Blastogenesis

A megtermékenyítést követő fejlődési szakaszok a primitív szervek megjelenéséig

Blastogenezis
Göllesz V.: A fejlődéstan alapjai, 43.o. - 61.o.
1. Barázdálódás
Szedercsíra (morula)
A zigóta (spermovium) sorozatos mitózisokkal létrehozza a szedercsírát (morula).
A zigóta nem növekedik csak osztódik. (szinkron-aszinkron)
A kialakult sejtek a blasztomerák.
A szedercsíra egyik pólusa (animális pólus) kisebb blastomerákból áll, kevés szikanyaggal.
A másik a vegetatív pólus nagyobb blastomerákból áll, sok szikanyaggal.
Hólyagcsíra (blastula)
A szedercsíra belsejében a beolvadt és felszívódott sejtek helyén üreg (blastocoel) marad
vissza. Az üreges képlet a blastula.
A külső sejtek a trophoblastok.
A hólyagcsíra üregébe sejtek nyomulnak és kialakítják az embriócsomót.
Az embriócsomó sejtjei már korán egy felső és egy alsó sejtcsoportra különülnek el.
felső » amnioblast
alsó » embrioblast
Trophoblastok (cytotrophoblast, syncytiotrophoblast, extraembryonalis mesenchyma) »
külső magzatburok (chorion)
Embriócsomó sejtjei » embrió
» belső magzatburok, amnion

2. Gasztruláció
bélcsíra (gastrula)
Az amnionüreg, a szikhólyag (szikzacskó), illetve a csíralemezek megjelenésével a csíra
bélcsírává (gastrula) alakul.
Az amnion üreg kialakulása
Az amnioblastok csoportjában táplálkozási és sejtelhalási okokból üreg alakul ki.

1
Az ektoderma és entoderma kialakulása
A résamnion alapját embrioblastok alkotják, melyek két rétegbe rendeződnek (epiblast,
hypoblast, azaz felső és alsó csíralemez= ecto- és entoderma)
Epibólia
Az entoderma sejtjei oldalirányban osztódnak, körülnövik a szikzacskót
Mezoderma kialakulása
a) Extraembrionális mezoderma:
a trofoblasztsejtekről válik le
b) Embrionális mezoderma
Sejtvándorlás útján keletkeznek
A trophoblast külső felszínén bolyhok alakulnak ki, sejtjei két rétegben differenciálódnak
Külső, sejthatárok nélküli rész: syncytiotrophoblast
Belső, sejthatárok: cytotrophoblast (Langhans sejtek)
Később: extraembryonalis mesenchyma
Az amnionrés (üreg) található az animális pólushoz közelebb, alatta a vegetatív pólushoz
közelebb esően van a szikhólyag.
Az amnionüreg és szikhólyag érintkezésénél alakul ki az embrió.
Ektoderma (külső csíralemez)
Mezoderma (középső csíralemez)
Entoderma (belső csíralemez)

Az embriópajzs fejlődése
Megjelenik a primitív csík (stria primitiva)
Az ektoderma felszíni (amnion üreg felé tekintő) sejtjei a széli részekről vándorlásba
kezdenek.
A két oldalról érkező sejtek a középpontban összeütköznek, torlódás jön létre.
Előre vándorolnak.
A primitív csík felszínén hosszanti primitív barázda jelenik meg (sulcus primitivus)
A primitív csík további fejlődése

2
Sejtjeinek egy része az ektoderma alá bukik és a középső csíralemez kialakításában vesznek
részt. A vándorlásban frontot képező sejtjei összeütköznek a szembejövő sejtekkel és az
ektoderma alá buknak, alul haladnak tovább.
A mélybe bukott és az ektoderma alatt tovább növő részt nevezzük fejnyúlványnak
(processus cephalicus)
Az összetorlódás helyén jön létre a Hensen-csomó. Benne a primitív gödör (fossa primitiva).
A fejnyúlvány üregesedik, benne hosszanti járat a chordacsatorna (mindkét végén nyitott
cső)
Velőlemez kialakulása
Neurula
A fejnyúlvány fölötti ektoderma sejtjei hengeresekké válnak a széli ektodermától
elkülönülnek.
Ez az idegrendszer fejlődési telepe.
Velőcső kialakulása
A velőlemez sejtjei egyenlőtlenül szaporodnak, széleken gyorsabban (velődombok, közöttük
velővályú)
A dombok záródásával kialakul a velőcső.
Kialakulásánál mindkét végén nyitott.
A gerinchúr és az őscsigolyák
A fejnyúlvány tengelyét képező chorda csatorna elveszíti átjárhatóságát.
Gerinchúrrá alakul.
Ez helyettesíti a gerincoszlopot (de az később nem ebből fog kialakulni).
A mesoderma differenciálódásával őscsigolyák alakulnak ki (somiták, vagy metamerák) a
gerinchúr két oldalán. Szelvényezettek.
Őscsigolyák-somiták
Kialakulásukkor még ősi mesodermális sejtek alkotják (mesoblastok). Ezek differenciálódnak.
Primitív szervtelepekké alakulnak:
1. Sclerotom: a csontos váz lesz
2. Myotom: a törzs izomzata lesz
3. Dermatom: bőr alatti kötőszövet lesz
Az őscsigolyák gerinchúr két oldalán párokban jelennek meg. Az első pár a 3. héten feji
végen, majd a farki irányba haladva 38-40 pár alakul ki és ebben a sorrendben
differenciálódnak.

3
A középlemez és az oldallemezek
Az őscsigolyák oldalsó részei a középlemezben (nephrogonotom-urogenitális lemez)
folytatódnak tovább. (Ebből fejlődnek ki a nemi szervek és a vizeletkiválasztó szervrendszer.)
A középlemez az oldallemezekben folytatódik:
Somatopleura (fali lemez)
Splanchnopleura (zsigeri lemez)
A két oldallemez a közös testüreget (coeloma) fogja közre.
A középlemez és az oldallemezek
A csíralemezek további fejlődése
A csíralemezek a tulajdonképpeni szervtelepek.
Külső csíralemez:
Származéka a velőcső nyílásai (neuroporus anterior és posterior) 23-28 őscsigolyás
állapotban záródnak.
A kültakaró felszíni rétege, az epidermis ebből alakul ki.
Belső csíralemez:
Ami az embriótelep alatti rész, az az ősbélcsövet alakítja ki.
Ami a széli rész, az a szikzacskó hámját alakítja ki.
Középső csíralemez:
Csontok, izmok, kötőszövetek
Belső csíralemezből
Nyelv, dobüreg, fülkürt, pajzsmirigy, thymus
Oesophagus, gége, légcső, bronchusok és a tüdő hámja
Gyomor és mirigyeinek hámja
Vékonybél, féregnyúlvány, vastagbél, bélmirigyek, máj, pancreas hámja
Húgyhólyag, húgycső, prostata, az ide tartozó mirigyek hámja
Középső csíralemez
Dorsalis hasfal kötőszövete, törzsizmok, csigolyák, bordák, központi idegrendszer burkai
Vese, urether, mellékhere, ondózsinór
Pleura, pericardium, peritoneum
Irha, subcutis, sternum, végtagcsontok, végtagok izomzata, ovarium, here,

4
tuba uterina, méh, hüvely, mellékvesekéreg
Bél izomzata, kötőszövete, légutak kötőszövete, porcai, izomzat, húgyhólyag és húgycső
izomzata és kötőszövete, vérkeringési szervek, vér, lympha
Koponyacsontok, szem kötőszöveti része, belső fül kötőszöveti és csontos része
Maxilla, mandibula, dentin, cement, hallócsontok, nyelvcsont, fejizmok
Külső csíralemezből
Bőrhám, haj, köröm, izzadság-, faggyú-, tejmirigyek, szaruhártya külső hámja, kötőhártya és
a szem mirigyeinek hámja
fogzománc, nyálmirigyek hámja, adenohypophisis
Regio olfactoria és mirigyeinek hámja
Szemlencse
Belsőfül hámja
Neuronok, gliasejtek, agyvelő, gerincvelő, ezek sympathicus ganglionjai és idegek, retina és
iris izomzata, üvegtest, hypophisis hátsó lebenye
3. Beágyazódás (implantatio ovi)
A méhnyálkahártya szerkezete a menstruációs ciklus 21. napja körül a legalkalmasabb a
beágyazódásra.
A pete az ovulatiot követő kb.6. napon ér a méh üregébe. Ha megtermékenyült, akkor már
gastrula stádiumban van.
Az erek fala megnyílik és az anyai vér a szövetfeloldás okozta üregekbe kerül. (intervillusos
üregek)
Beágyazódás-implantatio
12 nappal a megtermékenyítés és 5 nappal a beágyazódás után a csíra fölött zárul a
nyálkahártya » petekamra , 16. napra teljesen befejeződik.
A beágyazódás helye normálisan a méh hátsó falának azon része, amely az ovuláló
petefészekhez közelebb esik.
Rendellenes beágyazódás bekövetkezhet a tubában, petefészkek felszínén, belek falában,
méh üregén kívül (extrauterin graviditas). Életveszélyes állapot!
Az embrió lefűződése a szikhólyagról
Az embrió az embriópajzsból fejlődik ki.
Az embriópajzs alatt helyezkedik el a szikhólyag.
A 3. hét után az embrió lefűződik a szikhólyagról.

