Alapfogalmak

A család meghatározása
A család mint rendszer

Családszociológia
2021/2022. II. félév

Előadó: dr. Nárai Márta

naraim@sze.hu
narai.marta@ga.sze.hu
 A család
 Minden társadalom alapegysége
 átfogó társadalmi intézmény –
minden kultúrában megtalálható,
de különböző minták vannak (kulturális univerzálé)
 Megadja az életünk keretét
– Mintaadás, szocializáció: meghatározza a norma és
értékszférát
– Érzelmi stabilitás, pszichés védelem: meghatározza
önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunkat
– Szülők társadalmi helyzete (iskolázottság, foglalkozás –
munkaerő-piaci pozíció, jövedelmi viszonyok…) →
meghatározza a lehetőségeket, (élet)esélyeket (Lásd: Németh L. :
Három gyermek esélye)
 A család meghatározása
 olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy
házassági (vagy élettársi) kapcsolat, vagy leszármazás,
azaz vérségi kapcsolat, esetleg örökbefogadás köt össze.
 A családot alkotó személyek egy fedél alatt élnek, közös
háztartást tartanak fenn, tagjai bizonyos fokig osztoznak
egy közös kultúrában, de minden család sajátos,
megkülönböztető vonásokat is tartalmaz 
 egyedi családi világ keletkezik: napi rutin, tér és idő,
anyagi és szociális erőforrások kezelésének, használatának,
felosztásának módja stb.
 A családi összetartozás eredménye a közös valóság
létrehozása (Cseh-Szombathy L.; Andorka R.)
 A család meghatározása
 az egyik legfontosabb elsődleges csoport – a
tagok teljes személyiségükkel vesznek benne
részt → a kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg
színezettek
De! a család létének nem feltétele a családtagok
közötti harmonikus viszony (Burgess) (pl. erőszak,
bántalmazás, megszokásból együttélés)
 privilegizált tudás: a családtagok nem nyilvános
oldalának ismerete (pl. titkos szokások, titkok,
örömök, szomorúságok, betegségek, vallomások…)
 A család meghatározása
 olyan interakcióban álló személyek egysége, akiket
egymással való érintkezésükben
– a férj – feleség (házastárs),
– az apa – anya (szülői szerepek),
– szülő – gyermek,
– a fiú és lány (nemi hovatartozás),
– a fivér és nővér… (testvéri szerepek)
társadalmi szerep betöltésére való törekvés irányít
[Cseh-Szombathy L.] → alrendszerek
 W. Good: CS. = szerepek organizációja → hogy a CS.
fennmaradjon, a szerepek folyamatos betöltésére van
szükség
 A családban megtanult szerepmagatartások válnak a
családon kívüli szerepek betöltésének modelljévé
 A család mint rendszer
 T. Parsons → család társadalmi rendszer: a családi
kapcsolatok, a családtagok interakciói nem esetlegesek,
hanem összefüggnek egymással, és a családtagok
egymáshoz való viszonyából vezethetők le
 alrendszerek: szerepek alapján
 Családtagok helyzetét befolyásolja, pl.
– korkülönbség (pl. testvér, unokatestvér – kortársak vagy sem),
– speciális helyzetek: „privilegizált” helyzet pl. nem vagy életkor
miatt (legidősebb, legfiatalabb gy., egyetlen lány/fiú);
„vendégszerep” (pl. elköltözés tanulás, munka miatt →
hazavárás);
– fizikai távolság: kommunikáció, munkamegosztás/szerepek
átalakítása
 A család mint rendszer
 Részben zárt rendszer: lásd privilegizált tudások!,
ill. alrendszerek-interakciók
 Másrészt a család nem független rendszer = nyitott
rendszer
– kapcsolatban áll a társadalom más
alrendszereivel, függ a társadalmi környezetétől
– társadalmi, politikai, gazdasági változások,
történelmi események befolyásolják a család
működését, az életesemények alakulását
A csoport asszociációi a családra
Tavalyi csoport asszociációi a családra
 Családtípusok
 Részben külső gazdasági és társadalmi körülményektől,
részben a kultúrától függ, hol melyik családtípus vált/válik
uralkodóvá.
Két alaptípus:
 Nukleáris család (családmag):egy közös háztartásban
élő nő és férfi saját vagy fogadott gyermek(eik)kel (egyes
országokban azonos neműekre is; MO. NEM)
 Családtípusok
Két alaptípus:
Kiterjesztett család : a házaspáron és a
gyerekeken kívül más rokonok is élnek ugyanabban a
háztartásban vagy egymással szoros és állandó
kapcsolatban (három vagy több generáció
együttélése) – több családmag is lehet
Családformák –
nukleáris típuson belül
 Házaspár/Élettársak (gyermek nélkül)

