Gyógypedagógiai szociológia

Tételsor

1. Definiálja a kisebbség fogalmát!

Egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely valamilyen ismérv révén különbözik a
többségtől. Leggyakrabban etnikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási kisebbségekről beszélünk.

2. Sorolja fel a Magyarországon élő kisebbségek csoportjait!

Nemzetiségi csoportok (németek, románok, horvátok, szerbek, szlovákok, ukránok, szlovének, lengyelek,
görögök, bolgárok, ruszinok, örmények, cigányok), nők, fogyatékossággal élők, vallási kisebbségek,
homoszexuálisok.

3. Definiálja az etnikai kisebbség fogalmát és írjon rá 1 példát!

Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával,
de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen
nemzeteken átnyúló identitást mutatnak. Például a romák vagy a zsidók (több anyanyelvvel rendelkezők).

4. Definiálja a nemzeti kisebbség fogalmát és írjon rá 1 példát!

A nemzeti kisebbség egy adott állam területén kisebbségben élő olyan népcsoport, amelynek tagjai nem a
többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama (anyaországa),
illetve amely területi autonómiát élvez. A nemzeti kisebbségeket az etnikai kisebbségekkel együtt
összefoglalóan nemzetiségeknek nevezik. 13 nemzeti kisebbség van Magyarországon (németek, szlovákok,
horvátok, románok, ukránok, szerbek, szlovének, lengyelek, görögök, bolgárok, ruszinok, örmények,
cigányok).

5. Definiálja a vallási kisebbség fogalmát és írjon rá 1 példát!

A vallási kisebbség egy adott régió lakosságának felekezeti hovatartozása szempontjából az alacsonyabb
mértékben gyakorolt vallás csoportját jelöli. Az elkülönülés alapja a hit, az egyházak, a vallási különbségek.
Például a zsidók.

6. Sorolja fel és definiálja az etnikai identitás meghatározásának módjait!

Az etnikai identitás a szociálpszichológiában elsősorban a csoportközi viszonyok problémáinak
összetevőjeként merül fel. Az egyén etnikai identitásának alakulása mindig egy olyan folyamat-eredmény,
mely során egy kisebbségi csoporthoz tartozó személy tudatosítja magában az adott etnikai csoporthoz
tartozását. E folyamat tudatosodásának három egymásra épülő szakasza a reflektálatlan, feltárás, és a
beteljesült fázis, mely szakaszok nem köthetőek szigorúan egy-egy adott életkori periódushoz.
Az etnikai identitás a társadalmi konstrukció, a saját vagy mások definíciója, besorolása alapján történik.

Az etnikai identitás meghatározásának módjai:

 objektív kritériumok: a saját, a szülők, a nagyszülők születési helye, az anyaország szerint történő
besorolás
 kulturális kritériumok: a besorolás alapja a nemzet/eredet, a történelem, a nyelv, a vallás és a faj.
 szubjektív kritériumok: alapja az adott etnikai csoport irányába mutatott érzelmek, mely csoporthoz
kíván az egyén tartozni inkább
 strukturális viszonyok: kritériuma a politikai, gazdasági, oktatásügyi, stb. érdekek összessége
7. Fejtse ki, hogy a Népszámlálás során hogyan szereznek a kutatók információt a magyarországi nemzeti
és etnikai kisebbségek létszámáról!
8. Definiálja az előítélet fogalmát!
Az előítélet vélemény nyilvánítása valós ismeret nélkül. Pozitív, negatív véleményt mondhatunk egy adott
személyről, személyekről, csoportról.
(Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán
annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla,
hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.)
Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán
annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételeik róla,
hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.
Olyan vélemény, amelynek nincs tapasztalati alapja, elsősorban érzelmi alapon szerveződő ítéletalkotás.

9. Definiálja az etnikai előítélet fogalmát!

Az előítélet egyik fajtája az etnikai előítélet. Egy népcsoportról pozitív vagy negatív vélemény kinyilvánítása.