5
Az embrió lefűződése a szikhólyagról
Ennek a kezdetét jelzi az embriótelep amnionüregbe való beemelkedése. Előbb a feji, majd
a farki rész is.
Az embriótelep és a szikhólyag között befűződés jön létre.
A kiemelkedett embriótelep az entoderma egy részét így magába zárja, ez lesz a bélcső
telepe
A lefűződés végén a szikhólyag szikzacskóvá esik össze.
A szikzacskó a hasnyélnek nevezett extraembrionális mesoderma állományában található.
Az embrió a hasnyél által van összekötve a chorionnal.
Az intraembrionális entoderma farki vége felől kitüremkedés indul, ami a hasnyélbe nő
kialakítva ezzel az allantoist. (bélzsák-jelentősége nincs)
A hasnyél a későbbiekben köldökzsinórrá alakul.
4. A magzati függelékek kialakulása
1. Méhlepény (placenta)
az emlősöknél ún. haemochoriális placenta
A chorionbolyhok közvetlenül érintkeznek az anyai vérrel.
2. Köldökzsinór (funiculus umbilicalis)
3. Amnion (belső magzatburok)
Placenta felépítése:
Anyai rész: placenta materna (méhnyálkahártya vagy decidua): anyai érfal, anyai kötőszövet,
méhnyálkahártya hámja
o Decidua basalis részt vesz a placenta kialakításában

o Decidua capsularis

o Decidua parietalis 5. hónaptól egymásra fekszenek, a méh ürege eltűnik

Magzati rész: placenta foetalis (chorionbolyhok): chorion hámja, kötőszövete, embrionális

erek
A placenta
A magzati és az anyai vér nincs közvetlen kapcsolatban.
Az anyai vér az intervillusos üregekbe kb. 500 kisebb anyai eredetű artérián érkezik, a lepény
széli részeiben levő járatokon és vénákon távozik az anyai keringés felé.
A magzati eredetű érhálózat is gazdag.

6
A lepényben a vér keringése lassú. (Több anyag átjutása biztosított.)
A placenta véralvadásgátló anyagot (heparint) termel.
A placenta együtt nő a magzattal.
A placenta a méhfalra tapad. Rendellenes tapadása (placenta praevia) torz fejlődést
okozhat.
A chorion boholy szerkezete
A placenta funkciói
A magzatnak a táplálékkal való ellátása és a magzati anyagcsere bomlástermékeinek az
elszállítása.
A magzat gázcseréjének a biztosítása.
Az anyai vérben levő anyagok szelekciója.
Vitaminraktár. (A, D, C)
Hormontermelő.
choriogonadotrop hormon-terhesség korai diagnosztizálása
Sárgatest fenntartása, hat az emlőre, magzat növekedésére
Rögzíti a magzatot.
Ellenanyagok is átjutnak: passzív immunizálás 14. hét után, DE!

Köldökzsinór (funiculus umbilicalis)

A méhlepény és a magzat között létesít kapcsolatot.
A hasnyélből alakul ki.
Embrionális kötőszövetből áll. (Wharton-féle kocsonya)
A köldökzsinór képletei
Köldökartériák (2db): (arteria umbilicalis) a magzat felől elhasznált, oxigénben szegény,
vénás vért visznek a placentába.
Köldökvéna (csak kezdetben 2 db!): (vena umbilicalis) artériás vért visz, vére táplálja és
oxigénnel látja el a magzatot.
Kezdetben szikzacskó
Allantois és kivezető csöve
Amnion
Hámja magzatvizet termel. Ezzel együtt tágul.

7
 o Fehérjéket, sókat, hámsejteket, magzati vizelet alkotóelemeit tartalmazza

o Védi a magzatot, elnyeli a rázkódásokat, nem tud az amnionhoz tapadni a magzat,

mozoghat
o Védi az anyát

o Szerepe van a szülés előkészítésében

o 10. hét után a tüdő, vesék, bél is szerepet játszik a körforgásban

o Csak magzati eredetű sejtek vannak a magzatvízben

Az első számú magzati eredetű magzatburok.

Termeli a magzatmázat.
Amnion rendellenességei
Simonart-féle szalagok megjelenése (az amnion falának szalagos elfajulása)
A végtagon befűződések, akár amputáció lehet.
Magzatvíz fokozott termelése (hydramnion) eredményezhet: abortust, fejlődési
rendellenességet, rohamos szülést, atoniás vérzést, köldözsinór előreesést.
Magzatvíz csökkenés (oligohydramnion) fejlődési rendellenességet idézhet elő
Hydramnion (1500-2000ml) okai:
Idiopathiás 35%
Anyai diabetes 25%
Congenitális malformációk pl: központi idegrendszeri rendellenességek, gastrointestinális
defektusok( nyelőcső atresia)ű, nem tudja nyelni a folyadékot
Oligohydramnion (400 ml alatt):
idő előtti repedés: tuskóláb, tüdőhypoplasia
Praenatalis diagnózis
Ultraszonográfia (UH), 3D, 4D
Anyai szérum vizsgálat
Amniocentezis
Chorionboholy mintavétel
A vizsgálatok célja:genetikai rendellenességek, malformációk követése
A teljes magzati növekedés figyelése
Az uterus, placenta, köldökzsinór abnormalitások felfedezése

8
A MAGZAT „PÁCIENS”
Amniocentézis
14. hét után
Has és uterus falán keresztül UH ellenőrzés mellett 20-30 ml magzatvíz nyerése
Citogenetikai vizsgálat, genetikai vizsgálat
35. hét után kötelező
A sejteket tenyésztik, 8-14 nap
Chorionboholy mintavétel (CVS)
Nagyobb a sérülés rizikója, 1-2%
10-12. héten már
Elegendő 2-3 nap a tenyésztéshez
Őssejtek nyerése
Magzatgyógyászat
Transzfúzió köldökzsinór vénájába

a) A csontosodás folyamata
 A csontos vázrendszer a mesodermából (középső csíralemez) alakul ki.

 Az embrionális kötőszövet elcsontosodik.

A kötőszövet csonttá alakulásának 3 lehetősége:

o Desmogen (desmalis) csontosodás

o Chondrogen (chondralis) csontosodás

o Angiogen csontosodás

 Desmogen csontosodás

A kötőszövet csonttá alakulása.

Az embrionális kötőszövet sejtjei csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak, osteoidot
választanak ki, csontgerendákat hoznak létre.
A csontosodás folyamata csontmagvakból indul ki, körkörösen terjed.
Pl: koponyatető csontjai
a: osteoblastok, b: csont alapállomány, c: csontsejtek, d: meszesedő kötőszöveti nyalábok

9
  Chondrogen csontosodás

Az embrionális kötőszövetben előporcok jelennek meg. Ezekből lehetnek végleges porcok,

de ezek nagyobb része is csont lesz később.
Előporcok felszínén létrejövő csontosodás: perichondralis csontosodás
Az előporc belsejében: enchondralis csontosodás
Pl: hosszú csöves csontok közép-
és végdarabjai közötti csontosodás
A, B, C: a csontosodás előrehaladtát jelzik. 1: csonthártyával borított perichondrális csont, 2:
a csonthártyából a csont közepe felé növő vérér, 3: duzzadt porcsejtek, 4: oszlopos porctér,
5: csontosodási mag a diaphysisben, 6: csontosodási mag az epiphysisben
 Angiogen csontosodás

A kötőszövetben lévő erek mellett megjelennek osteoblastok, melyek az erek mentén

képeznek csontot.
Pl: csigolyatest csontállománya
b) Az izomzat kialakulása
A szervezetben található harántcsíkolt és simaizmok a mesodermából fejlődnek ki. (kivétel:
az iris és izzadságmirigyek izomsejtjei)
• Az őscsigolyák szelvényezett myotomjából: hátizomzat, mellizomzat, hasfal izomzat
• A szelvényezetlen mesodermából, illetve mesenchymából: simaizomzat, a szív, bőr,
és végtagok izomzata
Myoblastokból, majd ebből képződő myofibrillumokból jönnek létre a harántcsíkolt izmok.
A sejtmag osztódik de a citoplazma nem, izomrostok jönnek létre.
Az izomzat elmozdulhat a kialakulási helyéhez képest, a csontnövekedés miatt. Végtagról-
törzsre és fordítva kúszás.
Az izomtelepekben ideg jelenik meg, ugyanabból a szelvényből származóan. Az ideg szerepe
főként a működőképesség fenntartása.
 Izomfejlődési rendellenességek
(általában egyik oldal)
Egyes izmok részlegesen hiányoznak (agenesia partialis)
Egyes izmok teljesen hiányoznak (agenesia totalis)
Szám feletti izmok lehetnek egyes izomcsoportokban
c) Az ízületek kialakulása

10
Amikor a szomszédos csontok között üreg van (megszakított összeköttetés), akkor ezeket az
összeköttetéseket ízületnek nevezzük.
Az ízületi üreg kezdemények már az embrionális 10. héten fellelhetők.
 Csontok között kötőszöveti tömörülés jelentkezik.

 Ebben jön létre az üreg.

 Az ízület felépítésében rész vevő csontok végdarabjait porc borítja.

 A porc folytatásába eső kötőszövet izületi tokká alakul, mely körülzárja az ízületi
üreget.
d) A gerinoszlop fejlődése és rendellenességei
Az embrió tengelyét a gerinchúr (chorda dorsalis) képezi, de a gerincoszlop nem ebből
fejlődik.
A gerincoszlop 3 fejlődési szakasza:
 A kötőszövetes (mesenchymális) telep kialakulása

 A porcosodás

 A csontosodás

 A kötőszövetes (mesenchymális) telep kialakulása: tengelymesodermából a

gerinchúr és a velőcső mentén az őscsigolyákból (szelvényes).
A végleges csigolyák telepei úgy jönnek létre, hogy a scleromerek egyesülnek az alattuk levő
lazább szerkezetű kötőszövetes teleppel.
A feji végen kezdődik a differenciálódás és halad a farki vég irányába.
A nyúlványok megjelenésével alakul ki.
 Csigolyanyúlványok fejlődése

A scleromerekből minden egyes csigolyatelepnek megfelelően 3 nyúlvány alakul ki.

