1.

Az élőlény fogalma: Élőlénynek nevezzük azt a nyílt anyagi rendszert, amely életjelenségeket
mutat. A legkisebb ilyen rendszerek sejtes szerveződésűek.
2. A biocönózis : az ugyanazon az élőhelyen (biotóp) egy időben együtt élő populációk
kapcsolatrendszere. Állat és növényfajok társulása, melyet jellemző fajkombináció, réteges
elrendeződés, önszabályzó képesség, időbeli ismétlődés jellemez. Pl: tölgyes, mocsárrét, stb.
(közösségi szint).
3. A holocönózis: egy térség társulásainak összessége ami növény- és állatföldrajzi egységeket alkot.
Pl. a Bükk hegység vegetációja (egyedi szint).
4. Sejthalmaz (sejttársulás): az együtt élő sejtek közt nincs munkamegosztás
5. Sejtfonal: sejtek egyirányú osztódásával jön létre (egydimenziós)
6. Sejtlemez: sejtek kétirányú osztódásával jön létre (kétdimenziós)
7. Teleptest / álszövet: A sejtek között bizonyos fokú munkamegosztás van
8. sejt :A sejt az élő szervezet legkisebb alaki, működési és fejlődéstörténeti egysége, ami önálló
életre képes.
9. Szövetek (tela): fogalmán a többsejtű szervezetek olyan sejtkomplexumát értjük, melyek sejtjei•
hasonló alakúak• azonos eredetűek• közös funkció ellátására csoportosulnak
10. Szervek: a soksejtűek testében működésmegosztás alapján differenciálódott működési egységek.
11. Szervrendszerek: meghatározott szervek együttműködése egy-egy életműködés végzésére pl
máj,nyálmirigyek,belek közös szervrendszer
12. Szervezet (organizmus): a szervrendszerek egy nagyobb minőségi egysége.
13. Vírus: sejtekből kiszabadult makromolekuláris rendszerek, melyek bizonyos fokú függetlenségre
tettek szert, de működési feltételük a gazdasejt. Felépítésük:
• Nukleinsav (DNS vagy RNS)
• Fehérjeburok
RNS vírusok: Ebola, HIV, Influenza
DNS vírusok: Bárányhimlő
14. Virion: Teljes, fertőzőképes vírus, mely a burokfehérjébe (capsid) csomagolva a vírus genomot
(DNS vagy RNS) is tartalmazza.
15. Viroid: Fehérjekapszula nélküli, néhány száz bázispárból álló RNS-molekulák. Mintegy ezerszer
kisebbek a vírusoknál, növényi sejteket fertőznek.
16. Prion: Olyan fertőző fehérje, amihez nukleinsav nem csatlakozik, genetikai kódja nincs. Képes a
gazda sejthártyájának saját fehérjéit átalakítani fertőző prionná, a molekula tehát sokszorozódik.
(Pruisner) Pl.: Creutzfeld-Jakob kór
17. Bakteriospóra (endospóra): A baktérium kitartó képlete. Kedvezőtlen körülmények között a sejt a
lényeges anyagait igen ellenálló sejtfallal veszi körül. Kedvező körülmények között újra az eredeti
sejt alakul ki.
18. Állatok: olyan heterotróf soksejtű élőlények, amelyek fejlődésük során átmennek a bélcsíra
állapoton. Egyedeik életciklusuk nagy részében diploidok és a redukció az ivarsejtek létrejötte
során következik be.
19. Faj: közös származású, külső alakjukban és belső felépítésében csaknem teljesen megegyező,
önmagukhoz hasonló,termékeny utódokat létrehozó egyedek összesége.
