A palliatív ellátás alapjai

Dr. Zana Ágnes Ph.D.

Egyetemi adjunktus
SE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Rezidens Törzsképzés
 Kérdések
1. Ki tekinthető haldoklónak (terminális
stádium)?
2. Mitől félnek elsősorban a betegek az élet
végén?
3. Mi az oka az „elfekvő jelenségnek”?
4. Mi az emberi méltóság lényege?
5. Mi a hospice és a palliatív kezelés
(különbségek és hasonlóságok)?
(Hegedűs Katalin, 2017)
2
Ki tekinthető haldoklónak
(terminális stádium)?

3
 Ki tekinthető haldoklónak
(terminális stádium)?
 súlyos, gyógyíthatatlan betegség
 hanyatló állapot az orvosi kezelések ellenére
 várható élettartam: kevesebb, mint 6-12 hónap
 cél: fájdalom és kínzó tünetek enyhítése, az
életminőség javítása

4
Mitől félnek elsősorban a betegek
az élet végén?

5
 Halálfélelem
Félelem vagy szorongás?

Halálfélelem faktorok:

 Félelem az ismeretlentől
 Félelem a meghalás folyamatától
 Félelem a be nem teljesülő céloktól
 Szeretteink féltése
 Saját magunk féltése
 Félelem a holttesttől
 Félelem az izolációtól
 Félelem a szenvedéstől

(MFODS, Zana et al, 2006-2018)

 Eredmények - korcsoportok és nemek
1. A fiatalok halálfélelme a legerősebb, fokozatosan
csökken a kor előrehaladtával.

2. A vonásszorongás és az MFODS halálfélelem

szignifikánsan magasabb értékeket jelez a nőknél
(p<0,000)

3. A nőknél és a férfiaknál egyaránt a Jelentős társak féltése

faktor mutatja a legmagasabb félelmet, ezt követi a
Félelem a meghalás folyamatától és a Félelem a halottól
faktor
7
 Korcsoportok összehasonlítása – MFODS (N=230)

Félelem a meghalás folyamatától

30
(6-30)
Félelem a halottól (6-30)
25
Félelem a megsemmisüléstől (4-
20 20)
Jelentős társak féltése (6-30)
15
Félelem az ismeretlentől (5-25)
10
Félelem a halál tudatos átélésétől
(5-25)
5
A test féltése a halál után (6-30)

0
Félelem a korai haláltól (4-20)
25 év alattiak 25-54 évesek 55 éven felüliek
8
Mi az oka az „elfekvő
jelenségnek”?

9
Mi az oka az „elfekvő jelenségnek”?

 Mit szeretnénk szeretteinknek?

 Mit tartunk a legjobbnak betegünknek?
 Mit szeretnénk magunknak?
 Hospitalizáció
 Otthonápolás reszocializációja
 Életvégi kezelések
 Etikai dilemmák
10
Mi az emberi méltóság lényege?

11
 Mi az emberi méltóság lényege?
 Mi befolyásolja? Miben segíthetünk a
 a külső megváltozásának gondozás szintjén?
érzése - hogy ne legyen teher

 az, hogy teher mások mások számára

számára - hogy ne legyenek nagy

 függőség a napi fájdalmai

tevékenységek - hogy lehetőleg ne legyen
elvégzésében kórházban
 a fájdalom intenzitása
 kórházi tartózkodás
Forrás: Chochinov HM:
Méltóságterápia. 2014. 12
 Mi az emberi méltóság lényege?
 Mi befolyásolja? - Miben segíthetünk a
 a külső megváltozásának kommunikáció (dialógus)
érzése szintjén?
 az, hogy teher mások - társas támogatással
számára - a gondozás hangvételével
 függőség a napi
tevékenységek
elvégzésében
 a fájdalom intenzitása
 kórházi tartózkodás
Forrás: Chochinov HM:
Méltóságterápia. 2014. 13
 Mire van szüksége az
embereknek az élet végén?
 1. adekvát fájdalomcsillapításra és tüneti
kezelésre
 2. világos döntéshozatal lehetőségére
 3. a halálra való felkészülésre
 4. a búcsúzás lehetőségére
 5. együttlétre másokkal
 6. megerősítésre
 Spathis A, Booth S. End of life care in chronic obstructive pulmonary disease: in search of a
good death. International Journal of COPD 3(1): 11–29, 2008. – Hegedűs Katalin 2017.

