Diszkriminá ció ,

stigmatizá ció , elő ítéletek és

ezek kapcsolati hatá sai
Kovácsné Kelemen Judit
SZOHE – Pécs, 2020. 09. 14 - 15.
https://hu.123rf.com/clipartok-vektorokt
A DISZKRIMINÁ CIÓ
• A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható.
• A fogalom általános megközelítése:
• „egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen
csoporthoz való tartozásuk alapján” (Paucker– Will, 2005)
• „emberek egy csoportjának kizárása bizonyos lehetőségek és jogok
köréből más emberek miatt” Giddens (2003):

• A valamilyen csoporthoz való tartozás = a védett tulajdonság

Diszkriminá ció : Valaha egy falu volt, tele rokoni kapcsolattal…most há rom orszá gba van
szétosztó dva a falu, Kisszelmenc és Nagyszelmenc kö zö tt a kö zú t megszakad - csak gyalog
lehet á tmenni a fü ves részen fél- fél székely kapu a „bejá rat” Magyarorszá gra, Szlová kiá ba és
vízummal Ukrajná ba (nem EU tagá llam)
Forrás:Varga Boglárka Lilla Szakdolgozat 2017. Ó budai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar Gazdaság- és Tá rsadalomtudományi Intézet

A lá tható helyen lévő tetová lá sokhoz sokuknak a megkérdő jelezhető viselkedé s kapcsoló dik, s ez alapjá n egybő l kategorizá ljá k az ilyen szemé lyeket. (Timming, 2015)
Védett tulajdonsá gok
A nem,
A faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv,
fogyatékosság,
Az egészségi állapot,
A vallási vagy világnézeti meggyőződés,
A politikai vagy más vélemény,
A családi állapot, anyaság (terhessége) vagy apaság,
A szexuális irányultság, nemi identitás,
Az életkor,
A társadalmi származás,
A vagyoni helyzet,
A foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős
jellege, illetve határozott időtartama,
Az érdekképviselethez való tartozás,
Az egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző
 G. W. Allport (1897. november 11., Montezuma, Indiana, Egyesü lt Á llamok
1967. októ ber 9., Cambridge, Massachusetts, Egyesü lt Á llamok)

AZ ELŐ ÍTÉ TET

• Az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő

• vagy ellenséges attitűd,
• melynek alapja pusztán annyiban van,
• hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik,
• és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított
negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.
•  "Az előítélet hatására előítéletünk
• tárgya hátrányos helyzetbe kerül,
• holott ezt a viselkedése nem indokolja”
Stigmatizá ció
• A stigma testi jegy vagy fájdalom, amely olyan testtájakon jelenik meg,
ami Jézus keresztre feszítését idézi. A szó Szent Pál Galatákhoz írott
leveléből származik: „Ezután senki se okozzon nekem kellemetlenséget, mert
én az Úr Jézus jegyeit viselem testemen” – írta Szent Pál (6:17). A latin
nyelvű Vulgata a „jegy” szóra a latin stigma szót használta.

A stigma szót a mindennapi beszédben használják negatív értelemben is,

„bélyeg, megbélyegzettség” jelentéssel.
a stigmatizált egyénnel szembeni negatív attitűdhöz kapcsolódóan a
stigmatizáció KRIMINOGÉN FAKTOR is lehet.
Stigmatizá ció az egészségü gyben
• Minden történelmi korban és minden kultúrában jelen volt,
• jelen van a pszichés betegségekben szenvedők megbélyegzése.

• Ez a stigmatizáció nagyon ártalmas, mert súlyosbítja a betegek

helyzetét, fokozza elszigeteltségüket és nehezíti a gyógyulást.
• Az általános vélekedés szerint az emberek azért idegenkednek a
pszichés betegektől, mert kiszámíthatatlannak, agresszívnek
gondolják őket, és úgy érzik, veszélyben vannak a közelükben.
• STIMMATIZÁCIÓ Lund és Boggero implicit asszociációs teszttel mérte föl, hogy bizonyos
mentális zavarok nevei (például skizofrénia, depresszió, kényszeres zavar) mennyire
kapcsolódnak össze a résztvevők gondolkodásában a veszély, illetve a betegség fogalomkörév
(Forrás: Mannhardt András: Megbélyegzett betegek 2014.)
• SZÓTÁRSÍTÁS SEBESSÉGÉT MÉRTÉK
• Az egy „skatulyában” könnyebben, gyorsabban kapcsolhatók össze.

