fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

Kategória Fogalom Meghatározás

nukleinsav 2 féle nukleinsav DNS és RNS lehet
5 szénatomos
szénhidrát 5-ös gyűrű van az ún. ribóz, dezoxiribóz molekula esetén; pentóz: 5 szénatom
monoszacharidot nevezz meg

6 szénatomos
szénhidrát hexóz: 6 szénatom, pl. szőlőcukor, fruktóz (valójában 5-ös gyűrű, 6 szénatommal)
monoszacharidot nevezz meg

anencephalia, megaloencephalia, mikroencephalia, encephalocele (hiány),

agy fejlődési
rendellenességek hydrocephalus (folyadék), porencephalia (üreg a rendszerben); lissencephalia (sima
rendellenességek
felszín, nincs barázda (pl.nyúl, túl korai születésű ember))
pókhálóhártya, folyadékréteg, vénás rendszerbe szívódik fel; elrömődhet, közben
megtermékenyítés agyburkok fejlődése
termelődik az agyvíz, nő a nyomás, károsodást okoz
Agnathia: állcsonti nyúlvány fejlődése elmarad. Micrognathia: állcsonti nyúlvány
csökkentértékűsége,Teacher-Collins-syndroma (dysostosis mandibulofacialis) esetén.
Harapási rendellenességek: az arccsonti és az állcsonti nyúlvány fejlődési
rendellenességek állcsont fejl.rendell. rendellenessége, beszédhibát, táplálkozási, légzési nehézséget okoz.
Fogmedernyúlvány-hasadék (gnathoschisis). Ajakhasadékkal együtt
(cheilognathoschisis). Szájpadhasadékkal (gnathopalatoschisis). Ajak- és
szájpadhasadékkal (cheilognatho-palatoschisis).
öröklés allél fogalma génváltozat
A diploid élőlények homológ kromoszómapárokkal rendelkeznek (egy anyai és egy
apai változattal) azon belül agy adott gén két kópiájával, változatával; pl.12-es kr-n
öröklés allél jelentősége
lévő allél: csak 2 változat van 1 emberben; egyforma: homozigóta; nem: hetero; csak a
dom-rec.öröklésmenetben van ennek értelme
20 féle; közös: központjában C szénatom; ehhez aminocsoport (bázikus) és
fehérje aminosav hány féle van karboxilcsoport (savas) kapcsolódik; kapcsolódik még egy H atom és egy Q oldallánc
(ez jelenti a minőségi változást)
Nagyobb, kisebb szájnyílás (macrostoma, microstoma): az arccsonti és állcsonti
rendellenességek arc fejl.rendell.
nyúlványok hiányos, vagy fokozott záródása miatt
a másfajta genetikai állományú utódok oka: áthelyezett és szétváló darabok (a párok
sejttan átkereszteződés
közt az anyai és apai szakaszok, allélok egymással véletlenszerűen kicserélődhetnek)
sejttan átkereszteződés neve rekombináció, crossing over; a genetikai változatosságot biztosítja
megtermékenyítés beágyazódás mikortól meddig tart: megtermékenyítés utáni 7-9.naptól 14-16.napig (1-2.hét)
Az élőlényeg sejtjeinek felépítésében és életfolyamataiban vesznek részt, kémiai
biogének Biogén elemek, atomok elemek.
3 félék lehetnek: elsődleges, másodlagos, harmadlagos
N nitrogén: létfontosságú fehérjében, nukleinsavban; C szén, H hidrogén, O oxigén:
biogének biogének hol helyezkednek el minden szerves molekulában előfordulnak, ezek tömegének 95 %-át adják (a
nitrogénnel együtt)
alapfogalom blastogenesis megtermékenyítéstől a szervek fejlődésének megindulásáig
olyan glükóz kapcsolja össze, aminek felfelé van a OH hidroxil csoportja; egyenes
szénhidrát cellobióz
makromolekula lesz
többszörös fejl.rendellenesség, mentális retardáció; arcfejlődési rendellenesség; nem
magyarázható mással a mentális retardáció; daganatkutatás; ismételt vetélés, halva
cytogenetika szükségessége,
kromoszóma szültés; ismert családi krom.rendellenesség; terméketlenség; anya 35 év felett;
példák
növekedésbeli elmaradás; nemi differenciálódási zavar; méhen belüli fejlődési zavar
gyanúja esetén

sejtek kromoszóma állományát vizsgálja; számuk, szerkezetük (fénymikroszkóp);

kromoszóma cytogenetikai vizsgálat pl.ránézésre: fragilis X; nem keverendő a genetikai vizsgálattal (DNS áll.szintjén
mondja meg a rendellenességet; bonyolult, drága)
vérből (lymphocyta, fehérvérsejt)
cytogenetikai vizsgálat milyen
kromoszóma amnionvízből (magzati hámsejt)
sejtből történik
kevés magzatvíz esetén chorionboholyból

1. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
= szervtelep; 3 féle+2 dolog, ami belőle származik
21.napon járunk; a csíralemezek a szervtelepek; szikhólyag is van; lapos, hosszúkás
képlet intenzíven nő és hengersedik, a szikhólyagról lefűződik; külső csíralemezek:
megtermékenyítés csíralemezek kialakulása
idegrendszeri telepek, kültakaró felszíni hámja; belső csíralemez: ősbélcső - tüdők,
hörgők, gyomor-béltraktus, bélrendszer; középső csíralemez: csontok, izmok,
kötőszövetek lesznek

csíralemezek kialakulása, mi
megtermékenyítés
lesz belőlük
2+1 -> velőcső; a csíralemezek tovább differenciálódnak; szikhólyag: a sejtek egy része
bekerül az embrió testébe, ebből lesz a bélcső és a zsigeri szervek jó része; trophpblast
2 része: folyós szint és belül vannak sejthatárok; nyél kialakul: a leendő embrió
kapcsolódik hozzá, ebből lesz a köldökzsinór; a méhfalban sok üreg van,
boholyszerűen belenő, ebből lesz a méhlepény; 3 rétegű ebriópajzs = 3 csíralemez;
ektodermális sejtekben nagy szaporodás indul, a sejtek középen feltorlódnak, primitív
csík alakul ki (vele együtt az idegrendszer telepe), alul nyúlvány, ami kimerevíti az
embriót; a középre torlódott sejtek a 2 réteg közé jutnak, nyelet kapnak,
differenciálódnak; mezoderma: ebből lesz a bőrünk hámja, és az idegrendszer; belső
lemez: szervek; külső: izomzat, csontok, kötőszövetes állomány

a csontosodás folyamata: A csontos vázrendszer a mesodermából (középső

csíralemez) alakul ki. Az embrionális kötőszövet elcsontosodik. A kötőszövet csonttá
alakulásának 3 lehetősége: Desmogen (desmalis) csontosodás, Chondrogen
(chondralis) csontosodás, Angiogen csontosodás.
típusok és példák: kötőszövetes: koponycsont; ha porc+csont: koponya melyik része;
kondrogén: csöves csont
Desmogen (desmalis) csontosodás: A kötőszövet csonttá alakulása. Az embrionális
kötőszövet sejtjei csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak, osteoidot
csontosodás csontosodási típusok választanak ki, csontgerendákat hoznak létre. A csontosodás folyamata
csontmagvakból indul ki, körkörösen terjed. Pl: koponyatető csontjai
Chondrogen (chondralis) csontosodás: Az embrionális kötőszövetben előporcok
jelennek meg. Ezekből lehetnek végleges porcok, de ezek nagyobb része is csont lesz
később. Előporcok felszínén létrejövő csontosodás: perichondralis csontosodás. Az
előporc belsejében: enchondralis csontosodás. Pl: hosszú csöves csontok közép- és
végdarabjai közötti csontosodás.
Angiogen csontosodás: A kötőszövetben lévő erek mellett megjelennek osteoblastok,
melyek az erek mentén képeznek csontot. Pl: csigolyatest csontállománya

csontosodási zavar pl.spina bifida, 2 féle lehet: rejtett (occulta) és nyílt lehet
kromoszóma diploid 2x-es genomot, 2x-es kromoszómaszerelvényt (2n) tartalmaznak: az ember testi sejtjei
2 kis gyűrűs elemből állnak; OH hidroxil csoport vagy O oxigén kapcsolja össze őket; a
vegyület ferde lesz; spirálban kapcsolódnak; ez a maltóz; cellobióz: olyan glükóz
szénhidrát diszacharidok
kapcsolja össze, aminek felfelé van a OH hidroxil csoportja; egyenes makromolekula
lesz

a genetikai állományt felépítő molekula, dezoxiribo-nukleinsav; nitrogén tartalmú

szerves bázisokból (adenin, guamin, timin és citozin) és dezixiribózból (pentóz), illetve
nukleinsav DNS foszforsavból áll, hosszú polinukleotid-láncot alkotva; 2 db láncból áll; a két szálban a
nukleotidok ellentétes sorrendben kapcsolódnak egymáshoz; hidrogén-kötés van belül
(2 H kötés: T-A; 3 H kötés: G-C közt)
alfa hélix kettős spirál vagy 1 szál; timin vagy uracil; más az O-gyűrű; mindkettő
nukleinsav DNS és RNS fő különbsége
nukleotidokból áll
szemikonzervatív folyamat, a régi szál felbomlik, ehhez pontosan kapcsolódik az új
(ELSE mutáció), osztódás előtt történik; fordul a 2 szál iránya, enzim: egyik szálon
folyamatosan, másikon szakaszosan épít; enzim hiba: minden 1 milliárd bázisban 1 (ha
sejttan DNS szintézis
a hibajavító enzim sérül pl.); betegség: scleroderma pigmentosa (minden testfelszín
védeni kell naptól); vagy "korán öregedő kislány": gyorsan öregszik a genetikai
állománya, a javítás hibája miatt

2. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
a makromolekula osztódik: infó jön: fehérje kell; felbomlik a DNS szál, odaorientálódik
sejttan DNS szintézis folyamata az RNS, mRNS gyorsan leválik, viszi az infót a riboszómára, 3-as csoportokban
leolvasás, infó nagy része elveszik, készül az új fehérje
öröklésmenetek domináns-recesszív szemszínek, vércsoport, göndör haj, szabad fülcimpa, fenilketonuria
domináns-recesszív a domináns gén az allépár jelenlétében is kifejeződik; recesszív gén: csak a domináns
öröklés
öröklésmenet gén hiányában fejeződik ki; pl.fenilketonuria, recesszív gén, 25% (homozigóta)

A mentális retardációk 3–5%-áért felelős. Diagnosztikus és terápiás lehetőségek

bővülésével életkilátásaik jelentősen javultak, várható élettartamuk megnőtt. A
betegség születéskori prevalenciája 1/700, de megfelelő preventív intézkedések reális
mutációk Down, 21 triszómia jellemzői lehetőséget nyújtanak e prevalencia csökkentésére. Fő jellemzői: Epicanthus /belső
szemzugban mongoloid redő; Majombarázda; Alacsony növés, lapított, kicsiny fej,
benyomott orr; Tarkóredő; Mentalis retardáció; Szívfejlődési rendellenességek;
Leukaemia gyakori.