20. Faj alatti kategóriák: alfaj, változat, forma (eltérés)

21. Faj feletti kategóriák: nem, család, rend, osztály, törzs, ország
22. Állatrendszertan (Zootaxonomia): feladata a Föld állatvilágának felkutatása, az állatfajok leírása és
osztályozása továbbá a természetes állatrendszer kidolgozása (taxis=rendszer, nomos=törvény)
23. Kategória: regnum (ország), phylum (törzs), classis (osztály), ordo (rend), família (család),
genus(nem), species (faj)
24. Taxon: az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportja.
állatok(Animalia),ízeltlábuak(Arthropoda), rovarok (insecta), bogarak (coleoptera), futóbogarak
(carabidae), futrinka(carabus), bőrfutrinka ( carabus coriaceus)
25. Biodiverzitás, Biológia sokféleség: az élet megjelenési formáinak rendkívüli gazdagsága, az
élővilág változatossága, ami a biológiai szerveződés valamennyi szintjén értelmezhető
26. Sibling fajok: külső megjelenésükben teljesen hasonló, de genetikailag elkülönült fajok
27. Mendeli (klasszikus) genetika: az öröklődés formális elemzésével, törvényszerűségeivel foglalkozó
tudomány.
28. Molekuláris genetika – DNS megismerése, biokémia gyors fejlődése, kísérleti módszerek bővülése
→ az öröklődés molekuláris háttere, az öröklődés biokémiai és molekuláris alapjai.
29. Gén: egy fehérjét, tulajdonságot meghatározó DNS-szakasz (tágabb értelemben: hasznosuló RNS-
t meghatározó DNS-szakasz). Ez a gén az apai és anyai kromoszómákban is ugyanazon a helyen
található meg, tehát ugyanazt a tulajdonságot fogják jelenteni (pl. szemszín).
30. Letális gén: olyan gén, ami ha megjelenik a genotípusban akkor az életképtelen egyedet fog
eredményezni.
31. Promóter: szabályozó régió a génben
32. Gén = fehérjéket meghatározó szakasz + szabályozó szakasz (promóter).
33. Centrális dogma elmélet
• Az információ áramlásának elmélete.
• Kimondja, hogy az élő szervezetben vagy sejtben az információ mindig egy irányba áramlik és
visszafordíthatatlan
34. • Az áramlás irányának lépései:
1. DNS-ből indul (mivel minden információ a fehérjefelépítéshez itt van tárolva),
2. mRNS,
3. Fehérje
4. Fehérjék határozzák meg a fenotípust, vagyis tulajdonságot
35. Transzkripció: DNS-ről mRNS átíródásának folyamata
36. Exon: fehérjeszintézishez szükséges szakaszok a pre-mRNS molekulában.
37. Intron: fehérjeszintézishez nem szükséges szakaszok a pre-mRNS molekulában (kivágódik)
38. Transzláció: fehérjelánc (polipeptid lánc) kialakulása/növekedése a riboszómák felületén. 3 fő
szakasza van iniciáció (lánckezdés) ,elongáció(lánc növekedés), termináció (a folyamat
befelyezése)
39. Templát: a DNS-nek az a szára, amelyen az RNS képződik, aktív szál.
40. Genetikai kód: a DNS molekulának az a bázis hármasa a génen belül, ami 1 aminosavat fog
meghatározni. Triplet kodonnak is nevezzük.
41. Kodon: az mRNS molekula kódnak megfelelő szakasza
42. Antikodon: a tRNS molekulának az a bázis hármasa, amely 1 aminosavat jelöl.
43. Iniciáció: a transzláció első lépése, amelynek során a riboszómára bekötődött mRNS molekulára,
annak első kodonjára (AUG kodonra) komplementer bázisokkal bekapcsolódik az első tRNS
molekula, ami hozza a minden fehérjében első aminosavat a metionint.
44. • Elongáció: tényleges láncnövekedés; a riboszóma tovább mozog a mRNS felületén a szomszédos
kodonjához, érkezik az ennek megfelelő tRNS molekula rajta a következő aminosavval (pl. lizin), az
aminosav kapcsolódik az előtte lévő aminosavhoz, majd a tRNS-ek leválnak a mRNS felületéről. Ez
a folyamat a stop kodonig (pl. UUU) folytatódik, aminek már nincs megfelelő tRNS molekulája,
ezért megáll a folyamat
45. Termináció: amikor elérünk a stop kodonig a képződött polipeptid lánc leválik a riboszómáról és a
folyamat befejeződik.