Hátsó nyúlvány (processus neuralis): velőcső felé növekszik, majd körülöleli, csigolyaív,
tüskenyúlvány alakul ki
Bordanyúlvány (processus costalis): oldalra és előre növekszik és a csigolyákhoz tartozó
borda telepe lesz
Elülső nyúlvány (processus chordalis): a gerinchúr felé növekszik, majd körülöleli,
csigolyatest telepe
 Processus chordalis+scleromer=csigolya test (corpus vertebrae)
processus neuralis›
csigolyaív (arcus vertebrae) és tüskenyúlvány (processus spinosus)

11
  A porcosodás:

A II. hónapban veszi kezdetét, fej-farok irányban halad.

A nyúlványokban porcmagvak jelennek meg, egyesülve porcosítják az egész telepet.
Megjelenik az izületi üreg kezdeménye. (csigolyák között, csigolya-borda között)
 A csontosodás:

A III. hónapban megjelennek az első csontmagvak.

A születésig nem fejeződik be.
A csigolyákban porcos részek maradnak, később csontosodnak.
A processus transversus és processus spinosus egyes részletei 20. évre csontosodnak el.
A farokcsigolyák csak születés után kezdenek csontosodni, a 30. évig tart.
 Rendellenességek

 Több csigolya kialakulása: (csigolyák száma normálisan 32-34) A kötőszövetes telep

feleződése, a féltelepek (önálló csigolyák lesznek) egyesülésének zavara miatt.
 Kevesebb számú csigolya:

Atlas assimilatio: az első nyakcsigolya (atlas) beolvad a koponyaalapba (atavisztikus)

Olygospondylia: több csigolya hiánya, szélsőséges esetben csak néhány csigolya van, a
szelvényeződés zavara áll a háttérben, ilyenkor az adott szelvénynek megfelelő bordák és
izomzat is hiányzik.
 A gerincoszlop kóros görbületei: csigolyafejlődési rendellenességekre vezethetők
vissza (félcsigolyák)
Scoliosis: valamelyik oldalirányban fokozott görbület
Lordosis: előrefelé fokozott görbület
Kyphosis: hátrafelé fokozott görbület
e) A mellkas csontos vázának fejlődése és rendellenességei
o A hét felső borda elülső végeit mesenchymális köteg (sternalis léc) köti össze.

o Ezek képezik a szegycsont (sternum) telepét.

o Összenőnek.

o A csontosodás a hátsó bordavégből indul és fentről-lefelé.

o Már a csigolyáké előtt megkezdődik.

o A sternumban több csontmag van, a csontosodás lassú, nem teljes.

12
 o A kardnyúlvány (processus xyphoideus) distalis végdarabja porcos marad.

 Rendellenességek

Nyaki, ágyéki borda: a 7. nyakcsigolya és az 1. ágyékcsigolya bordanyúlványa is bordává

fejlődik
A bordák villaszerűen kettéágazhatnak
Fissura sterni: a sternális léc záródása elmarad, mellüreg képletei kitüremkedhetnek
Tölcsérmell (pectus excavatum): a sternum tölcsérszerűen behorpad
Tyúkmell vagy susztermell (pectus carinatum): a sternum éles szögben kiemelkedik
f) A koponya fejlődése és rendellenességei
A koponya a tengelymesoderma fejszakaszából és az 1-2-es zsigerív mesodermájából alakul
ki.
 Agykoponya (neurocranium)

 Arckoponya (splanchnocranium, viscerocranium)

 Az arckoponya fejlődése

Az arckoponya fejlődéstanilag:
A zsigerívekben egy-egy porcléc alakul ki.
Desmogen csontosodás
Chondrogen csontosodás: maxilla , mandibula, processus styloideus
 A kutacsok

Kutacsok (fonticulusok):
A születéskor még kötőszövetesen megmaradt területek.
Nagykutacs (fonticulus frontalis) -páratlan
Kiskutacs (fonticulus occipitalis) -páratlan
Ékcsonti kutacs (fonticulus sphenoidalis) -páros
Csecsnyúlványi kutacs (fonticulus masteoideus) –páros
 Koponyacsont fejlődési rendellenességek
(alaki rendellenességek-dyscraniák)
 Ritkán elsődleges rendellenességek

 Általában idegrendszeri fejlődési rendellenesség van a háttérben.

 Lehetnek bizonyos syndromák tünetei

13
  Sokszor fogyatékosság kíséri

 Korai varratelcsontosodások

Trigonocephalia v. Oocephalia
(háromszög fejűség) – sutura metopica hiánya
 Oxycephalia vagy turricephalia

Oxycephalia v. turricephalia
(csúcsosfejűség, vagy toronyfejűség) sutura coronalis – sutura lambdoidea korai
csontosodása, csak felfelé tud nőni, a nyílvarrat mentén
 Ferdefejűség

Plagiocephalia (ferdefejűség) sutura coronalis – sutura lambdoidea korai elcsontosodása

 Scaphocephalia (csónakfejűség)

Scaphocephalia (csónakfejűség) – sutura sagittalis korai csontosodása

 További koponyafejlődési rendellensségek

Acrocephalia pl. Apert-féle syndroma, acrocephalosyndactylia (syndactylia=össszenőtt ujjak)

Spontán mutáció a 10. kromoszómán, fibroblast növ. factor gén mutációja, 80%-ban
mentalis retardáció
Crouson-syndroma: norm. méretű agykoponya, fejletlen arckoponya, előreálló állcsont,
kidülledő szemek, norm. intellectus!)
 Crouzon betegség

Brachicephalia (rövidfejűség) – sutura coronalis, agyalap korai elcsontosodása

Microcephaliával jár együtt
Down-syndroma
g) A végtagok fejlődése és rendellenességei
Fejlődési telepei a végtagbimbók, ezek az 1. magzati hónapban jelennek meg.
Ektodermában keletkező képletek.
Végeken fejlődési induktorként szerepelnek.
Felső végtag: 5. nyaki szelvénytől az első háti szelvényig
Alsó végtag: 1. ágyéki szelvénytől az első keresztcsonti szelvényig
2. hónapban ujjak megjelenése.
A környezet szabja meg a differenciálódás irányát (jobb-bal)

14
A végtagkezdeményekben az izomzat a 2. hónap elején megjelenik, kezdetben mint
egységes izomtelep.
A végtag csontjai chondrogén csontosodás útján fejlődik.
 A hosszú csöves csontok fejlődése

3 csontosodási mag keletkezik (1 a diaphysisben, 1-1 az epiphysisekben)

Hosszirányú növekedés:
Az epiphysis a diaphysis felé csontosodik, határukon porckorongok vannak.
Amíg növekedik a csont , mindig az epiphysis felé új porckorong képződik.
Akkor szűnik meg a növekedés, ha a porckorong már elcsontosodott.
Harántirányú növekedés:
A csonthártya csontsejtképző tevékenysége által.
 Rendellenességek

Amelia totalis: mind a 4 végtag hiányzik

Amelia partialis: csak egy-egy végtag hiányzik
Micromelia: aránytalanul rövid végtagok
Phocomelia: (fókaszerűen) a comb, vagy a felkar hosszú csöves csontjai hiányoznak
Manus fissa: kéz 3. és 4. ujja közötti hasadék a kéztőig
Pedes fissi: lábon ua.
Syndactylia: összenőtt ujjak (cutanea, v. ossea)
Polydactylia: többujjúság
Brachydactylia: kórosan rövid ujj vagy ujjak
 Syndactylia, ujjak összenövése

 Polydactylia

 Veleszületett csípőficam: (luxatio coxae congenita)

Az alsó végtagöv rendellenessége.

A combcsont feje csökkent értékű, az izületi vápa sem fejlődött ki és az izületi tok laza.
Öröklődő, lányoknál gyakoribb, lehet egy- vagy kétoldali.
Gyakori boka-láb fejlődési rendellenesség: dongaláb
2. Az emésztőrendszer fejlődése

15
  A bélcső

 Kezdetben egyenes, tagolatlan cső.

 Intenzíven növekszik, görbületek, tágulatok jelennek meg rajta.

 Szakaszai:

fejbél, kopoltyúbél, gyomortágulat, ansa duodenalis, ansa umbilicalis, terminális bél

 Ezekből a szakaszokból fejlődik ki az emésztőrendszer egy-egy részlete.

 A bélcső mindkét végén vakon végződik, de a szájüreg és a végbélnyílás kialakulásával

megnyílik.
 A fejbél és a kopoltyúbél származékai

 A fejbél külszíni ektodermával való találkozásánál kialakul a garathártya (membrana

buccopharyngea), átszakadva a bélcső közlekedik
a környezetével
 Zsigerívek és zsigerbarázdák
(vázlatos rajz, Fischel nyomán)
 Zsigerívek= kopoltyúívek=garatívek

Külső felszínén ektoderma.

