2020. 06. 19.

A rekreáció és az életmód
szerepe az egészség
megőrzésében
Helyettesítő előadó:
Illés Szilvia
Klinikai szakpszichológus
Semmelweis Egyetem
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
 REKREÁCIÓ, ÉLETMÓD,
EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS
• Triviális, kissé elkopott szavak
• Asszociációk?
• Magunk és a betegeink életében milyen
jelentőséget tulajdonítunk neki?
• Könnyed téma – de súlyos kérdések az életminőség
szempontjából
 SZABADIDŐ

• Ki érzi úgy, hogy elég szabadideje van?

• Mennyivel lennének elégedettek?
• 8 óra szórakozás?

• Nőtt vagy csökkent az elmúlt évszázadban a

szabadidő mértéke?
 PROBLÉMAFELVETÉS
• A „ráérő idő” felhasználásának szabadságfoka megnőtt

• Hagyományok anyagi
• gyengülése jóllét
növekedése

egyéni szükségletekre épülő szabadidős

elfoglaltságok

sokszínű, kreatív szabadidő-kultúra

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 4
 PROBLÉMAFELVETÉS
• kulturális kódok hiánya (pl. közös kukoricamorzsolás)

• Kiábrándulás – számos pszichés zavar okozója lehet

a rosszul megélt szabadidő
• Mentőöv: Szórakoztató és médiaipar termékei

• Csoportos, uniformizált minták követése – ha sokan követik,

„biztos jó minta” – csökken a személyes felelősség
• Eddig a tradíció jelölte ki a szabadidő eltöltés módját, most
többnyire a szórakoztatóipar
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 5
 MENNYIRE KIELÉGÍTŐEK EZEK A
TEVÉKENYSÉGEK?
• A szabadidő 100 év alatt a duplájára nőtt
(objektív szabadidő növekedés és a szubjektív érzet nem
függ össze) – sokkal inkább magunk konstruáljuk az életünket
nagyobb felelősség
• Szoros kapcsolat van a jól megélt szabadidő és az általános jóllét (well being) között

• sokkal inkább rajtam múlik a saját jóllétem

• A jólléti államok polgárainak rossz mentális állapota

• Jól bánunk a szabadidőnkkel? Ezekre az elfoglaltságokra van-e szükségünk?

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 6

 MÉDIAFOGYASZTÁS
• Tévézés, netezés mint gyógyír
• „Megvonásos” tünetek – kutatás: 4 kísérleti hét
• Tehát bár tüneti megoldás, mégis fontos funkciót tölt be
• Kis mennyiségben gyógyír, nagy mennyiségben méreg –
Mo.2,5 óra képernyő előtt – a szabadidő 57%-a
• Megoldáskeresés

rekreációkutatás
(GLÓZER, GULD, MAKSA, NÉMETH) Z NEMZEDÉK médiahasználat és
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék kommunikációs szokások in Korunk 25. évf. 4. sz.
 REKREÁCIÓ
• Latin eredet: üdülés, felfrissülés, kikapcsolódás,
megújulás
• „leisure”
• A szabadidős tevékenység hatására bekövetkező
közérzetjavulás – negatív érzelmi állapot oldódjon
• Rekreatív hatás = rekreáció
Kikapcsolódhatunk munkavégzés, mosogatás stb. közben is
• Nem tevékenység, ha nem személyiségfüggő:
Autotelikus személyiség - könnyen bevonódnak a
tevékenységekbe –pozitív többlet helyzetfüggetlenül
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 8
 REKREATÍV HATÁS

• A nem szabadidős tevékenység közben

tapasztalható közérzetjavító hatás.
 IDŐSZERKEZET

Társadalmi
idő

Biológiai
Szabadidő
idő

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 10

 AKTUÁLIS:COVID-19-
IDŐSZERKEZETI VÁLTOZÁS
• Tömeges távmunkába vonulás – fizikai mozgástér beszűkülés
• Fizikai és szociális izoláció – a digitális jelenlét mértéke megnőtt
• A hétköznapi rutinból kilépve – megváltozott az időbeosztás, időélmény

• Számos vizsgálat indult a járvány az életminőségre, pszichés állapotra

gyakorolt hatásait vizsgálva
• S.K Brooks és munkatársai eredményei alapján jelentősen csökkentheti az
életminőséget és jelentős, akár hosszútávú pszichológiai hatásokkal járhat
• Pl: fokozott szorongás, megemelkedett depressziós tünetek, jelentősebb
élvezeti szer fogyasztás, növekvő függőségi értékek, magasabb frusztrációs
szint stb.