46. A kód degeneráltsága: 1 aminosavat több kód/kodon is meghatároz. 1 nukleotid eltérés azonban
nem változtatja meg a triplet által meghatározott aminosavat, tehát lehet benne „lötyögés”.
47. A kód egyértelműsége: 1 adott kód/kodon csak 1 aminosavat határoz meg.
48. Allél: a gén különböző változatai, melyek mutáció következtében jönnek létre.
49. Allélpár: homológ kromoszómák azonos génszakaszai.
50. Vad allél: a populációban a gén legnagyobb gyakorisággal előforduló allélja.
51. Letális allél: génvariáció, amely ha megnyilvánul az egyed fenotípusában, annak pusztulását
okozza (pl.: a dalmata színű tengerimalacok egymással pároztatva).
52. Homozigóta: a homológ kromoszómák adott helyein azonos alléleket tartalmazó sejt, illetve az
ilyen testi sejtekkel rendelkező élőlények. Röviden: az a genotípus,amikor az adott tulajdonságot
meghatározó allélok mind egyformák (pl. aa)
53. Heterozigóta: a homológ kromoszómák adott helyein különböző alléleket tartalmazó sejt, illetve
az ilyen testi sejtekkel rendelkező élőlények. Röviden: az a genotípus, amikor az adott
tulajdonságot meghatározó allélok különbözőek (pl. Aa).
54. Ivari kromoszómák (gonoszómák): a sejtek azon kromoszómái, melyek az ivarszervek kialakítását
irányító géneket tartalmazzák.
55. Testi kromoszómák (autoszómák): a sejtek azon kromoszómái, melyek az élőlény egyéb
tulajdonságait megszabó géneket tartalmazzák.
56. Genotípus: a DNS (örökítőanyag) összessége.
57. Fenotípus: a megjelenő tulajdonságok összessége, amelyet a genotípus és a környezet együttes
hatása alakít ki.
58. Génexpresszió: génkifejeződés, az a folyamat, amelynek során a gén aktiválódása következtében a
DNS-ről beindul a fehérje szintézis folyamata.
59. Genom: a sejtben található gének összessége.
60. Mutáció: a DNS molekula nukleotid sorrendjének (szekvenciájának) ugrásszerű, örökletes
megváltozása. Mindig valamilyen külső hatás következtében alakul ki.
61. Spontán: nem ismerjük a mutációt kiváltó hatást.
62. Mesterséges: az ember által létrehozott mutáció, ismerjük a mutációt kiváltó hatást (gyakran
célzott)
63. Mutagének: olyan környezeti tényezők, amelyek mutációt válthatnak ki (kémiai, fizikai, UV,
rádiósugárzás).• Hiba a DNS másolásakor• DNS károsodás (rendellenes sejtosztódás során DNS
törés).
64. Mutáció típusok nagyságrend szerint: 
65. Pontmutáció = génmutáció : a génen belül 1 vagy néhány nukleotidot érint
66. Kromoszóma mutáció: a kromoszómákat érintő mutáció (DNS nagyobb szakasza), amely több
génre is kiterjedhet.
67. Kromoszóma mutáció típusai 
68. • Számbeli : kromoszómaszám változik:
• Poliploidia: az egész kr. készlet sokszorozódik meg.
• Aneuploidia: 1 adott párban történik probléma – pl. XX helyett XXX – triszómia – Down kór
69. • Szerkezeti : kromoszóma szerkezete változik:
• Deléció: adott kromoszóma készlet kiesése.

• Duplikáció: adott kromoszóma részlet megkettőződése.

• Inverzió: adott kromoszóma részlet kitörik és megfordulása.

• Inszerció: adott kromoszóma darab kitörik és egy másikba beépül.