 Házaspár/Élettársak 1 vagy 2 gyermekkel

 Nagycsalád/sokgyermekes: legalább
3 gyermek van
 Családformák – nukleáris
típuson belül
 Egy szülő gyermek(ek)kel
(egyszülős - régebben csonkacsalád
- NEM HASZNÁLJUK)
 Mozaik (patchwork): két korábban más kapcsolatban
élő pár korábbi kapcsolataikból származó gyerekeikkel,
esetenként közös gyermek is (számos variáció)
Mozaikcsalád variációk
 Rokonság
 Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy
családi körbe tartoznak
 Rokonsági típusok:
– Vérrokonság: leszármazás útján létrejött rokoni
kapcsolat (le- és felmenők; egyenesági-oldalági)
– Házassági rokonság: házasság útján létrejövő rokoni
kapcsolat. A házasság révén a két rokonsági csoport
tagjai passzívan, elhatározásuktól függetlenül kerülnek
rokoni kapcsolatba. – Élettársi kapcsolatra is értelmezhető
 A rokoni viszonyuk (rokonsági fokuk) alapján
különböző nevekkel jelöljük az embereket
Rokonsági viszonyok
Vérrokonság: egyenes ági
Szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
 1. fok: szülő: apa, anya
 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya
 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya
 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya
 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya
 6. foktól: ős, előd vagy felmenő: ősapa, ősanya
Leszármazási rokonság (lemenői ág):
 1. fok: gyermek: fiú, lány
 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka
 3. fok: dédunoka: fiúdédunoka, lánydédunoka
 4. fok: ükunoka: fiúükunoka, lányükunoka
 5. fok: szépunoka: fiúszépunoka, lányszépunoka
 6. foktól: leszármazott, utód vagy lemenő: fiúutód, lányutód
 Rokonsági viszonyok
Vérrokonság: oldal ági
- Testvér:
 fiútestvér (báty, öcs)

 lánytestvér (nővér , húg)

– nagybácsi – nagynéni: szülő fiú/lánytestvére

 (nagy-, déd, ük, szép; másod- harmad)

– unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy

lánya
– unokatestvér: szülők testvérének gyermeke
 Másod-, harmad- (ük), negyed- (szép),
ötödunokatestvér
 Rokonsági viszonyok
Házassági rokonság
 Férj, feleség
 sógor: testvér férje, illetve a házastárs fiú testvére
 sógornő: testvér felesége, illetve a házastárs lány testvére
 após (ipa vagy ipam): házastárs apja
 anyós (napa vagy napam): házastárs anyja
 nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa,
anyósa
 meny: fiúgyermek felesége
 vő: lánygyermek férje
 vőtárs: két megházasodott leánygyermek férjei
 ángy: valamely férfi vérrokon felesége
 Osztályozási szempont
még
Az egyes ember helyzetét illetően beszélünk
(mindkét családtípusra értve):
 Származási családról

– Amelyikbe beleszületünk (amelyikből

származunk)
 Nemző családról
– Amelyikbe felnőttként lépünk be, és
amelyikben a gyermekeink felnőnek (amit
nemzünk)
Családi állapot

 Statisztikai megközelítés
– Nőtlen, hajadon / egyedülálló
– Házas
– Élettársi viszonyban él
– Elvált
– Özvegy
 Háztartás
 Meg kell különböztetni a családtól a háztartás fogalmát
 Együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó,
együtt fogyasztó (együtt étkező + tartós javakat
közösen használó) emberek csoportja, akik általában,
de nem szükségképpen családi kapcsolatban vannak,
– Nukleáris családi háztartás
– Kiterjesztett családi háztartás
– Több családmagból álló háztartás
– Olyan HT, ahol senki sem tartozik ugyanahhoz a
családmaghoz
– Egyszemélyes háztartás
 Házasságkötés versus
élettársi kapcsolat
 Házasságkötés: az a cselekmény, amellyel felnőtt emberek
(hagyományosan: nő és férfi) házastársi-családi kapcsolatot
létesítenek egymás között. Jogi cselekmény
 egyes országokban azonos neműek is, pl.: Franciao, Spanyolo,
Portugália, Anglia, Németo., Skandináv o.-k, Svájc is; MO: NEM
 A házasság társadalmilag elismert és jóváhagyott
szexuális közösség két felnőtt ember között.
 Élettársi kapcsolat ma már a házasság alternatívája
– Hátrányok lehetnek még ma is (pl. Mo.: CSOK igénylése bonyolultabb,
babaváróhitelhez csak házaspárok juthatnak hozzá; öröklés vagy vagyonmegosztás esetén is, pl.
élettárs nem törvényes örökös)