• A teszt eredményeiből kiderült, hogy a pszichés zavarok nevei sokkal erősebben kötődtek a
betegség, mint a veszély gondolatához.
• Ez a kapcsolat azoknak a diákoknak az esetében volt a legerősebb, akikkel a teszt előtt egy, a
H1N1 vírussal való megfertőződésről szóló cikket olvastattak el, és ezáltal felszínre hozták a
betegségektől való félelmet.
•  A FELTÉTEL ALÁTÁMASZTOTT: NEM IGAZ, HOGY a mentális betegektől félünk, MERT
megtámadhatnak minket,
• hanem azért, mert tudattalanul betegnek, és így a fertőzésveszély lehetséges forrásának
minősítjük őket.
• Ezzel azért fontos tisztában lenni, mert csak az idegenkedés valódi okának ismeretében lehet
eredményesen felvenni a harcot a stigmatizáció ellen.
A WHO 2014-es jelentése szerint az európai felnőtt populáció
27 százalékát érintette valamely súlyos mentális zavar a legutóbbi egy évben.
Tízből kilencen állították: érte már őket diszkrimináció, megbélyegzés
a mentális problémáik miatt.
Aggasztó, hogy a mentális zavaroktól szenvedőknek csupán
a fele kap szakmai segítséget.
Sokan pont a stigmák miatt nem mernek segítséget kérni.
 „Mind the Mind – to Combat the Stigma of Mental Disorders”
„MIND THE MIND” = LÉGY TEKINTETTEL AZ ELMÉRE
(a mentális zavarok MEGBÉLYEGZÉSÉNEK lekűzdésére)
a tudatosság növelése, az érzékenyítés, az empátiás készségek fejlesztése
 A European Federation of Psychology Students’ Association (rö viden: EFPSA)
egy ernyő szervezet  Felvilá gosító kampá nyt indított: aktivistá i az
egyetemi hallgató k (BTK pszicholó gia szak és orvostanhallgató k)
• MAGYARORSZÁGI KAMPÁNY:
Középiskolás, 15-18 éves korosztály 90 perces interaktív
foglalkozásokat tartalmaz - a depresszió, a skizofrénia, a
demencia, evészavarok, szorongásos zavarok – videók,
élményalapú szerepjátékok, szituációs gyakorlatok
„A workshop során azt a szemléletet is át
szeretnénk adni, hogy a segítségkérés nem
szégyellni való, hanem egy nehéz és bátor tett,
amire büszkének lehet lenni” magyarázza Krivácsy Balázs

Forrás: Fehér Mária Melinda ● 2017-10.25 ● Kapcsolataink, Mentális betegség, Társadalom

 MIT TEHET AZ ÁPOLÓ – AZ EÜ SZAKDOLGOZÓ?

• Az előítélet és a megbélyegzés, a tudatlanság és mítoszok talaján alakul ki.

• Tartsd mindig szem előtt a következő gondolatokat, amikor az emberekkel, az elmebetegségről
beszélsz:
 Az elmebetegségek hátterében, mindig van egy határozott biológiai komponens.
 Az elmebetegség kihat a gondolkodásra, viselkedésre, érzésekre, és ítélőképességre.
 Az érintett személyek teljesítőképessége nagy ingadozást mutat.
 Az elmebetegségek nem fertőzőek, vagy veszélyesek.
 Az elmebetegség, nagyon széles körben elterjedt betegségnek tekinthető.
 Az orvostudomány nem tud sokat az elmebetegségről.
Nem ismert a betegséget kiváltó tényező, a gyógymód, vagy a megelőzés lehetősége.
 Vannak olyan idők, amikor a kezelések tompíthatják a betegség tüneteit, bizonyos betegeknél,
csak úgy, mint a rákos
megbetegedések, vagy cukorbetegség eseteiben.
 Az elmebetegség nagyon súlyosnak tekinthető, ami gyakran krónikus formát ölt.
 Az elmebetegségek hatalmas érzelmi és anyagi terhet rónak a családokra és az államra.
 Szánalmasan kevés pénz áll a kutatás, és a kezeléshez szükséges tárgyi feltételek támogatására.
gyű jtemé nyvezető , Perenyei Mó nika,
Pszichiá triai Mű vészeti
Gyű jtemé ny,
MTA BTK
Mű vészettö rténeti Inté zet

