Mechanikai alapfogalmak

Adminisztráció-tematika
hét Időpont Téma
1 09.08. Fogalmak, rövid történeti áttekintés
2 09.15. Humán kinematika és kinetika
3 09.22. Humán kinematika és kinetika
4 09.29. Anatómiai áttekintés
5 10.06. In vitro vizsgálatok
6 10.13. In vivo vizsgálatok
7 10.20. Mozgásvizsgálat
8 10.27. Mozgásvizsgálat
9 11.03. Gerinc és egyensúly biomechanikája
10 11.10. Gerinc és egyensúly biomechanikája
11 11.17. Felső végtag biomechanikája
12 11.24. Alsó végtag biomechanikája
13 12.01. Pót előadás
1. előadás fontos gondolatai
Biomechanika: interdiszciplináris és multidiszciplináris tudományterület
Az élő rendszerek szerkezetét és működését a mechanika ismeretanyagának és
módszereinek felhasználásával vizsgáló tudomány.

Miért vizsgáljuk a mozgást?

Milyen az egészséges mozgás, esetleg milyen trükköket leshetünk el a
mozgásokból?
Mi van, ha valakinek ettől eltér a mozgása?
Orvostechnikai eszközök követelményei?
Hogy működik az emberi mozgás?
• idegrendszeri folyamatok modellezése szabályozókkal
• a belső folyamatok megértése

11 pontos szabály
11 pontos szabály használatával

1) Probléma megértése – mechanikai, anatómia, élettani ismeretek szükségesek

2) Rendelkezésre álló információk/adatok listázása – célszerű szimbólumok használata
3) Meghatározandó/számítandó adatok listázása
4) Adatok ábrázolása diagramon
5) Egyenletek és formulák meghatározása a probléma megoldásához
6) 2.-és 3. pontok összekapcsolása a formulák/egyenletek segítségével
7) Ha a rendelkezésre adatok nem használhatóak a probléma más oldalról való megközelítése
8) Adatok behelyettesítése
9) Megoldás
10) Kiértékelés
11) Eredmények mértékhelyes közlése

4
 Szabadságfokok

egy test szabadsági foka (DoF): hány irányba tud valami mozogni
• pontszerű test (anyagi pont)
• 3 DoF – fel/le, előre/hátra, jobbra/balra – a tér három irányába
(transzláció)

• kiterjedt (merev) test

• 6 DoF
• transzláció a tér 3 irányba
• forgás 3 tengely körül (rotáció)
Mechanika meghatározása

A fizikának az az ága, ami az erők hatását vizsgálja a fizikai testekre (attól

függetlenül, hogy ezen erők hatása okoz-e elmozdulást, vagy nem) de a
témakör az erők és (ha ez létrejön) a test elmozdulásának a környezetre való
hatását is magába foglalja.
-Wikipedia

A mechanika a dolgok mennyiségi (quantitatív) leírását adja!

minőségi (qualitatív) jellemzés:
jellemzés: 1600 g
jó 2 m/s
rossz 90°
hosszú 628 N
könnyű

mennyiségi (quantitatív)
(Alkalmazott) Mechanika

Alkalmazott
mechanika

Deformálódó
Merev testek Folyadékok
testek
mechanikája mechanikája
mechanikája

Statika Dinamika Rugalmasságtan Folyadékok

Kinematika Képlékenységtan Gázok

Kinetika Viszkoelasztikus
elmélet
Humán biomechanika

Alkalmazott
mechanika

Deformálódó
Merev testek Folyadékok
testek
mechanikája mechanikája
mechanikája

Statika Dinamika Rugalmasságtan Folyadékok

Kinematika Képlékenységtan Gázok

Kinetika Viszkoelasztikus
elmélet

egyensúly vizsgálata mozgáselemzés-kineziológia humán anyagok jellemzői (in vitro) véráram, légzés
Sebesség és gyorsulás

• Sebesség: a test/anyagi pont által időegységenként megtett távolság

Jele: v
Mértékegysége: m/s
• Gyorsulás: a test/anyagi pont időegységenként bekövetkező sebességváltozása
Jele: a
Mértékegysége: m /s2

𝑑 𝑑
𝑑𝑡 𝑑𝑡
elmozdulás sebesség gyorsulás
Δr v a
∫ 𝑑𝑡 ∫ 𝑑𝑡

9
Mechanika
Definíció: fizika ága, mechanikai rendszerek és elemekre ható erők hatását
elemzi)
A statika a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a
nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.

a=0;v=állandó; speciális eset: v=0 – mozgásállapot nem változik meg

A dinamika a klasszikus mechanika résztudománya, amely a testek mozgásával és nem

egyensúlyi (dinamikus) állapotaival foglalkozik.

a ≠ 0, v ≠ const. – van gyorsulás, a mozgási állapot megváltozik

Erő definiciója

Két test közötti hatás, mely képes munkavégzésre és a fizikai állapot

megváltoztatására.

