ROMOLÓGIA

 szóbeli vizsga
 órán elhangzottak + kötelező irodalmak
 ápr 12. a következő óra!
 3 hiányzás
 10 tétel – utolsó tétel nem lesz benne! – 2 utolsó témánál órai anyag!!
 időre érkezés, sorrendet mi osztjuk be
 Fábiánné Andrónyi Katalin – Dr. Balogh Zoltán: Romológiai ismeretek
 tételsor teamsben! – roma gyerekek nevelése a könyvben szegényesek  előadás

2023. 03. 08.

Filmnézés

 benyomások, sztereotípiák  megoldási lehetőségek

o hangosak
o nem megbízhatóak
o „összeszúrlak” – erőszakosak
o szegénység
o cigányzene – mulatozás
o nagycsaládok – több generáció
o lopósak
o domináns férfi

2023. 04. 12.

Romológia tudománya, legfontosabb kutatások

 ciganológia
 =a cigány népesség társadalmi helyzetére vonatkozó ismeretek  interdiszciplináris
tudomány – több terület határán található
 magyarországi cigányság jellemzésére több törekvés
 o legalább statisztikák szintjén
o alapkérdés: ki a cigány?
 életmód
 atropológiai jellegzetességek – kinézet, bőrszín, hajszín, szemszín
 származás alapján – a szülő cigány, akkor ő is annak vallja magát
 nem homogén csoport
 lehetséges-e egységes definíció?
 Ladányi és Szerényi 1997: 3 besorolási lehetőség:
 önbesorolás: mindenki cigány, aki annak vallja magát
 akit a környezete annak tart – 1993-ig
 etnikai jellegzetességek  kinézet, kultúra
 statisztikai becslések – 600.000-1.000.000 – eltérések! –
maximum 10%  a többség felnagyítja a jelenlétet -
felülreprezentáltság
 népszámlálás: nem szükséges választ adni
 2001: 190.000 fő – 2011: 315.583 fő – 2016: 309.000 – 2022: 309.600
 befogadó környezet
 esetleges hátrányok
 Hermann Antal: „akit a környezete annak tart”
 a szegénységre szűkítik a cigányság problémáját
 elveszíthető-e a cigány címke? – csak ha kikerül abból a környezetből, ahol cigánynak
tekintik
 elcigányosodhat-e valaki? – igen! – házasodásromának tekintik a környezetében
élők  sokkal többnek érezzük, mint amennyien vannak.

2023. 04. 19.

Magyarországi cigánykutatások

 1782: hogy hány roma ember él itthon?

 1883?
 1893! – állami szinten
 a szocializmusban nem volt fontos kérdés a cigánykérdés  „nincs szegénység”;
osztályalapú társadalom  rendszerváltás után fellendült
  ~1960 a cigány népesség „újrafelfedezése”
 1970-71: KEMÉNY István: kutatás
o 1993: Megismétlik a kutatást – 5%
 1992: Magyar háztartáspanel vizsgálat – 3,1% biztosan cigány; 9,1% bizonytalan
 csak a 16 évnél idősebb embereket nézték
 1993: KSH: életvitel szerint – 3,9 biztos; 0,8% bizonytalan
o sokan élnek letelepülten: romungro csoport
o vándorló: beás, gábor
 Sonda Ipsos: 18 éven fellülieket vizsgálták: 6,6% biztos, 2,2% bizonytalan
 1993:SZELÉNYI Iván, Donald Treiman: 3,9% biztos, 1,2% bizonytalan
 2003: Kemény István
 1958: nyelvhasználat  Erdős Kamill: kategorizálás

Fogalmak

 önbeteljesítő jóslat: a környezet bánásmódjának behatása az ember viselkedésére 

„elcigányosít” – olasz példa
 etnicizálás // rasszosítás: egy társ problémát az aktorok köre úgy próbál meghatározni,
mintha az egy etnikum/rassz problémája lenne – pl.: szegénység  a társ problémák
könnyebben előrejelezhetőek
 kisebbség: a többségi társadalom mellett élő számbeli kisebbségben élő csoport
 nemzetiség//nemzeti kisebbség: van anyaországuk/volt // céljuk egyet
létrehozni↔etnikum//etnikai kisebbség: kultúrális jegyek alapján meghatározott
csoport

Mi is az a cigány identitás?