Jakab Irén(1919–2011)
A pittsburghi Pszichiá riai Egyetem
Orvoskará nak Professzor Emeritá ja
Mit tehet a beteg?
• Ön döntheti el, kinek beszél betegségéről, és milyen részletességgel.
• Vegyen részt megfelelő kezelésben!
• Legyen olyan emberek között, akik támaszt nyújtanak!
• Fejezze ki nyíltan elvárásait!
• Ne tekintse magát a betegségével egyenlőnek!
• Ossza meg tapasztalatait!
• Csatlakozzon egy támogató csoporthoz!
 A tá rsadalom pszichiá triával kapcsolatos ismereteinek nö velése.
• Nyitott kapuk a pszichiátrián.
• AZ ELFOGADÁS ELŐSEGÍTÉSE (USA tanulmány)
• A továbbiakban is bővítsd ismereteidet, és mások ismeretét.
• Hozzáállásodból sugározzon annyi elfogadás és együttérzés, amennyi csak tőled telik.
• Vegyél részt az Elmebetegek Konföderációjának országos, megyei, vagy helyi ülésein.
• Aktívan reagálj a médiában, barátok és rokonok szájából elhangzó előítéletekkel
színezett, helytelen információkra.
• Írj levelet a törvényhozó szerveknek, egyetértésedet fejezve ki a ráfordított támogatások
növelése, az egészségügyi helyzet javítása, stb. terén.
• Vállalj önkéntes munkát olyan ügynökségeken, melyek az elmebetegségben szenvedők
érdekében hajtanak végre feladatokat, illetve csatlakozz olyan segélyező-csoportokhoz,
melyek családok és barátok megsegítésére szerveződtek.
• Ajánld fel segítségedet olyan családoknak, ahol hasonló problémákkal küszködnek.
• Vess be minden olyan különleges adottságot vagy rejtett tartalékot, amivel rendelkezel
(írói adottság, filmkészítés, képzőművészet) annak érdekében, hogy megismertesd az
emberekkel az elmebetegséget, és kivívd együttérzésüket.
 INTŐ JEL, HOGY ROSSZ
SRÁ CCAL KEZDTÉ L EL JÁ RNI…
• A sztereotípia (köznyelvben az előítélet
szinonimája), önmagában csak egy megállapítás,
bármiféle hozzáállás, attitűd nélkül,
azaz csak annyit mond, hogy ezek az ,,emberek mind ilyenek".
• A sztereotípia tehát nem más, mint amikor valamilyen tulajdonságot rendelünk egy
csoporthoz, réteghez, egyúttal annak minden tagjára.
• Az esetek többségében azért mégis az igaz, hogy negatív vagy pozitív attitűdöt kapcsolunk az
elfogultságunkhoz (pl. a cigányok/romák nem szeretnek dolgozni, a nők nem jó vezetők), ami
már előítéletnek tekinthető.
• Az előítélet nem tapasztalatokra alapozott, hanem elfogultságból eredő ítélet, feltételezés,
amihez már pozitív vagy negatív attitűd is kapcsolódik.
• Az előítélet csupán egy előzetes feltételezés, valamilyen hozzáállással megnyilvánulva, amely
általában alaptalan és helytelen következtetéshez vezet. Legáltalánosabb fajtái a
negatív faji, etnikai és nemi előítéletek.
• Forrás: WIKIPÉDIA
• Allport (1977): „Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha
ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is
ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják”
• Tajfel (1980): Csoportközi előítéletek, ha az előítélet tárgya az
emberek egy speciális csoportja.
Megkülönbözteti a csoportközi előítéleteket aszerint, hogy a
csoporthoz tartozás:
1. az egyén számára nem választható adottság (pl. bőrszín, társadalmi
nem)

2. 2. választott adottság , azaz értékek, nézetek, vélemények alapján

szerveződik (pl. szubkultúrákkal szembeni előítéletek)
Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle skálája
• Szidalmazás, szóbeli bántalmazás
• Elkerülés
• Megkülönböztetés
• Fizikai bántalmazás
• Megsemmisítés

