A halál és

haldoklás
kérdései a
társadalomban
Dr. Zana Ágnes
Egyetemi adjunktus
SE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Rezidens Törzsképzés
 Bevezetés
Kulturális különbségek itthon és a
világban, halálszemléletek, világvallások
halálképe

 Miért félünk a haláltól?

 Mitől félünk valójában?

 Miért foglalkozunk a halál témájával?

2
 Mi a halál?
 Biológiai, orvosi megközelítésben az
életfunkciók visszafordíthatatlan leállása

 Világi megközelítésben az egyén/iség

megszűnése

 Spirituális, vallásos megközelítésben kapu egy

új életre, egyfajta átalakulás.
3
 Mi a halálfélelem?
 Tanatophobia: szeparációs félelem,
egzisztenciális szorongás, félelem a nemléttől
és az ismeretlentől.
 Sokjelentésű fogalom, a haldoklással,
meghalással kapcsolatos izolációtól,
fájdalomtól, kiszolgáltatottságtól való félelmet
vagy a beteljesületlen célokkal kapcsolatos
félelmeket is magába foglalhatja.

4
 Milyen elképzeléseket alkotunk a
halálról?
 Halálkép: az adott kultúra fejlettségi szintjét tükröző
meggondolások, vélekedések, a halál, mint alapvető
természeti törvény földolgozásában, megértésében és
elfogadásában vannak tagjaik segítségére.
 jellemzi a közösséget önmagát, identifikál
 A túlvilágkép az élő társadalom mintájára épül
 Szimbólumokból épül föl

 Halálkép megalkotói:
 papok, spirituális vezetők
 szakrális források
 paraszti hitvilág 5
 Milyen a „jó” halál?
 A középkorban:
 Amire fel lehet készülni, elbúcsúzni, meggyónni..

 Napjainkban:
 Hirtelen, gyors halál, szenvedés nélkül

6
 Philip Aries elmélete:
 A megszelídített halál:
 A kora középkortól a középkor végéig tartó időszak
 A „mindnyájan meghalunk” gondolat jegyében
 Nyilvános, a haldoklót a család, a barátok és a
szomszédok veszik körül, a kivégzések is a közösség
színe előtt zajlanak
 A haldoklás a bűnbocsánat, elmélkedés és a földi
dolgok elrendezésének ideje
 Az élők nem féltek a halottaktól – a holtak elhantolása
közös, nagy sírgödrökben történt

7
 Önmagunk halála:
 A középkortól a 18. századig tartó időszak
 A halál személyes jelleget öltött, művészi
ábrázolásmódjára a perszonifikáció jellemző
 A „dance macabre” korszaka: a halál az emberi élet
csúcspontja, ez ad értelmet visszamenőleg az életnek a
halál az emberi élet csúcspontja, ez ad értelmet
visszamenőleg az életnek
 Az immár egyszemélyes vagy családi sírokat (kriptákat)
a települések centrumában álló templomok kertjében
helyezték el

8
 A másik halála:
 Újkor, egyre erősebb félelem a haláltól
 a közösségek „egészségügyi megfontolások” alapján
igyekeznek a városon kívül kialakítani a temetőket,
mintegy szeparálva a holtakat az élőktől
 A halál egyre nagyobb félelmet kelt, a félelem
elsősorban a családtagok elvesztésére irányul
 A halál erotikus megközelítésmódja – a szerelem és a
halál képének összefonódása
 Halottkultusz, a pompás temetések, díszes, ápolt sírok
divatja

9
 A tiltott halál:
 Jelenkor, a hétköznapi, természetes halál tabuvá
válásának időszaka, média sugallta halálkép
 A haldoklás egyre inkább a kórházakban megy végbe
 A halál témáját cinkos hallgatás övezi
 Gyilkosság, baleset esetében, a téma publicitást kap

10
 A spiritualitáshoz és a transzcendenciához
való viszonyulás
 Spirituális halálkép
 Transzcendens halálkép:
 Deista, buddhista, etc. megközelítés
 Leming: a vallás kiváltja az emberben a halál
miatti szorongás érzését, majd az általa kiváltott
szorongást enyhíti
 Malinowski: a halál a vallásos hit fő forrása. A hit
enyhíti a szorongást

