Rugalmassági erő

900igr.net
 Frug
Rugalmassági erő – a test alakváltozásakor
fellépő erő, melynek iránya ellentétes az
alakváltozás irányával

mg
 A rugalmassági erő
megjelenésének feltétele - a test
alakváltozása (deformációja)
Deformáció –
a test térfogatának,
vagy alakjának
megváltozása
valamilyen külső
erő hatására
 Az alakváltozás
(deformáció) okai
• Az alakváltozás
oka : megváltozik
a test molekulái
közötti távolság.

A molekulák közötti távolság megváltozása miatt változnak a

kölcsönhatási erők közöttük. Ezek az erők igyekeznek
visszaállítani a molekulák közötti eredeti távolságot.
A rugalmássági erő elektromágneses természetű.
 A deformáció típusai
Rugalmas – a Maradandó – a
külső erő hatásának test alakváltozása
megszűnése után a test megmarad a külső
visszanyeri eredeti erő hatásának
alakját:
megszűnése után
nyújtás és
összenyomás
hajlítás
csavarás
nyírás
A rugalmas deformáció
legfontosabb típusai
Nyújtás és
összenyomás
A rugalmas deformáció
legfontosabb típusai

Nyírás
A rugalmas deformáció
legfontosabb típusai
 Nyírás során a test
Nyírás rétegei tolódnak el
párhuzamosan
egymáshoz képest
Arugalmas deformáció
legfontosabb típusai
Hajlítás – a
nyújtás és az
öszenyomás
kombinációja
 Hajlítás során a
test egyes méretei
csökkennek, mások
növekednek
 Arugalmas deformáció
legfontosabb típusai
Csavarás – a
nyíráshoz
vezethető vissza
Mitől függ a rugalmassági
erő?
l  l  l0
A test abszolút
alakváltozása
nyújtás esetén
Δl>
0,
összenyomáskor
Δl<0
 A rugalmassági erő
egyenesen arányos a test
megynyúlásával

F ~ l
 Hooke törvénye
(x – tengelyre eső vetület)

Fx   kx

х - a test megnyúlása,
k – rugómerevségk = N/m
 Fx
Mit nevezünk rugómerevségnek?
A rugómerevség a
k
test anyagától, X
egy és ugyanazon erő hatása eltérő
valamint alakjától megnyúlásokat idéz elő két
és méreteitől rugónál, ha azok rugómerevsége
függ. eltérő, például
Értékét tekintve
(k1 > k2)
egyenlő azzal a
rugalmassági
erővel amely
1m-es megnyúlás
során keletkezik
a testben.
 Hooke törvényének grafikus
ábrázolása

tgα =k=Frug /Δl tgα = k= Frug / х

 Határozzuk meg a
rugómerevséget
A grafikonon megjelölünk
Fx egy pontot, amelyből
k merőlegeseket húzunk a
X koordinátatengelyekhez.
Feljegyezzük a
rugalmassági erő értékét
Fx = 20 N - és a test
abszolút megnyúlását
X = 0,04 m, aztán
kiszámítjuk a
rugómerevséget:
k = 20 N/ 0,04 m= 500 N/ m
 Hooke törvénye a
kismértékű, rugalmas
deformációkra
A testben a deformáció hatására
keletkező rugalmassági erő
egyenesen arányos a test
megnyúlásával(rövidülésével) és
ellentétes irányú a test
részecskéinek a deformáció során
történő elmozdulásával.
 Hooke törvénye hajlítás
esetén
Hooke törvénye
összetettebb deformációk
esetére is levezethető,
például hajlításkor:
a rugalmassági erő
egyenesen arányos annak
a rúdnak a görbületével,
melynek végei alá vannak
támasztva.
A rugalmassági erő iránya ellentétes a
deformációt kiváltó erő irányával
Frug F
 A molekuláris fizikában Hooke
törvényét más alakban
használják
Viszonylagos alakváltozás – a
Megismerkedünk test méretének változása az
néhány új fizikai    (pl.
eredeti mérethez 1 hosszhoz)
mennyiséggel: képest. Értékét tekintve egyenlő
viszonylagos (relatív) az abszolút megnyúlás és az
alakváltozás eredeti hosszúság arányával:
(megnyúlás) – ε
és mechanikai
l

feszültség - σ

l0
Mechanikai feszültség
Mechanikai feszültség–
az egységnyi területre
ható rugalmassági erő.
Értékét tekintve
egyenlő a rugalmassági
 erő modulusa és a test
Frug keresztmetszete
 területének arányával.
F
Frug
 N
 2 Pa
m
S
 Rugalmas, kis mértékű
deformációk esetén a mechanikai
feszültség egyenesen arányos a
viszonylagos alakvátozással
(pl. megnyúlással)