10. Adja meg az előítélet összetevőit és definiálja a racionalizáció fogalmát!

Az előítélet összetevői:
 sztereotipizálás: egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítása
 attribúció: az emberek szeretnek okot tulajdonítani az eseményeknek

A racionalizáció nem azt jelenti, hogy valaki „racionálisan cselekszik", hanem azt, hogy logikailag vagy
társadalmilag kívánatos motívumok segítségével olyan színben próbálja feltüntetni tényleges cselekedeteit,
mintha valóban racionálisan cselekedett volna. A racionalizáció kettős célt szolgál: egyfelől csökkenti a cél
elérésének meghiúsulása miatt érzett csalódásunkat („tulajdonképpen nem is akartam azt a dolgot igazán"),
másrészt elfogadható motívumokat kínál viselkedésünk igazolására. Ha impulzívan cselekszünk, vagy pedig
olyan motívumok alapján, amelyeket még önmagunknak sem ismerünk be, akkor az ilyen cselekedeteket
racionalizáljuk, hogy viselkedésünket kedvezőbb színben tüntessük fel.
A racionalizációban a nézetek az attitűdökhöz idomulnak.

11. Nevezze meg a társadalmi távolság mérésére szolgáló módszert és mutassa be annak működését!
A társadalmi távolság mérését, másnéven Bogardus – skála. Bogardus által kifejlesztett egydimenziós
kumulatív attitűdskála, speciálisan a más emberekkel szembeni attitűdöt méri. A lehetséges válaszok általában
7,9 fokozatban, a legtávolabbi kapcsolat kívánalmától („kitiltanám az országól”, „megsemmisíteném”), a
legközelebbi („családtagnak befogadnám”) kapcsolat elfogadásáig helyezkednek el. A skálát elsősorban a
különböző nemzetek (olasz, spanyol, ukrán, magyar, stb…), illetve a társadalmi csoportokkal, rétegekkel,
kisebbségekkel, devianciákkal (homoszexuális, bűnöző, elmebeteg, elvált, sokgyerekes, munkanélküli, stb…)
szembeni előítéletek mérésére használják.

12. Sorolja fel az előítélet fokozatait és egy, az oktató által kiválasztott, sorszámmal megadott fokozatot
részletesen jellemezzen!
Az előítélet fokozatai:
 szóbeli előítéletesség: szóban történik a megnyilvánulás. Történhet szűk körben emberek egymás
között vagy nyilvánosan (tévében, rádióban vagy gyűlésen). Az egyes embercsoportok hátrányos
megkülönböztetését, „gyűlöletbeszédnek” nevezzük.
 elkerülés: az előítéletesség ebben az esetben az idegenkedést kiváltó csoport tagjainak kerülésében jut
kifejezésre, mely cselekvés közvetett üzenete az, hogy a szóban forgó csoport nemkívánatos a
személy számára
  hátrányos megkülönböztetés: a hátrányos megkülönböztetéssel sújtott csoport tagjait kizárják az adott
nemzet valamennyi polgárára érvényes jogok egyeteméből. Ennek során a csoport tagjaitól
megtagadhatják a szabad letelepedés, munkavállalás, szabadidő-eltöltés, iskoláztatás, művelődés,
anyanyelvhasználat jogait, illetve azok gyakorlása elé speciális akadályokat állítanak.
 fizikai erőszak: a hátrányos megkülönböztetés gyakorlatának megvalósítása során óhatatlan az
előítélettel sújtott csoportok tagjaival szemben megvalósított erőszak, mely változatos formákban
ölthet testet. Például: egy kéretlenül beköltözött néger családot erőszak útján kitelepítenek a körzetből,
vagy annyira megfenyegetnek, hogy a családot a félelem a lakóhely elhagyására kényszeríti.
 üldözés és kiirtás: Az előítéletek aláeső népcsoportot üldözik és megfosztják az emberi élet jogaitól.
Az előítéletnek az eredménye az üldözés, kiirtás és tömeggyilkosság, amely soha el nem múló traumát
jelent a túlélők számára.

