Laposférgek törzse

A laposférgektől kezdve testüreg minden

állatcsoportnál megtalálható
A laposférgek eukarióta, többsejtű, szövetes, kétoldali
szimmetriájú, ős-testüreges (elsődlegestestüreg),
ősszájú állatok.
Előfordulás: …
Testfelépítés:
Testük hát-hasi irányban lapított. A testfalat
bőrizomtöm-
lő alkotja, ahol a hámszövet összenő az izomszövettel
és működési egységet képez.
- A hámszövet általában egyrétegű csillós hám.
- Az izomszövet a férgekre általában jellemző
simaizom-
szövet.
Mozgás:
Bőrizomtömlővel és a
csillók segítségével.
Légzés
Légzőszervük nincs, a gázcsere a test felületén zajlik,
ami diffúz légzés jelent.

Kiválasztás
Az elővesécske

Szaporodás
Hímnős állatok, azaz női, ill. hímivarszervekkel
egyaránt rendelkeznek.
- Belső megtermékenyítésűek.
- Az embrionális fejlődésük a petében zajlik.
- Posztembrionális fejlődésük közvetett, azaz különféle
lárvastádiumokon keresztül érik el végleges formájukat.
-Képesek ivartalan úton is kettéhasadással szapo-
rodni (galandférgek). Kitűnően regenerálódnak.

Idegrendszer
Dúcidegrendszerük van.

Érzékelés
a szem csupán a fényt
érzékeli.
a testfalban és a feji végen az ún.
„fülekben”: mechanikai és kémiai receptorok találhatók
Örvényférgek
osztálya
vagy
planáriák
 !
tejfehér planária
- belük háromágú, amelyek közül az egyik
előre, kettő pedig hátra irányul
- az ágakon elágazó vakbelek lehetnek
- átalakulás nélkül fejlődnek
- 25 mm hosszúra nő meg, az aljzat
közelében mozog
- szinte minden víztípusban megtalálható,
elterjedt faj

tejfehér planária - Dendrocoelum lacteum

 !
gyászplanária
- belük háromágú, amelyek közül az egyik előre, kettő pedig hátra irányul
- középhegységekben, és sík vidékek álló-, és áramló vizeiben élnek
- színe fekete, esetleg szürkés-barnás árnyalatú
- maximális hossza 20 mm

gyászplanária - Dugesia lugubris

 !
fülesplanária

fülesplanária –
Dugesia gonocephala
 növényházi örvényférgek

növényházi örvényférgek - Bipalium sp.

Galandférgek
osztálya
 széles galandféreg
széles galandféreg –
- végleges gazdái az ember, házi és
Diphyllobothrium latum
vadon élő ragadozók
- Ázsia, Európa és Észak-Amerika
területén elterjedt faj
- nyers halhús elfogyasztásával
fertőz
- a kifejlett állatok hossza 1-4
méter, az embernél kivételesen 10-
15 méteresre is megnőhet
- körülbelül 4 000 ízből állhatnak az emberi szervezetben
- rendkívül széles galandféregfaj
 !
kutya galandféreg

kutya galandféreg - Dipylidium caninum

- kutya, macska, róka és az ember
parazitája
- hossza 40-45 cm, teste 90-115 ízbõl áll
- fején horgokat találunk
- testének hátulsó, érett ízei vöröses
színûek, uborkamaghoz hasonlítanak
- az érett ízek nem petékre, hanem 2-3
petét tartalmazó petetokokra esnek szét
- köztes gazdája a bolha
1) A kutyák a féreglárvával
fertőzött bolhák szétrágá-
sával fertőződnek meg

2) Az ember a már fertőzött

kutya nyálával fertőződik meg
3) A lárva a bélbe kerülve, feji
részével a bél nyálkahártyá-
jához tapad, és ott kifejlett
féreggé fejlődik
4) Rizsszemre vagy uborkamagra
emlékeztető féregízek ürülnek
a kutya bélsarával
5) A féregízek petéket tartal-
maznak
6) A külvilágban az ízek szétre-
pednek, és a bolhalárvák be-
kebelezik a petéket
7) A fertőzött bolhalárvából
kifejlett bolha lesz, miközben
a féregpetéből is lárva ( 8 )
 !