LANCET, VOLUME 395, ISSUE 10227, P912-920, MARCH 14, 2020

 EMELKEDETT FRUSZTRÁCIÓ,
LECSÖKKENT ERŐFORRÁSOK
• A komfortból való kilépés sokak frusztrációját fokozza – kapcsolati
feszültségekben is kiütközhetnek, melyeket intenzitását a bezártság fokozza
• Sok megszokott töltődési forma átmenetileg elérhetetlen: koncertek, mozi,
fesztiválok, színház
• Helyüket a fokozott médiafogyasztás, digitális térben való jelenlét veszi át –
nem okozza ugyanazt a felüdülést, fáradtságot, „kiégést”, függőséget
okozhat
• Fontos tudatosítani, hogy mind egyéni belső tartalékainkat, mind szociális
kapcsolatainkat megterhelte az elmúlt időszak

• Az átgondolt, rugalmas szabadidőtervezés és a rekreáció kialakítása

kulcsfontosságú
• Lehetőség az „újratervezésre”, a régi rossz gyakorlatok átformálására
 MINŐSÉGI SZABADIDŐ
• Keressünk támpontokat, amitől valami minőségivé válik:
• Egészséges?
• Értéket képvisel? Az egyénnek, vagy a társadalomnak?
•…
 ÉRTÉKES TEVÉKENYSÉG (NASH, 1953)
Karitatív?

Kreatív

Aktív

Érzelmi

Unaloműző

Önpusztító

Társadalomellenes

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 14

 AZ ÉLVEZETES TEVÉKENYSÉG
• Azok a tevékenységek eredményeznek nagyobb
valószínűséggel rekreációt, melyek önmagukban
(eredményüktől függetlenül) is örömet nyújtanak

• Autotelikus tevékenységek
• Egyén életkor, és szituációfüggő
• Önismeret, önreflexiós készség szükséges –feltesszük e a
kérdést? –” Mire lenne most szükségem? Mi töltene most fel?”
–visszacsatolás: jól döntöttem e?
• A legtöbb rekreációs tevékenység exotelikus (külső hatásra
kezdődik – pl. barát hívott, fogyni szeretnénk stb.) -
átalakulhat a bevonódás hatására (ehhez fókuszált figyelem
kell)
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 15
 PRODUKTÍV TEVÉKENYSÉG

• A produktivitás az önérzet forrása – munka és

szabadidő terén is
• A szabadidő annál több előnyt hordoz, minél inkább
kapcsolatban áll a készségek, képességek
használatával.
• Megfogható eredmény-önmagában jutalmazó,
ezen felül a folyamat élvezetessége is szempont

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 16

 A PRODUKTÍV TEVÉKENYSÉG

• A jó élet nem más mint az erősségeink mindennapos

gyakorlása.
• Az erősségek gyakorlása kiteljesedéshez, míg az
öncélú szórakozás hosszú távon kiüresedéshez vezet.
• (Seligman, 2008)

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 17

 A KONTROLLÁLT TEVÉKENYSÉG

• Az egészség önmegítélése is függ a rekreáció feletti

kontrolltól
• A kontroll elmei:
• Az önmeghatározottság – „én döntöm el mit”
• az önkompetencia a rekreációs tevékenységek
fontos eleme – „képes vagyok rá”

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 18

 REKREÁCIÓS ÉLMÉNY

• A legtöbb rekreációs élmény nem automatikusan

következik be, hanem mentális és/vagy fizikai
erőfeszítést igényel.
• A passzív pihenés javíthatja a közérzetet, általában
biológiai szükséglet kielégítése – nem rekreáció –
rekreatív hatás

