4.

MOZGÁSOK LEÍRÁSA, MOZGÁSTÍPUSOK

Mozgásnak azt a jelenséget nevezzük, amikor egy test megváltoztatja a helyét. Például egy
hajó mozog, ha a Dunán Budapest felől Esztergom felé halad. Vele együtt mozog a
rakománya is, ha mondjuk szenet szállít. Viszont a szén a hajóhoz képest végig ugyanolyan
pozícióban marad, a hajóhoz képest nem mozog.

A mozgás tehát mindig relatív. Azt, hogy egy test mozog-e vagy sem, mindig egy megadott
másik testhez kell viszonyítani. Azt szoktuk mondani, hogy ez a másik test egy viszonyítási
rendszert határoz meg. Mi a továbbiakban mindig olyan viszonyítási rendszereket fogunk
használni, amelyek a Föld egy adott pontjához vannak rögzítve. Egy ilyen „álló”
vonatkoztatási rendszert viszonylag könnyű elképzelni. Erre lehet például a terem sarkához
vagy egy vonalzó 0 jelzéséhez tartozó vonatkoztatási rendszer. Az esetek többségében annyira
nyilvánvaló, hogy milyen vonatkoztatási rendszerben dolgozunk, hogy ezt nem is szoktuk
külön jelezni.
Ha tehát egy test egy adott vonatkoztatási rendszerben megváltoztatja a helyét, akkor azt,
mondjuk, hogy mozog. Ha a mozgást számszerű adatokkal is szeretnénk jellemezni, akkor a
korábban már megismert hosszúság-, illetve időmérésre lesz szükség.
A mozgásokat csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy a mozgás milyen pályán és
milyen időbeli lefolyással megy végbe.
A pálya azoknak pontoknak a halmaza, amelyeket a test a mozgás során befuthat. A pálya
általában tetszőleges alakú görbe lehet, de a gyakorlatban sokszor találkozunk speciális
pályatípusokkal is. Egy vonat vagy villamos gyakran halad egyenes vonalú pályán. A
toronyóra mutatójának végpontja folyamatosan körpályán mozog. Egy ferdén elhajított test
mozgásának pályája parabola, míg a Nap körül a bolygók ellipszis alakú pályán mozognak.
Mindezekkel a pályatípusokkal fogunk foglalkozni a továbbiak során.
A mozgás időbeli lefolyása alapján megkülönböztetünk egyenletes, illetve egyenletesen
változó mozgásokat, és külön foglalkozunk majd az olyan mozgásokkal, amelyek egy
szakasza egy idő után újra és újra megismétlődik. Az ilyen mozgásokat periodikus
mozgásoknak nevezzük.
Egyenletesen mozgó kerekpárosról, illetve egyenletesen változó mozgást végző golyóról
készültek az alábbi felvételek.

A filmfelvevő kamerája azonos időközönként készített egy-egy képkockát, és látható, hogy a

kerékpáros ezek alatt az idők alatt nagyjából ugyanannyit mozdult el. Ezt a mozgástípust
egyenletes mozgásnak nevezzük. Az egyenletes mozgás pontos meghatározását a következő
fejezetben adjuk meg.
A következő ábrán a filmfelvevő ugyancsak azonos időközönként készített egy-egy felvételt,
a golyók mégis egyre távolabb látszanak egymástól. A golyó mozgása tehát nem lehet
egyenletes. Az is látszik, hogy a szomszédos golyók közötti távolság folyamatosan növekszik,
tehát a golyó egyre gyorsabban halad. A gyorsuló mozgásoknak több fajtája is létezik. Azt a
mozgást, amelyet a lejtőn legördülő golyó végez, egyenletesen gyorsuló mozgásnak
nevezzük. Az egyenletesen gyorsuló mozgás pontos meghatározását jövőre fogjuk
megtanulni.

Periodikus mozgások nagyon gyakran zárt görbéken (kör, ellipszis) pályán mozgó testek
esetén jönnek létre, amikor a test a pályát befutva egy idő után visszatér a kiindulási pontba.
Körpálya esetén is lehet egyenletes vagy egyenletesen változó a mozgás. Ezekkel később
foglalkozunk részletesen. Ellipszis pályán mozognak a bolygók a Nap körül. Az ellipszis
pályán mozgó égitest mozgása nem egyenletes, de nem is egyenletesen változó, hanem
ezeknél bonyolultabb mozgás. Velük részletesen csak a fakultáció keretében lehet majd
megismerkedni.
Periodikus mozgás nyitott pályák esetén is létrejöhet, ha a test a pályának csak két pontja
között mozog periodikusan. Ha a pálya egyenes, akkor rezgőmozgásról, ha körív, akkor
lengőmozgásról vagy ingamozgásról beszélünk. Rezgőmozgást végez egy rugóra akasztott
test, ha az egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk. Ingamozgással találkozunk, ha egy fonál
végére akasztott testet a fonál függőleges helyzetéből kimozdítunk, majd magára hagyunk.
Miután a test mind rezgőmozgás, mind lengőmozgás esetén két szélső helyzet között
periodikusan mozog, a mozgás nem lehet sem egyenletes, sem egyenletesen változó. Ezekkel
a mozgásokkal majd a fizikai tanulmányaink végén fogunk részletesen foglalkozni.
Az eddigi példáink során bármilyen test mozgását vizsgáltuk, eltekintettünk a test
kiterjedésétől. Ilyen esetekben úgy nevezett pontszerű testekről beszélünk. Pontszerű testek
leírásakor a testet egyetlen, kiterjedés nélküli matematikai pontnak képzeljük. Ez sokat segít a
jelenség leírásában, mert csak egyetlen pont mozgásával kell foglalkoznunk. A nem pontszerű
testeket kiterjedt testeknek nevezzük. A kiterjedt testek sok-sok pontszerű test
összességeként képzelhetők el. Egy kiterjedt test nagyon bonyolult mozgást is végezhet.
Ezekkel a mozgásokkal középiskolában általában nem foglalkozunk, csak bizonyos típusokról
(pl. rögzített tengely körüli forgómozgás) fogunk rövideni beszélni.

Feladatok:

1. Mikor tekinthető egy test pontszerűnek, és mikor kell kiterjedtként kezelni?

2. Írj egy példát arra a jelenségre, hogy egy mozgás különböző viszonyítási
rendszerekből nagyon különbözőnek is tűnhet.
3. Egy ferdén elhajított test parabola alakú pályán mozog. Milyen pályán mozog a
vízszintesen elhajított test?
4. Egy inga lengésideje az egyik szélső helyzetből a másik szélső helyzetbe való
eljutáshoz szükséges idő kétszerese. Miért logikus ez a definíció, és miért nem csak az egyik
szélső helyzetből a másik szélsőhelyzetbe kerülés idejével definiáljuk a lengésidőt?