5.

Történelem kisérettségi tétel

Etnikai viszonyok és nemzetiségi kérdés a dualista korszakban
- a demográfiai adatok szerint az ország lakossága a dualizmus alatt
folyamatosan nőtt
- az utolsó nagyobb kolerajárvány után (1873) hatékony állami
közegészségügyi lépések
 védőoltások
 higiéniai viszonyok javítása
 születéskor várható átlagos élettartam megnőtt (férfiaknál 41 év,
nőknél 43 év)
- az etnikai adatok szerint nőtt a magyarság számaránya a népesség
egészén belül
- az asszimiláció (beolvadás) felgyorsult a hazai németség körében, illetve
a zsidó népességnél
- megalkották az 1868-as nemzetiségi törvényt, amely biztosította a
szabad nyelvhasználati, oktatási és egyéni jogokat

- a liberális elvek a gyakorlatban kevésbé érvényesültek

- az erőszakos magyarosítás sosem vált hivatalos eszmévé, egyes

kormányok mégis próbálták a nemzetiségi oktatást meggyengíteni
 pl. szlovák iskolák bezárása
- a kiegyezés után a nemzetiségi mozgalmak passzivitásba húzódtak, majd
a millennium időszakában megélénkült a tevékenységük
 az általuk megfogalmazott követelést (területi autonómia)
továbbra is elutasította a magyar vezetőréteg
- népszámlálás során kiderült, hogy a hazai nemzetiségek közel 75°-a nem
tud magyarul
- előírják a magyar nyelv oktatását (1879), majd a századforduló után egy
újabb törvény
 a törvény minden tanulótól négy év után egy minimális
magyarnyelv- tudást vár el (1907)