Kisebbségek magy

cigányság

Készítette:

LUKÁCS MÁRIA
T1BMB5
Kisebbségek Magyarországon- a cigányság.

Kisebbségek azok a csoportok vagy közösségek, amelyek a többségi társadalomhoz képest

kisebbségben vannak, és a saját kultúrájuk, nyelvük, vallásuk vagy etnikai hovatartozásuk
miatt eltérnek a többségi társadalomtól. Az ilyen kisebbségnek általában kevesebb hatalma és
befolyása van, és gyakran küzdenek a diszkrimináció és az egyenlőtlenségekkel szemben. Az
egyes országokban különböző kisebbségek élhetnek. Például Európában a legnagyobb
kisebbségi csoportok közé tartoznak az arabok, a romák, az oroszok, a zsidók és a törökök. A
kisebbségek jogvédelme és a diszkrimináció elleni küzdelem fontos kérdések a modern
társadalomban. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmének célja, hogy biztosítsák a
kisebbségi csoportoknak a teljes és egyenlő jogokat és lehetőségeket a többségi
társadalommal szemben.

Magyarországon több kisebbség is él, legnagyobb a roma népesség, akik a lakosság kb. 3-4
%-át teszik ki. Ezen kívül vannak német, szerb, horvát, szlovák, ukrán, román, bolgár, lengyel
és más kisebbségek is. A magyarországi kisebbségek védelme és jogainak biztosítása
érdekében 1993-ban elfogadták a Kisebbségi Jogok Európai Chartáját, amelyet Magyarország
is ratifikált. Az Alkotmányban pedig biztosítják a kisebbségek anyanyelvi, kulturális és vallási
jogait, valamint a kisebbségi közösségek képviseletét az országgyűlésben. Az egyes
kisebbségek jogai és helyzete eltérő lehet. Pl. a romák különösen nehéz helyzetben vannak.
Sokuknak nehézséget okoz az oktatáshoz és a munkához való hozzáférés, valamint a
diszkrimináció és a szegénység problémáival küzdenek.

Működnek az országban olyan szervezetek, amelyek kisebbségi jogok védelmét és

elmozdítását tűzték ki célul, és támogatják a kisebbségi közösségek érdekvédelmi munkáját.

Az oktatás terén is figyelmet fordítanak a kisebbségek anyanyelvű oktatásának biztosítására.

A kisebbségi nyelvű oktatás szabályait részletesen szabályozza a magyar oktatási törvény , és
az iskolákban lehetőség van a kisebbségi nyelvű oktatásra és az anyanyelvű oktatásra.

A kisebbségek kulturális örökségének megőrzése és a kulturális életük támogatása is fontos

cél Magyarországon. A kisebbségi kulturális megőrzést támogatja a Magyar Nemzeti
Kisebbségi Kulturális Alapítvány, amely pénzügyi támogatást nyújt a kisebbségi kulturális
projektekhez.
Az elmúlt években Magyarországon azonban számos vitás kérdés merült fel a kisebbségi
jogok és a kisebbségi közösségek helyzetével kapcsolatban. A kormányt kritizálják azzal
kapcsolatban, hogy nem tesz eleget a kisebbségi jogok védelméért, és hogy a kisebbségi
nyelvű oktatást és a a kisebbségi média működését is akadályozza. A kisebbségi közösségek
vezetői többször is kiálltak jogos érdekeik mellet, és felszólították a kormányt a kisebbségi
jogok tiszteletben tartására és védelmére.

Az elmúlt években Magyarországon erősödtek a kormányzat által az EU-n belül kiváltott

viták is, melyekben az EU többek között a magyar kormány kisebbségi jogokra vonatkozó
politikáját is kritizálta. Ezek közé tartozik a CEU egyetemi ügye, a civilek működésének
korlátozása a bevándorláspolitika és a a kisebbségi jogokkal kapcsolatos viták is.

Összességében elmondható, hogy Magyarországon fontos a kisebbségi jogok védelme és

tiszteletben tartása, és az ország törvényei biztosítják a kisebbségek anyanyelvi, kulturális és
vallási jogait, valamint a közösségek képviseletét az országgyűlésben. Még sok a tennivaló a
jogok védelme és elmozdulása terén, és fontos, hogy a kisebbségi közösségek érdekvédelmi
szervezetei és a kormány folyamatosan foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

Tegye fel a kezét, aki tisztában van vele, milyen ma Magyarországon cigánynak lenni.

Aki tudja, hogy ez az egyébként igen heterogén közösség hogyan él, mit szeret, hogyan
gondolkodik önmagáról, vagy miként viszonyul a többségi társadalomhoz.

A cigányság, más néven romák vagy cigányok, Magyarországon az egyik legnagyobb

kisebbségi csoport. A cigányság történelme és helyzete Magyarországon igen összetett, sok
szempontból problémás.