Az erő jellemzői:
• támadáspont
• iránya (hatásvonal)
• nagyság sá
g
g y hatásvonal
Az erő jele: F na
F
Az erő mértékegysége: Newton (N)

támadáspont
Szuperpozíció elve
Ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik
a vektori eredőjük hatásával. Ugyanígy, egy testre ható erő fölbontható
tetszőlegesen sok erővé, amiknek vektori összege az eredeti erő.

12
Nyomaték

Adott pontra/tengelyre ható forgató hatás.

M = F*k
F

Forgatónyomaték előjele: óramutató járásával ellentétes irányban pozitív (általában)

A forgatónyomaték jele: M
Forgatónyomaték mértékegysége: Newtonméter (Nm)

13
Test egyensúlya
Egy test akkor van egyensúlyban, ha a rá ható erők és nyomatékok (vektoriális)
összege nulla.
A Newton II. törvénye szerint a testre ható két erő akkor és csakis akkor van
egyensúlyban, ha a két erő hatásvonala közös, nagysága azonos és értelme
ellentett.

✔ ❌

14
Tömegközéppont

Kiterjedt test mozgását (általában) a

tömegközéppontja segítségével jellemzünk:
• sebessége alatt a tömegközéppont g
sebességét értjük
• szögsebessége alatt a tömegközéppont
körüli forgást értjük
• a kiterjed testre ható gravitációs erő
leírható a tömegközéppontban ható
egyetlen erővel
• kényszerezetlen test egy erő hatására a
tömegközéppontja körül fordul el

15
Mechanikai kényszerek (2D)
A mechanikai kényszer a kényszerezett test elmozdulását (szabadsági fokait)
korlátozza. A kényszer bármekkora erő kifejtésére képes, hogy az általa
korlátozott mozgást megakadályozza. Lehetséges típusai síkban (merev test a
síkban: 3 DoF):

• Megtámasztás: 1 DoF korlátozása -> egy

irányú erőt képes kifejteni.

• Síkcsukló: 2 DoF korlátozása -> Két irányú erő

kifejtésére képes.

• Befogás: 3 DoF korlátozás -> Két irányú erő +

nyomaték kifejtésére képes.

16
 További kényszerek

• Rúd: a kényszerként alkalmazott rudat súlytalannak tekintjük,

terhelése csak a végpontokon léphet fel és csak rúdirányú lehet
• Rúd: a kényszerként alkalmazott rudat súlytalannak tekintjük, terhelése csak a
(maga a rúd lehet egyenes vagy görbe). A rúd erőt képes átvinni
végpontokon léphet fel és csak rúdirányú lehet (maga a rúd lehet egyenes vagy
Agörbe).
pontból Berőt
A rúd pontba.
képes átvinni A pontból B pontba.

• • Kötél:
Kötél: AAkényszerként
kényszerként alkalmazott
alkalmazott kötélnyújthatatlan
kötél súlytalan, súlytalan,ésnyújthatatlan
tökéletesen és
tökéletesen hajlékony.
hajlékony. A kötélben ébredőAkényszererő
kötélbenmindig
ébredő kényszererő
kötélirányú. mindig
Az egyensúly feltétele,
hogy a kötél húzott legyen.
kötélirányú. Az egyensúly feltétele, hogy a kötél húzott legyen.