Edwards, 18.triszómia Súlyos értelmi fogyatékosság. Arcfejlődési rendellenesség, ajak, szájpad hasadék.
mutációk
jellemzői Szívfejlődési hibák. Hiányzó ujjak, dongaláb. Korai halál.
C (szén), H (hirdogén), N (nitrogén), O (oxigén); szerves vegyületek tömegének 95%-át
biogének elsődleges biogén elemek
alkotják
alapfogalom embryonális placenta kialakulásáig, első trimeszter
megtermékenyítés endoderma mi lesz belőle; pl. belső: tüdő, bél; középső: izom, csont; külső: idegrendszer, hám
az epifízis porc folyamatos növekedése a csont hosszirányú növekedését biztosítja;
porckorong: egy, a csigolyatestek között elhelyezkedő porclemez, ami egy külső rostos
csontosodás epifízis porc, porckorong gyűrűből és egy belső puhább, zselészerű anyagot tartalmazó részből áll. Feladata az,
hogy rugalmas összeköttetést biztosítson a csigolyák között, ezáltal biztosítva a gerinc
hajlékonyságát
sejttan eukarióta van maghártya, fejlettebb
alapfogalom extrauterin méhen kívüli
méhen kívüli terhesség; nem a méh falába történik a beágyazódás; életveszélyes; a
megtermékenyítés nem a méhkürtben, hanem a szabad hasüregben történik; ha nem
megtermékenyítés extrauterin gravida jelentése sodródik be a csillókkal a vezetékbe, és a hasüregben marad, az a méhen kívüli
terhesség; a tápláló sejteknek vér kell, a hasüregben beágyazódás súlyos vérzést tud
előidézni
öröklés fajra jellemző DNS szám ember esetén 2x23 db
fajra jellemző kromoszóma- kromoszóma alapszám: fajra jellemző kromoszómák 1x sorozata, 1x-es genom, (n)
kromoszóma
szám haploid genom (Embernél: 22+1)
fehérje fehérje miből áll a fehérjemolekulák építőkövei az aminosavak
sejttan fehérje szintézis hol történik riboszómán; átkerülhet a fehérje, golgi hozzátesz valamit, érési folyamat

protein: kizárólag aminosavakból épül fel; pl. tojásban és vérben lévő albumin vagy a
fehérje fehérje: egyszerű kötőszövet kollagénje; lehetnek: Plazmafehérjék (albumin, globulin, fibrinogén);
Magfehérjék (non-hiszton); Vázfehérjék (kollagén, elasztin, aktin, miozin, dinein)

ha fehérje térszerkezethez kapcsolódik valamilyen anyag,csatlakozik hozzá valami;

proteid: az aminosavakon kívül més összetevőt is tartalmaz; a sejthártyában
fehérje fehérje: összetett előforduló lipoproteid lipidet, a globulin glükoproteidje szénhidrátot, a hemoglobin
fémproteidje fémoint tartalmaz; lehetnek: Glükoproteidek; Lipoproteidek (sejthártya
fehérjéi), nukleoproteidek (hisztonok), metalloproteid Hgb stb.
makromolekulák; változatos felépítésűek; sokféle feladatuk van (funkcionális
fehérje fehérjék
specifitás); faj-, illetve egyedspecifikusak
Mindenütt ott vannak. Nélkülük nincs élet. Enzimek ( pl. amiláz); Építőanyagok ( pl.
kollagén); Enzim és építőanyag ( pl. miozin); Transzport fehérjék ( pl. hemoglobin),
fehérje fehérjék biológiai szerepe
membrán fehérjék – transzport, csatornák; Immunanyagok; Hormonok ( pl. GH);
Tároló fehérjék
fehérjék elsődleges az aminosav sorrend (szekvencia) az elsődleges szerkezet, minden más ebből
fehérje
szerkezete levezethető
a másodlagos szerkezet további tekeredése alakítja ki; rendezetlen gombolyag lesz; de
fehérjék harmadlagos a fehérjék pontosan meghatározott térszerkezetet vesznek fel; lehetnek fibrilláris
fehérje
szerkezete (szálagos) fehérjék vagy globuláris (gombolyag szerű) fehérjék; ez utóbbiak vizes
közegben alakulnak ki
fehérje fehérjék kötésének neve peptidkötés; a fehérjék polipeptidek

3. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
vannak ismétlődő szakaszok, egyámshoz közel, különböző alakzatokat tudnak
fehérjék másodlagos
fehérje felvenni; ez a másodlagos szerkezet; lehet pl. alfa hélix (csigavonal) vagy béta redő (H-
szerkezete
kötések, háztető szerkezet)
fehérjék negyedleges
fehérje több polipeptid láncból álló fehérje, otváábi tekeredés, gomolyodás eredménye
szerkezete
fehérje fehérjék térbeli szerkezete azt határozza meg, mire lesz képes a fehérje

Acrocephalia pl. Apert-féle syndroma, acrocephalosyndactylia (syndactylia=össszenőtt

ujjak). Spontán mutáció a 10. kromoszómán, fibroblast növ. factor gén mutációja,
fejl.rendell., nem varratos
80%-ban mentalis retardáció. Crouson-syndroma: norm. méretű agykoponya,
rendellenességek nevek: Apert-sz. Crouson-sz.,
fejletlen arckoponya, előreálló állcsont, kidülledő szemek, norm. intellectus!).
jellemzőket tudni
Brachicephalia (rövidfejűség) – sutura coronalis, agyalap korai elcsontosodása.
Microcephaliával jár együtt . Down-syndroma.

Egyszerűtől a bonyolult felé történő, szervezett változások összessége, MINŐSÉGI

változás. Genetikailag determinált (meghatározott). Irányított sejtpusztulást is
alapfogalom fejlődés
tartalmaz. A sejtek, sejtcsoportok a következő sejteken, sejtcsoportokon változást
indukálnak (idéznek elő).
öröklés fenotípus amit látok
alapfogalom feotalis placenta kifejlődik, táplál, magzati szakasz (oe = ö-nek ejteni)

Számbeli rendellenességek: lehet több vagy kevesebb. Lehet mögötte állcsont

rendellenesség. A zománcszerv a fog fejlődésének induktora, indukciós képességének
zavara a leggyakoribb oka a fogak fejlődésének.
Alaki rendellenességek: lehetnek kisebbek, nagyobbak (microdons, macrodons) lehet a
háttérben congenitalis lues, rachitis.
Carabelli-gumó: a moláris fogak rágófelszínének rendellenessége.
Szerkezeti rendellenességek: Osteodentin: csontot tartalmazó dentinállomány;
rendellenességek fog fejl.rendell.
Vasodentin: véreret tartalmazó dentinállomány; Dentes confusi: összenőtt fogak; Dens
in dente: egymásba nőtt fogak.
Helyzeti rendellenességek: Heterotopia: foglécen kívül fejlődnek ; Fogak a szájpad
területén, szájtornácban, orrüregben. Lehet szomszédos fogak helycseréje.
Fogzási rendellenesség : Retardált dentitio -késői fogzás. Superdentitio -3. dentitio is
van. Dentes connatales -születéskor megvan. A tejfogazat rendellenessége nem jelenti
azt, hogy a maradó fogazat is az lesz.

