15.

NYOMÁS

Fontos tapasztalat, hogy a nyomóerő önmagában még nem határozza meg, hogy az erő milyen
változásokat okozhat egy testen. Ha egy adott nagyságú erő nagy felületen oszlik el, akkor
ennek sokkal kisebb anyagszerkezeti hatása van, mintha az erőt kis felületre koncentráljuk.
Amennyiben magas hóban kell közlekednünk, akkor sítalpat használunk, mert így a súlyunk
eloszlik a nagyobb felületen, és sokkal kevésbé süppedünk be, mint sítalp nélkül.

Hátizsák vásárlásakor érdemes odafigyelni arra, hogy a hátizsák vállpántja széles legyen, és
olyan anyagból készüljön, amelyik nem gyűrődik össze, mert ellenkező esetben a vállpánt
komoly véraláfutásokat is okozhat a vállunkon.

Végezzük el a következő kísérleteket. Töltsünk egy tálba laza, száraz homokot vagy lisztet, és
helyezzünk a felületére egy vékony deszkalapot. Ezután terheljük a lapot 1 kg, 2 kg, végül 5
kg tömegű súlyokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy a második esetben mélyebb, a harmadik
esetben pedig sokkal mélyebb nyom keletkezik, mint az első esetben.
Ezután egy általános téglatestet tegyünk egymás után a három különböző alapterületű lapjaira
fektetve a homokba. A tapasztalat szerint s téglatest annál mélyebb nyomot hagy, minél
kisebb alapterületű lapjára fektettük.

A nyomóerő (F) és a nyomott felület (A) hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget

nyomásnak nevezzük. A nyomás azt mutatja meg, hogy az egységnyi felületre mekkora
nyomóerő hat.
A nyomás jele: p.
𝐹
𝑝=
𝐴
𝑁
SI-mértékegysége: [𝑝] = 𝑚2 = 𝑝𝑎𝑠𝑐𝑎𝑙. Rövidítve: Pa.

1 Pa a nyomás akkor, ha 1 m2 felületre 1 N nyomóerő hat. Mivel az 1 N erő viszonylag kicsi,

míg az 1 m2 felület viszonylag nagy, ezért az 1 Pa nyomás értéke kicsi. A hétköznapi élet
nyomásértékei ennél sokkal nagyobbak. Jellegzetes nagyságrend a felettünk lévő levegő
súlyából származó nyomás, amely közel van 100 000 Pa-hoz. Ezért az SI-ben elfogadott
mértékegység a bar, ami éppen a fenti nyomással egyenlő.
1 𝑏𝑎𝑟 = 105 𝑃𝑎
Abban az esetben, ha az erő nem merőleges a nyomott felületre, akkor a nyomás
meghatározásakor csak a felületre merőleges nyomóerőt kell figyelembe venni.
Gyakori eset, amikor a testek a súlyuknál fogva fejtenek ki nyomást az alátámasztási
felületükre. Ilyenkor a nyomóerő helyébe a testek súlyerejét kell helyettesíteni.
Korábban megtanultuk, hogy a testek súlya változó mennyiség, de mi – egyelőre – csak
azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor a testek egyensúlyban vannak. Ekkor egy test
súlya egyenesen arányos a tömegével.
 𝐺 = 𝑚𝑔

A hétköznapi élet szempontjából fontos nyomástípusokkal (a folyadékok súlyából származó

hidrosztatikai nyomással, illetve a levegő súlyából származó légnyomással) külön
fejezetekben fogunk foglalkozni.
A hátizsákos példában már láttuk, hogy a gyakorlatban fontos lehet a nyomás csökkentése. Ez
valósul meg akkor is, amikor a teherjárművek, kamionok kerekeinek számát megnövelik vagy
harckocsik kerekeit lánctalpra cserélik.

Ugyanakkor sokszor arra van szükség, hogy a nyomást növeljük. Vágó- és szúrószerszámaink
(kés, fejsze, tű, gombostű) akkor működnek jól, ha megélezzük, kihegyezzük őket. Ekkor arra
törekszünk, hogy az adott nyomóerőt minél kisebb felületen tudjuk kifejteni, ezáltal nagyobb
legyen a nyomás.