A XXI.

századi ember lelke

 Kopp Mária orvos-pszichológus

 www.magtud.sote.hu
 „Az ember mint lélek” konferencia
 Magyar Tudomány Ünnepe
 Debrecen, 2007. november 15.
 A kiábrándulás démona és a
lelkesedés angyala (Nyíri Tamás)
 A magyar társadalomra jellemző a
kiábrándultság és a lelkesedés közötti ingadozás-
bipoláris típusok gyakoribbak, nem a depresszió,
magas teljesítmény motiváció, a kiábrándulás
démona helyett a lelkesedés angyala!
 Az egyik legindividualistább ország (új Hofstede
felvétel), az angolszász országokhoz hasonló, ez
jó alap az egyéni teljesítményt, kreativitást
támogató vezetésre, nem tekintélyelvű
 rendkívül általános fogyasztói ideológia, az
anyagi előrejutás az önértékelés alapja, főleg a
férfiak esetében- a nők szerepe!
 Mi magyarázza az egyes országok
közötti életminőség különbségeket?
 World Value Survey 1999 – 50 ország
 1. a válások aránya
 2. a munkanélküliségi arány
 3. a bizalom szintje
 4. a civil szervezetekben való részvétel
 5. a kormányzat minősége
 6. a hívők aránya az országok közötti
életminőség különbség 80 %-t magyarázza,
 az öngyilkossági különbségek 57 %-t.
 A társadalom egészséges
működésének alapja:
 A szocializáció alapja, hogy közösségekhez
(család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom,
amelyek számomra fontosak, amelyek
értékrendjével, normáival, kultúrájával
azonosulok,
 hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom,
 hogy a társadalom működése nagy vonalakban
kiszámítható
 hogy az életemnek van célja és értelme
 hogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom,
kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön
amikor ígéri, az utazási cég nem egy
szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért
 A modern társadalom legsúlyosabb
kihívása:
 Korábban a közösségek saját belső
megegyezése, értékrendje nem volt
megkérdőjelezhető
 A legsúlyosabb büntetés: a közösségből való
kizárás, ha valaki nem felelt meg az
elvárásoknak
 Cannon: vudu halál okait elemezte – a
közösségből való kizárás stressze halálos volt
 Regények témája a kötöttségekkel szembeni
lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra
Új helyzet a modern társadalmakban:
 A korábbi közösségek többsége felbomlott, így
az értékrend, norma kontroll meglazult vagy
elveszett
 továbbra is a közös értékek, erkölcsi elvek,
„játékszabályok” , a közösséghez való tartozás
megélése és betartása a társadalom összetartó
ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja
 ugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás
állapot
 Az anómiás állapot jellemzői:
 Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek
meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi
szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf)
 ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult
tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot
eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége,
az egységes világkép alapvető emberi igény
 ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar
társadalom, különösen a férfiak idő előtti
egészségromlásának és halálozásának hátterében
 különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen,
leszakadó rétegeiben
 A közös erkölcsi elvek, normák
betartása a mai társadalomban is
alapvető igény:
 Az a társadalom elpusztul, ahol a közös
játékszabályokat, erkölcsi elveket felrúgják,
szigetvilágbeli példa (E. Fromm: A rombolás
anatómiája)
 így a társadalom legfontosabb közös érdeke a
modern világban is ezek megőrzése
 Ennek bizonyítéka pl. a hazugságvizsgáló
készülékek alkalmazhatósága,
 a legtöbb ember súlyos érzelmi konfliktust él át,
ha lényeges kérdésekben hazudik, ennek élettani
jeleit lehet kimutatni a készülékkel
Az anómiás állapot haszonélvezői:
 Vannak emberek, őket nevezzük
elsődleges pszichopatáknak, akikben
nem alakult ki, vagy nagyon csökevényes
az erkölcsi érzék,
 így pl. az ilyen embereknél a
hazugságvizsgáló készülék nem
alkalmazható, mivel nem érzik át tetteik
erkölcsi súlyát,
 Robert D. Hare professzor évtizedek óta
vizsgálja a pszichopátia jellemzőit
 Robert Hare: A köztünk élő
pszichopaták sokkoló világa (1993)
 Észak Amerikában óvatos becslések szerint is
legalább kétmillió pszichopata él, kb. minden 200.
ember
 erkölcsi vírusokként a társadalom
közmegegyezését támadják meg, az anómiás
állapot haszonélvezői sőt gerjesztői
 az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs
„immunrendszere” velük szemben
 igen sokan „lebuknak”, de a társadalom
leggazdagabb, legbefolyásosabb rétegeiben is
bőven van belőlük, hiszen olyan módszerekkel
élnek, amelyek mások számára elfogadhatatlanok
 A pszichopátia legfontosabb
érzelmi/interperszonális tünetei:
 hamisság és felszínesség
 én-centrikusság és nagyzolás
 a megbánás és bűntudat hiánya
 megtévesztés és manipuláció
 sekélyes érzelmek

McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal

Mind, Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.
 A pszichopátia legfontosabb
társadalmi deviancia jellemzői:
 impulzivitás
 a magatartáskontroll hiánya
 az izgalom iránti szükséglet
 felelőtlenség
 korai magatartási problémák
 felnőttkori antiszociális magatartás

McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal

Mind,Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.
 Hogy lehetett volna megállítani
Hitlert?
 Hitler egyértelműen pszichopata volt, de világ hihetetlen
árat fizetett azért, hogy végül megállítsa,
 hiszen a demokrácia játékszabályai szerint választás
útján jutott hatalomra:
 Jellemzői: egyik arca magával ragadó, gyakran elbűvölő.
A másik egy érzelmek és empátia nélküli vadállaté.
Bizalmunkba férkőzik, levesz a lábunkról, aztán kímélet
nélkül lesújt. A lényeg önös, másokat maga alá tipró
céljainak könyörtelen megvalósítása. Nincs fogalma a
lelkiismeretről, amit az ép pszichéjű ember magában
hordoz, nem ismeri a bűntudatot.
 Dacára éleseszűségének, olyan ez, mintha színvak lenne
az emberi lét erkölcsi aspektusaival szemben.
Az átalakuló társadalmak helyzete
 A modern társadalom rendkívül sérülékeny,
hiszen évezredes működési elvek változtak meg
 így az egész társadalom számára a legnagyobb
veszély a társadalmi összetartozás, normák
meggyengülése,
 ami a pszichopaták önös érdekeit szolgálja
 ez különösen igaz a Közép-Kelet-európai
átalakuló társadalmakra, különösen
Magyarországra,
 ahol az anómiás állapottal együttjáró krónikus
stressz igen súlyos egészségi krízist tart fenn
még ma is
 Az anómia gyakorisága a magyar
társadalomban:
 A teljes népesség
 46 %-a nem anómiás
 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez,
 ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb
végzettségű rétegben 74 %
 a nyolc általánost végzettek között 64 %
 A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb
bizalmatlansággal,
 21-szer magasabb rivalizálással, irígységgel jár
együtt
 Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme
terveket szőni
80
70
60
50
százalék

40
30
20
10
0

végzettség
 Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem
tudja már, miben higyjen
100
90
80
70
60
százalék

50
40
30
20
10
0
Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban

100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
 Az anómia és a manipulálhatóság
kapcsolata
 Az értékrenddel nem rendelkező, jövőkép
nélkül szorongó, elbizonytalanodott ember
a leginkább manipulálható,
 ez az állapot az alacsonyabb végzettségű,
gyökértelenné vált rétegekben gyakoribb
 az ép személyiségű, nem anómiás ember
ellent tud állni a manipulációknak, mivel
erős személyes kapcsolatai, belső
értékrendje, életcéljai megvédik
 Mai magyar helyzet:
 A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása
12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben, 33
%- kal emelkedett
 A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00.
 Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel
több férfi halt meg a 40-69 éves
korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi
1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben)
(Demográfiai Évkönyv, 2005)
 Tízezerrel több férfi halt meg a 40-
69 éves korosztályból 2005-ben, mint
1960-ban!
32 131

20 736

1960 2005
Az emberi tőke nagyfokú romlása
 az aktív korú népesség – főleg a középkorú
férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós
összehasonlításban is!
 ez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami
az ország gazdasági fejlődésének alapvető
hiányossága
 hasonló rosszabbodás volt Lengyelországban, a
Cseh és Szlovák köztársaságban, de ma már
sokkal jobb a helyzet
 A mi egészségi mutatóink Ukrajnához és
Oroszországhoz hasonlítanak
 Miért javultak az életkilátások Japánban és
Szingapúrban?
Férfiak várható élettartama 1965-
ben és 1992-ben

Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social
Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson
Nők várható élettartama 1965-ben
és 1992-ben
 Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a
kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban?
 1970-ben a magyar mutatók jobbak
voltak, mint Ausztriában
 Várható élettartam Magyarországon:
 2006-ban férfiak 69.0 év nő: 77.4 év
 2005-ben férfiak 68.6, nők 76.9
 Várható élettartam Ausztriában:
 Férfi 76.7 - 7.7 évvel tovább élnek,
 Nők 82.3 - 5.4 évvel tovább élnek
 Mai magyar helyzet:
Magyar Statisztikai Évkönyv 2006.
 Magyarországon a halálozás 1000 lakosra 13.1, a
természetes szaporodás/fogyás
 – 3.1,
 ezen belül a daganatos halálokok rendkívül magas
aránya, 2006-ban az összhalálozás 24.6 %-a (321.66/
100.000), de a 35-64 éves korosztályban 34.8 %
(12.539/ 36.059)
 Európában csak Oroszországban (15.2,
 -4.8) és Bulgáriában (14.7, -5.1) rosszabb nálunk,
 Csehországban 10.2, 0.1 Romániában 12.0, - 1.8,
Lengyelországban 9.7, 0.1, Ausztriában 9.0 o.4
 Mai magyar helyzet:
Magyar Statisztikai Évkönyv 2006.
 Magyarországon a várható élettartam 2005-ben
a legalacsonyabb volt a vizsgált európai
országok közül
 2005-ben férfi: 68.6 év, nő: 76.9 év
 2006-ban férfi: 69.0 év nő: 77.4 év
 Csehországban férfi: 72.9 év, nő: 79.3 év
 Lengyelország férfi: 70.8 év nő: 79.3 év
 Ausztria férfi: 76.7 év nő: 82.3 év
 Svájc férfi: 78.7 év nő: 84.0 év
 Probléma
 A 45-65 éves magyar férfiak
halálozási aránya - abszolút értékben
is- ma magasabb, mint az 1930-as
években volt. A jelenlegi
népegészségügyi modellek nem
képesek megmagyarázni ezt a
jelenséget
 Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül)
(Demográfiai Évkönyv, 2004)

40 60-64 55-59 50-54

35
30

25
20
15
10
5
0
1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004
 Idő előtti halálozás:
 Miért halnak meg 69 éves kor alatt a
férfiak közül ma sokkal többen, mint
1965-ben?
 Miért védettebbek európai
összehasonlításban is azok a férfiak,
akik már elérték a 70. évüket:
 az egészségügyi ellátás minden
nehézség ellenére igen jól teljesített
eddig!
 Módszertan
A minták a magyar népességet életkor, nem,
régiók és településnagyság szerint képviselték
16 illetve 18 év felett

Hungarostudy 1988: 20.902 személy

Hungarostudy 1995: 12.463 személy
Hungarostudy 2002: 12.640 személy
Keresztmetszeti, hosszmetszeti
összefüggések
Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei
Életminőség és egészségi
indikátorok:
. WHO életminőség kérdőív
. egészségi állapot jellemzői
Mentális egészség mutatói:
·     Beck Depresszió Skála,
·     Szorongás skála
Vitális kimerültség
Életmód és stressz:
·   dohányzás
·    alkohol
·    drog
·  munka, kapcsolati stressz     
· életesemények, szükségletek 
Pszichoszociális faktorok:
·      megbirkózás
·      társas támogatás
·      ellenségesség
·      társadalmi tőke
·      reménytelenség
.      impulzivitás
·      elégedettség
·      életcélok
· vallásosság
Társadalmi-gazdasági
jellemzők
·      demográfiai jellemzők
· viszonylagos lemaradás
mutatói
 A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat
eredményei a korai halálozással kapcsolatban:

 2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük

2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni,
322 ember halt meg az újból felkeresettek
közül.
 A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69
éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529
nőt
 A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi
(8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig
 Statisztikai módszer
 Logisztikus regresszió elemzés alapján
odds ratiokat (OR), kockázati arányokat
számoltunk,
 majd az összefüggéseket kontrolláltuk
életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol
abuzus és BMI szerint
 Az egészségi állapot önbecslése:
 Igen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán)
egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül
 a férfiak 42 %- t
 a nők 36 % -t.
 A munkaképesség csökkenés aránya
 88 % volt a meghalt férfiak,
 74 % volt a meghalt nők között
 Mi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a
40-69 éves korosztályban?
 A kezelt betegségek aránya igen alacsony volt,
főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!
 Az egészségi állapot önbecslése és a munkaképesség csökkenés
összefüggése a 69 év alatti halálozással életkor, iskolázottság,
dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69
évesek 2002-ben)