3 szénatomos szénhidrát molekula; fenti szárához sima zsírsav (nem oldódik)

kapcsolódik; a második szárához is nem oldódó zsírsav kapcsolódik; a harmadik
lipid foszfatidok
szárához P foszfor tartalmú sav (foszfatid sav) kapcsolódik, pl. lecitin; lesz apoláros
része és töltéseloszlásos része
foszfolipid 2 réteg
lipid zsíros, vizes bázis; membránt alkot;
elhelyezkedése
genetikai probléma, génmutációhoz köthető; a laktóz diszacharid, kémiai bontással
glükóz (sejt felveszi), galaktóz (6 szénatomos molekula) lesz belőle; újabb átalakulással
hasznosítható a szervezet számára; galaktáz enzim alakítja át; ha rosszul működik, a
vérben felszaporodik a galaktóz, mérgező anyaggá alakul át, majd eljut az
szénhidrát galaktozémia
idegrendszerbe, megállítja a fejlődést, tönkreteszi a májat, zöldhályogot okoz a
szemben; nem lehet vele mit kezdeni; néhány hét után vérvétel a kórházban: 1 csepp
vér megmondja, hogy galaktozémiás a baba (émia = vérben van valami) -> nem kaphat
anyatejet; ritka betegség, nem ugyanaz, mint a laktóz-intolerancia

Gége teljes hiánya: élettel összeegyeztethetetlen

Gége szűkület (stenosis): a hangképzés súlyos zavarát okozhatja
Diaphragma laryngis: a gége lumenét hártyaszerű kötőszövetes képlet szűkíti. Ez
nehezítheti a légzést (dyspnoe), a belégzés hangos (stridor) lesz. Down-kórosoknál
rendellenességek gége fejl.rendell.
rekedtes hangjuk oka lehet.
Gégében harántredők: hangképzés zavara.
Epiglottis hiánya, gége ürege rendellenes, gégeporcok rendellenességei, hiányai, gége
pubertáskori növekedésének aszimmetriája.
a DNS molekula azon szakasza, amely 1 adott fehérje felépítésére való infót
öröklés gén fogalma
tartalmazza
kromoszóma genetikai vizsgálat DNS áll.szintjén mondja meg a rendellenességet; bonyolult, drága
mutációk génmutációra példa fenilketonuria, galaktozémia, tüdőbetegség, haemofilia

4. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
az ivarsejtek örökítőanyagának az összessége, a haploid sejtek 1x-es (n) genetikai
kromoszóma genom
állománya
mutációk genom számbeli rendellenesség
Az embrió tengelyét a gerinchúr (chorda dorsalis) képezi, de a gerincoszlop nem ebből
fejlődik. A gerincoszlop 3 fejlődési szakasza: A kötőszövetes (mesenchymális) telep
kialakulása, A porcosodás, A csontosodás.
A kötőszövetes (mesenchymális) telep kialakulása: tengelymesodermából a gerinchúr
és a velőcső mentén az őscsigolyákból (szelvényes). A végleges csigolyák telepei úgy
jönnek létre, hogy a scleromerek egyesülnek az alattuk levő lazább szerkezetű
kötőszövetes teleppel. A feji végen kezdődik a differenciálódás és halad a farki vég
irányába.
A nyúlványok megjelenésével alakul ki. Csigolyanyúlványok fejlődése: A
scleromerekből minden egyes csigolyatelepnek megfelelően 3 nyúlvány alakul ki.
Hátsó nyúlvány (processus neuralis): velőcső felé növekszik, majd körülöleli, csigolyaív,
tüskenyúlvány alakul ki. Bordanyúlvány (processus costalis): oldalra és előre növekszik
és a csigolyákhoz tartozó borda telepe lesz. Elülső nyúlvány (processus chordalis): a
gerincoszlop fejl.rendell., gerinchúr felé növekszik, majd körülöleli, csigolyatest telepe.
rendellenességek
miből adódnak A porcosodás: A II. hónapban veszi kezdetét, fej-farok irányban halad. A
nyúlványokban porcmagvak jelennek meg, egyesülve porcosítják az egész telepet.
Megjelenik az izületi üreg kezdeménye. (csigolyák között, csigolya-borda között).
A csontosodás: A III. hónapban megjelennek az első csontmagvak. A születésig nem
fejeződik be. A csigolyákban porcos részek maradnak, később csontosodnak. A
processus transversus és processus spinosus egyes részletei 20. évre csontosodnak el.
A farokcsigolyák csak születés után kezdenek csontosodni, a 30. évig tart.
Rendellenességek: Több csigolya kialakulása: (csigolyák száma normálisan 32-34) A
kötőszövetes telep feleződése, a féltelepek (önálló csigolyák lesznek) egyesülésének
zavara miatt. Kevesebb számú csigolya: Atlas assimilatio: az első nyakcsigolya (atlas)
beolvad a koponyaalapba (atavisztikus). Olygospondylia: több csigolya hiánya,
szélsőséges esetben csak néhány csigolya van, a szelvényeződés zavara áll a háttérben,
ilyenkor az adott szelvénynek megfelelő bordák és izomzat is hiányzik. A gerincoszlop
kóros görbületei: csigolyafejlődési rendellenességekre vezethetők vissza (félcsigolyák).
= germinatív zóna; a velőcső belső részében a germinális mátrix folyamatosan
megújul, idegsejtet, neuront és gliasejtet termeli; terhesség 20.hete után nagyon pici
megtermékenyítés germinális mátrix helyen van, belül egy oldalkamrában lévő kis sziget, nagyon érzékeny; ha bevérzik,
komoly gondot okoz; oldalkamrákban marad kis sziget, de érzékeny mindenre (24.hét
után is fejlődnek)
2 fajta gyűrűs formája létezik, aszerint, hogy az egyes szénatomhoz képest az alkohol
szénhidrát glükóz csoport hol (fent vagy lent) helyezkedik el; óriásmolekulák kialakulásában játszik
szerepet; sokféle térszerkezetű lehet
tisztogató rendszer; több funkciója van: 1. takarítás: anyagot termel, lebontásért felel
(lizoszóma: a sejtbe kerülő anyagot agresszíven bontja); betegség: mentális retardáció
sejttan golgi készülék
(felhalmozódik aszövetben a nem kívánatos anyag); 2. glikokalix kiegészítés; 3.
szekrétum elválasztása
kromoszóma haploid minden gén 1 alléljét tartalmazza, 23x 1 sorozat (1n) (ivarsejt)
mikroelemek, nyomelemek: Fe (vas), Cu (réz), Mn (mangán), Mo (molibdén), Zn (cink),
biogének harmadlagos biogén elemek
Co (kobalt), I (jód)
öröklés heterozigóta apai/anyai allél (génváltozat) különböző
öröklés homozigóta apai/anyai allél (génváltozat) azonos, pl.kék szem, recesszív allélt tartalmazza
öröklés homozigóta-heterozigóta 1 kiragadott tulajdonságért felelős apai/anyai gének azonosak vagy sem
alapfogalom intrauterin méhen belüli
ivarsejtek ivarsejtek szaporodása férfi, női mely életszakaszban szaporodik, új ivarsejt mikor jön létre
születéskor leáll a termelődés vagy folyamatosan termelődik az élet végéig; nők:
ivarsejtek szaporodása: menopauzáig 3 sarki és 1 teljes értékű petesejt, ffiak: 4 teljes értékű hímivarsejt; csak
ivarsejtek
fejlődési különbségek xx vagy xy/y; petesejt 24 óra alatt elpusztul, hímivarsejt 2 napig életképes a női
szervezetben
herében születik, term.képességhez folyamatok kellenek; érés: feji végén lévő
ivarsejtek ivarsejtek szaporodása: here aknoszóma (sapka, golgi rendszer, benne agresszív enzim) tartalmazza az enzimet, ami
a zona pellucidát áttöri

5. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

pubertásig nyugvó állapot; folyamatosan osztódik, termelődik; serülőkorban:

meiotikus lesz; 4db, kinézetre telejsen egyforma sejt keletkezik (genetikai áll.más);
érésen megy át; a hereszövetben dajkasejtbe ágyazódva átalakulnak
(spermiohisztogenezis); más formát vesz fel: túl nagy és mozognia kell, alakja hegyes
ivarsejtek ivarsejtek szaporodása: here
lesz, a maganyag bekoncentrálódik kis területre, a mozgáshoz az üzemanyagot a
mitokondriumok adják, mikrotubulusokat növesztenek; fej, mag,elöl sapka (enzim:
fényes hártyát oldja); a mitokondrium nem jut a petesejtbe; hermetikusan el van zárva
a többi sejttől, hogy ne nyírja ki őket a szervezet (annyira más, mint a többi sejt)

ivarsejtek szaporodása:
ivarsejtek rajzon is tudni; középdarab kint marad, benne mitokondrium
hímivarsejt
mi történik itt a ciklus alatt, petesejt, sárga és fehértest miért van ott; 28 naponként
ált.1 tüsző reped meg; a maradék tüsző bevérzik, vérestest (vörösbarna) lesz, egy idő
után sárgává válik (sárgatest), progeszteront termel; ha nincs megtermékenyítés,
fehértestté válik, hegesen átalakul; menstruáció: a szervezet nem fogad be a méh
ivarsejtek szaporodása:
ivarsejtek nyálkahártyájában megtermékenyített sejtet, lelökődik, regenerálódik, a progeszteron
petefészek
hormon előkészíti a méh nyálkahártyáját növekedni, szaporodik, vastagszik,
tápanyagban teli, vizenyős szövetté alakul (lelökődik, vérzés kíséri); sárgatest
elpusztul, vagy ha megtermékenyítés van, akkor kivirágzik és fennmarad, amíg a
méhnyálahártya nem termel elég hormont

ivarsejtek szaporodása:
ivarsejtek kiszabaduló petesejt: zona pellucida, korona radiata, tüszősejt - rajzon is tudni
petefészek

petesejt: teljes meiotikus ovuláció nem megy végbe; 2 érési oszlás, hímivarsejt is kell
hozzá, sarkitest; intrauterin élet 4-5.hóban a méhbe kerül az ősi petesejt; 7.hóban:
mitózis, megindul a kislányban; nem megy végbe, megreked, sok el is pusztul;
születéskor 1-2M petesejtünk van, nem lesz több; serdülőkor: horm.változás hatására
a kiválasztott petesejt növekedni kezd, többszörös lesz a környezetéhez képest, ezek a
ivarsejtek szaporodása: tüszősejtek (előbb idegrsz, majd tüszők); 2 hormon hatására nő a petesejt, hatalmas
ivarsejtek
petesejt cisztaszerű hólyag lesz, aminek a szélén él a petesejt; ha a folyadék nő, a nyomás löki
ki a petesejtet, ez az ovuláció; ebben a pillanatban fejeződik be a meiózis első oszlása;
2 sejt lesz, petesejt és pici melléksejt (sarkitest, felesleges anyaggal), ami a petesejtben
lévő infót tartalmazza; a teljes meiózis akkor megy végbe, amikor a hímivarsejttel
találkozik; 28 naponként ált.1 tüsző reped meg; a 2.oszlást a spermium indítja el:
asszimmetrikus osztódás, a felesleges anyag megint as arki testben (össz.3 ilyen van)