A magyar cigány csoportok

 Egy társadalmi identitás – egy bizonyos csoporthoz kapcsol minket  a cigány

csoporttal, kultúrával való azonosságvállalás.
 Mindig kisebbségként voltak jelen.
 Jelentős hatás a többségi társadalom által.  hozzátartozik a cigáyn kultúrához
  a 20. században kezdtek el foglalkozni a cigány kultúrával – klasszikus értéknek
tekintve azt.
 1957.: A Magyar Cigányok Kultúrális Szövetsége – állami hivatal  2 évig működött
– nem volt állami támogatás – egyéni segítségnyújtás
 1971: London: 1. roma világkongresszus: - MI cigányok, mi a hagyományunk? 
egységes roma nyelv igénye (még mindig szerteágazó); cigány zászló; cigány himnusz
 a 21. sz elejére több művész elkezdett a cigány kultúrával foglalkozni – cigány
divattervezők
 zászló, himnusz:
o vándorság, mint érték
o természetszeretet
o szerencse kulcsszerepe
o vallás szerepe
o megkülönböztetés: a nem cigány emberektől – gádzsó/gádzsi
”ellenidentitás” – máshogy különböztetik meg magukat
o Pálos Dóra: 2010 – (Beás cigányok): belső és külső nézőpont a csoportra
nézve: belülről: a cigányság heterogén plurietnikus népcsoport; külső:
egységesítő nézőpont

Cigány csoportok

Roma: lovári (oláh!) cigány nyelven a cigány férfit jelenti többesszámban.

 Oláh – lovári – vagyon felhalmozása

 Gábor
 Beás – román – archaikus román, famunkák (teknővályás, kanálkészítés)
 Kárpáti – romani
 Romungro – magyar – muzsikusság, vagyon felélése - ~90%  asszimilált cigányság
 Szintó

Ki az autentikus cigány?  presztizsharc

Külső elnevezések

 cigány: görög eredetű

o adhiganos – eretnek szekta, jóslás, boszorkányság
  gypsy: Egypt
o egyiptomi származás feltételezése (ami nem helytálló)
 traveller: vándorcigányság

Kisebbségi lét, előítéletek

 előítélet:  kategorizálunk – mentális képekként raktározódnak  az előítélet

érzelmek mentén gyorsan előhívhatóak – hat az, hogy mit tanultunk
 attól félünk, amit nem ismerünk  ismerős környezetben kevésbé érzem magam
fenyegetettnek  milyen környezetben ismerjük meg?
 felületes ismeretek  keltheti azt az illúziót, hogy már ismerem – nem akarom
tovább, mélyebben megismerni  benyomásokból táplálkozunk
 stigmatizáló tényezők – pl.: kinézet
o Stigma: helyzeti fenyegetettség: a külső jegyeim alapján hogyan ítélnek meg?
 az ember közege és az ember
 fennáll a lehetősége, hogy szetreotípia, diszkrimináció áldozata legyünk
 leértékelés
 társadalmi identitását mások leértékelik
 a stigmát viselők ismerik a sztereotípiáikat
 az eredményeimet soha nem tudom, hogy képességeimtől, vagy
stigmáimtól függnek
o védekezés a stigma ellen
 folyamatos küzdelem
 sok erőbefektetést igényel
1. Differenciáltság hangsúlyozása
2. „Jó cigány” képének lefestése – edukáció
3. Bizonyítás – „ledolgozom, a hátrányt”
4. Önmonitorozás – odafigyelés, hogy cáfolja a negatív sztereotípiákat
5. Képviselet felvállalása – általában pozitív információk
6. Önfejlesztés, önkiteljesítés – kivétellé teszi magát az ember

2023. 04. 26.

  etnocentrizmus: úgy nézek más népcsoportokra, hogy a sajátomhoz hasonlítom
o  nacionalizmus (gyenge formája) ↔ szélsőséges nacionalista (lsd.:
fajelmélet)
o 2005.: oktatásban a tanárok kevésbé dicsérik az alávetett népcsoportokat,
kevésbé türelmesebb velük, kevesebb szemkontaktust vesznek fel velük, ha
hibáznak, erősebben kritizálják
 rasszizmus: az emberifajt alfajokra osztjuk, bőrszín alapján – és ez alapján
alárendelem!
 diszkrimináció: megkülönböztető viselkedés egy bizonyos embercsoport tagjaival –
lehet pozitív is!
 a multikulturizmus növelheti a különböző csoportok feszültségét – felületes
megismerés, elkülönülés – sok energia kell a békés együttéléshez

Cigányellenesség

 „idegengyűlölet”(=xenophobia) – 1990-es évek: nagy feszültségek, vállalt

cigánygyűlölet  a rendszerváltás előtt kicsúcsosodtak a problémák
 Erőss Ferenc: „a legelutasítottabb kisebbség” – velük szemben nyilvánítják ki ezt
leginkább
 Csepeli György: tovább nőtt a 2010-es évig – kibetikus (?) (=tökéletes rossz) gyűlölet
o minden kérdésnél 90% feletti hajlandóság a válaszra
 Pálos Dóra: 3 hátránytípus, amikkel meg kell küzdeniük:
1. társadalmi és gazdasági versenyhelyzet
2. társadalmi megítélésből származó hátrány
3. társadalmi strukturális hátrányok – asszimilálódniuk kell ahhoz, hogy
érvényesülni tudjon a társadalomban
 a cigányság is az előítélek alapján definiálja saját magát
 nem csak Magyarországon – „nem fehér csoport gyermekei” – általános érvényűség

