A nemzeti ébredés

Magyarországon
 A MAGYAR POLGÁRI NEMZETESZME
.A reformkorban a nemesség körében a polgári nem-
zettudat vált meghatározóvá, a jogi és vagyoni kor-
látokat áthidaló nemzeti közösség eszméje.

A magyar polgári nemzeteszme a korábbi nemesi

nemzetfelfogás számos elemét átvette (Habsburg-
ellenes történelemfelfogás, a nemzeti viselet, a régi
intézmények tisztelete stb.).
A magyar nemzeteszme
A nemzeteszme erősödése a szlávok és a latin nép- kialakulása és jellemzői
családba tartozó románok szomszédságában a ma-
gyarságban felerősítette a rokontalanság érzését.

Rokon népeket keresve a honfoglalás előtti időszak-

hoz, őstörténetünkhöz fordultunk → fellendült a
magyar keletkutatás. A sort egy székely fiatalember,
Kőrösi Csoma Sándor kezdte, aki Tibetig jutott.
 Kőrösi Csoma Sándor
A magyar polgári nemzeteszme képviselői nemzetállam létrehozására törekedtek.
Az ország etnikai sokszínűségét az egy politikai nemzet koncepciójával kívánták
áthidalni.

Felfogásuk szerint a politikai nemzet történelmi, jogi képződmény, vagyis a

nemzet elismerését az állami léthez kötötték. A magyart és a horvátot ismerték el
politikai nemzetnek, melyen belül léteznek a különböző népek.

Azt remélték, hogy a ma-

gyarországi etnikumok a
jogok kiterjesztése, a job-
bágyfelszabadítás ered-
ményeként csatlakozni
fognak a nemzetállamhoz.

A nemzeteszme érvényesülése
A zentai csata
Magyarországon
Számos megyében törekedtek a magyarosításra. Az iskolákban, az óvodákban és
az egyházakban a magyar nyelvhasználat erőltetésével kívánták a folyamatot fel-
gyorsítani. Törekvéseik nem jártak sikerrel, mert a korszakban az államhatalom
még nem rendelkezett befolyással az élet minden területén, így az erőszakos asszi-
miláció lehetősége kisebb volt.

A türelmetlen próbálkozások inkább nemzeti-

ségi ellenállást, mint magyarosodást eredmé-
nyeztek. Természetes – a gazdasági folyamatok-
kal együtt járó – asszimiláció a nemzetiségi vi-
dékek nemességének és a városok német és
zsidó lakosságának körében bontakozott ki.

Pázmány Péter
A reformkorban az ország népessége a higiénia és a gazdaság fejlődése révén gyor-
suló népszaporulatból gyarapodott, de az etnikai arányokban csak kisebb elmozdu-
lások következtek be.

Magyarország etnikai viszonyai a XIX.

század közepén térképen és kördigrammon
 A NEMZETISÉGEK NEMZETI ÉBREDÉSE
A nemzetiségeknél kisebb késéssel indult meg a nemzeti eszme térhódítása. A
nemzeteszme a vezető réteg körében alakult ki, s még nem érintette meg a job-
bágyság szélesebb tömegeit. A horvátok kivételével – akik rendelkeztek nemesség-
gel – főleg egyházi értelmiségiek álltak a nemzetiségi mozgalmak élén.

A nemzetiségi mozgalmak céljai: minél szélesebb nemzetiségi jogokat akartak;

ez a nemzeti intézmények létrehozásától az önálló tartomány követeléséig terjedt.

Az egyre erősebb nacionalizmus az 1840-es évek második felére szembeállította

egymással a magyar és a nemzetiségi vezető rétegeket. A magyar elit a nemzetiségi
vezetők követeléseit nem vette figyelembe. Sokszor pánszláv uszítást látott mögöt
tük (ez a szláv népek összefogását hirdette), amelytől tartottak, mert hátterében a
terjeszkedni akaró Oroszországot sejtették.