A cigányok Magyarországon hosszú évszázadok óta jelen vannak, és saját nyelvüket,

kultúrájukat és hagyományaikat ápolják. Azonban a történelem során a cigányok gyakran
szenvedtek üldöztetést és diszkriminációt, és még mindig sokak számára nehéz az életük.

A cigányok általában a magyar társadalom szegényebb rétegeihez tartoznak, és a szegénység,

az alacsony iskolázottság és a munkanélküliség sok cigány család számára jelent problémát..

Az oktatás terén is jelentős kihívásokkal küzdenek a cigányok. Sok cigány gyermek korán
abbahagyja az iskolát, és akik tovább tanulnak általában kevesebbet tanulnak és nem hagyják
őket rosszabbul teljesíteni, mint a cigány társaik. Az oktatási rendszernek és a társadalomnak
is sokat kellene tennie azért, hogy a cigány gyerekeknek jobb lehetőségeik legyenek az
oktatásban.

A cigányok helyzete az egészségügyben is problémás lehet. Sok cigány család számára nehéz
hozzáférni az egészségügyi szolgáltatásokhoz, és gyakran szenvednek krónikus betegségektől
és elhízástól.

A magyar kormány is sokat tesz a cigányok helyzetének javításáért, de sokan úgy vélik, hogy
ez nem elég. Az oktatási, az egészségügyi és foglalkoztatási problémák megoldása
kulcsfontosságú lenne a cigányok integrációja és a diszkrimináció elleni küzdelem

A cigányok élete nagyon sokszínű és változatos lehet, attól függően, hogy hol élnek, milyen

körülmények között, és milyen kultúrát követnek. A cigányok olyan közösségekben élnek,

amelyek eltérnek a többségi társadalomtól, és saját hagyományokat, szokásokat és

életmódot követne k

Azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden cigány éli ugyanazt az életet, és sokan

sikeresek és boldog életet élnek, akik teljesen integrálódtak a társadalomba. Sok cigány

közösség aktívan részt vesz az életben, és kezdeményezésekkel, programokkal,

szerveződésekkel és projektekkel dolgoznak a közösségi élet és a kulturális örökség

megőrzésén és fejlesztésén. Sok cigány ember elismerést szerzett a művészetekben, az

irodalomban, a zenében, a sportban és más területeken, és az életüket saját értékeikre és

hagyományaikra építik.

Azonban, mint minden emberi csoportnál, vannak olyan problémák és kihívások, amelyekkel

a cigányok is szembenéznek. Az előítéletek és a diszkrimináció elleni küzdelemmel, az oktatás

és foglalkoztatás egyenlő bánásmóddal és a kulturális sokféleség elismerésével lehet

támogatni a cigányokat, hogy egy boldogabb és sikeres életet éljenek , és fontos megőrizni

és támogatni annak életképességét és fejlődését.

Sokáig úgy hitték, hogy a cigány nép és nyelvük Egyiptomból származik. A 18. században egy
véletlen felfedezés vezetett a nyelv indiai származásának felismerésére. Vályi
István, dunaalmási református lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel vette észre, hogy
az indiai szobatársai nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok beszédére. A két nyelvet
összehasonlítva jött rá a cigány nyelv indiai eredetére. A magyarcigányok magyarul beszélnek. A
közhiedelemmel ellentétben azonban még ma is vannak közöttük olyanok, akik beszélik őseik
cigány nyelvét. Akik a cigány nyelvet nem beszélik, azok is számos cigány szót megőriztek. A
romungrók eredeti nyelve az úgynevezett kárpáti cigány dialektus vagy más néven paibánó
nyelv volt. A magyar nyelv ebből a dialektusból kölcsönözte cigány jövevényszavait.

Cigány jövevényszavak a magyar nyelvben

A közel 500 éves együttélés alatt kb 20-40 cigány szó /más forrás szerint a kevésbé
ismertekkel együtt néhány száz/ került be a magyar nyelvbe, főként a magyarcigányok
nyelvébe és a magyar szlengbe. A magyarban gyakran jelentésváltozás következett be
(például séró: „fej” → „haj”). A cigány szavakat mai lovári nyelvjárásban adjuk meg, ezt
követi a magyarban használt alak.

 ash chi! = ácsi = megállj!

 bashavel = bazsevál = muzsikál, hegedül

 bul = bula = fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő

 chang = csánk = eredeti jelentése térd

 chorro = csóró = szegény, pejoratív értelemben tolvaj

 chuchi = csecs/csöcs = (női) mell

 dilo = dilló = bolond

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat

adott tKisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában
befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel,
szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglalkoztak. Erre
utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos, a területet felosztották egymás
között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Már a régi romungrók között is sok zenész volt.
Összességében a cigányság élete és helyzete Magyarországon továbbra is problémás, és sokat
kell tenni annak érdekében, hogy a cigányok egyenlő esélyekkel rendelkezzenek és
támogatást kapjanak a társadalomban való beilleszkedéshez.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarcig%C3%A1nyok