1 ősi ivarsejtből, 4 sejt születik (megtermékenyítésre alkalmasak, érettek, alkalmasak

ivarsejtek ivarsejtek születése új élet kialakítására); ha egyformák: hímivarsejt, ha 1 db fontos: pete+polocyta;
meiózis, az utód genetikai állománya különböző lesz

A szervezetben található harántcsíkolt és simaizmok a mesodermából fejlődnek ki.

izmokhoz társítható
rendellenességek
fejl.rendell.
(kivétel: az iris és izzadságmirigyek izomsejtjei). Az őscsigolyák szelvényezett
myotomjából: hátizomzat, mellizomzat, hasfal izomzat. A szelvényezetlen
mesodermából, illetve mesenchymából: simaizomzat, a szív, bőr, és végtagok
izomzata. Myoblastokból, majd ebből képződő myofibrillumokból jönnek létre a
harántcsíkolt izmok. A sejtmag osztódik de a citoplazma nem, izomrostok jönnek létre.
Az izomzat elmozdulhat a kialakulási helyéhez képest, a csontnövekedés miatt.
Végtagról-törzsre és fordítva kúszás. Az izomtelepekben ideg jelenik meg, ugyanabból
a szelvényből származóan. Az ideg szerepe főként a működőképesség fenntartása.
Izomfejlődési rendellenességek (általában egyik oldal): Egyes izmok részlegesen
hiányoznak (agenesia partialis); Egyes izmok teljesen hiányoznak (agenesia totalis);
Szám feletti izmok lehetnek egyes izomcsoportokban.

6. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

Amikor a szomszédos csontok között üreg van (megszakított összeköttetés), akkor

ezeket az összeköttetéseket ízületnek nevezzük. Az ízületi üreg kezdemények már az
embrionális 10. héten fellelhetők. Csontok között kötőszöveti tömörülés jelentkezik.
ízület ízület kialakulása
Ebben jön létre az üreg. Az ízület felépítésében rész vevő csontok végdarabjait porc
borítja. A porc folytatásába eső kötőszövet izületi tokká alakul, mely körülzárja az
ízületi üreget.

Koponyacsont fejlődési rendellenességek (alaki rendellenességek-dyscraniák): Ritkán

elsődleges rendellenességek. Általában idegrendszeri fejlődési rendellenesség van a
háttérben. Lehetnek bizonyos syndromák tünetei. Sokszor fogyatékosság kíséri.
Trigonocephalia v. Oocephalia: (háromszög fejűség) – sutura metopica hiánya.
rendellenességek jellemző fejformák magyarul Oxycephalia v. turricephalia: (csúcsosfejűség, vagy toronyfejűség) sutura coronalis –
sutura lambdoidea korai csontosodása, csak felfelé tud nőni, a nyílvarrat mentén.
Plagiocephalia (ferdefejűség) sutura coronalis – sutura lambdoidea korai
elcsontosodása. Scaphocephalia (csónakfejűség) – sutura sagittalis korai
csontosodása.

egy sejt kromoszóma szerelvénye páronként sorba állítva; a rendellenesség melyik

kromoszóma kariogram
kromoszómához köthető
Anya: 46XX 9csere; Apa: 46XY 18pmonosomia 16ptrisomia; Csabi: 46XY
kromoszóma kariogram a családodban
18pmonosomia 9csere
kariogram: jellegzetest
kromoszóma nevek, képek, jellemzők, írásos rögzítés: DIÁN
felismerni, leírni
karotin (narancssárga), likopin (piros), xantofil (sárga); ha a vegyületet fény éri,
színesek, pl. tök, paradicsom; vitaminok: A (szürkületben való látást biztosítja; belőle
lipid karotinoidok
képződik a látóbíbor (ez felel a fény érzékeléséért); hámfelületeket is véd)), K
(véralvadásban van szerepe), E (antioxidáns)
rendellenességek kefalon-enkefalon különbség cephalos = fej; encephalos = agy a fejen belül
öröklésmenetek kérdés Születhet-e - anyának és + apának + gyermeke? Igen, ha apa homozigóta.
öröklésmenetek kérdés Születhet-e - anyának és + apának - gyermeke? Igen, ha apa heterozigóta.
Kleinfelter szindróma, 47XXY, Magas, kevésbé izmos, nőies küllem (széles csípő, mellek). Ritkás szőrzet, hypopláziás
mutációk
48XXYY (csökevényesen fejlett) herék. Fertilisek (termékenyek). Mentálisan, pszichésen épek.

a térbeli szerkezetben az egyébként egymástól távol lévő aminosav oldalláncok közel

fehérje koaguláció kerülhetnek egymáshoz és kötéseket alakíthatnak ki; ezeknek a kötéseknek a
felbontás a molekula részleges/teljes felbomlását okozhatja; ez a jelenség a koaguláció
öröklés kodominancia mindkét gén kifejeződik, pl. AB vércsoport
öröklésmenetek kodominancia AB0

idő előtti varrat elcsontosodás

A koponya a tengelymesoderma fejszakaszából és az 1-2-es zsigerív mesodermájából
alakul ki. Agykoponya (neurocranium), Arckoponya (splanchnocranium,
viscerocranium).
Koponyacsont fejlődési rendellenességek (alaki rendellenességek-dyscraniák): Ritkán
elsődleges rendellenességek. Általában idegrendszeri fejlődési rendellenesség van a
háttérben. Lehetnek bizonyos syndromák tünetei. Sokszor fogyatékosság kíséri.
Trigonocephalia v. Oocephalia: (háromszög fejűség) – sutura metopica hiánya.
Oxycephalia v. turricephalia: (csúcsosfejűség, vagy toronyfejűség) sutura coronalis –
rendellenességek koponya fejl.rendell. sutura lambdoidea korai csontosodása, csak felfelé tud nőni, a nyílvarrat mentén.
Plagiocephalia (ferdefejűség) sutura coronalis – sutura lambdoidea korai
elcsontosodása. Scaphocephalia (csónakfejűség) – sutura sagittalis korai
csontosodása. Acrocephalia pl. Apert-féle syndroma, acrocephalosyndactylia
(syndactylia=össszenőtt ujjak). Spontán mutáció a 10. kromoszómán, fibroblast növ.
factor gén mutációja, 80%-ban mentalis retardáció. Crouson-syndroma: norm.
méretű agykoponya, fejletlen arckoponya, előreálló állcsont, kidülledő szemek, norm.
intellectus!). Brachicephalia (rövidfejűség) – sutura coronalis, agyalap korai
elcsontosodása. Microcephaliával jár együtt . Down-syndroma.

rendellenességek koponya fejl.rendell. mikrocephalia, makrocephalia; agnesia cortex (hiányzik/vékony a kéreg)

7. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
kezdeti, érett milyen
trophpblast 2 része: folyós szint és belül vannak sejthatárok; nyél kialakul: a leendő
embrió kapcsolódik hozzá, ebből lesz a köldökzsinór; a méhfalban sok üreg van,
boholyszerűen belenő, ebből lesz a méhlepény; a külső 2 sejtréteghez kötőszövetes
réteg csatlakozik, ez a tetnyél; ha embrió kinézetű. hasnyél a neve, később
megtermékenyítés köldökzsinór
köldökzsinór lesz;
funiculus umbilicalis; kezdetben testnyél, hasnyél, később hengerszerű, vastag
csőszerű képződmény; embrionális kötőszövetből áll; kezdetben szimmertikus, 2
artéria és 2 véna alkotja; érettebb stádiumban 1 hatalmas véna van; magzat születése
előtt: 1 vénát és 2 artériát tartalmaz (érett)
öröklésmenetek köztes nem kell példa, rózsaszín kialakulása
mutációk kr. mutáció 2 csoportja számbeli (genom) súlyosabb, szerkezetbeli rendellenesség (kevésbé súlyos)

2 fajta: Prader-Willi szindróma (falánkság) és Angelmann szindróma („boldog baba”); A

Prader Willi szindróma tünetei: egy éves korig: kis születési súly, nagyfokú
izomgyengeség, hypotonia, gyenge sírás, lassú súlygyarapodás, nehéz szoptatás vagy
mutációk kr. mutációk pl. 15-ös kr.
akár a szoptatás teljes hiánya; egy és hatéves kor között: megjelenik a falánkság,
„minden, ami kaja”, képek, emberek, jellemző a mentális sérült viselkedés,
magatartási problémák, dührohamok; Autisticus tünetek lehetnek (ASD).

„Chri du chat”-macskanyávogás betegség: Gégefejlődési zavar, macskanyávogáshoz

hasonló hang síráskor; Szellemi és növekedésbeli visszamaradás, változó lefolyás,
mutációk kr. mutációk pl. 5-ös kr.
kísérő betegség nélkül hosszabb élet; 5. kromoszóma rövid karjának deléciója, spontán
mutáció, 1:50.000

értelmi fogyatékosságot okoz, mik a jellemzői; Fragilis X = törékeny X szindróma =

FRAXA szindróma=Martin Bell szindróma; az egyik leggyakoribb örökletes, értelmi
fogyatékosságot okozó genetikai betegség (a Down kór után a 2.); az autizmus
leggyakoribb ismert oka; Kb. 2000 újszülöttből egyet érint: minden 1500. fiúban és
2500. lányban fordul elő; Az értelmi fogyatékosság súlyossága erősen változó. Triplet
(CGG) expanzión alapuló betegség az FMR1 génben (előmutáció->teljes mutáció), az
idegrendszer fejlődésében vesz részt, generációról generációra súlyosbodhat.
mutációk kr. mutációk pl. Fragilis X
Lányokban enyhébb tünetek. Jellemzői: Nagy fejkerület, keskeny, hosszúkás arc,
magas homlok, elálló fülek, gótikus szájpadlás, macroorchidismus (nagy herék);
Lassabb fejlődési ütem (a legfontosabb mérföldköveket általában később érik el);
Általában már csecsemőkorban lassabb mozgásfejlődéssel jár együtt ; Tanulási
nehézségek, figyelemzavar; Szociális és viselkedési problémák (gyenge szemkontaktus,
fokozott izgalmi állapot, csökkent figyelem, hiperaktivitás, kezek repkedése);
Autisztikus tünetek.