A nyelvművelésnek a nemzetiségeknél is kiemelt fontossága volt. A magyar állam-

nyelv elfogadását a nemzetiségi vezető réteg támadásként élte meg. A magyar ál-
lamnyelvtől féltették saját nyelvüket, mert tartottak az asszimilációtól.
A korszak nemzettudatának alapvető része a dicső múlt példája és a történeti jog
(annak van joga egy területhez, aki előbb érkezett oda). A nemzeti mozgalmak en-
nek jegyében törekedtek történelmük kiegészítésére.
→ a horvátok az ókori illírekig vezették vissza történetüket
→ a szlovákok a dicső múltat a Morva Birodalomban találták meg
→ a románok a dákoromán elmélettel a rómaiakig vezették vissza történelmüket

A bevándorlás eredményeként nőtt a zsidóság száma. Nyugatról jómódú kereske-

dők érkeztek kisebb számban, míg keletről, Galícia felől szegényebb csoportok na-
gyobb számban. Szerepük a kereskedelemben és a kézműiparban gyorsan nőtt.
A zsidóság egyenjogúsítása (emancipációja) terén II. József tett lépéseket. A re-
formnemesség szívesen látta az asszimilációra kész
bevándorlókat, s elképzeléseiben zsidóság teljes e-
mancipációja szerepelt. A városi kispolgárság számá-
ra azonban konkurenciát jelentettek, ami súrlódá-
sokhoz vezetett.

Kaufmann Izidor magyarországi zsidókat ábrázoló festménye

A KULTÚRA VIRÁGZÁSA A REFORMKORBAN
A reformkor a magyar kultúra felvirágzásának kora. Ennek forrása a gazdasági fel-
lendülés, a társadalmi átalakulás és a születő nemzettudat. A művészek, taná-
rok tevékenységükkel éleszteni akarták a nemzeti öntudatot és a hazaszeretetet.

A reformkori nemzeti kulturális fellendülésnek az építészetben a klasszicizmus,

az irodalomban, a képzőművészetekben és a zenében a romantika adott keretet.
[Pl. Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Mihály Szózata vagy Erkel Ferenc nemzeti ope-
rái (Hunyadi László, Bánk bán)].

A Nemzeti Múzeum, melyet a korszak kiemelkedő építőművésze, Pollack Mihály tervezett

A gazdaság és a bővülő államapparátus egyre több iskolázott embert kívánt. Az ok-
tatás továbbra is egyházi keretek között működött, de nőtt a középiskolások és az
e-
gyetemisták száma. A korszak végére a középiskolák és a pesti egyetem tanítási
nyelve is a magyar lett.

A magyar kultúra a kormányzattól nem kapott kellő támogatást, sőt nemzeti tar-
talma miatt Bécs igyekezett korlátozni azt. Így a kultúrát jelentős részben a civil
társadalom finanszírozta. (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház stb.)

Magyar vándorszínészek ekhós szekere Pest első magyar kőszínháza, a Nemzeti Színház
 Feladatok, kérdések
Mely forrásokból táplálkozott a magyar nemzeteszme?
Mi jellemezte Magyarország etnikai viszonyait a
reformkorban?
Milyen megoldást javasolt a liberális vezető réteg a
nemzetiségi kérdésre?
Mit értettek a politikai nemzet fogalmán?
A nemzetiségek mely társadalmi rétegeit érintette meg
először a polgári nemzettudat?
Milyen eredménnyel jártak a magyarosítási törekvések?
Hogyan tudott a nemzeti öntudat a történelmi múltból
táplálkozni?
Mely építészeti stílus jellemzi a nemzeti építészet alkotásait?
Mely stílus vált uralkodóvá az irodalom, a képzőművészetek
és a zene területén?
 Összefoglalás
A magyar polgári nemzeteszme ötvözte a nemesi
nemzetfelfogás számos elemét a polgári nemzetfelfogás
elemeivel.
A liberális vezetőréteg a jogkiterjesztés révén kívánta elérni,
hogy a nemzetiségek csatlakozzanak a magyar politikai
nemzethez.
A magyarosítási törekvések a nemzetiségek részéről ellenállást
váltottak ki.
A nemzetiségek nemzeti mozgalmait csonka társadalmi
szerkezetük miatt csak vékony értelmiségi rétegek képviselték.
A nemzeti célok szembeállították a magyar és a nemzetiségi
vezetőréteget.
A művészek legfőbb feladatuknak a nemzet szolgálatát
tekintették.