A cigányság története, eredete

 Önmagukat csoportként ~2000 éve megnevezik

 o Eredetmondák  mivel ruházzuk fel magunkat //külső ereredetmondák –
külső csoportok rendelik hozzá a másik csoporthoz
 Eredetmonda:
o (oláh cigányság) – „madarak voltunk” – természetszeretet, szabdságvágy
o magokból lettek Indiában – természet
o Nap és Hold
o Káli istennő gyermekei, föld porából születtek – női szerep hangsúlyozása
 Külső eredetmondák:
 visszásság – negatív előítéletek
o véletlen teremtődtek – túlsütötte őket Isten – válasz: a túlsütött a fekete
emberek, a fehér nyers, a pont jó a cigány
o ördög megirigyelte a teremtést, az általa teremtődtek
o bűnös ősük van, ezért vezekelnek  rossz sors – Káin, Ábel története
o javak és tulajdonok elosztása – Isten úgy döntött, hogy a cigányok nem tudnak
gazdálkodni  a parasztok vigyáznak a javakra – koldulás
o Krisztus keresztre feszítés  a hóhér cigány ember volt – Isten büntetése/ a
szegkovács volt cigány – válasz: aki megsajnálta Jézust, ellopott egy szöget,
mert szeretett volna enyhíteni fájdalmán  lopás, mint privilégium

Eredetük

 honnan tudhatjuk, honnan erednek?

o más népek feljegyzései – nem volt fontos számukra az írás, olvasás – mondák
o kevés tudás  feltételezések – „hullámvasút”
o 1700-as évektől kezdték vizsgálni  csak a 20. sz második felére lettek valós
kutatások  nagy paradigmaváltások
 azt hitték sokáig, hogy Egyiptomból/Kis-Ázsiából származnak
 1754: Váyi István: Hollandia, mint lelkész hallgató – indiai diákok
nyelve hasonlított a roma nyelvre  indiai eredet
 Heinrich Grellmann: 1776: leírta ezt az emléletet –
összehasonlító elmélet – elemzések
 1926: Turner: azt gondolta, hogy Észak-Indiából származnak
 a valódi származás Közép-India lehetett – hogyan élhettek?
 mivel foglalkoztak?
 o zenélés
o nem voltak egységes népcsoport
o alacsony kaszthoz tartoztak
o 5 nagyobb munkakörbe sorolhatóak
1. Kereskedés
2. Szórakoztatás – zenélés, jóslás, tánc
3. Kézműveskedés
4. Gyűjtögetés
5. Napszámosság
o vándorlás: nagyobb társadalmi csoport elémozdula
korábbi lakóhelyéről migrációs céllal
o kóborlás: kis treületen egy kisebb csoport megélhetési
célból mozog
 családi élet működése
o sajátos – 30-40 fő  vérségi kapcsolat kötötte össze
őket – magántulajdon, mint olyan, nem létezett
 kultúra, világnézet
o átveszik a környező népek kultúráit
o indiai istenhit  kiszámíthatatlan istenek 
istenfélőség
o kasztrendszer – erős, zárt közösség, élethelyzet –
endogám szemléletmód = kaszton belüli továbbmenetel
 legnagyobb büntetés a kizárás
o a kasztok állandóak  ahhoz, hogy valaki kikerüljön,
ahhoz szerencse/ csoda kell – SZERENCSEVÁRÁS
 hogyan is jöttek?
o végleges területehagyás
o JÖVEVÉNYSZAVAK vizsgálata – mennyi időt voltak
bizonyos helyeken, szavak formája: mikor éltek ott?
o kivándorlás oka: külső támadások, telítődött a piac
o 3 kivándorlási hullám: 5. sz.  gazdasági okok, hun
hódítások; 8. sz.  hódítások, betelepítések; 11. sz. 
mohamedán hódítások
 o a balkáni térséget 14. sz.-ra érték el biztosan (11. sz.-ban
már jelentek meg, de 14-15.-ra terjedtek el jobban)
o kettős megítélés  más kultúra – feltűnő jelenség
 hatalmas igény a különböző szolgáltatásokra
- DE! előítéletesség
 1260: 2. Ottokár  pápa: megemlíti levelében
 cigáyn rabszolgák Szerbiában
 1400-as évek: egyre több említés – „egyiptomi” zarándokok
o „nagy csel” Sir Angus Phrasel – pápai mellevelek 
hamisításoknak köszönhetően beáramoltak Európába
o zsebtolvajlások, nők csoportokban jártak, hangosak
voltak
 1449: Frankfurt: erőszakos elüldözés
 1492: Spanyolország: kitiltás, cigányüldözés
 1497: Német-Római birodalom: kitiltás, cigányüldözés
 1531: Anglia
 1563: Anglia: halálbüntetés

2023. 05. 03.