• Transzlokáció: adott kromoszóma darabok áthelyeződése homológ kromoszómák esetében
(kölcsönös áthelyeződés)
70. Mendel 4 törvényszerűsége:
1. Uniformitás
2. Szegregáció
3. Független öröklődés
4. Gaméták tisztaságának törvénye
71. Uniformitás törvénye: homozigóta szülőket keresztezve az F1 nemzedék valamennyi egyede geno-
és fenotípus tekintetében is egyforma lesz.
72. Hasadás törvénye: homozigóta domináns és homozigóta recesszív szülőkből kiindulva az F2
nemzedékben újra megjelennek a szülői genotípusok, szülői tulajdonságok.
73. Egygénes öröklésmenet: adott tulajdonságot egyetlen egy gén illetve annak különböző alléljai
határozzák meg (A)
74. Minőségi öröklődés: ahol a tulajdonságok vagylagos formában jelennek meg és szélsőségesen,
vagy megjelenik az adott tulajdonság vagy nem, átmenet nincs (kicsit/nagyon sima/ráncos nincs!;
az „A” allél elnyomja a kis „a” allél tulajdonságot befolyásoló hatását, az csak homozigóta
formában tud megmutatkozni – „aa”).
75. Domináns allél: az az allél, ami homo- és heterozigóta formában is megjelenik a tulajdonságban
(fenotípusban), elnyomja a recesszív allél hatását
76. Recesszív allél: az az allél, ami elnyomott allél és csak homozigóta formában jut kifejezésre a
tulajdonság amit meghatároz
77. Domináns recesszív öröklésmenet: olyan öröklődés menet, amely során a domináns allél
elnyomja a recesszív allél hatását. A domináns homozigóta és heterozigóta genotípusú egyed
egyaránt domináns fenotípusú lesz, míg a homozigóta recesszív genotípusú egyed lesz a recesszív
fenotípust mutató egyedünk
78. Monohibrid keresztezések: a vizsgált tulajdonságot 1 gén alléljei határozzák meg
79. egygénes öröklés:• 1 gén – 1 adott tulajdonságot határoz meg (pl. hajszínt meghatározó gén –
sötét haj,göndör haj, albinizmus stb.
80. pleiotrópia: 1 gén – több tulajdonságot határoz meg = pleiotrópia (pl. sarlósejtes vérszegénység
81. Dihibrid keresztezések: 2 gén 2 tulajdonságot határoz meg (az egyik gén az egyik tulajdonságot, a
másik gén a másik tulajdonságot – pl. borsó szín/simaság).
82. Több gén – több tulajdonság:
• Nincs kölcsönhatás pl. borsó mag színe és alakja
• Van kölcsönhatás pl. tyúktaraj (4 féle van és 2 gén határozza meg)
83. Génkölcsönhatás: olyan típusú többgénes öröklésmenet, ahol a gének által meghatározott
fehérjék kölcsönhatásba lépnek egymással és csak bizonyos allélok egymás mellett alakíthatnak ki
egy adott jellemző fenotípust
84. Dominánsan öröklődő emberi tulajdonságok
• Lenőtt fülcimpa, törpeség, rövidujjúság, sokujjúság, ujjösszenövés, üvegcsont betegség,
izomdisztrófia (homo- és heterozigóta formában is megjelennek)
85. Recesszíven öröklődő emberi tulajdonságok

• Albinizmus (pigmenthiány), fenilketonúria (fenil-alanint lebontó enzim nem tud képződni →

idegrendszeri károsodás) , galaktozémia (a máj nem képes a galaktóz nevű cukrot hasznos cukorrá
(glükózzá) átalakítani)• Csak homozigóta formában jelenhetnek meg!

86. A független öröklődés törvénye  : 2 vagy több tulajdonság esetén, ha vizsgált tulajdonságok
különböző kromoszómákon vagy egy kromoszómán de egymástól távol helyezkednek el, akkor a
tulajdonságok közötti kromoszóma törések nagy valószínűsége miatt ezek a tulajdonságok
(allélok) szabadon kombinálódhatnak.