17
Alapegységek-biomechanika
Erőrendszer
Erőrendszer:
• Külső (ható) és belső (igénybevétel)
• Erő (tengellyel párhuzamos) és nyomaték (tengely körül)
• Elmozdulás
• eltolódás (tengellyel párhuzamos) és elfordulás (tengely körül) (Szabadságfokok)

,
Erőegyensúly – vektoriális összegzés

• Általában több erő hat egyszerre egy testre, így a

feladatok megoldása során célszerű egy erővektorok
ábrázolásával kezdeni
• Az eredő erő kiszámítása
• Eredmény értékelése:
• Összeg nulla úgy nyugalomban marad,

Egyensúlyi egyenletek: erő és nyomaték egyensúlya

Példa
Feladat: mekkora reakció erő keletkezik a könyökben, ha
a tenyerünkben 10 kg labdát tartunk, és az alsó kar tömege
1,5 kg. A könyöktől a labda középpontja 40 cm, az alsó kar
tömegközéppontja 15 cm-re, a biceps hatásvonala 5 cm-re
van.
11 pontos szabály használatával

1) Probléma megértése – mechanikai, anatómia, élettani ismeretek szükségesek

2) Rendelkezésre álló információk/adatok listázása – célszerű szimbólumok használata
3) Meghatározandó/számítandó adatok listázása
4) Adatok ábrázolása diagramon
5) Egyenletek és formulák meghatározása a probléma megoldásához
6) 2.-és 3. pontok összekapcsolása a formulák/egyenletek segítségével
7) Ha a rendelkezésre adatok nem használhatóak a probléma más oldalról való megközelítése
8) Adatok behelyettesítése
9) Megoldás
10) Kiértékelés
11) Eredmények mértékhelyes közlése

22
Példa
Feladat: mekkora reakció erő keletkezik a könyökben, ha
a tenyerünkben 10 kg labdát tartunk, és az alsó kar tömege
1,5 kg. A könyöktől a labda középpontja 40 cm, az alsó kar
tömegközéppontja 15 cm-re, a biceps hatásvonala 5 cm-re
van.

1) Feladat értelmezése (rajz)

2) Ismert adatok összegyűjtése
3) Adatok felvétele a rajzon
4) Megtámasztás felvétele (statikai váz felvétele)
5) Egyenletek
6) Behelyettesítés
7) Számítások eredmény közlése
Példa
Feladat: mekkora reakció erő keletkezik a könyökben, ha
a tenyerünkben 10 kg labdát tartunk, és az alsó kar tömege
1,5 kg. A könyöktől a labda középpontja 40 cm, az alsó kar
tömegközéppontja 15 cm-re, a biceps hatásvonala 5 cm-re
van.
1) Feladat értelmezése (rajz)
2) Ismert adatok összegyűjtése
3) Adatok felvétele a rajzon
4) Megtámasztás felvétele (statikai váz felvétele)
5) Egyenletek
6) Behelyettesítés
7) Számítások eredmény közlése
Példa
Általános fogalmak
• Kinematika:
• Távolság (hossz) • Dimenziók egyeztetése
• Idő • Hosszúság (m), idő (s), tömeg
• Szög (kg)
• Kinetika • Sebesség=távolság/idő= m/s
• Tömeg
• Erő
• Inertia
• Newton törvényei
Mechanika
Definíció: fizika ága, mechanikai rendszerek és elemekre ható erők hatását
elemzi)
A statika a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a
nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.

a=0;v=állandó; speciális eset: v=0 – mozgásállapot nem változik meg

A dinamika a klasszikus mechanika résztudománya, amely a testek mozgásával és nem

egyensúlyi (dinamikus) állapotaival foglalkozik.

a ≠ 0, v ≠ const. – van gyorsulás, a mozgási állapot megváltozik

Dinamika részei
• Kinematika: A mozgások leírásával foglalkozik: a távolság és idő jellemzőivel
írja le. A mozgások okával (erők) nem foglalkozik.
• Kinetika: A mozgások okaival foglalkozó tudomány: az erők hatásának
tanulmányozása .
Pozíció, elmozdulás, út, pálya

• A testek mozgását valamihez képest vizsgáljuk, ezt egy

y
koordináta-rendszerrel írjuk le.
r
• Pozíció: egy pont pozícióját a viszonyítási ponthoz képest
O x
egy helyvektorral jellemezhetjük.
• Elmozdulás: két pozíció közötti vektor
• Pálya: az a vonal, amelyen a pont/test mozog. pálya
• Út: a pont/test által a pálya megtett szakasza.
elmozdulás
• Az út jelölése: s út

• Mértékegységük: m (méter)