A 13 . kromoszóma hosszú karjának sérülése. A leggyakoribb gyermekkori

mutációk kr. mutációk pl.13-as kr.
szemdaganat.
Krónikus myeloid leukemia: 85 %-ban a 22. és 9. kromoszóma áthelyeződése okozza;
mutációk kr. mutációk pl.22-9 kr.tr.
Monocyták, granulocyták abnormis felszaporodása.
21 triszómia, Down szindróma; 13 triszómia, Patau szindróma; 18 triszómia, Edwards
szindróma; Turner szindróma 45 XO; Klinefelter szindróma 47 XXY; „Szuperférfi” 47
mutációk kr. mutációk, számbeli XYY; Tripla X 47XXX (szupernő). A háttérben általában „non-disjunctio”, azaz a
kromoszómák nem megfelelő szétválása, ill a kromoszómák késése, lemaradása
mozgásuk során.

több dolog látszik egyszerre, jellemzők rá a több szervrendszert érintő károsodásokra

utaló tünetcsoportok: ún. Szindrómák; Vizsgálatuk citogenetikai vizsgálattal történik
mutációk kr. mutációk, szerkezetbeli példát mondj mindkettőre; Transzlokáció: áthelyeződés, inverzió: megfordulás
transzlokációs Down szindróma-21 hosszú kar triszómia; Kromoszóma szerkezetbeli
rendellenessége, melyet génmutáció okoz! - FRAGILIS X szindróma

kromoszóma kromatin DNS állomány

sejtmagban van, 2x23 DNS; nem létezik nyugalomban; osztódáskor a DNS szálat
sejttan kromatin állomány széthúzáshoz előkészíti a sejtmag, így a kromatin állománya színes testekké
tömörödik, ez a kromoszóma; festhető, hiszton-fehérjére tekeredik fel

8. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

makromolekula; a sejt genetikai információit hordozó DNS-csomag; csak az az állapot,

kromoszóma kromoszóma
amikor nagyon tömör, jól megfesthető állapotba kerül a DNS, osztódás előtt jellemző
mutációk kromoszóma mut. 1 kromoszómán belül
Kutacsok (fonticulusok): A születéskor még kötőszövetesen megmaradt területek.
Nagykutacs (fonticulus frontalis) -páratlan. Kiskutacs (fonticulus occipitalis) -páratlan.
rendellenességek kutacsok
Ékcsonti kutacs (fonticulus sphenoidalis) -páros. Csecsnyúlványi kutacs (fonticulus
masteoideus) –páros.

tejcukor; születéskor az emlősök fő energia forrása a tej; a laktóz diszacharid, kémiai

bontással glükóz (sejt felveszi), galaktóz (6 szénatomos molekula) lesz belőle; újabb
átalakulással hasznosítható a szervezet számára; galaktáz enzim alakítja át; ha rosszul
működik, a vérben felszaporodik a galaktóz, mérgező anyaggá alakul át, majd eljut az
szénhidrát laktóz
idegrendszerbe, megállítja a fejlődést, tönkreteszi a májat, zöldhályogot okoz a
szemben; nem lehet vele mit kezdeni; néhány hét után vérvétel a kórházban: 1 csepp
vér megmondja, hogy galaktozémiás a baba (émia = vérben van valami) -> nem kaphat
anyatejet; ritka betegség, nem ugyanaz, mint a laktóz-intolerancia

Légcsősérv (tracheocele): többségében a nyálkahártya kóros kitüremkedéseiből alakul

ki
rendellenességek légcső fejl.rendell. Légcső tasakszerű tágulatai (diverticulum tracheale): általában jobb oldalon
Légcső sipolyai (fistula tracheae): főleg nyaki szakaszon
A légcső porcgyűrűinek különböző rendellenességei (teljes-részleges hiány)

Olyan anyagok, amelyek apoláris oldószerekben oldódnak. Vízben nem oldódnak.

lipid lipidek Alkohol, benzin, formalin oldja őket. 4 féle van: triglicerid, foszfatid, szteroid,
karotinoid
lipid liposzóma a membrán gömb alakot is fel tud venni; belül vízoldékony anyag van/lehet

trophoblast külső felszínén bolyhok, sejtjei 2 rétegben differenciálódnak; a kettő közé

beépül egy 3.réteg, a magzati ereket is magával viszi, stabilabbá teszi az egész
rendszert; a trophoblas az ereket nyitja, vérből lesz a tápanyag; trophpblast kialakítja a
bolyhokat: ezzel vesz fel tápanyagot az anya testéből az embrió, fa szerű alakja van; a
bolyhok közti üregbe áramlik be az anya vére, benne kapilláris a mezodermából, mint
megtermékenyítés magzatboholy kinézete
fában az erek; ez a kész boholy a méhlepényben, veszi fel az oxigént és tápanyagban
gazdag vért az anyából; biztosítja a magazti anyagcserét; a leadott anyag kidiffundál; a
magzati és anyai vér nincs közvetlen kapcsolatban, az anyagcsere több sejtrétegen
keresztül történik; 1-1 boholy környékén: középen artérián a friss anyai vér ömlik be,
szélen a vénák viszik ki a fáradt vért; lassú az áramlás

külön-külön; hogy épülnek fel, funkcióik; kóros működés következményei (milyen

rendellenesség)
függelékek: méhlepény (placenta), köldökzsinór (funiculus umbilicalis), belső
magzatburok (amnion)
placenta praevia: ha rendellenesen tapad, pl.túl mélyen, közel a méhszájhoz, torz
fejlődést okozhat (ideális helyen. a méh boltozatán);
amnion: néha másodlagos képződmények jelennek meg rajta, körbetekernek
testrészeket, levághatjá kőket (Simonart-féle szalagok); túl sok magzatvizet is
termelhet (polihydramnion), aburtust, fejlődési rendellenességet okozhat, anyai
megtermékenyítés magzati függelékek
komoly érveszteséget okozhat és aköldökzsinór is előre eshet; oligohydramnion: ha túl
kevés magzatvíz (4-500 ml alatt): nem tud mozogni a magzat, magzati o2 hiány, a
gyermeki vizelet termelés zavarát okozhatja, ízületi deformitást, dongalábat okozhat,
tüdő fejl.rendellenességét okozhatja
köldökzsinór fejl.rendell: egyetlen verőér jelenlétea magzatban lévő fejlődési
anomáliákra utal; trombózis, aneurizma végzetes lehet a magzatra; a köldökzsinór
alaki változásai (csomó, csavarodás, rendellenes tapadás a lepényen) táplálkozási, o2
ellátási zavart okozhatnak magzatnak, ezeknem idegrendszeri következményei is
vannal általában

Súlyosság szerint: a teratogén ártalom lehet major rendellenesség: életminőséget

mutációk major rendellenesség
befolyásoló.

9. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
diszacharid, 2 gyűrűs elemből áll; OH hidroxil csoport vagy O oxigén kapcsolja össze
szénhidrát maltóz
őket; a vegyület ferde lesz; spirálban kapcsolódnak
biogének másodlagos biogén elemek S (kén), P (foszfor), Na (nátrium), K (kálium), Ca (kálcium), Mg (magnézium), Cl (klór)

A haploid (23, 1n) hímivarsejt és a haploid (23, 1n) női ivarsejt egyesülése, melynek
során diploid sejt ( 2n,46), zigóta keletkezik. Megindul a 2.érési oszlás, amikor
megtermékenyítés találkozik a hímivarsejttel. Itt lesz 2x23 kromoszóma a petesejten belül. Innentől
megtermékenyítés (következő órák, napok mitózis, számtartó osztódás van. Intenzíven szaporodik. Petesejtben polocita:
eseményei) megtörténik az osztódás, a magállomány szétválik, 2 maganyag közelít, gyors zigóta
osztódás (összekapcsolódás után). A megtermékenyítés ált. a méhkürtben történik.
Beágyazódás: 1-2.hét.

az embriócsomó sejtjei korán 2 sejtcsoportra különülnek; felső: amnioblast (belső

magzatburok lesz) és alsó: embrioblast (embriót építi); amnioblastban üreg: amnion
megtermékenyítés:
(magzatvíz lesz benne); külső sejtréteg: ektoderma, kék; belső dejtréteg: entoderma,
megtermékenyítés embrioblast, torphoblast, mi
sárga; 2 rétegű embriópajzs: innen indul az embrió; trophpblastból külső
lesz belőle
magzatburok: chorion, ez a méhlepény lesz; embriópajzs nem marad 2 rétegű: a kettő
közé beépül egy középréteg (mezoderma)

hólyagcsíra: 5.nap; szélen vannak sejtek, táplálnak, agresszívan nőnek bele a

méhnyálkahártyába, amíg eret nem találnak: trophoblast lesz belőle; benti sejthalmaz:
embrió csomó, ezek embriót képeznek; 1-2.hét: beágyazódás; sorozatos osztódások -
megtermékenyítés:
megtermékenyítés szedercsíra állapot; intenzíven osztódik, 3-4. nap; gyorsabb osztódás: kisebb sejtek
hólyagcsíra állapot
keletkeznek, lassabb. nagyobb sejtek; belső sejtek beolvadnak, felszívódnak; keletkezik
egy üreg: ez a hólyagcsíra állapot, a külső sejtekből (trophpblast) jön létre a placenta
(méhlepény)

számfelező, lehetőség apai-anyai keveredésre (DNS szakaszok random cseréje);

sejttan meiózis haploid sejtek (1n); csak az ivarmirigyekben történik; 1x23 kromoszómát tartalmazó
ivarsejtek keletkeznek; nőkben egy idő után leáll, férfiakban folyamatos