87. Több (2 vagy több) gén öröklődés: egyszerre több tulajdonságot meghatározó gén öröklődését
vizsgáljuk (pl. sima, sárga x ráncos, zöld – sima/ráncos = 1 tulajdonság; sárga/zöld = 1
tulajdonság).
88. A gaméták tisztaságának törvénye: Az ivarsejtek haploid kromoszóma állományuk következtében
mindig tisztán tartalmazzák az adott tulajdonságra jellemző géneket, azaz az adott tulajdonságait
(alléljeit) tisztán hordozzák
89. Minőségi jellegek: egy adott tulajdonság vagylagos módon (vagy megjelenik vagy nem) jelenik
meg, nincsenek átmenetek
90. Független öröklődés: a gének vagy külön kromoszómán vannak, vagy egy kromoszómán, de olyan
távol vannak egymástól, hogy azok szabadon kombinálódhatnak.
91. Kapcsolt öröklődés: a tulajdonságokat meghatározó gének olyan közel vannak egymáshoz, hogy
nem tudnak szétválni, tehát együtt öröklődnek.
92. Intermedier öröklésmenet: az az öröklésmenet, amelynek során a tulajdonságot meghatározó két
allél erőssége közelít egymáshoz, így mindkettő kifejti hatását a fenotípusban és ha két
homozigóta egyedet keresztezünk egymással, akkor egy köztes (intermedier) állapotú fenotípus
jelenik meg. A heterozigóta egyedek a két szülői tulajdonság köztes jellegét mutatják
93. Kodomináns öröklésmenet: az a minőségi független öröklésmenet, amikor a tulajdonságokat
meghatározó allélok egymás mellett mutatkoznak meg a fenotípusban is.
94. Nemhez kötött: Olyan öröklésmenet, ahol az adott tulajdonságok meghatározó gén az ivari
kromoszómákhoz (23-ik kromoszómapár – XX, XY) kötött, az utódokban megjelenő tulajdonságok
aránya nem azonos nemek szerint.
95. Hemizigóta: férfiaknál az XY kromoszómapár esetén, csak az X kromoszómán található meg az
adott tulajdonság a másikon nem (a genotípus felén jelenik meg – XAY – nincs meg az Y
kromoszómán az adott allél párja).
96. Kapcsolt öröklődés: a két gén közel helyezkedik el egymáshoz vagy egy kromoszómán vannak, igy
a közelség miatt kicsi a kromoszómatörés esélye, emiatt a két gén mindig kapcsoltan, együttesen
kerül át az utódsejtbe.
97. Tesztelő keresztezés: az a keresztezés, amikor egy domináns fenotípusú egyedet homozigóta
recesszívvel keresztezünk annak eldöntésére, hogy a domináns fenotípusú egyed homozigóta
vagy heterozigóta volt-e.
98. Géntérképezés: gének helyzetének felderítése a kromoszómán
99. Morgan egység: géntérképezés mértékegysége, nukleotid sorrendre vonatkozó egység, gének
közötti távolságot jelöl, rekombinációs gyakoriság = rekombinans egyedek száma /összes egyedek
száma * 100
100. Családfa: emberi tulajdonságok vizsgálatára alkalmazott származástani kapcsolatokat
bemutató vizsgálat, ahol a különböző rendellenességek leszármazását, származástani kapcsolatait
tudják vizsgálni (felmenő – az egyed szülei, nagyszülei, dédszülei; lemenő – a vizsgált egyed
gyerekei, unokái, dédunokái)
101. Mennyiségi (kvantitatív) jellegek: Több gén együttes hatása jelenik meg a fenotípusban – a faj
minden egyedére jellemzőek, de különböző mértékben.