6
5,14
férfi
5 4,45 nő
4,24

4
3,08
3

0
munkaképesség alacsony egészség onkológiai betegség
csökkenés önbecslés 2002-ben
 A korai halálozás összefüggései a
társadalmi-gazdasági helyzettel:
 Az érettséginél alacsonyabb iskolázottság
a férfiak esetében 1.8-szor magasabb
halálozási kockázattal járt együtt
 a magasabb iskolázottság a nőknél nem
volt szignifikáns védőfaktor ebben a
korcsoportban
 Kérdés: melyek a társadalmi-gazdasági
lemaradás
 „toxikus” összetevői a férfiak esetében?
Az egészséggel kapcsolatos életminőség jó vagy
kiváló értékeinek aránya az European Social
Survey 2002 szerint:
 Svájc 85,0 %
 Írország 84,1 %
 Belgium 78,2 %
 Dánia 77,8 %
 Ausztria 77,1 %
 ..
 Spanyolország 64,4 %
 Franciaország 62,1 %
 Olaszország 64,2 %
 Németország 59,2 %
 Szlovénia 56,4 %
 Lengyelország 55,2 %
 Cseh Köztársaság 54,3 %
 Portugália 51,2 %
 Magyarország 45,4 %
Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év)
összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat szerint

3,5 3,33

3 férfi
nő
2,5
2,06 2,26
2,04
2 1,86
1,69
1,5

0,5

0
Bizo alac A lka A lac A lac A lac
nyta s o ny lm az s o ny sony sony
la n m un m un á si s s zem c sal á m un
ka ka k z in t él y d i kahe
o nt r i jöv jöve lyi tá
oll ede l de le m og
em m a tá s
 Eurpai Uniós keretszerződés a
munkahelyi stressz megelőzésére
 1999. finn elnökség idején az első
munkaértekezlet
 2001. Brüsszel
 A stresszel és depresszóval kapccsolatos
problémák Európában
 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress
 konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro
veszteséget jelentett évente a 15 EU
tagállamban
 A munkával kapcsolatos krónikus
stressz megelőzésének fontossága
 Az Európai Unió keretszerződésben írta elő a
tartós munkahelyi stressz megelőzésének
követelményét a munkahelyek számára
 nem a kihívások, hanem a bizonytalanság,
önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly
tartós felborulása
 a GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban
 a munkahely elvesztésének veszélye a férfiak
esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással
és halálozással járt akkor is, ha az adatokat
kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint
Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a
Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat alapján

3
2,74

2,5 2,4 férfi

2,2
2,04 2,15
nő
2

1,5

0,5

kapcsolataival

problémák
munkatársakt
házastárssal

házastárstól

Elégedetlen
személkyes
támogatás

Családi
támogatás
Alacsony

Alacsony
Nem él
 Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai
halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat
szerint 2006-ban

2,84
3 2,8

2,41
2,5 2,28 férfi
nő
1,92
2 1,86

1,5

0,5

0
N em N inc Riv a Re m B ol d
érde se ne l izál é nyte ogt a
m es t e k cé lo ás le n lan
r v ezn k
i
Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás,
alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-
ben)

6,81
7

6 5,45

5 férfi
nő
3,8
4
3,14
3,15
3

0
bizo é let ne m a lac csalá
nyt a é rt e é l há s ony d i pr
l an mun l metl zas t há za oblé
ka en árssa s t árs má k
l i t ám
ogat
ás
 A korai halálozással szignifikánsan
összefüggő pszichoszociális
stresszorok a férfiak között:
 Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor
magasabb halálozással jár együtt,
 a társadalmi bizonytalanság, az élet
értelmetlenségének érzete, az anómia, a
rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak
együtt
 szignifikáns védőfaktor:
 házastárssal él, számíthat házastársára 5-
szörös védőfaktor
 A korai halálozással szignifikánsan
összefüggő pszichoszociális
stresszorok a nők között:
 elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-
szer magasabb halálozás
 családi problémák – 3-szor magasabb halálozási
kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb
veszélyeztető faktor a nők számára
 Egyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más
kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak
alapvető változások az elmúlt évtizedekben
 Magatartás és korai (40-69 év)
halálozás összefüggései:
 A 40-69 éves korosztályban a férfiak
között
 a dohányzás 2-szer magasabb
halálozással,
 a rendszeres sport háromszor alacsonyabb
korai halálozással jár együtt
 ezek is összefüggnek a pszichológiai
állapottal
 Mely tényezők közvetíthetnek a
pszichoszociális stresszorok és az
egészségromlás között?
 Lelki egészség és a korai halálozás kockázata (OR) az életkor,
iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll
után (40-69 évesek 2002-ben)