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 19

 A FLOW - ÁRAMLATÉLMÉNY
• Csíkszentmihályi Mihály – FLOW ~ élvezetesség egy
kitüntetett formája
• A tevékenységbe való bevonódás élménye
• Fókuszált figyelem
• Az éntudat felfüggesztődik
• Az időérzet átalakul
• Világos cél
• Azonnali visszacsatolás
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 20
 A SZABADIDŐ ÉLMÉNYE
Flow

Rekreáció

Szabadidős
tevékenység

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 21

 A FLOW

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 22

Motiváció a témával való
foglalkozásra:
 MAGYAR ORVOSOK EGÉSZSÉGI
ÁLLAPOTA
Nyugdíj előtti halálozás Panaszok • Férfiak: testi panaszok
• Nők: lelki panaszok
• 40 év felett rosszabb mutatók az
átlagpopulációnál
Stresszorok:
• Férfiak 34,2% hal meg korábban • Nagy felelősség
• Nők 51.5% hal meg korábban • Nagy emocionális
terhelés
Okok: • Műhibaperek
• Szív-érrendszeri betegségek • Eü. vezetés gyakran
változó prioritásai
• Önkárosító magatartás
• Betegek növekvő
• Depresszió elvárásai
• Adminisztrációs kényszer
• Korónikus stessz okozta
megbetegedések • Nem támogató a közeg
• Időhiány
• Késői segítségkérés Forrás: Rurik és Kalabay, 2009, Perczel-Forintos Dóra PhD. 2014.03.31-i Hiedelmeink nyomában című előadásában
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 24
 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK
• 24-45% klinikai depresszió szintjét eléri (www.weborvos.hu)

• 50% kiégett, vagy kiégés szempontjából veszélyeztetett

állapotban van (Palfi, Nemeth, Kerekes, Kallai, & Betlehem, 2008)

Okok:
• munkakörnyezet bizonytalansága,
• a dolgozók túlterheltsége,
• a megbecsülés alacsony szintje miatt a munkahelyi stressz az
egészségügyi szakdolgozókat sokkal intenzívebben érinti, mint a
mást területen tevékenykedőket (Tennant, 2001).
• egészségügyi szakdolgozók 91%-a számol be magas
stresszterheltségről