 Cigányság története Magyarországon

o török hódítások  sok kézművesre volt szükség – szívesen fogadták őket --<
az 1500-as évekre beintegrálódtak – nagyobb roma létszám
o Mióta vannak Magyarországon?
 vannak kutatók, akik az Árpád-korra datálják
 II. András korában érkeztek Magyarországra
 „cigány” kifejezés – 1329: Czigány nevű települések – több
dokumentum
 1373: cigány nemzettség(!)
 II. Ottokár: 1260 – kapcsolatba hozta IV. Bélával a cigányságot
o Hogyan éltek a középkori MO-n?
 zárt közösséget alkottak
  kóborló életmód – még nem telepedtek le (kivéve a települések)
 kézművesek
 napszámosok
 zenészek
o XVIII. század  polgárosodás kezdete ↔ cigány életmód
 a cigány népcsoport „problémává vált” – eddig inkább csak helyi
akciók
 1770 – a fő cél az asszimiláció  cigány életmód „eltüntetése” – Mária
Terézia, II. József – nem a cigányokra, hanem életmódjukra
vonatkoztak – megkülönböztetés csökkentésre
 (Mária Terézia)
 vándorlás megtiltása
 gyerekek iskolakötelezettsége
 tiltások: a cigány nyelvhasználat megtiltása, lókereskedés
megtiltása, cigány szó használatának megtiltása
 cigány gyerekeket 4 évesen elvenni a szüleiktől és magyar
családokban kell őket nevelni
- az ellátórendszer nem volt hozzá kiépülve
- sokan váltak ezek miatt a rendeletek miatt kóborló cigánnyá
- 40-50ezer letelepült
 aki meg akarta őrizni az identitását, az törvény kívülivé vált
 XIX. század:
 nem volt szükség kézművesekre  muzsikusság  népszerű
társadalmi csoport
 pozitív attitűd időszaka – 1848-49-es szabadságharc – a
cigányság erős szabadságigénye  egyfajta példakép
 1893: Összeírás: 275.000 fő (Nagymagyarország) – csak 4%
vándorló cigány – 7,5% volt csak munkanélküli
 konszolidáltabb
 XX. század:
 a ma is tapasztalható negatív irány
 gépesedéssel nincs szükség kézművesekre
  az ellentét fokozódik – a beás és oláh cigányok megjelenésével
 a cigányságon belül is
o II. vh.: Európai helyzet
 háború előtt:
 1929: Németország: a Cigányprobléma Leküzdésének Központi
Hivatala – más országokban is elkezdett működni
o cigányrazziák szervezése
o gettók létrehozása
 1938: súlyos lépések – durva diszkrimináció: nyilvántartásba
vétel; szavazati jog megvonása; iskolákból kitiltották őket;
lágerekbe gyűjtés
 1939: vándorlási tilalom  könnyebb a cigáníyokat deportálni;
„barna” szemléyigazolvány
 bárkit lehetett deportálni – „a kervert vérű cigányokat bátran
lehet irtani”  a lehető legtöbb embert érintette
 láger hierarchia – a bánásmód – az utolsó előttiek
 barna háromszög – fekete háromszög „aszociálisok”
 1943: Auschwitz: 40 barakknyi család – aug. 2.
 csak becslések vannak a halálok számára – 220-500.000 fő 
nincsenek dokumentációk  a másik csoportok sok mindent
felírtak
 Bulgária: a kormány védte a romákat ↔ Csehország: kiirtás
 XX. százada második fele:
 újabb népmozgások, telepítések, vándorlások
 1950-es évek: Cigányok nem politikai ellenség de a rossz
helyzetük miatt társadalmi probléma – abszolút szegénység,
legnagyobb nyomor
 1957: Cigányok Kulturális Szövetsége – 59-ben megszűnt 
csekély eredmények
 1961: Párthatározat a cigányság asszimilálása – erőszakos 
a lezsakadt népréteget be kell illeszteni  iskoláztatás (8
osztály), telepfelszámolások rendelete – cs(ökkentettértékű)
lakások  új közösség DE ÚJ szegregáció – addigi
 hovatartopzás szétzilálása; cigányság integrálása a szocialista
iparba  lett fix jövedelem és lakhatás; valamiféle jövedelem
↔ viszonylagos normálsi életszínvonal DE a kultúrájukat
megpróbálták eltörölni  csoport szintű önértékelés
csökkenése!! – ezzel együtt járó társadalmi kirekesztettség érzés
o kihagyták a cigáynság véleméynét  irrealitás
o cigányok+állandó munka+lakás = szocialista munkás +
cigány folklór  elfogyott a munkaerő
 70-es évektől: változás  asszimiláció és integráció
megkülönböztetése
o vékony cigány értelmiségi réteg  a döntéshozók között
előfordulhatott cigány
 79: etnikumként elismerik a cigányságot
 az asszimilációs törekvést felváltja az integrációt
 84: megszűnt az asszimilációs hozzáállás
 1990: ffi 98%-a munkás; nők 50%-a  később 90%-os
munkanélküliség  mélypont