3,2 3,15

3,1
3,01
3
férfi nő
2,9 2,84 2,87
2,87

2,8 2,74
2,73
2,7 2,65

2,6

2,5

2,4
súly a lac ross ne m ne ga bold rem
os d s ony z é le v idá t ív é ogta ény t
e pre ö n b t mn m r z e la n e le n
ss zió i zalo i ő sé lm ek
m g
 A negatív lelkiállapot kockázati
szerepe
 A férfiak esetében a súlyos depressziós
tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással
járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos,
24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma,
 Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt
 az anómiás állapot különösen a férfiakat
veszélyezteti
 a reménytelenség mindkét nem esetében 3-
szoros kockázati tényező
 érdekes módon a nők esetében a boldogtalanság
és a negatív érzelmi beállítódás, mint
személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal
 A pozitív tényezők védő szerepe
 Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség,
olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a
nehéz élethelyzeteket,
 valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős
védőfaktor
 a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros
védőfaktor
 A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a
férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi
kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek
 az élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a
hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság,
dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is
igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében
 A depressziós tünetegyüttes
változása 2002 és 2005 között:
 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló
depresszió aránya
 mind a teljes népességet képviselő mintában,
mint azok között, akik beleegyeztek az
utánkövetésbe,
 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra,
4 %-kal emelkedett.
 A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők
esetében
 Közel minden ötödik felnőtt a krónikus
stressz, a lelki leszakadás állapotában
van!
 Depresszió súlyossági csoportok 2002 és
2005 között - utánkövetés

18,0 15,9 15,4

16,0
14,0
12,0 11,0
% of cases

10,0 2002
8,0 6,6 6,7
5,9 2005
6,0
4,0
2,0
0,0
Enyhe (10-18) Közepes (19-25) Súlyos (26-)
BDI súlyossági csoportok
Nők szerepe a középkorú férfiak
életkilátásaival kapcsolatban:
Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

