Összefoglalás tzre

Egyenes vonalú egyenletes mozgás

-első eset: a megfigyelő áll, a test mozog, a kocsi egyenlő

időnként egyenlő utat tesz meg
-második eset: a megfigyelő és a test is mozog pl: a két jármű
sebessége ugyanakkora akkor olyan mintha egymáshoz
képest nem mozognának
-mechanikai mozgás során a test a helyét vagy helyzetét
változtatja meg
helyzet: forgó mozgás hely: haladó mozgás

-egy test mozgását annak mozgásállapotával lehet jól

jellemezni
-egy test mozgása mindig viszonylagos mert viszonyíthuk
valamihez
-azt a pontot vagy testet, amihez a test mozgását viszonyítjuk
azt vonatkoztatási pontnak nevezzük
-a vonatkoztatási pont köré egy derék szögű
kordinátarendszert helyezünk, amelyek együttesen alkotják a
vonatkoztatási rendszert
Pálya: az origót a testtel összekötő vektor végpontja által
lerajzolt körbe minden egyes pontja
Út: a pálya azon része, amit a test adott idő alatt megtesz
Elmozdulás: a kezdp pontból a végpontba mutató vektor pl:
légvonal

A mikola cső egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyenesen változó mozgás

Pl: a lejtőn leguruló test sebességének a változása a lejtő

meredekségétől – minnél meredekebb annál nagyobb a
sebesség
A sebesség változás egyenletes lesz, ezt a fizikai mennyiséget
a gyorsulással magyarázzuk
Gyorsulás:

 út idő grafikon

A gyorsulás is vektor mennyiség – van nagysága és iránya

-A gyorsulás előjele határozza meg, hogy a test gyorsul vagy
lassul
Ha negatív az előjel lassul, ha pozitív gyorsul