Belső felszínén entoderma.
Állománya mesodermális eredetű.
Minden zsigerívben egy-egy porcléc, egy artéria és egy ideg alakul ki.
Az artériák a leszálló és felszálló aortát létrafokszerűen kötik össze.
 A garatívekhez tartozó agyidegek

 Az 1. ív idege: nervus trigeminus

 A 2. ív idege: nervus facialis

 A 3. ív idege: nervus glossopharyngeus

 A 4-5. ív idege: nervus vagus

 Az 1. zsigerív porcléce: Meckel-porc

 A 2. zsigerív porcléce: Reichert-porc

 A garatívek idegei, izmai, vázrendszere

 A zsigerívek három lemezéből:

 A zsigerívek mesodermájából fejlődnek:

16
Az 1. zsigerív: mandibula, kalapács, üllő
A 2. zsigerív: kengyel, nyelvcsont kis szarva és teste
A 3. zsigerív: nyelcsont nagy szarva
A 4-5. zsigerív: pajzsporc
 A zsigerívek entodermájából fejlődnek:

Az 1. zsigerív: részben az Eustach-féle kürt és a dobüreg hámja

Az 2. zsigerív: tonsilla palatina öble
Az 3-4. zsigerív: csecsemőmirigy, mellékpajzsmirigyek
Az 5. zsigerív: corpus ultimobranchiale
 A zsigerívek ektodermájából fejlődnek:

A nyak, az arc alsó szakaszának és a külső fül bőre

3. A légzés és hangadás szerveinek fejlődése
1. Kibővítve:Az arc fejlődése
2. A szájüreg és az orrüreg fejlődése
3. A nyelv fejlődése
4. A fogak fejlődése
5. A hypophysis fejlődése
6. A tüdő (pulmo) fejlődése
 Gége (larynx), légcső (trachea), tüdő (pulmo) telepének kialakulása

 A 2,5mm-es embrióban 4. kopoltyúív magasságában a kopoltyúbél elülső fala

megvastagszik (tüdőmező).
 Majd vályú szerűen kiemelkedik (laryngotrachealis vályú).

 Farki vége zacskószerűen kitüremkedik (tüdőtasak).

Az entodermális eredetű telepének fejlődése

A tüdőtasak már a 3mm-es embrióban kesztyűujjszerűen kettéoszlik (kétoldali tüdőhólyag).
A tüdőhólyagokból alakul ki a két fő bronchus (hörgő).
A tüdőhólyagok egy-egy csövet képeznek, végükön másodlagos tüdőhólyagokkal.
A kétoldali tüdőhólyag aszimmetrikusan fejlődik.
A jobb oldali lefelé, bal oldali vízszintesen nő.

17
A tüdőhólyagok osztódásából származó utolsó tüdőbimbók oldalsó tasakosodás
révén kialakítják az alveolusokat (léghólyagokat) (felületük a légzőhám).
 A mesodermális eredetű telepének fejlődése

A tüdőhólyagok növekedve a körülöttük lévő embrionális kötőszövetben végzik az

osztódásaikat. Ez a kötőszövet képezi a tüdő stromajának telepét.
Kezdetben egységes, majd szimmetrikusan kettőződik, de a bal tüdőfél növekedése elmarad
a jobb tüdőféltől.
A kötőszövetes telep rögzíti is a tüdőt.
Kialakul belőle a tüdőgyökér, bronchusfal elemei, a rugalmas rostozat, izomrostok.
 A garattelepből előrefelé kitüremkedő laryngotrachealis vályú és a belőle kinövő
légúttelep különböző fejlődési mozzanatai. A: a telep kettéválásának kezdete; B: a V
alakban kettévált telep; C: a hámtelep kezdődő bimbózása a későbbi
lebenyhörgőknek megfelelően; D: a bimbódzó légúttelepet körülvevő
mesenchymazsák (pontozva), ill. rózsaszínnel jelölve
 Koraszülöttek

 Sok a folyadék az alveolusokban

 Felületaktív anyagok csekély mennyiségben vannak jelen (surfactant)

 Steroid injectio az anyának, hogy a babában a surfactant termelődését felgyorsítsa, a

folyadék mennyisége csökkenjen (hatása 2-3 nap alatt fejlődik ki)
 Megjegyzés: a természetes úton történő születés is több magzati steroidot mozgósít-
gyorsabb a légzőrendszer adaptációja > < Császármetszés (sectio cesarea)
 A mellhártya (pleura) fejlődése

A tüdő növekedésével maga előtt tolja a zsigeri lemezt (splanchnopleura), míg a végén ez a
fali lemez (somatopleura) közelébe kerül.
Így jön létre a kettős mellhártya.
A magzat tüdeje nem végzi a funkcióját: a tüdőverőér (arteria pulmonalis) vérének 90%-a a
Botall-vezetéken át közvetlenül az aortába kerül.
A magzat tüdeje légtelen. (A halva születettség törvényszéki tüdőpróbája).
A végleges tüdőalak az első légvételeket követően alakul ki.
 Rendellenességek

Kétoldali-egyoldali
Hiány (agenesia)

18
Csökkentértékűség (hypoplasia)
Járulékos (accessorius) tüdő: általában a rekeszizom és a normálisan fejlett tüdő alsó lebenye
között
 Kopoltyúbélen kialakuló elsődleges tüdőtelep kettőzött

 Kezdetben rendesen fejlődő tüdőtől különül el

A normálisan kétlebenyű bal tüdőfél is háromlebenyű lesz.

Tüdősérv (pneumocele): pl bordahiányhoz másodlagos rendellenességként társulhat.
Habtüdő: a tüdő szivacsszerű, kisebb-nagyobb hólyagokból áll.
Zsáktüdő (debilitas pulmonalis) a tüdő egyetlen nagy hólyagnak látszik
2. A gége (larynx) fejlődése
A gége telepe a kopoltyúbélnek 3-5. kopoltyúív magasságában levő szakaszából fejlődik.
A laryngotrachealis vályú feji vége mellett mindkét oldalon megjelenik egy-egy dombocska
(ary-dombok). (3. héten)
A dombok magasságában ejtett harántmetszeten a gégebemenet kezdetleges képét látjuk
 A gége (larynx) fejlődése I.

Az ary-dombok növekedésével a bemenet T-alakú képet vesz fel.

Haránt vonala lesz a gégebemenet (aditus laryngis).
A merőleges rés (incisura interarytenoidea)
 A gége fejlődése II.

A gége mesodermális elemei a tüdő mesenchymális telepéből származnak. (porcok, izmok)

Gyűrűporc (cartilago corocoidea) tüdőtelepből
Pajzsporc (cartilago thyreoidea) a 4-5. kopoltyúívből
Gégefedő (epiglottis) a 3-4. kopoltyúívből
 A gége fejlődése III.

A T-alakú nyílás mögött fejlődik a gége ürege. (3 hónapos embrió)

Az üreget kezdetben hám zárja el, mely később elfolyósodik.
Az üreget kitöltő hám csillószőrös hámmá alakul, a hangszalagok többrétegű laphámmá
alakulnak.
A hangszalagok 4-5. hónapban elérik végleges alakjukat.
 A gége születés utáni fejlődése

19
Szerkezeti: a hám átalakul, mirigyek jelennek meg
Méretbeli: férfiaknál jelentős (pubertásban)
Helyzeti: 5. hónapban az epiglottis még érinti a lágyszájpadot, a későbbiekben lentebb kerül.
A fejlődése csak felnőtt korra fejeződik be.
 Gége fejlődési rendellenességek

Gége teljes hiánya: élettel összeegyeztethetetlen

Gége szűkület (stenosis): a hangképzés súlyos zavarát okozhatja
Diaphragma laryngis:
a gége lumenét hártyaszerű kötőszövetes képlet szűkíti.
Ez nehezítheti a légzést (dyspnoe), a belégzés hangos (stridor) lesz
Down-kórosoknál rekedtes hangjuk oka lehet
Gégében harántredők: hangképzés zavara
Epiglottis hiánya, gége ürege rendellenes, gégeporcok rendellenességei, hiányai, gége
pubertáskori növekedésének aszimmetriája
3. A légcső (trachea) fejlődése
 A légcső (trachea)

Újszülöttben 4,5 cm hosszú cső.

Kezdetben szűk, majd tágul.
Hosszirányú növekedése arányos az egész szervezet növekedésével.
Helyzete a gége helyzetváltoztatásával függ össze, egyre lentebb kerül, végleges helyzetét
15. életév körül nyeri el.
A légcsőnek a nyelőcsővel érintkező hátsó falában nem jelennek meg porctelepek.
A porcgyűrűjeinek előporcai azonban az 1. hónaptól a fej irányától lefelé jelennek meg.
 Légcső fejlődési rendellenességek

A légzés , a hangképzés, de a nyelés, táplálkozás funkcionális zavarát is! okozhatja.

Légcső teljes vagy részleges hiánya: élettel összeegyeztethetetlen
Légcső szűkülete (lehet részleges)
Légcső nyelőcső közötti sipoly (fistula oesophageotrachealis)
 Légcső fejlődési rendellenességek

Légcsősérv (tracheocele): többségében a nyálkahártya kóros kitüremkedéseiből alakul ki

20
Légcső tasakszerű tágulatai (diverticulum tracheale): általában jobb oldalon
Légcső sipolyai (fistula tracheae): főleg nyaki szakaszon
A légcső porcgyűrűinek különböző rendellenességei (teljes-részleges hiány)
 Az arc fejlődése

4. Az arc fejlődése
Az elemi szájgödör területén az ektoderma és az alatta lévő mesoderma szaporulata
eredményeként megjelennek a primitív arcnyúlványok.
2db oldalsó homloknyúlvány (processus frontalis lateralis)
1db középső homloknyúlvány (processus frontalis medialis)
2db arccsonti nyúlvány (processus maxillaris)
2db állcsonti nyúlvány (processus mandibularis)
oldalsó homloknyúlványokból középfelé eső részeiből lefelé nőnek – oldalsó orrnyúlványok
(processus nasalis lateralis)
középső homloknyúlványból mediansagittálisan lefelé – középső orrnyúlvány (processus
nasalis medialis)
 Az arcnyúlványok egyre közelebb kerülnek egymáshoz, közrefogják a szemserleget és
a primitív szájnyílást és a fogléc is megjelenik.
Homloknyúlványokból - homlok
Középső orrnyúlványból - orrhát
Oldalsó orrnyúlványokból - orrszárny, orrhát oldalsó részei
Arccsonti nyúlványokból - felső ajak, arc felső része
Állcsonti nyúlványokból - alsó ajak, arc alsó része
 Rendellenességek

Záródási (dysraphiás) rendellenességek:

