ERŐ

• Erőhatásnak nevezzük a testek azon egymásra

kifejtett hatását, amely alak-, illetve
mozgásállapot-változást eredményez. Az
erőhatás elsődleges következménye
a mozgásállapotváltozás, másodlagos
következménye az alakváltozás. Az
erő vektormennyiség, tehát nagysága és
iránya is van. Az erő jele F.

FOGALMA:
• A fogalomból következik, hogy ahhoz erőre van
szükségünk, hogy egy nyugalmi állapotban levő
testet mozgásra bírjunk. Ahhoz szintén erőre
van szükségünk, hogy egy egyenes vonalú,
egyenletes mozgást végző test sebességét
növelni, vagy csökkenteni tudjuk. Szintén erőre
van szükség ahhoz, hogy egy testet
deformálni tudjunk.
Gravitációs erő:

A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő,

amelyet az egyik test a másikra
a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt. Egy
testre ható gravitációs erő az egyik – a Föld
felszínén álló megfigyelő számára a legnagyobb –
összetevője a test súlyának, a testre ható
nehézségi erőnek.
Nehézségi erő:
• A nehézségi erő inerciarendszerben megegyezik a gravitációs
erővel. Amennyiben azonban koordináta-rendszerünket
valamely égitesthez , például bolygóhoz rögzítjük, amely nem
egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, akkor ebben az
erőtérben más erők is fellépnek, amelyek irányban és
nagyságban módosítják az erők eredőjét. Ezen erők eredője
maga a nehézségi erő.
•
• A Föld vagy más forgást végző bolygó felszínén például centrifugális
erő is fellép (kivéve a sarkokat), ezért itt a nehézségi erőt a
gravitációs erő és a centrifugális erő eredője adja.
Súrlódási erő:

• A súrlódási erő a felületek • Három ismert fajtája létezik. Ezek a

egyenletlenségének köszönhetően lép tapadási, csúszási és gördülési
fel. Természetesen azt gondolhatnánk, súrlódás.
hogy a nagyon „rücskös” felületek •
kedvezőtlenek, míg a nagyon simák
kedvezőek. Ez az állítás alapvetően
tévedés, a nagyon sima felületek között
ugyanis kémiai kötések jöhetnek létre.
 Kvantitatív definíció

• Newton volt az első, aki matematikailag úgy definiálta az erőt,

mint az impulzus változásának gyorsaságát: F=dp/dt. Annak
ellenére, hogy ez egyszerűen csak az erőnek egy pontos
definíciója (és nem egy természeti törvény), történetileg úgy
tekintjük, mint Newton mozgásegyenletét:

• Az mv mennyiséget impulzusnak hívjuk. Így egy részecskére

ható eredő erő a részecske impulzusa időbeli
változásának gyorsasága. Tipikusan az m tömeg időben
állandó, és Newton törvénye egyszerűbb formában írható:
Köszönöm a figyelmet!
• Készítette: Hajdu Gergely