Célzott intervenciós módszerek elengedhetetlenek

(http://osha.europa.eu/hu/publications/reports/hu_esener1-
summary.pdf),
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Forrás: Perczel-Forintos Dóra PhD. 2014.03.31-i Hiedelmeink nyomában című előadása
25
 MIÉRT FONTOS A MUNKAHELYI
STRESSZEL FOGLALKOZNI?
• Fokozott hosszantartó stresszterhelés esetén: az egyén általános
teljesítőképessége és terhelhetősége hanyatlik
• a figyelem-, koncentrálóképesség és döntési hatékonyság
csökken
• a hibázások, balesetezési hajlam kockázata megnő
• ingerlékenység, konfliktusfokozó viselkedés, agresszió jelentkezik
• pszichés és testi tünetek, pszichoszomatikus betegségek
alakulnak ki
• testi-lelki kimerültség, lehangoltság, elégedetlenség érzés
jellemző
• a kreatív és innovatív erőforrások megcsappannak
 MUNKAHELYI STRESSZ ÉS
Munkahelyi stresszorok
EGÉSZSÉGMODELL
• Terhelés Személyiségjegyek
Érettség
• Szerepkonfliktus Akut reakciók
Karriercélok
• Felelősség Pszichés:
Feszültség- Betegségek
• Határidők Magas
Idegesség
• Kontroll hiánya Munkahelyi vérnyomás
• Fizikai tényezők elégedetlenség Alkoholizmus
• Kapcsolat a Élettani: Pszichés &
felettessel Pulzusszám és fiziológiai
• Munkahelyi légkör vérnyomás megbetege
Egyéb dés
• Váltott műszak emelkedés
Külső tényezők
Viselkedési:
tényezők Szociális
Alvászavarok
Családi támogatotts
Alkohol problémák
pénzügyi ág
és szociális Megküzdési (Model of Job Stress and Health,
háttér készségek Hurrel and Murphy 1986)
 MUNKAHELYI STRESSZ
• Munkahelyi stressz akkor jelentkezik, ha a munkavállalót a
munkahelyen érő fizikai, mentális, érzelmi és szociális terhelések,
követelmények meghaladják a személy rendelkezésre álló
erőforrásait, és elindul a szervezet hosszú távú „negatív” terhelése.
(George M. Mark 2008. )
Az alábbiak hatása együttesen érvényesül:
• negatív munkahelyi hatások: terhelések
• pozitív munkahelyi hatások: védőfaktorok
• az egyén stresszel való megküzdési kapacitásai, megbirkózási
képességei
 MUNKAHELYI TERHELÉS- PÉLDÁK
• idői nyomás: feszített munkatempó, feszes határidők
• fokozott terhelés: fizikai, mentális, érzelmi igénybevétel
• tisztázatlan munkakör, pozíció, felelősség
• információ hiánya, bizonytalanság
• büntető-fenyegető „motiválás”
• feszült munkahelyi kapcsolatok
• gyakori változás, bizonytalanság
• a sikeres munkavégzésben való akadályozottság
 MUNKAHELYI VÉDŐFAKTOROK -
PÉLDÁK
• megfelelő jutalmazás, teljesítményértékelés
• vezetői és kollegiális támogatás
• képességek kibontakoztatásának lehetősége, fejlődés, karrier
• dolgozói kompetenciafejlesztés, képzés
• értékek jelenléte: megbecsülés, tisztelet, igazságosság stb.
• támogató-fejlesztő vezetés
• megfelelő befolyás, döntési jogkör biztosítása
• munkahelyi krízisintervenció biztosítása akut stressz esetén
 ÚJ VÉDŐFAKTOROK LÉTREHOZÁSA AZ
EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK
ÉRDEKÉBEN-PÉLDA
• Kiindulás: Az egészségügyi dolgozók őszinte segítő
szándékkal kezdik pályájukat
• A legrombolóbb munkahelyen is láthatunk példát
törődésre, együttérzésre

• Ezek a rendszer erősségét adják, jutalmazólag hatnak

minden résztvevőre
• Vegyük észre ezeket a megnyilvánulásokat!
• Módszer: értékteremtő elemzés
May, N et al: Appreciative Inquiry in Healthcare.
2010, Bruswick Ohio: Crown Custom Publishing Inc.
 ÉRTÉKTEREMTŐ ELEMZÉS
• Többnyire a problémás esetek, kezelési nehézségek, hibák kerülnek
megbeszélésre – ezek felülreprezentáltak lesznek az észlelésben
• Módszer:
• Akár formális akár informális keretek között
• A gyógyítás csúcspillanatait oszthatják meg egymással, amikor együttérzők
tudtak lenni és igazán értelmet nyert a munkájuk.

• Inspirációt meríthetünk egymás munkájából

• Addig ismeretlen erősségeinket is tudatosíthatjuk
 ÁLTALÁNOS VÉDŐFAKTOR: A JÓ
• Színház aktív?
SZABADIDŐ ELTÖLTÉS- AKTÍV?
• Relaxáció, Jóga pozíció-nincs szemmel látható fizikai aktivitás
• Elavult kategóriák: aktív vagy passzív
• Ha van figyelem fókuszálás- már közel sem nevezzük passzívnak
 AZ AKTÍV TEVÉKENYSÉG
• Szabadidő tervezés és kivitelezés
• Erőteljes figyelemkoncentráció (meditáció)
• Érzelmi megérintettség, részvétel (zene hallgatás, olvasás)
• Intellektuális kihívás (elgondolkodtató film, vetélkedők)
• Manuális ügyesség (kreatív hobbik)
• Hétköznapi fizikai aktivitás (gyaloglás)
• Testedzés
 SZABADIDŐ, ÉLETMINŐSÉG
• Szabadidőeltöltés módja nagyban befolyásolja az
életminőséget ((Mannell, 2007; Haworth és Roberts, 2008; Pressmann,
2009)
1. Szubjektíven: A közérzet és hangulat javításán keresztül
2. Objektíven: a személyes erőforrások megerősítése révén – egészség, fittség,
műveltség, kreativitás fejlesztése