Cigány kultúra megismerése

 eredeti roma kultúra:

a) indiai eredet a legfontosabb
 foglalkozás szerkezet
 lobbanékony természet – indiai istenek
 mindent felélő magatartás
 vándorlás  ékszerekbe való befektetés
 kasztrendszer hatása – endogám (=csoporton belüli) házasságok; sorsba
való beletörődés; saját kaszt fensőbbrendűnek tartása
b) mindig mások mellett élés eredménye
 Okley: nincsen kimondottan cigány életmód; a társadalomban a
többségi társadalommal szemben identifikálja magát
  Lewis: a szegénység kultúrája – minden társadalomban megjelenhet 
a nehéz élethelyzet átörökítése
 Michael Stuart: az életmód, amit látunk, a feudalizmus végével jelent
meg  kirekesztés – ezáltal külső csoporttá váltak

2023. 05. 10.

A cigány kultúra szeletei

1. értékrend
 évszázados együttélés
o a cigány emberek egymás között  testvériség
 fontos érték
 fő oka: az alárendeltség érzés csökkentése
 az otthoni világot és a világot elkülönítik
 zárt közösségek
 roma férfiak – ők egyenlőek, nem számít az életkor, stb.
 javak megosztása – gyermekek megosztása, KÖLCSÖN –
visszaadni nem szokás  pénzt kínos kölcsönkérni, a nők
megpróbálják eldugni a pénzt
 vendégség – presztizs  túlzásba esés
 NÉV – kettős név – a társadalom ismer + ragadványnév
o gádzsókkal szembeni lenézés – alárendelt helyzet – egyéni elismertség
 ez csak az egyént szolgálja
o „ügyeskedés” – győzelem érzet
2. társadalmi tagozódás – nemi szerepek
 női alávetettség
 ffi feladatok:
o üzletelés – kapcsolattartás
o költekezés, vendéglátás
o a társadalmom felé élés
o a kicsapongás elfogadott – presztizsemelés  ha nem cigány nőt csábít
el, az további presztizsemelés
 női feladatok:
 o spórolás
o háztartásvezetés
o kereső munka
o szolgálatvégzés
o amikor a nő megörekszik  magas presztizs – kikerül az alávetett
szerepből – anyós a családfő  befogadják a férfi rendezvényeken
o romnyi = cigány nő (oláh)
o gádzsi = magyar nők, kicsapongó életet élő nő/ szexuálisan vonzó nő
o mamó = a nő, mint anya
o lustaság kerülése, csapodárság
3. tisztaság
 minden tiszta/tisztátalan  meghatározó szokások – éles határok
 derék, mint elválasztóvonal – a száj a legtisztább; az alsó test tisztátalan
 nem ebszélnek nyíltan a szexualitásról, wcre menésről – szimbólumok 
kötény = takargatás
o a terhesség és szülés problematikus élethelyzet  tisztulási rítusok
4. nyelvhasználat
 1900-as évek előtt felvetült a kérdés – 1886: első cigány-magyar szótár
 Erdős Kamill
 Lakatos Menyhért  novellák, versek
 diglosszális kétnyelvűség (Réger Zita)– magyar, cigány nyelv használata –
otthon beszélik a kisebbségi nyelvet és a társadalomban egy másikat 
nincsenek szinonímák – 71% magyarul beszélt 2003-ra 87%
5. zene, tánc
 nagy becsben tartott ~ roma emberek muzikalitása
 a ma ismert zene se nem cigányzene, se nem magyar  cigányok által előadott
népies műzene
 eredeti cigányzene: csak vokális – csoportonként különbözőek
 táncdalok/pergetős; hallgatók/lassú, lírai dalok  történetmesélés – pl.:
siratóénekek
 csoportösszetartás
 nem kötött szövegű dalok
  táncban a férfi a feltűnő, körbetáncolja a férfit
6. ruházkodás, öltözködés
 mi a funkciója:
o tisztaság
o anyagi jólét – rendezett, díszes ruha
o ffiak: bajusz mindig, szakáll soha CSAK gyász idején; hosszúnadrág,
csizma, felül ing, kalap
o nők: minimum térdig érő szoknya + kötény, felső öltözik derékig ér
csak, szoptatás idejére a felsőt elhagyni ekkor és időskorban lehet
o színek! – fiatal nőknél harsány színek, minták
7. babonák és vallás
 fontosak még mindig – külső emberrként nehéz betekintés
 túlvilági élet  mindennapi élet
 szellemjárás – múlók
o a gyermekszülés és halál központi kérdés
 a földi élet féltése a túlvilággal szemben – az ember kedvenc tárgyait
veletemették, hogy nehogy visszavágyjon
 a gyász 6 hét – átmeneti8 állapot az élet és halál között – szakáll, haj
 2 halotti tor  megterítenek az elhunyt embernek – halottak kiengesztelése
 sokszor a mai napig öröklődnek
 a roma emberek vallásossága – személyes hitgyakorlás, romák közötti
missziók, SAJÁT HAGYOMÁNYOK
 az esküvő belső ügy
 varázslás és mágia – 2009: Német Kornél (Pécs környéke) – 95,3% valamilyen
formában él ezekkel a tevékenységekkel
 közösségápolás eszköze – a csoport kultúrája fontos