Az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti nyúlványokkal,
vagy valamelyik oldali arccsonti nyúlvánnyal.
Nyúlajak (labium leporinum)
A nyúlajak (ajakhasadék- cheiloschisis) kiterjedtsége többféle lehet.
Jelzett forma: ajakpír, hegszerű csík jelzi a méhen belüli regenerációt
Behúzódás: az ajakpíron, esetleg az ajaktestre kiterjedő behúzódás (coloboma)
Teljes: az ajakhasadék az orrbemenetig terjed
21
Lehet egyoldali, kétoldali
Gyakori baloldalon, fiúknál
 Ezek a rendellenességek hatással vannak a szopásra, táplálkozásra, a beszéd zavarát
okozhatják.
A nyúlajak és farkastorok sebészetileg jól gyógyíthatók.
 A szájnyílás

 Nagyobb, kisebb szájnyílás (macrostoma, microstoma): az arccsonti és állcsonti

nyúlványok hiányos, vagy fokozott záródása miatt
 Az állcsont fejlődési rendellenességei

Agnathia: állcsonti nyúlvány fejlődése elmarad

Micrognathia: állcsonti nyúlvány csökkentértékűsége,Teacher-Collins-syndroma (dysostosis
mandibulofacialis) esetén
Harapási rendellenességek: az arccsonti és az állcsonti nyúlvány fejlődési rendellenessége,
beszédhibát, táplálkozási, légzési nehézséget okoz
Fogmedernyúlvány-hasadék (gnathoschisis)
 Ajakhasadékkal együtt (cheilognathoschisis)

 Szájpadhasadékkal (gnathopalatoschisis)

 Ajak- és szájpadhasadékkal (cheilognatho-palatoschisis)

5. A szájüreg és az orrüreg fejlődése

 A fejbél és a kopoltyúbél származékai

 A fejbél külszíni ektodermával való találkozásánál kialakul a garathártya (membrana

buccopharyngea), átszakadva a bélcső közlekedik
a környezetével
 A szájüreg kialakulása

Az embrió szájüregének telepe az elemi szájgödör.

Ez az ektoderma bemélyedéseként jelentkezik a feji végen.
Az elemi szájgödör mögött lévő fejbél entoderma megközelíti a szájgödör ektodermáját
(mesoderma kiszorul) egymáshoz fekve létrehozzák a garathártyát (membrana
buccopharyngea).
A primitív szájüregből a szájnyílás az arcnyúlványok záródásával alakul ki.
A garathártya előtt Rathke-féle tasak alakul ki, melyből az agyalapi mirigy elülső lebenye lesz.
A garathártya átszakad.

22
Az elemi szájgödör fölött 3 hetes embrió homloknyúlványainak megfelelően szaglómezők
(area nasalis) jelennek meg.
Hámvastagodással és bemélyedéssel létrejön a szaglógödör (fovea nasalis).
A szaglógödör egyre mélyebb lesz, kialakul a szaglótasak (saccus nasalis).
A szaglótasak és a szájüreg hámja egymással érintkezve kialakítják a primitív szájpad
(membrana palatonasalis) telepét. Válaszfalat képez a primitív száj- és orrüreg között. Majd
ez átszakad.
 A szájpad kialakulása

Végleges szájpad az arccsonti nyúlványoknak a szájüreg felé eső oldalain jelentkező

szájpadnyúlványaiból alakul ki.
A szájpadnyúlványok között kezdetben rés (embrionális szájpadhasadék) van, összeköttetést
tart fenn az orr- és szájüreg között.
A kemény szájpad területén a 2. hónapban csontmagvak jelennek meg, amelyek a szájpad
elülső részében kialakítják a csontos válaszfalat.
 Rendellenességek

Logopédiai korrekció csak a sebészi korrekciót követően lehetséges.

Farkastorok (faux lupina, palatoschisis): a szájpadnyúlványok egyesülése elmarad. Lehet
teljes (kemény- és lágyszájpadot is érintő), vagy bizonyos szakasz nyitott.
Fecskefarokszerű ínyvitorla (uvula bifida): lehet önálló és a lágyszájpadhasadék folytatása
Szájpadhasadék: occult (rejtett), vagy submucosus lehet
Ilyenkor a szájpad középvonalát lemezszerű réteg fedi, alatta pedig a csontos szájpad hasadt.
A beszéd feltűnően orrhangzós ( az orr-garat mandulák rendben vannak)
 Gótikus szájpad: gyakran együtt jár a macroglossia-val, Down-syndrománál is lehet

6. A nyelv (lingua) fejlődése

A nyelv telepe a primitív szájüreg fenekén jelenik meg a 2mm-es embrióban.
Több részből fejlődik.
Elülső telepe:
A szájfenéken először a páratlan gumó (tuberculum impar) jelenik meg. A garathártya
mögötti entodermális területből alakul ki.
Majd ez előtt az 1-3 zsigerívből kialakul a páros oldalsó gumó (tuberculum linguale laterale).
Az elemi szájgödör ektodermális területéről származik.
Hátsó telepe: (a nyelv gyöke lesz)
Entodermális eredetű. A 2-4 zsigerívből származik.
23
Az ectoderma és az entoderma határánál lesz a linea terminalis.
 A linea terminalis magasságában a középvonalban a nyelv entodermális telepéből egy
nyúlvány indul ki (pajzsmirigy telepe lesz) a nyak irányába.
 A nyelv fejlődési rendellenességei

A zsigerívek fejlődési zavarával függnek össze.

Microglossia: a nyelv csak a páratlan gumóból és a hátsó telepből fejlődik.
Macroglossia: az elülső telep túltengése. Down-syndromában gyakori.
Glossoschisis (lingua bifida), hasadt nyelv: a két oldalsó gumó záródásának elmaradása
eredményezi.
Lingua plicata: haránthasadék a nyelv felszínén
Aplasia linguae totalis: hiányzik a nyelv
Ankyloglosson, lenőtt nyelv: lenőtt, rövid nyelvfék rögzíti a nyelvet.
 Microglossia: a nyelv csak a páratlan gumóból és a hátsó telepből fejlődik.

 Macroglossia: az elülső telep túltengése miatt. Down-syndromanál lehet.

 Lingua plicata: haránthasadék

 Glossoschisis (lingua bifida): a két oldalsó gumó záródásának elmaradása

eredményezi.
 Ankyloglosson: lenőtt, rövid nyelvfék rögzíti a nyelvet.

7. A fogak (dens) fejlődése

A fogak telepe (fogléc) ectodermális eredetű, de a fogak végleges kialakításában a
mesoderma is szerephez jut.
Heterodons: az embernek különböző alakú fogai vannak.
Difidont: egyszeri fogváltás van.
20 tejfog
32 maradó fog
 A fogléc a 2. magzati hónapban jelenik meg, mint a hám duzzanata.

Rajta duzzanatok, fogbimbók jelennek meg, minden quadránsban 5 (tejfog telepek).

A fogbimbók fogléctől távoleső végei bemélyednek, harang alakot vesznek fel. Ez a
zománcszerv.
 Fogfejlődés

24
A zománcszerv a későbbiekben elveszíti összeköttetését a fogléccel. Külső felszínén a külső
zománcsejtek (adamantoblastok), belső felszínén belső zománcsejtek helyezkednek el. Ezek
termelik a zománcalapanyagot, ebből lesz a zománcállomány.
A belső zománcsejtekkel határos kötőszöveti elemek (odontoblastok) alakítják ki a dentin
állományt.
A zománcszerv peremén levő kötőszöveti sejtek (cementoblastok) elcsontosodva a
foggyökér állományát képezik.
A gyökérrész által körülölelt kötőszöveti elemek a pulpát adják.
A fogmedrek (alveolusok) a gyökér körüli kötőszövet elcsontosodásával jönnek létre.
A zománcszervnek a fogléctől való elszakadása után a hámlécen kis csap marad, melyekből a
maradó fogak fejlődnek.
Fogzás (dentitio) kb. 6. hónaptól.
 Fogfejlődési rendellenességek

Számbeli rendellenességek: lehet több vagy kevesebb

Lehet mögötte állcsont rendellenesség.
A zománcszerv a fog fejlődésének induktora, indukciós képességének zavara a leggyakoribb
oka a fogak fejlődésének.
Alaki rendellenességek: lehetnek kisebbek, nagyobbak (microdons, macrodons) lehet a
háttérben congenitalis lues, rachitis.
Carabelli-gumó: a moláris fogak rágófelszínének rendellenessége

 További rendellensségek

Szerkezeti rendellenességek:
Osteodentin: csontot tartalmazó dentinállomány
Vasodentin: véreret tartalmazó dentinállomány
Dentes confusi: összenőtt fogak
Dens in dente: egymásba nőtt fogak
Helyzeti rendellenességek:
Heterotopia: foglécen kívül fejlődnek
Fogak a szájpad területén, szájtornácban, orrüregben.
Lehet szomszédos fogak helycseréje
Fogzási rendellenesség

25
Retardált dentitio -késői fogzás
Superdentitio -3. dentitio is van
Dentes connatales -születéskor megvan
A tejfogazat rendellenessége nem jelenti azt, hogy a maradó fogazat is az lesz.
 Fogzási rendellenesség

Retardált dentitio -késői fogzás

Superdentitio -3. dentitio is van
Dentes connatales -születéskor megvan
A tejfogazat rendellenessége nem jelenti azt, hogy a maradó fogazat is az lesz.
8. A hypophisis fejlődése
Kettős telepből fejlődik.
Elülső lebenye a száj fejlődésével kapcsolatos.
A garathártya előtt megjelenő Rathke-tasak lefűződik és a hypophisis-tömlőt hozza létre.
A tömlő elszakad a szájüreg hámjától, diencephalon (köztiagy) felé nő, annak fenekén lévő
kiöblösödéssel (infundibulum) egyesül. Majd a kiöblösödésből lesz a hátsó lebeny.
 Rendellenességek

