Politikai küzdelmek

az 1840-es években
 AZ 1843–1844-ES ORSZÁGGYŰLÉS
Az új országgyűlésen eredmény született a magyar nyelv ügyében. A sok részered-
mény után Magyarországon a magyar vált államnyelvvé (1844.) A magyar nyelv
kérdése volt az egyetlen, amely teljes mértékben megoldást nyert a reformkorban.

A siker oka, hogy a nyelvkérdésben a

magyar politikai élet minden árnya-
lata egységes volt.

A korszakban államnyelven a hivata-

los eljárásokban (országgyűlés, tör-
vények, megyei ügyintézés, bírósá-
gok), valamint a közép- és felsőokta-
tásban használt nyelvet értették.
Nem volt kötelező a magyar nyelv
használata a magánéletben, a gazda-
ságban, az egyházakban és az általuk
fenntartott oktatási intézményekben.
 
A gyenge magyar iparnak védelemre volt szüksége az erősebb osztrák és cseh
iparral
szemben → az 1843–1844-es országgyűlésen a nemzeti liberális tábor harcot indí-
tott a magyar védővámok bevezetéséért. A kormány elutasította a követelést, mert
ez sértette a birodalom ausztriai felének gazdasági érdekeit → az ellenzék a magyar
áruk védelmére létrehozta a Védegyletet (1844.). A tagok megfogadták, hogy ami-
ből előállítanak
A Védegylet magyar
komoly terméket,
gazdasági abból hat
eredményt neméven
értátel,csak magyar
de növelte árut vásárolnak.
a reformerek szer-
vezettségét, propagandát fejtett ki a reformok mellett. A Pesti Hírlap éléről eltávo-
lított Kossuth a Védegylet igazgatójaként fejtett ki politikai tevékenységet.

A zentai csata
A REFORMKOR GAZDASÁGI FELLENDÜLÉSE
Mezőgazdaság: Magyarország legfontosabb
gazdasági ágazata. Az ország kivitelének zömét a
mezőgazdasági cikkek (gyapjú, búza, szarvasmar-
ha, bőr, bor) tették ki. Modernizáció: a XVIII.
században megjelenő újítások (kapásnövények,
új állatfajták, istállózás, vetésforgó) elterjedése

Ipar: A népességszám növekedése, a Az óbudai hajógyár

városi lakosság gyarapodása, az áruter-
melés fejlődése, a mezőgazdaság szer-
számszükséglete, a vasút és a gőzha-
józás megindulása, Ausztria gazdasági
fejlődése → nőtt a felvevőpiac → ipar-
fejlődés. Az 1840-es évektől megindult
a magyar gyáripar fejlődése az élelmi-
szeripar, a vasipar, a gépgyárak és az
építőipar területén.
Magyarország gazdasága a reformkorban
Közlekedés: gyors fejlődés: gőzhajózás, az első vasút-
vonalak Pest és Vác között 1846-ban, Pest és Szolnok kö-
zött 1847-ben. Az országgyűlés adókedvezményekkel
támogatta a munkálatokat.

Hitelélet: A gazdaságban (főleg a

terménykereskedelem-
ben) felhalmozott tőkék bankok alapításához vezettek.
A bankok a vasútépítés pénzügyi fedezésében is jelentős
szerepet vállaltak.

Pest-Buda: A terménykereskede-
delem révén az ország gazdasági
és kulturális központjává vált.
A fejlődő piac, a nagy építkezések
és a közlekedési fejlesztések ide
vonzották az ipari beruházásokat
is. Pest lakossága a reformkor vé- A Nyugati Vasúttársaság pesti végállomása,
a mai Nyugati pályaudvar
Pázmány elődje
Péter
 ÚJABB KONZERVATÍV TÁMADÁS
Metternich ismét a kemény kéz politikájához nyúlt → Kossuth menesztése a
Pesti Hírlaptól, Metternich együttműködése az újkonzervatívokkal → az
újkon-
zervatív politikusok vezető állásokba kerültek.

A vármegyék élére kormánybiztosokat, ún. adminisztrátorokat küldtek, akik

pénzzel, karhatalom alkalmazásával mindent megtettek, hogy a közgyűlések kor-
mánypárti jelölteket küldjenek az országgyűlésbe.

Az újkonzervatív kormányzat erőszak

és reformoknak hirdetett félmegoldá-
sok révén növelte támogatottságát →
sikere kiélezte az ellenzék belső el-
lentéteit. Az ellenzék vezetői (Deák
Ferenc, Batthyány Lajos, Kossuth La-
jos) azonban engedmények árán meg-
őrizték az ellenzéki egységet, sőt a
 PÁRTOK ÉS PÁRTPROGRAMOK
1846-ban az Ausztriához tartozó galíciai lengyel terület nemessége fellázadt Bécs
ellen. A jobbágyfelszabadítást elmulasztó nemesi felkelőket a bécsi kormányzat a
nemesek ellen feltüzelt lengyel és ukrán parasztok közreműködésével leverte.