14
Mi a hospice és a palliatív kezelés
(különbségek és hasonlóságok)?

15
 Mi a hospice?
 A hospice haldokló – elsősorban daganatos –
betegek humánus gondozását végző szervezet.
 A hospice gondozás célja a betegek
életminőségének javítása (testi és lelki
szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi
aktivitásuk támogatása),
 a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász
terheinek viselésében.

16
 A hospice politikailag és felekezetileg
független szervezet, amely ingyenes segítséget
nyújt a haldokló betegeknek és
családtagjaiknak, függetlenül azok
származásától, világnézetétől és anyagi
helyzetétől.

17
 A hospice gondozásban orvosok, nővérek,
gyógytornászok,
pszichológusok/mentálhigiénikusok, lelkészek,
szociális munkások, dietetikusok és képzett
önkéntes segítők vesznek részt.

 A munkacsoport tagjai így komplex (testi,

lelki, szociális, és spirituális) támaszt tudnak
nyújtani.

18
 A hospice szemlélet a halált az élet
természetes részének tekinti. Ennek
megfelelően elutasítja az eutanázia
alkalmazását, csakúgy, mint az élet
mesterséges és gyötrelmes meghosszabbítását.

 A hospice-ban dolgozók tapintatosan, de

őszintén beszélnek gondozottaikkal
betegségükről és állapotukról.

19
 A hospice gondozás történhet fekvőbeteg
intézményekben - szervezetileg önálló hospice
otthonban vagy egy kórház részét képező
palliatív – tünetkezelő – osztályon;
 kiképzett mobil csoport segítségével;
 általános osztályokon);
 ambuláns formában (ún. nappali kórházban);
 a beteg otthonában (házigondozás
formájában).

20
 A fekvőbeteg intézmények családias
berendezéssel kívánják elősegíteni a beteg
kényelmét, s lehetővé teszik a hozzátartozók
ott tartózkodását is.

 Az intézményi ellátás általában rövid

(legfeljebb néhány hetes) időtartamú, ezt
követően a gondozás ambuláns formában, ill. a
beteg otthonában folytatódik.

21
 Palliatív ellátás
 A hospice keretén belül a palliatív ellátás (terminális palliatív
medicina) a terminális állapotú betegek fájdalmának és egyéb
tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések
összessége, amely magában foglalja a hospice szellemiségét és
a magas színvonalú orvosi szakértelmet az egészségügyi
rendszeren belül.

 A palliatív gondozás (WHO):

 csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket;

 az életet és a halált normális folyamatnak tartja;
 nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása
érdekében;

22
 integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális
tényezőket;

 támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje

alatt és a gyász időszakában;

 team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja

szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az
javasolt;

 kiemeli az életminőséget,

 alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet

meghosszabbító terápiákkal – mint a kemoterápia és
radioterápia – együtt, és magában foglalja azokat a szükséges
vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai
komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez.
23
 A modernkori hospice története
 Florance Nightingale
 Kalkuttai Teréz anya
 Cicely Saunders
 Polcz Alaine

24
 Cicely Saunders
 1918. június 22-én, a II. világháború kezdetén ápolónőnek
tanult. Később visszatért egyetemi tanulmányaihoz és szociális
munkás lett.

 A modern hospice mozgalom megalapításának gondolata

először 1948-ban merült fel benne, amikor munkája során
mélyen megérintette a haldoklókkal való találkozás.
Harminchárom évesen kezdte orvosi tanulmányait.