a nyugati fogyasztói társadalmakban az

egészség és fittség kiemelkedő
életstílus alakító tényezővé vált
és morális tartalommal telítődött
 A TESTEDZÉS EGÉSZSÉGÜGYI
JELENTŐSÉGE
• Az ülő életmód civilizációs következmény – a tétlenség
irányába mutat
• Csak a rendszeres és megfelelő intenzitású testmozgás
kompenzál
• A testedzés az egyetlen tudományosan igazolt, univerzális
prevenciós eszköz
• A hétköznapi fizikai aktivitás növelése is fontos, de nem
helyettesíthető eszköz.
 A TESTEDZÉS EGYÉSZSÉGÜGYI
ÉRTÉKE
• 2008 Park & mtsai: 65 év felettiek fél éven keresztül izomerősítő gyakorlatokat
végeztek – sejtminta a combizomból a program előtt és után – az izomsejt
változását vizsgálták
• Izomerősítéssel – még ebben a korban is lehet izmokat építeni
• A génszerkezet változott: 20-30 éves korosztályra jellemző értékeket is találtak
– lassítja az öregedési folyamatot
• Prof. Ornish : Spectrum egészség program 2009. – Életmód program: Mozgás
életmód és stressz
• - telomeráz enzimeken mérhető az életmódváltozás mértéke
 A TESTMOZGÁS REKREATÍV ÉRTÉKE
• Ács, Hécz, Paár, Stocker vizsgálata (2011) 500 válaszadó – életkor,
lakhelyfüggetlen
• Milyen tevékenység javítja a közérzetét?
• A válaszadók közel 50 % jelöli meg a testmozgást (a társas tevékenységek értek
még el magas százalékot)
Milyen tevékenység során érzi magát energikusabbnak?
• A válaszadók 82%- ában szerepel a testmozgás

• A legtöbben pozitív érzelmekhez kapcsolják, és sokan a legtöbb élvezetet nyújtó

tevékenységként jelölik meg
 A TESTMOZGÁS PARADOXONJA
A testmozgás egészségügyi és rekreatív értéke
sem motivál életvitelszerű testedzésre.

Magyarország: átlagosan 15 perc fizikai

aktivitás / nap (sétával együtt) – és csökkenő
tendenciát mutat
Nemzetközi összehasonlításban: az angolokkal
Európa „leglustább nemzetei” közé tartozunk
Forrás: Ács, Hécz, Paár, Stocker, 2011
 TAKARÉKOSKODÁS
• Az emberi erőfeszítésekkel
való takarékoskodás
általános és kívánatos
társadalmi normává vált.
 TAKARÉKOSKODÁS
• Az idő értéke növekszik, az idővel való takarékoskodás
csökkenti a szabadon választott, strukturált tevékenységre
szánt időt.
• Az elmúlt 50 évben felére csökkent az étkezésre fordított idő.
• Beszélgetésre, olvasásra fordított idő is csökken
• A strukturált tevékenységtől való félelem, mely helyett
gyakran strukturálatlan tevékenységet választunk (pl. tv
nézés)
 A MAGYAR LAKOSSÁG JELLEMZŐI 1.

Kultúra- fogyasztás
• 1986-ban a lakosság fele, 2010-ben már csak a negyede
olvas szabadidejében
• A kulturális intézmények iránti érdeklődés nem éri el az 1%-ot
hazánkban
• Az európai országok polgárai átlagosan 2x, a németek 3x
annyi kulturális eseményen vesznek részt mint mi

Társas időtöltés
• Férfiak átlagosan 50, nők 46 perc társas együttlét/ nap
• A lakosság 46%-ának nincs semmilyen közösségi jellegű
szabadidős aktivitása
• A legtöbb európai ország „szociálisabb”, mint mi ( norvégok pl. 3x
annyi közös idő)
 A MAGYAR LAKOSSÁG JELLEMZŐI 2.

