Az erő és típusai

Az erő fogalmát Sir Isaac Newton alkotta meg

Az erő jele F, ez egy fizikai mennyiség. Az erő mértékegysége N (Newton). Erőhatásnak
nevezzük a testek azon egymásra kifejtett hatását, amely alak-, illetve mozgásállapot-
változást eredményez. Az erőhatás elsődleges következménye a mozgásállapotváltozás,
másodlagos következménye az alakváltozás. Az erő vektormennyiség, tehát nagysága és
iránya is van.
Minden egyes erőhöz rendelhetünk egy hatásvonalat és egy támadáspontot. Az erő
támadáspontja az a pont, ahol az erőátvitel történik egyik testről a másikra. A hatásvonal az
az vonal, amely mentén hat az erő.
Mérése: Az erő mérésére az egyik hasznos eszköz a rugós erőmérő. Ez gyakorlatilag egy felül
rögzített rugót jelent, melynek végén egy kampó van. A rugó mellett newtonban megadva az
erő mértéke. Rugónak a rugalmasságát használja fel az erő mérésére.
Erőtípusok:
1. Gravitációs erő: A gravitációs erő a testeket a Föld középpontja felé húzza. Ezt a
gyorsulást gravitációs gyorsulásnak hívjuk. Jelölése g. Átlagos értéke a Földön g = 9,81
m/s2. A test középpontjában van a támadópont. Jele:
2. Súlyerő: Azt az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a
felfüggesztést, súlyerőnek nevezzük. Tehát ezt az erőt a test fejti ki az alátámasztásra,
vagy a felfüggesztésre. Ha nincs alátámasztás illetve felfüggesztés, akkor súlytalansági
állapotról beszélünk. Jele:
3. Rugalmas erő: A rugalmas erő az az erő, amelyet egy tárgy kifejt, hogy visszanyerje a
természetes egyensúly állapotát, miután külső erő hat rá. Ha egy rugót
összenyomunk, vagy széthúzunk, akkor megfeszítjük azt. Minél jobban meg akarjuk
feszíteni, annál nagyobb erőre van szükségünk. A rugalmas erő egyenesen arányos a
megnyúlás első hatványával és ellentétes irányúak. Jele:
4. Súrlódási erő: A súrlódási erő a felületek egyenletlenségének köszönhetően lép fel. A
súrlódási erő sima felületek érintkezésénél és nem tökéletesen sima, rücskös
felületeknél is felléphet. A súrlódási erő ellentétes irányú a test mozgásának
irányával. A súrlódási erő függ: -a felületeket összenyomó erőtől (nyomerő)
-a felületek egyenetlenségétől, minőségétől
-a húzóerő nagyságától

Fajtái: -1.Csúszási súrlódási erő: Csúszási súrlódási erő. A csúszási súrlódási erő az egymáson
elcsúszó felületek között lép fel. A súrlódási erő megadható, mint a csúszási súrlódási együttható és a
nyomóerő szorzata. Ez egy hiányos erőtörvény, mivel a erők iránya nem egyezik meg, nem
összehasonlítható.
 - 2.Tapadási súrlódási erő: A tapadási súrlódási erő nyugvó testek esetén lép fel, ahol az
egyik testre erőt fejtünk ki, míg a másik test nyugalomban marad. Ennek az erőnek az iránya mindig
ellentétes a húzóerő irányával. Megadható, mint az együtthatója és a nyomóerő szorzata. Hiányos
erőtörvény.

-3.Gördülési súrlódási erő: A gördülési súrlódási erő abban az esetben lép fel, ha a testek úgy
mozdulnak el egymáshoz képest, hogy egymáson elgördülnek, nem pedig elcsúsznak. Megadható,
mint az együtthatója és a nyomóerő szorzata. Hiányos erőtörvény.

5. Közegellenállási erő: Ha egy test valamilyen közegben (pl. levegőben vagy vízben)
mozog, akkor a közeg részecskéi ütköznek a testtel, ezért megváltoztatják a mozgásállapotát.
A közegellenállási erő a test közeghez viszonyított sebességével ellenkező irányú.
A közegellenállási erő függ: -a közeg sűrűségétől (pl. vízben nehezebb futni)
-a test alakjától (ezért áramvonalas a versenyautók alakja)
-a test felületének nagyságától
-a test és a közeg sebességének különbségétől