Kommunikáció a

palliatív ellátás
során

Dr. Zana Ágnes PhD

SE-Magatartástudományi Intézet, Rezidens törzsképzési
tanfolyam, Semmelweis Egyetem
 „Kovács korházba kerül. Egy hatalmas
kórteremben helyezik el. Elszörnyedve
tapasztalja, hogy az éjszaka folyamán több
beteget tolnak ki lepedővel letakarva. Reggel a
vizitnél reklamál a főorvosnál: Főorvos úr,
igazán fenntarthatnának egy külön kórtermet a
haldoklóknak! Mire a válasz: Röhögni fog - ez
az.”
 Bevezetés
Nehézségek a súlyos, rossz prognózisú betegek
ellátásában:
 Tájékoztatás
 Időgazdálkodás
 Saját, nem tisztázott félelmek
 Hárítás
 Bevonódás
 Személyes felelősség kérdése
 Kommunikációs helyzetek
 Betegtájékoztatás
 Hozzátartozók tájékoztatása
 Kuratív terápiás helyzet
 Palliatív terápia
 Terminális fázis
 Eset I.
 A 69 éves férfibeteget prosztatarákkal kezelték két éven át, majd
csontáttét jelentkezett. A hosszadalmas kezelések ellenére állapota
fokozatosan romlott, majd az áttét a csigolyákat érintve deréktól
lefelé bénulást eredményezett. A beteg az állapotromlás dacára
bizakodó volt, és bízott a felépülésében. Feleségével együtt
számtalan orvosnál jártak, kiegészítő (nem helyettesítő) kezeléseket
és szereket is kipróbált. A bénulás kezdetén sem adta fel, az egyik
neurológus említett egy studyt, amelybe lehetségesnek tűnt
bekerülni, ebben nagyon reménykedett, de rossz általános állapota
miatt már nem vehetett részt benne. Felesége otthon odaadóan
ápolta, folyamatosan tárgyalt a neurológus, onkológus, urológus
kezelőorvosokkal. Senki sem mondott semmilyen konkrétumot a
beteg állapotáról, a prognózisról.

5
 Eset II.
 A 63 éves, egyedül élő nőbeteget hosszú idő óta kezelik
méhdaganattal, a több műtét következtében a végbelet
kivezették. Amikor az újabb műtétet ment kezelőorvosával
megbeszélni, az a kérdésére, hogy mikor lesz a műtét, az orvos
a következőt válaszolta: „Arra magának már nem lesz
szüksége. Nincs miért megműteni.” A beteg hazament és azóta
várja, mikor fog meghalni. Folyton figyeli saját magát, és
elmondása szerint minden tünetnél arra gondol, na ez már az?
Most kezdődik? Azt kérdezi: „honnan tudom, hogy mikor
fogok meghalni?” A beteg frusztrált, keserű, szorong. Felnőtt,
különélő fia rendszeresen szállítja, látogatja, de a beteg még
ellátja saját magát. Jelenleg palliatív kemoterápiát kap.

6
 Nemi különbségek
 Nők:
 transzcendenciára való fokozott hajlam
 Szorongásra való fokozott hajlam
 Férfiak:
 Racionális megközelítésmód
 Érzelmi elfojtás

7
 Szakterületek
 Sürgősségi ellátás
 Onkológiai ellátás
 Gyermekgyógyászat
 ...

8
 Mit mondunk?
 A beteg megfigyelése, kikérdezése
 Feltáró beszélgetés
 Őszinteség vs. igazmondás
 Családtagok bevonása indokolt esetben
 Szakember bevonása – pszichológus,
mentálhigiénés szakember, lelkész..

9
10
 Hogyan mondjuk?
 Empátia
 Figyelmes meghallgatás
 Aktív „ottlét”
 Érintés szerepe

11
 Beteg pszichés állapota
Kübler-Ross-i fázisok
 Mi fáj? Elutasítás – sokk
 Hárítás Harag
 Harag Alkudozás
 Depresszió Depresszió
 Segélykérés Elfogadás
 Apátia
 Optimizmus

12
 Kérdések, amelyektől félünk:
 Meddig tart ez még?
 Meg fogok halni?
 Meg tudnak gyógyítani?
 Tud nekem segíteni?
 Megérem még a Karácsonyt?

13
 Válaszok
 Mindig személyiség- és helyzetfüggők
 Monológ helyett beszélgetés
 Visszakérdezés lehetősége
 Hallgatás szerepe – aktív „ottlét”, nonverbális
kommunikáció

14
 Intervenciós lehetőségek:

 Halállal, túlvilágképpel kapcsolatos saját identitás kialakítása

 Szorongások megfogalmazása
 Veszteségkezelés a gyakorlatban:
 Gyász pszichés fázisai
 Veszteséglista
 Esetmegbeszélések
 Megküzdési stratégiák

Hegedűs K., Zana, Á., Szabó, G. (2007): Az élet végével kapcsolatos ismeretek oktatásának hatása a medikusok és az
egészségügyi dolgozók halállal kapcsolatos attitűdjére. LAM 17 (2): 165-70.

Zana Á, Hegedűs K (2009): Intervenciós stratégiák kialakítása a halál és haldoklás témájában. Mentálhigiéné és
pszichoszomatika. 10 (4): 337-347.
 Köszönöm a figyelmet!

zana.agnes@med.semmelweis-univ.hu
magtud.hu