A millenniumi Magyarország

1. Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyai

12 nemzetiség
magyar + német (osztrák) a lakosság 40%-a (összlakosság kb. 51 millió fő)
Magyarország nemzetiségei: magyar, román, szlovák, német, szerb, ruszin,
horvát
(A lakosság 55%-a magyar.)
1868 horvát-magyar kiegyezés
2. A nemzetiségi kérdés kezelése
- 1868 nemzetiségi törvény: állampolgárok egyenjogúsága;
anyanyelv használata hivatalban, iskolában;

DE! a nemzetiségek tiltakoztak, mert nem elégedtek meg a

nyelvhasználati jogokkal + Horvátországéhoz hasonló politikai
jogokat és területi önállóságot (autonómiát) követeltek.

Magyar beolvasztást szolgáló intézkedések: rendőri eljárások

nemzetiségi politikusok ellen, nemzetiségi iskolák bezárása,
kötelező a magyar nyelv tanulása.
Tk.:43.o. karikatúrák!!!!!
3. A zsidó emancipáció (egyenjogúsítás)
- politikai és jogi egyenlőség
- a zsidó vallás egyenrangú a keresztény egyházakkal
- Budapest lakosságának 23 %-a
- részt vállaltak Budapest gazdasági és kulturális
modernizálásában

4. A cigányság helyzete
- a századfordulón kb. 300 000
- az iparosodással eltűntek a hagyományos foglalkozásaik
- letelepedtek
- alacsony iskolázottság
5. A millennium – 1896
Látványos ünnepségek, építkezések, szobrok, emlékművek,
kiállítások. A néprajz születése.
(Szabadság híd, Nagykörút, földalatti, Műcsarnok, Hősök
tere)
6. Kulturális fejlődés
Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter: 1868
népoktatási törvény
(általános tankötelezettség 6-12 év)Tk.:46.o.
→ csökkent az írástudatlanok száma
- elemi iskola (lányok, fiúk külön, falusi iskolák, sokak számára lehetőség)
- középiskola: 8 osztályos gimnázium, 6 osztályos reáliskola kevesen
- egyetem tanulnak