A nemzeti eszme

Magyarországon
 Ma mit értünk nemzeten?
Szélsőségek:
 agresszív nacionalizmus
 elveszett a magyar nemzeti identitás
 A múlt: a nemesi nemzet

 Egy uralkodó alá tartoznak

 Azonos jogokkal rendelkeznek
 Hasonló kiváltságaik vannak
(Vö. forrás: Werbőczi: Hármaskönyv)
 A 19. század elején két
nemzetfogalom:

Franciák: Németek:
„államnemzet” „kultúrnemzet”
(politikai nemzet)
a nemzet tagja az, aki a
a nemzet tagja nemzet nyelvét beszéli,
mindenki, aki az adott a nemzeti kultúrához
állam polgára tartozónak vallja magát.
Más alapállás oka:
A kor két meghatározó eszméje
Nacionalizmus: Liberalizmus
(nemzeti öntudat) (szabadelvűség)
 közösségtudat  emberi és polgári
 nemzeti függetlenség szabadságjogokért
kivívása való küzdelem
 Ambivalencia:
(gyülekezési-;
szólás-;
• Csoporthoz tartozás
érzése, patriotizmus sajtószabadság
• Csoporton kívüliek felé
stb.)
agresszió veszélye
 Az egymást feltételező két eszme
 „Jelszavaink valának:
haza és haladás”
(Kölcsey: Búcsú az Országos
Rendektől, 1835.)
(Vö. Kölcsey: Parainesis)
 Elképzelés: az eddigi
nemesi nemzetbe
egyenjogúként beemelni
a jobbágyokat is 
„jogkiterjesztés”
 „A rang kötelez”
„Nem érdemli meg a magyar
föld birtokát az, aki soha
magyar könyvet venni nem
szokott, kinél egyedül
kalendáriumok állonganak
a dohányos asztalon ...
ellenben tele a fogas czifra
ostorokkal, réz, ezüst
fokosokkal. Nem így
tartatik fenn a Nemzeti
Dísz, nem így a Hazai
Fény.”

Hangulat: Jókai: Egy magyar

nábob
 A magyar nyelv ügye
 Nyelvújítás
 Kazinczy Ferenc és
köre
(pl. Kölcsey, Szemere
Pál)
 A magyar nyelv ügye

 Hivatalos nyelv: latin

 II. József kísérlete
 A magyar nyelv
hivatalossá tételének
gondolata (Széchenyi:
Stádium)
 Az 1843-44-es országgyűlés
 Az ellenzék radikális javaslatokkal
érkezik, de ezeket nem sikerül
keresztülvinni
(pl. tized eltörlése)
 DE: hivatalos államnyelv a magyar
 Ez már nem tetszik a
nemzetiségeknek..
A korabeli Magyarország
A korabeli Magyarország

magyar 44,8 %
román 13,7 %
német 11,6 %
szlovák 10,2 %
horvát 9,1 %
szerb 6,5 %
ruszin 3,4 %
Magyar elképzelések, remények
 Kossuth:  Széchenyi:
jogkiterjesztés  a magyarosítás
politikai nemzet részei veszélyei,
a nemzetiségek, csak látszateredmény
de magyar államnyelv a gyors siker
(tk: 140. o.) (tk. 141. o.)
 Wesselényi:
„veszedelem” a
sokféle nyelv (tk: 140.
o.)  magyarosítási
szándék
 A nemzetiségek válasza
 „mi is nemzetté kívánunk válni” 
egyenrangúság felé
 „történelmi múlt feltárása”:
• Horvátok: illír eredet,
• szlovákok: morva eredet, a múlt „szlovákosítása”
• pánszlávizmus,
• dákoromán kontinuitás
 Vezetők: egyházi értelmiség, horvátok:
nemesség
 A reformkor összegzése
Megszületik az egységes magyar kultúrnemzet.

 amikor a politikai nemzetről van szó, akkor abba

beleértik a nemzetiségeket is, tehát a nyelvtől,
nemzetiségtől nem függ a politikai jog
(liberalizmus)
 a nemzetiségek vezetése ellenezte a magyar
államnyelvet és a nemzetiségeknél az egyházak
jelentős szerepet kapnak a közhangulat
formálásában – az egyházak pedig udvarhűek
 A magyarság és a nemzetiségek konfliktusának
veszélye