simafejű galandféreg
- a petéből kikelő lárvák a bélcsatornából átfúrják magukat az izomba, majd
ott betokosodnak
- főként szarvasmarhában található
- ha a marhahús nem elég átsült, akkor az élő lárvák az ember belében
kiszabadulnak a tokból és kifejlett féreggé alakulnak
- a kifejlett féreg hossza 10-25 méter

simafejű galandféreg - Taenia saginata


horgasfejű galandféreg
horgasfejű galandféreg - Taenia solium
!
- a kifejlett féreg hossza 4-6 m
- szélessége 6-7 mm
- feji részén két sorban horgokat
találunk
- lárvája a sertésborsóka, amely
nyers sertéshússal fertőz
- lárvája sertés, kutya vagy az
ember izomzatában, nyirokcsomói-
ban, agyában vagy szemében él
- a petéből kikelő lárvák a
bélcsatornából átfúrják
magukat az izomba, majd
ott betokosodnak

- főként sertésekben talál-

hatóak

- ha a sertéshús nem elég

átsült, akkor az élő lárvák
az ember belében kiszaba-
dulnak a tokból és kifejlett
féreggé alakulnak

- a kifejlett féreg hossza

4-5 méter
 !
kergeféreg

- 40-100 cm hosszú
galandféreg
- feji része horgas
- gazdái a kutya és a
vadon élő kutyafélék
- lárvája elsősorban a
szarvasmarha és a juh
központi idegrendsze-
rében él
- utolsó lárvaalakja az
idegrendszerben él, és
szokatlan viselkedést
produkál, ez az
úgynevezett „kergekór” kergeféreg - Taenia multiceps
 Mételyek vagy
Szívóférgek
Egyenes fejlődésűmételyek
osztálya
 horgas métely
- tapadókorongjukon 8
pár szegélyhorog és 2
vagy több középhorog
van
- kistestű mételyek
- az izmos garatot két
vakon végződő bélág
követi
- tapadókorongjukon
nincsenek szívókák

horgas métely - Gyrodactylus elegans

- elevenszülõk, a kifejlett állat testében 2-

3 ún. leánynemzedék is található
- halgazdasági pontyok és pontyfélék
parazitái
 !
ikerféreg
- lárváinak tapadókorongján
egy pár csappantyú és egy
pár középhorog található
- fiatal egyedeik az ivarérés
során testük közepe táján X
alakban összenőnek
- párzószervük nincsen

- az egyik egyed ondóveze-

tője összenőtt a másik egyed
hüvelyével
- Magyarországon a dévér-
keszeg kopoltyúján élősködik
gyakran

ikerféreg –
Diplozoon paradoxum
 Mételyek vagy
Szívóférgek
Közvetett fejlődésűmételyek
osztálya

májmétely
májmétely - Fasciola hepatica
- testének elülső vége
kúp alakú, tüskékkel
borított, mely utóbb
kiszélesedve a „vállakat”
alkotja
!
- 20-30 mm hosszú féreg
- az ivarnyílás a két szívóka
között található
- petéi tojásdadok, aranysárgák
- juhok és szarvasmarhák
elterjedt parazitái
- naponta kb. 20 000 db petét
raknak
- nedves réten a petékből úszó
lárvák alakulnak ki, amelyek a
törpe iszapcsigát vagy más-
néven májmételycsigát keresik
meg
- a csigában két lárvaállapot
játszódik le, majd a lárvák
elhagyják a csigát, és a fű-
szálakra tapadva betokozódnak
- a juhok, és a szarvasmarhák,
vagy a fűszálakat szájba vevő
emberek a fűről fertőződnek

- a tok a vékonybélben
megemésztődik, a lárvák így
szabaddá válnak
- a bél falát átfúrva a hasüreg-
be, onnan a májba jutnak, majd
az epevezetékben válnak
ivaréretté
Vége