Demográfiai adatok

 Lélekszám
o nehéz kérdés
 o 93-as kisebbségi törvény  nem határozhatjuk meg külső szemlélőként, hogy
hányan vannak a romák
o Kemény István – 3 kutatási hullám
o ~600.000-800.000
o  a szegénység létszáma sokkal pontosabb  1,2 M
 Kormegoszlás
o alacsonyabb átlagéletkor
o az elmúlt évtizedekben az átlaghoz való közeledés megindult – pozitív irányú
tendencia (?)
o fiatalabban vállalnak gyermeket
o magas csecsemőkori halálozás
o az előre várható életkor alacsony – 10 évvel alacsonyabb, mint a magyar
átlagéletkor
o harang korfa
o 2003: 15 éven aluliak 16,8% - c: 37%; 2011: c: 32,4%; 2016: c: 31,3% 
csökkenés, de nem dinamikus változás
o 2003: 15-39 c: 42,6%; 2016: 41,1%
o 2003: 60 év felettiek: 20% c:3,9%; 2011: c: 4,6%; 2016: 3.2% (65 év felett)
o szülési életkor: 70-es évek: 15-19 év; 2003: 20-24 év – kitolódik a
gyermkevállalás – a gyermekek száma is csökken  90: 1,8 gyerek, c: 3,5
gyerek; 2003: c:2,3; 2016: c:2,1 gyerek
o az anyuka iskolai végzettségével függ össze a gyerekvállalás
o statégiai gyermekvállalás – a gyermekek után kapott támogatási összegekből
élnek – szegénység egésze
 Földrajzi megoszlás
o mindenhol élnek romák
o nem egyenletes megoszlás
o a nehézipari termelés a szocializmusban – ezen a területeken élnek főleg
o szodializmus: vándorló cigányokat letelepítették, cigánytelepek felszámolása (-
újabb telepek csöttek létre – cs(ökkentett)é(rtékű) lakások oda költözhettek,
ahol képzetlen munkaerőre volt szükség – ÉK régió, Dél-Dunántúl –
bányászat,  Dél-Alföldön csökkent a számuk)
 o 2004-as tanulmány: Kemény, Janky, Lengyel: 3 időpontban: 71: 93: 2003:;
legnagyobb változások: Budapest és környéke – csökkent a létszám  északi
régiók (család); 2003-ban is itt vannak legtöbben – 32% roma; 2016: cigányok
összességének hány százaláéka Borsod: 19% Szabolcs: 14%
o Dél-Dunántúl: összlakosság 17%-a volt roma
o romák lakóhelye faluból városba tevődött át: 71: 78% falu; 2003: 40% falu;
2011: 53% falu – visszaköltözési tendencia – 2016: 5,4%
o VIDÉKI VÁROSOK – 40-50%
 Munkaerőpiaci helyzet – megélhetés
o szocialista elképzelés: munka+lakás+oktatás integrálhatóság
o munkaalapúság – akkor hasznos valaki, ha dolgozik
o iparosítás
o majdnem 100% a ffi romák foglalkoztatottsága
o 70-es évek – nők 50% - 61-es párthatározat
o Más munkamorál! – nem megszokott a főnök szerepe, van munkaidő,
munkahelyi szabályok betartása
o munkahelyi diszkrimináció – nehéz, piszkos, szakképzettséget nem igénylő
munkák – egészségtelen, előrelépést nem jelentő munkák
o építőipar, bányászat, kohászat
o nincs mobilitási lehetőség rengeteg munkaváltás, alacsonyabb bérezés –
instabil, diszkriminált helyzet
o második gazdaságba nem tudtak bekapcsolódni
o a rendszerváltás vesztesei
o foglalkoztatottak 2003: 21%; 17% csak segélyből élt; 2011: 13, 3%; 44%
szakk nem i m; 17% gépkezeléses munka; 15% építőipar; 8,7% jobb
munkakörülmény; 2016: 43,5% valamilyen munkakörben foglalkoztatott –
közmunka program hatása
o
 Szociális helyzet:
o szegénység kultúrája – csak a túlélési ösztön számít
o jelenben élés  a hátrányokat újratermeli – nincs jövőkép
o nagyon hamar elhagyják a gyermekek az iskolát  értékrend
  Lakáshelyzet:
o telepek – nagyon rossz körülmények – egészségtelen, kicsi terek,
o 71% 2/3ad ekkor még telepen lakott; 74(?): lakásfejlesztési terv – 80-ra – a csé
lakásokban megszűnik az összetartás  a romáknak nem volt beleszólása –
kisebb nyomor DE nincsenek emberi kapcsolatok
o telepek felszámolása: 2006
o mennyit javultak a körülmények?
o a cigány lakások 97%-ban volt konyha; 42% fürdőszoba; 40% udvaron
mellékhelyiség; 2% semmilyen mellékhelyiség; vízvezeték 70%-ban volt
 Egészségügyi helyzet
o szegénység – nincs áram, fény, víz
o rossz lakáskörülmény
o magas dohányfogyasztás – terhesség alatt is
o alkoholizmus magas száma (népbetegség)
o táplálkozási szokások egyoldalúsága – kevés zöldség, gyümölcs, hús
o nem mennek el eü intézményben/ nem időben
o állandó küzdelem a lenázettség ellen  hangzavar, nagy létszám
o „a beteg ember a családban gyógyul”