Heterotopiás elemek jelennek meg benne:

nyálmirigyrészletek, lymphocyták, cysták, laphámsejtek
Üreges lehet: a Rathke-tasak fejlődési zavara miatt
Hypoplasiája lehet növekedési zavarok hátterében

7. Az idegrendszer fejlődése I.
Az idegrendszer felépítése
Központi/centrális idegrendszer:
Agy
Gerincvelő
Környéki/perifériás idegrendszer:
Ganglion, vagy dúcrendszer
Az idegsejtek nyúlványai /axonjai, melyek elhagyják a központ idegrendszert, ill. befutnak az
idegrendszerbe– ezek a perifériás idegek és az agyidegek

26
Az idegrendszer fejlődése
1. A velőcső kialakulása
2. Az idegrendszer szöveti fejlődése
3. A gerincvelő fejlődése
4. Az agyvelő fejlődése
• Az elemi agyhólyagok megjelenése
• Az elemi agyhólyagok differenciálódása
• Az agyvelő hajlatainak a kialakulása
• A telencephalon fejlődése
• A diencephalon fejlődése
• A mesencephalon fejlődése
• A metencephalon és a myelencephalon fejlődése
5. A kisagy fejlődése
6. Az agykamrák fejlődése
7. Az agy és a gerincvelő burkainak fejlődése
8. Az agyidegek és a perifériás idegrendszer fejlődése
1. A velőcső kialakulása
A velőcső a fejnyúlvány (processus cephalicus) fölötti ektodermában a középvonalban alakul
ki.
Kialakulásának első jele a velőlemez megjelenése.
Ez az ektoderma megvastagodása- neuro-
ectoderma kialakulása.
2. Az idegrendszer szöveti felépítése
A velőlemez sejtjei hengeresek, majd többsorossá válnak.
A sejtek szaporodása elsősorban a velőcső lumenét határoló, legbelső rétegeiben az ún.
csírarétegben (germinativ zóna) zajlik.
A csíraréteg sejtjeit medulloblastoknak nevezzük.
Medulloblastok- az idegrendszert felépítő sejtek ősei
Medulloblastokból kétféle sejttípus jön létre:
Neuroblast -neuron (idegsejt)

27
Spongioblast (glioblast) -makroglia, oligodendroglia (támasztósejtek)
( A mikroglia sejtek nem ektodermális eredetűek, a felszínről benövő erek sodorják
magukkal.)
3. A gerincvelő (medulla spinalis) fejlődése
A gerincvelő fejlődése
A gerincvelő a velőcső caudális szakaszából fejlődik.
Kezdetben a cső tág lumenű és vékony falú.
A sorozatos sejtosztódások miatt a cső szűk lumenű és vastag falú lesz.
A fal nem egységesen fejlődik: az oldallemezek intenzívebben fejlődnek, mint a tető és
fenék lemezek.
Az oldallemezek fejlődési iránya: oldalra, előre, hátra.
Az oldallemezek ránőnek a többire.
Az oldallemezek egymáshoz fekvő felszínei között barázdák jönnek létre.
Ezek a barázdák lesznek később a gerincvelő elülső-külső felszínén végighúzódó fissura
mediana anterior, hátsó felszínen pedig a sulcus medianus posterior.
A fenék és a tetőlemez lesz később a commissura grisea anterior és posterior telepe.
A motoneuronok kialakulása
A gerincvelő mellső szarvaiban lévő mozgató sejtjeinek (motoneuronok) axonjai elhagyják a
gerincvelőt,
Megkeresik a somitákban a myotom sejteket
Szelvényezettség
Együtt vándorolnak az izomzattal
A gerincvelő hosszanti változása
Gerincvelő relatív fölszállása (ascensus medullae spinalis):
A gerincvelő a magzati 3. hónapban a farokbimbó hámjáig, a 6. hónapban az 1.
keresztcsigolyáig, érett magzatban 3. ágyéki csigolyáig, születést követő első év végén az 1.
ágyéki csigolyáig terjed.
Lófarok (cauda equina)
Lófarokra emlékeztetően helyezkednek el a gerincvelői idegek a gerincvelő relatív fölszállása
miatt, amelyek egy-egy magasabb szegmentumból lépnek ki.
4. Az agyvelő fejlődése
Az agyvelő a velőcső craniális végéből fejlődik ki.

28
Az agy telepe kezdetben szerkezetileg megegyezik a gerincvelővel.
Idővel kialakul a jellegzetes különbség: az agyvelőben a szürkeállomány a felszínen
helyezkedik el (kéregállomány).
A fehérállományt a kéregben elhelyezkedő idegsejtek nyúlványai hozzák létre. Jellegzetes
fehér színüket a velősödéssel (myelinisatio) nyerik.
A velősödés a funkció megjelenésével függ össze.
Az agyvelő a velőcsőből fejlődik
Az elemi agyhólyagok megjelenése
Az agy fejlődésének első szakaszában a sejtszaporodás dominál.
A sejtszaporodás egyenlőtlenül történik.
Ennek következményeként az először egységes velőcsövön 2 befűződés és 3 hólyagszerű
tágulat (elemi agyhólyag) jön létre.
Az agyhólyagok fejlődése
Az elemi agyhólyagok területén a velőcső üregén is tágulatok vannak, ezeknek az agykamrák
kialakításában lesz szerepük.
Az agyhólyagok differenciálódásnak indulnak.
Az elemi agyhólyagok
differenciálódása
Az előagy és az utóagy két-két részre differenciálódik, rajtuk befűződések jelennek meg.
Az előagyból kialakuló két agyhólyag végagy (telencephalon) és a köztiagy (diencephalon).
Az utóagyból fejlődő két agyhólyag hátsóagy (metencephalon) és a nyúltagy
(myelencephalon).
5 agyhólyag kialakulása ( két nagyagy-, köztiagy, középagy, utóagy hólyagja )
A középagy egységes marad.
Az 5 agyhólyag a később kialakuló agy egy-egy részletének telepe lesz.
Az agyvelő hajlatainak a kialakulása
Az agyhólyagok változtatják helyzetüket, kialakulnak a hajlataik.
Fejtetőhajlat
Hídhajlat
Nyakszirti hajlat
A hajlatok kialakulásában szerepet játszik:

29
A gerincvelő és az agytelep fokozott növekedése miatt relatív térszűkület jön létre.
Az egyes agyhólyagok egyenlőtlen növekedése.
A telencephalon fejlődése
A telencephalon (végagy) a prosencephalon (előagy) elülső része.
A 6 mm-es embrióban már 3 részre differenciálódik.
Oldalsó részletei intenzívebben fejlődnek (telencephalon laterale).
Középső része (telencephalon medium) visszamarad.
A nagyagy féltelék
A telencephalon lateralék a féltekék (hemisphaeriumok) telepei.
A féltekék fokozatos növekedésével a telencephalon medium fölé nőnek.
Közöttük hosszanti rés (fissura longitudinalis cerebri) jön létre.
A féltekék fokozatos növekedésükkel a diencephalont és a mesencephalont is befedik.
Barázdálódás
A felszínek kezdetben simák, majd megjelenik a fissura lateralis Sylvii, amely az embrionális
élet közepéig az egyetlen felszíni barázda.
Ezt követően jelenik meg a többi sulcus (barázdák) (centralis, calcarineus stb.), mint a
féltekék fő hasadékai.
A sulcusok között gyrusok (tekervények) alakulnak ki.
A sziget (insula)
A fissura lateralis Sylvii mélyén maradt féltekerészlet az insula (sziget).
Ezt a félteke növekedése során az operculumnak nevezett féltekerészlet befed.
Törzsdúcok
Az insula megvastagodása ganglion-dombot hoz létre.
Ez a legfontosabb törzsdúcok telepét adja. (nucleus caudatus, putamen)
A diencephalon fejlődése
A diencephalon (köztiagy) az előagy (prosencephalon) differenciálódásából kialakult 2.
agyhólyag.
Fejlődésének kezdetén felismerhetők: tető-, fenék-, oldallemezek.
Hajlatok alakulnak ki. Az elülső fala (fenéklemez) a metencephalon elülső falával szemben
helyezkedik el.
A mesencephalon (középagy) fejlődése

30
A mesencephalon nem differenciálódik.
A fala megvastagszik, ürege szűkül, kialakul belőle az aquaeductus Sylvii, amely a III és a IV
agykamrákat köti össze.
A fenék- és oldallemezek vastagodnak.
A középagy (mesencephalon) további fejlődése
A mesencephalon (középagy) fejlődése
A hajlatok kialakulásakor először még a mesencephalon helyezkedik el a legmagasabban,
de később a telencephalon intenzív növekedése miatt a mélybe kerül.
A metencephalon és a myelencephalon fejlődése
A metencephalon (hátsóagy) a rhombencephalon (utóagy) elülső részlete.
A fenék és tetőlemez egyaránt megvastagszik.
Fenéklemezből alakul ki a híd (pons), a tetőlemezből pedig a kisagy (cerebellum).
A metencephalon üregében alakul ki a IV. agykamra.
A nyúltvelő (medulla spinalis)
A myelencephalon (nyúltagy) a rhombencephalon (utóagy) hátsó szakaszából jön létre.
Fenéklemeze megvastagodásából alakul ki a nyúltvelő (medulla oblongata).
Ürege a IV. agykamra kialakításában vesz részt.
5. A kisagy (cerebellum) fejlődése
A metencephalon (hátsóagy) tetejének megvastagodásából létrejött kisagylemezből alakul
ki.
A lemez két oldalán kialakulnak a kisagydombok.
Szimmetrikusan, de egyenlőtlenül fejlődnek.
Az oldalső részek intenzíven növekszenek, majd összenőnek.
Az összenövés vonalában a vermis, oldalsó részekből pedig a kisagyi hemisphaeriumok
alakulnak ki.
Harántbarázdák jelennek meg (sulcusoknak felel meg).
6. Az agykamrák fejlődése
Az agykamrák a velőcső tengelyében lévő csatornából alakulnak ki az agyvelő belsejében.
Az I. és II. (oldalkamrák) agykamra a telencephalon, a III. agykamra a telencephalon és a
diencephalon, a IV. agykamra a rhombencephalon üregéből (elülső rész a
metencephalonból, hátulsó a myelencephalonból) jön létre.