29
Sebesség és gyorsulás

• Sebesség: a test/anyagi pont által időegységenként megtett távolság

Jele: v
Mértékegysége: m/s
• Gyorsulás: a test/anyagi pont időegységenként bekövetkező sebességváltozása
Jele: a
Mértékegysége: m /s2

𝑑 𝑑
𝑑𝑡 𝑑𝑡
elmozdulás sebesség gyorsulás
Δr v a
∫ 𝑑𝑡 ∫ 𝑑𝑡

30
Szögelfordulás, szögsebesség és szöggyorsulás

• Szögelfordulás: a referenciához képesti szög

Jele: ϕ
Mértékegysége: rad vagy °
• Szögsebesség: a test/anyagi pont által időegységenként megtett
szögelfordulás
Jele: ω
Mértékegysége: rad/s vagy °/s
• Szöggyorsulás: a test/anyagi pont időegységenként bekövetkező
szögsebességváltozása
Jele: β
Mértékegysége: rad/s2 vagy °/s2

31
Newton törvényei
• I. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig,
amíg a külső erő nem kényszeríti mozgási állapotának megváltoztatására. Tehetetlenségi törvény.

• II. (dinamika alaptörvénye). A testre ható erő (F) egyenes arányos az általa létrehozott gyorsulással
(a), az arányossági tényező a test tömege (m)
F=m a

• III. (hatás – ellenhatás). Ha egy testre egy másik test erőhatást fejt ki, akkor ezzel egyidejűleg
mindig fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő lép fel.

• (IV. (erőhatások függetlensége) ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor együttes hatásuk
egyetlen erővel az eredő erővel is helyettesíthető. Az eredő erő az egyes erők vektori összege) –
szuperpozíció elve Newton nem törvényként, hanem elvként használta)

32
Newton II. és a tömeg
F=m*a

m – tömeg: a test tehetetlensége, azaz a mozgásállapot megváltozásával szembeni

ellenállása

Ugyan így forgómozgásra:

M=Θ*β
Θ – tehetetlenségi nyomaték: a test forgómozgással szembeni tehetetlensége, azaz a
forgási mozgásállapot megváltozásával szembeni ellenállása

33
Szilárdságtan meghatározása

A szilárdságtan a testek terhelés

hatására bekövetkező alakváltozásával
foglalkozik.

34
Nyomás

A nyomás az egységnyi felületre jutó erő.

Melyik a fájdalmasabb: ha valaki egy tornacipőben rálép a kezünkre, vagy ha valaki egy
tűsarkúval rálép a kezünkre?

P = F/A

F – erő
A – felület
P – nyomás
mértékegysége: Pa (Pascal) – N/m2

35
Mechanikai feszültség

Külső erő eloszlása egy felületen:

nyomás
↓
Belső erő eloszlása egy keresztmetszeten:
mechanikai feszültség

σ = F/A
mértékegysége: Pa (Pascal) – N/m2

36
Igénybevétel („mechanikai” belső erő)

A testek belsejében ébredő erő, amely a test összetartásáért felelős.

37
Igénybevételek - lineáris
Ennek eredőjét a keresztmetszet súlypontjában igénybevételnek nevezzük.
Lineáris igénybevételek:

kompresszió húzás nyírás

38
Igénybevételek - rotációs

kompresszió

húzás

hajlítás csavarás

39
Humán biomechanika
• Kinetika: Milyen izomaktiválás szükséges adott mozgás kivitelezéséhez?
(Mozgás lehet optimális, előírt, ADOTT a mozgás képe)
• Kinematika: Az adott izomaktiválás hatására létrejövő mozgás leírása
• Izomaktiváció: mely izmok, milyen sorrendben, milyen hosszú időtartamban,
milyen összehúzódással
• Befolyásolja:
• Antropometria: testszegmentumok mérete, alakja, tömege
• Különböző elváltozások, betegségek
Mozgások kinematikai leírása
Humán biomechanika
• Kinetika: Milyen izomaktiválás szükséges adott mozgás kivitelezéséhez?
(Mozgás lehet optimális, előírt, ADOTT a mozgás képe)
• Kinematika: Az adott izomaktiválás hatására létrejövő mozgás leírása
• Izomaktiváció: mely izmok, milyen sorrendben, milyen hosszan (időtartam),
milyen összehúzódással
• Befolyásolja:
• Antropometria: testszegmentumok mérete, alakja, tömege
• Különböző elváltozások, betegségek
Referencia