102. Belső környezet: más gének és az anyagcsere köztes termékei.
103. Külső környezet: táplálkozás, gyógyszerek, éghajlat, szennyezések, edzés, szellemi stressz.
104. Ivar (nem) által befolyásolt öröklődés: a belső környezet viszonyait jelentősen befolyásolják a
nemi hormonok; 2 nem – 2 kémiailag eltérő környezet → néhány öröklődő jelleg különbözik a két
nemben (pl. férfias kopaszság, nőknél haj vékonyodása).
105. Akceleráció: az ember felgyorsult fejlődése (pl. lakosság testmagasságának átlagos
növekedése – genetikailag meghatározott testmagasságig, nem lesz mindenki óriás méretű!)
106. Beltenyésztés: egyrészt önmegtermékenyítést, másrészt egy populáción belül a rokon
egyedek egymás közötti szaporodását, szaporítását jelenti. Célja: meghatározott gének
fenntartása, felszaporítása, az egyedek homozigótává tétele.
107. Heterózishatás: beltenyésztett törzs egyede x beltenyésztett törzs egyede → heterozigótaság
aránya nő. Az ilyen hibrideknél megfigyelhető az utódok szülőkhöz viszonyított fejlődésbeli
fölénye. Ezt a főleg mennyiségi jellegekben megnyilvánuló jelenséget nevezzük heterózishatásnak
(pl. hibridkukoricák továbbszaporítása).
108. HUMÁN GENOM PROGRAM: 2000. június 26. : sikeresen befejeződött az emberi DNS
nukleotidsorrendjének a megfejtése (nem egyenlő az emberi géntérképpel!)
109. Klónozás: a klón lényegi tulajdonsága, hogy az utódszervezet/sejt genetikai szempontból
teljesen megegyezik a kiindulási szervezettel/sejttel (maganyagátvitel – egy testi sejt
sejtmaganyagát belehelyezik egy petesejtbe; embrióosztási technológia – a fejlődő szedercsíra
sejtjeit választják szét)
110. Őssejtkutatás: nagyon sokféle fejlődési lehetőséggel rendelkeznek az őssejtek; legelső és
legtökéletesebb őssejt a megtermékenyített petesejt (embrionális őssejt – köldökzsinórban;
felnőtt őssejt – pl. csontvelő őssejtjeiből vérképző szervek sejtjei alakulnak ki).
111. Evolúció: Az élővilág egyszerűtől a bonyolultabb irányába történő folytonos változása.
112. Törzsfejlődés (filogenezis): a földtörténet során az élő rendszerek kialakulásától a mai élővilág
létrejöttéig tartó (és a jövőben is folytatódó), hosszú idő alatt lezajló sok lepésből álló folyamata.
Az evolúió eredménye
113. Mikroevolúció: Az egyes populációk megváltozásának folyamata, ami új fajok kialakulásához
vezet (infraspecifikus evolúció)
114. Makroevolúció: Azoknak a folyamatoknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek az
élőlények nagyobb egységekbe összevont csoportjainak a kialakulását eredményezi
115. populációgenetika:Az evolúció a populációk allélösszetételének megváltozásával zajlik. Ennek
a folyamatnak a vizsgálata a populációgenetika feladata
116. Reális populáció: egy fajhoz tartozó egyedek azon összessége, amelyek térben és időben
együtt fordulnak elő, tehát valós szaporodási közösséget alkotnak.
117. Ideális populáció: a populációgenetika legegyszerűbb modellje.
118. Hardy-Weinberg egyensúly: Ideális populációra jellemző egyensúlyi állapot, amelyben a
genotípusgyakoriságok az allélgyakoriságok ismeretében meghatározhatók. p2 + 2pq + q2 = 1
119. A fitnesz (rátermettség) a populáció feno-, illetve genotípusainak sikerességét mutatja meg a
következő generáció kialakításában.
120. Adaptáció: az élőlények azon tulajdonsága, amellyel az egyed túlélési esélye és szaporodási
sikere megnövekszik. Az adaptáció a természetes szelekció révén valósul meg.
121. Akkomodáció: az élőlény a meglévő génkészletével képes a megváltozott viszonyokat elviselni
122. A génáramlás a migráció hatására bekövetkező genetikai változás a populációban. Hatására a
populàciók genetikai összetétele egyre hasonlóbb.
