelmi vagy etnikai jogon való
megszerzésére irányuló politikát vagy mozgalmat jelent.
Legerősebb irredentizmus: Szerbek, Románok, Olaszok
Bukaresti székhelyű Liga Culturală
-intenzív propaganda
-magyar elnyomás
-Románia egyesítését hirdette
-Pénzügyi támogatást is nyújtottak az erdélyi románságnak.
A szerbek titkos társaságokat alakítottak, terrorizmus, merényletekkel kívánták
elérni a délszlávok által lakott területek egyesítését.
A hazai zsidóság a dualizmus korában
Zsidóság azonosult a magyar nemzet értékrendjével politikai céljaival.
20.sz. Nagyvárosokban jelentős számú zsidóság
Gyorsította az emigrációt: -1867-es polgári jogegyenlőség
-zsidó vallás bevett, egyenjogú vallás
A zsidóság a társadalom minden rétegében megtalálhatóvá vált.
A nagy-és középpolgárok felhalmozott tőkéje a gyáripar és a pénzügyi rendszer
megteremtését segítette elő.
Kispolgárok, polgári értelmiség nagy része zsidó.
A zsidóság jelentős szereppel bírt, a hazai polgárosodásban.
Neológ irányzat vette át a magyarosodás kulturális programját.
Neológ irányzat: a világias zsidó családokat is vallás keretében igyekezett
tartani.
Cigányok/romák a dualizmus kori Magyarországon
Cigányság esetében az értelmiség hiánya miatt nem tudtak megfogalmazódni a
cigány közösség nemzetiségi törekvései.
Főként zsellérként éltek

3
Tömeges szegénység jellemezte őket.
Többségükben kialakult a kettős magyar és cigány identitás
Roma népesség döntő része már letelepedett
19.sz.
-Átalakult a roma népesség foglalkozási szerkezete
-Házipari tevékenységek
-Gépi nagyipar-> megszűnt a kereslet a cigány iparostermékekre
-tovább szegényedtek
-Sokszor élelemért cserébe napszámosként időszaki munkát vállaltak a
paraszcsaládoknál.

Az ipari forradalom Magyarországon

A gazdasági kiegyezés
1867: Közös érdekű ügyek -> gazdasági kiegyezés
-Közös vámterület
-Egységes piac
-Közös fizetőeszköz
-Munkaerő és a tőke szabad áramlása
-Magyarország részt vállalat a birodalom államadósságából
-A két ország között kötött vám- és kereskedelmi szövetséget, illetve a kvóta
arányát 10 évente újra tárgyalták

Iparosodás külső tényezői:

-Újabb gabonakonjunktúra
-Kiegyezés után-> nyugati országok beruházási kedve nőt
-Alapítási láz, Tőkebefektetések
Monarchia nyugati tartományai biztos piacot biztosítottak a magyar
agrártermékeknek.

4
Az állami gazdaságpolitika
-Felismerték a kedvezőtlen előfeltételekben rejlő hátrányokat (tőkeszegénység).
-Tudatos gazdaságfejlesztésre törekedtek
-Nőt az állami beavatkozás
-infrastruktúra
-vasútépítés. folyószabályozás, út, hídépítés
Az állami ipartámogatás elősegítette az iparosodás kibontakozását
Eleinte külföldi tőke beáramlása biztosította a vállalkozások bővülését, később a
megerősödő hazai tőke is fenntartotta.
Képzet munkaerő eleinte osztrákoktól jött. Később felváltotta a magyar.
Önálló pénzügy
Eleinte az állami bevételek nem fedezték a kiadásokat
-kölcsönök felvétele
-Kölcsönök törlesztésére hitel
Széll Kálmán egyensúlyba hozta a költségvetést
Kiépült korszerű hitelszervezet
Bankok szerepe: Vállalkozások hiteltámogatása
Beruházási kedv megtartása
Külföldi tőke-> több száz bank nyílt
-vasút, folyószabályozás támogatása.
Vasútépítés és folyószabályozás
Állami ipartámogatás
Állam kedvezményekkel támogatta a külföldi befektetőket
-Állami kamatbiztosítás
Magánvállalkozásoktól Baross Gábor (vasminiszter) miniszterelnöksége alatt
vette meg a MÁV
-Leszorította az áruszállítás költségeit
-új díjszabás