Az anyagi testek mozgásait a

valamely viszonyítási
rendszerben idő-függvényében
írja le:
 Tömegpont (nincs alak és
méret)
 Emberi mozgások, csak
komplexen írhatók le
tömegponttal, mert fontos
a szegmentumok
egymáshoz viszonyított
helyzete
Helyvektor (origóból a kijelölt pontra
mutató vektor)
Helyvektor koordinátai

???Tömegközéppont meghatározása???
Mozgás típusai

Sebesség:
Állandó sebességű (=0)
Változó sebességű gyorsuló (lassuló) (≠0)
Irány:
Haladó (transzverzális) mozgás
a test minden pontja ugyanúgy (párhuzamos eltolással)
mozog (repülőgépen alvó ember)
Egyenes vonalú (felugrás)
Görbe vonalú (távolugrás)
Forgó mozgás
a test egy adott (a vonatkoztatási rendszerhez
képest nyugalomban lévő) tengely körül forog
Komplex mozgás
Haladó+forgó
Helikális tengely meghatározása

Koordinátarendszer
Lineáris, síkbeli, térbeli mozgás
Paraméterek
Távolság - idő paraméterek:
• Egyes pontok jellemzői (mi a pont???) – pont függő
• Adott időpontok között megtett távolságok
• Időjellegű paraméterek

45
Paraméterek

Szögjellegű paraméterek:
• Relatív szög:
testszegmentumok egymáshoz
viszonyított helyzete,
testszegmentumot jellemző
tengely egymással bezárt szöge
• Abszolút szög:
testszegmentumoknak a
koordináta tengelyhez
viszonyított helyzete,
testszegmentumot jellemző Ángyán: Az emberi test mozgástana
tengelynek a koordináta
tengellyel bezárt szöge

Mi jellemzi a testszegmentumot??

46
Testszegmentum modellezése
Háttere: km-ek középpontját összekötő vonal (görbe?)
Kezdő és vég km középpontját összekötő egyenes
• Anatómiai tengely: a testszegmentumnak az • Biomechanikai tengely: a testszegmentum
rtg képen meghatározható tengelye, két, általában lateralisan egymástól távol
testszegmentumonként definiált pontokat elhelyezkedő, szegmentumonként definiált
összekötő egyenes pontját összekötő egyenes

7 14

5
4

3
2
8
9
1
Mozgások kinetikai leírása
Humán biomechanika
• Kinetika: Milyen izomaktiválás szükséges adott mozgás kivitelezéséhez?
(Mozgás lehet optimális, előírt, ADOTT a mozgás képe)
• Kinematika: Az adott izomaktiválás hatására létrejövő mozgás leírása
• Izomaktiváció: mely izmok, milyen sorrendben, milyen hosszan (időtartam),
milyen összehúzódással
• Befolyásolja:
• Antropometria: testszegmentumok mérete, alakja, tömege
• Különböző elváltozások, betegségek
Tömegközéppont

Kiterjedt test mozgását (általában) a

tömegközéppontja segítségével jellemzünk:
• sebessége alatt a tömegközéppont g
sebességét értjük
• szögsebessége alatt a tömegközéppont
körüli forgást értjük
• a kiterjed testre ható gravitációs erő
leírható a tömegközéppontban ható
egyetlen erővel
• kényszerezetlen test egy erő hatására a
tömegközéppontja körül fordul el

50
Tömegközéppont
Az a pont, melyet alátámasztva nyugalomban marad a homogén gravitációs
térben (Borelli)

Miért is? Általában a test tömegközéppontjának vagy a testszegmentum tömegközéppontjának mozgását

adjuk meg a koordináta-rendszerben

51
Történeti áttekintés
• Borelli (mérleg)
• Weber testvérek (pont alátámasztás)
• Tetem (testszegmentum) tanulmányok:
• Harless: 18 szegmentum súlypontja kiegyensúlyozással, térfogat vízbemerítéssel
• Braune, Fisher (Meeh): ízületi forgáspontokon szétszedett tetemeken meghatározta a súlypontot,
tömeget, térfogatot
• Fisher: tehetetlenségi nyomatékok meghatározása
• Dempster: űrkutatás, sportolók

52
Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy
dimenzióban I.