123. A migráció az egyedek populációk közötti vándorlása. Egy populációrendszerben a migráció és
a genetikai differenciálódás dinamikus egyensúlyban van.
124. Migrációs ráta (m) a migráció intenzitását adja meg. A recipiens populációra vonatkoztatjuk:
m = Nm / N. Nm a populációba bevándorolt egyedek száma N a populáció egyedszáma
125. Migrációs barrier: A kapcsolatban lévő populációk között kialakuló, az egyedek vándorlását
korlátozó tényező. Létrejöttük a populációrendszeren belül bizonyos populációk izolációját
eredményezi.
126. Genetikai sodródás (drift): az allélfrekvencia véletlen változása generációról generációra. A
változás mértéke a populáció méretétől függ, minél kisebb a populáció, annál nagyobb a változás.
 Az allélgyakoriság véletlen változása addig tart, míg az adott allél fixálódik vagy kiesik a
populációból.
127. Alapító hatás: A nagy populációból kiválik néhány egyed és új habitatot kolonizál. Ez néhány
egyed genetikai összetétele nem reprezentálja a nagy populációt. Ez a genetikai variancia
csökkenésében nyilvánul meg.
128. Palacknyak effektus: a populáció egyedszáma lecsökken valamilyen katasztrófa hatására, ami
egy genetikai mintavételi folyamatot eredményez. A túlélő egyedek allélkészlete nem
reprezentálja az eredeti populáció genetikai összetételét, a ritka allélek elvesznek, a genetikai
variabilitás csökken.
129. Homológ szervek: közös eredetű, de megváltozott alakú és működésű szervek. A homológ
szervek kialakulásának evolúciós folyamata a divergencia.
130. Analóg szervek: Hasonló környezetben élő, hasonló életmódú, de eltérő eredetű élőlények az
evolúció során hasonlóvá váltak. Ez a jelenség a konvergencia.
131. Ökológia = környezetbiológia; a 20. sz. végére lett a biológia egyik legnépszerűbb és
legfontosabb területe, mivel a fenntartható fejlődés kérdései ökológiai fogalmakkal
(pl.nyersanyag-és energiaforrások szűkössége,túlnépesedés, környezetszennyezés) tárgyalhatók.
132. Ökológia: az egyedek feletti szerveződési szintek törvényszerűségeivel és összefüggéseivel
foglalkozó tudomány.
133. ökológia feladata: azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek az
egyed feletti szerveződési szintek viselkedését (pl. téridő eloszlását), ennek dinamikáját
behatárolják
134. Ökológia Célja: feltárni és értelmezni az egyed feletti szerveződési szintekre hatást gyakorló
ökológiai környezeti tényezők és a hatásokat felfogó,azokra reagáló ökológia tolerancia tényezők
összekapcsoltságát (komplementaritását).
135. Ökológiai szerveződési szintek: egyed alatti (infraindividuális); egyedi (individuális); egyed
feletti (szupraindividuális)
136. Környezet: a populációk egyedeit (a közösséget) körülvevő környezet azon elemei, melyek a
populációra tényleges hatást fejtenek ki.
137. Biotóp: az élőlények közösségei egy adott földrajzi térben, élőhelyen élnek.
138. Biotikus (élő): populáción belüli (fajtárstól származó)–intraspecifikus kölcsönhatás; populáción
kívüli (másik faj egyedeitől származó –interspecifikus kölcsönhatás.
139. Abiotikus (élettelen): Talaj, Víz, Levegő, Fény, Hőmérséklet
140. Vertikális – függőleges irányú változások: a hegyvidékek övezetessége.
141. Horizontális – vízszintes irányú változások: az Egyenlítőtől a sarkkörökig változó övezetesség
142. Tűrőképesség: egy adott környezeti tényezőnek az a tartománya, amelyet egy adott populáció
élettevékenysége révén el tud viselni
143.