5
-személy szállítás árát is csökkentette
-Századfordulóra felgyorsult a vasútvonalak bővítése
A reformkorban elkezdett folyószabályozás még mindig folytatódott.
„Második honfoglalás” (környezeti átalakítás miatt)
-Hatalmas termőterület szabadult fel
-Árvíz esély csökkent
-Ki bővült a hajózható folyószakaszok hossza
-Az építkezések több százezer idénymunkásnak kubikosnak biztosítottak
szerény megélhetést.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Megőrizte vezető szerepét a mezőgazdaság.
Szállítási módszerek fejlődése miatt jobb a kivitel.
Amerikai, Oroszgabona kiszorította a magyart a külső piacokról
Folyószabályozások miatt termőterületek száma bővült
Elterjedt a vetésforgó (ugar terület hasznosítása)
Elterjedt a Bel teljes gazdálkodás
Nőt a gabonafélék, kapásnövények (kukorica, burgonya), ipari növények
(cukorrépa) termesztése.
Egyes munkafolyamatokat gépesítettek.
A gazdálkodók többsége kis földel rendelkezett.
Élelmiszeripar lendületesen fejlődött
Gépesítés->malomipar fejlődik-> Világ második lisztexportőre
Magyar termékeket Fiume (város) kapcsolata be a világkereskedelembe.
Növelte a termelést: Belső piac, Több termőföld, Infrastruktúra fejlesztése
kiépítése.
A modernizálódó ipar
Gazdaság fejlődése két ütemben
Az első időszakban infrastruktúra fejlesztések. A mezőgazdasági termékek
kivitelére jó hatással volt az infrastruktúra, élelmiszeriparra

6
Második időszakban a Céhrendszer felszámolásával elindultak a Manufaktúrák
építése és a gyárak létrehozása.
1880-as évektől az állami gazdaságpolitika a modern gyáripar fejlesztéseket
támogatta.
Fejlődött a nehézipar, Vaskohászat, néhol megjelent a korszerű acélgyártás.
A gépipar hazai igények szerint termelt.
Előtörtek az újiparágak és a könnyűipar is.
Ganz Ábrahám gyára, és a MÁV világszínvonalú vasúti alkatrészeket állított
elő.
Ganz-gyár úttörő a villamosenergiaiparban is. (Transzformátor kidolgozása)
Weiss Manfréd csepeli gyára az ország legnagyobb hadiüzeme
Az ipari munkásság száma is növekedésnek indult
Századfordulóra megközelítették az egymilliót.
-Külföldi szakmunkások
-Iparoktatás
Az élelmiszeripar és a nehézipar tömegesen foglalkoztatta a szakképzetlen
munkaerőt.
Társadalom és életmód a dualizmus korában
Demográfiai robbanás és urbanizáció
Európában nő a népesség: -Urbanizáció
-Orvostudomány fejlődése
Ipari forradalom->demográfiai robbanás
Erőteljes belső elvándorlás. Agrárnépesség egy része beköltözött a városokba.
Urbanizációs folyamat második felében: - Nagyvárosok átépítése
- ívóvíz hálózat kiépítése
- szennyvízhálózatok kiépítése
Elterjedt az elektromosság. Most már nem csak az iparban hasznosították.
Fejlődött az orvostudomány. Sok betegségnek megtalálták az ellenszerét.
Semmelweis Ignác: kézfertőtlenítés

7
Magyarország népessége folyamatosan nőtt, elérte a 21 millió főt.
Utolsó kolerajárvány után állami közegészségügyi lépések következtek.
Születéskor várható átlagos élettartam lassan megnőt.
Kivándorlás Európából és Magyarországról
Legnagyobb kivándorlási cél USA
Főbb ok a többi Európai országból
-Felbomló hagyományos társadalom szociális problémái
Magyar
Szegényparaszti réteg nehéz anyagi helyzetben élt a nagybirtokok túlsúlya
(nagybirtokos rendszer) miatt-> kimentek Amerikába.
Magyarországon a gazdasági fejlődések hatásai először a magyarok által lakott
belső területeken érvényesültek.
Életkörülmények, és a munkalehetőségek alig javultak megindult az
agrárnépesség kivándorlása az USA-ba.
A kivándorlás, inden etnikumot érintett, de arányaiban jobban apasztotta az
egyes kisebbségek számát.
A vidék és a földkérdés
Sajátos kettőség a dualizmus idején
-Folytatódott az urbanizáció
-Kedvező mezőgazdasági lehetőségek miatt a tanyavilágba költöznek.
Középkori „úri” Polgári „újkori”
arisztokrácia Elit nagytőkések javarészt zsidók
dzsentrik, nemesség Középosztály Hivatalnokok,
Kis vállalkozók
Orvosok
Értelmiség
Alsóosztály
Nagy parasztcsaládok Szakmunkások
Kisbirtokos parasztság munkások

