A testek tehetetlensége

A tehetetlenség törvénye: Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú

egyenletes mozgását mindaddig, amíg egy külső hatás ezt meg nem változtatja. Newton első
törvényét azért hívjuk a tehetetlenség törvényének, mert a testek saját maguk nem tudják
megváltoztatni mozgásállapotukat. A mozgásállapot megváltoztatásához mindig valamilyen
más testtel történő kölcsönhatás szükséges. Például ha a fékező buszban nem
kapaszkodunk, akkor a buszhoz képest előreesünk, megtartjuk eredeti mozgásunkat. A
testek mozgásának leírásához vonatkoztatási rendszerre van szükség. A vonatkoztatási
rendszernek két fajtája van, az egyik az inerciarendszer. Az olyan vonatkoztatási rendszert,
amelyben érvényesül a tehetetlenég törvénye, inerciarendszernek nevezzük. Minden
inerciarendszer egymáshoz képest nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgást végez, tehát a gyorsuló vonatkoztatási rendszerek nem tartoznak ide.
A tömeg a testek tehetetlenségének a mértéke. Két test közül annak nagyobb a
tömege, amelynek azonos erőhatás mellett kisebb mértékben változik meg a sebessége.
Minél nagyobb tömegű egy test, annál nehezebb megváltoztatni a mozgásállapotát. A tömeg
jele 𝑚. Mértékegysége: kilogramm (kg). Skalármennyiség, mivel nincs iránya csak nagysága.
Mérhetünk tömeget digitális és hagyományos mérleggel is, eredetileg kétkarú erőmérleget
használtak, ami az egyensúly elvén működik. A térfogat megadja, hogy egy adott test
mekkora helyet foglal el a térben. Jele: V. Mértékegységei: mm3 < cm3 < dm3 < m3. A
sűrűség az a mennyiség, amely kifejezi az adott anyag egységnyi térfogatának a tömegét.
Jele:  (ró). A tömeg és a térfogat között egyenes arányosság van. A test tömegének és
térfogatának hányadosaként megkapjuk a test sűrűségét. A sűrűség mértékegysége a tömeg
és a térfogat mértékegységének a hányadosa: kg/m3 és a g/cm3. A testek közötti
kölcsönhatást az erő fogalmával írhatjuk le. Newton II. törvénye: Az erőnek lehet
alakváltoztató, illetve mozgásállapot változtató hatása. Törvény: Bármely test a rá ható erő
hatására megváltoztatja mozgásállapotát, gyorsul az erő irányában. Ha a pontszerű testre
ható erő 0, akkor a test mozgásállapota változatlan. Newton második törvényét a dinamika
alaptörvényének hívjuk.