• 43% a „passzívak” szocio-kulturális csoportjába tartozik (Vitányi, 2003)

• Többnyire a tv előtt töltik szabadidejüket
• Legfeljebb kocsmába, vendégségbe, helyi sportmérkőzésre járnak

• Hazai szabadidőkultúra komoly aggályokat vet fel, mind az egészség,

mind az életminőség tekintetében
• Eurostat (2013) adatai szerint: Magyarországnál csak Bulgária,
Görögország és Szerbia rendelkezik alacsonyabb elégedettségi
mutatókkal szabadidőhasználat terén
 PASSZIVITÁS, KOMFORTIGÉNY
• Komfortkeresés vagy stimulációigény?
• Biztonság és unalom, vagy újdonságok és örömök?
• A komfort ára: rutinok, egyhangúság, gyorsuló idő –
élmények befogadására való képesség csökken
• A stimuláció ára: kockázat, előzetes tudás, időtávlat
 A REKREÁCIÓS ÉLMÉNY
• Az igazán rekreatív örömök olyan stimulációból (ingerek
élvezetéből) származnak, melyek „művelt fogyasztást”
igényelnek.
• Az újszerű és az ismert megfelelő aránya szükséges
• A komfort megéléséhez nem szükséges sem stimuláló hatás, sem
hozzáértés.
• A minőségi szabadidő legfontosabb jellemzői: értékesség (Nash-
piramis), élményszerűség, koncentráltság, kontrolláltság
(önirányítottság), produktivitás, aktivitás, egészségorientáltság,
kiegyensúlyozottság, közösségiség, természetközeliség.
 SZABADIDŐ-FOGYASZTÁSI TÍPUSOK
• 1. Passzív típus: szabadidejükben nem csinálnak semmit,
max. TV, kocsma, esetleg házimunka. (Időfolyatók – M.o: 43%)
• 2. Rekreatív: (családi): stabil, megállapodott életvitel,
szabadidőt felüdülésre fölhasználni. A típus tagjai főleg a
könnyű műfajok iránt érdeklődnek (pop, rock, aerobik, sí,
tenisz, vízitúra). (Tömeg-kultúra)
• 3. Akkumulatív: (mindenevő, értelmiségi típus) széleskörű, laza
érdeklődés, szenvedély, elkötelezettség nélkül. Az életben is
fölfelé törekednek, „akkumulálnak”. Elsősorban értelmiségiek,
vezető állásúak tartoznak a csoportba. Divatkövetők, sznobok
is tartoznak ide. (Habzsolók)
• 4. Inspiratív (intellektuális típus): szabadidejükben magasabb
kultúra iránt érdeklődnek, fontosnak tartják önmaguk
fejlesztését, az értékek ápolását. Értelmiségiek, ill. más
rétegekből azok, akik értelmiségi mintát követnek,
viselkedésük értelmiségi jellegű. Beethoven, Mozart, Mahler.
Búvárkodás, golf, vitorlázás. (Elit-evők) Forrás: Dr. Szombathelyi Éva 2015.03.16-i azonos című előadása
 PREVENCIÓ
A prevenciónak a WHO szerint három formáját lehet megkülönböztetni:
• elsődlegesnek nevezzük a megelőzést, ha kóros folyamatok
elindulását akadályozza vagy szünteti meg;
• másodlagos akkor, ha már az elindított kórfolyamatot állítja meg;
• harmadlagos, ha a kórfolyamat adekvát kezelése, gondozása és
rehabilitációja elhárítja a funkcióképtelenséget és javítja az
életminőséget, illetve megelőzi a visszaesést
 REKREÁCIÓ MINT PRIMER
PREVENCIÓ
• Az élet egésze alatt kulcsfontosságú, hogy hozzáférjünk erőforrásainkhoz
• A rekreáció megfelelő pszichés erőforrást biztosít, mellyel megelőzhetőek:
• pszichoszomatikus betegségek, szorongásos betegségek, addikciók kialakulása,
szuicidiumok valószínűsége csökkenthető
• Kiégés megelőzése
• Munkahelyi mentálhigiéné – rekreatív idő növeli a munkahatékonyságot
• Normatív krízisek esetén – stabilizáló hatású a megváltozott élethelyzethez
illesztett rekreációs terv – rugalmasan alakítható
• Pl: kamaszkor, fiatal felnőttkor-munkakezdés, kisgyermek születése utáni időszak,
életközepi időszak, időskor