Következtetések:

A) Az újkonzervatívok a gyors változások és az udvarral való szembekerülés kö-

vetkezményeire figyelmeztettek + bizonyítva látták az óvatos reformok szüksé-
gesséségét, a társadalmi robbanás elkerülésére. Az eredményesebb politizálás érde-
kében létrehozták a Konzervatív Pártot (1846).
B) A liberálisok és az egyre jelentősebb szerepet vivő Kossuth is a társadalmi
rob-
banás megelőzésének fontosságára figyelmeztettek, de éppen ellenkező eredmény-
re jutottak: jelentős reformokkal kell elkerülni a jobbágyfelkelést → az ellenzék is
pártot alapított (Ellenzéki Kör, 1847). Programjuk az Ellenzéki Nyilatkozat volt.

Főbb követeléseik:
 kötelező örökváltság állami kártalanítással
 az adminisztrátori rendszer megszüntetése
 népképviseleti országgyűlés
 és annak felelős kormány
 polgári szabadságjogok
 törvény előtti egyenlőség
 közteherviselés
 a kiváltságok felszámolása
 alkotmány a birodalom ausztriai felének is
A FIATAL MAGYARORSZÁG SZÍNRE LÉPÉSE
Az 1840-es évek második felére új nemzedék jelent meg a politikában, ők alkották
a Fiatal Magyarország társaságot. Birtoktalan nemesek és polgárok (Petőfi Sán-
dor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel), akik radiká-
lis, forradalmi változásokat követeltek.
A jobbágykérdést a nemesek kártalanítása nélkül történő jobbágyfelszabadítással,
a nemzeti kérdést a teljes függetlenség követelésével, a nemzetiségi problémát a
magyarok vezető szerepének erősítésével akarták megoldani. A gyakorlati politiká-
ban azonban az ifjúság kész volt a nemesi reformtábor vezetőivel együttműködni.

A reformkor politikai irányzatai

 SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH VITÁJA
Az 1840-es évek közepétől a két politikus
szembenállása egyre élesebbé vált.
Széchenyi a radikalizálódó reformerekhez
képest egyre mérsékeltebbnek tűnt, de
nem csatlakozott a konzervatívokhoz

Korabeli karikatúra: Széchenyi Bécs felé húz- Széchenyi és Kossuth álláspontja

za, Kossuth visszatartja a „szamár” magyart a leglényegesebb kérdésekben
 Összefoglalás
1844-ben a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánították.
A negyvenes években felgyorsult a gazdaság, különösen a gyáripar
fejlődése.
A reformerek felismerték az ipar és a közlekedés fontosságát, ezért
a Védegylettel támogatták a hazai ipar fejlesztését.
Pest-Buda nagyvárossá növekedett, az ország gazdasági és
kulturális életének központjává vált.
Metternich az újkonzervatívokra támaszkodva ellentámadást
indított.
Az újkonzervatívok a galíciai események hatására fokozni
kívánták politikai erejüket, s megalakították a Konzervatív Pártot.
A liberálisok egysége is megszilárdult: 1847-ben kiadták a közös
céljaikat megfogalmazó Ellenzéki Nyilatkozatot.
A negyvenes évek közepére kialakult a Fiatal Magyarország, a
radikális értelmiségiek köre.
 Feladatok, kérdések
1. Mely tényezőknek köszönhető, hogy a reformkor nagy kérdései
közül egyedül a magyar nyelv ügye oldódott meg?
2. Milyen szerepe volt a Védegyletnek?
3. Az ipar mely ágazatai jártak élen a fejlődésben?
4. Mikor kezdődött meg hazánkban a vasútépítés?
5. Miért vált Pest az ország gazdasági és kulturális központjává?
6. Mi volt Metternich új taktikája az ellenzék visszaszorítására?
7. Milyen következtetéseket vontak le a politikai élet egyes
csoportjai a galíciai lengyel nemesi felkelés kudarcából?
8. Milyen politikát folytatott a Konzervatív Párt?
9. Milyen követeléseket fogalmaztak meg az Ellenzéki
Nyilatkozatban?
10. Milyen ellentét volt a Fiatal Magyarország elvei és gyakorlati
politikája között?
11. Miért mélyült el az ellentét Kossuth és Széchenyi között?