Sy1 meghatározása
Deszka súlypontjának helye = mérlegen mért súly (Sy1) x hossz / deszka súlyával

Ángyán: Az emberi test mozgástana

53
Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás két
dimenzióban

Ángyán: Az emberi test mozgástana

54
Súlypont analítikus meghatározása
Legjobban elterjedt, mozgáselemzésekből számolt
Elvi alapja: súlypontban a testre ható erők forgatónyomatéka zérus
Lépések:
Kimerevítés az egyensúlyi helyzetben
Szegmentumokra való osztás (merev testek)
Szegmentumok modellezése, rész-szegmentumok súlypontjának helye (modellek)
Erők és egyensúlyi egyenletek felírása (erő és nyomatéki egyensúly)

55
Módszerek I.
Hanavan:
• Mértani testekkel közelíti
• Egy dimenziós méréssel
egyes szegmentumok
meghatározása (végtagokat
tudja pontosan
meghatározni)

Ángyán: Az emberi test mozgástana

56
Módszerek II.
Dempster:
• Hasonlító szegmentumok

Ángyán: Az emberi test mozgástana

57
Humán biomechanika
• Kinetika: Milyen izomaktiválás szükséges adott mozgás kivitelezéséhez?
(Mozgás lehet optimális, előírt, ADOTT a mozgás képe)
• Kinematika: Az adott izomaktiválás hatására létrejövő mozgás leírása
• Izomaktiváció: mely izmok, milyen sorrendben, milyen hosszú időtartamban,
milyen összehúzódással
• Befolyásolja:
• Antropometria: testszegmentumok mérete, alakja, tömege
• Különböző elváltozások, betegségek
Erőrendszer
Erőrendszer:
• Külső erők: Ható erők
g

• Igénybevételek (belső erők): A testek belsejében ébredő erő, amely a test összetartásáért felelős.

• Erő (tengellyel párhuzamos) és nyomaték (tengely körül)

• Elmozdulás
• eltolódás (tengellyel párhuzamos) és elfordulás (tengely körül) (Szabadságfokok)

,
Erők a biomechanikában

Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor):

• Belső erő:
• Külső erő:

Nehézségi erő (súlypontba koncentrálható)

Súrlódási erő (járáshoz szükséges)
Közegellenállás (kölcsönhatás a test és a közeg között, ellentétes irányú)
• Alak
• Terület
• Közegsűrűség
• Sebesség (négyzetes)

60
Erő használata a biomechanikában
Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor):
• Külső erő:
• Belső erő:

61
Izomerő
Maximális izomerő (legnagyobb erő)
• Életkor
• Nem
• Ízülethelyzete
• Motiváció
• Edzettség
• Oldalkülönbség (bal-jobb? Dominancia? Mi a domináns oldal?)

62
Összefoglalás
Dinamika (kinematika, kinetika)
Mozgások (mechanika, anatómia)
Referencia (mechanika, anatómia)
Kinematika paraméterei (mechanikai, anatómia)
Kinetika paraméterei (tömeg, erő….)
1. Adja meg a mechanika felosztásában a biomechanika különböző ágait!
2. Definiálja a humán kinematikát!
3. Definiálja a humán kinetikát!
4. Definiálja az abszolút szöget!
5. Definiálja a relatív szöget!
6. Definiálja az anatómiai tengelyt!
7. Definiálja a biomechanikai tengelyt!
8. Ismertesse a Hanavan modell lényegét!
9. Ismertesse a Dempster modell lényegét!
10. Hasonlítsa össze a Hanavan és a Dempster modellt!
11. Adja meg a Dempster modell szerint a törzs súlypontját!
12. Adja meg a Dempster modell szerint a comb súlypontját!
13. Adja meg a Dempster modell szerint a lábszár súlypontját!
14. Példával mutassa be a belső és külső erőket humán biomechanika esetén!
15. Hogyan biztosítható, hogy a lineáris izomösszehúzódásból tengely körüli elfordulás jön létre az ízületben.
16. Sorolja fel a maximális izomerőt befolyásoló tényezőket!
Irodalom
Susan J. Hall: Basic Biomechanics McGrawHill
Kocsis-Illyés-Kiss: Mozgásszervek biomechanikája. Terc Kiadó,2007