Deviáns viselkedés és az egészségügyi állapot összefüggése

Deviancia szociológiai értelemben

deviancia: normaszegű magatartás

4 iskola irányai:
1. Strukturalista felfogás – Wallerstein
a. prominens szerepet vállalt ennek a felfogás megalapozásában és kialakitásában
b. v. konfliktuselmélet
c. kiindulópontja: minden egyes társ. rendkívül komplex, összetett
d. sok társadalmi osztály létezik
e. a társadalomban az igazságtalanságok akkor szüntethetőek meg ha a
szegényebb társadalmi csoportok felelőségett vállalnak
f. minél alacsonyabb szintű társadalmi csoportot figyelünk annál a deviancia
aránya emelkedeik
g. minél magasabb jövedelmű társadalmi csoportokat vizsgálunk, annál kisebb
lesz a deviancia aránya
h. a devianciát akkor lehet kezelni/redukálni, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket
is megfelelően kezeljük
i. a deviáns személyek: azért ilyenek, mert a
j. deviancia oka: társadalmi struktúrával magyarazható (ha nem lennének ekkora
egyenlőtlenségek, nem lenne ekkora deviáns arány)
k.  társadalmi felelősségvállalás
2. Funkcionalista felfogás: Talcott Parsons, Robert Merton
a. v. harmónia-elmélet
b. funkcionalista gondolkodók: egy társadalom rendkívűl struktúrált és összetett
c. egy társadalom akkor működik harmonikusan, ha a társadalom tagjai
maradéktalanul betöltik a társadalmi funkciójukat (munka)
d. elfogadja a társadalmi egyenlőtlenségeket, differenciálódást  nem kell
ezeken változtatni és nem is lehet, eddig is volt és később is lesz
e. megmaradnak a társadalmi csoportok, ne akarjanak kitörni
f. nem kell módosítani a társadalmi stratifikációt
g. ha az individuum nem tölti be a társadalmi funkcióját, akkor ő maga tehető
felelőssé, senki más
h.  individuális felelősségvállalás

3. Szimbolikus interakcionalizmus: Erwin Goffman

a. megpróbál az előző két felfogás között
b. interakció: társas kölcsönhatás, amelyben megtalálható mind a verbális és
nonverbális kommunikáció egésze
c. devancia – felelősség : család + egyén , társadalom + individuum
d. deviáns viselkedés kialakulásában nagyobb felelőssége: egyénnek,
individuumnak van,
e. viszont a fennmaradásában már a társadalom is felelős
f. pygmalion effektus: az emberek hajlamosak úgy viselkedni, ahogy azt mások
elvárásként kommunikálják számukra. (pl.: ha valaki mindig szép, ügyes,
mindig jó jegyeket szerzett, akkor a tanár nagyobb eséllyel ad neki mindig jó
jegyet)

4. Chicagói iskola
a. regionális, földrajzi okokkal próbálja magyarázni a deviáns viselkedést
b. deviáns személyek általában egymáshoz közel élnek és megtalálják azokat a
körzeteket ahol élnek, vagyis a deviáns személyek besűrűsödnek kerület
részekbe, város-részekbe
c. mivel közel élnek egymáshoz, mindenki a deviáns viselkedésűvel lép
kapcsolatba, így nekik az lesz a norma
Alkoholizmus

Definíció:
 Rendszeresség (rendszeresen iszik)
 elvonási tünetek megjelenése (ha nem jut alkoholhoz, elvonási tünetei lesznek)

Az alkoholfogyasztás kultúrálisan meghatározott

Látencia: rejtőzködés

 rendszerint az alacsonyabb társadalmi osztályúak nyíltan isznak, a látencia nem annyira

mérhető
 ha a társadalmi hierarchiában magasabban lévő társadalmakat nézzük a látencia
magasabb: zúgivók
 az alkoholizmus kialakulása 21-34 éves kor között Mo-n
 Régebbi: Férfiak 70-75%-ban, Nők 25-30%
 Mai arány kiegyenlítődött: ~ Férfiak 50% , Nők 50%
 Központi idegrendszert károsítja  oldja a központi idegrendszer sejtjeit
 májzsugorodás…

 aggresszió, munkahely elvesztése, válás, hajléktalanság

…
Már 14-15 éves korban elkezdődhet

Mo-n az alkoholfogyasztás nagyon veszélyes, magas

Drogfogyasztás

a diktatúrában elfogadhatatlan
Magyarországon régen nem igazán volt drog
Drogfogyasztás főbb okai és Hogyan lehet ellene tenni:

Öngyilkosság

Sokan úgy gondolják, hogy ez nem deviancia

Legelőször a francia Émil e Durkheim volt az, aki a társadalmi, szociológiai okait kezdte el
keresni az öngyilkosságnak
öngyilkosság: nagyon egyéni, pszichológiai tevékenység
Nem csak pszichológiai, hanem társadalmi okai is vannak
Öngyilkosok 3 típusa:
1. egoista öngyilkos
a. egoista: ego=én, az egyén elmagányosodott (ilyen értelemben),
interperszonális kapcsolatai nagyon kevés van, ha pedig van azok nagyon
felületesek, nincs társas támasza az egyénnek
b. leginkább nőkre jellemző
2. altruista öngyilkos
a. egoista öngyilkos ellentéte
b. jellemző: kapcsolatai rendkívül túlterheltek
c. kapcsolatai őt állandóan monitorozzák, kontrollálják
d. a leginkább kirekesztett társadalmi rétegekre jellemző, „Dzsumbuj” c. könyv
e. túlterheltek a társadalmi kapcsolatrendszere az egyénnek
3. anómiás öngyilkos
a. lekinkább kulturális okok, hagyomány, megszokás miatt
b. pl.: eszkimók („sok az ember, kevés a fóka”, ha több ember születik, mint
amennyit el tudnak látni, akkor az idősek öngyilkosságot követnek el, vagy
harakiri japánoknál amikor hasba szúrják magukat a katonák)
halállal végződő öngyilkosságot a férfiak követnek el többen, kivéve Kínában
Magyarországon az öngyilkossági arány az orvosoknál, fegyveres testületeknél magasabb az
arány
Napjainkban az öngyilkossági arány nagyobb a kisebb falvakban, tanyákon
Legmagasabb arányban Mo-n a zsidóságnál van, keresztény tekintetben a protestánsoknál