-0,521
Végzettség -0,348

-0,329
Jövedelem -0,173 Nő
Férfi
-0,306
SSS -0,165

-0,6 -0,5 -0,4 -0,3 -0,2 -0,1 0

 A nemek közötti kölcsönhatás
jelentősége:
 A nők anyagi helyzettel való
elégedetlensége fontosabb veszélyeztető
faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját
elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak
saját anyagi helyzetüket veszik alapul)
 A nők iskolázottsága fontos védőfaktor a
férfiak részére
 Ne a nők akarjanak jobb férfiak lenni, mint
a férfiak, hanem a férfiak tanulhatnának a
nők többszörös értékrendjéből
 A kiábrándulás démona és a
lelkesedés angyala (Nyíri Tamás)
 A jó házastárs, gyermek véd a
kiábrándulás „depresszió” démona ellen
 meghívja a „lelkesedés angyalát”
 a papság legfőbb hivatása a „lelkesedés
angyalának” szolgálata, még akkor is, ha ő
maga a kiábrándulás kísértésébe esik
 János Pál pápa példája- a lelkesedés
apostola volt a világban, a világ szomjazza
 Miért különösen súlyos a helyzet
Magyarországon?
 1956- a nemzeti azonosságtudat, az összefogás,
társadalmi kohézió diadala volt
 A hatalom számára a legnagyobb veszély a nemzeti
érzés- ehelyett a fogyasztói ideológia, az anómiás állapot
tudatos kialakítása- legvidámabb barakk, kicsi vagy
kocsi szemlélet (Andorka Rudolf vizsgálatai- az anómia
emelkedése párhuzamos az egészségi mutatók
romlásával)
 a nemzeti azonosságtudat diktatórikus elfojtása- kokárda
tiltás, 1956 csak ellenforradalom, ha említik, de a
legszigorúbb tiltás
 a szomszédos országokban a nemzeti azonosságtudat
elfojtása kevésbé jellemző
Anthony Giddens (Ed): „Ami Nagy Britanniát összetartja: a
liberális nacionalizmus” David Goodhart
 Az „új baloldal” legismertebb képviselője egyik legújabb
kötetében azt állítja,
 A liberalizmus jegyében a nyugati civilizációban az egyes
kisebbségek azonosságtudata megerősödött, ugyanakkor
háttérbe szorult a nemzet azonosságtudatának
fontossága. Ez az ideológia komoly veszélyt jelent az
egész társadalom számára.
 Nagy Britannia tönkre fog menni, ha nem képes a
„liberális nacionalizmus” értékrendjének helyreállítására,
amely befogadja azokat, de csak azokat, akik a közös
normákat, értékrendet betartják, akik számára a nemzeti
örökség, kultúra fontos, rendkívüli értéket jelent, akire
jellemző az erős nemzeti azonosságtudat
 A magyar liberális- nacionalizmus
hagyománya:
 a magyar nemzeti liberális politikusok:
Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák
Ferenc, Eötvös József a liberális-
nacionalizmus nemzetfogalmát képviselték
(Tavesz László, Századvég, 2007, 2,31-72)
ma ennek a szemléletnek az újrateremtése
a legfontosabb nemzeti létkérdés,
ma Magyarországon ennek hiánya a lelki,
egészségi, de gazdasági krízisnek is a
legfontosabb háttértényezője
Mind a nacionalizmus, mind a liberális
jelző elvesztette alapvető jelentését
 A kirekesztő nacionalizmus elrettentő példáit
látjuk a szomszédos országokban- ez csak
tragédiákhoz vezethet
 A liberális nacionalizmus az azonosságtudat
sokszínűségének értékelésén alapul, azon a
felismerésen, hogy minél színesebb egy
társadalom, annál gazdagabb, de csak akkor, ha
mindannyian legféltettebb kincsüknek tekintik a
nemzet közös örökségét, történelmét,
hagyományait, jelképeit
 ne hagyjuk se a valódi liberális, se a helyesen
értelmezett nacionalizmus jelentésének
eltorzítását
A magyar társadalom rendkívüli gazdagsága, sokszínűsége
lehet a megújuló nemzeti azonosságtudat alapja:

 Észak-dél, kelet és nyugat találkozik a

génjeinkben, kultúránkban - a hét törzs
szövetségének öröksége, szent István intelmei
 szinte minden család gazdag kulturális, etnikai
sokféleséggel rendelkezik, miközben a magyar
azonosságtudat mindezt magába foglalja
 Büszkének kell lennünk a magyar
azonosságtudat egyedülálló gazdagságra,
családjaink német, szlovák, zsidó, délszláv,
román, jász, kun és még sokféle gyökereire, de
a közös nemzeti kultúra szeretete foghatja csak
össze mindezt
 Mi a liberális nacionalizmus lényege ?

 Egy nemzet alapvető összetartó ereje,

fejlődésének alapja az azonosságtudat, a közös
értékek, normák, kultúra elfogadása, a nemzet
történelmének, hagyományainak, jelképeinek
ápolása, az ehhez való ragaszkodás.
 A nemzeti azonosságtudat a legerősebb
gazdasági, társadalmi, testi és lelki egészséget
védő tényező,
 mint a rendkívül gyorsan fejlődő, átalakuló távol-
keleti országok példája mutatja
 Vissza kell tehát nyernünk azt az egészséges,
liberális nacionalizmust, ami a nemzetet
összetartja és az ország fejlődését biztosíthatja.
 „A civilisatio, mellynek nemzeties jellege
nincs, hasonlít a levágott
gyümölcsvirághoz, melly pohárban még
egy-két napig elteng, de gyümölcse soha
nem leszen. (..) Hol a honszerelemnek a
szívredők oltárán lángoló tüzét semmi nem
élteti, ott népcsorda lehet, de nemzet
nincs”
 Kossuth Lajos, Pesti Hírlap, 1842, 148.
szám
 Irodalom:
Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic
stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health
paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors,
inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social
Sciences and Medicine 51, 1350-1361.
Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005) Life meaning: an
important correlate of health int he Hungarian population,
International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85.
Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic
staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality,
J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.
Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial
determinants of premature cardiovascular mortality differences within
Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60,782-788.
Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (in press) Work stress and mental
health in a changing society, European J. Public Health
Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic
stress and social changes, socioeconomic determination of chronic
stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: 325-338.
Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest
Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az
ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest
Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó,
Budapest