• https://videa.hu/videok/film-animacio/a-kezdo-the-intern-2015-film-online-
V8TEzmdP2aymw0Jd (01:13-5:43)
 REKREÁCIÓ MINT SZEKUNDER
PREVENCIÓ
• a már korábban létrejött ártalmat vagy deficitet igyekszünk
kiküszöbölni, vagy ellensúlyozni
• Fokozott stresszterhelés esetén feszültségkezelési, relaxációs feladat
• Kiégés tüneteit tapasztalva – az elsőszámú és legnagyobb mentőöv
lehet a rekreatív szabadidőeltöltés megszervezése
• Krónikus betegségek esetén kulcsfontosságú a gyógyulás
szempontjából a kezelések mellett a rekreációs lehetőségek
megtervezése – gyakran átalakulnak az erőforrások, de nem
veszhetnek el
 REKREÁCIÓ MINT TERCIER
PREVENCIÓ
• Rehabilitáció kiegészítése - az adott sérült szerv/szervrendszer
funkciójának javításán túl az aktuálisan elérhető legjobb életminőség
elérése
• Ehhez reálisan fel kell mérni a betegség okozta károkat és hatásait
az életvitelre
• Hosszas betegség utáni munkába állás mellé fontos rekreációs tervet
készíteni, hogy megelőzzük a visszaesést
• Addikciókról való leszokás után az átgondolt rekreációs terv jelentősen
csökkenti a visszaesés kockázatát
 ZÁRÓGONDOLATOK
• A szabadidőt könnyebb elpazarolni, mint az élettel való elégedettségünket
növelő tevékenységre fordítani.
• Az életművészet nem tartott lépést a technika és a termelés fejlődésével.
• A komfort és a rutin az élmények legfőbb ellensége.
• A szabadidő rekreáció nélkül – egyike a legnagyobb pazarlásoknak,
melyeket életünk során elkövetünk.
• A minőségi élet felé vezető út legnagyobb lépése annak megtanulása, hogy
hogyan bánjunk szabadidőnkkel önmagunk hasznára.
• A rekreációs kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb tényező az emberek
jólléte és holisztikusan értelmezett egészsége szempontjából, így kitüntetett
figyelmet érdemel mind a szakemberek, mint a döntéshozók részéről.
• Rekreáció- tankolás
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 52
 FORRÁSOK
• Kovács Tamás Attila: A Rekreáció elmélete és módszertana, 2004. Budapest, Fitness Kft.
• Fritz, Péter: Mozgásos rekreáció, Rekreáció Mindenkinek 1., Bába Kiadó 2006.
• Perczel-Forintos Dóra PhD. 2014.03.31-i Hiedelmeink nyomában című előadása
• Salavetcz Gyöngyvér: A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban. Doktori
értekezés. Budapest, 2011.
• The Participation of Children, Adolescents, and Young Adults in Nature-Based Recreation
• Serious Leisure and Recreation Specialization
• The Influence of Constraints and Self-Efficacies on Participation in Regular Active Recreation
• What about the Workers? Works-based Sport and Recreation in England c.1918–c.1970
• Park, Kim, Komatsu, Mutoh: Effect of combined exercise training on bone, body balance, and gait ability: a randomized
controlled study in community-dwelling elderly women. Journal of Bone and Mineral Metabolism. 2008.
• Ács Pongrác,Hécz Roland, Paár Dávid, Stocker Miklós: A fittség (m)értéke, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. július–
augusztus (689–708. o.)
• May, N et al: Appreciative Inquiry in Healthcare. 2010, Bruswick Ohio: Crown Custom Publishing Inc.
• Shaw Isabel (1980) RECREATIONAL ACTIVITIES IN COMMUNITY HEALTH CARE Australian Journal of Physiotherapy Volume
26, Issue 4, Pages 135-141
 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Várom a kérdéseket észrevételeket!

Elérhetőség:
SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
Illés Szilvia 54
Illessz@gmail.com