Erőfajták

1. Nehézségi erő és gravitációs erőtörvény

a) Nehézségi erő
Nehézségi gyorsulást a nehézségi erő hozza létre (), melynek iránya a
Föld középpontja felé mutat, nagysága:
b) Gravitációs erőtörvény
https://phet.colorado.edu/sims/html/gravity-force-lab-basics/latest/gra
vity-force-lab-basics_hu.html

Minden testnek van gravitációs mezeje, azaz bármely két test között létre
jön gravitációs vonzás.
https://www.youtube.com/watch?v=FXd6NsAHb-E

Newton-féle gravitációs erőtörvény: Két test között fellépő gravitációs

erő nagysága egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan
arányos a közöttük lévő távolság négyzetével:

a gravitációs állandó.
2. Súly és tartóerő
a) Súlyerő
• Súly: Az az erő, amellyel a nyugalomban lévő tárgy nyomja az
alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést
• Jele: G
• Tehát a súlyerőt a test fejti ki és NEM a testre hat.
• Newton III. miatt lesz egy ellenereje, aminek a nagysága azonos,
viszont iránya ellentétes vele. Ez az erő a tartóerő vagy nyomóerő. Jele:
vagy
Vízszintes talajon lévő test esetén:

b) Súlytalanság
Szabadon eső testek nem nyomják az alátámasztás és nem húzzák a
felfüggesztést.
A súlytalansági állapot: a testek szabadesése, vagyis egy g nehézségi
gyorsulással történő gyorsulás a Föld középpontja felé
Szorgalmi: Kiselőadás – A súlytalanság előállítása, űrhajósok felkészítése
3. Rugalmas erő és a lineáris erőtörvény
• https://phet.colorado.edu/sims/html/masses-and-springs/latest/mass
es-and-springs_hu.html

• Rugalmas erőhatás () rugalmas testek alakváltozásakor lép fel.

• Alakváltozás függ a rugó erősségétől.

Adott rugó esetén:

D = rugóállandó.
A rugóállandó megadja, hogy egy adott rugó esetén mekkora erő
szükséges egységnyi hosszváltozáshoz.
Me.: vagy
A rugalmas erő nagysága így:

(Ez a test által kifejtett erő.)

A rugó megnyúlása esetén visszahúzó erő, összenyomásakor pedig taszító
erő hat a testre, így a rugalmas erő mindig ellentétes a megnyúlással:

(Rugó által kifejtett erő, Newton III. miatt)

Ez a lineáris erőtörvény.
4. Súrlódás
a) Csúszási súrlódás
https://phet.colorado.edu/sims/html/forces-and-motion-basics/latest/forces-a
nd-motion-basics_hu.html

Csúszási súrlódás: mozgás közben létrejött súrlódás

A csúszási súrlódási erő () az érintkező és egymáson elmozduló testek
egymáshoz viszonyított sebességét csökkenti, iránya ellentétes a mozgás
irányával.
A csúszási súrlódási erő függ
• Nyomóerő
• Felület minősége
A hányados a csúszási súrlódási együttható, jele: μ

Ez a csúszási súrlódási erőtörvény.

b) Tapadási súrlódás
• Tapadási súrlódás: Az egymással érintkező és nyugalomban lévő
testek közti súrlódás.
• A tapadási súrlódási erő () mindig egyenlő nagyságú és ellentétes
irányú azzal az erővel, amellyel a testet megakarjuk mozdítani.
• Van maximális értéke ()
Függ: felületek simaságától és a nyomerőtől.
A tapadási súrlódási erő nagyobb, mint a mozgásban tartáshoz
szükséges erő 
c) Gördülési ellenállás
Görgőkre és kerekekre helyezett testet könnyebb megmozdítani 
fellépő gördülési ellenállási erő kisebb mint a csúszási súrlódási erő:

A a gördülési ellenállási együttható.

Érdekesség:
Az autó azért indul el, mert a motor megforgatja az úttal érintkező
kerekeit, és azok a tapadási súrlódási erő miatt tolják hátra a Földet