8
Cselédek, napszámosok*
Az úri középosztály gerincét a dzsentrik adták. Elszegényedett nemesek
A dzsentrik a hivatalokban kerestek megélhetést.
Az úri középosztályba tartoztak a köztisztviselők és az értelmiség.
A földnélküli agrárproletárok (cselédek) bérmunkából éltek
*birtoktalan zsellér: házuk nincs, cselédlakásokban élnek, amik az
arisztokrata birtokon vannak.
A kialakuló polgári társadalom lehetőséget biztosított az osztályok közötti
ugráláshoz pl.: Egy szakmunkás gyereke hivatalnoki oktatásával az
unokáját feljuthatta az alsó középosztályba.
Kialakultak a társadalmi elvárások ilyen volt pl.: a középosztály tagjai
rendelkezzenek műveltséggel, járjanak színházba, tanuljanak nyelveket, és
költsenek művelődési tárgyakra.
Agrárszocialista eszmék a nagybirtokrendszer felszámolását, és a földosztást
sürgette.
Politikai aktivizálódás a birtokos parasztság körében
A megjelenő parasztpárt a nagybirtokok egy részének kárpótlással történő
kisajátítását hirdette. (Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt)
Szervezője: Nagyatádi Szabó István
A nagyvárosi életforma: Budapest, a világváros
1873: Pest, Buda és Óbuda egyesült.
Azért egyesült, hogy Bécsnek méltó párja legyen.
Az építkezéseket fejlesztéseket, városrendezést külön bizottság felügyelte.
Megvalósították a reformkori elképzeléseket
Vasútvonalak fővárosból indulnak
Bővült a dunai átkelőhelyek száma
1896-Honfoglalás ezredik évfordulóját a millenniumot Budapesten tartották meg
A millennium keretében épültek, illetve kezdtek el megépülni a mai
nevezetességek: - 1904 Parlament
-Hősök tere, Andrássí út

9
 -Keleti, Nyugati pályaudvar
-Operaház
A főváros terjeszkedésének okai: -Népesség növekedés
-környező falvak, települések bekebelezése
Budapest a polgárosodás fő színtere lett
Polgárosodás-> Sajátos életmódot vesz föl pl.: kávéházak
Budapesten nagy számban éltek zsidók és németek. Nagy sebességben
asszimilálódtak.
Budapesten eltérő funkciójú negyedek jöttek létre.
-Belváros: kereskedelem, bankok, politika
-Külváros: Munkásnegyedek
Létrejött a Szegregáció
Épületek nagy része historizáló stílusban épültek
-korábbi építészeti korszakok formáit emelte át
Elterjedt a szecesszió (kivonulás) irányzat
-látványos formavilág
-Csipkézés
-Cserepek közé kerámia
Budapesten egy nagy iparikoncentráció alakult ki. Növekedett a munkások
száma.
Zsúfolt lakáskörülmények->külvárosok szegénynegyeddé váltak->állami
lakótelepeket építettek.
A vidéki városok is megpróbáltak felzárkózni Budapesthez azonban nehezen
tudnak, mert Budapestet nagy tőkével támogatják.
Ilyen város volt: -Szeged
-Debrecen
-Kassa
Életmód és szórakozás
Megjelentek a nyugat-európai polgári életmódra jellemző vonások.

10
Egyre szélesebb réteg engedhette meg magának az üdülést. Elterjedt a turizmus.
Megjelent a tömegsport. Kialakultak a szurkolótáborok. A szegényebb réteg
körében elterjedtek a labdajátékok.
Megszokott időtöltés lett a testedzés
Tucatnyi tornaklub jött létre. Népszerű lett a labdarúgás
1896 Athén első újkori olimpia-> Hajós Alfréd 2 aranyérmet szerzett úszásból.
Budapesten a polgárság életében központi szerep jutott a kávéházaknak. A
társasági élet nyilvános színhelyévé váltak.
A falvakban továbbra is a korábbi évszázadok mentalitása, hagyományai éltek
tovább.
Az oktatás fejlesztése
1868-ban a népiskolai törvény lefektette az állami népoktatás alapjait, és
kötelezővé tette a 6-12 éves korosztály számára az elemi iskola elvégzését.
A népiskolákra építve létrehozták a polgári iskolát, ahol a fiúk számára 6 a
lányoknak 4 osztályos képzést alakítottak ki.
A polgári iskola mindenekelőtt a mezővárosi jobb módú rétegek és a városi
kispolgárság igényeinek felet meg
-Kereskedelmi ismeretket
-Gyakorlatias tárgyakat tanítottak
Reál oktatás: A gimnázium külön ága. Természet tudományi ágakat tanítottak.
1815 óta megszervezett érettségi vizsga.
2 Egyetem: Budapest, Kolozsvár
Műszaki egyetem József Ipartanoda
A lányok 1895-ig nem jelentkezhettek a felsőoktatásba
1895-ben engedélyezték nekik az értettségi vizsgát. 1896-ban megnyílt az első
lánygimnázium Budapesten.

Polgári 6
Gimnázium 8 év
év (értelmiségit képzik)

elemi 4 év
11