31
Az agykamrák
A mesencephalon területén végighúzódó üreg folyamatosan szűkül, ebből alakul ki a III. és
IV. agykamrát összekötő aquaeductus Sylvii.
Az oldalsó és a III. agykamrát a Monro-járat köti össze.
Az agy és gerincvelő burkainak fejlődése a mezodermából
Szelvényezett és szelvényezetlen mezoderma
7. Az agy és a gerincvelő burkainak fejlődése
A burkok a mesodermából fejlődnek.
A velőcső ebbe a mesoderma részletbe ágyazódik bele.
Ez a mesoderma két részletből áll:
Tengely-mesoderma: a gerincvelő hosszában szelvényezetten
Fej-mesoderma: az agyvelő mentén szelvényezetlen
Burkok fejlődése
A burkok fejlődése összefügg a csigolyák és a fejtetőcsontok megjelenésével.
Kocsonyás kötőszövet tölti ki az idegrendszer és a csontok közötti területet.
Legelőször a pia mater alakul ki az idegrendszer felőli kötőszövetből.
A kocsonyás kötőszövet a csontok felől tömörül,kialakítja a dura mater és az arachnoidea
(pókhálóhártya) közös telepét.
Később az arachnoidea leválik a duráról.
Agyburkok
Az agyburkok a vénás sinusok síkjában /dura kettőzet/
Dura mater – kemény agyhártya
8. Az agyidegek és a perifériás idegrendszer fejlődése
Az agyidegek fejlődése
Az agyidegek magvai a gerincvelő szürkeállományának megfelelő, de a feji végen levő (azaz
agyi) szakaszokból alakulnak ki.
A tisztán mozgató agyidegek (III. IV. VI. XII.) magvai a gerincvelő szürkeállománya elülső
szarvainak megfelelően a középagy (III. IV.) és a nyúlvelő elülső (VI. XII.) területén jelennek
meg .
A kevert (mozgató és érző) agyidegek (V. VII. IX. X. XI.) magvai mind a nyúltvelő oldalsó
felületén, a gerincvelő szürkeállománya oldalszarvainak megfelelően alakulnak ki.
Rendellenességek

32
Agyvelő
Anencephalia (agyvelő hiány): élettel összeegyeztethetetlen, ha a velőcső feji szakasza nem
zárul, az agy kialakulása elmarad.
Méretbeli rendellenességek
Megalencephalia: kórosan nagy agyvelő. A glia szövet (támasztó szövet) túlburjánzása miatt.
Microencephalia: kórosan kis agyvelő. Felnőttben < 1000 g
Microcephalia: koponya aránytalan kicsisége. Összefüggenek, értelmi fogyatékossággal jár.
Hernia cerebri, encephalocele (agysérv)
A koponya csontjai között rések maradnak, amelyeken az agy burkai (meningocele) és
agyállomány kitüremkedik (meningo-myelocele).
Hydrocephalus (vízfejűség): oka tisztázatlan, pl. magzati korban lejátszódó vírusfertőzés
a. Internus ( a belső liquortérben felszaporodott agyvíz) a liquorkeringés zavart, vagy
fokozott a termelése. Értelmi fogyatékossággal jár.
b. Externus (külső) a liquor pangása az agy külső felszínén jelentkezik
c. Ex vacuo (körülírt) az elsorvadt agyrészlet helyén pang
Porencephalia: az agyállomány felszínén elhelyezkedő üreges elváltozások. (kisebb-nagyobb,
súlyos-kevésbé súlyos). Általában értelmi fogyatékossággal jár. Pre-, vagy perinatalis
infekció,
trauma, anyai betegségek, diabetes, alkohol, drog
okozhatja
Corpos callosum agenesiája: a kérges test hiánya. Egyéb rendellenességgel társul. Lehet
kifejezett az értelmi
fogyatékosság, vagy nem feltűnő.
Rendellenes gyrusok (agytekervények)
Microgyria: kicsi tekervények, microcephalia, porencephalia mellett
Macrogyria: a tekervények szélesek, laposak
Neuron migrációs zavar
Kéreg/neuronális heterotópia: fehérállományban elszórtan szürke szigetek
Focalis corticalis dysplasia: abnormis laminaris/lap szerinti struktúra, szövettani szerkezet -
terápia rezisztens epilepszia
Kéreg (cortex) fejlődési rendellenességek

33
Agenesia corticis: kéreghiány= a kéregállomány nem megfelelő fejlettsége, a struktúrája
károsodott
A kéreg magzati kornak megfelelően fejlett
1 éves fejlődési foknak megfelelő
később fellépő, valamely károsodás után
Értelmi fogyatékossággal járnak.
Kéreg heterotópia: fehérállományban elszórtan szürke szigetek.
Arnold-Chiari-féle kisagyi rendellenesség: a kisagy szabálytalan elhelyezkedésű (pl.
öreglyukban), egy lumbalpunctio hirtelen halált okozhat.
Arnold Chiari malformáció
A hátsó koponyagödör nem megfelelő fejlettsége
Gerincvelő fejlődési-, csontos gerinc záródási zavara
Spina bifida: gerincvelő záródásának az elmaradása
Spina bifida occulta (rejtett) értelmi fogyatékosoknál gyakori, hypertrichosis (fokozott
körülírt szőrzet), behúzódás a bőrön jelezheti
Spina bifida aperta (nyílt)
Ha a bőr nem záródik, a gerincvelő burkai, esetleg a velő/cauda equina is kitüremkedhet.
Gerincvelő (myelon)
Diplomyelia: gerincvelő kettőzöttsége, egész hosszra, vagy szakaszra
Diastomyelia: gerincvelő hasadtsága kettőzöttség nélkül.

7. Az idegrendszer fejlődése II.

 Az idegrendszer felépítése

Központi/centrális idegrendszer:
 Agy

 Gerincvelő

Környéki/perifériás idegrendszer:
 Ganglion, vagy dúcrendszer

 Az idegsejtek nyúlványai /axonjai, melyek elhagyják a központ idegrendszert, ill.

befutnak az idegrendszerbe– perifériás idegek és agyidegek

34
  A velőcső szerkezete

Medulloblastok kétféle alapvető sejttípussá differenciálódnak:

 Neuroblast -neuron (idegsejt)

 Spongioblast (glioblast) -makroglia, oligodendroglia (támasztósejtek)

( A mikroglia sejtek nem ektodermális eredetűek, a felszínről benövő erek sodorják

magukkal.)
 A neuroblastok a velőcső, ill. később a fejlődő agyszövet megfelelő részeiben, a
germinatív zónában szaporodnak
 Születéskor gyakorlatilag az összes idegsejtünk készen áll, szaporodás már nem
történik
 Koraszülöttekben még azonban igen!

 Peri- intraventricularis vérzés

 Fő lépések az idegrendszer fejlődésében

a szaporodást követően
1. sejtek migrációja
2. axon növekedés
3. szinapszis képzés
4. myelinisatio
 A sejtek migrációja

 Átmeneti hálózat alakul ki, radiális gliasejtekből

 A germinativ zónából ennek a hálózatnak az irányításával érik el a neuronok a

helyüket
 A megállapodott sejteket innerváló axonok érik el, versengenek a szinapszis
kialakításáért, a sikertelenek elpusztulnak (túlprodukció, programozott sejthalál)
 A dendrit/axon képződés csak ezután indul a megállapodott sejtben

 Idegsejtnyúlvány növekedés

 Szinapszis képzés (fiziológiásan)

 Prenatalisan kevés

 Postnatalisan elbúrjánzanak a szinapszisok

 A szinapszisokat fenn is kell tartani! (Rett syndroma)

 Az idegrendszer további fejlődése, növekedése

35
  Az újszülött agyának súlya: 350 gramm

 2 évesen a felnőtt agy tömegének 75%-a

 A felnőtt agy súlya: 1200-1400 g

A növekedés:
Idegsejtek, gliasejtek növekedése, gliasejtek szaporodhatnak
Idegsejtek egymás közötti kapcsolatai szaporodnak, növekednek
Axonok myelinisatioja/ velőshüvellyel történő beburkolása
Az érzékszervek fejlődése
1. A látás szervének fejlődése
2. A hallószerv fejlődése
3. A szaglószerv fejlődése
A szem fejlődése
A szem telepe a velőcsőből kialakuló a diencephalon.
Két oldalán szimmetrikusan egy-egy kitüremkedés (ventriculus opticus) jön létre. Ezek, mint
elsődleges szemhólyagok az arc irányában növekszenek. (1.)
Az elsődleges szemhólyagok növekedésük végére elérik az arc ektodermáját. A találkozás
helyén sejtdifferenciálódással lencsemező (a lencse telepe-lencseplakod) jön létre. (2.)
A szem fejlődése
A szemhólyag és a lencsemező érintkezésnek megfelelően a szemhólyag bedomborodik,
kialakul a kettős falú szemserleg, mint másodlagos szemhólyag. (3.)
A szemserleg két fala egyre közelebb kerül egymáshoz.
A lencsemező (lencseplakod) a mélybe nyomul és kialakítja a lencsegödröt. (3.)
A lencsegödör a fejlődése végén lefűződik a széli ektodermáról, mint lencsehólyag a
szemserleg belseje felé növekszik.
A szemserlegbe jutva kialakítja a szemlencsét.
Hallószervünk fejlődése
A külső fül fejlődése
A külső fül az 1. és a 2. zsigerív ektodermáján megjelenő fülgumók kialakulásával veszi
kezdetét.
6 fülgumó jelenik meg.
3db az 1. zsigerbarázda előtt, 3db pedig mögötte.

