A munka és az energia fogalma, típusai

Először James Prescott Joule kísérletezett azzal, hogy milyen számszerű kapcsolat van
a munka és a belső energia között. Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy
testre erő hat, és ennek következtében elmozdul a test az erő irányába. Munkának nevezzük
az erő és az erő irányában történő elmozdulás nagyságának szorzatával meghatározott
mennyiséget. A munka egyenesen arányos az erőre és az elmozdulásra is. Jele: W.
Mértékegysége:= J. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor nem történik
munkavégzés. A munka skalármennyiség, azaz nincs iránya. Fajtái: emelési munka, nehézségi
erő munkája, gyorsítási munka, súrlódási erő munkája, rugóerő munkája.
Az energia fogalmának kialakításában jelentős szerepet játszott Christiaan Huygens.
Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértékét energiának nevezzük. Jele: E.
Mértékegysége:= J. Az energia viszonylagos mennyiség. Mivel a munkának nincs iránya, így
az energia is skalármennyiség. Egy testnek vagy mezőnek annyi energiája van, amennyi
munka kell ahhoz, hogy a test az alapállapotból egy másik állapotba kerüljön. A mozgó test
képes más testek állapotának megváltoztatására, tehát energiája van. A mozgó test
energiáját mozgási energiának nevezzük. Alapállapotnak ebben az esetben a nyugalmi
állapotot tekintjük. A gravitációs mező képes a felemelt testeket mozgásba hozni, így neki is
van energiája. A gravitációs mező energiáját helyzeti energiának nevezzük. Ezen kívül még
rugalmas energiáról is beszélhetünk. A mozgási, a helyzeti és a rugalmas energiát közös
néven mechanikai energiának nevezzük. Egy zárt mechanikai rendszerben a mechanikai
energiák összege állandó. Zárt mechanikai rendszer az olyan rendszer, amelyre nem hatnak
külső erők. Azonban vannak nem mechanikai energiafajták is. Ilyen például az elektromos
energia, illetve a testek belső energiája is.