2023. 05. 24.

Cigányság nevelése és oktatása

 Oktatás kérdése hangsúlyos

o 2 nézőpont:
 pedagógiai megközelítés
 szocializmus – kötelező oktatás  szocializmus elején nem
jártak magyar nyelvű óvodába – 60-as évek: kötelező oktatás:
Párthatározat – cél: asszimiláció
 50-60-as évek: elkülönítve tanultak – szegregált
iskolák/osztályok voltak a gyermekek számára – cigány jelzés
 nem volt hozzá módszertan  saját maguknak kellett a
pedagógusoknak kifejleszteni
 80-as évek közepe  már INTEGRÁCIÓS törekvések
 kisegítő iskolák – alapvetően fogyatékkal élő gyerekeknek 
átküldték a gyerekeket  képesítés nélküliség – a mobilitási
utakat teljesen lezárja
 1971: legtöbben nem fejezték be az általános iskolát ennyi idő
alatt  túlkorosság + nem tanultak tovább
 2003: 20-24 év: 82,5% általános iskolai végzettség – 0
versenyképesség
 2000- napjainkig: jó irány, alacsony növekedés
o 2011: 5% érettségizett, tizedszázalékos növekedés; 1%
diplomázott
o nőknél még rosszabb
 speciális iskolák – nemzetiségi iskolák; nevelési rendű iskolák –
személyesség + felsőoktatási ösztöndíj programok
 oktatásszociológiai megközelítés – rendszerszintű
o mindkét oldalról negatív statisztikák
o antropológiai megközelítés – a nevelés koherens kultúra része  nem csak
oktatásszociológiai kérdés
 megfigyelt közösség felől
 „jó irányba nevelés”
 Réger Zita – a nyelvi szocializáció az egyik legfontosabb rész, hogy
hogyan szerepel a gyermek az iskolában
 Károlyi Júlia – tanár, szociológus  családi nevelés hangsúlya –
megfigyelés – cigány családokkal élt
o miért nem szűnik meg a cigánykérdés?
 cigány kultúra zártsága
 halmozottan hátrányos helyzet – anyagi, lakókőrnyezeti, műveltségi
hátrányok – szülők ambícióhiánya
o főbb problémák:
 család rossz szociális helyzete
 pedagógusok felkészületlensége
  pedagógusok előítéletessége
 oktatási szegregáció
 iskola rossz felszereltsége
 nyelvi hátrányok
 alacsony motiváció a tanulásra
 család, intézmény konfliktusai
 szegénység – taneszközök hiánya; otthon nincsen megfelelő hely a
tanulásra
 családi élet felülírja a tanulást – a családi élet sok hiányzást okoz
o oktatás kettős funkciója
 képzettséghez juttatás
 szocializációs funkció! – ezt a család szerepének ismerik el
o Basil Bernstein: azt intézmények elvárják a gyerekektől a kidolgozott nyelvi
kódok használatát – a család már megtanította
 családi szocializáció során, ahol a gyermek érvelését, véleményét
meghallgatják
 korlátozott nyelvi kódok – ezt használják, emiatt lemaradnak
 rosszat tesz a nyelvtanulásnak a spontán szövegű mesék – szöveg
memorizálása!
 nem tanulnak meg végighallgatni, nem közbeszólni, adekvát kérdezés
módját, kreatívan megnyilvánulni, figyelni, memorizálni
 az egész családdal kéne foglalkozni
 Cigány tanulók iskolai eredményei
o 2000-2001: Oktatáskutató intézet:
 iskolai eredmények – első osztálytól csökkenő tanulási eredmény,
drasztikusan – különböző típusú tárgyakból különböző teljesítmény – a
készségtárgyakban jobbak, az előrejutáshoz szükséges tárgyakban
kevésbé jók
 1.osztály: 3,4
 6. osztály: 2,9