36
A gumók fokozatos növekedése és egybeolvadása révén kialakítják a fülkagylót.
A külső fül fejlődése
A középfül kialakulása
A középfül fejlődésének szakaszai
A belső fül további fejlődése
A hallóhólyagban fejlődött képletek alkotják a hártyás labyrinthust.
Ez folyadékkal (endolympha) kitöltött.
A csontos labyrinthus a hártyás labyrinthust ölelő mesodermából fejlődik.
Közöttük lévő rést perilympha tölti ki.
Rendellenességek
Kisfokú rendellenességek: ép külső fül és hallójárat, de hallásfunkció csökkenés van
Egyszerű rendellenességek: középfülre lokalizálódnak, részleges, vagy teljes
hallójárathiánnyal
Súlyos rendellenességek: koponyafejlődés zavarának része
A fül fejlődési rendellenességei
Congenitalis atresia a külső hallójárat és a középfül esetében: siketség okai lehetnek.
Számít mennyire érintett a belső fül.
Hiányozhat a dobhártya, illetve a hallócsontocskák, rendellenesek is lehetnek.
Eustach-féle járat ritkán hiányzik, de szűkülete lehet.
A belső fül teljes aplasiája ritka. Rendellenessége a középfül rendelleneségével együtt
szokott előfordulni.
A szaglószerv fejlődése
A szaglás szerve a szaglómezőből alakul ki.
A szaglómező először telencephalonhoz illeszkedik.
A szaglómezőből finom nyúlványok (fila olfactoriák) nyúlnak a szaglókéreg felé.
Közöttük porclécek alakulnak ki, kialakítják a lamina cribrosát.
A szaglómező sejtjei differenciálódnak:
Neuroblast sejtek (a szaglószőrökkel jutnak kapcsolatba)
Támasztósejtek

37
 • Szülés-születés
• Az emberi lét legkritikusabb időszaka
• Születés és az extrauterin élethez való alkalmazkodás: az elhalálozások száma az
extrauterin élet első hetében megközelíti a következő négy évtized elhalálozásainak
számát
• A „késői” károsodások, ill. a fogyatékosságok egy része is erre az időszakra
vezethetők vissza
• Alapfogalmak
Szülés (partus): a magzatnak és a függelékeinek távozása az anyaméhből
Vetélés (abortus): a méh kiürülése a terhesség 20. hete előtt történik
(20. héttől született 500 g tömeg feletti magzat többnyire életben tartható)
Koraszülés (partus praematurus, immaturus, dysmaturus):
• betöltött 24. hét és 36. terhességi hét közötti születés,
• vagy a magzat súlya 500 g-nál nagyobb, de a 2500 g-t nem éri el,
• vagy életjelenséget mutat
Érett szülés (partus maturus): 37. héttől- 42. hétig
A modern koraszülött gyógyászat tovább feszegeti a határokat, itt a heteket az utolsó
menstruációtól számolják
• A szülés folyamata
• Tágulási szak: a méhszáj megnyílik, a méhnyak elsimul és kitágul, kialakul a
szülőcsatorna
• Kitolási szak: a magzat kijut a szülőcsatornából
• Lepényi szak: a lepény megszületése
• Az érett újszülött jellemzői
• 37.-41. hét között született
• 48 órán belül alkalmazkodik a megváltozott környezethez
• Súlya meghaladja a 2500 grammot
• Alapvető élettani változások a születést követően
Göllesz V. Fejlődéstan: 191.-192. o.

38
 • Légzés
• Vérkeringés
• Táplálkozás
• Ikerterhesség
• Spontán megtermékenyítéskor átlagosan minden 80. szülésre jut egy ikerterhesség
• Az összes spontán ikerterhesség kb. 30%-a egypetéjű
Egypetéjű ikrek : a barázdálódás ill. gastruláció rendellenességeinek eredményeként
keletkeznek (totipotens sejtek), a genetikai állomány ugyanaz
Kétpetéjű ikrek:
• egyszerre két petesejt termékenyül meg: két Graaf- tüsző érik meg, vagy az egyik
petefészekben két petesejtet tartalmazó Graaf-tüsző reped meg
• A petesejteket különböző spermiumok termékenyítik meg ( a genetikai állomány nem
azonos, „csak” testvérek)
• Az ikerterhesség egy, vagy többpetéjű?
• Az egypetéjű ikrek mindig egyneműek, placentájuk, chorionjuk többnyire közös,
amnionjuk lehet közös
és lehet különálló
• Biztosat a magzatvíz vizsgálata mondhat
• A
• Kétpetéjű ikerterhesség
• 2 placenta, 2 chorion és 2 amnion, de a placenták egybe is olvadhatnak
• Biztosan kétpetéjűek a különböző nemű magzatok
• Ikerterhességek komplikációi
• Ha az elhalás 2-3 hónap után történik meg: fetus papyraceus, fetus compressus
• Növekedésük még a 30. héten megegyezik az egyes magzatokéval, majd lelassul
• 30 %-ban koraszüléssel végződik
• Placentáris elégtelenség 38. hét után 50%
• Fejlődési rendellenességek
• Tartási, beilleszkedési rendellenességek, összeakadás
• Feto-fetális transzfúzió

39
• Dysmaturitás, koraszülöttség
• Magzati dysmaturitás = Intrauterin Growth Retardation
• A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség
mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség  
• magzatok növekedési üteme, vagy születéskor súlyuk a 10 percentilis érték alatt
van, azaz gyengébben fejlettek, mint az azonos korú magzatok 90%-a. Születéskor
diszmaturusnak tekintendő a kissúlyú - 2500 gramm alatti - magzat, ha normális időre
születik.
• Magyarországon az újszülöttek 8-10%-a kis születési súlyú (Small for Gestational Age
SGA)
• A dysmaturitás jelentősége
• Magyarországon a koraszülések gyakorisága 9,0-9,5 %
• A kis súlyú újszülöttek aránya 8,5 % az összes szülésszámra
• A koraszülöttek kb. 30 %-a egyben növekedésben is elmaradt, retardált is
• Az IUGR-es magzat ellátása óriási teher, mert zömmel ebből a csoportból kerülnek ki
a maradandóan károsodott gyermekek látási, hallási, mozgáskoordinációs,
személyiségi, tanulási zavarokkal, beilleszkedési nehézségekkel
• A koraszülöttség
• Koraszülés-praematuritas
• Koraszülött: 24.(!)- 36. terhességi hét között születik, ált. születési súlya <2500 gramm
• Hazánkban kb. 9% a gyakorisága
• Az összes perinatális morbiditás és mortalitás 85%-át okozza
• Kis súlyú újszülöttek (<2500 g), évente kb. 8000 születés
• Ebből a csoportból lesz a neonatalis halálozások 80 %-a, a megbetegedések 70%-a
• Igen kis súlyú újszülött < 1500 gramm, össz-születés 1,5%- újszülöttkori halálozás 40-
45%-a
• Koraszülésre hajlamosító tényezők
• A dysmaturitást (uteroplacentáris elégtelenséget) előidéző okok
• Rossz szociális körülmények
• Stressz, nehéz fizikai munka

40
• Asszisztált terhességek
• A méh túlfeszülése (ikrek)
• Anyai életkor: 16 év alatt, 40 év felett
• A méh rendellenességei (myoma), megelőző koraszülés, méhnyak elégtelenség,
antepartum vérzések, abortusok
• INFECTIO- a spontán megindult koraszülés leggyakoribb oka: az intrauterin infectiora
adott anyai és magzati gyulladásos válasz- magzatburok megrepedése
• A koraszülöttek jellemzői
• 37. hét előtt született
• Testsúly 2500 gramm alatt
• Testhossz 46, fejkörfogat 33 cm alatt
• Feje a testhez képest nagy, (1/3), a koponyacsontok puhák, a kutacsok tátonganak
• bőre vékony, bőralatti zsírréteg hiányzik, érrajzolat áttűnik, a magzatpihe (lanugo)
testszerte
• tenyér-talp sima és a körmök nem érik el az ujjhegyet
• külső nemi szervek még nem teljesen kifejlettek (fiúknál here nincs leszállva,
lányoknál a nagyajkak nem fedik a kisajkakat).
• A koraszülött élettani jellemzői
• kielégítő légzés, gázcsere csak a 28. terhességi hét után jellemző
• éretlen légzőközpont miatt a légzésadaptáció elhúzódik
• pulzus 140-160/min., gyorsan változhat
• magzati keringés fennmaradása
• vérnyomás systoles értéke 50-60 alatti
• elégtelen a hőszabályozás, hamar kihűl vagy könnyű túlmelegíteni
• fiziológiás súlyesés 10%-ot meghaladhatja
• szopó-, nyelő-, garatreflex hiányozhat
• tónustalan, laza ízületek
• immunrendszer fejletlen, vércukorszintje hajlamos az esésre
• Újszülöttek vizsgálata: Apgar-teszt, 1 és 5 perc múlva
8-10 pont egészséges, 4-7 mérsékelt, 3 alatt súlyos hypoxia
• További témakörök fejlődéstanból

41
• Fejlődés, növekedés, érés
• Életszakaszok
• Fejlettségi status becslése csont-, fog fejlettség
• Táplálkozás és növekedés
• A növekedésre ható egyéb tényezők
• Pszichológiai zavarok és növekedés

42