  E
Е – Young - , vagy rugalmassági modulus, mértékegysége Pa
( Е = σ / ε  mértékegysége megegyezik a mechanikai
feszültség mértékegységével)
 Hooke törvényének
kivezetése
Е ε
Frug k l l0 k l0 l0
     E  
S S l0 S l0


Rugalmassági modulus- Е
A rugalmasági modulus csak az
anyagminőségétől függ (nem függ a test
méretétől és alakjától).
A rugalmassági modulus azt mutatja, mekkora
mechanokai feszültség ébred a testben, ha
eredeti hosszának kétszeresére nyújtjuk.
A különböző anyagok esetén a rugalmassági
modulus széles határok között vehet fel
értékeket: az acélra például, E ≈ 2·1011 N/m2, a
gumira E ≈ 2·106 Н/м2.
 A testek mechanikai tulajdonságai
Nyújtási diagramm

σ sz

σf
σr
σa

Mechanikai Jelölések Magyarázat

tulajdonságok
Arányossági határ Az a legnagyobb feszültség, amelynél még érvényes Hooke
σa törvénye
Rugalmassági határ A legnagyobb feszültség, amelynél a test még nem szenved
σr lényeges, maradandó deformációt
Folyékonysági határ Az a feszültség, amelynél a test degformációja úgy
σf növekszik, hogy közben a deformáló erő nem változk
Szakítószilárdság Az a maximális feszültség, amelynek túllépése esetén a test
σ sz elszakad (eltörik)
A SZILÁRD ANYAGOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI
TULAJDONSÁGA
Anyag Szakítószilárdság σsz MPa Rugalmassági modulus E, GPa
Alumínium 100 70
Beton 48 20
Wolframm 3000 415
Gránit 150 49
Arany 140 79
Kvarc — 73
Tégla 17 3
Jég 1 10
Réz 400 120
Márvány 140 70
Ón 20 50
Ólom 15 16
Ezüst 140 80
Acél 500 200
Üveg 90 50
Porcelán 650 150
Példák a rugalmassági erőre
A zsinórban a 
által létrehozott
rugalmassági erő
Т
felfüggesztett test

(feszültségi erő) a
zsinór mentén
irányul, a testtel való
érintkezés pontjától.
Példák a rugalmassági erőre
 Azt a rugalmassági
erőt, amely a

N támaszték részéről
hat a testre
reakcióerőnek
nevezik. Ez az erő
merőleges a test és a
támaszték érintkező
felületére.
 Dinamométer
A rugók képesek
jelentős
alakváltozásra úgy,
hogy közben Hooke
törvénye érvényes
marad. E tulajdonság
lehetővé teszi, hogy a
rugókat erő mérésére
használják. Azt a
rugót, amelynek
megynyúlása erő
egységekben van
graduálva
dinamométernek
nevezik.
Mit mutat a dinamométer

1N

2N
3N 2,5 N
Dinamométer típusok
Az óra összefoglalása
Ha egy tárgy
alakja
megváltozik,
azt mondják rá,
hogy
deformálódik.
Deformációnak
nevezzük a test
alakváltozását
A deformáció típusai

rugalmas maradandó
Mikor igaz Hooke törvénye?
 Melyik esetben
1
nagyobb a
2
rugómerevség?

Válasz: k1 >k2;
k1 = 2000 N/kg, k2 = 500 N/kg
 Oldjuk meg a
feladatot

Felelet: a rugómerevség
9,8N/m-rel egyenlő.
A rugalmassági erő
típusai
Milyen deformációkat ábrázolnak a
rajzok?
 Deformációk a
mindennapokban
 Deformációk a
mindennapokban