o védő faktor: szülők magasabb iskolai végzettsége – tanulás
módszerének megjelenése
 o iskolatípusok szerint eltérő – speciális iskolák
 főbb kudarcok
 sok bukásból adódó túlkorosság
o 6. osztályik a gyerekeke minimum negyede már bukott
o ahol az aluliskolázottság megjelenik, a bukások száma
magasabb
o iskolák részéről feladás
 lemorzsolódás – kilépés az oktatási intézményből
 magántanulóvá nyilvánítás – 8x többen, mint a magyar
gyerekek – magatartásporblémák, túlkorosság, korai
családalapítás
 ambíciók
 rendszerváltási munkanélküliség – muszáj tanulni valamit a
megéléshez  rámutatott az oktatás fontossága
 iskolázottsághoz kötött támogatások
 a szülők ambíciói alacsonyak – 2/3: szakmunkás, 15% fizikai
erőből, 13% értelmiségi pálya, 4% vállalkozó pozíció, 1%
vezető
o legnépszerűbb szakmák nme jelentek meg az ambíciók
között
o vendéglátás, kereskedelem, fodrászat, autószerelés
 lassú mobilitás megindult
 továbbtanulás: szocialilzmus: csak az általános iskoláig jutottak a
gyerekek, 90-es évek nagyobb eséllyel megy középiskolákba DE
lemorzsolódnak (5% végzi el)  nem homogén roma környezet
 lemorzsolódás okai:
o családi okok – munkaerejére szükség van
o motiváció hiánya
o szexuális érdeklődés fellerősítése – a korai
családalapítás támogatása a család részéről
o nincsen pozitív tanulási minta DE negatív minta van!
o nagy kiadással jár a családnak
 Iskolai okok

o nincs olyan személyes törődés, mint az általános

iskolában
o előítéletek
o Károlyi Júlia: „...hanem az életnek”
 kutatás célja: milyen funkciókat szeretnének átadni a gyereknek?
 RUGALMASSÁG, gyors döntések, változások elfogadása, családi
viszonyrendszer megtanítása, életre nevelés, önállóság,
alkalmazkodókészség az otthoni szocializációban
 2004-2006: beköltözés egy nukleáris roma családba – 6 család
 lakás beosztása
 mennyit vannak együtt a családtagok
 gyerek napirendje
 játékok, amiket a gyerekek játszanak
 meggyőzési játékok – felnőttel, aki trénere a gyereknek
 nevelési stratégiák
 mikkel töltik az időt?
 az otthon nem helyhez kötött dolog HANEM közösség

Sikeres roma életutak

 mobilitási út
 2011: Lukács Ágnes: interjúk diplomás romákkal
o 3 fő kérdés
 Milyen szocializációs színterek motiválták őket?
 pedagógusok szerepe – pozitív hozzáállás fontossága!
 intézményi támogatások
 vallási megtérés – keresztény egyházak  közösségélmény a
többségi társadalom tagjaival; az embernek önelfogadásra van
szüksége  motiváció munkára, életkörülmények javítására,
továbbtanulásra, akár idősebb korban is!; cigány identitás
marginalizálódik – hívő ember lesz a fontosabb: ebbe
beletartoznak nem cigány emberek is
o (a minta harmada!!)
  bátorító környezet
kétféle életút
o töretlen
o szakaszos
 Milyen identitás alakulás volt?
első generációs értelmiségiek a minta  nehéz feldolgozni a mobilitási
tapasztalatot
 marginális identitás
 kettős identitás – egyenlő marad a kettő, de a társadalmi élethez
kell eligazítani
 saját cél  lehetőség a romák jobb megítélésére
 leküzdhetetlen hátrány
 a sikeresség identitásmegtagadással jár
 Szeretne-e résztvenni a roma gyerekek segítésében/aktivista szerep/?
 minden interjúaalny igennel válaszolt
 az identitással járó hátrány kisebb, mint a rossz környezet
 a romáktól jövő minta sokkal nagyobb példa!!

o 2 módszer:
1. életútinterjú
2. identitástérkép – tulajdonságok az én középpontjától, leginkább
jellemző
 2003: Kemény 20-24: 1,2% tanul felsőoktatásban (általában be is fejezik!!)
 2011: népsz: 1%
 2016: 1,3%
 1998: roma értelmiség kutatások – komplikákt kérdés: nagy a szakadék a generációk
között
o Eric Erikson: a különböző szocializációs közegek különböző mintákat hoznak
létre  konfliktus az identitásban