 A Cicely Saunders által létrehozott első

hospice szervezet, a londoni St. Christopher’s
Hospice 1967-ben nyitotta meg a kapuit.

 1987-ben az általa képviselt tüneti ellátás

bevonult az önállónak elismert orvosi
szakterületek sorába. 25
 Polcz Alaine
 Polcz Alaine 1922. október 7-én született
Kolozsváron.
Pszichológusként felnőtt elmebetegekkel
folytat művészeti terápiát, majd gyermek-
ideggondozóban játékdiognasztikával
foglalkozik, játékteszteket dolgoz ki.
 A SOTE II.Sz.Gyermekklinikáján a beteg,
haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa.
 Alapozó fontosságú műveket publikál a gyerekek
haláltudatáról. Tanatológiai, pszichológiai munkái
kézikönyveknek számítanak.
 A Magyar Hospice Mozgalom megalapítása és elindulása az Ő
nevéhez fűződik. 26
 Egészségügyi Törvény

 Jogszabályi szinten a (hospice) palliatív gondozás tartalmi meghatározását

az 1997. évi CLIV törvény 99.§ (1) - (4) bekezdése tartalmazza "A
haldokló beteg gondozása” megnevezéssel
 99.§ (1) A haldokló beteg gondozása (a továbbiakban: hospice ellátás) célja
a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi,
lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek
enyhítése és emberi méltóságának halálig való megőrzése.
 (2) Az (1) bekezdés szerinti cél érdekében a beteg jogosult fájdalmának
csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint
arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más
személyek mellette tartózkodjanak.
 (3) A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja
körében kell nyújtani.
 (4) A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak
segítségét a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség
fennállása alatt a és a gyász időszakában.

27
Palliatív orvosi szakképesítések Európában
 Anglia – 1987 óta önálló szakvizsga

 Írország – 1995 óta önálló szakvizsga

 Lengyelország – 1999 óta ráépített szakvizsga

 Csehország – 2004 óta ráépített szakvizsga

 Szlovákia – 2005 óta ráépített szakvizsga

 Németország – 2006 óta ráépített szakvizsga

 Franciaország – 2007 óta ráépített szakvizsga

 Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Izland - ráépített

szakvizsga
 Magyarország, 2013-tól: kötelező a rezidens képzésben

Palliatív licence képzés – 2014 októberétől

 Hospice-Palliatív Szakmai Kollégium – 2015
(Dr. Csikós Ágnes szakmai anyaga) 28
Új hospice osztályok (2016-2018)
 Várpalota, Szent Donát Kórház (2016 június, 30
ágy)
 Pécs, Onkoterápiás Klinika (2016 november, 4
ágy)
 Debrecen, Kenézy Kórház (2017 március, 20
ágy)
 Mosdósi Kórház (2017 április, 20 ágy)
 Nyíregyházi Jósa András Kórház (2018 április,
8 ágy) 29
 Hospice működés, 2016 -
intézményi és otthoni együtt*
 ellátott betegek száma: 8470
 daganatos betegek aránya: 96,5 %
 várakozási idő: átlagosan 10 nap
 ápolási napok száma: 222.547 nap (átlag: 26,3 nap) –
intézményi: 23,7 nap – otthoni: 28,9 nap
 ágykihasználtság: 73,4%
 meghalt betegek száma: 5857 (69,1%) – hospice-ban
az ott ápolt betegeik közül 74,9% – otthon 57,6%
*adatot szolgáltatott: 82 szervezet, Hegedűs Katalin 2017

30
31
32
33
34
35
 Szellő, a terápiás kutya

 https://www.youtube.com/watch?v=BQSK35L
-AGo
 Köszönöm a figyelmet!
 Magtud.hu
 Hospice.hu
 zanagi72@gmail.com

37