A bordák a csigolyák processus costalisaiból alakulnak ki. Csak a 12 háti csigolyának

megfelelően alakulnak bordává, a többi visszafejlődik, beolvad. A bordatelepek
intenzíven növekednek előre és lefelé › létrejön a mellkas primitív váza. A hét felső
borda elülső végeit mesenchymális köteg (sternalis léc) köti össze. Ezek képezik a
szegycsont (sternum) telepét. Összenőnek. A csontosodás a hátsó bordavégből indul
és fentről-lefelé. Már a csigolyáké előtt megkezdődik. A sternumban több csontmag
mellkas csontos
rendellenességek van, a csontosodás lassú, nem teljes. A kardnyúlvány (processus xyphoideus) distalis
váza:tyúkmell, …mell
végdarabja porcos marad.
Rendellenességek: Nyaki, ágyéki borda: a 7. nyakcsigolya és az 1. ágyékcsigolya
bordanyúlványa is bordává fejlődik. A bordák villaszerűen kettéágazhatnak. Fissura
sterni: a sternális léc záródása elmarad, mellüreg képletei kitüremkedhetnek.
Tölcsérmell (pectus excavatum): a sternum tölcsérszerűen behorpad. Tyúkmell vagy
susztermell (pectus carinatum): a sternum éles szögben kiemelkedik.

vízbe cseppentve: a foszfatid a víz felszínén, a zsírsav-rész lefelé fog helyezkedni, majd
lesz egy újabb zsírsav rész és egy foszfatid rész; vagyis hártyát képez; ez lesz az alapja a
lipid membrán felépítése
biológiai membránok létrejöttének (ezek a sejtet határolják; nélkülük nincs sejt, nincs
élet)
membrán rendszer
sejttan plazmamembrán, golgi, sima felszín, nincs riboszóma a felszínén, mitokondrium,…
megnevezése
sejttan membránháló endoplazmatikus retikulum; két féle lehet: DER: durva felszínű és SER: sima felszínű
lipid micella kívül van a víz, belül nem vízoldékony
3 féle lehet: mRNS (hírvivő, a DNS információt másolja a sejtmagban); rRNS és tRNS (a
nukleinsav milyen RNS-t ismer
fehérjegyárgoz (riboszómához) viszi az RNS-t; lóhere alakú)
Súlyosság szerint: a teratogén ártalom lehet minor rendellenesség: apró hiba, pl.
mutációk minor rendellenesség
mongoloid szem, több ujj, több hajforgó.

10. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

energiát ad: cukrot bont, nagy energiájú anyagba teszi az energiát; külön DNS-e van;
betegségek: mitokondriális betegségek; nagy anyagcsere forgalmú helyeken fordul
sejttan mitokondrium mit csinál
elő; minden ember a mitokondriumot anyától örökli; [retina: idegrendszer része;
gen.betegségek: nem csak a magban lévő DNS sérülhet]

számtartó, ugyanaz a genetikai állomány, diploid sejtek (2n); folyamatosan zajlik, nincs
sejttan mitózis változás; testi sejtek osztódása (idegsejt, vörösvértest kivételével minden más sejt);
hogy a mindenre képes sejtből mi legyen, azt a hiszton (felülíró rendszer) mondja meg
maltóz (hosszú lánc, ferde- spirálban kapcsolódó szerkezetben); cellulóz: hidrogén-
szénhidrát mondj 1 poliszacharidot kötés, erős anyag; glikogén: elágazások is vannak; keményítő (maltóz megtörik,
spirális (hélix-szerkezet))
egy gyűrűs elemből állnak; több változatuk van pl. 3 és 5 C szénatomos szénhidrát; az
szénhidrát monoszacharid
5-6 C szénatomos szénhidrát: körgyűrűt alkot
sejttan mRNS érése aminosav sorrend-infó kis részen, jelentős része elvész
sejttan mRNS jelentősége magból nem megy ki a DNS, infó másolódás+aminosav+tr.DNS
mennyi fehérje károsodik: gén (1 fehérje), kromoszóma (1n sor) vagy genom (haploid
mutációk mutáció csoportosítása
sejtek 1x-es (n) genetikai állománya) mutáció.
Az örökítőanyagban (DNS-ben) történő ugrásszerűen bekövetkezett öröklődő
mutációk mutáció fogalma változás. Lehet spontán, vagy indukált. Lehet pozitív következmény, de lehet akár
letális is. Alapja a DNS-ben a nukleotid sorrend megváltozása.
2 féle: Ivarsejtben létrejött mutáció: akiben keletkezik, nem szenved tőle DE ! az
utódban, az utód minden sejtjében ott van a betegség v. betegségre való hajlam. Pre
mutációk mutáció létrejöttének ideje vagy posztnatális életben bekövetkező mutáció: csak az érintett sejt és annak utódjai
károsodnak: mozaikosság (szomatikus mutáció), a sejtpopuláció nagysága a mutáció
idejétől függ.
Mutációt vált ki, éppen osztódó sejtekre, intenzív anyagcseréjű sejtekre hat. Lehet
fizikai (nagy energiájú sugárzás, pl.UV, RTG, CT, radioaktív), kémiai (pl.azbeszt,
mutációk mutagén fogalma
mustárgáz, salétromossav), biológiai (baktérium, gomba toxin). Lehetnek rákkeltőek
(karcinogének) és teratogének.
alapfogalom natale születés
1 gén ismerete; A meiózis során minden ivarsejtbe vagy az egyik, vagy a másik ivari
nemi kromoszómák nemi kromoszómák kromoszóma kerül. Petesejtbe csak X kromoszóma kerülhet. Spermiumba vagy X, vagy
Y nemi kromoszóma. » zigóta 46, XX , vagy 46, XY
szénhidrát nevezz meg monoszacharidot glükóz
alapfogalom növekedés MENNYISÉGI gyarapodás
Elsőként a sejtek magjából (nukleusz) izolált anyagok. A nukleinsavak a DNS RNS
molekulák építőanyagai (monomerjei). Energiatárolás és átalakítás központi vegyületei
nukleinsav nukleinsavak
cAMP. Az enzimek koenzimjeinek alkotórészei, pl. KoA, NAD, mely különböző
csoportok szállítását végzi. A koenzimek gyakran vitaminok.
nukleinsav nukleinsavak a nukleotid egységekből felépükő makromolekulák; 2 féle. DNS, RNS
nukleinsav nukleotidok Nitrogén tartalmú szerves bázis (A,G,C,T,U); Pentóz (ribóz, dezoxiribóz); Foszforsav

A zsigerívek fejlődési zavarával függnek össze.

Microglossia: a nyelv csak a páratlan gumóból és a hátsó telepből fejlődik.
Macroglossia: az elülső telep túltengése. Down-syndromában gyakori.
nyelv fejl.rendell., néhányat Glossoschisis (lingua bifida), hasadt nyelv: a két oldalsó gumó záródásának elmaradása
rendellenességek
tudni, latinul is eredményezi.
Lingua plicata: haránthasadék a nyelv felszínén
Aplasia linguae totalis: hiányzik a nyelv
Ankyloglosson, lenőtt nyelv: lenőtt, rövid nyelvfék rögzíti a nyelvet.
alapfogalom organogenesis 3 rétegű csíralemezből álló embriópajzs kialakulásáig
Óriásmulekulák: pl. keményítő, cellulóz.; A keményítőből bontás után diszacharidok
szénhidrát óriásmolekula
lesznek.

11. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

Záródási (dysraphiás) rendellenességek: Az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti

nyúlványokkal, vagy valamelyik oldali arccsonti nyúlvánnyal.
Nyúlajak (labium leporinum). A nyúlajak (ajakhasadék- cheiloschisis) kiterjedtsége
többféle lehet. Jelzett forma: ajakpír, hegszerű csík jelzi a méhen belüli regenerációt.
rendellenességek Orrnyúlvány fejl.rendell.
Behúzódás: az ajakpíron, esetleg az ajaktestre kiterjedő behúzódás (coloboma). Teljes:
az ajakhasadék az orrbemenetig terjed. Lehet egyoldali, kétoldali. Gyakori baloldalon,
fiúknál. Ezek a rendellenességek hatással vannak a szopásra, táplálkozásra, a beszéd
zavarát okozhatják. A nyúlajak és farkastorok sebészetileg jól gyógyíthatók.

Domináns recesszív öröklésmenet (szemszínek, vércsoport, göndör haj, szabad

öröklésmenet típusok
öröklésmenetek
felsorolása, példával
mutációk Patau, 13.triszómia jellemzői
petesejt hogy néz ki,
sejttan
felépítése
fülcimpa); Mendeli öröklésmenet (zöld-sárga borsók: uniformitás, hasadás, szabad
kombinálódás); nemhez kötött öröklődés (Vörös-zöld színtévesztés, Fragilis-X, Rett-
szindróma); plogénes öröklés; kodominancia;
Ritka, halálos betegség. Súlyos idegrendszeri, szívfejlődési hibák. Arcfejlődési
rendellenességek, számfeletti kéz, lábujjak.
nagy sejt, fényes burokkal (zóna pellucida)

méhnyálkahártya: tápanyagot halmoz fel (nyák, szénhidrát), hogy táplálni tudjon; a

menstruáció utáni 3.héttől vasagodik meg; mirigyekben tárolja a fehérjét,
szénhidrátot, glikogént, ezekből nő a magzat; anya nem engedi egy határon túl,
erekben lévő anyagok valahol megállítják, nem mehet be a végtelenségig; innen 3
rétegű az embriópajzs; a külső csíralemez sejtburjánzásából származó sejtek középre
vándorolnak, primitív csíkot hoznak létre, cipőtalp forma, húr az embrió hossztengelye
mentén: chorda; ez irányítja a velőcső kialakulását; chorda dorsalis: gerinchúr: porcos;
megtermékenyítés placenta felépülése a belső csíralemezben horpadás látszik, idegrendszer felődő telepét alakítja ki, ez lesz
a velőcső (velővályú, velődombok, záródás, ezekkel lesz cső); gyors osztódás: lemezzé
válik, lesüllyed, kialakul a barázda; a velőlemez középen záródik (fent-lent még
nyitott), borsószem szerűen tömörödik, kis testecskék alakulnak ki, ezek az őscsigolyák
telepei (szomiták); szelvények alakulnak ki belőlük; placenta feladati: magzati táplálék,
o2 ellátás, bomlástermékek elszállítása; gázcserét biztosít a magzatnak; anyai vérbel
lévő anyagokat szelektálja; vitaminraktár (ADC); hormontermelő; rögzíti a magzatot;
ellenagyagot termel (a magzat is védett lesz)

poligénes örölkésre mi több gén,kicsi szerep, harang-görbe, környezet befolyásolja, ikervizsgálatok, IQ

