A RENDSZEREZÉS

ALAPELVEI
 1. A biológia tárgya
- biosz = élet „az élet tudománya”
- logosz= tudomány

A rendszerezés alapelvei
A legjobb csoportosítás, amelyiknek a csoportjain belül a
lehető legtöbb hasonlóság található  csoportjellemzők
Biológiában legtöbbször fejlődéstörténeti rendszer 
többféle felosztás
◦ Mesterséges rendszertan
Carl Linné
- 18. században élt
- svéd természettudós - az első rendszerező volt
- rendszere mesterséges volt
- önkényesen kiválasztott szempontok
- szerint csoportosította az élőlényeket

A természetes kiválasztódás elmélete  SZELEKCIÓ

Alkalmazkodás a környezethez  ADAPTÁCIÓ Lamark - (zsiráf nyaka)

◦ Charles Darwin ismereteit is felhasználja

- a rendszertan szempontjai
- hasonlóságok (testfelépítésbeli és életműködésbeli)
- rokonság (származás)
◦ Fejlődéstörténeti rendszer 
2. Rendszerezés: több tízmillió-féle élőlény
- rokonsági kapcsolatok megfejtése
- evolúciós háttér megismerése (fajok kialakulása)
- alapkategória: FAJ
Homo sapiens (modern ember)
Malus domestica (nemes alma)

12/01/2020
Faj
A rendszerezés alapegysége
Neve két latin névből áll: nemzetségnév + nemzetségen
belüli elkülönítő név (binominális nomenklatúra)
Hasonló alak
Közös származás
Termékeny utódok
A fajok rendszerezés szempontjából állandóak, valójában
azonban a fajok folytonosan változnak
Fajon belül: alfaj, változat, forma, fajta
Az országok felosztása
◦ Az országon belüli nagyobb csoportok a törzsek  köztük is fejlődés történeti
kapcsolat = törzsfejlődés (törzsfa)

◦ Törzseken belül még kisebb kategóriák – pl.:

◦ Törzs: gerincesek
◦ Osztály: emlősök
◦ Rend: főemlősök
◦ Család: emberfélék
◦ Nemzetség: ember
◦ Faj: Homo sapiens
Faj alatti kategóriák
alfaj: földrajzi elkülönülés eredménye
pl. emberi nagyrasszok
- europid
- mongolid
- negrid
- veddo-ausztralid

fajta: termesztés v. tenyésztés eredménye

pl. alma: jonatán, delicsesz, starking
pl. kutya: …….
Faj feletti kategóriák:

Törzs Gerincesek

Osztály Emlősök

Rend Főemlősök

Család Emberfélék

Faj Modern ember

- prokarióták (1.) - nincs valódi sejtmagjuk→ maganyagukat nem veszi körül sejtmaghártya
baktériumok, kékbaktériumok
- alacsonyabb rendű eukarióták (2.) - van valódi sejtmagjuk→maganyagukat sejtmaghártya
veszi körül
ostorosmoszatok (pl. zöld szemesostoros), állábasok (pl. óriás amőba),
csillósok (pl. papucsállatka), (-barázdásmoszatok, nyálkagombák stb.)
zöldmoszatok, vörösmoszatok
- többsejtű eukarióták
többsejtű eukarióta növények („növények”) (3.)
többsejtű eukarióta állatok („állatok”) (4.)
gombák (5.)
 Élőlények csoportjai:

Baktériumok Növények Állatok Vírusok

Kékmoszatok Gombák

Prokarióták Eukarióták ?
(Elősejtmagvasok) (Valódi sejtmagvasok)
Nincs sejtmagot Van sejtmagot
határoló membrán!!! határoló membrán!!!
Vége

12/01/2020