13. Definiálja a xenofóbia fogalmát!

A xenofóbia másnéven idegengyűlölet. A xenofóbia idegenekkel, külföldiekkel szemben, illetve valamennyi
általuk képviselt értékkel, szokásaikkal, külső megjelenésükkel és általában viselkedési gyakorlatukkal
szembeni erős, irracionális gyűlöletet és gyanakvást jelent. A xenofóbia szó szerinti jelentése: idegenekkel
szembeni ellenszenv vagy irtózás. A xenofóbia valamely közösség vagy egy társadalom egészének
elszigetelődéséhez vezet, abból a célból, hogy fenntartsa a függetlenségét. A xenofóbia szélesebb körben
elterjedt alacsonyabb iskolázottságú emberek körében.

14. Definiálja a rasszizmus fogalmát!

A rasszizmus jelentése a rasszok (fajták) téves ismereteken alapuló vagy hátrányos megkülönböztetése. A
rasszizmust „fajgyűlöletnek” is nevezzük. Faji alapon való hátrányos megkülönböztetése. Az ember külseje,
faji hová tartozása alapján felállított hierarchia.

15. Az előítélet tanult vizsgálati módszerei közül válasszon ki egyet és mutassa be azt (kinek a nevéhez
fűződik, milyen eredményre jutatott(ak) a kutató(k))!
Kísérlet az előítélet következményeinek modellálására – „Akinek a szeme kék”.
Jane Elliott amerikai tanító nevéhez fűződik a kísérlet. A tanárnő az órán beszélt arról, hogy játszunk egyet.
Gyerekek beleegyeztek. A legújabb tudományos eredmények szerint a kék szemű emberek sokkal
intelligensebbek, kedvesebbek, tisztábbak, segítőkészebbek. Míg a barna szeműek buták, agresszívak,
büdösek. Mivel igen nagy különbség van a kék és a barna szeműek között, jól látható módon meg kell őket
különböztetni. A tanárnő a barna szeműeknek széles gallért tett a nyakába, amelyet egésznap kellett viselniük
a ruhájuk fölött, hogy messziről észrevehetőek legyenek. A „gallérosoknak” bizonyos viselkedésformák nem
voltak megengedettek, nem játszhatott együtt a kék és a barnaszemű gyerek; a tanító negatív jelzőket használt
a barnaszeműek minősítésére. Társaik kiközösítették, csúfolták őket, összeverekedett a két csoport. A
gyerekekről ekkor fotót készített és összehasonlította a korábbi képekkel. Arra a következtetésre jutott, hogy
máskor vidám, felszabadult, mosolygós gyerekek a negatív megkülönböztetés hatására szomorúvá, sértetté,
megbántottá váltak. Másnap a tanárnő azt mondta, hogy tévedett, mégiscsak a barnaszeműek tartoznak a „jó”
csoportba. Felsorolta a pozitív tulajdonságaikat. Kék szeműek a rossz tulajdonságaikat, nekik kellett gallért
viselniük. Így aznap a kékszeműek viselkedtek rosszul. Rajzokat készített a gyerekekkel. Akik pozitív
tulajdonságokat kaptak vidám, mosolygós dolgokat rajzoltak, míg a rossz tulajdonsággal rendelkező gyerekek
szomorú, borús rajzot csináltak. A kísérlet után a tanárnő azt mondta a gyerekeknek, hogy a szemszíntől
teljesen függetlenek, mindenki egyenlő, egyformán viselkedik. Vizsgálat feloldásként csoportos játékokat
alkalmazott, hogy csökkentse a feszültséget a gyerekek között.
16. Sorolja fel a Magyarországon élő regisztrált nemzeti kisebbségi csoportokat és egy, az oktató által
választott csoportot röviden jellemezzen!
Regisztrált nemzeti kisebbségi csoportok:
 németek: Magyarország második legnagyobb nemzetisége. Egész Kárpát – medencében elterjedt a
„sváb” általánosító elnevezésük. Szókimondóak, őszinték, szorgalmasak, mértéktartóak,
fegyekmezettek, kötelességtudóak és kitartóbbak. 1716-ban kezdődött meg a betelepítés
Magyarországra Németországból. Nagy részben római katolikus vallásúak a németek. Nagy része a
Duna mentén találhatóak.
 szlovákok: a szlovákok a mai Magyarország területére a 17.század végén telepedtek le az elhagyott
területeken. Onnantól kezdve folyamatosan telepedtek le. Napjainkban a schengeni egyezmény
következményeként könnyen átjárhatóvá vált határok miatt átjárhatóak lettek. Nagy részben Észak-
Magyarországon találhatóak szlovákok. Itt Magyarországon élő szlovákok vallásának nagy része
római katolikus, kisebb része az evangélikus református vagy keresztény vallásúak. Jellemzői: szelíd,
türelmes, tanulékony nép.
 horvátok: sokszor hangosak, nyersek. Erőteljes gesztikuláció (integetnek egymásnak, átkiabálnak az
úton), felfokozott érzelmek, eltúlzott féltékenység jellemzi őket. Nagyon vendégszeretők. Pillanatok
alatt alakulnak ki barátságok. A magyarokat és a horvátokat mind a mai napig számos történelmi,
kulturális és gazdasági szál köti össze. 18-19. században horvátok horvátul beszéltek, de a 19.század
végére elmagyarosodtak. Pécs környékén és Pécstől délre, Budapest és környéke, Mohács és
környékén, Baja környékén, Szombathelyen, Kőszegen, Sopronban élnek horvát nemzetiségűek.
 románok:
 szerbek:
 szlovénok:
 lengyelek: Kérdéses! Tanárnőt megkérdezni!
 görögök:
 örmények:
 ukránok:
 ruszinok:
17. Sorolja fel a cigány népcsoportba tartozás meghatározásának kritériumait és röviden jellemezze
azokat!
 önazonosítás: cigányok mennyire vallják magukat cigánynak. Vállalják, hogy cigányok vagy
elutasítják ezt a népcsoportot.
 roma kérdéssel foglalkozó szakemberek besorolása:
 kérdezőbiztosok besorolása:

Közös csoporttudat, melyet a közösség minden tagja egyöntetűen vall. Ez alapján különbözteti meg magát
mind a nem-cigányoktól, mind a többi cigány csoporttól.
Beleszületettség: a születés határozza meg, hogy az egyén mely cigány népcsoport tagja. Ritkán, de előfordul,
hogy valaki más közösségből kerül a közösségbe, ilyenkor az illető identitást vált, teljes mértékben
asszimilálódva új környezetéhet – és teljes mértékben szakítva az előzővel – válhat csak teljes értékű tagjává a
közösségnek.
Az endogámia a csoport tagjaira nézve kötelező. Ahol a házasodási kör módosul – akár szűkül, akár tágul – ez
törvényszerűen módosítja az adott népcsoporthoz tartozók körét is.
A házasodáshoz hasonlóan korlátozott az egyéb személyes kapcsolatok köre: baráti kapcsolatok csak
népcsoporton belül ápolhatók, illetve másképp közelítve a kölcsönös baráti kapcsolatok rendszere kijelöli a
csoport határait
Kölcsönös szolidaritási kötelezettség vonatkozik mindenkire a csoporton belül.
Azonos nyelvhasználat. Roman nyelv.
Azonos életmód
Azonos kulturális és társadalmi normák a csoporton belül, melyek az élet egész területét átszövik.
18. Fejtse ki a magyarországi cigány tanulók iskolai sikertelensége mögött meghúzódó okokat!
 eltérő időkezelés
 azonnali igény kielégítés
 modellkövetés
 serdülőkör hiánya (szerepkonfliktus):
19. Jellemezze a magyarországi cigányság munkaerőpiaci helyzetét!
20. Röviden jellemezze a magyarországi cigányság egészségi állapotát!
21. Adja meg a fogyatékosság átfogó fogalmát!
22. Adja meg a fogyatékosság relatív fogalmát!
23. Adja meg a fogyatékosság abszolút fogalmát!
24. Jellemezze a fogyatékossággal élők iskolázottsági helyzetét Magyarországon!
25. Jellemezze a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzetét Magyarországon!
26. Fejtse ki a nők és a férfiak esélyegyenlőségében mutatkozó különbségeket példákkal illusztrálva!
27. Definiálja a munkaerőpiaci vertikális és horizontális szegregáció fogalmát és írjon mindegyikre 1-1
példát!
28. Fejtse ki a homoszexualitás magyarországi társadalmi megítélését!