11
12
 BHAGAVAD-GITA
„A lélek nem ismer sem születést, sem halált; ha már
létezett, többé meg nem szűnhet; nemszületett,
örökkévaló, mindig-létező, halhatatlan és ősi, s ha a
testet meg is ölik, ő meg nem ölhető.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit, és újakat ölt
magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és
hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el
helyükbe. (…)
Úgy mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan és
változatlan. Ezt tudván, nem szabadna bánkódnod a
test miatt.
A megszületett számára biztos a halál, a holt számára
pedig a születés. Ezért nem szabadna keseregned
kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben.”
13
 Zsidó-keresztény kultúrkör
 A megtapasztalhatón túli emberi közösség léte, amely
halhatatlan
 Halál utáni megítéltetés gondolata:
 A halál mint a "bűn büntetése"
 Ennek tudata befolyásolja mindennapi tetteinket
 Biblia: természeti (testi), lelki és örök halál.
Protestantizmus: eleve elrendelés elve
 A túlvilág kettes ill. hármas felosztása: menny,
(tisztítótűz,) pokol

14
 "1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek
Istenben, és higyjetek én bennem.

 2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van;

ha pedig nem volna, megmondtam volna
néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

 3. És ha majd elmegyek és helyet készítek

néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek
titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott
legyetek." (János 14, 1-3).
15
 Materializmus, ateizmus
 Új vallás?
 Ateizmus: Isten létének tagadása
 Materializmus:
 Minden dolog anyagi természetű
 A halál pusztán biológiai folyamat
 A halál után a lét minden formája megszűnik

16
 Halálkép változása - 20. század
 Befolyásoló tényezők:
 Történelmi hatások
 háborúk
 Társadalmi átalakulások
 Migráció, a természetes közösségek felbomlása, a
kommercializálódó társadalom, a családmodell
átalakulása, a média térnyerése
 Rítusok és hagyományok változása
 hagyományok elvesztése, szekularizáció
 Orvostudomány fejlődése és technicizálódása
 Szomatikus orvoslás, biomedicina
17
 Hagyományos rítusok a terminális
állapotú beteg, és a halott ellátásában
Kultúrkörtől függő szokások:
 Haldokló ágyának mestergerenda alá helyezése,

haldokló földre fektetése, ablak kinyitása, óra

megállítása, áll felkötése, szemek pénzzel való
lezárása…
 Virrasztás

 Siratás

 koporsó, ravatal elkészítése, beszerzése

 Halott szállítása

18
Egészségügy

 Utilitarista egészségügy
 A gyógyíthatatlan beteg az orvostudomány kudarca
 Az egészségügyi ellátórendszer nem alkalmas a palliatív
ellátásra
 A személyzet nincs informálva a palliatív ellátás speciális
igényeiről

 Haldokló szeparálása – külön szoba, paraván, függöny

 A halott státuszának megállapításához gumikesztyű használata,
utána fertőtlenítő kézmosás
 Az exitus megállapítása után a test két órán keresztül nem
szállítható
 A halott elszállítása után fertőtlenítés
 Társadalom
 Média sugallta halálkép
 Értékváltozások
 Individualizáció
 Intimitás, bezárkózás
 Minták és rítusok hiánya
 Eutanázia - vita
 Család
 Személyes kommunikáció hiánya
 Közös időtöltés hiánya
 Tapasztalat hiánya
 Elfojtások és hárítások
 Feldolgozatlan veszteségek
 Összegzés

 Személytelenség („futószalag”)
 Magányosság (páciens magára hagyatottsága)
 Támogató rítusok eltűnése, helyettük kórházi rítusok
 Önrendelkezési jog (személyiségi jogok?)
 Orvosok nélkül miért nem megy? Fölösleges
beavatkozások
 Társadalmi szemlélet változása
 Orvosok szemléleti változása
 Mit hoz a XXI. század?
Új közösségek
Régi és új rítusok
Önkéntesség
Közösségi/polgári kezdeményezések
Új egészségügyi/szociális modell
Személyre szabott ellátás
 Köszönöm a figyelmet!

Zana.agnes@med.semmelweis-univ.hu
magtud.hu
hospice.hu