• A hátrányos megkülönböztetéssel szemben a legcélszerűbb lépésnek az

látszik, ha az embereket felvilágosítjuk új ismeretekkel,
• amelyek alapján az emberek új értékeket alakítanak ki,
• az értékek alapján pedig viselkedésük strukturálódik,
• és új készségeket, jártasságot alakítanak ki, illetve a gyakorlás során új
tapasztalatokra tesznek szert.
Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle skálája
A diszkriminá ció kö zgazdasá gi
megkö zelítése 3.
• Arrow (1973): a faji diszkrimináció, a faji hovatartozás befolyásolja az
egyén esélyeinek alakulását.
(Eszerint a munkaadó hasznossági függvénye kiegészül egy
tényezővel, amely a fekete munkás alkalmazásának többletköltségét
fejezi ki.) Loury (2002): a klasszifikáció fogalmából vezeti le.
• Megkülönbözteti:
• formális diszkrimináció: a megkülönböztetés terepei a formális
tranzakciók (állami hivatalok vagy a magánintézmények)
• informális diszkrimináció: a diszkrimináció közege a társas kapcsolatok
világa (barátok, szomszédok választása)
• ATTITŰD 
• Beállítódás, értékelő viszonyulás személy, eszme irányában. -  tárgyakhoz, személyekhez, csoportokhoz,
helyzetekhez vagy eseményekhez  való pozitív vagy    negatív  viszonyulás (tehát vélemény, értékelés).
Dolgok (emberek,  események, folyamatok stb.) megítélésével kapcsolatos viselkedéses és intellektuális
beállítódás, amely a vágyakkal, véleményekkel, érzésekkel és ítéletekkel összefüggésben meghatározza az
egyén adott helyzetben való reagálási módját.
•
Attitűd: olyan pszichofizikai készültségi állapotok általános
• és átfogó neve, amelyek tapasztalati úton történő
• bevésődésük következtében irányadó és dinamizáló
• befolyást gyakorolnak a viselkedésre.

• Attitűd: beállítódás, magatartás, vélemény,

• érdeklődés, vagy szándék többé-kevésbé
• állandókészlete (diszpozíciója). Ez magába foglal
• bizonyos átélésre való várakozást és
• készenlétet a megfelelő válaszra
• Attitűdök forrása:
• - személyes tapasztalat - torzítottak lehetnek,
• mert nem reprezentatív a mintavétel,
• viszont az új tapasztalatok révén alakíthatóbbak
• - mások által közvetített attitűdök
• – előnyük, hogy időt, energiát spórolhatunk meg,
• de kevésbé megbízható
A diszkriminá ció és az elő ítéletes
gondolkodá s szétvá lasztá sa
• Oksági kapcsolat? – vita tárgya
AZ ELŐÍTÉLETES attitűd hármas szerkezete:
• kognitív: attitűd tárgyára vonatkozó ismeretek, nézeteket, gondolatok;
• affektív: érzelmi elemek;
• viselkedéses: a lehetőség szintjén, vagy ténylegesen diszkriminatív viselkedéshez
kapcsolódhat.
• LaPiere (1934): klasszikus kísérlete jól szemlélteti az attitűdök és a tényleges
viselkedés közötti empirikus módon mérhető szakadékot.
Szálloda-étterem KÍNAI HÁZASPÁR TURISTA SZOBA FOGLALÁS - elfogadás
LEVÉLBEN … rákérdezés kínai házaspár – elutasítás
• A DISZK
 DISZK KOMMUNUKÁ CIÓ FEJLESZTÉ S
és Te ????
• D- DÖNTÉSKÉPES = ha nem mondom el nekik, nem azt teszik, amit kell
• I- INTERAKTÍV = jó kedv, nagy bulik, a társaság, szórakozás
• S- STABIL = szükségem van a többiekre, én támogatom őket, ők segítenek
• C- KÖRÜLTEKINTŐ = nagyon fel kell készülnöm és be kell taratanom a
szabályokat, nehogy támadási felületet hagyjak
A DISCK alapú kommuniká ció
 KÖRÜLTEKINTŐ (KÉK) TYPUS DÖNTÉSKÉPES (PIROS) TÍPUS

• STABIL (ZÖLD) TÍUS INTERAKTÍV (SÁRGA) TÍPUS

Milyen attitűdök jósolják be inkább a viselkedést?
• Az attitűdjeink között lényeges különbségek lehetnek:
• saját tapasztalaton alapulnak,
• társainktól veszünk át
• alapvetően fontosak számunkra
• periferikusabb jelentőségű

• a számunkra fontos,
• a személyes élményen alapuló,
• a belső ellentmondásoktól mentes,
• a speciálisan az attitűdtárggyal kapcsolatos,
• hozzáférhető attitűdjeink inkább bejósolják a viselkedést.

