6.

tétel A nemzeti és nemzetiségi kérdések a dualizmus időszakában

Az 1848-as forradalom után a magyar kormány a magyar nemzeti öntudat erősítését célozta meg a
nemzeti kultúra és nyelv fejleszésével

Ugyanakkor a nemzetiségi kisebbségek (német,olasz,románhirvát,szerbek) is a saját kultúrájuk és joguk

megőrzéséért küzködött.

Az OMM alatt a kormány kiegyensúlyozta a magyar nemzeti érdekeket a nemzetiségi kisebbségek

érdekeivel.

Horvát-Magyar kiegyezés

A horvát-magyar kiegyezés egy 1868-ban aláírt megállapodás volt Horvátország és Magyarország között.
Ennek célja volt a két ország közötti politikai és kulturális kapcsolatok javítása. A megállapodás lehetővé
tette a horvát parlament függetlenségét a magyar parlamenttől, és meghatározta a horvát önálló
jogrendszerét. A kiegyezés fontos esemény volt a Horvátország és Magyarország történelmében, és
alapja volt az ún. "dualizmus korszaknak"

Nemzetiségi törvény

A nemzetiségi törvény a dualizmus korában meghatározta a nemzetiségi csoportok jogait és kiváltságait,

és megszabta a nemzetiségi nyelvek használatának feltételeit. A törvény fontos szerepet játszott a
nemzetiségi kisebbségek védelmében és a nemzetiségi konfliktusok megelőzésében. Egyesek szerint a
nemzetiségi törvény a dualizmus korának egyik legfontosabb törvénye volt, amely meghatározta a
magyar állam viszonyát a nem magyar nemzetiségű lakossághoz.

Nyelvhasználat kérdése

Magyarországon a nyelvhasználat kérdése sok vitát váltott ki, mivel a magyar állam a magyar nyelv
erősítését célozta meg, miközben a nem magyar nemzetiségű lakosság nyelvei is fontosak voltak. A
nemzetiségi törvény megfogalmazta a nemzetiségi nyelvek használatának feltételeit, de a magyar nyelv
továbbra is elsődleges nyelvként volt jelen a közigazgatásban és az oktatásban.

DE:

Egy nemzetiségi polgár: Taníthatta elemi és középiskolában is a saját nyelvén gyermekeit

Hivatali bírósági ügyeit megyei szinten is intézhette anyanyelvén

Fontos törv.:

1879- magyar nyelv kötelező oktatását nemzetiségi nyelvű elemi iskolákban.

1907- "Lex Aponnyi": Négy elemi elvégzése után minden diák élőszóban ki tudja magát fejezni magyarul.

Az asszimiláció kérdése
Asszimilácós cél: Beolvasszák a kisebbségeket a magyarságba.

1910- 54% --> lassan növekedett

Kivándorlás jobban apaszotta a kisebbséget, a városi életmód segítette az asszimilácót.

Fővárosban akik nem magyarul beszéltek. nekik volt a legnagyobb az asszimiláció

Vidéki nagyvárosokban jelentős többségbe került a magyarság a 20. század elején

Falvakban előfordult, hogy a magyarok asszimilálódtak

LÉNYEG: kevert területeken, városokban nőtt a magyar részarány, de az etnikai tömbök nem változtak

Enyhe eszközök az államtól