öröklésmenetek
jellemző besorolás
poligénesen örölkődő
öröklésmenetek sok fehérje hozza létre
tulajdonságok
mutációk pontmutáció 1 fehérje
alapfogalom postembryonális egyedfejlődés 2.szakasza, születéstől halálig tartó időszakban
alapfogalom postfoetalis magzati lét utáni
alapfogalom postnatalis születés utáni
sejttan prokatióta nincs maghártya
alapfogalom proontogenesis megelőző szakasz, fejlődést készíti elő, ivarsejtek képződése
sejttan replikáció megsokszorozódás, DNS szintézis

fehérje szintézis (transzláció) helyszíne; a folyamatban mind az rRNS, illetve a

riboszomális fehérjék részt vesznek. Ehhez első lépésként a génekben tárolt
információ a transzkripció során lefordítódik mRNS-sé (ez az RNS-típus a
kromoszómák DNS-ében tárolódó genetikai információ átirata), ami a továbbiakban
sejttan riboszóma
eljuttatja a szintetizálandó fehérjék tervrajzát a riboszómákhoz. Majd a riboszómán a
ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával „olvassa le”, ezek a
nukleotidhármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel
meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot lefordítva állítják elő a fehérjéket.

nukleinsav RNS más az O-gyűrű és a timin helyett uracil van benne

sejttan RNS szintézis infó másolódás, újabb felh.molekulát ad

12. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

a DNS-ben kódolt infó egy mRNS-re kerül, így az infó aminosav-sorrenddé válik és a
DNS nem kerül ki a sejtmagból; a riboszómára ráfekszik az mRNS; minden 3
sejttan RNS szintézis folyamata nukleotidja mintát képez, ekkor kapcsolódik a tRNS, ez lép kapcoslatba a bázis RNS-sel,
hozza az aminosavat, jön a következő 3-as, így épül fela fehérjelánc az
endoplazmatikus retikulumon (ahol ülnek a riboszómák)

mRNS (hírvivő, a DNS információt másolja a sejtmagban; rövid élettartam, gyorsan

keletkezik és lebomlik); rRNS (riboszomális RNS; egyetlen polinukleotid szálból áll,
nukleinsav RNS-ek funkciói egyes részei hajtűszerűen visszakanyarodnak és kettős hélixet alkotnak; a többi része
rendezetlenül csavarodik; a fehérjékkel egütt alkotja a riboszómákat) és tRNS (a
fehérjegyárhoz (riboszómához) viszi az mRNS-t; nagyobb számú)
nukleinsav RNS-ek hol vannak sejtmagon belül az mRNS, az rRNS és a tRNS sejtmagon kívül
az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége; lehet prokarióta, eukarióta; van
sejttan sejt
anyagcseréje, szaporodik, növekedik, kölcsönhatásba lép a környezetével

sejtosztódás lépései: 1. szálagos kromatin állomány, 2.DNS kettőződés kezdődik, a

magorsó 2 oldalról kinő, a DNS kromoszómává tömörödik, középvonalra sorakozik; 3.
sejttan sejtciklusok
magorsók kapcsolódnak; 4. középre, vonalba rendeződés, húzófonalak kapcsolódnak;
5. kromoszómák eltávolodnak; 6.lefűződik a sejt, minden elfeleződik; ez a sejtciklus
sejtciklusok: melyek a nem
sejttan idegsejtek és vörösvértest
megújuló sejtek
nem egyenlő a membránnal; cytoplazma: sejtplazmát vesz körbe; 2 fajta állapot:
olvadó kocsonya része is van és kötötten lévő állománya is (nem mozdul el, vannak
sejttan sejthártya
benne merevítő fehérjék); benne: mitokondrium, membránháló, golgi rendszer,
sejtmaj, maghártya, anyag (DNS), egyéb sejtalkotók
mitózis vagy meiózis; lépései: 1. szálagos kromatin állomány, 2.DNS kettőződés
kezdődik, a magorsó 2 oldalról kinő, a DNS kromoszómává tömörödik, középvonalra
sejttan sejtosztódás sorakozik; 3. magorsók kapcsolódnak; 4. középre, vonalba rendeződés, húzófonalak
kapcsolódnak; 5. kromoszómák eltávolodnak; 6.lefűződik a sejt, minden elfeleződik; ez
a sejtciklus
sejttan sejttani alapfogalmak sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet
SER: szteroidok, membránlipidek bioszintézise a fő feladata; glikogén szintézis;
mérgező anyagok lebontása; nagy mennyiségben a májsejtekben (méregtelenítési
sejttan SER/DER feladata folyamatokban van szerepe); nem kapcsolódik hozzá riboszóma; citosol Ca
koncentrációjának, anion eloszlás szabályozása (Ca=hírvivő molekula); ideg-izom
szintű szabályozás
DER felszínéhez korongok, riboszómák kapcsolódnak; tömör testek; fehérjeszintézis
sejttan SER/DER különbség
zajlik a felszínén; a fehérjék a golgi apparátusba kerülnek
sejttan spermium részei fej, nyak, közép, ostor
spermium: mi nem jut be a
sejttan mitokondrium nem jut be --> öröklődés: anyához kapcsolódik
petesejtbe
herék fejlődését indítja, férfi irány; Gonadális nem fejlődése: az 5-6.héten ha van Y
kromoszóma, a gonadin telepből here fejlődik; ezért az Y kromoszómán lévő SRY gén
nemi kromoszómák SRY gén funkciója felel; a herékben androgén hormonok fejlődnek, további nemi szerveket hoz létre és
elnyomja a női irányt; Y kromoszóma hiányában a 12. héten petefészek
differenciálódik.
alapfogalom symptoma Tünet
tünetegyüttes (szervrendszerek károsodása egyszerre van jelen, közös okra
alapfogalom syndroma
visszavezethetően)
Logopédiai korrekció csak a sebészi korrekciót követően lehetséges.
Farkastorok (faux lupina, palatoschisis): a szájpadnyúlványok egyesülése elmarad.
Lehet teljes (kemény- és lágyszájpadot is érintő), vagy bizonyos szakasz nyitott.
Fecskefarokszerű ínyvitorla (uvula bifida): lehet önálló és a lágyszájpadhasadék
rendellenességek szájüreg fejl.rendell.
folytatása.
Szájpadhasadék: occult (rejtett), vagy submucosus lehet. Ilyenkor a szájpad
középvonalát lemezszerű réteg fedi, alatta pedig a csontos szájpad hasadt. A beszéd
feltűnően orrhangzós ( az orr-garat mandulák rendben vannak).
szénhidrát szénhidrátok 3 féle lehet: 1. monoszacharid, 2. diszacharid, 3. poliszacharid

13. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc

a sejtek elsődleges energiaforrásai (glükóz); de!: az idegsejt csak a vérből tudja

felvenni a tápanyagot, ezért nagyon sérülékeny; tartalék tápanyagok: növényi
keményítő (keményítő), állati keményítő (glikogén); vázanyagok: cellulóz (növény),
szénhidrát szénhidrátok jelentősége kitin (rovarok), pektin (dzsem); makromolekulák (nukleinsav) építőkövei; információ
hordozás: sejtfelszíni antigének (pl. AB0 vércsoport meghatározásakor: a szénhidrát ¾
része milyen kombinációban van a membránon egy fehérjéhez kötve);
gyümölcscukor: jellegzetes, háztető alakú gyűrűvé záródik
sejttan szerv többféle szövet alkotja
Szerves molekulák Szerves molekulák típusai lipidek, szénhidrátok, fehérjék (aminosavak), nukleinsavak
sejttan szervezet szervrendszerek összessége, organizmus
sejttan szervrendszer Egymással szoros kapcsolatban álló szervek összessége
őscsigolya 3 része alakul ki belőlük
chorda dorsalis: gerinchúr: porcos; a belső csíralemezben horpadás látszik,
idegrendszer felődő telepét alakítja ki, ez lesz a velőcső (velővályú, velődombok,
záródás, ezekkel lesz cső); gyors osztódás: lemezzé válik, lesüllyed, kialakul a barázda;
megtermékenyítés szomiták a velőlemez középen záródik (fent-lent még nyitott), borsószem szerűen tömörödik,
kis testecskék alakulnak ki, ezek az őscsigolyák telepei (szomiták); szelvények
alakulnak ki belőlük; őscsigolyák: innen alakul ki a törzs csontos váza, a törzs izomzata
és a végtagok harántcsíkolt izomzata, ill. a bőr alatti kötőszövet; közben alakul az
urogenitális rendszer is
sejttan szövet azonos funkciójú/megjelenésű sejtek összessége
jellegzetes vázuk van, sok funkcióval bírnak; közös: 4 gyűrűt tartalmaz, egyik oldalon
OH hidroxil csoport (poláris), többi részen apoláris
Mire jó? Hormonok felépítője, pl. koleszterin, tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron,
lipid szteroidok
D vitamin, epesav, kortizol. ; serdülés: minőségi változást hoz létre; Bejutnak a
sejtmagba a szteroid hormonok, ahol a DNS egyes szakaszainak átírását változtatják
meg -> új tulajdonságok jelennek meg

Dupla Y-os férfiak: „szuper férfi”: Magasságuk csaknem mindig meghaladja a 185 cm-t;
mutációk Szuperférfi, 47XYY
túlzottan agresszívak, általában alacsony intellektusúak, gyakran értelmi fogyatékosak.