• Mindenkinek van olyan attitűdje, melyet a legnagyobb a nehézségek árán is fenntart, úgy
érzi, nem lenne ugyanaz az ember, ha azt feladná.
• Más véleményünkön viszont akár a legkisebb ellenhatás esetében is változtatunk.
Az előítéletek származhatnak:
• a kulturális hatások
automatikus átvételéből,
• szűkös erőforrásokért vívott
küzdelemből,
• a társas világ megismerésének
sajátosságaiból,
• a személyiség belső
dinamikájából

Hát akkor ki is ő????

• Az előítéletnek a pszichológiai módszer által kidolgozott másik forrása az,
amit összefoglalóan autoriter személyiségnek lehet nevezni.
• Theodor Adorno (1950) alkotta meg
• a sok előítéletes emberre jellemző fogalmat,
• a személyiségjegyek egy sajátos karakterré összeálló csoportját,
• amelynek része
a konformizmus,
az intolerancia és
a bizonytalanság.
Versenyhelyzet – elő ítéletesség erő sö dik???
• A pszichológiai tényezők szempontjából a társadalmi környezetnek is
meghatározó szerepe van az előítéletek kialakulásában.
• Némely környezet bátorítja, elősegíti az előítéleteket, mások nem.
• Interakcionista perspektívában a kontaktus-hipotézis azt állítja,
• hogy ha nincs versenyhelyzet, az egyenlő státusszal rendelkező
csoportok között kisebb az esélye az előítéleteknek.
• Ellenkező esetben, a verseny, az egyenlőtlenség és a csoportok közötti
minimális kontaktus esetén az előítéletek felerősödnek, szerepük
megnő. 
• Diszkrimináció fajtái
• 1. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
• 2. Közvetett hátrányos megkülönböztetés
• 3. Zaklatás
• 4. Megtorlás
• 5. Jogellenes elkülönítés (szegregáció)
ABÚZUS
• Visszaélés, negatív következményekkel járó cselekedet,
• folyamatos rossz bánásmód.
• Eredetileg alkohollal és más élvezeti szerekkel, kábítószerekkel,
gyógyszerekkel vagy más kémiai anyagokkal való visszaélés,
• vagyis ezek káros mértékben történő fogyasztásának megnevezésére
használták.
• Személyekkel kapcsolatban főleg az, ha valaki beosztásával,
hatalmával, erejével, kapcsolataival vagy egyéb lehetőségeivel él úgy,
hogy ezzel mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait
vagy életét veszélyezteti. Jellegénél fogva többnyire titokban történik,
és nem ritkán bűncselekmény.
Az abúzus formái:
Visszaélés ( erőszak, zaklatás);
fizikai visszaélés (erőszak, kínzás, vallatás);
érzelmi, lelki visszaélés (megalázás, megfélemlítés, zsarolás); kábítószerrel
való visszaélés (drogfogyasztás, szenvedélybetegség); gyermekkel való
visszaélés (sérülés, fájdalom okozása, megrontás, nemi erőszak);
házastárssal való visszaélés (családon belüli erőszak);
idősebbekkel szembeni visszaélés (idősek otthonában a lakókkal szemben
elkövethető méltánytalanságok)stb.

Betegekkel, kiszolgáltatottakkal való visszaélés!!!!

Egészségügyben dolgozók visszaélései !!!!!
vulnerable adults - Magyar fordítá s – Linguee

https://www.linguee.hu/angol-magyar/fordítá s/vulnerable+adults.html
A javasolt euró pai há ló zat hozzá já rulna a kiszolgá ltatott felnő ttek jogainak tiszteletben tartá sá ra és a betegekkel
szembeni visszaélés lekü zdésére vonatkozó  ..

• 

•Az egészségügyre vonatkozó program eszközeinek felhasználásával létre

kell hozni egy, a demenciában szenvedők jogainak és méltóságának
megőrzésére irányuló európai hálózatot, amely ajánlásokat fogalmaz meg
a méltóságról, az autonómiáról és a társadalmi befogadásról, valamint
meg kell osztani a kiszolgáltatott felnőttek jogainak tiszteletben tartására
és a betegekkel szembeni visszaélés leküzdésére vonatkozó helyes
gyakorlatokat. 
Egészségvédelem

• Globális egészségügy
• Az időskorúakkal szembeni erőszak elleni világnap (2017. június 15.)
Globális konferenciák
• A Nemzetközi Diabétesz Szövetség Kongresszusa (Abu Dhabi, 2017.
december 4-8.)
• Konferencia a Vatikánban az eutanázia és az orvosilag asszisztált
öngyilkosság kérdéseiről (2017. november 16- 17.)

• A demencia, mint a harmadik típusú diabetes …