Az élőlények rendszerezése

A biológiában a rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, leírásával,

elnevezésével foglalkozó tudományág. A rendszerezés egyik nagyon gyakorlatias feladata,
hogy logikus rendet hozzon létre a növények és az állatok óriási változatosságában.
Faj: A rendszerezés alapegysége a faj. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső
és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodva
önmagukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre. A termékeny utódok létrehozása az
egy fajba tartozás alapvető feltétele. A háziállatok körében rengeteg fajtát tenyésztettek ki,
de a különböző fajták egyedei mind szaporíthatók egymással, például egy fajba soroljuk
például a rendkívül különböző alakú és méretű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és
szamár viszont két önálló fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvér nem képes
termékenyíteni. Fajon belüli rendszertani csoportok az alfaj és a változat.
Család: egy családot a legszorosabb rokonságban levő élőlények alkotnak.
Rend: közös származású családok
Osztály: a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek
Törzs: egymással származási kapcsolatban álló osztályok
Ország: Az országok együttese jelenti az élővilágot. Öt országot különböztetünk meg.
Prokairóták: A legegyszerűbb élőlényeket, a baktériumokat a sejtmagnélküliek, tehát
a prokairóták országába soroljuk. Prokarióták a baktériumok és a kékbaktériumok. A
prokarióták sejtjeiben nincs elkülönült sejtmag, az örökítőanyag nincs elválasztva a
plazmától.
Eukarióták: Az összes többi élőlény sejtjeiben megtalálható a sejtmag, ezért ezeket
sejtmagvasoknak nevezzük. Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az
összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, a megújításához, és a
szaporodáshoz szükséges. Az ország tagjainak mindegyikére valódi, a sejtplazmától
hártyával elhatárolt sejtmag jellemző. A sejtmagvas élőlényeket két nagy csoportra
osztjuk: egysejtűekre és többsejtűekre. Az említett egysejtűek az eukarióták
országába, a többsejtűeket pedig a növények, az állatok és a gombák országába
tartoznak.
Növények: Jellemző sejtalkotóik a zöld színtestek, bennük zajlik a fotoszintézis.
Testfelépítésük változatos. Autotróf élőlények, a szervetlen anyagból szerves anyagot
képesek csinálni fotoszintetizálás során.
Állatok: Az életközösségekben a fogyasztók szerepét töltik be. Lehetnek növényevők,
ragadozók, mindenevők, de táplálkozhatnak elpusztult élőlények maradványaival is.
Heterotrófok, mivel csak szerves táplálékksl képesek táplálkozni.
Gombák: A gombák a növények és az állatok határán állnak. Többségük egysejtű.
Lebontó szervezetek, az anyagok körforgásában fontos szerepük van. Mindkét
országra jellemző tulajdonságaik is vannak, ezért jelenleg saját országuk van.