Hármas Xszindróma: „Szuper nő”: három X kromoszóma. Általában magasabbak

mutációk Szupernő, 47XXX egészséges társaiknál; az alsó végtagjuk nagyobb, míg a felső végtag általában kisebb a
megszokottnál. Enyhe mentális retardáció. Kb. ezerből egy esetben fordul elő.

domináns-recesszív: fenilketonuria, törpeség (achondroplasia), Apert-szindróma,

társítható betegséget kell
öröklésmenetek Huntington-kór; nemhez kötött: vérzékenység, piros-zöld színtévesztés, szőrös fül,
megnevezni
ujjak összenövése; poligénes: intellektus, vérnyomás
magzati sejtekben okoz mutációt, illetve petesejtet érintő (utódba továbbadott); minél
mutációk teratogén tovább van bennünk a petesejt, ami meg fog terméknyülni, annál nagyobb az esély a
mutációra.

Az intrauterin fejlődést, a szervek kialakulását megzavarja, eredendően normális

genetikájú zigótánál a prenatális környezeti ártalom zavarja. Ideje szerint: zigopathia
mutációk teratogén ártalom
(0-2.hét, általában vetéléssel végződik); embriopathia (2-12.hét, veleszületett
fejl.rendell.); phoetopathia (magzati időszak, 9.héttől, veleszületett betegségek).
Teratogének okozta
mutációk Mindazon tényezők, melyek az intrauterin életre kóros befolyással bírnak .
rendellenességek
sejttan transzkripció információ átírás, RND szintézis
sejttan transzláció fehérje szintézis
3 szénatomos glicerin váza van, hozzá 3 hidroxil (OH) csoport és H hidrogén atomok
kapcsolódnak, hosszú zsírsavval egyesül; hosszú molekula, tele H hidrogénnel, C
trigliceridek vagy neutrális
lipid szénnel; egyenletes töltéseloszlású; ezek kapcsolódnak a glicerinnel-> olaj, zsír; 2 féle
zsírok
lehet: telített (pl. palmitinsav, sztearinsav, zsíros kenyér, olaj) és telítetlen (pl. olajsav,
linolsav)
Alacsony növés. Kéz- és lábfejödéma. Lenőtt haj. Nyaki redő. Lehet hallászavar. Csak
mutációk Turner szindróma (45X0)
10%-uk ért.fogy. Amenorrhea (nincs petefészek).

14. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
rendellenességek tüdő fejl.rendell.
vándorlási zavar
végtag fejl.rendell., szám
rendellenességek
feletti ujjak
végtag fejl.rendell.felsorolás +
rendellenességek
jell.
velőcső belső rétegében mi
megtermékenyítés
történik
megtermékenyítés velőcső kialakulása
víz víz
víz víz biológiai szerepe
Kétoldali-egyoldali
Hiány (agenesia)
Csökkentértékűség (hypoplasia)
Járulékos (accessorius) tüdő: általában a rekeszizom és a normálisan fejlett tüdő alsó
lebenye között
Kopoltyúbélen kialakuló elsődleges tüdőtelep kettőzött
Kezdetben rendesen fejlődő tüdőtől különül el
A normálisan kétlebenyű bal tüdőfél is háromlebenyű lesz.
Tüdősérv (pneumocele): pl bordahiányhoz másodlagos rendellenességként társulhat.
Habtüdő: a tüdő szivacsszerű, kisebb-nagyobb hólyagokból áll.
Zsáktüdő (debilitas pulmonalis) a tüdő egyetlen nagy hólyagnak látszik
2 féle lehet
…ekt.redőből indul a végtag
Fejlődési telepei a végtagbimbók, ezek az 1. magzati hónapban jelennek meg.
Ektodermában keletkező képletek. Végeken fejlődési induktorként szerepelnek. Felső
végtag: 5. nyaki szelvénytől az első háti szelvényig. Alsó végtag: 1. ágyéki szelvénytől
az első keresztcsonti szelvényig. 2. hónapban ujjak megjelenése. A környezet szabja
meg a differenciálódás irányát (jobb-bal). A végtagkezdeményekben az izomzat a 2.
hónap elején megjelenik, kezdetben mint egységes izomtelep. A végtag csontjai
chondrogén csontosodás útján fejlődik.
Veleszületett csípőficam: (luxatio coxae congenita): Az alsó végtagöv rendellenessége.
A combcsont feje csökkent értékű, az izületi vápa sem fejlődött ki és az izületi tok laza.
Öröklődő, lányoknál gyakoribb, lehet egy- vagy kétoldali. Gyakori boka-láb fejlődési
rendellenesség: dongaláb.
Amelia totalis: mind a 4 végtag hiányzik
Amelia partialis: csak egy-egy végtag hiányzik
Micromelia: aránytalanul rövid végtagok
Phocomelia: (fókaszerűen) a comb, vagy a felkar hosszú csöves csontjai hiányoznak
Manus fissa: kéz 3. és 4. ujja közötti hasadék a kéztőig
Pedes fissi: lábon ua.
Syndactylia: összenőtt ujjak (cutanea, v. ossea)
Polydactylia: többujjúság
Brachydactylia: kórosan rövid ujj vagy ujjak
germinális mátrix folyamatosan megújul, idegsejtet (neuront) és gliasejtet termeli;
meduloblaszt folyamatosan szaporodik, 2 irányba fejlődhet (blaszt: korai alak, ami
még képes osztódni); neuroblaszt: mitózissal osztódik, egyik sejt megmarad és
osztódik tovább, másik elindul és nyúlványokat növeszt, a terület külsején megkeresi a
helyét (pl. a kéregben), a velőcsőben lévő kicsi csőből lesz a kamrarendszer; vándorlás:
gliasejtek mentén; ha megérkezik a célhoz, ott megáll és vár, hogy a korábban
megérkezett idegsejtek felvegyék vele a kapcsolatot; programjától függően elfogadja
vagy nem; ha elfogadja: szinapszis kialakul; ha nem: irányítottan elpusztul a
kezdeményező; ha kap pár 100 működő szinapszist, ő kezdi a nyúlványok kibocsátását
az újak felé; ha nem fogadják el, ő hal el; cél: tartós kapcsolat (pl.Rett-szindróma:
elpusztulnak a szinapszisok); ez után a szinapszisokat be kell hüvelyezni (tartósabban
lesznek, hatékonyabbak)
ABC ábra kell; germinatív zónát tudni; agyhólyagok differenciálódási ábráját is tudni
(miből mi lesz, hány naposan hány hólyag,…); növekedés iránya: kosszarv szerűen,
elölről hátrafelé
intracelluláris, sejten belüli víz: 55%
(agyvíz)
mennyisége hormonok által szabályozott (pl. vizelet, izzadás)
-10% = halál
testünk tömegének 60%-a víz; csecsemőknél ez 70% (hasmenés nagyfokú
vízveszteséggel jár, sokszor kórházba kell menni a csecsemőkkel)
kitűnő oldószer; reakciópartner; reakcióközeg; szállítóközeg (pl.vér, elektrolitok);
alakmeghatározó (pl. szőlő – mazsola)
15. oldal
fejlodestan fogalmak temankent / fogalom abc
A víz dipólusos szerkezetű.
2 hidrogén (2x1pozitív töltésű ion) és 1 oxigén (1x2 negatív töltésű ion) molekula
alkotja. A molekula V alakú, 105 fokos kötésszögben. A molekulák között hidrogén-
kötés (H-kötés) van.
víz víz dipólusos A víznek nagy a fajhője, párolgáshője, hőkapacitása, felületi feszültsége.
Vagyis sok energia kell a párolgáshoz, hőt von el (izzadással), sok hőt raktároz, és pl. a
molnárka nem süllyed bele, fut a felszínén.
4 fokon a legnagyobb a sűrűsége: tavak alján telel sok állat a 4 fokban.
A molekulák rács-szerkezetben helyezkednek el.

Jól old anyagokat (poláros, ionos oldószer).

Hidratáció: hidrátburkot alakít ki a töltéssel rendelkező anyagok körül, pl. fehérje jól
oldódik benne.
Minden, H-kötésre alkalmas vegyület jól oldódik benne.
Apoláros anyag: nem fog oldódni.
[A molekulák között kialakuló, az elsőrendű kötéseknél gyengébb kölcsönhatásokat
víz víz mit csinál
másodrendű kémiai kötéseknek nevezzük. Azokat a molekulákat, amelyek
elektroneloszlása egyenletes, apoláris, amelyeké egyenlőtlen, poláris molekuláknak
nevezzük. Az apoláris molekulák között gyengébb, a poláris molekulák között erősebb
kölcsönhatások alakulnak ki, ami nagymértékben meghatározza az anyag
halmazállapotát. Az oldódás alapelvének értelmében „hasonló a hasonlóban oldódik
jól”, és ez a hasonlóság az anyag molekuláinak a polaritására vonatkozik.]

megtermékenyített petesejt; minden sejtje 2 teljes tulajdonságsort tartalmaz (2n =

kromoszóma zigóta
diploid) (testi sejt)
tartalék tápanyag, energiaforrásként darabolja, hasznosítja a szervezet; hőszigetelés;
mechanikai védelem; vitamin oldószere (A, D, E, K); szervek helyét rögzítik;
lipid zsírok, olajok funkciói
esszenciális zsírsavak, pl. omega-3, omega-6 zsírsavak (immunrendszer részei,
gyulladáscsökkentés), F vitaminok

16. oldal