 Szociológiai értelemben a házasságkötés nélküli tartós

élettársi kapcsolatból létrejött egységet is családnak tekintjük
↔ ! Alaptörvény (2012 [2020-as módosítás!])
se szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot min

Alaptörvény és a 2020.
novemberi módosítása:
 Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország védi a
házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot
mint a nemzet fennmaradásának alapját.
Módosítás után L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lépett:
 „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és
egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött
életközösséget, valamint a családot mint a nemzet
fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a
házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az
apa férfi.”
 Házasságtípusok
 Fajtái:
– Monogám: egy házastárs
– Poligám – több házastárs
 Bigámia: két házastárs

 Poligínia: egy férjnek több felesége (iszlám

kultúrkör; maximum 4 lehet, Korán előírásai)
 Poliandria: egy nőnek több férje (nagyon ritka
- Kanári-szigetek őslakói, Tibet, Új-Zéland,
India egyes területein)
– Csoportházasság (kommuna)
Élettársi kapcsolat ’hitelesítése’
 Élettársi nyilatkozat közokiratba foglalása
– a felek nyilatkoznak, hogy élettársi kapcsolatban élnek, és ezt a közjegyző
hitelesíti
– tanú nem kell, standard közjegyzői munkadíjak
 Önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvány: ez egy fennálló
élethelyzetről szóló tanúsítvány
– konkrét ügyre adják ki, pl. lakhatási kérelemhez
– Két tanú kell, akik tanúsítják, hogy valóban együtt él a két ember
– Illetékköteles 2.200 Ft illetékbélyeg kell rá.
 Közjegyzői nyilvántartásba vétel: 2010. jan 1. óta
– Bizonyítja az élettársi kapcsolat fennállását; megszűnése: töröltetéssel
– Apasági vélelmet keletkeztet
– Tanú nem kell, mind azonos, mind különnemű pároknak lehet
 Bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége: Mo. 2009 óta
– Csak azonos neműeknek, pl: Horváto., Olaszo, Au, Mo,
– anyakönyvvezető előtt, tanúkkal
 Ki kivel nem házasodhat (létesíthet
élettársi kapcsolatot)
 Leghatározottabb a vérrokonok kapcsolatának a tilalma,
azaz a vérfertőzés (incestus) tilalma! (már a középkorban
is – negyedíziglenig való r.)
– Mit is jelent?: egyenesági és oldalágin a testvéri TILOS – de
unokatestvérek, vagy nagybácsi-unokahúg között pl. nem (2009-től
jegyzői engedéllyel [Ptk])
 Azonos neműek
– egyes országokban azonos neműek is házasodhatnak,
pl.: Franciao, Spanyolo, Németo., Portugália, Anglia, Svájc, Svédo;
Mo.: TILTOTT
– Bejegyzett élettársi kapcsolatot engedik, pl: Au, Cseho., Mo, Brazília
 Eltérő társadalmi helyzetűek közötti házasodás lehetősége,
tilalma (pl. kasztrendszer)
– Homogámia: egy adott társadalmi rétegen/osztályon, felekezeten,
etnikumon belüli házasságkötés.
– Heterogámia: amikor a vőlegény és a menyasszony más-más
társadalmi réteg, felekezet, etnikum tagja.
 Genogram
 Murrey Bowen, 1978
 Olyan szerkezeti ábra, amely 3-4 generáció
kapcsolatrendszerét ábrázolja
 Specifikus szimbólumrendszer: megmutatják a
kapcsolatokat, az egyes családtagok helyét, helyzetét

 családi körülmény és történet feltérképezése

 A múlt eseményei (pl. halál, betegség, válás, siker…)
hogyan befolyásolják a jelen mintáit
 Kell: név, születések, házasságkötés/összeköltözés, válás,
halálozás időpontja; lehet iskolai végzettség, foglalkozás
Genogram
szimbó-
lumai
 Szakirodalmak
 Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a
szociológiába. Második bővített és javított
kiadás. Szerk: Spéder Zsolt. Család
fejezet (393-397.o.)
 Giddens, Anthony (2008): Szociológia.
Család-rokonság
 Németh László (2007): Három gyermek
esélye. Mérleg, 105-122. -
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!