Rendszertan

bevezető
„ A rendszertan
célja hogy
nyakoncsipje az
evolúciót „
 Élet kialakulása

- A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre

tehető
- Az első prokarióták 3, 5 milliárd éve, az első eukarióták 1. 6 milliárd
éve jelentek meg
- Az eukarióta sejt megjelenését követően 600 millió évig csak
egysejtűek éltek a Földön
- Oxigéntermelés és ózontermelés megindul…kivándorolhattak az
állatok a vízből
Élőlény fogalma
 Élőlények lehetnek :
Elősejtmagvasok és sejtmagvasok
 Prokarióták:
- pro(elött)
- karion(sejtmag)

 Nincs hártyával
elválasztott – plazmától
– sejtmag
 Pl: baktériumok

 Eukarióták
 Van hártyával
elválasztott sejtmagjuk
 Állatrendszertani alapok
A rendszertan
tágabb értelemben
: taxonómia

* Növényvilág
botanika
* Állatvilág
zoológia
Gombák mikológia
 Rendszerezés alapja
A rendszertan ( rdsz) a biológia egyik
tudománya melynek feladata az összes élő és
élettelen élőlény rendszerbe foglalása valamely
szempont szerint.
 Lehet:
 Taxonomia: az osztályozás tudománya, leíró
rendszerezés. (Linné )
 Systematica: a lények sokféleségével és a köztük
fennálló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó, oknyomozó
tudomány. ( Darwin)
 Rendszertani kategóriák (taxonok)

• Elsőrendű kategóriák: Alá- és fölérendelés elve alapján –

hasonló csoportokat egy nagyobb egységbe vannak foglalva
– Ország (regnum), (állat)
– törzs (phylum), ( gerncesek)
– osztály (classis), ( Emlős - mammalia)
– rend (ordo),(Főemlősök)
– család (familia), ( Emberfélék - Hominisa)
– nem (genus), - Homo
– faj (species) ( Felegyenesedett ember – Homo erectus)
• Másodrendű kategóriák:

• Sub... – al...

• Harmadrendű kategóriák:

• Tagozat (divisio), ágazat (cladus), csapat (legio), osztag (sectio), nemzetség (tribus), raj (cohors)
 Linné faj meghatározása

 Egy fajba sorolhatók azok az élőlények

melyek :Azonos származásúak, külső belső
lényeges tulajdonságokban megegyezők és
egymás között szaporodóképes utódokat
tudnak létrehozni.

 Linné a fajokat állandónak tekintette szemben

Darwinnal
 Faj és fajta közti különbség (…)
 A rendszerezés alapegysége : faj
A faj ( species ) elnevezés John Ray angol természetbúvártól
származik (1686.)
• 1735.: Linné bevezette:
• kettős nevezéktant ( binominális nomenklatura )
•Pl:Ursus arctos = Barna medve

Ursus: legközelebbi nemzettség
 Arctos: faji különbség
Megalkotta a rdsz- tani kategóriákat
• Charles Darwin ( 1809 – 1882 ) az evolúcióelmélet megalkotója.
1859.: megjelenika A fajok eredete c. műve. Itt a
rendszerezést új alapokra helyezi a külső hasonlóság
alapján feltételezett rokonság helyett a leszármazási
kapcsolatok kerülnek előtérbe.
„A fajok eredete a természetes kiválogatások útján,
vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták
fennmaradása”
A korszerűbb osztályozás
Margulis – Whittaker féle
*1. szint: prokarióták
(elősejtmagosok)
- Baktériumok (Bacteria)
-Kékmoszatok
(Cyanobacteria
* 2. szint: egysejtű eukarióták
- Ostorosmoszatok
(Euglenophyta)
- Egyfélemagvúak
(Plasmodroma)
- Kétfélemagvúak (Ciliophora
* 3. szint: többsejtű eukarióták
o Növények (Plantae)
o Állatok (Animalia)
o Gombák (Fungi)
Országok
 Állat:
 Soksejtű
 Heterotróf táplálkozású
 Fejlődés során átmegy a bélcsíra állapoton
 Rendelkezik ideg- és immunrendszerrel

 Növény:
soksejtű
klorofillel fotoszintetizálnak
sejtfaluk cellulóztartalmú
tartalék szénhidrátjuk a keményítő
 Gombák:
heterotófok
sok növényi viselkedés
 Táplálkozási formák
 1.Autotróf:Szervetlenből szerves, növények és
bacik 1-5 %- a képes erre
Fotoszintézis:…
kemoszintézis
 2.Heterotróf: Szervesből szervest állít elő
- Szimbiózis
a, Szigorú:Feltétel a teljes egymásra
utaltság (zuzmó, nitrifikáló baci + növény,
emlős+escherichia choli)
b, Mutualizmus:Nem kritérium a testi
kapcsolat de mindkét félnek jó.(méhész borz+
mézevő madár, tisztogató hal + cett)
c, alliancia: Leglazább( zebra antilop.)
- Szaprofita életmód: Korhadéklakók , lebontók
- Parazita
 Szaporodási formák
 1.Mitózis - ivartalan
 Számtartó osztódás
 az utód genetikája megegyezik a szülővel
 evolúciósan előnytelen - nincs újtulajdonság
 Rövid idő alatt sok utód - zord körülményeknél
 Pl: osztódás, bimbózás

2.Meiózis - ivaros
 az utód genetikája 50 – 50 %- ban tartalmazza a szülök
genetikáját
 evolúciósan előnyös - új tulajdonságok jelenhetnek meg
 l: szexuális szaporodás

Szűznemzés !!!
 szervezet (egyed) egyed feletti szerveződés
(populáció, társulás, biom)

szervrendszer

makromolekulák

molekulák atomok
szerv
O O
szövet H H
H H
sejt
Szerveződési típusok
szimmetriaviszonyok